Zavodszky Geza Szabadsag Csillaga Magyar

Závodszky Géza
SZABADSÁG CSILLAGA
MAGYAR TÖRTÉNET
1790–1849
Szabadsag_csillaga_beliv_press.indd 1 2016.11.23. 12:59:24

Závodszky Géza
SZABADSÁG CSILLAGA
MAGYAR TÖRTÉNET
1790–1849
Budapest, 2016

A címlapon: Jelenet az 1849. április 26-i komáromi ütközetből. Than Mór festménye.
A hátsó borítón: Az első felelős magyar kormány. Tyroler József színezett rézmetszete.
Fent, középen Batthyány Lajos gróf, miniszterelnök. Balra Szemere Bertalan, jobbra Eszterházy Pál herceg.
A második sorban balról jobbra: Klauzál Gábor, Széchenyi István gróf, Kossuth Lajos, Eötvös József báró és
Mészáros Lázár. Középen lent: Deák Ferenc.
© Závodszky Géza
Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet, 2016
ISBN 978-963-19-7963-3
Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet

1143 Budapest, Szobránc u. 6–8.
Tel.: (+36-1) 235-7200
Fax: (+36-1) 460-1822
Vevőszolgálat: vevoszolgalat@ofi.hu
A kiadásért felel: dr. Kaposi József főigazgató

Raktári szám: NT-53495
Műszaki irodavezető: Horváth Zoltán Ákos
Terjedelem: 24,72 (A/5) ív
2. javított kiadás, 2016
Nyomdai előkészítés: Takács Brigitta Rita

Tartalom
I. LESZ-E KÜLÖNÁLLÓ IV. A NEMZETI SZABADELVŰSÉG
MAGYAR KIRÁLYSÁG?.................. 7 HŐSKORA ................................ 57
Dermesztő hírek, lázas események ......... 7 A korszakváltó év ................................ 57
„Ébreszd fel alvó nemzeti lelkedet!” ....... 9 Széchenyi programja ............................ 57
Kicsoda ön, II. Lipót? .......................... 12 Csöndes magyar országgyűlés
Mit akar a magyar nemes? ................... 13 a nyugtalan Európában ....................... 61
Béke vagy háború? ............................... 15 A kolera éve ......................................... 62
Belháború vagy kiegyezés? ................... 17 Erdély szülötte, Wesselényi Miklós ...... 64
A lengyelek ügye ................................. 67
II. MAGYARORSZÁG A FRANCIA Hosszú országgyűlés – eszmélkedő
HÁBORÚK KORÁBAN ............. 21 Magyarország ...................................... 68
„Vigyázó szemetek Párizsra vessétek!” ... 21 Az úrbér ügye: győzelem vagy vereség? ... 71
„Példa kelle, hogy rettegjen az ország” ... 25 Árvízi hajós – polgári halott ................ 76
„A nemzet megfélemlése” .................... 27 Könny az üldözöttnek ......................... 77
„Párizs ígért szabadságot, ti nem Főnix a tűzből ..................................... 79
fogadtátok…” ...................................... 30 Épül a híd, épül az ország .................... 82
„Az ítélet törvénytelen” ........................ 84
III. MI LESZ A MAGYAR
ALKOTMÁNNYAL? ................. 37 V. REFORM VAGY
„A hármas erőszak” ............................. 37 FORRADALOM? ........................ 86
Érinthetetlen-e az ősi alkotmány? ........ 39 A „zendítés szövétneke” ....................... 86
„Vis inertiae” ....................................... 41 Kereszttűzben a Pesti Hírlap ................ 89
Hogyan működött a régi magyar Nyelv, nemzet, magyar állam .............. 91
országgyűlés? ....................................... 45 „Ipar nélkül a nemzet félkarú óriás” .... 95
Az alkotmány „körülbástyázása” .......... 47 Büntetőtörvénykönyv és közszabadság ... 99
Elmagyarosodhat-e egy Habsburg Többséget a hatalomnak? .................. 100
főherceg? ............................................. 49 Polgári parlament vagy megyei
Elnémetesedhet-e egy magyar gróf? ..... 52 önkormányzat? .................................. 103
Milyen állapotban van az ország? ......... 54 Kormánypárt – pecsovics párt? .......... 105
Pártot az ellenzéknek! ........................ 107
Erdély csillagai .................................. 111
Az utolsó országgyűlés a régi
Magyarországon ................................ 115

VI. FORRADALOM ÉS Téli harcok Északon és Délen ............ 154
SZABADSÁGHARC ................ 119 Az erdélyi hadjárat ............................. 157
1848. március első napjai Pozsonyban ... 119 Debrecen, a szabadságharc fővárosa ... 160
1848. március első napjai Pesten .......... 121 Dembiński vagy Görgei? ................... 162
Forradalom Bécsben .......................... 122 A dicsőség napjai ............................... 164
Március tizenötödike Pest-Budán ...... 124 A független Magyarország ................. 168
Pozsony, Bécs és Pest találkozik ......... 127 Itt az orosz! ........................................ 173
Pozsony és Pest a forradalom 1849. június, harcok nyugaton és
törvényesítéséért ................................ 130 keleten ................................................ 174
Remények évada. Béke, biztonság? .... 135 Az összpontosítás ............................... 176
Készüljön az ország! ........................... 140 „Szörnyű idő, szörnyű idő” ................ 180
Ki marad a törvényesség útján? .......... 143 A fegyverek elhallgatnak ................... 183
A szeptemberi próba .......................... 145 „A föld megőszült” ............................ 187
1848 sötét decembere ........................ 150 Új korszak felé? ................................. 190

Rajta magyar! mit akarsz? van példád, nagyra mehetsz most,
Boldog üdőt s útat francia, belga mutat.
(Ismeretlen költő verse, 1789–1790)
I. Lesz-e különálló Magyar Királyság?
Dermesztő hírek, lázas események mégis csapkodta a kardját, hogy visszaszer-

zi azt, amit őseitől, azaz a régi magyar ki-
A z 1790. év január hónapja kemény

hideggel köszöntött be Bécsben és
Budán. Dermesztő híreket hoztak-vittek a
rályoktól a török elvett.
A török háború azonban kudarcokat, sok
halált, pusztulást, a népnek éhséget, jár-
felleghajtó köpönyegbe burkolózott titkos ványt hozott a szerbiai végeken. A király is
ügynökök is. Lázas betegek köhécseltek a ott kapott súlyos nyavalyát, most Bécsben
rosszul fűtött szobákban – lázas és lázító betegágyán sorvad. Az orvosok megmond-
eseményekről írtak az újságlevelek. Új idők ták, nem remélhet gyógyulást.
járnak: van már nyomtatott magyar újság. A nagy, de kusza birodalom recseg-ro-
Kettő is: a Magyar Hírmondó meg a Hadi pog. A távoli Belgiumban is – a szeren-
és Más Nevezetes Történetek. Olvashat, csésen házasodó Habsburg család spanyol
aki tud, arról, hogy mi történik a messzi örökségének ritka szép darabja – fölkelés
Amerikában vagy a bécsi király udvarában. tört ki az osztrák uralom ellen, s nincs erő
Ezen a hosszú télen és a rá következő ta- az elfojtására. A közeli szomszédságban
vaszon sokan érezték úgy, hogy megboly- a mohón terjeszkedő poroszok csak az al-
dult a világ. „Ennél terhesebb fellegekkel kalomra várnak, s ezredeik már a határon
béborult egű, veszedelmesebb szélvészekkel táboroznak. A csak minap fölosztott Len-
fenyegetőző esztendőt én még nem értem” gyelország sem törődött bele a sorsába, ott
– írta naplójába Keresztesi József, nagyvá- is háború fenyeget.
radi református tiszteletes. Franciaországban ugyan József csi-
Már három éve, hogy a kalapos király nos húga, Mária Antónia a királyné, de
háborút kezdett a törökkel. Kalapos ki- mi haszna. A párizsiak még a múlt nyá-
rálynak nevezték el II. Józsefet, mert nem ron lerombolták a hírhedt erődbörtönt,
koronáztatta meg magát magyar királlyá, a Bastille-t. A királyukat arra kényszerí-
Szent István koronáját pedig a bécsi kin- tették, hogy a nép elől elzárt Versailles-
cseskamrába vitette. A háború kezdetén ból Párizsba költözzék. Szegény kövér

XVI. Lajosnak sohasem volt valami nagy Amikorra az előterjesztés elkészült, né-
tekintélye, de az mégiscsak hallatlan, hogy hány napja már megszületett az a bizonyos
Európa legrégibb és legnépesebb monar- nevezetes tollvonás. Az életében oly ma-
chiájában immár választott képviselők kacs, de immár a sír felé hanyatló II. József
nemzeti gyűlése szabja meg, mit szabad, s 1790. január 28-án egyetlen elhatározással
mit nem tennie a királynak. megsemmisítette önsanyargató, munkával
Igaz, Magyarországon a francia király kitöltött életének minden alkotását. Visz-
vesszőfutását kevesen bánták. Sógora, szavonta rendeleteit, amelyekkel egy soha
II. József, a magyar nemesi alkotmánynak nem létezett, elképzelt, boldog birodalom
fittyet hányva, rendeletekkel kormányzott. alapköveit akarta lerakni.
Amióta viszont kitört a franciák forradal- Bizonyságot nyert: nem lehet úgy kor-
ma, a magyar nemesurak is jobban kihúz- mányozni, hogy mit sem törődünk a nem-
ták magukat, és a törvény, a szabadság mel- zet hagyományaival, az érzelmekkel, a he-
lett nyilatkoztak. lyi viszonyokkal. Nem lehet az embereket
Hiszen lenne Magyarországnak is or- megkérdezésük nélkül boldogítani. Még
szággyűlése! Zichy Károly országbírót a kevésbé lehet a népeket az ésszerűnek mon-
vármegyékből egyenesen fölszólították: ha dott nagy egység nevében egyik nyelvből a
az uralkodó nem hajlandó az országgyűlést másikba vezényelni, a magyarokat német
összehívni, tegye tisztét, hívja össze ő maga. nyelvre kényszeríteni.
Zichy gróf derék férfiú, évek óta gyako- A jobbágyok és a protestánsok: reformá-
rolta a bűvészmutatványt, hogyan szolgálja tusok, evangélikusok sorsát javító intézke-
híven az uralkodót, s hogyan maradjon meg déseket azonban nem vonta vissza az em-
mégis magyarnak. Most hosszú előterjesz- berszerető császár.
tést írt Józsefnek. Beleírta, hogy nemcsak a „Van-e még, lesz-e még külön magyar
nemes, de a jobbágy is ingerült. Három éve királyság?” – kérdezték sokan az önkényes,
nyomja vállát a háború súlya. Adót fizet, rendeleti kormányzás éveiben. Most azt
újoncot ad. A nagy tűz lobbanásához elég íratta József a megyéknek: „[…] nehogy kí-
egy szikra. A megyei gyűléseken az új job- vánságaitok összességéből valamit hiányoz-
bágyi terhek, a gabona gyűjtése, az újoncok ni engedjünk, az ország szent koronáját és
állítása ellen a földesurak is tiltakoznak, s többi ékszereit, melyeket ideiglenesen csá-
úgy tűnik, hiába. Mi lesz, ha egyszerre lá- szári kincstárunkban tartottunk, Budára,
zad föl úr és paraszt? Benn az országban jó- királyi várunkba átvitetni, és ott törvény
szerivel nincs is katona. szerint őriztetni megparancsoltuk”.

Pozsony előtt, a magyar határon nagy „Ébreszd fel alvó nemzeti
ünnepélyességgel fogadták a magyar koro- lelkedet!”
nát. Pompás fegyveres kísérettel, hatlovas
hintón szállították Budára. Útközben meg- „Valljuk meg, hogy nagyon megszűkül-
húzták a harangokat, s tisztelegni indult a tünk a magyarságban, amelynek ugyan
nép apraja, nagyja. „Éljen a magyar szabad- bőségében soha nem voltunk” – írta
ság!” – kiáltozták. Bessenyei György, a királynő testőre s te-
Február 21-én érkezett a korona a fővá- hetséges tollforgató 1778-ban. A magyar
rosba, „a jegygyűrű a király és a nemzet kö- testőrséget Mária Terézia alapította, hogy
zött”. Ágyúk díszlövése, harangok zúgása a Bécsbe hívott daliás termetű magyar ne-
fogadta. Amint a királyi palotához értek, mes ifjakkal felejtesse protestáns hitüket,
hat nemesúr megfogta a koronát tartalma- magyar érzésüket.
zó veretes ládát, s vitte a nagyterembe. Bessenyei György és testőrtársai a ma-
Zichy országbíró nyitotta volna a ládát, gyar nyelv és a magyar irodalom lelkes ápo-
hogy a koronát az egybegyűlteknek meg- lói lettek. A szép és tapintatos királynőnek
mutassa, a kinyitás azonban nem sikerült. azért mégis sikerült kedves magyarjait egé-
Szólt az egyik inasnak, hozzon egy másik szen Bécshez szoktatnia.
kulcsot – de a nagyurak akkori rossz szoká- A nagyurak ekkoriban már, kivált az or-
sa szerint németül szólt. – Nem német ko- szág nyugati felében, németül társalogtak,
rona az, kegyelmes uram – méltatlankodott leveleztek. Még a birtokaikat is németül
az egyik hazafi – nem ért németül. Szóljon igazgatták. A kisebb nemesek, az úrhat-
hozzá excellenciád magyarul, majd kinyí- nám polgárok pedig a nagyurakat utánoz-
lik. – A láda ekkor csakugyan kinyílt, és a ták. „Jövevény, idegen nyelven kapdosnak,
koronát mindenki megnézhette. s nemcsak unalmas előttük a magyar szó,
Estére kivilágították Pestet és Budát. de ha tudják is még a nyelvet, szégyenlik, s
„Csak a tanácsház előtt ezer gyertya égett majdnem utálják azt beszélni” – panaszolja
és ötven akó veres bor folyt vala szabad ital- keserű szóval a kortárs.
ra.” Az utcákon szólt a török síp, a hegedűk Az óvatos és ügyes Mária Terézia után
magyar nótákat játszottak. II. József erőszakosan szoktatta-kény-
Előző nap halt meg a császár. 20-án szerítette az országot a német beszédre.
megjött Budára a halálhír. Titokba tartot- Már az igyekvő jobbágy ifjak is németül
ták, hogy ne zavarja meg az ünnepséget. tanultak, mert a hivatalban és az iskolá-
ban – a császár parancsa nyomán – szinte

egyeduralkodó lett a német nyelv. A német Voltak azért túlzások is. „Akin német
nyelvvel együtt terjedt az idegen ízlés öl- ruha találtatott magyar lévén, róla leszag-
tözködésben, szórakozásban. gatták” – olvassuk Keresztesi József tisz-
Mostanra azonban megbukott a „német teletes úr idézett naplójában. „Bálokban
világ”. Föltámadt a rég halottnak hitt ku- magyaron kívül más ruhát nem szenvedtek
ruc kedv és indulat. Ilyen verseket olvastak, […] Az asszonyi rend is fartoldó abroncsait
másoltak kéz alatt: […] és ezer módi csúfos, majmos öltözeteit
elhányta és magyarba öltözött, akik pedig
„Menjünk hát kedvesim, ezt nem akarták cselekedni, közönséges he-
Szép magyar nemzetim, lyen is fejeikről letépték és összetapodták, s
Németet rontani, minden csúfságot rajtok elkövettek”.
Véreit ontani, Pedig nem minden alkalomra volt a ma-
Úgy meglesz, mit kérünk, gyaros viselet és annak kelléke kényelmes.
Arany időt érünk, Egy német utazó például, aki akkoriban
Virágzó hazánkban járt hazánkban, így írt báli tapasztalatai-
Szép Pannóniánkban ról: „Mivel a sarkantyú itt nemzeti viselet,
Még egyszer.” az álarcos bálba is sarkantyús csizmában
mennek a férfiak. Nagyon természetes,
Az egész ország a magyar nyelv, a ma- hogy kivált az itteni gyors tánc közben sok
gyar ruha, a magyar zene és a magyar tánc ruhát összetépnek […] Megbocsáthatatlan-
lázában égett. Előkerültek a ládafiából a nak tartom azt a szokásukat, hogy kardosan
régi magyar ruhák, éjjel-nappal dolgoztak mennek az álarcosbálba.” De lehet, hogy a
a gombkötők, készültek a vitézkötések. magyar öltözet is az oka volt annak, hogy
„Lobogott a Zrínyi kucsmája minden fe- így nyilatkozik: „Nem emlékszem, hogy a
jen, lobogott a kócsagtoll a nyusztos kal- világ valamely helyén ennyi szép nőt láttam
pagokon, s prémet növeszte szája fölött volna egyszerre, mint itt. Drezda és Lipcse
minden” – írta élete történetében ezek- elbújhat Buda-Pest mellett.”
ről az időkről a jeles költő, a nyelvújító Ha sokáig tetszhalottnak tűnt a nemesi
Kazinczy Ferenc. magyar nemzet, merítsünk hát erőt az ősi
Nyilvános helyeken hangosan, tüntető- erényből! Életre kelt a régi krónikák őriz-
en csak magyarul szóltak. Aki nem tudott, te hun-szittya hagyomány. A korona tisz-
az most magyarul tanult. Szégyen lett, ha teletére emelt diadalkapukon, Budán és
valaki magyarnak született, s mégis törte Váradon felirat hirdette: „Kíván az ország
a magyart. régi, ősi nagy Attilát.” Igen rosszul járt egy
10

német atyafi, aki bambának tettette magát, tört felszínre a kívánság: „egy szívvel-lé-
és megkérdezte, hogy nem akasztófa-e az a lekkel meghatározott akaratunk […] hogy
kapu. Lekapták a tíz körméről, és huszon- édes Hazánk [Erdély] Magyarországgal
ötöt vertek rá. municipális [önkormányzati] törvényeink
A múltba réved, igazságot mesével kever megmaradása mellett, egyesíttessék” – írja
össze Nyitra megye körlevele: „A szittyák Belső-Szolnok megye.
szigorú életmódja és nevelése hajdan rette- Magyar anyanyelvünk ügyében volt már
gésbe ejtette Európát. De ez az erő semmi- ok a bizakodásra. Néhány év múltán a kö-
vé lesz, ha a nemzet idegen népek viseletét, zépiskolákban tantárgyként tanították a
erkölcseit majmolja, ha csak színjátékok- magyar nyelvet. Az élő nyelv és irodalom
kal, zenével és a társalgási szórakozásokkal iskolai tanítása Európa-szerte még viszony-
törődve elfelejti a törvényt és a szabadsá- lag új fejlemény volt. A pesti egyetemen
got, ha túlságosan törekedvén a művelő- magyar tanszéket is szerveztek. A budai
désre, nevetségessé válik. Ha fiaink kezét Várszínházban megkezdte előadásait az
puhaságban tartjuk, azok csak kéjelgésre első állandó magyar színtársulat. Magyar
lesznek alkalmasak, nem pedig fegyver nyelvű irodalmi folyóiratok indultak. Szer-
villogtatására, ahogy azt a nemzet szigorú kesztőikkel, Kazinczy Ferenccel, Batsányi
erkölcse követelné.” Jánossal még találkozunk.
Az éh-, szomj-, forróság- és fagytűrő Az anyanyelv védelme, a nemzeti mű-
lovas íjász egykor beszáguldozta majd’ az veltség emelése viszont nem a dicső múlt,
egész, rémült Európát. A XVIII. század inkább a reményteljes jövő felé mutatott.
végén azonban a gőzgépet építő Nyugatot Nemcsak a németet szorította ki az „édes
aligha lehetett volna pusztai lovon utolérni. anyai szózat”, hanem hovatovább a nemes-
A tanulságot utóbb a nagy költő, Berzsenyi ség szent nyelvét, a latint is. Számos vidé-
Dániel mégis érvényesen fogalmazta meg, ken leginkább a paraszt őrizte meg a szép
nemes, paraszt és polgár számára egyaránt: magyar beszédet. Most a Felvidékről az
„[…] minden ország támasza, talpköve / Alföldre küldték magyar szóra a nemes ifja-
A tiszta erkölcs, mely ha megvész: / Róma kat. Erősödött a nyelvi-nemzeti összetarto-
ledűl, s rabigába görbed.” zás tudata. Ország-világ előtt nyilvánvalóvá
A törököt nagy európai összefogással si- vált: egy folyamat megfordult. A magyar
került kiűzni, a Habsburg királyok azon- nép nem cserél ízlést, lelket, nem cserél
ban sok ígéret ellenére sem egyesítették a nyelvet. Megtartja magyarságát utódai örö-
középkori szép országot. Most újult erővel mére, a világ gazdagítására.
11

