Általános ökológia gyakorlatok

Összeállította: Ortmann-né Ajkai Adrienne

egyetemi docens
Hidrobiológiai Tanszék

Pécs, 2024.
Követelmények

A gyakorlatokon a részvétel kötelező, egy gyakorlat más csoport időpontjában vagy a szemeszter
végén pótolható.

Laptop szükséges.

Gyakorlati jegy összetevői

Jegyzőkönyvek

Minden gyakorlatról jegyzőkönyvet kell készíteni, a tudományos publikációk szerkezetének megfelelő

formában. A jegyzőkönyv készíthető csoportokban, de mindenki legyen tisztában minden részletével.
A jegyzőkönyvet .doc formátumban, egyetlen fájlban kell a Teams-re feltölteni szerda/csütörtök
reggel 8-ig. Késve megérkező jegyzőkönyvek jegye 1-gyel csökken. A jegyzőkönyvek változó
nehézségűek, pontszámuk 5-20 között változik. Értékelés: az összes pontszám %-a az elérhetőből, jegy
határok: 90-80-70-60%. Súly a teljes jegyben: 50%

Jegyzőkönyv elemei:

Címoldal: cím, szerző.

Bevezetés: a végzett feladat elméleti háttere. Milyen kutatási kérdések megoldására

használható? Kutatási kérdés és hipotézis megfogalmazása.

Anyag és módszer: hogyan gyűjtötték az adatokat? Ha szimuláció: mit szimuláltunk? Milyen

élőlényeket vizsgáltunk (leírás, kép)?. Milyen alapadatokból dolgoztunk (adattáblázat)?
Kiértékelési módszere, számítás menete.

Eredmények: számszerű, táblázatos, diagram formában.

Eredmények értékelése: Eredmények szóbeli összegzése. Mit mutatnak? Milyen választ adnak
a bevezetésben megfogalmazott kutatási kérdésre, igazoltuk-e a hipotézist?

Legyenek benne kiemelve a témához kapcsolódó tanult fogalmak.

A jegyzőkönyv nyelve magyar! Minden angol kifejezést szabályosan le kell fordítani!

Nagy ZH: 4. és az utolsó gyakorlaton. Rövid és kifejtős kérdések. Időtartama kb. 1 óra. Telefon nem
használható. Nem lehet 1-es, egyszer javítható. Ponthatárok: 90-80-70-60%. Súlya: 50%.

KisZH: órák elején, 1 kérdés az előző óra (jegyzőkönyv) anyagából, 1 az aktuális órából (beugró
fogalmak). Kétes esetben a végső jegyet húzhatja fel/le.

Aktív órai munka: Kétes esetben a végső jegyet húzhatja fel/le.

Megajánlott jegy: csak ötös, az 5. óra és az összes jegyzőkönyv után (nem kell záró ZH-t írni)
A gyakorlatok tematikája:
Szemeszter első fele: 6 óra mindenkinek
1. Bevezetés: vizsgálat típusok, ökológia alapfogalmak
a. Szünbiológiai vizsgálati módszerek: esettanulmányok feldolgozása:
Darwin-pintyek evolúciója

2. Diverzitás mutatók, természetesség értékelés I

a. „Virtuális patak” szimulációs modell

3. Diverzitás mutatók, természetesség II

Populációdinamika I: létszámbecslés
a. jelölés-visszafogás módszer

4. ZH1
Populációdinamika II: a. Populációdinamikai folyamatok modellezése
 Populus modell
 Gauze modell

5. Kompetíció és niche
 Szavanna nagy növényevői: niche szélesség, niche átfedés, vizsgálati
módszerek

6. ZH2: Akiknek csak 5 gyakorlatuk volt, gyakorlaton kívül kell megírniuk!

Kitekintés: A közlegelők tragédiája
1. GYAKORLAT
Az ökológia centrális hipotézise; centrális tény; centrális probléma -> alapkérdések: milyen
mértékben, miért?