Kicsoda ön, II. Lipót? A hatalmat Lipót sem óhajtotta megosz-
tani az „alattvalókkal”. De míg II. József
II. Józsefnek fiúgyermeke nem született. senkire sem ügyelve, makacsul erőszakolta
A családi tartományok és a magyar trón újításait, Lipót sokkal rugalmasabb volt.
várományosa öccse, Lipót, Mária Terézia Meghallgatta az ellenvéleményeket. Tu-
királynő harmadik fia volt. (A második fiú dott visszavonulni, tudott várni a megfe-
kamasz korában meghalt.) Lipót immár lelő pillanatra.
huszonöt éve egy kicsiny, gazdag itáliai ál- Toszkána hercegsége Lipót negyedszáza-
lamnak, a Habsburgok külső birtokának, dos kormányzása idején virágzó állammá
Toszkánának a nagyhercege. vált. A legnagyobb olasz tudósok tanácsai
Amikor egy bátor és tisztességes orvos nyomán az akkorihoz képest modern okta-
megmondta II. Józsefnek, hogy nincs re- tást és igazságszolgáltatást teremtett. Példá-
mény, meg fog halni, a császár levelet írt ul eltörölte a halálbüntetést. (Ezzel a gon-
Toszkána fővárosába, a gyönyörűséges dolattal II. József is foglalkozott.)
Firenzébe. Halála előtt még beszélni sze- Volt azonban más is, amiben Lipót ki-
retett volna azzal az öccsével, aki tucatnyi tűnt. Neki volt a legjobban szervezett tit-
testvére közül külső és belső vonásaiban kosrendőrsége Európában. Szóbeszéd sze-
leginkább hasonlított hozzá. rint Firenzében (Toszkána fővárosában)
Lipót azonban nem sietett, hiába várta a nem lehetett a legeldugottabb helyen sem
haldokló. Igaz, az utóbbi időkben elhide- úgy beszélgetni, hogy annak tartalmáról a
gültek egymástól. Vagy Lipót nem akart nagyherceg néhány óra múlva tudomást ne
osztozni a kudarcokban? Kivárt, hogy a szerzett volna.
legsikeresebb taktikát választhassa? Toszkána kicsiny ország, egymillió la-
Mert remek taktikus volt, annyi szent. kossal. Nemessége, polgársága régen el-
Akárcsak, bátyja, ő is magáévá tette a szokott az önálló politizálástól, hozzátört
XVIII. század sok új gondolatát. Fölvilá- az abszolút hatalomhoz. Katonára költeni
gosult embernek tartotta magát, és nem nem kellett, hiszen a Habsburg Birodalom
egy tekintetben az is volt. Ő is reformokkal őrködött a kis fejedelemség biztonságán.
akarta boldogítani „népeit”. Vajon megbirkózik-e most Lipót egy biro-
Egy dologban azonban nagyon kü- dalom kormányzásával? Vajon megbarát-
lönböztek, de nem az uralkodói hatalom kozik-e a magyar nemesi alkotmánnyal?
mindenhatóságáról vallott nézetekben.
12

Mit akar a magyar nemes? Forradalmárokká lettek a magyar neme-
sek? Hiszen nem kevesebbet mondanak,
II. József halálával megbénult a kormány. mint hogy az alapvető jogok Istentől vagy
Az ország igazgatása, a közügyek intézé- más szóval a természettől származnak, és
se az új életre kelt vármegyékhez került. ezt semmilyen földi hatalom sem vitathat-
A vármegyéket pedig a birtokos köznemes- ja el az egyes emberektől. A királyok nem
ség uralta. Története során eddig még soha Isten kegyelméből uralkodnak. A kor-
nem rendelkezett ekkora erővel a nemesi mányrudat a nép engedi át számukra, hogy
megye, a köznemesek önkormányzata. bölcs és igazságos kormányzással megőriz-
A XVIII. század új eszméi nem csak a ki- zék a társadalom békéjét, fölvirágoztas-
rályok és művelt tanácsosaik gondolkodá- sák az országot. Ez a társadalmi szerződés
sát befolyásolták. Eljutottak azok a magyar tétele, amelyet legvilágosabban a francia
köznemességhez is. Szószólóik, amikor a Rousseau, a felvilágosodás nagyhatású gon-
hatalom forrásáról, a népfelségről, a há- dolkodója fogalmazott meg.
ború és béke jogáról, nemzeti hadseregről A magyar nemesség jó része valóban ma-
szóltak, szinte teljesen a francia forradalom gáévá tette a társadalmi szerződés elméle-
nyelvén beszéltek. tét. Ócsai Balogh Péter, Pest megyei evan-
„Hibáznak a fejedelmek” – írta a felvi- gélikus köznemes, akitől az iménti sorokat
déki Nyitra megye körlevele – ha szeren- is idéztük, szintén körlevél formájában ter-
cséjüket és hatalmukat a törvények meg- jesztette tervezetét az alkotmányról. Ebben
szegésének önkénye szerint mérik. Ki adott elmondja: II. József úgy kormányzott, hogy
erre nekik hatalmat? Sem Isten, sem a a törvényeket, azaz a társadalmi szerződést
természet, sem a józan ész, sem a nemzet: megszegte. Így a nép, értsd: a nemesség
ezektől származik pedig a királyok minden szerződése a Habsburg-ház örökösödéséről
hatalma.” A vármegyék a megyegyűlésen érvényét vesztette.
megszavazott körlevelekben tájékoztatták A királynak és a népnek tehát új szer-
egymást álláspontjukról. ződést kell kötni. Újra meg kell tárgyalni,
Még pontosabban fogalmaz Pest megye hogy milyen legyen a király és a nemzet
körlevele: „Felséges úr, a nemzetek nyil- közötti kapcsolat. A szerződés formája a
vánvaló joga, s azon társadalmi szerződés, hitlevél, amelyre a király a koronázás al-
amely szerint országok keletkeznek, bizo- kalmával esküt tesz. Ez fogja szavatolni az
nyítja, hogy a felségi jog eredetileg a népek alkotmányos rendet.
birtokában van: e tétel, melyet maga a ter- Igen ám, de amikor a magyar nemes né-
mészet ír mindenki szívébe […]” pet, nemzetet mondott, saját magát értette
13

rajta. Mintha csak a néhány százezernyi „Nem ok nélkül mondják,
„kutyabőrös” nemes alkotná a nemzetet. hogy a német kutya,
A jobbágyot, hiába magyar a nyelve, a jo- Hamis, álnok csalárd
gok közösségéből ekkor még bizony kifelej- néki minden útja,
tették. Az „arany idők”, a „régi szabadság” Hízelkedik mostan,
jelszavai inkább a múltba vágyódást mutat- s farkát csavargatja,
ták, mintsem az új időket idézték. De hogy megfoghasson,
Voltak ugyan olyanok, főleg művelt fő- elszánt akaratja.”
nemesek, akik már hajlottak arra, hogy
lazítsák a jobbágyi-földesúri rendszert. Pél- Természetesen nem általában a német-
dául megengedték volna, hogy a jobbágy- ségről esik itt szó, hanem a bécsi kormány-
paraszt, ha pénze van, szabad (földesúri ról, hiszen a porosz (a „burkus”) királyban
terhektől mentes) földet vehessen. Elmél- éppen ekkor keresnek külső támaszt az elé-
kedtek a jobbágyi, úrbéres földek terheinek gedetlenek. Mégis egészen kurucos hang-
megváltásáról pénzzel, hadd legyen a szor- nemben történik nyílt utalás az uralkodó-
galmas, tehetős jobbágygazda ilyen módon ház idegen, „német" voltára:
szabad birtokos. De hogy mindez politikai
programmá érjen, még néhány évtizedet „Azért, hogy ha te őt most megkoronázod,
várni kellett. A nagy német jármot a nyakadba rázod.”
Mit akart tehát a magyar nemesség?
Idézzük föl a legfontosabb pontokat egy Mit kell tehát tenni annak érdekében,
akkoriban született versből! Sok olyan hogy a németet „szoros zabolára” fogjuk?
kézzel írott árkus papiros járt baráttól
barátig, mint az „Egy igaz magyar haza- „Második Andrásnak állítsd fel törvényét,
finak édes nemzetét ügyefogyott állapot- Ezzel visszanyered szabadságod fényét,
jának mély álmából serkentgető versei”. Ha király törvényt hoz magyar romlására
Elevenebben őrzi ez a versezet azt, hogy Akárki nyúlhasson kard markolatjára!”
miről, hogyan szóltak akkoriban egymás
között a nemesi udvarházakban, mint Az Aranybulla híres ellenállási záradéká-
az akkurátusan fogalmazott, nyomtatott ról történik itt említés. Ha nem is szó szerint
röpiratok. így, de hasonlót Ócsai Balogh Péter alkot-
A „német világot” egészében elutasító so- mányterve is tartalmaz: az országgyűlés ki-
rokat olvasunk az elején: rályi hívó szó nélkül is évente egybegyűl, és
ha kell, a nemesi fölkelést is fegyverbe hívja.
14

„Az országnak kéncse hatalmadban légyen, „A magyar hazában magyar nyelven folyjon
Ebből híred [tudtod] nélkül a király ne vé- A törvény, idegen ott soha ne szóljon.”
gyen.” –
Ha diadalmaskodik a patrióta közne-
azaz, ne csak az adó megszavazásában szor- messég programja, Magyarország nemesi
goskodjanak a rendek (a nemesek és a sza- köztársasággá alakul át, amelyben az ural-
bad városok polgárai), hanem ellenőrizzék kodó hatalma alig nagyobb, mint amilyen
annak elköltését is. Hasonló legyen a kato- például a választott lengyel királyé volt.
nasággal: A perc a nagyralátó tervekhez alkalmasnak
látszott: a Habsburg Birodalmat külső tá-
„A tábori erő parancsolatodtól madás, a porosz háború fenyegette.
Függjön, járjon-keljen a te tanácsodtól.
Fővezérek abban magyarok legyenek.
................................................................. Béke vagy háború?
Magyar földről német el s kitakarodjék.”
1790 elején a hazafi nemesség ugyanolyan
A saját magyar hadsereg igénye kap itt elszántságot mutatott a zsarnoki kormányzás
hangot, és az, hogy a független Magyaror- megszüntetésében, mint amilyen makacs és
szág területén ne legyen idegen katonaság. eltökélt volt II. József a maga rendeleteiben.
A különállást, Magyarország rangját jelké- Szót emeltek a török háború terhei alatt
pezné – a más országokkal közös uralkodó- roskadozó parasztságért is. „Noha ezen sze-
val bajosan megvalósítható – követelés, hogy: gény adózó nép Felségednek és nekünk is
vérünk, mégis az emberiség méltóságából
„Magyar földön légyen a király lakhelye, annyira leszállíttatott, hogy sokan közü-
Koronáját Budán s ne Bécsben viselje.” lök a vadaknak konyhájára szoríttatva lé-
vén, holmi makk, fű és polyvaeledelekkel
És ami minden nemzet számára termé- puffasztják hasukat.” Ilyen szenvedélyes
szetes kívánság: hangon tiltakozott például Gömör megye
felirata az újabb adók kivetése ellen. Ezért
„Magyar nyelvet tudjon s tolmáccsal ne éljen, figyelmeztette az országbíró a nagybeteg
Magyarral magyarul szükség, hogy beszéljen.” II. Józsefet, hogy jobbágy és nemes köny-
nyen egymásra találhat. Igaz, a birtokos a
S befejezésül, az előremutató anyanyelvi maga hasznát is nézte, amikor jobbágyát az
program jegyében: állami adótól óvta.
15

A harcias kedvű megyei nemesség nem hez” fordultak. „Felséges hazánknak nemes
hagyatkozott a szépen hangzó jelszavakra. magzati kadétságra s altisztségre is csak igen
A korona őrzéséről gondoskodni kell! Ösz- ritkán juthatnak, főtisztségre pedig számos
szeírták tehát a fegyverfogható kutyabőrös esztendőktül való hosszan szenvedések és
férfiakat. A magyarhoz a vitéz lovas öltözet hív szolgálatjuk után nagy nehezen emeltet-
illik: díszes egyenruhát terveztek, megyén- nek” – panaszolják. Azt is kérték: szállítsák
ként koronaőrző bandériumot állítottak. le a parasztkatonák szolgálati idejét, ami
Fölesküdtek, szabályos mustrákat, hadi nem egy esetben a megrokkanásig tartott.
szemléket tartottak. Mintha egy új, nemze- A lelkesedés, a haza ügye iránti buzga-
ti hadsereg gyülekezett volna. lom sok helyütt átmelegítette a jogokban
De van magyar katona máshol is! A csá- nem részes parasztemberek szívét is. Ki-
szár seregében, idegen országban, jórészt bogozhatatlan szálakon jutott el a hazai
német tisztek vezénylete alatt! Néhány üzenet, a hívó szó az idegenben szolgáló fi-
megye tüstént üzent is a magyar ezredek- úhoz, testvérhez. Galícia legtávolibb csücs-
nek. Javasolták, hogy a magyar katonaság kéből indult el például az a 22 közkatona,
képviselői is kapjanak meghívást a várva szabolcsi legény Magyarországra, akiknek
várt országgyűlésre. vallomását megőrizte a hadilevéltár. „Csu-
Lipót némi halogatás után 1790. márci- pán csak szülött édes hazánk eránt buzgó
us végén kimondta: júniusban lesz ország- szeretetünkből s tartozott legszentebb kö-
gyűlés. A pompa emelésére, de a biztonság telességünkből vezéreltetve eltökéllettük
okából is szokás volt az országgyűlés őrzé- magunkban, hogy így lévén a dolog, ha
sére fegyvereseket rendelni. Nem lehetett már egyszer fegyvert kell forgatnunk, in-
az most más, mint magyar katonaság. kább azt édes hazánknak, mint más idegen
A Graeven huszárezredet a török határról tartománynak oltalmazására fordítsuk és
hívták el. A huszárok magyar tisztjei, útban áldozzuk fel vérünket.”
Budára, Keszthelyen a megyei bandérium- Akár a Galíciából ezer életveszede-
mal megülték a testvériség ünnepét. A hu- lem közepette hazatérő 48-as huszárok is
szárok alezredesének, Festetics György gróf- eszünkbe juthatnak.
nak, a múzeumalapító Széchényi Ferenc gróf A magyar hazafiak külső segítségre is
sógorának Keszthelyen volt a kastélya. A tisz- számítottak. Mint már említettük, a mo-
tek között volt egy Laczkovics János nevű ka- hón terjeszkedő Poroszország királya,
pitány is. Vele még találkozni fogunk. II. Frigyes Vilmos arra törekedett, hogy or-
Utóbb a török harctéren álló magyar ez- szágát – a Habsburgok rovására – tovább
redek is a „felséges haza tekintetes rendjei- gyarapítsa. Annak idején a poroszok Mária
16

Teréziától elvették Sziléziát. Most a Krakkó II. Lipót az agg Kaunitz tanácsát is ki-
körüli területekre vetettek szemet. kérte. Mit tegyen nehéz helyzetében?
Frigyes Vilmos megtette a magáét an- Az öreg kancellár, aki Mária Teréziát és
nak érdekében, hogy szítsa a magyarok és II. Józsefet is hűségesen szolgálta, azt mond-
a galíciai lengyelek harci kedvét. A magyar ta: Engedjen a magyaroknak, és számoljon
vezetők is megtalálták az utat a porosz ud- le a gyorsan emelkedő porosz hatalommal,
varhoz. A feszültség nőttön nőtt. A porosz amíg nem késő.
király hadgyakorlat ürügyével májusban Vajon mit választ Lipót? A békét vagy a
fölvonultatta seregeit a Habsburg Biroda- háborút? És választhatja-e egyáltalán a békét?
lom sziléziai határára.
A magyar nemesurak önbizalma csakúgy
dagadozott. Sokan kezdték úgy gondolni, Belháború vagy kiegyezés?
hogy nem csak az ország függetlenségét,
nem csak az alkotmányt kell helyreállítani. Lipót császár nem követte a bölcs Kaunitz
Legyen minden úgy nemes és paraszt kö- kancellár tanácsát. Már megelőzőleg barát-
zött, ahogyan régen volt, II. József és Mária ságos hangú levelet írt ellenségének, a porosz
Terézia rendeletei előtt. Még a természetes királynak. Azt javasolta, hogy a viszályt in-
jogok jelentését is átfogalmazták. tézzék el békésen, ahogyan „testvéri” ural-
„Természetes ugyan, hogy a szabadságot, kodók között illik. S míg a forró nyárban a
mely még az állatoknak is kedves, minden magabiztos magyar követek az ősi főváros-
néposztály kívánja” – írta föliratában Hont ban, Budán a nemesi köztársaság megalko-
megye –, „de miután a gondviselés, mely tásán fáradoztak, az osztrákok és a poroszok
az emberi nem felett őrködik, úgy akarta, kemény alkudozásba kezdtek a sziléziai
hogy némelyek királyokká, mások neme- Reichenbachban. Habsburg–Lotharingiai
sekké, mások szolgákká szülessenek: a ke- Lipót elhatározta, hogy minden, de minden
resztényi szeretet sérelme nélkül jogainkkal eszközzel letöri a magyar rendek független-
élni fogunk mindaddig, míg ebben az or- ségi és alkotmányos álmait.
szággyűlés változtatást nem hoz.” Szó esett már róla: Lipót nem csak az
Bizony elfelejtették, vagy igazán föl sem ésszerű kormányzást gyakorolta Itáliában.
ismerték, hogy függetlenséget, gyarapodást Megtanulta ott a kicsiny államok önkény-
elérni csupán a magyarság különböző réte- uralkodóinak fortélyait is, a gátlástalan
geinek közelítésével, a magyarság egészének cselszövést, az emberek egymás ellen uszítá-
egyesítésével lehetséges. sának „művészetét”. Most mindenre elszánt
kalandorok, hivatásos besúgók és betegesen
17

nagyravágyó szerencsétlenek hadát gyűjtöt- kötözzék, és mint régen a boszorkányt, ele-
te maga köré, és föl is használta őket. venen égessék meg. És amely helységbéli
Csengő aranyakkal fizette azokat, akik parasztok azt nem fogják cselekedni […]
névtelen röpiratokban gyűlölet és gúny tár- még a gyermekeket is felkoncoljuk az olyan
gyává tették a nemesi alkotmányt, a magyar veszni szerető parasztoknak.”
államiságot vagy akár a magyarság egészét. Persze nem parasztok írták a lázító soro-
Fizetett ügynökeivel arra biztatta a városok kat. Árulkodnak a latin szavak, a földraj-
német polgárait, kérjenek jogokat maguk zi, a közigazgatási ismeretek. „Diaeta [or-
is, mintegy vetélkedve a nemesurakkal. Ké- szággyűlés] pedig már hogy légyen, nem
relmezzék például, hogy fegyveres gárdákat szükséges, mert már van királyunk” – így
állíthassanak. a röpirat. Királynak pedig nem mást, mint
Ez azonban semmi volt ahhoz képest, ami „kedves Józsefünk öccsét”, azaz Lipótot
a falvakban történt. A parasztok közé ügy- kívánják: „Éljen felséges második Péter
nököket küldött a király, az egyik zsebük- Leopold, Magyarország királya; ez a király
ben a legfelső helyen kiállított menlevéllel, nem az, akit nemes uraimék akarnak […]”
a másikban „paraszt zendítő” röpiratokkal. Valóban, ezidőtájt a Habsburg uralkodó
A legijesztőbb ezek között „a szabolcsi pa- trónfosztásáról is folytak titkos tárgyalások
rasztok decretuma” [határozata]. a porosszal, de honnan tudtak volna erről a
Mondott ugyan ez a vérrel írt papiros igaz falusi jobbágyok? Bizony joggal mondhat-
dolgokat is. Azt, hogy a parasztember vére juk, bibliai fordulattal: a hang Jákób hang-
sem ér kevesebbet, mint az uraké, a paraszt ja, de a kéz Ézsau keze.
verítékéből él az ország, a paraszt fiaiból áll Magyarországon nem csak magyarok
a katonaság, s azt, hogy II. József emberba- laktak. A török pusztítása után újratelepült
ráti rendeleteit meg kell tartani. De a többi! országban a parasztok fele sem volt magyar.
„Rajta hát, egész parasztság, könyörülj ma- Magyar földesúr – román, szlovák, ruszin,
gadon, emeld fel botodat, vasvilládat, baltá- szerb jobbágy, s mindez a XIX. század küszö-
dat a kegyetlen, ingyen élő, húzó-vonó, az bén, a nemzeti ébredés hajnalán! Gyúlékony
országpusztító, királyt lopó urak ellen […] anyag. S a zendítő iratot nem egy helyen a
Minden paraszt, ki csak talpára állhat, egy- román pap olvasta föl a román pórnép előtt!
szerre kiálljon fegyveresen […] vágjon mar- A legtudatosabbak az ország déli terü-
hát, húzzon hordót, egyék és igyék s koncol- leteire betelepült szerbek voltak. Hiszen
ja az urakat egész országban.” többségük a török időktől katonai szerve-
De nem csak az urakat kell megölni. zetben, fegyveres határőrként szolgált. Kö-
„A paraszt úrnyaló cselédeket pedig rakásra veteiket Bécsben nagy jóakarattal fogadták,
18