Szünfenobiológia + ökológia: szünbiológia = ecology

A szünbiológia alapegysége: populáció vagy populációkollektívum

Populáció: azonos területen élő, azonos fajú egyedek aktuális szaporodóközössége

Populáció-kollektívumok („közösségek”)

Ökológiai vizsgálatok típusai

 Esettanulmány: egyedi állapotok, folyamatok (pl. trend monitoring)

o adatgyűjtés: populációk („fajok”) jelenléte és tömegessége: minden további
ökológiai vizsgálat alapja!
 Terepi összehasonlító vizsgálatok:
o térbeli összehasonlítás, pl. természetes/degradált
o időbeli összehasonlítás: monitoring
o Előny: természetes környezet: minden hatótényező jelen van
o Hátrány: túl sok, nem ismert, kontrollálatlan tényező – nehezen igazolható ok-okozati
összefüggések
o Összehasonlítás (adatelemzés) módszerei: mérőszámok, mutatók (diverzitás), grafikonok
(diverzitás rendezés, faj-abundancia görbék)
 Terepi kísérletek
o beavatkozás előtt/után
o különböző beavatkozások/vizsgálati módszerek összehasonlítása: jelölés-visszafogás
o hatás monitoring
o Előny: tervezett, ismert beavatkozások (háttértényezők)
o Hátrány: még mindig sok korlátozatlan, ismeretlen hatótényező. Nagyon bonyolult és
drága lehet.
 Laboratóriumi kísérletek
o Előny: minden tényező kontrollált (fény, nedvesség; morfometriai módszerek)
o Hátrány: túl kevés tényező; túl egyszerű „közösségek”; mesterséges szituációk; sok
jelenség ebben a tér-idő léptékben elő sem fordul
 Számítógépes szimuláció, modellezés
o Előny: gyors, olcsó, számtalan tényező, manipulációs lehetőség
o Hátrány: „életidegen” rendszerek – visszacsatolás kötelezettsége!
o parametrizálás: valós adatokkal feltöltés. visszatérés a terephez
o modellek belső hibái (műtermék)
1. Feladat
Szünbiológiai esettanulmányok
 Darwin pintyek
https://interactive-video-tool.biointeractive.org/activity/ad96d1cd-2673-416c-999c-
e6a02704d2f3

Írják meg tudományos cikk formájában a bemutatott kutatást!

Bevezetés

 a kutatás háttere
 általános célja;
 kutatási kérdés (konkrét cél, ha van)
 Vizsgálat típusa
Anyag és módszer

 Vizsgált fajok
 Vizsgálat helye
 Módszerek – nagyon részletesen!
Eredmények

 adatok
 ábrák, térképek
 szövegben elhangzók is  kvantitatív rögzítés (adat, ábra)
Értékelés, gyakorlati felhasználás

 alapkutatási eredmények
 gyakorlati felhasználhatóság
A jegyzőkönyv nyelve magyar! Minden angol kifejezést szabályosan le kell fordítani!

Legyenek benne kiemelve a témához kapcsolódó tanult fogalmak.

Az óra végén közös megbeszélés

2-3. GYAKORLAT: Patakmodell: természetesség és diverzitás. Diverzitás
mutatók.
Diverzitás definíciója: a diverzitás a biológiai sokféleség matematikai, kvantitatív
megjelenítése
A vizsgált életközösség fajeloszlása megfelelő függvénnyel való leírásának jelző (indikatív)
értéke van  biodiverzitás természetvédelmi értelmezése (a magas diverzitás érték nem
feltétlenül jelent nagy természetvédelmi értéket és fordítva)
Fajok tömegessége (indikátor változók)  indikandum: forrásfelosztás (niche felosztás)
Diverzitás-stabilitás hipotézis: „a diverz rendszerek stabilabbak”
Biológiai sokféleség szintjei
Taxondiverzitás (faj-egyed diverzitás): a közösségeket felépítő populációk számán (fajszám)
és tömegarányán alapuló diverzitás.
Ökológiai diverzitás: térbeli, időbeli szerkezet és funkcionális kapcsolatok is
Taxondiverzitás típusai:

 alfa: fajok (taxonok) diverzitás egy társulásban (élőhelyen, stb)

o eloszláson alapuló: faj-abundanica görbék
o nem eloszláson alapuló: diverzitás indexek
 gamma: nagyobb területegység: pl. sziget, hegység…
 epszilon: nagy földrajzi térség, pl. kontinens, biom
 béta: élőhely-sorozat vagy mozaik belső változatossága (az egyes elemek alfa
diverzitásainak viszonya)
 Diverzitás rendezések, diverzitási profilok: többféle diverzitás index egyidejű
értékelése

Alfa diverzitás típusainak meghatározása:

 Eloszláson alapuló diverzitási függvények: rang-

abundancia modelek

 logaritmikus: ha sok ritka és kevés gyakori faj van

 lognormális: sok az átlagos gyakoriságú, kevés a ritka
faj
 geometrikus: niche-foglaláskor, szukcesszió
kezdetén
 törött pálca: nagyobb testű és hosszabb életű
élőlények esetében, teljes forráshasznosítás, nincs
niche-átfedés
  Nem eloszláson alapuló diverzitási függvények:

 4 legfontosabb jellemző, amiből a többi számolható:

o fajszám: S
o (össz)egyedszám: N
o abundancia (tömegesség): ni
o dominancia (relatív abundancia): pi= ni /N (Σpi=1)

 Simpson-diverzitás: DQ=1  Σpi2

 Shannon-diverzitás: HS=  Σpi x logpi,

 Diverzitás rendezés, diverzitási függvénycsaládok – Rényi diverzitás, diverzitás profil,

skálaparaméter (alfa)
Számolás: PAST program

Feladat: patak természetességének értékelése biodiverzitás mutatók alapján

A patak: http://virtualbiologylab.org/NetWebHTML_FilesJan2016/StreamDiversityModel.html

Tanulmány felépítése:
Bevezetés:

 Diverzitás és természetesség kapcsolata. Diverzitás mutatók használata a

természetesség értékelésében.
 Közösség szerkezete és diverzitása. Diverzitás mutatók logikája, általános jellemzői, fő
típusai, röviden, max.1 oldal.
 Célkitűzések:
o 1. a patak makrogerinctelen faunájának felmérése.
o 2. természetesség értékelése, különböző szennyezettségű típusok
összehasonlítása közösségszerkezeti és diverzitás mutatók alapján
Anyag és módszer
1. A szimulációs program linkje
2. Mintavételezés – ahogy a programmal történik (mintavétel ideje: 300 „perc”)
3. Adatelemzés módszerei:
a. Közösség szerkezete: faj-abundancia görbék
b. Diverzitás indexek és diverzitás rendezés
i. Töltsék le a PAST Statistics programot (Java kell hozzá!)
ii. Számoljanak vele diverzitás indexeket.
 iii. Készítsenek Rényi diverzitás profilt
iv. Az eredmény táblázatot/diverzitás profilokat mentsék le, szerkesszék jól
értelmezhető, esztétikus formába
c. Indikátor fajok:
i. Venn diagram
ii. Indikátor faj elemzés (IndVal) -- PAST
iii. Többváltozós elemzés (PCA) – PAST

Eredmények:
1. Fajok (taxonok) bemutatása – 2-3 perces videóval (fejenként 1-2-3 taxon)
tudományos nevekre keressenek!
a jegyzőkönyvben minden fajról kép+1 bekezdésnyi leírás
2. Különböző mutatók értékei, mind a 3 szennyezettségi típusra (fajkészlet, fajtelítődési
görbék, diverzitás indexek táblázata, Rényi profilok)
3. IndVal ábra, PCA szórásdiagramja
EREDMÉNYEK MEGBESZÉLÉSE