óhajaikat fölkarolták. Lipót szerb nemzeti A reichenbachi egyezményről a tudósí-
kongresszust, „illír diétát” is összehívott, tás augusztus 3-án érkezett Budára. A szép
Temesvárra. (Illíreknek nevezték magukat remények szertefoszlottak. A porosz-oszt-
az iskolázott szerbek, horvátok, mintha a rák béke hírének hatását Gvadányi József
kihalt ókori illír nép leszármazottai lettek nemesúr, huszártábornok névtelenül meg-
volna. Ezzel táplálták újonnan ébredt nem- jelent hosszú versezetének részlete mutatja:
zeti büszkeségüket.)
Az „illír diéta”, akárcsak egy igazi or- „De hogy békességrül vettek bizonyos hírt,
szággyűlés, külön szerb tartomány kihasítá- Egy fej leütve járt, más a szegletbe sírt,
sát követelte, amelyet majd a „szerb rendek”, Sok szív szorultába magával alig bírt,
azaz a görögkelti papok, szerb határőrtisztek Látván, sebeikre már nem kaphatnak írt.”
és szerb nemesek kormányoznak.
Ma a kisebbségi önkormányzati törek- A magyar rendek az ütközetet elvesztet-
véseket – ha nem erőszakosan, fegyveresen ték. S Lipót újra meg újra figyelmeztette
keresik vélt vagy valós igazukat – megértés- a magyarokat arra, hogy az erőviszonyok
sel fogadjuk. Itt azonban nem erről volt szó megváltoztak. Utasította a kancelláriát,
(bár az ébredező nemzeti öntudat is szere- hogy a poroszokkal egyezkedő magyar ne-
pet játszott). Egy rendi-feudális tartomány mesurak ellen készítsen elő főbenjáró pert.
szerveződése indult meg, ezt támogatta a Buda környékén pedig megjelentek a po-
Habsburg uralkodó, Magyarország terü- rosz határról idevezényelt császári ezredek.
letén, nagy számú magyar és német lakos Az események ezután gyorsan peregtek.
nyakán, hogy meggyöngítse a magyar ren- A rendek tudomásul vették, hogy a császár-
deket, kijátssza a magyar országgyűlést. De király a határ szélére, Pozsonyba helyezi át az
ami a legkárhozatosabb: megtette az első országgyűlést, és azt is, hogy a hagyományo-
lépést, hogy egymás ellen fordítsa, uszítsa a kat megtörve nem egy tekintélyes magyar
magyarokat és a nem magyarokat. főurat választanak nádorrá, hanem elfogad-
S még mielőtt az illír diéta, a szerb kong- ják Lipót negyedik fiának, Sándor Lipót-
resszus összeült volna, 1790. július 27-én Li- nak a jelölését. Ezt követően Magyarország
pót császár és II. Frigyes porosz király követei nádorai a Habsburg-ház tagjai közül kerül-
Reichenbachban aláírták a megegyezés okmá- tek ki. November 15-én pedig II. Lipótot
nyát. Ausztria elfogadta a poroszok minden magyar királlyá koronázták.
követelését. Az egyez-ségben a magyarokat A országgyűlés mégsem volt teljesen
meg sem említették. A magyar rendek elveszí- eredménytelen. Nem történt teljes önfel-
tették támaszukat, külső szövetségesüket. adás. Nem jöttek ugyan létre a magyar
19

különállást szavatoló intézmények, de szen- Adódik a kérdés: ha Lipót császár és ki-
tesítést nyert a X. törvénycikk, amely leszö- rály ilyen ügyes politikai sakkjátékosnak
gezte, hogy „Magyarország a hozzá kapcsolt bizonyult, miért kötött egyezséget a ma-
részekkel együtt szabad, és kormányzatá- gyarokkal a kiütéses győzelem küszöbén?
nak egész törvényes módját illetőleg […] Több jel arra mutat, hogy az engedménye-
független, azaz semmi más országnak vagy ket átmenetinek tekintette, és nem mondott
népnek alá nem vetett, hanem saját állami le arról, hogy az előjogokat megsemmisítse.
léttel és alkotmánnyal bíró […] ország.” De nem a nagyobb szabadság, a szabad pol-
A XII. törvénycikk a királyi hatalom gárok érdekében. A nemesi „szabadságok”
korlátozásának elvét is kimondta: „A tör- világát a megrendszabályozott alattvalók
vények alkotásának, eltörlésének s magya- egyenlősége váltotta volna föl. Egyenlő-
rázásának hatalma Magyarországban […] ség az alávetettségben. Immár semmi sem
a törvényesen megkoronázott fejedelmet és korlátozta volna a jó vagy a rossz szándékú
az országgyűlésre törvényesen egybe gyűlt uralkodók kényét, kedvét.
országos karokat és rendeket közösen il- Volt azonban, ami óvatosságra intet-
leti s rajtok kívül nem gyakorolható.” Ez te Lipótot. XVI. Lajos francia király egy
a híres Szentkorona-tan újrafogalmazása. júniusi éjszakán álruhában megszökött
A reformkor nagy politikusai, Wesselényi, Párizsból. „Alattvalói” azonban fölismer-
Kölcsey, Kossuth azért küzdenek majd, ték, és fegyverek között visszavitték a fran-
hogy a fölszabadított jobbágyok is a Szent cia fővárosba. S alig egy évvel a reichenbachi
Korona tagjai legyenek, mint minden ma- szerződés aláírása után, 1791. július 27-én
gyar állampolgár. II. Lipót és II. Frigyes Vilmos porosz király
Nagy dolgok történtek a vallás ügyében immár együtt fordultak Európa királyai-
is. A római katolikus vallás államvallás jel- hoz. Franciaországban helyre kell állítani a
lege megmaradt, az új törvény a legtöbb rendet és az uralkodó tekintélyét.
területen mégis egyenjogúságot adott a re- A régi ellenségek 1992. február 7-én ka-
formátus, az evangélikus és a görögkeleti tonai szövetséget kötöttek a francia forra-
egyházaknak. Nem úgy, mint a II. József- dalom ellen. Lipót néhány hét múlva várat-
féle híres türelmi rendelet, amely még sok lanul meghalt. Mindössze 45 évet élt. Már
megalázó korlátozást tartalmazott. A fé- nem érte utol a forradalmi Franciaország
nyes emlékű II. Rákóczi Ferenc országlása hadüzenete. Háború helyett íme, mégis-
után most először adódott újra esély arra, csak háború jött, végeérhetetlen nagy euró-
hogy a magyarok a vallási ellentéteket félre- pai háború, amely rövid megszakításokkal
téve politizáljanak a haza fölemelkedéséért. több, mint húsz esztendeig tartott.
20

II. Magyarország a francia háborúk korában
(1792–1815)
„Vigyázó szemetek Párizsra francia forradalmárok nem ismerték el.)

vessétek!" Vajon megváltozik‐e majd a közhangulat,
amikor az „alattvalók” XVI. Lajost a trón-
Nemzetek, országok! kik rút kelepcében járól is letaszítják?
Nyögtök a rabságnak kínos kötelében; Az ifjú uralkodó, Ferenc nem késleke-
S gyászos koporsóba döntő vas igátok' dett, rövid időn belül összehívta a koronázó
Nyakatokról eddig le nem rázhatátok; országgyűlést, persze megint Budára, hogy
Ti is kiknek vérét a természet kéri, ezzel is kedvébe járjon a magyaroknak.
Hív jobbágyitoknak felszentelt hóhéri, Az ország gyűlésében a szót most a főneme-
Jertek, s hogy sorsotok előre nézzétek, sek vitték, nem úgy, mint 1790‐ben, mikor
Vigyázó szemetek Párizsra vessétek!” a forrongó köznemességé volt a vezérszerep.
A hang szívélyes volt, a király és a rendek
B atsányi János, a kor tehetséges költője

vetette papírra ezeket a sorokat, ami-
kor hírét vette, ahogyan ő mondta, a fran-
minden szépet, jót mondtak egymásnak.
„Királyi gondjaim és fáradságaim jutal-
mául” – írta Ferenc a rendeknek – „nem
ciaországi változásoknak. A tapolcai varga- keres szívem egyebet, mint a szabad nemzet
mester fia jó hazafi volt, együtt lelkesedett arcáról sugárzó örömet. Hogy ezt jobban
a patrióta nemesekkel. A „felszentelt hóhé- érezhessem, eltávolítottam magamtól a trón
rok” ebben a versben a törvényeket semmi- fényét, a Karoknak és Rendeknek ezzel is
be vevő királyok. A jobbágy szó itt alatt- tudtul akarván adni, hogy nem a királyi
valót, „állampolgárt” jelent. A II. József felség méltóságához, hanem nemzetük leg-
halálát követő hónapok légkörét jól mutat- buzgóbb barátjához jöttek.”
ja, hogy a költemény nyomtatásban is nap- Az eredmény nem is maradt el. Az or-
világot látott (1790‐ben) a kassai Magyar szággyűlés „egyenlő szóval és egyenlő lel-
Museum című irodalmi folyóiratban. kesedéssel” megszavazott mindent, amit
Vajon milyen a légkör II. Lipót halála a király a Franciaország elleni háborúhoz
után? Hogyan fogadták ükapáink, ami- kért: újoncot, lovat, hadisegélyt. Csak a re-
kor a forradalmas franciák hadat üzentek formokról nem esett többé szó.
„Magyarország és Csehország királyának”? A nagy egyetértés, kár lenne tagadni, jó-
(A Német‐római Császárságot ugyanis a részt a „franciaországi változások” hatására
21

jött létre. Zászlósurak, főispánok, főpapok Igaz, hogy II. József is gyakran folyamo-
vigyázó szemüket bizony Párizsra vetették, dott önkényhez, mégis meggyújtotta az ér-
és azt látták, hogy a forradalom nemcsak a telem gyertyáit. Nem egy kérdésben – pél-
királyt helyezte a törvény hatálya alá, ha- dául a vallási türelem terén – ezt tette Lipót
nem megszüntetett minden kiváltságot. is. Ferenc és szolgahadának önkénye most
Ferenc pedig, aki természeténél fogva irtó- sorra kioltotta a meggyújtott fényeket.
zott az újításoktól, más taktikát választott, Az ország rosszkedve visszatért. Minden
mint apja, Lipót. Inkább udvarolt egy kicsit bizonnyal kisebbségbe szorultak azok a
a magyar rendeknek, mintsem hogy refor- hazafias nemesek, akik egykor a teljes füg-
mokra fanyalodjon, és úgy eressze ki a gőzt getlenségről álmodoztak, s nem lehettek
a túlfűtött kazánból. nagyon sokan azok sem, akik haladni, re-
A mézeshetek azonban nem sokáig tartot- formálni akartak, a bécsi udvar mégis erő-
tak. Amint egyre véresebb jelenetekről ér- sen tartott tőlük.
kezett hír Franciaországból, úgy lett Ferenc Ez a nemesi ellenzék annál veszélyesebb-
király és császár is egyre gyanakvóbb. Fő- nek tűnt a forradalomtól rettegő udvar
tisztviselőjévé – államkancellárrá – azt a számára, mert tagjainak egy része változat-
Thugut grófot nevezte ki, akinek jelszava ez lanul rokonszenvezett a francia alkotmány-
volt: „Nem baj ha gyűlölnek, csak féljenek”. nyal. S környezetükben nevelőként, titkár-
Az újságokat, a könyveket a legszigo- ként, jószágigazgatóként ott voltak azok a
rúbb cenzúrának vetette alá, azaz komor tanult emberek, értelmiségiek, akik nem
hivatalnokok olvastak el minden írott szót, születtek nemesnek. II. József idején egyi-
és betiltották, amit a királyi felség érdekei- kük-másikuk magas hivatalt kapott, mint
vel ellentétesnek gondoltak. Nemcsak a vé- például az aszódi evangélikus lelkész fia,
leményeket nem lehetett szabadon megír- Hajnóczy József. Most viszont, mint „nem-
ni, de még a megtörtént eseményekről sem telenek”, állásukat elvesztették.
volt szabad írni, ha azok a bécsi politikával Akik még nem tudtak, most franciául
ellenkeztek. tanultak. Olvasták a francia írókat, és ma-
A kémkedés, a hivatásos besúgók szag- gyarra fordították őket. Kézről kézre adták
lászása az uralkodás elfogadott eszközévé a tiltott könyveket. A mindenhova befér-
vált. Az aljas, haszonleső följelentők nem- kőző besúgók szerint nemegyszer a félel-
hogy megvetést, sokkal inkább jutalmat metes jakobinus, Robespierre egészségére
kaptak. Nem volt olyan képtelen vád, ame- ittak. A gazdag birtokos nemes, Berzeviczy
lyet Ferenc komolyan ne vett volna, és ki ne Gergely például azt írta XVI. Lajos francia
vizsgáltatott volna. király kivégzése után, hogy „nem a királyok
22

kedvéért vannak a nemzetek, hanem azért a Reformátorok Titkos Társaságának Káté-
vannak a királyok, hogy a nemzetek jólété- ja. A káté olyan tanító könyvecske, amely
ről gondoskodjanak”. tartalmát kérdés-felelet formában fejti ki.
Ebben a légkörben kezdett titkos szer- Martinovics titkos társaságaiba a beszerve-
vezkedésbe egy Martinovics Ignác nevű zés úgy történt, hogy a kátékat – kettő is
tehetséges, tudós, de kanyargós életpályát volt – kézről kézre adták és lemásolták.
befutott negyven esztendős férfi. Pesti ke- „Az osztrák jogar alatt a nemzet ereje,
reskedő fiának született, aki kora ifjúságá- a magyar katonaság németek kezei között
ban belépett a ferences rendbe. A szerzet- van” – folytatja a káté egészen kurucos han-
ből idővel kilépett, és II. József kinevezte gon. „Milyen módon tartja a bécsi kabinet
a lembergi (magyarul: ilyvói) egyetemre a a magyarokat rabságban?” – hangzik egy
természettan professzorának. Mint ügyes következő kérdés. „A miniszteri konferenci-
kémikus és fáradhatatlan besúgó, elnyerte ákból [Bécs] kizárja őket, nehogy országuk
II. Lipót bizalmát; ki is nevezte udvari ké- szolgaságba hajtását megakadályozzák […]
mikussá. Ferenc császár azonban nem tar- Magyarország mágnásait pedig […] arra
tott igényt a szolgálataira. csábítják, hogy lakásukat Bécsbe tegyék át,
Martinovics először még följelentette ahol megszokják az udvarnak hízelegni és
azokat a baráti társaságokat, olvasókörö- így hazájukat a németeknek eladják […]
ket, amelyekbe beférkőzött, s amelyekben Amióta őket ily módon a bécsi udvar meg-
bizalmasan a francia forradalom eszméiről rontotta, körükből Rákócziak, Thökölyek,
és eseményeiről folyt a szó. Utóbb azonban Bercsényiek nem támadnak. A hazaszere-
sértetten úgy döntött, hogy az elégedetle- tetnek csak neve marad fönn.”
nek élére áll, s így áll bosszút Ferencen, s A Reformátorok Titkos Társaságának
az egész megkövesedett rendszeren, amelyet Kátéja jórészt a hazafias nemesség 1790‐es
persze maga is gyűlölt. Bizonyára elvakítot- programját fogalmazta újjá. Nemcsak Bé-
ta a jakobinusnak nevezett szélső demokra- cset kárhoztatta, de a főnemeseket és a fő-
ta irány franciaországi hatalomra jutása is. papokat is. Ha a program megvalósul, Ma-
Martinovics 1794 májusában Pestre gyarország olyan köztársasággá alakul át,
jött. Két titkos szervezetet hozott létre. Az amelynek országgyűlésében a nem nemesek
egyik, a Reformátorok Társasága a hazafias képviselői is helyet kapnak, az irányító sze-
nemeseket szerette volna megnyerni. rep azonban a köznemességé. Földbirtoko-
„A magyar nemzet boldogabb‐e az oszt- sok változatlanul csak a nemesek lehetnek.
rák jogar alatt, mint a korábbi királyok A másik szervezetet Martinovics „Sza-
alatt volt? – nem boldogabb”– mondta ki badság és Egyenlőség Titkos Társaságá”‐ nak
23

nevezte. Ennek a titkos szervezetnek is ké- A hazát, a nemzetet hévvel szerette.” Nem
szült káté, de abból bizony a francia forra- elégedett meg azzal, hogy nem nemes létére
dalom hangja süvített. ideig-óráig a hatalmasok kegyeltje. A neme-
Ez a könyvecske nem a nemeseknek szólt. sek szabadságát, az ősi magyar alkotmányt
Arra a kérdésre, hogy mi is a nemesség, azt becsülte, és minden magyarra kiterjeszteni
válaszolja: „Ez az embereknek egy oly […] szerette volna. Ebben még Kossuth Lajos is
rendje, mely a polgári társadalom felszen- elődjének tekintette.
telt kötelességeiből” magát kivonja, magát Laczkovics János nevével már találkoz-
polgártársainál felsőbbrendűnek tartja, és tunk. Daliás huszártiszt, egyike azoknak,
„a népnek többi összességét kanáliának akik a magyar vezényleti nyelvet, a magya-
[csőcseléknek], parasztnak s más egyéb zsi- rok jobb előmenetelét követelték a magyar
vány, cudar állatoknak nevezi”. A nemesség ezredekben. Tiszti rangját végül elvesztet-
az „emberek ostora”, a jobbágyot a nemes a te, most indulatait nem fékező, megkese-
tulajdonának tekinti. redett ember. Szentmarjay Ferenc 25 éves
A Reformátorok Társaságának tagjai szép ifjú, főrangú urak titkára. Kedvenc
többségükben ezt a durva, sőt olykor trá- olvasmánya csupa tiltott francia író. Lelke
gár szövegű kátét nem is ismerték. Nem is mélyéig tüzes demokrata. Sigray Jakabról
tudtak arról, hogy egy másik összeesküvő grófról kevesebb jót mondhatunk. „E fia-
társaság is létezik, abba Martinovics csak talember szánakozásra méltó nyomoréka
a legelszántabb demokratákat szervezte be, volt a legbolondabb nevelésnek; atyja min-
bár közülük többeknek ez a kétszínűség, az dent megadott […] amit nagy házak adhat-
összeesküvő taktikázás egyáltalán nem tet- nak; de éppen e minden jellemtelenné tette
szett. A szervezés irányítására Martinovics őt” – jegyezte föl Kazinczy. Martinovics
négy igazgatót nevezett ki. választása bizonyára a főnemesi rang miatt
A vezetők között Hajnóczy József volt esett rá.
a legkiválóbb, maga tudós jogász és törté- A szervezkedés, bár legföljebb három hó-
netkutató. Korábban Széchényi Ferenc – a napig ha tartott, meglepően gyors sikereket
Nemzeti Múzeum alapítója – ügyeit intéz- ért el. A titkosság, aztán meg az üldözés mi-
te, József császár pedig Szerém megye alatt ma sem tudjuk persze, hogy a tagok há-
ispánjává nevezte ki. „Láng volt a lelke” – nyan voltak, pontosan kik voltak a „magyar
írta róla Kazinczy Ferenc, a költő, később jakobinusok”. A francia forradalomból vett
ő is vasra vert fogoly. „A francia revolutio szóval ugyanis az üldözők jakobinusnak
[forradalom] előmenetelét mindig leste s bélyegezték mind a javító szándékú neme-
róla protocollokat [itt: jegyzeteket] vitt […] seket, mind a demokratákat.
24