Kiértékelés: a következő órán:

EREDMÉNYEK ÉRTÉKELÉSE
A három szennyezettségi típus összehasonlítása, a természetesség értékelése
1. Fajkészlet:
a. Venn diagram, IndVal, PCA értelmezése: Generalista, specialista és indikátor
taxonok
2. Rang-abundancia görbék: görbe típusok, közösségszerkezet és
természetesség/degradálódás
3. Diverzitás indexek: PAST eredménytáblázat alapján:
a. Hasonlítsák össze az indexeket egymással.
b. Mely indexek alapján érdemes összehasonlítani a 3 különböző szennyezettségű patak
diverzitását?
4. Diverzitás rendezés értelmezése
Legyenek benne kiemelve a témához kapcsolódó tanult fogalmak.
A jegyzőkönyv nyelve magyar! Minden angol kifejezést szabályosan le kell fordítani!
3. gyakorlat eleje: patak eredmények és értékelés
3-4. GYAKORLAT: Populációdinamika
A populációk méretének időbeli alakulásával a populációdinamika foglalkozik. Fontos a
veszélyeztetett fajoknál (csökkenés mértéke; minimális életképes populáció; gyarapodás
védelmi beavatkozások hatására), és a kártevőknél is (terjedés, gradáció). Minden
populációdinamikai modell alapparamétere a populáció mérete (létszám). Becslésére azért
van szükség, mert terepen a legtöbb esetben nem tudjuk megszámolni egy populáció minden
egyedét (rejtőzködik, elszalad, túl sokan vannak). A populációk mennyiségi viszonyainak
megértésére matematikai modelleket használunk. A modellek fejlesztése biológusok és
matematikusok (informatikusok) szoros együttműködését igényli. Előzetes biológiai
vizsgálatokkal megállapított valós kiindulási paraméterek és a kapott eredmények biológiai
értelmezése nélkül a vizsgálatoknak nincs ökológiai értelme, csak matematikai konstrukciók.

Populáció méretváltozásának alapegyenlete:

 N = b-d+I-E

(b: birth, születés; d: death, halálozás; I: immigration, bevándorlás; E: emigration, elvándorlás)

Zárt populáció: nincs ki- és bevándorlás.

A legegyszerűbb, kevés paramétert tartalmazó modellek használhatósága erősen korlátozott.

A modellek realitása újabb paraméterek beépítésével javítható.

Fő típusok:

1. Egyfajos modellek: fajon belüli (intraspecifikus) kompetíció

 Sűrűségfüggetlen (exponenciális) növekedés: nincsenek környezeti korlátok –

exponenciális növekedés
 paraméterek: kiindulási létszám (N0), növekedési ráta (r)

 Sűrűségfüggő (logisztikus) növekedés (Verhulst egyenlet): a környezet

eltartóképessége (N) korlátozott, a rendelkezésre álló források elfogy(hat)nak. A
források fogyatkozása késleltetve jelentkezhet (késleltetés: T). Intraspecifikus
kompetíció.

 Korosztályos modellek: különböző korú (életfázisú) egyedek szaporodó- és

túlélőképessége különböző. Élettáblák (Leslie mátrix).
Többfajos modellek: Populációk közötti kölcsönhatások

 Versengés (interspecifikus kompetíció)

A két versengő faj kapcsolata szimmetrikus: azonos paraméterek (N(0), r, K:
kompetíciós együttható)
 Ragadozó-zsákmány kölcsönhatás
Különböző szerepű fajok: különböző paraméterek

Populációméret becslése
Terepen általában nem határozható meg pontosan,  becslésre van szükség

Módszerek:
1. extrapoláció: megszámoljuk kis területen, és felszorozzuk az egészre.
reprezentativitás!
2. Fogás-jelölés-visszafogás
a. pl. madárgyűrűzés, csapdázás
b. számítás: pl. Lincoln-Petersen index:
i. megfogjuk őket, megjelöljük, elengedjük, újra fogunk és megszámoljuk
hány visszafogás (jelölt állat) van
ii. a visszafogottak aránya egyenlő a megjelöltek és a teljes populáció
arányával
iii. Pl: megfogtunk, megjelöltünk és elengedtünk 10-et; a következő fogás
alkalmával megfogtunk 20-at, ebből 5 jelölt volt: a teljes
populációlétszám: 5/20 = 10/N  N=40

3. feladat: Populáció létszámának becslése

Cikk: Kisemlős populáció létszámának becslése különböző csapdaelrendezésekkel

http://virtualbiologylab.org/NetWebHTML_FilesJan2016/MarkRecaptureModel.html

Bevezetés:

 Miért van szükség létszámbecslésre?

 A létszámbecslés problémái.
 Milyen tényezőktől függhet az eredményesség: a populáció és a módszer lehetséges
változatai.

Módszerek

 Csapdázás, jelölés menete, eredmények táblázatának tartalma.

 Csapdaelrendezés: milyen tényezőket változtatunk?
 Milyen különböző jellegű populációkat vizsgálunk?
  Lincoln-Petersen index kiszámítása.

Eredmények:

 Különféle csapdaelrendezésekben, különböző jellegű populációkban 10-10 fogásból

álló sorozatok eredménytáblázata
 eredmények grafikus ábrázolása

Kiértékelés:

 Mikor tekinthetjük megfelelőnek a létszám meghatározását?

 Hogyan növelhető (elméletben) a csapdázás hatékonysága?
 Milyen gyakorlati korlátokkal kell számolni?

Legyenek benne kiemelve a témához kapcsolódó tanult fogalmak.

A jegyzőkönyv nyelve magyar! Minden angol kifejezést szabályosan le kell fordítani!

4. GYAKORLAT: Populációdinamika
1. Első ZH
4a. feladat: Populációdinamikai modellezés
Töltsük le a Populus programot (Java kell legyen a gépen):
https://cbs.umn.edu/populus/download-populus

Tanulmány: a Populus program bemutatása

Bevezetés: modellek szerepe az ökológiai kutatásban általában; szűkebben: a
populációdinamika terén mire használhatók, azaz milyen populációdinamikai folyamatokat
lehet jól modellezni és miért?
Anyag és módszer: A Populus program elérhetősége, rövid bemutatása (3-4 mondat)

Innentől modellenként tagolva:

 Egyfajos sűrűségfüggetlen
 Egyfajos sűrűségfüggő, késleltetéssel és anélkül
 Kompetíciós modellek (Lotka-Volterra)

Az egyes modellek bemutatása

 Milyen populációs kölcsönhatás(oka)t ír le a modell?

 Mi a modell alapegyelete?
 Milyen bemeneti paraméterekre van szükség?
o Milyen új bemeneti paraméterekkel bővült a modell az előzőkhöz képest?
o Milyen korlátozást old fel ez a paraméter (mennyiben teszi realisztikusabbá
vagy szélesebb körben alkalmazhatóvá a modellünket?
o Hogyan határozhatók meg ezek a paraméterek?

Eredmények:

 összes paraméter változtatásával és kombinációikkal az összes ábrázolástípus

grafikonja
 Hogyan változnak a bemeneti paraméterek változtatásával – szöveges leírás
Értékelés:

 Hogyan kell az eredményeket értelmezni?

 Milyen élőlényekről, folyamatokról lehet szó az adott esetekben (példák)?
 Milyen biológiai feltételek mellett használható a modell?
 A valóságban hogyan teljesülnek vagy nem teljesülnek ezek a feltételek?
 Milyen új paraméter(ek) felvételével lehet kiterjeszteni a modellt  melyik másik
modellhez jutunk?