A hatalom, a kormány a szervezkedésről Néhány nap múlva hasonló sorsra jutott a
semmit sem tudott, a nyugtalanságot azon- Veszprémben bujkáló Sigray Jakab, majd a
ban a rendőrkémek érzékelték. Maga a ná- húszéves jurátus, Szolártsik János, valamint
dor, Sándor Lipót főherceg is azt írta Bécs- a költő Batsányi János.
be felséges bátyjának, Ferencnek: „Mintha Az elfogatások híre országszerte nagy
itt, Budán és Pesten, de az egész országban megrökönyödést keltett. Itt-ott fölmorajlott
is valami ismeretlen tűz lobogna.” a tiltakozás hangja is. Pest megye közgyű-
1794. július 23-án éjjel a rendőrök Bécs- lése – de más megyéké is – föliratban til-
ben rajta ütöttek néhány gyanús személyen, takozott a királynál. Az elfogottak között
akiket azzal vádoltak, hogy a francia for- nemesek is voltak. Márpedig a magyar
radalommal rokonszenveznek. Mind oszt- törvények szerint nemeseket ítélet nélkül
rákok voltak, egy kivételével. Köztük volt elfogni, s ráadásul idegenbe hurcolni, nem
a Bécsben tartózkodó Martinovics Ignác. volt szabad.
Nem sokat törődtek vele. Augusztus 13-án A forrongó megyék azonban hamar
azonban önként kihallgatásra jelentkezett, megcsendesedtek. A király szigorú hangú
és teljes föltáró vallomást tett. A hüledező leiratban oktatta ki a nemesurakat, hogy
rendőrök a bécsinél sokkal nagyobb – sőt, a a foglyok éppen minden jó rend fölforga-
valósághoz képest eltúlzott – titkos szervez- tására, a nemesi szabadságok eltörlésére
kedés nyomára bukkantak. esküdtek össze. A titkosrendőrök pedig ál-
híreket terjesztettek francia pénzről, fegy-
verraktárakról. A lázadásnak – állították
„Példa kelle, hogy rettegjen –, amelyhez már százezernyi embert to-
az ország” boroztak, az augusztusi pesti vásár idején
kellett volna kitörnie. Tervbe volt véve a
Az ifjú király, Ferenc (ekkor mindössze hu- József-kaszárnya elfoglalása, a francia ha-
szonhat esztendős) értesítette a még ifjabb difoglyok kiszabadítása, rablás, gyilkolás,
nádort. A tanácsát kérte. A nádor, Sándor a város felgyújtása. A rémhírek összetalál-
Lipót főherceg egy percig sem habozott, koztak a franciaországi jakobinusok véres
saját felelősségére elrendelte a „főkolompo- tetteiről szóló hiteles tudósításokkal.
sok” letartóztatását. Augusztus 16‐ról 17‐re A letartóztatások pedig tovább folytak.
virradó éjszaka Pesten és Budán elfogták Akiknek valami közük volt a titkos társa-
Hajnóczy Józsefet, Laczkovics Jánost és ságokhoz, olvasókörökhöz, bezárkóztak és
Szentmarjay Ferencet. Még aznap éjjel erős irataikat égették. Volt, aki öngyilkos lett,
katonai fedezettel Bécsbe szállították őket. volt aki külföldre menekült. A titkos lánc
25

több helyen megszakadt. A perbe fogottak A „főbűnösöket” nagy katonai készült-
száma így is félszázra rúgott, köztük jeles séggel november végén Budára hozták.
költők, mint Kazinczy, Batsányi, Szentjóbi A budai Várban a ferencesek volt kolosto-
Szabó László, Verseghy Ferenc. rában zárták el őket. Ide kerültek azok is,
A király utasította a királyi táblát (magas akiknek a neve a vallatások alkalmával ap-
rangú bíróságot), hogy a vádlottak ellen in- ránként előkerült.
dítsa meg a felségárulási pert. A felségárulás Németh János, királyi jogügyigazgató
bizony főbenjáró bűntett, elkövetőjére fő- (ma úgy mondanánk: legfőbb ügyész) pont
és jószágvesztés várt. Igen ám, de elkövetni olyan ember, amilyenre a kormányzatnak
csak az uralkodó személye elleni tényleges szüksége volt. Még Szirmay Antal tanácsos,
támadással lehetett. az udvar odaadó híve is visszataszító ké-
Felségárulás‐e, ha valaki még olyan föl- pet rajzolt róla: „Németh egyéb dolgaiban
forgató iratot elolvas vagy lemásol? Hát hanyag, de vádolásra született, rossz lelkű
még, ha esetleg nem is mindenben ért egyet […], semmi tudománnyal nem bíró ember.
azzal? Ha felségárulási pert akartak, a bírók- A jakobinusok vádolásából nagy kincseket
nak ezt a vélekedést kellett magukévá tenni, szerzett magának. A felségsértés bűnébe fél
a magyar törvények nem csekély sérelmére. Magyarországot belekeverné, s így magá-
De miért akartak a király és tanácsadói, nak adózójává tenni kívánta.”
Sándor Lipót és különösen az államkancel- A pert csukott ajtók mögött folytatták le,
lár, Thugut halálos ítéleteket? Miért akar- a közönséget kizárták. Nem is lehetett az
ták a szó szoros értelmében a fejét néhány ügyről később sem megtudni, csak annyit,
vagyontalan tintanyalónak, legyenek azok amennyit az ítéletekben leírtak. S amire a
kétes múltú ügynökök vagy meggyőződé- magyar joggyakorlatban addig nem volt
ses demokraták? példa: a fellebbezés során a fellebbviteli bí-
A bécsi kormánynak kapóra jött róság (az ún. hétszemélyes tábla) az ítélete-
Martinovics meggondolatlan kalandja, tit- ket tovább súlyosbította.
kos szervezkedése. Nem a kevés számú, talán Az 53 vádlottból 18‐at halálra ítéltek.
még a francia jakobinusokkal is rokonszen- Közülük tizenegy a királytól kegyelmet
vező demokrata volt számukra veszélyes, ha- kapott, büntetésüket meghatározatlan
nem a megyékben politizáló birtokosok fel- ideig tartó börtönbüntetésre változtatták.
világosult, nemzeti szellemű része. Ezekből További 16 embert sújtott hosszabb-rö-
a végén még alkotmányos ellenzék szervező- videbb börtön. A büntetést láncra verve
dik! Thugut maga mondogatta: a gyöngékre kellett letölteni Kufstein és Spielberg vár-
sújt le, hogy az erőseket megfélemlítse. börtöneiben.
26

1795. május 20-án a budai Vérmezőn az „A nemzet megfélemlése”
öt vezetőt pallossal kivégezték. A vesztő-
helyen, amikor levették láncait, Hajnóczy Horváth Mihály püspök, 1849‐ben mi-
fölemelte azokat, és megzörgette. „Bará- niszter, az egyik legnagyobb magyar tör-
taim, inkább meghalok, semhogy három ténetíró jellemezte ezzel a címmel az 1795
évig hordozzam ezt” – kiáltotta. Június után következő éveket. Az összeesküvést,
3-án kivégezték a ragyogó tehetségű fiatal az egész pert övező sejtetés megtette a ma-
ügyvédet, Őz Pált és Szolártsik Sándort is. gáét. A kiömlő vér, a legördülő fejek csak
Ők ugyanis, ártatlanságukra hivatkozva, fokozták a hatást. Sötét és hátborzongató
nem voltak hajlandók kegyelmet kérni. titkokról véltek tudni sokan, amelyekről
Nem kértek, hát mint „javíthatatlanok”, suttogni se mertek.
nem is kaptak. Bécs és hűséges magyarországi em-
A kivégzés helyén a vért homokkal föli- berei azonban nem voltak nyugodtak.
tatták. „Az öt testet kivitték a Buda felett „Martinovics és a vezető összeesküvők
emelkedett tetőre […] Másnap a vér he- feje a porba hullt ugyan, de a mérgezett
lyén rózsa virított, valaki rózsákat ásott el növény gyökerei még nincsenek kiirtva”
ott cserepekben” – írta Kazinczy Ferenc – írta a császári rendőrfőnök. Ferenc csá-
fogsága naplójában. szár-király iratait lapozgatva, a töményte-
Alig több, mint egy hónappal később, len titkos jelentést olvasva azt hihetné az
július 12-én meghalt a 23 éves nádor utókor, hogy nem volt Magyarországnak
s egyben a vérítéleteket súlyosbító hét- olyan rejtett zuga, ahol ne mesterkedtek
személyes tábla elnöke, Sándor Lipót is. volna rossz jellemű összeesküvők.
Műkedvelő kémikusként saját kezűleg Az országos főhivatalokból kidobtak
készítette elő a tűzijátékot Laxenburgban, mindenkit, aki az 1790‐es évek elejétől
a Habsburgok kedvenc nyári lakhelyén. bármilyen kapcsolatba került a nemesi el-
A vegyszerek fölrobbantak, Sándor Lipót lenzékkel. Az ifjúság, semmi kétség, rom-
borzalmasan összeégett. Két nap után vál- lott! Távoznia kellett tehát a pesti egyetem
totta meg szenvedéseitől a halál. Itt-ott azt professzorainak, de fölforgatással vádoltak
rebesgették, hogy ez Isten büntetése volt a jogakadémiai tanárt, piarista igazgatót is.
kegyetlen ítéletekért. Újabb és újabb nyomozásokat indítot-
tak, további összeesküvések után szaglász-
tak. Zalában például három évig folyt a
vizsgálat, mert Sigray kivégzése előtt azt
27

mondta, tud valamit az ottani alispánról. A vád nem volt igaz, sebaj, „a vádlott
A vizsgálat fokozatosan kiterjedt a megye romlott ember […] életfogytiglan be kell
teljes tisztikarára, a jómódú birtokosokra. zárni” – írta a királyi jogügyigazgató. És
Le is váltottak főispánt, alispánt, szolga- Szén Károly hosszú évekig börtönben síny-
bírót. Festetics György grófot – akiről lődött. Odakerült azonban a följelentő is.
már szó esett – megfosztották kamarási Tudott az „ügyről”, tehát ártatlan nem lehet.
címétől. S mindezt úgy, hogy az alispán Voltak, akik rosszabbul jártak. 1800
ellen emelt eredeti vádból egy szó sem bi- nyarán egy Zsarnóczay János nevű ügy-
zonyult igaznak. véd ismerőseivel, Kis Károly hadnaggyal és
Volt egyáltalán határa a titkosrendőri Mikola István jurátussal (ügyvédjelölttel)
rosszindulatnak és az udvar ostobaságának? arról beszélgettek, hogy nem bánnák, ha
Hallgassuk meg a következő esetet! Azt hi- Magyarországra bejönnének a franciák. Na-
hetnénk, regényből van, vagy tréfacsináló gyon nem szerették az osztrákokat. Bujto-
műve, pedig igaz történet. gatni kezdtek Pesten. Kis később megijedt,
A Martinovics-perben elítélték Szén An- és az egész dolgot följelentette. Letartóztat-
tal kamarai tisztviselőt. Károly nevű öccsét, ták őket. Németh János jogügyigazgató lelki
bár a mozgalommal nem volt kapcsolatban, szemei előtt már-már egy új Martinovics-per
biztos ami biztos, állásából elbocsátották. körvonalai bontakoztak ki. A megindított
Ezt a Szén Károlyt egy ismerőse egyenesen felségárulási perben Zsarnóczayt és Mikolát
Ferenc császárhoz írott levélben följelen- halálra ítélték, és 1802. június 14-én kivé-
tette. Nem kevesebbet állított, mint hogy gezték. A följelentőt – jutalomból a grazi
Szén Károly titkos fegyvert szerkesztett, és börtönbe zárták.
a király életére tör. Szént persze rögtön le- Meg lehetne írni persze ezeknek az
fogták. A titkos fegyverről kiderült, hogy éveknek a történetét másképpen is, több-
olyan szögkilövő bot, amellyel a vádlott bé- féleképpen is. Ez a legtöbb történeti kor-
kákat ejtett el biológiai kísérletekhez. Vala- szakra igaz.
mi a királyölésből is igaz lehetett. Kazinczy Fölsorolhatnánk a kurucos hangú vagy
megemlíti, hogy Szén azt írta bátyjának: franciabarát megnyilatkozásokat, amiből
„leül a víz szélén s pálcája végébe szúr egy egy elégedetlen, franciabarát Magyaror-
szeget, s megrántván a pálcán végigmenő szág képe rajzolódnék ki. Ez a kép azon-
drótot, azzal lövöldözi a legkövérebb zöld- ban megtévesztő lenne. A társaságban tett
békákat, kiket kövérségeknél fogva király- megjegyzések a pillanatnyi elkeseredés
nak, királynénak […] nevez”. megnyilatkozásai, dühkitörések, nincs mö-
28

göttük átgondolt program, még kevésbé egymás után székestől fölemelte, „mely ősi
szervezettség. Az igazi franciabarátok, akik ceremóniának megtételekor kívül a palotán
polgári alkotmányt szeretnének, kevesen ágyuk durrogtak, belül a szálában trombi-
vannak, s nézeteiket csak magánföljegyzé- ták harsogásai egyesültek az örvendetes és
seikből, egy-két levelükből ismerjük, széle- szíves vivát kiáltozásokkal […]”
sebb körben azok nem terjedtek. 1796 novemberében az országgyűlést
Meg lehetne aztán írni e kor történe- is összehívta a király. Nemcsak József ná-
tét úgy is, hogy tudomásul sem vesszük a dorrá választása céljából, hanem – amint
szellemet és a személyiséget megnyomorító a meghívó levelek írták: „a trónnak, az ősi
cenzúrát és titkosrendőri szaglászást, s csak alkotmánynak, a nemesi jogoknak és a hit-
azokra az eseményekre figyelünk, amelyek nek biztosítására a francia elvek és a fran-
látványosan a színfalak előtt zajlottak. cia fegyverek ellen”. 1776‐ban ugyanis a
Még 1795 szeptemberében Pestre érke- francia köztársaság egyik fiatal tábornoka,
zett a szerencsétlenül járt Sándor Lipót öcs- Napóleon Bonaparte Észak‐Itáliában csa-
cse, Ferenc császár-király 18 éves fia, József ták sorozatát nyerte a Habsburg‐seregek
főherceg. Egyelőre helytartó, nemsokára ellen, s már-már Bécset fenyegette. Az or-
Magyarországnak országgyűlésen megvá- szággyűlés szépen, rendben meg is szavazta
lasztott nádora. Útja a fővárosig, fogadta- a kért 50 000 újoncot, tetemes mennyiségű
tása Budán és Pesten bővelkedett a pompás lovat, ökröt, gabonát.
látványosságokban. Akárcsak amikor a ko- A rendek még ennél is többet tettek.
ronát fogadták. Ükapáink tudtak és szeret- A király a nagy veszedelemben fegyverbe
tek is ünnepelni. szólította a nemesi fölkelést. Táborba is
Az ifjú főherceget nemesi bandériumok szálltak közel negyvenezren, ha lehet hinni
és a főnemesek hatlovas hintói kísérték, s az egykorú adatoknak. (A nemesi fölkelők
katonai sorfal, a sorfal mögött pedig kíván- számát ugyanis túlozták: ütőkártya volt az
csi és éljenző tömeg fogadta. Különösen a békealkudozások idején.)
fényes volt az esti díszkivilágítás. A megye- Fölkelt a nemesség másodjára, 1800-ban
háza udvarán például tíz égő piramis lán- is, a császári hadak marengói és hohenlindeni
gokból alkotott francia kertet mintázott. súlyos vereségei után, puskaport azonban
Másnap a főispáni beiktatáson (a nádor ekkor sem szagolt. Ferenc császár helyzetét
egyben Pest vármegye főispánja is), miután viszont parádés fölvonulásukkal javítot-
a hercegprímás üdvözlő beszédét elmond- ták. Kaptak érte, ha mást nem is, dicsérő
ta, a főherceget négy szolgabíró hatszor szót eleget.
29