4.b feladat: Gauze kísérletek: mikrokozmosz modell

https://virtualbiologylab.org/NetWebHTML_FilesJan2016/MicrocosmModel.html

Bevezetés:

 Laborkísérletek szerepe a populációdinamikai kutatásokban

 Gauze mikrokozmosz-kísérletei

A modell használatával tanulmányozzák a következő folyamatokat! Milyen kezdeti

beállításokat használjunk, mi történik? Ábra+szöveges leírás.

 Mi befolyásolja a baktériumpopuláció létszámát?

 Fotoszintetizál-e ez a baktériumfaj?
 Bizonyítsák be, hogy a P.bursaria képes fotoszintetizálni, a P. aurelia pedig nem!
 Állítsanak be olyan kísérletet, ahol a 2 Paramecium faj képes hosszú ideig (5k)
együttélni!
 Állítsanak be stabil (5k) ragadozó-zsákmány oszcillációt!

Legyenek benne kiemelve a témához kapcsolódó tanult fogalmak.

A jegyzőkönyv nyelve magyar! Minden angol kifejezést szabályosan le kell fordítani!
5. gyakorlat: Kompetíció és niche
A populációdinamikai folyamatok (populációlétszám változása) hátterében sok esetben a
forrásokért való kompetíció áll: minél többen versengenek az adott forrásért, annál erősebb
a kompetíció: sűrűségfüggés (denzitásfüggés). Enyhébb kompetíció nem feltétlenül vagy nem
azonnal vezet csökkenő szaporodáshoz vagy fokozódó halálozáshoz: kifejeződhet az egyedek
életképességének csökkenésében, ami morfológiai változásokkal jellemezhető (pl. kisebb
testsúly, kevesebb virág).
Kompetíció felléphet fajon belül (intraspecifikus) és fajok (populációk) között (interspecifikus).

Interspecifikus kompetíció
Az interspecifikus kompetíció jól vizsgálható a niche fogalmán keresztül.
Niche (fülke): soktényezős (multidimenzionális) hipertér, amely magában foglalja a populáció
valamennyi kölcsönhatását az élő és élettelen környezetével. (nem topográfiai, hanem
topológiai tér!)
 az az altér, amelyben a populáció versenytársak nélkül helyezkedik el, tehát
potenciálisan mindenütt életképes: fundamentális niche
 az előző leszűkített, a populáció kölcsönhatásai által befolyásolt rész: realizált
niche

A fülke határai nem élesek, legjobban egy

valószínűségi pontfelhővel jellemezhető.
A pontfelhőnek az egyes tényezőkre eső
részét pedig eloszlásgörbével
értelmezhetjük a legkönnyebben.
Általában haranggörbe, de módosulhat. A
niche-szélesség megmutatja, hogy az
adott populáció a forráskontinuum melyik
és mekkora szakaszát hasznosítja.
A forrás gyakran nem kontinuum, hanem
kategóriaváltozó (pl. tápláléktípusok,
méret-osztályok). Ilyenkor a niche szélesség kiszámítása történhet hasonló képletekkel, mint
a diverzitásé. Ennek a megközelítésnek az a logikája, hogy a tág tűrőképesség (nagy niche
szélesség) értelmezhető úgy, hogy az állat sokféle táplálékot fogyaszthat (diverz a
táplálékkészlete).
Niche szélesség indexek:

 Simpson index: Bi= 1/∑pi2

 McArthur-index: Bi= -∑pi x ln pi

Niche átfedés:
Ha két populáció ugyanazt a forrást használja, akkor a niche-k át is fedhetnek. Milyen
mértékben?

 Renkonen index:

 Whitaker index:
o Cjk= 1-0,5 x ∑‫׀‬pij - pik ‫׀‬
 vagy bármilyen hasonlóság index, pl. Sorensen index: S=2c/2c+a+b ahol a,b: 1-1, c:
mindkettőre jellemző fajok száma

Niche eltolódás, niche szegregáció: A niche átfedés a populáció számára kedvezőtlen

(kompetíció) ezért annak csökkentésére törekszik  a niche optimumok egymástól
eltolódnak. Mértéke lehet: a niche átfedés csökkenése.