„Párizs ígért szabadságot, ti nem rabságot szenvedett honfiak. 1801-ben
fogadtátok...” elhagyhatta a várbörtönt Kazinczy Ferenc
is, hogy néhány év múltán a magyar irodal-
A címadó sort a Himnusz halhatatlan költő- mi élet fő szervezője és a nyelvújítás meg-
je, Kölcsey Ferenc vetette papírra „Rebellis indítója legyen. Újra magas hivatalt kapott
vers” című költeményében. Hogy mikor: például Zichy Károly, akivel II. József ha-
nem tudjuk. Kéziratban terjedt, nyomtatás- lála idején találkoztunk, és akit a hazafias
ban nem jelenhetett meg! Kölcsey Ferenc nemességhez fűződő kapcsolatai miatt or-
is, mint azóta is sokan mások, hanyatló, szágbírói székéből eltávolítottak.
nemzetietlen korként tartotta számon az A cenzúra is enyhült valamelyest. Az
1790‐es évek végét, az 1800‐as évek elejét. 1790‐es években a magyar nyelvű sajtó tel-
Ahogy eddig is tettük, menjünk egy ki- jes fölszámolása volt a cél. Most (1806‐ban)
csit közelebb, s idézzük föl részletesebben Pesten is magyar nyelvű újság jelent meg,
a régen történt dolgokat! Árnyaltabb lesz a Hazai Tudósítások. Amint azt a cím is
a kép! Persze arra is választ kell adnunk, elárulja, külországi híreket ekkor még nem
valóban, mi a magyarázata annak, hogy volt szabad közölnie.
azok a Werbőczyt forgató, németet gúnyo- Bécs látszólagos engedékenységének
ló nemesek, akik 1790‐ben a Habsburg‐ház megvolt az oka. A birodalmi politika sem
trónfosztására is készek voltak, később, ekkor, sem ezután nem méltányolta a ma-
amikor a francia császár, Napóleon hadai gyar érdekeket, szemükben a magyar kü-
Magyarországot is elérték, nem az osztrák lönállás csak nyűg volt, és folyamatosan
ház, hanem a franciák ellen fegyverkeztek? lappangó lázadás. A magyarázat azokban a
Szögezzük le rögvest: ha nem is csorbí- leckékben rejlik, amelyeket a császári had-
tatlan jogokkal, de mégiscsak működött a vezérek a fiatal francia tábornokoktól a csa-
nemesi alkotmány. 1802‐től rendszeresen tatereken kaptak.
összehívták az országgyűlést, olykor két Nem került viszont sor a magyarokat
egymást követő évben is. A megyegyűlése- sújtó megkülönböztető vámok megszün-
ken pedig a legnehezebb években is szabad tetésére, és hallani sem akartak például
vita folyt, és elhangzottak a bécsi udvar po- önálló magyar hadszervezetről. Mindvé-
litikáját bíráló vélemények. gig érvényesültek azok az elvek, amelyeket
Az 1800‐as évek elejétől úgy érezhette a Ferenc király és császár öccsének, Józsefnek
magyar közvélemény, mintha enyhülne Bécs útravalóul adott, mikor az Magyarország-
nyomása. Sorra kiszabadultak a Martinovics- ra indult, hogy ott a nádori székbe üljön.
perben előbb halálra ítélt, majd hosszú „Magyarországra csak mint a birodalom
30

egy részére kell tekintened, és azt úgy kell Ferenc császár harmadik feleségéről, Mária
irányítani, hogy a birodalom, nem pedig Ludovikáról elnevezett Ludovika akadémia
az ország érdekei legyenek mérvadóak […] csak az 1867‐es magyar‐osztrák kiegyezést
Kiapadhatatlanok az erőforrásai, amelye- követően nyithatta meg kapuit.
ket az eddigieknél jobban ki lehet aknáz- Még jelentősebb volt Széchényi Fe-
ni, és ezek majd az osztrák ház legfonto- rencnek (Széchenyi István édesapjának,
sabb erejét adják.” Festetics György sógorának) az adománya.
Azok a hazánkfiai, akik javítani szeret- A nemzetnek ajándékozta gondosan gyűj-
tek volna a közállapotokon, s tapasztalták, tött gazdag könyvtárát és régiségeit, pesti
hogy a hazánknál szerencsésebb országok- palotájával együtt, s ezzel megalapozta a
ban miként halad előre a gazdaság, a tudo- Nemzeti Múzeumot és a Nemzeti Könyv-
mány és a művészet, sokat panaszkodtak tárat (az Országos Széchényi Könyvtárat).
a nagyúri családok közönyéről, a fásult- Ugyanez évben (1802‐ben) közadakozásból
ságról. Hiányzott az állami függetlenség, létrejött Vácon a süketnéma gyermekeket
hiányzott a saját magyar kormány kez- nevelő intézet.
deményezése. Nem léteztek saját magyar Megjelent a javító szándék a vármegyék-
közintézmények. ben is. Az utak karbantartása, a vízfolyá-
Az 1800‐as évek elején mintha az ada- sok mederbe terelése a vármegye feladata.
kozó kedv, az alkotni vágyó közszellem is A magyarországi utak hírhedten rosszak
ébredezni kezdett volna. Festetics György voltak, ahogy a kortársak mondták, „sárra
– akinek nevével már találkoztunk – Keszt- sarat raktak” – a munkára kirendelt job-
helyen még 1797‐ben megalapította az eu- bágyok kezével. Az 1800‐as évek elejétől
rópai kontinens első gazdatisztképző aka- viszont számos megyében épültek jó utak,
démiáját, a Georgikont. 1802. június 25-én, s ekkor kezdődött a Balaton, a Fertő tó, a
az országgyűlésen 40 000 Ft-ot (körülbelül Velencei‐tó szabályozása, s a Sárvíz, Sió,
egy 40 000 holdas uradalom éves jövedel- Kapos, Vág megregulázása. Mindez sze-
mét) ajánlotta föl egy magyar katonai aka- rény, de valóságos előzménye volt mindan-
démia létesítésére. Fölajánlásához, általános nak a pezsgésnek, amely majd a renform-
lelkesedés közepette mások is csatlakoztak. korszakban bekövetkezett.
A magyar nemeseknek és a magyar köz- A korszak egészét, mint már mondtuk,
véleménynek sokat hangoztatott követelése a francia háborúk súlyos terhe ülte meg.
volt, hogy a magyar katonákat magyarul A háborúk 1792‐ben kezdődtek, és ki-
vezényeljék. A bécsi udvar gáncsoskodá- sebb megszakításokkal egészen 1815‐ig, a
sai miatt azonban a magyar tisztiiskola, a waterlooi ütközetig tartottak.
31

Azt őszintén meg kell mondani, hogy a muk többszörösét vesztették el. Az 51. ma-
háború több előnnyel, mint hátránnyal járt gyar gyalogezred például csak 1792 és 1801
mindazok – nemesek és parasztok – számá- között – nem teljes adatok szerint – 77 tisz-
ra, akik gabonát, bort, dohányt, gyapjút tet és 5368 fő legénységet vesztett.
termeltek, lovat, marhát neveltek. Száz- és Megrendítő az alföldi Izsákról elszárma-
százezer katona volt fegyverben, akiket zott magyar katona, Füri József 1806‐ban
etetni kellett, akik alá ló kellett, akiket Magyarországra eljutott levele. Sok ezer
fegyverszíjakkal, nyereggel, lószerszámmal magyar katonatársával még 1797‐ben esett
kellett ellátni. francia fogságba, amikor a császári haderő
A búza, a zab, a nyersbőr, a ló ára egyre Mantova várában kapitulált. A franciák a
emelkedett, sokkal gyorsabban, mint aho- hadifoglyokat egyszerűen eladták a spanyol
gyan a nyakló nélkül nyomott papírbankó gyarmatokra. A levélből megtudjuk, hogy a
értéke csökkent. Még a szemetes, veremben fogoly katonák „irtóztató, kimondhatatlan
tárolt, dohos gabona, kétes minőségű, pan- sok nyomorúságokon, próbákon és szen-
csolt bor is vevőre talált. A Napóleon által vedéseken” mentek keresztül. A franciák
elrendelt kontinentális zárlat, no meg a brit „mint a vásárban a marhát” adták el őket
tengeri blokád kirekesztette Európából az a spanyol királynak. Rabszolgaként dolgoz-
amerikai búzát, dohányt, nyersanyagokat. nak az afrikai ültetvényeken, élelmük napi
A birtokos nemesurak, akik korábban „másfél font kenyér és 12 kalán meleg étel,
kamráik, pincéik tartalmát nagy vendéges- rizskása vagy fehérbab, ez is kétszerre, dél-
kedések közben legföljebb megehették, megben 6 kalán és estve is 6 kalán”, meztelenek
ihatták, most nem panaszkodhattak, bővi- is, már „jártányi erejek sincsen”. A szörnyű
ben voltak a pénznek. S csodálkozhatunk-e nyomorúságban sokan meghaltak.
azon, hogy akiknek a pénzes ládája tele van, A magyar gyalogezredek és még inkább
a sérelmeken is hamarabb túlteszik magukat? a huszárok csaknem valamennyi nagy üt-
A teljes igazsághoz viszont az is hozzá- közetben részt vettek, és sokszor kitüntet-
tartozik, hogy Magyarország a birodalmi ték magukat. Az olyan vakmerő huszár-
politika oltárán súlyos véráldozatot hozott. parancsnokok, mint Simonyi óbester, a
Csak megbecsülni tudjuk, hogy a sokéves „legvitézebb huszár” híre egész Európát
háborúban hány magyar katona esett el, bejárta. Nem a magyar katonák bátorságán
rokkant meg, töltött hosszú éveket fogság- múlott, hogy a kétbalkezes császári tábor-
ban, ahonnan sokszor nem is volt visszaút. nokok kudarcot kudarcra halmoztak.
Számuk a legszerényebb becslés szerint is Napóleon katonái 1805‐ben Bécs elfog-
150 000 fő. Voltak magyar ezredek, ame- lalását követően Magyarországot is elérték,
lyek – folyamatos föltöltéssel – hadilétszá- Napóleon marsallja, Davout Pozsonyból
32

kiáltványt intézett Magyarországhoz. Ki- Vezetőik vérpadon pusztultak el. A kivég-
jelentette, hazánkat semleges országnak is- zettek emlékét tisztelik, csak vigyázatlansá-
meri el, nem akar a magyarok ellen hadat gukat hibáztatják és ma csupán gyöngesé-
viselni. Ferenc nagy bajában már korábban güknek ez a tudata tartja vissza a nemzetet.”
üzent, hogy „a háború súlyos gondjait” a A francia hírszerző bizonyára eltúlozta
magyarokkal, a „mind nemesség, mind a dolgot, vagy a véletlen csupa radikális-
vitézség által dicső és kedves nemzettel” sal hozta össze. Végül is lehetett Magyar-
megossza. Az ismét fegyverbe szólított ne- országon olyanokra lelni, akik azt várták,
mesi fölkelésnek tennivalója, az országnak hogy a „francia” jöjjön, s az tegyen igazsá-
választása ugyan nem nagyon maradt, mert got. Mindenesetre Bonaparte Napóleon a
Napóleon Austerlitznél az egyesült orosz‐ Habsburgok rezidenciájából, Schönbrunn-
osztrák hadat tönkreverte, s gyorsan meg- ból kiáltvánnyal fordult a magyarokhoz.
kötötték a pozsonyi békét. Ha azt hinnénk, hogy a kiáltványban
A háború 1809‐ben ismét elérte Ma- az Emberi és polgári jogok nyilatkozata, a
gyarországot. Bécs újfent a franciák kezé- francia forradalom hangja szólal meg, na-
re került. A wagrami vesztes csata után az gyot tévedünk. Bevezetésként a kiáltvány
uralkodó és családja is Magyarországra me- Ausztria háborús felelősségét hangoztatja.
nekült; Tatán, az Eszterházyak kastélyában Az osztrák császár és nem a magyar ki-
húzta meg magát. rály ellen visel háborút. Majd így folytat-
A francia csapatok több irányból is be- ja: „Magyarok! Eljött azon szempillantás,
nyomultak Nyugat‐Magyarországra. Szo- melyben visszanyerhetitek régi függetlensé-
rongatták az Észak‐Itáliából kivert, a geteket. Fogadjátok el a békességet, melyet
Dunántúlra húzódott osztrák császári sere- ajánlok. Maradjon fenn egész épségében
geket. (Ferenc 1804‐ben fölvette az osztrák egész országotok és szabadságtok: marad-
császári címet, a 962 óta fönnállt német‐ró- jon fenn hazátoknak alkotmánya akár azon
mai császárság pedig 1806‐ban megszűnt.) állapotjában, amint eddig vala, akár pedig
Napóleonnak tervei voltak Magyaror- azon változtatásokkal, melyeket abban ti
szággal. Korábban olyan jelentéseket ka- magatok teljes tetszéstek és kényetek sze-
pott, mely szerint a magyarok örömmel rint […] szükségesnek ítélni fogtok. Sem-
fogadnák a függetlenséget a franciák csá- mit sem kívánok én ti tőletek, egyedül csak
szárától. „A forradalmi eszmék eljutottak azt akarom látni, hogy szabad és független
Magyarországra, s erős függetlenségi vágyat nemzetté legyetek.”
ébresztettek” – írta Napóleon hírszerzője A továbbiakban a kiáltvány azokat a
1805‐ben. „Közismert, hogy 1795‐ben egy sérelmeket sorolja föl, amelyeket a magya-
összeesküvésük […] majdnem kirobbant. rok történelmük folyamán Ausztriától és
33

az idegen uralkodóháztól elszenvedtek. láti dőlnek, / S a zabolák s kötelek szakad-
„Válasszatok királyt magatoknak, olyan nak”. Aggódott ő is, hogy Magyarország
királyt, aki érettetek országoljon, a ti hazá- önkormányzatának maradékát is elveszti.
toknak kebelében, ti közöttetek lakjék […] Így történt, hogy a sokadszorra fegyver-
Gyülekezzetek azért össze Rákos mezejére, be öltözött, fölkelt nemesség nem Rákos
őseitek szokása szerint; tartsatok ott nem- mezejére vonult, hanem megütközött a kor
zeti gyűlést, és adjátok tudtomra végzései- legmodernebb és legsikeresebb katonaságá-
teket” – fejeződik be a kiáltvány. val, a francia hadsereggel. A híres-hírhedt
Első hallásra alig hihető, hogy a nagy ütközetre Győrnél került sor, 1809. június
Napóleon ajánlatának semmilyen vissz- 14-én. János főherceg (Ferenc öccse) vezette
hangja sem támadt. De hát okkal hihették az Észak‐Itáliából visszavonult rendes kato-
hazánkfiai, hogy a francia császár kiáltványa naság és a nemesi fölkelők egyesített erejét.
nem egyéb, mint az ellenség megosztására Eugène itáliai alkirálytól, Napóleon mosto-
tett kísérlet. Volt már erre példa korábban hafiától persze simán vereséget szenvedett.
is. Ausztria gyöngítésére igyekeztek fölhasz- A nemesi csapatok bátran verekedtek,
nálni a franciák Thökölyt is, Rákóczit is. ezt az ellenség is elismerte. Kicsit igazság-
S aztán mit ért volna az a függetlenség talan, hogy a győri csata mint nagy csúfos
– ha Napóleon valóban komolyan gondol- kudarc él a nemzeti emlékezetben. Igaz,
ta, – amelyet egy kényúr kezéből nyer el a hozzájárult ehhez Petőfi Sándor is, aki a
nemzet? Függetlenség lett volna az egyál- reformkor politikai küzdelmeinek hevében
talán? Hiszen Napóleon úgy osztogatta kipellengérezte a győri futást. A mese azon
Európa koronáit családtagjai között, mint alapul, hogy egy csapat, amely el sem jutott
a régi magyar királyok a jobbágyfalvakat. a csatatérre, zavaros hírek hatására pánikba
Alig egy éve történt, hogy Spanyolország esett, s valóban Pestig szaladt.
királyát Napóleon lemondásra kényszerí- Akárhogyan is forgatjuk a szót, ebben a
tette, és fivérét, Bonaparte Józsefet ültette hadjáratban bebizonyosodott, hogy a ne-
a spanyol trónra. mesi fölkelés teljesen elavult, se támadó
Még a függetlenség gondolatát me- hadműveletekre; se honvédelemre többé
lengető, kurucos urak között is terjedt a nem alkalmas. Akadémiát végzett tisztek
mendemonda, hogy „elvégzett dolog”, ha kellenek, begyakorolt, rendes katonaságra
Napóleon győz, Bonaparte Lucien lesz a van szükség. De ha nem adózik a magyar
magyar király. Ezért írta Berzsenyi Dáni- nemesség vérrel, miért nem adózik pénzzel?
el, a kor legnagyobb költője Magyarokhoz Ez lesz majd az 1830‐as évektől a magyar
című híres ódájában, hogy „A népek érckor- politika egyik központi kérdése.
34

A háború természetesen nem Magyaror- adót, a vámot persze nem szállították le.
szágon dőlt el. A wagrami csatavesztés után Tehát ha valakinek 100 Ft évi kötelezettsé-
a Habsburg Birodalom ismét szegényebb ge volt, annak most 5x100 Ft, azaz új érték-
lett néhány tartománnyal, Ferenc császár ben 5x20=100 Ft-ot kellett fizetnie. Legsú-
pedig kénytelen volt a korzikai „bitorló- lyosabban a jobbágyparasztokat érintette
hoz”, azaz Napóleonhoz adni feleségül leg- a pénz ilyen leértékelése, mert a hadiadót
kedvesebb leányát, Mária Lujzát. készpénzben kellett fizetni, terményeikért
A bajban annyi volt az „osztrák ház” pedig természetesen nem kaptak – új érték-
haszna, hogy a császári vő árnyékában a ben számítva – ötszörös árat.
határokon belül szorosabbra lehetett húzni Az 1811‐re összehívott országgyűlésen
a gyeplőt. Az udvar elérkezettnek látta az a követek ingerülten tiltakoztak a pénz le-
időt arra, hogy rendbe tegye a pénzügye- értékelése, ahogy akkor latinul mondták,
ket – a lakosság kárára. A pénzhígulás, az a devalváció ellen. Azzal érveltek, hogy a
infláció megfékezését aligha lehetett to- bécsi udvar nem kérdezte meg a magyar
vább halasztani. országgyűlést akkor, amikor az állam-
A kincstár hiányát ugyanis az udvar pa- adósságot csinálta, ne akarja most, hogy
pírra nyomott úgynevezett bankócédulák- az ország vállalja magára a terheket. A de-
kal pótolta. A bankócédula nem papírpénz, valváció különben is ellenkezik a magyar
hanem olyan kötelezvény, amelyért cseré- alkotmánnyal, hiszen az kimondja, hogy
ben a banknak ezüstforintot kellett volna az adó megajánlásának joga a magyar or-
adnia. A valóságban azonban már régen szággyűlésé. A devalváció nem más, mint
nem lehetett a papírbankót ezüstforintra ennek a jognak a kijátszása.
cserélni. Az ezüstforint szinte teljesen el- Az udvarnak azonban – fura módon
tűnt a forgalomból, sőt különböző mester- Napóleon védőszárnyai alatt – most nem
kedésekkel az országból is kiszippantották. volt olyan nagy szüksége a magyar rendekre,
Viszont egyre nagyobb mennyiségben ke- mint korábban. Érvelésüket, igényeiket
ringett a „papírforint”. 1811‐re a papírforint Ferenc elutasította. Hogy haragját érzékel-
alig tizenharmadát érte az ezüstforintnak. tesse, az országgyűlés berekesztésére el sem
Amikor a hullámok már-már összecsap- ment Pozsonyba.
tak a pénzügyi kormányzat feje fölött, el- Bécsben a magyar alkotmány teljes
határozták, úgy segítenek a bajon, hogy megsemmisítésének gondolata is fölme-
a pénz értékét ötödére szállítják le. Ez azt rült. A birodalmi kormány új erős embere,
jelentette, hogy ha valakinek volt 100 fo- Metternich – de sokat fogjuk még ezt a nevet
rintja, az ettől kezdve csak 20‐at ért. Az hallani! – ehhez Napóleon támogatását is
35

szerette volna megszerezni. Bonaparte Hadsereg jobb szárnyát 13 magyar gyalog-
Napóleon azonban, aki ekkor már Orosz- zászlóalj és 5 huszárezred fedezte.
ország elleni hadjáratára készült, ezeket a Az 1813‐as és az 1814‐es év harcai – ami-
terveket elutasította. Fölvonuló hadserege kor is Ferenc császár immár veje ellen, s így
hátában nyugalmat akart, amelyet a várha- a magyar katona megint a franciák ellen
tó magyar ellenállás megzavart volna. harcolt, Napóleon bukásával értek véget.
Napóleon a Nagy Hadsereg élén 1812. jú- Nem változtatott a helyzeten Napóleon
nius végén megkezdte oroszországi hadmű- visszatérése Elba szigetéről. A száz nap
veleteit. A magyar katonáknak, akik annyit erőfeszítéseire, a napóleoni époszra, a wa-
verekedtek a franciákkal, most a franciák terlooi csata végleg pontot tett. A győztes
oldalán részük lehetett az oroszországi had- hatalmak képviselői már korábban Bécsbe
járat megpróbáltatásaiban. Ausztria ugyan- sereglettek, hogy újjászervezzék a szétszab-
is kénytelen volt részt venni egy 30 000 fős dalt Európát. Vajon milyen elvek fognak
sereggel Napóleon háborújában. A Nagy győzedelmeskedni?
36

III. Mi lesz a magyar alkotmánnyal?
(1815–1825)
„A hármas erőszak” alatt harcba induló diák önkéntesek és a

„törvényes” uralkodók. Senki sem fogal-
„M it forralt titkos kebelén a hármas

erőszak, / Mely szentségtelenül
szentnek ítéli magát, Mit forralt veszted-
mazta meg ezt olyan kifejezően és ponto-
san, mint egy másik nagy magyar költő,
Berzsenyi Dániel, akinek ifjúsága még a
re, Magyar […]” – így minősítette az ifjú, XVIII. századra esett.
huszonhárom éves Vörösmarty Mihály
1823‐ban az orosz cár, az osztrák császár "Nem te magad győztél, hanem a kor lelke -
és a porosz király szövetkezését. Az ún. szabadság,
Szent Szövetség alapokmányát 1815. szept. Melynek zászlóit hordta dicső sereged.
26-án írták alá (de csak 1816 elején hozták A népek fényes csalatásba merülve imádtak,
nyilvánosságra). S a szent emberiség sorsa kezedbe került.
Mi történt hét-nyolc év alatt Európában, Ámde te azt tündér kényednek alája vetetted,
mi történt Magyarországon, hogy az új S isteni pálmádat váltja tövis koszorú.
nemzedék, a XIX. század gyermeke ilyen Amely kéz fölemelt, az ver porba viszontag;
éles fogalmazásra ragadtatta magát? Mert Benned az emberiség ügye boszulva vagyon."
tévednénk, ha azt hinnénk, hogy a nagy
Napóleon bukását Európa-szerte nagyon Igazságosság, törvényesség – ez vissz-
sokan meggyászolták. hangzott minden szájon. Kérdés, hogy
Akkor már húsz éven át szinte szakadat- ugyanazt értették-e rajta? A győztesek ér-
lanul tartott a háború. Tengernyi vér folyt dekei sem találkoztak. Anglia a többiektől
el, az emberek békére vágytak. S akik több- eltérően polgári alkotmányos ország volt,
re tartották az alkotmányos nemzeti létet nem is csatlakozott a Szent Szövetséghez.
akár az életüknél? Jórészük már korábban Minden oroszok cárja önkényuralkodó,
elfordult a francia császártól, akiben többé Szibériába küldhetett bárkit. Anglia a vi-
nem a szabadság katonáját látták, hanem a lágtengerekre tekintett, globális (az egész
népek zsarnokát, aki a katonák csontjaiból Földre kiterjedő) hatalmat épített. Euró-
építi emlékművét. pában csak az erők egyensúlyára ügyelt, s
1813–14 csataterein már egy táborba nem ejtett könnyet a szétdarabolt, elnyo-
kerültek a német nemzeti színű zászlók mott nemzetekért.
37

Az oroszok egy birodalomban éltek, romboló jelszavak. S ha a Napóleon ellen
nem nyomta őket el más, csak a saját zsar- harcoló fejedelmek olykor eljátszadoztak is
nokuk, aki viszont főhatalomra törekedett velük, a bécsi kongresszus tárgyalótermé-
az európai kontinensen. Franciaország ben fokozatosan elhalkult a hangjuk. Itt
ugyan hódításait elvesztette, de nagyhatal- ekkor már Ferenc császár főminiszterének,
mi helyzete megmaradt. A franciák erősen Metternichnek az álláspontja volt a mérvadó.
korlátozott alkotmányukhoz ráadásként A kongresszus pedig táncolt. Egymást
visszakapták a Bourbonokat. érték az álarcosbálok, tűzijátékok, hang-
Az európai birodalmak között a legtar- versenyek, nagy téli szánkózások. Európa
kább és a legsebezhetőbb éppen Ausztria arisztokratái egymással versengve szórták
volt. Kicsiny és közepes, gazdag és szegény, a pénzt. Csak a bécsi udvarnak több mint
művelt és elmaradott tartományok halma- harminc millió forintjába került a hosz-
za ez a birodalom. Tucatnyinál több nyelv, a szúra nyúlt mulatság. (A magyarországi
német csak egy a sok közül, a lakosság csu- jobbágyok hadiadója évi öt millió forintra
pán egyötödének ez az anyanyelve. Nincs rúgott.) Nem egy magyar főúri család anya-
igazi központja. gi romlása a bécsi kongresszus vigasságain
Nem véletlen, hogy Ferenc tanácsadói kezdődött. A forgatagban egyébként föl-föl-
közül többen, többször is javasolták: a bi- tűnt egy fiatal magyar huszártiszt. A lipcsei
rodalom székhelyét át kellene helyezni csatában kitüntette magát, azóta sokan is-
Magyarországra. Az akkor már több, mint merték. Széchenyi Istvánnak hívták.
nyolcszáz éves magyar királyság léte törté- 1815. október végén I. Ferenc császár-
neti jogi szempontból nem szorult igazo- király, I. Sándor orosz cár és III. Frigyes
lásra. A magyarok lényegében egy tömb- Vilmos porosz király Budára is lerándultak,
ben, saját királyságuk határain belül éltek. ahol József nádornál vendégeskedtek. (Az
(Csak érdekesség, hogy amikor a német‐ró- orosz cár és József nádor sógorok voltak.)
mai császári cím lassú kimúlása láttán az Bihari János muzsikájára táncoltak, és a ná-
új császárság megalapítására sor került, a dor margitszigeti szőlőjében szüreteltek.
Magyarország császára cím is fölvetődött.) A Szent Szövetség alapokmányának
A javaslatok azonban lekerültek a napirend- homályos, kissé fellengzős szövege a cár,
ről. A birodalom vezetésében a német-cseh I. Sándor gondolkodását tükrözi – de a
arisztokráciának volt döntő a szava, és ők szöveget később Metternich értelmezte.
érvényesíteni tudták a saját érdekeiket. A „három szerződő uralkodó […] magukat
Népszabadság? Alkotmány? Nemzeti egy- honfitársnak tekintvén egymásnak minden
ség? Ausztria számára életveszélyes eszmék, alkalommal és minden helyen segítséget és
38

támogatást fognak nyújtani; alattvalóikkal egyszer, betegsége idején az orvosára is rári-
és hadseregeikkel szemben családapáknak pakodott, amikor az azzal bátorította, hogy
tekintik magukat […] a három szövetséges erős konstituciója (értsd: testalkata) van.
fejedelem […] a Gondviselés meghatalma- A konstitució szó ugyanis alkotmányt jelent.
zottjának tekinti magát […]” Ferenc császárnál az abszolutizmus, azaz a
Így is történt. A népeknek tett ígéretek- senki és semmi által nem korlátozott uralko-
ből alig maradt valami. Az új határokat dói hatalom meggyőződés és érzelem kérdése
nem az ébredező nemzeti érzés, hanem az volt. A birodalom egységét azonban valóban
uralkodóházak érdekei rajzolták. Az ural- a központi akaratnak alárendelt arc nélküli
kodócsaládok, a dinasztiák öröklött jogai, hivatalnoksereg és a katonák jelentették.
a sérthetetlen legitimitás szabta a törvényt, Nem is hívták össze az országgyűlést
nem a népek alkotmányban foglalt akarata. 1815 után sokáig, bár törvény a három
évenkénti összehívásra éppenséggel lett
volna. A nemesi politizálásnak azonban
Érinthetetlen-e az ősi alkotmány? más színtere is volt. Tapasztaltuk, milyen
élénk politizálás folyt a vármegyékben. 49
Az első időkben látszatra úgy tűnt, Magyar- vármegye, 49 valóságos kis országgyűlés.
országot és Erdélyt nem rázzák meg a bé- S hozhat az uralkodó ilyen vagy olyan ren-
csi elhatározások. Még kevésbé az európai deletet, Magyarországon nem épült, nem
nagypolitika. Mintha élhette volna az ország épülhetett ki a bürokrácia, a hivatali gépe-
a maga külön életét az örökös tartományok zet. Akármi is van a törvényben, akármi is
mellett, ahogy azt a híres X. törvénycikk az az uralkodói akarat, a végrehajtás a megyék
1790/91-es országgyűlésen meghirdette. kezében van. A helyi tisztviselőket pedig a
Igaz, ami igaz, a bécsi birodalmi kor- megyei nemesek választották.
mánynak és magának Ferenc császárnak Nem illeszkedik a nemesi önkormány-
nem kevés gondot okozott, miként rontsák zat, a magyar vármegye a bürokratikus ab-
meg úgy a magyar rendi-nemesi alkotmányt, szolutizmus rendszeréhez? Iktassuk ki! De
hogy ne sértsék meg saját mindenható elve- nem úgy, hogy szétverjük, megszüntetjük,
iket a jogfolytonosságról, amúgy Napóleon hanem úgy, hogy megbénítjuk, a hatalom
módjára. Hiszen forradalmi indulatokkal a engedelmes eszközévé tesszük. Mert a lát-
megyékben megválasztott nemesembereket szatra nagyon kell vigyázni! A régi törvénye-
ekkoriban aligha vádolhatták. ket nyíltan, ha nem muszáj, ne hágjuk át!
A rossz nyelvek szerint Ferenc még az Hadd higgye a világ, hogy azok vagyunk,
alkotmány szót is annyira gyűlölte, hogy aminek hirdetjük magunkat. Békés, erős
39

sziget, ahol nem az önkény, hanem atyai S akkor még nem beszéltünk a lélekvá-
indulatú örökös király uralkodik, s az alatt- sárlásról, arról, hogyan vesztegettek meg
valók elégedettek. befolyásos, hangadó birtokosokat ranggal,
Először is előírták a vármegyei pénz- hivatallal. Másokat zaklattak, akiket lehe-
tárak gyakori vizsgálatát, még 1814-ben. tett, megfélemlítettek.
Ürügyként szabálytalanságokat a pénz ke- A legszomorúbb következményekkel
zelésében lehetett találni. S hogy a megyék azonban az járt, amikor Ferenc királyi ren-
önálló gazdálkodását megnehezítsék vagy deletben szabta meg: a jövőben a megyei
megakadályozzák, az ügyrendet 1817-ben tisztújításon (a megyei tisztségviselők vá-
tovább szigorították. 1817 más tekintetben lasztásán) a megjelent nemességnek egyen-
is fordulatot hozott: a hírhedt Sedlnitzky ként kell szavazni. Ebben meg hol rejtőzik a
lett a rendőrminiszter, szigorúbbá vált a csapda, kérdezhetnénk józan ésszel?
cenzúra, nehezebbé a külföldi utazás. Érdemes itt egy kicsit elidőzni. A dolog
Mint tudjuk, a hadiadót (ez állami adó jól példázza, hogy pusztán elvek alapján
volt) a megyék szedték be. Most nyomatéko- nem lehet a történelmi tényeket megérteni
san megparancsolták, hogy a beszedett adót vagy megmagyarázni. A régi megyegyűlé-
a vármegye azonnal tartozik befizetni a hadi- sekre csak a nemesség jómódú része járt, a
pénztárakba. Nem parkoltathatja azt – ahogy szegény, iskolázatlan nemesek – nem egy
ma mondanánk – saját pénztárában, s nem megyében a népesség tíz százalékánál is
fordíthatja ideiglenesen megyei feladatokra. többen voltak – a köz dolgai iránt nem ér-
Szedett azért pénzt a megye saját cél- deklődtek. A reform iránti hajlandóságot is
jaira is. Ezt hívták háziadónak. Ha volt a tehetősebb, a szélesebb látókörű birtoko-
országgyűlés, az országgyűlés költségeit is sok között tapasztaljuk majd.
ebből fedezték. Igaz, hogy mai szemmel A döntéseket olykor nem több, mint har-
nem látjuk nagyon igazságosnak, hogy azt minc-negyven család tagjai hozták, méghoz-
is jobbágyok fizették, hogy a nemesurak zá hagyományosan közfelkiáltással. Most
politizáltak. viszont a hatalom emberei, a király által ki-
Az udvar a háziadó ügyébe is beleszólt. nevezett főispánok, rosszabb esetben királyi
Elrendelték, hogy a megyék csináljanak biztosok távoli falvakból szekéren hozták a
költségvetést. Csak a költségvetés közpon- bocskoros nemeseket, etették, itatták őket, s
ti jóváhagyása után, meghatározott célra tömegükkel elnyomták azokat, akik anyagi-
szedhették a háziadót. Ez már valóban az lag függetlenek lévén, fölemlegették a sérel-
önkormányzat csorbítása volt, ha százszor meket, szót mertek emelni a nemesi alkot-
is a szakszerűségre hivatkoztak. mány védelmében, az abszolutizmus ellen.
40

Így honosodott meg Magyarországon ui kongresszuson, Anglia ellenzése dacára
az etetés-itatás, a duhaj választási kortes- fölhatalmazták Ausztriát a fegyveres be-
kedés. Utóbb, ha nem akart vesztes ma- avatkozásra. Osztrák csapatok fojtották el
radni, kénytelen volt a reformtábor is élni az alkotmányos mozgalmat Piemontban is.
vele. Nemegyszer vált csatatérré a megye- Az uralkodók atyai szeretetét a szó szoros
székhely, mert borgőzös fejjel, ólmos bot- értelmében akasztófák erdeje hirdette az
tal, fokossal estek egymásnak a pártosok. A olasz félszigeten.
bocskoros-gubás atyafiak vezetői, a korte- Nem tűrte meg a „hármas erőszak” az
sek szolgálataikért jó pénzt kaptak. Több alkotmányt Spanyolországban sem. Itt a
megyében titkos társaságot alakítottak, veronai kongresszus fölhatalmazására a
hogy akaratukat jobban érvényesíthessék. Bourbonok francia serege nyomta el a csí-
Nógrádban például „kolompériának” ne- rázó polgári szabadságot.
vezték egyesületüket a „kolomposok”. Hogyan hatott mindez a távoli, békés ké-
S még azt sem lehetett mondani, hogy a pet mutató Magyarországra? Elhatoltak-e
bocskoros nemesek szavaztatása ellentmond idáig az európai hullámverés tajtékjai? S ha
a nemesi alkotmánynak. A nemesség nagy igen, hogyan ütköztek az alkotmányosság
jogásza, Werbőczy mondta ki annakidején, védelmezett, de korszerűnek nem mondha-
hogy a nemesi szabadság egy és oszthatatlan. tó bástyáival?
Térjünk vissza most néhány mondat
erejéig az európai színtérre! 1820. január
elsején Spanyolországban föllázadtak a dél- „Vis inertiae”
amerikai gyarmatokra irányított ezredek.
A spanyol hadsereg tisztjei eredetileg még Vis inertiae: latin kifejezés. Többek kö-
Napóleon oldalán, azután a függetlenségért zött a tétlenség erejét, a passzív ellenállást
harcolva Napóleonnal szemben tanulták jelenti. Így emlegették már a kortársak
meg, hogy mi a szabadság. A katonai zen- azt, ahogyan a vármegyék egy része a régi
dülés forradalommá szélesedett. Helyreállí- szokások sáncai mögött keresett védelmet.
tották az 1812-es alkotmányt. A Werbőczy híres Hármaskönyvében lefek-
Hamarosan forradalom tört ki Nápoly- tetett sarkalatos nemesi jogok szerint a ne-
ban, s a nápolyi királynak is meg kellett mesember személye és lakása sérthetetlen,
barátkoznia a gyűlölt alkotmánnyal. Most véleményét nyilvánosan elmondhatja.
vált világossá, mit jelent Ferenc császár és A kezdeti altató, látszólagos engedékeny-
Metternich nyelvén az uralkodók testvéri- séget hamarosan rigorózus parancsok, ural-
sége. A szent szövetségi hatalmak a troppa- kodói intézkedések követték. Mindenek-
41

előtt az új eszmék és az új „divatok” útját Ferenc császár a Szent Szövetség csend-
kívánta az udvar eltorlaszolni. 1820 legele- őrének szerepét játszotta Itáliában – kellett
jén Ferenc külföldről nemcsak a politikai, újfent az utánpótlás: pénz és újonc katona.
de a tudományos és szépirodalmi folyóira- Bökkenő megint a magyar alkotmánnyal
tok behozatalát is megtiltotta. A szegényes, volt. Katonát, adót megajánlani az ország-
de fejlődésnek indult sajtót pedig a koráb- gyűlés joga, s a végrehajtás a vármegyék
binál is szigorúbb cenzúrának vetették alá. kezében. Sikerült-e már a megyéket kellő-
A harcos ellenzéki szellemű Bars megye képpen megjuhászítani? Bécsben úgy gon-
– emlegetni fogjuk még sokat – a cenzúra dolták: talán igen. Az országgyűlés össze-
ügyében föliratot küldött az uralkodónak. hívását mindenképpen el akarták kerülni.
A tulajdonképpen íratlan magyar alkot- Az uralkodó tanácsosai meg is találták a
mány szerint nemcsak az országgyűlésnek, megoldást: az ország állítsa ki az 1813-ból és
hanem a megyének is joga volt véleményét 1815-ből elmaradt 28 000 katonát. Igaz, or-
ilyen módon tudatni a királlyal. szággyűlés akkor sem volt, de a nagy hábo-
A megye rendei nem titkolták, hogy nem rús veszélyre tekintettel a rendek tudomá-
értenek egyet a tilalommal. Kissé hosszab- sul vették a kényszert. A napóleoni korszak
ban idézünk az iratból, mert éppen a sajtó azonban Waterloonál véget ért, az újoncsze-
és a véleménynyilvánítás szabadsága volt az, dés is félbemaradt.
ahol a nemesi jogok védelmezése a polgáro- Még furfangosabb módon emelték meg a
sodás szellemével először összetalálkozott. hadiadót. Furfangosabban, mert az indok-
Bars megye diplomatikusan oda nyilat- lás a régi magyar törvényeknek formálisan
kozott, hogy „a szigorú cenzúrának, mely- még meg is felelt. A birodalomban mindig
nek kíméletlen járma alatt nyög irodal- sok papírforint, ún. váltócédula forgott,
munk” a maga idejében megvolt a haszna. de az utóbbi sokkal kevesebbet ért, mint
Azóta azonban érettebbé lett a nemzet. „Va- az ezüstforint. Az utolsó országgyűlésen,
jon hasznos-e a felnőttet is abba a bölcsőbe 1811–12-ben a rendek váltócédulában aján-
szorítani, melyben a csecsemőt ringatták? lották meg az évi ötmilliót. 1822-ben vi-
[…] A hírlapok mind megannyi baráti le- szont így szólt a legfelső helyről jött parancs:
velek, melyek által a nemzetek egymással az adót azonos összegben, de – mint vala-
érintkeznek […] Az ipar és a kereskedelem ha régen – ezüstben kell fizetni. 1822‐ben
fölvirágoztatásának, a nemzeti műveltség 1 ezüstforint 2,5 papírforintnak felelt meg.
emelésének olyan eszközei ezek, melyek a A rendelet tehát egy csapásra két és félsz-
polgárosodott nemzetek számára nélkülöz- eresére emelte a jobbágyok adójának évi
hetetlenek” – érvelnek a rendek. összegét.
42