5. Feladat: Hogyan osztják fel a táplálékforrásokat az afrikai szavanna nagy

növényevői?
https://www.biointeractive.org/classroom-resources/niche-partitioning-and-dna-metabarcoding

MEGBESZÉLÉS 1: Az eredmények után

MEGBESZÉLÉS 2: Az eredmények értékelése után

Cikk vázlata:
Bevezetés:
Kutatás háttere, kutatási kérdés, alternatív hipotézisek (3)
Anyag és módszer

 Helyszín, vizsgált fajok

 Módszerek: terepmunka, laboratórium, számítások/indexek (niche szélesség
(Simpson), niche átfedés (Renkonen, Sorensen?)
Eredmények:

 Térképek
o Vizsgálatok (terep, DNS) eredménytáblázata: élőhely, aktivitási idő, táplálék
(típus, faj), Venn diagramok
 Számítások a fenti táblázat alapján, 2+1 változóra:
o niche szélesség: MacArthur index (kvanti) – mi van a térbeli adatokkal?
o niche átfedés: Renkonen index (kvanti), Sorensen index (kvali)
o magyarázó/meghatározó % értékek
Értékelés

 Állatfajok jellemzése: tág/szűktűrésű, a 3+1 tényezőre – ennek élettani magyarázata?

 Hogyan befolyásolja az elkülönítés pontosságát (érzékenységét) hogy
kvalitatív/kvantitatív, faj/fajcsoport adatokkal dolgozunk?
 Miért nem választjuk mindig a pontosabbat?
 Miért nagy jelentőségű a DNS vonalkódolás elterjedése?
 Milyen gyakorlati alkalmazási lehetősége van a kutatásnak?

Legyenek kiemelve a témához kapcsolódó tanult fogalmak.

A jegyzőkönyv nyelve magyar! Minden angol nevet, kifejezést szabályosan le kell fordítani!
6. GYAKORLAT
A közlegelők tragédiája
https://virtualbiologylab.org/NetWebHTML_FilesJan2016/TragedyModel.html

Bevezetés:
 Mi a „Közlegelők tragédiája” (Hardin 1968)?
 Mennyiben társadalmi, mennyiben ökológiai a probléma?
 Tervezzen meg egy modellkísérletet a jelenség természettudományos, kvantitatív
vizsgálatára az adott modellel! Milyen emberi tényezőkkel (döntésekkel), milyen
ökológiai tényezőkkel kell számolni?

Módszer:
 A modell bemutatása: hogyan működik?
 A tervezett kísérlet lefuttatása lépésenként

Eredmények:
 Rendezze egységes táblázatba a modell kimeneti értékeit, lépésenként!
 Készítsen jól interpretálható diagramokat!

Eredmények értékelése
Biológiai szempontok
 Mennyi a legelő eltartóképessége?
 Mit jelez élettani, mit jelent ökológiai szempontból a tehenenkénti tejhozam
csökkennése?
 A kompetíció milyen hatásait lehet megfigyelni? Hol találjuk meg a Populus
modellben ezt a paramétert?
Társadalmi szempontok
 Mi történik, ha mindenki a saját nyereségének maximalizálására törekszik?
 Hogyan értékelhető etikai szempontból, hogy egy gazda újabb tehenet visz a legelőre
(különböző helyzetek vannak!)?
 Miért folytatódik az ördögi kör akkor is, mikor már megkezdődött a legelő leromlása?
 Hogyan lehetne kitörni a körből?
 Milyen ökológiai törvényszerűséget kellene belátni?
 Hogyan kapcsolódik a modell a túlnépesedés problémájához?

MEGBESZÉLÉS a végén.
A jegyzőkönyv nyelve magyar! Minden angol nevet, kifejezést szabályosan le kell fordítani!