Miközben a szent szövetségi hatalmak Eötvös Ignác például úgy érkezett Nyit-
Veronában a spanyolországi beavatkozás- ra megyébe, hogy a királyi rendeleteket, ha
ról tanácskoztak, 1822 őszén, kora telén a kell, szuronyokkal, de végrehajtatja. A me-
vármegyei közgyűlések a királynál föliratok gyegyűlés jegyzőkönyvéből az ellenzéki
özönében tiltakoztak. A megyék kisebb ré- határozatokat kitépte, a megye tiltakozó
sze, miután a föliratra választ sem kaptak, a föliratát megsemmisítette. Hogy újat hite-
királyi rendelet végrehajtását megtagadták, lesen ne írhassanak, a megye pecsétjét tör-
mi több, tisztviselőiknek az adó beszedé- vénysértő módon magánál tartotta. S mert
sét egyenesen megtiltották. Körleveleikben a megye tisztikara ezután sem puhult meg,
egymást kitartásra buzdították. a királyi biztos elrendelte, hogy lakásaikat
Válságos hónapok voltak. A birodalmi katonaság szállja meg. Hallatlan jogsértés!
politika győz-e vagy a kicsiny, elszigetelt A nemesi lak Werbőczy óta sérthetetlen!
országocskák módjára élő vármegyék? Eb- Oda jó ok nélkül a ház urának ellenére
ben az izgatott légkörben született, 1823. még a király sem léphetett be.
január 22-én Kölcsey Ferenc költeménye: Támadt is olyan fölzúdulás, hogy a me-
A Himnusz. Alcíme: A magyar nép ziva- gyeházán Eötvöst a fölingerelt köznemes-
taros századaiból. ség kezei közül a katonaságnak kellett ki-
A végsőkig ellenálló megyékbe a ki- menteni. Erőszakoskodásai miatt annyira
rály biztosokat küldött. Ezek a biztosok a meggyűlölték, hogy később tarjáni birto-
magyar ügyekben jártas, de az uralkodó kán a csűröket, pajtákat és a termést isme-
személyéhez feltétel nélkül hű mágnások retlenek fölgyújtották.
voltak. Ha kellett, a katonai erőszak alkal- Zemplén megyében is csak gyalogos és
mazásától sem riadtak vissza. lovas katonaság segítségével kezdhette meg
Közülük legszomorúbb hírnévre talán Lónyay Gábor királyi biztos az újoncozást.
báró Eötvös Ignác koronaőr, Abaúj me- A megye tisztikarát, szám szerint huszon-
gyei főispán tett szert. Mellesleg a nagy négy nemesurat lefogatta. Igaz, korábban,
reformer, Eötvös József nagyapja. A leg- amikor a királyi leiratot föl akarta olvasni a
hírhedtebb királyi biztosok nevét már megyegyűlésben, még a széket is kirántot-
csak azért is érdekes megemlíteni, mert a ták alóla, s leülni sem engedték. Nógrádban
családban őket követő második-harmadik báró Wenckheim József rendelt katonasá-
nemzedéket, a kőszívű emberek fiait több- got a megyegyűlés és a tisztikar megrend-
nyire a szabadelvű reformtáborban talál- szabályozására, a nemesi jogok – mint a
juk. Az idők változtak. kortársak mondták – égbekiáltó sérelmére.
43

A leglátványosabban Bars megye járt detlenségben megmakacsolták magukat.
el, amelynek az alkotmánysértés ügyében A jogügyigazgatót Németh Jánosnak hív-
szerkesztett szókimondó fölirata az egész ták, mint azt is, aki a Martinovics-perben
országban kézről kézre járt. Mikor értesül- játszott gyalázatos szerepet, de nem ugyan-
tek arról, hogy hozzájuk is úton van a kirá- az a személy.
lyi biztos – Eötvös Ignác –, megyegyűlést A jogügyigazgató többszöri felszólítás
tartottak, azon az összes tisztségviselők le- után engedelmeskedett, és elkészítette a
mondtak; a hivatalos pecsétet és kulcsokat vádiratot. Úgy állította azonban azt össze,
a Szent Benedek rendi konvent levéltárába hogy ahol azokra a törvényekre kellett hi-
helyezték. Határozatban mondták ki azt is, vatkozni, amelyek a vád alapját képezték
ha a biztos megyegyűlést hívna össze, ott volna, a helyet üresen hagyta. Nem ismer
senki meg ne jelenjék. olyan törvényt, mondta, amelyek alapján el
És valóban, amikor Eötvös Ignác a me- lehetne azokat marasztalni, akik az alkot-
gyébe megérkezett, semmit sem tehetett. mánnyal ellentétes királyi rendeleteket nem
Előfogatot (kocsijához cserelovat) nem ka- hajtják végre.
pott, jószerivel szólnia sem volt kihez. El A királyi kegy hajszolóit, a túlbuzgó
is ment, dolga végezetlen, s más a helyébe szolgalelkűeket meg lehetett jutalmazni
nem jött. Ezután a megye a maga akara- hivatallal, címekkel. Az ellenállás vezető-
tából az újonclétszámot kiállította, de nem it Bécsbe lehetett rendelni ad audiendum
sorozással, nem „kötéllel”, hanem szabad verbum regium, azaz a dorgáló királyi szó
toborozással, önkéntesekből. meghallgatására. A tízéves kísérlet a rendi
A fegyveres erőszak, a rendi önkormány- önkormányzat megbénítására, a rendeleti
zati jogok lábbal tiprása az elégedetlenség új kormányzás bevezetésére azonban megbu-
hullámát indította el. Föliratokat szerkesz- kott. A maradiságnak még lehetett híveket,
tettek azok a megyék is, amelyek korábban tábort toborozni Magyarországon, de az
önként meghajoltak. Az erőszakos katona- abszolutizmusnak nem. A magyar törté-
fogás sem hozott valami nagy eredményt. nelmi fejlődés immár bejárta a maga saját
A fegyverforgatásra alkalmas paraszt ifjak útját. Magyarországot – az örökös tartomá-
tömegesen szöktek erdőbe, mocsárba, a he- nyoktól eltérően – csak a rendekkel együtt,
gyek közé. Voltak, akik betyárnak álltak. alkotmányosan lehetett kormányozni.
Még egy kísérletet tett Ferenc a rendek Az elszánt ellenállók mondanivalóju-
megtörésére. A magyar kancellár útján kat – az íratlan alkotmány megtartására
utasította a királyi jogügyigazgatót: ké- hivatkozva – a legodaadóbb királyhűség
szítsen vádiratot azok ellen, akik az enge- szavaiba öltöztették. Éppen a király érdeké-
44

ben tagadják meg országgyűlési jóváhagyás Hogyan működött a régi magyar
hiányában az adó beszedését, írta Bars me- országgyűlés?
gye, mert „gyenge támaszai lennénk Föl-
ségednek, ha a szilárd alkotmányos alapon 1848 előtt – akárcsak Franciaországban a
ingadoznánk”, és a pillanatnyi haszon ér- nagy forradalomig – a magyar országlako-
dekében, meggyőződésüket föladva, önké- soknak is csak töredéke rendelkezett politi-
nyesen értelmeznék az alaptörvényeket. kai jogokkal. Az azonos – örökölt – jogokkal
Hiszen dicsérte a magyar alkotmányt rendelkezőket nevezték rendnek. Hazánk-
Ferenc is, nem is olyan régen, 1820‐ban. ban Werbőczy óta három rendről beszéltek:
Akkor éppen polgári alkotmányos mozgal- nemességről, (római katolikus) papságról
mak fenyegették a szent-szövetségi Európa és szabad királyi városi polgárságról. Igazi
nyugalmát. „Az egész világ megbolondult politikai súlya azonban csak a nemességnek
és ábrándos alkotmányokat követel […] Ti volt. (Valójában a nemesség sem volt egy-
boldogok vagytok, mert apáitoktól rátok séges, a főrendek, azaz a hercegek, grófok,
hagyott alkotmányotok van” – mondta ma- bárók többletjogokkal rendelkeztek.)
gyar díszruhában, nagy lelkesedés, éljenzés A magyar törvényhozásban viszonylag
közepette. „Azt akarom, hogy szeressétek, hamar kialakult a képviselet elve. Ez azt
mint ahogy én is szeretem, s amint eddig jelenti, hogy a kiváltságosok nem személye-
megtartottam, ezentúl is meg akarom tar- sen mentek az országgyűlésébe, hanem oda
tani […] remélem, hogy ti sem fogtok sem- – legalábbis az alsótáblára – választott kö-
milyen veszélyben magamra hagyni.” veteket küldtek. (A lengyel szejmben vagy a
Igen, a nagyhatalmi politikához szükség horvát szaborban például a személyes meg-
volt az így vagy úgy együttműködő Ma- jelenés joga mindvégig megmaradt.)
gyarországra. Szükség volt a rend, a nyuga- Az országgyűlés két részből állt. Nagyobb
lom, a legitimitás gondosan fölépített képé- erkölcsi és politikai súlya – éppen a képvi-
re, amely most szertefoszlani készült. selet miatt – az alsótáblának volt. Az alsó-
A király 1825. július 3-án a lombardiai táblán foglaltak helyet a megyék, a szabad
Bergamóban aláírta a meghívót az királyi városok és a káptalanok (a katolikus
országgyűlésre. A jól hangzó alkalmat ne- papságot képviselő) követei. Itt a király sze-
gyedik feleségének, Karolina Augusztának mélyét helyettesítő személynök elnökölt.
a koronázása adta. A felsőtáblán személyesen jelentek meg
a főrendek. Itt kaptak helyet a főispánok,
országos főméltóságok és a katolikus főpa-
pok. A felsőtáblán a nádor elnökölt. Szigorú
45

ülésrend érvényesült: a nádor jobbján pél- Házszabály nem volt, így aztán a föl-
dául az esztergomi hercegérsek ült. Szava- szólalásoknak, sőt a szavazásnak sem volt
zás nem volt, a nádor a közvetlen közelében kialakult rendje. Sok függött az elnöktől.
ülők véleményét megkérdezte, és kihirdette Ha az udvar érdeke úgy kívánta, egyenként
a döntést. A szavazatok megszámlálása csak szavaztatta a városi és káptalani követeket,
később, az 1839–40-es országgyűlésben pedig nem egy szabad városnak 2000 lako-
nyert polgárjogot. sa sem volt a többnyire százezret meghaladó
A nemesi követeket a nemesek választot- megyei népességgel szemben. (A királyi vá-
ták, csak a nemeseknek volt szavazati jo- rosok egy része németajkú, és többségük a
guk. Igaz, szóban, s olykor tettekben a nem megyéknél konzervatívabb volt.)
szavazók érdekében is fölléptek. Például 1833‐ra a vármegyék kiharcolták, hogy
Felsőbüki Nagy Pál, Sopron megye követe követeiknek egyenkénti szavazata legyen, a
az 1825/27‐es országgyűlésnek is egyik ve- káptalanok és a városok követei viszont ösz-
zérszónoka azzal érvelt, hogy 7000 nemest szesen csak egy szavazattal rendelkezzenek.
és 160 000 adófizetőt képvisel. Az alsótáb- Attól kezdve azoknak az egyetlen szavazat
lán, ha rendi szűrőn át, torzítva is, de min- megállapítására külön ülést kellett tartaniuk.
den társadalmi réteg érdeke megjelent. Ezt Az országgyűlés a királyi javaslatok meg-
figyelembe kell venni, amikor a magyar par- hallgatásával és megvitatásával kezdődött.
lamentarizmus hagyományaira gondolunk. A követek nem mérlegelhettek szabadon, a
Érdekes volt a kerületi ülések intézménye. megyei közgyűléstől utasításuk volt, hogyan
Eredetileg a követek véleményüket kisebb kell szavazniuk. Ezért volt az, hogy a fonto-
csoportokban egyeztették. Így alakult ki sabb kérdésekben nagyjából előre lehetett
a dunáninneni (a Dunától északra fekvő), tudni, mi is az alsótábla többségi véleménye.
a dunántúli, a tiszáninneni és a tisztántúli Az alsótábla határozatát „üzenet” formá-
vármegyék kerülete. Utóbb aztán már vala- jában átküldte a felsőtáblára, ahol szintén
mennyien együtt tanácskoztak, de a kerü- megvitatták. A királyhoz, szentesítés céljá-
leti ülések maradtak. Itt nem a személynök ból a „felirati javaslat” csak akkor mehetett
vezette a tanácskozást. Külső befolyástól tovább, ha az alsótábla és a felsőtábla egyet-
függetlenül eldönthették, hogyan szavaznak értett. A kényesebb kérdésekben akár 10-15
majd a hivatalos, az ún. országos gyűlésen. „üzenetváltásra” is sor kerülhetett.
Az udvar nagyon nem szerette a kerüle- A szentesítésre Bécsbe küldött javasla-
ti üléseket, de nem sokat tehetett ellenük. tokat az uralkodó – a magyar alkotmány
A kerületi ülések naplóit nem is engedték nagy sérelmére – a bécsi udvari főhivatal-
nyomtatásban kiadni. nokokkal is megtanácskozta. Szinte kivétel
46

nélkül az ő tanácsuk szerint döntött. Akkor inak elővételét javasolta. Ezeket a reform-
is, ha a magyar országgyűlés mást akart. munkálatokat kilenc bizottságban az
Ez volt tehát az a színpad, amelyen előbb 1790‐es évek nagy nemzedéke készítette,
meg kellett védeni a rendi képviselet elvét és nagyobbrészt a felvilágosodás szellemében.
a szólásszabadság jogát, majd utóbb meg kel- A hatalmas köteteket aztán több mint har-
lett küzdeni a polgári-nemzeti reformokért. minc évre elnyelte az irattár. A király úgy
gondolta, ezzel a javaslattal nem túlságosan
kockázatos gesztust tett a rendeknek. Ap-
Az alkotmány „körülbástyázása” rólékos munkával azonban idővel mégis re-
formtervek készülhettek.
Metternich aggodalmaskodott az ország- Javasolta még a trónbeszéd a magán-
gyűlés összehívása miatt. Mi lesz, ha a személyek pénzviszonyainak rendezését,
követek majd megint a régi kurucok hangján amelyet a váltóforint – ismert – leértékelése
beszélnek? De Ferenc a maga kispolgárokra alaposan összezilált. S indítványozta termé-
emlékeztető modorában leintette: „Most szetesen az adó megajánlását.
szeretni fognak a magyarok, mert nem A követek főleg azt kifogásolták, amit
kérek tőlük semmit. Ki tudja, pár év múlva nem tartalmazott a királyi propozíció.
nem én leszek‐e valamiben rájuk szorulva?” A királynőt nagy pompával megkoronáz-
A követek nagy sebbel-lobbal érkeztek ták, de ezt követően nem a királyi javas-
Pozsonyba. Sokaknak még ott zsongott a latok, hanem az alkotmányt ért sérelmek
fülében a megyei ellenállás zsivaja. A több- megtárgyalásába fogtak.
ség égett a vágytól, hogy elégtételt nyerjen a A rendek válaszfelirata a sérelmekre he-
megsértett alkotmányért, s a királyi biztoso- lyezte a hangsúlyt. Olyan törvény megho-
kat megbüntessék. Utóbbi az akkor még nem zását kérték, amely szerint a törvénysértő
létező kormányzati felelősség valamilyen tör- hivatalnokokat magyar bíróság (a hétszemé-
vényesítése lett volna. Hamarosan kiderült lyes tábla) előtt felelősségre lehessen vonni.
azonban, hogy a rendek túlbecsülték az ural- Kívánták a törvénytelen újoncozás ab-
kodó engedékenységét és saját erejüket. bahagyását. Haladék nélkül meg kell szün-
Hogyan telt meg tartalommal a ren- tetni az adó ezüstben történő behajtását,
di törvényhozás immár ismerős sémája mondták, a törvénytelenül beszedett adót
1825/27‐ben? Az uralkodó trónbeszédében viszont be kell számítani abba az összegbe,
– a királyné megkoronázása mellett – min- amelyet ezután fognak megszavazni.
denekelőtt az 1790/91-es országgyűlés által Igényelték az 1790/91‐ben hozott, s az-
kiküldött bizottságok reformmunkálata- óta oly sokszor megsértett törvények újra-
47

szentesítését. Akkor döntés született, hogy Ferenc visszatért az 1790‐es alaphoz, a
az országgyűlést három évenként össze kell korábban már törvényekben is lefektetett
hívni. Hogy ezt többé ne lehessen elmulasz- rendi jogokhoz. Adóban is az 1790‐ben
tani, az országgyűlés – eloszlása előtt – ha- megállapított összeget kapta. Az igazságo-
tározza meg a következő országgyűlés nyitó- sabb elosztás érdekében viszont a rendek
napját. A megyék egymás közötti levelezését új országos adóösszeírást követeltek. Ezzel
pedig semmilyen ürüggyel ne gátolják. kapcsolatosan – többek heves ellenkezésé-
Látjuk, a javaslatok – korabeli kifejezés- vel – előkészület történt a jobbágytelken
sel élve – mind a nemesi alkotmány „kö- ülő nemesek megadóztatására.
rülsáncolására”, „körülbástyázására” irá- Érdekes volt ez a XIX. század eleji ma-
nyultak. Polgári reformokkal ekkor még gyar világ. A nemesek nem is jelentéktelen
nem találkoztunk. része, szegény lévén, jobbágytelekre költö-
Ha az a benyomásunk, mintha egy hely- zött, s vállalta az úrbért, a földesúri járan-
ben toporognának a rendek, az nem a vé- dóságokat. Nemességére tekintettel azon-
letlen műve. Harmincöt év alatt nem sokat ban állami adót nem fizetett. Mivel az adót
változott a birtokos nemesek gondolkodása. az ország – de a megyék is – egy összegben
Sőt, az 1790‐es évek elején mintha hűvösebb vállalták, így az egy jobbágyportára eső te-
szelek fújdogáltak volna. Ez annál fájdalma- her nőtt. Amikor viszont a jobbágytelken
sabb, mert a világ szerencsésebb része nagyot lakó nemesek adómentessége megszűnt,
haladt ezalatt. Ezért írta Dessewffy József nem védelmezték tovább a nemesi adómen-
gróf, ekkor szabolcsi követ Kazinczy Ferenc- tességet, most már a közteherviselés lett az
nek: „Legjobb volna a mostani időkben alud- érdekük, az, hogy az adót mindenki fizesse.
ni egy pár esztendeig, és azután felébredni.” Nagy dolgok történtek a magyar nyelv és
A király a válaszfelirat legtöbb pontját a magyar tudomány művelésének ügyében.
ridegen elutasította. Lényegében csak az Egy magyar nyelvet ápoló tudós társaság
újoncozás beszüntetését fogadta el, tekin- alapítását már az 1790/91‐i országgyűlés
tettel a békeidőre. rendjeinél szorgalmazta a híres költő és
A kerületi ülésekben nagy volt az inge- nyelvész, Révai Miklós. A pénzhiány miatt
rültség, az országgyűlés már-már veszélybe azonban a nagy terv csak egyre terv maradt.
került. Ekkor lépett közbe József nádor, Az 1825. november 3‐i kerületi gyűlésen
aki csaknem harminc éve a magyarok kö- a kor ünnepelt szónoka Felsőbüki Nagy Pál
zött élvén, jól ismerte a hazai viszonyokat. ismét a magyarság és a nemzeti nyelv ügyé-
Közvetítésével kompromisszum, kölcsönös ről beszélt. Tüzes szavakkal szólította föl a
engedményekkel járó megegyezés született. haza dúsgazdag fiait az anyagi áldozatra.
48

A beszéd hatására, de mint maga írta, Elmagyarosodhat-e
„kimondhatatlan és több napig tartó belső egy Habsburg főherceg?
küzdések után” fölállt egy fiatal arisztokra-
ta, és a következőket mondta: „Nekem itt Nem nehéz kitalálni, hogy a kérdés József
szavam nincs. Nem vagyok tagja a követek főhercegre, Ferenc császár és király negye-
házának. De birtokos vagyok; és ha feláll dik öccsére vonatkozik, aki több mint fél
oly intézet, amely a magyar nyelvet kifejtse, évszázadon át, 1796. november 12‐től ha-
mely avval segítse elő honosainknak a ma- láláig, 1847. január 13‐ig Magyarország ná-
gyar neveltetését, jószágomnak egy évi jö- dora volt. Budára bevonulásáról már esett
vedelmét föláldozom reá.” Ő volt Széchenyi szó. Az 1796‐os országgyűlésig helytartó-
István gróf, a fölajánlás 60 000 Ft-ot ért. ként intézte az ügyeket Magyarországon.
A rövid beszédet rövid csend követ- József 1795 előtt is járt Magyarországon.
te, majd kitört a taps- és az éljenvihar. 1792‐ben elkísérte bátyját a budai koroná-
A példa azonnali követőkre talált, mások zási ünnepségekre, késő tavasszal, kora nyá-
is nagy összegű donációkat tettek. Érde- ron. Buda és Pest nagyon tetszett neki. Gyö-
mes ideírni a legnagyobb adományozók nyörűnek találta a budai királyi palotát és a
nevét: Batthyány Fülöp herceg 50 000, várat, élvezte a tiszta levegőt, megcsodálta a
Károlyi György gróf 40 000, József ná- vadregényes budai hegyeket. Mindezek az
dor 10 000, Andrássy György, Batthyány emlékek talán csökkentették a szorongást,
János, Esterházy Mihály, Festetich Lász- amelyet a 18 éves ifjú érezhetett, amikor a
ló, Széchenyi Pál grófok, valamint Vay Bécsben nem éppen rokonszenvvel emlege-
Ábrahám 10-10 000 Ft-ot adtak. tett magyarok között letelepedett.
Még ezen az országgyűlésen 250 000 Ismerte József tragikus véget ért bátyja,
ezüst forint gyűlt össze a tudományos aka- Sándor Lipót főherceg nádor emlékiratát is,
démia céljaira. (Hogy fölmérjük, mekkora amely sok oldalon bizonygatta, hogy Ma-
összegről van szó, jó tudni, hogy a földesúr gyarországon elterjedtek a mérgező eszmék,
számára 1 hold évi tiszta jövedelme nem romlott elveket hirdetnek a tanárok, a ne-
igen haladta meg az 1 ezüst forintot.) mesek, de még a papság is.
A jobbágyok hadiadóját s az országból ki- Ferenc mindenekelőtt a birodalom érde-
menő, azt 8-10-szeresen meghaladó királyi keire hívta föl József figyelmét. „Mostantól
és kincstári jövedelmeket jórészt birodalmi a Monarchia legszebb tisztségét viseled, e
célokra fordították. Országos pénztár (ahogy tisztedben a legnagyobb szolgálatokat te-
ma mondanánk: költségvetés) nemzeti-közös- heted az államnak és dinasztiánknak” –
ségi kiadásokra egészen 1848-ig nem létesült. írta intelmeiben. József főherceg egy olyan
49

ország élére fog kerülni, „melynek kiapad- államnak, ha minden alattvalója tud olvasni.
hatatlanok az erőforrásai, amelyeket az ed- Ekkor még a tudós társaságot, az akadémiát
digieknél jobban ki lehet aknázni, és ezek is szükségtelennek tartotta. Nyelvmesterek-
majd az osztrák ház legfontosabb erejét re sincs szükség a pesti egyetemen, inkább
adják.” De hogy a magyar érdekeket ille- alapítsunk lovaglóiskolát, fejtegette.
tően még félreértés se lehessen, hozzáfűzi: Az ezernyolcszázas évek elejére már meg-
„Magyarországra csak mint a birodalom szerette a magyarokat. Természetesen ma-
egy részére kell tekintened, és azt úgy kell gyarokon azokat a nemesurakat kell érteni,
irányítani, hogy a birodalom, nem pedig az akikkel munkája során nap mint nap érint-
ország érdekei legyenek a mérvadóak.” kezett. Becsülte bennük az egyenességet, a
A birodalom érdekeiről József igen hamar lovagias szellemet, és azt is, hogy fogéko-
gyakorlati leckét is kapott. Még mint helytar- nyak az érzelmi hatásokra. Idegen tőlük a
tó, kötelességének érezte tájékoztatni a királyt bécsi körökben általános, „diplomáciának”
arról, hogy a híres hegyaljai borvidék ha- minősített kétszínűség és intrika.
nyatlik. Lengyelország fölosztásával ugyanis A magyar rendi alkotmányról is az a vé-
elvesztette a piacát, a magyar lakosság sze- leménye, hogy megreformálható. Megtartá-
gényedik. Ferenc kioktatta öccsét: a császári sa a birodalomnak is érdeke. 1807‐ben így
ház elsősorban az osztrák és a cseh tartomá- dicsőítette a magyar történelmi hagyomá-
nyok jólétére visel gondot, mert ezek – szerin- nyokat: „Szabadságunkat elődeink erényei
te – több terhet viselnek, mint Magyarország. alapították meg; a szabadság alkotmányt,
A fiatal főherceg azzal az elhatározással az alkotmány boldogságot adott; az ezekkel
jött hazánkba, hogy alaposan megismeri az egybeforrt nemzeti jellem: a nagylelkűség,
országot. Jól megtanult magyarul, ha nem is vitézség, szabadelvűség és állhatatosság […]
beszélte hibátlanul a nyelvünket. Tanulmá- a nemzet jólétét megőrzötte […]”. A Hunya-
nyozta a magyar közjogot, a magyar törté- diak, Kinizsiek, Zrínyiek szellemét idézte.
nelmet. Érdekelte a régészet. Utóbb intézke- 1810‐ben Ferenchez benyújtott emlék-
dett, hogy többé ne vigyék Bécsbe a magyar iratában József nádor azt javasolta, hogy a
földből kikerült kincseket. Ezért támogatta a birodalom központját helyezzék Magyar-
Magyar Nemzeti Múzeum megalapítását is. országra. A gyűlölséget, ellenszenvet pedig
Kezdetben József nádor is telve volt elő- csak akkor lehet föloldani, ha az örökös
ítéletekkel a magyarok összeesküvő hajlamá- tartományok ugyanolyan alkotmányos jo-
ról. Sándor Lipót hatására 1801‐ben még azt gokat kapnak, mint amilyet a magyarok
nyilatkozta, hogy fölösleges az iskolák szá- élveznek. Ferenc azt válaszolta, hogy a mo-
mát szaporítani, mert nem biztos, hogy jó az narchia egysége nem a magyar alkotmány
50

kiterjesztését kívánja, hanem ellenkezőleg, A nádor irányításával 1808‐ban meg-
Magyarországot kell átalakítani az örökös alakult a pesti Szépítő Bizottság. Bárki,
tartományok mintájára. aki Pest város határain belül építkezni
Ez volt a sorsa József nádor minden ja- akart, annak a terveket be kellett mutat-
vaslatának. A bécsi kormányzatra vajmi nia a Szépítő Bizottságnak. Még az épüle-
csekély befolyást gyakorolt. Javaslatait tek párkánymagasságát is előírták. Ekkor
nem hallgatták meg, közvetítő kísérleteit alakult ki Pest egységes klasszicista képe,
gyanakvással fogadták. Ferenc császár-ki- a legnagyobb klasszicista stílusú város-
rályt azzal traktálták a birodalmi politi- mag Európában. Sajnos a háborúk és a
kusok, hogy József nádor Magyarország meggondolatlan bontások sokat rontot-
elszakítására törekszik, magyar király akar tak rajta.
lenni. A bécsi Burg folyosói pletykáiban A nádor elképzelései sok ponton találkoz-
„Rákóczi”-nak titulálták. tak Széchenyi István terveivel, hídépítés-
A nádor népszerűségét növelte második ben, gőzhajózásban, vasútépítésben, az Al-
felsége, Hermina Amália (István főher- Duna szabályozásában. Kapcsolatuk még-
ceg nádor édesanyja), aki református volt, sem volt ellentmondásoktól mentes. A ná-
s többek között a Kálvin téri református dor az uralkodóház tagja volt, s ezt sohasem
templom építését is nagy összeggel támo- tagadta meg. Széchenyi csak Magyarorszá-
gatta. Amikor szülésben meghalt (akárcsak gé volt. A nádor Bécsben a magyar érde-
az ifjú első feleség), ide temették, a reformá- keket igyekezett képviselni. Pest‐Budán vi-
tusok félig kész templomába. (Ma a nádori szont, ha kellett, a magyar közvéleménnyel
kriptában nyugszik.) Még nagyobb nép- szemben is érvényesítette a Habsburg‐ház
szerűségre tett szert József nádor szintén és a birodalom érdekeit.
protestáns (evangélikus) harmadik felesége, Ezért vesztette el népszerűségét. Az
Mária Dorottya jótékonyságával, és azzal, 1830-as évek végén, a negyvenes évek ele-
hogy magyar társaságban többnyire ma- jén neki is fölrótták az országgyűlési ifjak
gyarul társalgott. elfogatását, Kossuth Lajos letartóztatását.
A birodalmi politikában nem tudta Pedig az öregedő nádor tulajdonképpen
József nádor a magyar szempontokat ér- nem változott meg, csak a politikai küzdel-
vényesíteni. Magyarországon azonban, ha mek lettek egyre élesebbek. S közben elte-
szerényen is, de pótolta azt, ami nagyon hi- mette két feleségét, négy gyermekét. József
ányzott, megteremtette egy magyar királyi nevű fia és leszármazói valóban magyarok
udvar kicsiny mását. Minden erejével tá- lettek, a Habsburg–Lotharingiai család
mogatta Pest országos központtá fejlődését. „magyar ága”.
51

Elnémetesedhet-e egy Széchenyi István a Nemzeti Múzeumot
magyar gróf? megalapító Széchényi Ferenc gróf és
Festetich Julianna grófnő ötödik gyer-
A kérdés – az olvasó máris kitalálta – mekeként született 1791‐ben. (Apa és fia
Széchenyi Istvánra vonatkozik. Elgondolni eltérően írták a nevüket.) Festetich Júlia
is szomorú, de az 1820‐as években jó né- testvére volt annak a Festetich Györgynek,
hány magyar arisztokrata akadt Magyar- akiről többször is szóltunk. Az országért, a
országon, és még inkább Bécsben, aki nem nemzetért érzett felelősségről szülei példát
beszélte ősei nyelvét. mutattak Széchenyi számára.
Széchenyi nem tartozott ezek közé. Eny- A 18 éves ifjú 1809‐ben csatlakozott a
nyiben a kérdésnek nincs is alapja. Igaz, franciák ellen induló nemesi fölkeléshez,
legtöbb életrajzírója kiemeli, hogy amikor amelyben főhadnagyi rangot kapott. A győ-
bekapcsolódott a magyar politikai életbe, ri vereség után nem szerelt le, hanem hivatá-
nehezen fejezte ki magát magyarul, kereste sos katonaként a rendes hadseregnél maradt.
a szavakat, mint aki újra tanulja a nyelvet. Néhány éves kitérő kezdődött az életében.
Élményeket kereső, csapongó ifjú éveiben Ifjú lovaskapitányként részt vett a lip-
pedig Ausztria polgárának vallotta magát. csei csatában, ahol kitüntette magát.
Toldy Ferenc, a magyar irodalomtörténet- Schwarzenberg herceg főparancsnok üze-
írás megalapítója már réges-régen bebizonyí- netét lovas bravúrral továbbította Blücher
totta, hogy Széchenyi kamasz- és ifjú korá- porosz vezérnek és Bernadotte svéd király-
ban is beszélt és írt magyarul. Szülei házánál nak. Járt Párizsban a megszálló hadsereg
mindig magyarul beszéltek, és 1817‐ből katonájaként, és táncolt a bécsi kongresz-
fönnmaradt egy édesanyjához jó magyar szus báljain. Saját bevallása szerint műve-
nyelven írott verse. Inkább az volt Széchenyi letlenségére egy francia ezredes ébresztette
gondja, hogy Magyarországtól hosszú időt rá, aki így mutatta be a társaságnak: „Íme,
távol töltvén, kimaradt a nyelvújításból. egy magyar gróf, aki hihetetlenül tudatlan,
Idegen nyelvi közegből visszatérve, a régi, bár nagyon szellemes, s akit én nagyon sze-
nehézkesnek érzett magyar nyelven szólalt retek.” Ettől a naptól fogva módszeresen
meg, s kereste az új, a csiszolt kifejezéseket. tanult, és rengeteget olvasott francia, an-
Minket persze leginkább az érdekel, gol, német költőket, filozófusokat, később
hogy a Birodalom polgárából, majd ro- gazdasági írókat. Korábbi „léha” élete miatt
mantikus szerepeket játszó világpolgárból súlyos önvád gyötörte.
hogyan lett Széchenyi, Kossuth szavaival Európai kalandozásai során, fényes arisz-
„a legnagyobb magyar”. tokrata körökben egyre gyakrabban jutott
52

az eszébe Magyarország, s hogy ő vér sze- századomat. […] Annyira ellágyulok, ha
rint magyar. Szégyent érzett, amikor ráéb- valami hazait látok, hogy egy hegedű, egy
redt, hogy angol arisztokrata barátai többet cimbalom, de még egy dudva is elég, hogy
tudtak a korabeli magyar viszonyokról, a sírásig elszoruljon a szívem!” Nem puszta
mint ő maga. 1814‐ben megkezdett, s halá- ellágyulásról van szó. Szinte követhetetlen
láig vezetett naplójának első évében vetette logikai ugrással így folytatja: „Senki ember
papírra: „Hogy a hunok legvalódibb fajtá- ne akarja megváltoztatni, vagy éppen el-
jából származhatom, arra az is elég bizonyí- pusztítani egy nemzet nyelvét – olyan ez,
ték, hogy a legszebb Alpok közt, Svájcban mint a zománc, mely a fogat burkolja!”
vagy Itália legbujább völgyeiben és tájain Széchenyi magáévá tette azt az elméle-
sem vagyok képes oly forrón, lelkesen és ra- tet, amely szerint a nemzetek is átmennek
jongón érezni és élni, mint hazám pusztáin azokon az életszakaszokon, amelyeken az
és síkságain.” Talán ezért helyeztette át ma- emberek. „Egy nemzet éppen úgy kelet-
gát az ulánusoktól a huszárokhoz. kezik, ahogy a gyermek születik: áthalad
Hosszú keleti utazás után a kapott pa- a serdülő-, az ifjú-, a férfi-, az aggkoron,
rancs szerint bevonult ezredéhez, amely és elsorvad végezetül” – írta naplójában
Debrecen környékén állomásozott. Meg- 1819‐ben. „Egyetlen különbség egy nem-
ismerkedett Felsőbüki Nagy Pállal, és éle- zet és egy ember halála utáni állapot kö-
tét meghatározó barátságot kötött a refor- zött: az, hogy az ember porhüvelyét férgek
mátus erdélyi arisztokratával, Wesselényi eszik meg, és létezni mindenestül megszű-
Miklós báróval. Illúziók nélkül, kívülről nik; egy nemzet földi maradványa azonban
pillantott a „csúnyácska hazára”. Barátai, még sokáig tovább tengődik.”
egykori nevelőjéből lett jószágigazgatója, Könnyen lehet, hogy Magyarországra
Lunkányi János (az első, pesti egyetemen gondolt, amikor az utolsó mondatot leírta.
végzett bölcsészdoktor) s magyar parasztfi- A magyar elmaradottságot szinte menteget-
úkból lett közhuszárai végleg ráébresztették ve azzal magyarázta, hogy Magyarország
arra, hogy hol a helye. elöregedett ország. „Hogy Magyarország
Egy alkalommal borral vendégelte meg már elérte a zenitjét, és egy hulló csillag
huszárait a Debrecen melletti erdőben. Sze- sorsában osztozik […]” – írta ugyanott
mérmes szeretettel ír róluk. Bennük, álta- 1821-ben – „a következőkből szűröm le:
luk szereti a fajtáját, a hazáját. „Az emberek a Magyarországra beköltözött idegen né-
veres nadrágban és fehér zekében, zub- pek száma minden évben növekszik, az
bonyban voltak. Fesztelen viselkedésük úgy ősi magyar törzs közeledik a meddőséghez
megszépítette őket, hogy kezdtem szeretni […] A házasság szentségét, a családatya
53

méltóságát még hírből sem ismerik […]” Milyen állapotban van az ország?
S megint ugyanaz a ma is érvényes gondo-
lat: „Ha egy 2000 esztendővel ezelőtt élt Már szó esett arról, hogy az országgyűlési kö-
bölcs ma feltámadna, és tudni akarná, me- vetek főként az ősi alkotmányt ért sérelmeket
lyik nép volt fölényben a többiek felett, vagy hánytorgatták fel. Reformokra az indulatból
van-e még vagy lesz-e még, – fogja-e vala- nem nagyon futotta, noha az ország sok belső
mi más is érdekelni, mint hogy melyik az bajjal küszködött. De a visszamaradottságot,
uralkodó nyelv?” a rossz utakat, az élénk kereskedelem és az
Angliai útjára Wesselényivel ment, s on- ipar hiányát nem csak Széchenyi látta.
nan országépítő tervekkel tért vissza. Az A gazdasági zavarokat is sérelemként élte
„osztrák polgár” ekkor már olyanokat mon- meg a politizáló magyar nemes. A szegény-
dott Ausztriáról, az osztrák házról, amilye- ségért, a pénzhiányért is Ausztriát okolta.
neket Petőfi Sándortól hallunk majd. Ez Nem teljesen alaptalanul. A sérelmek kö-
az igazi Széchenyi! Egy Wesselényivel és zött mindenesetre előkelő helyet foglaltak
Lunkányival átvitatkozott délutánt köve- el a kiviteli tilalmak és a magyarok megkér-
tően ezt írta a németül vezetett Naplóba dezése nélkül hozott vámrendelet.
magyarul: „Az az Ausztriai Monarchiának A hazánkat sújtó vámrendelet még Mária
és Magyar Országnak hibája, hogy az Isten Terézia nevéhez fűződött. Ő vont az örökös
haragjába kaptsolta össze. […]” tartományok és Magyarország köré egysé-
1825‐ben, amikor az új országgyűlés ges vámhatárt. Ettől kezdve, ha külföldről
már megkezdte munkáját, Wesselényi vettünk, külföldre eladtunk, az árukat ma-
Miklóssal és Károlyi György gróffal erény- gas vámok terhelték.
szövetséget kötött. „Mi a tzélunk?” – kér- Ausztria viszont belföldnek számított.
dezi ismét magyarul a Naplóban. „A Ha- Kivéve, ha az örökös tartományok érdekei
zánk fiaira és azok gyermekei és unokáira mást kívántak. Ugyanis Ausztria és Ma-
annyi szerencsét és áldást hozni, amennyi- gyarország között is volt vámhatár. Ami-
re azt a mi tehetségünk végbe viheti.” Már re szükségük volt, azt beengedték, amire
nem gondolja, hogy a magyar öregedő, hanem, azt kitiltották. A kettős vámvonal-
nyatló nemzet, ellenkezőleg, a magyarság nak az állami bevételek növelése mellett az
gyermekéveit tapossa. „Egy új egészséges volt a célja, hogy az örökös tartományok
országban, hej de könnyű lenni jó haza- iparcikkeinek Magyarország jó piaca le-
finak – Minden jó akaratnak, a legkisebb gyen. Az élelmiszert, a nyersanyagokat
tselekedetnek melly nagy a sikere, melly pedig Magyarország csak az örökös tarto-
nagy a jutalma!” mányokba szállíthatta.
54

Ezért történt például, hogy 1824‐ben, te. Ezért volt annyira érzékeny minden olyan
amikor a bécsi udvar meg akarta békíteni intézkedésre, amely rontott a helyzetén, ne-
a magyarokat, az engedményeket egy sor hezítette a termények értékesítését.
fontos termék – köztük a gyapjú – vámjá- A magyar nemes tehát nem csak a ha-
nak leszállításával, illetve a kiviteli tilalom gyományokat és a nemesi önkormányzatot
föloldásával kezdte. őrizte féltékenyen. Akarva-akaratlan sanya-
Melyek voltak a legfontosabb kiviteli cik- rú gazdasági helyzete is ellenzékbe sodorta,
kek? Megtudjuk, ha a korabeli magyar újság- alkotmányvédelemre kényszerítette. S majd
ban megnézzük, miért mennyit adtak a bécsi később reformokra készteti.
nagykereskedők. Az újság hétről hétre közöl- Ne gondoljuk azonban, hogy nem vol-
te a legfontosabb nyersanyagok és árucikkek tak korszerű birtokok, ahol vasekét, vető-
árát, akárcsak napjainkban a tőzsdei hírek. gépet használtak, vetésforgót alkalmaztak,
A gabonánál is nagyobb a piaci jelentő- s a robotoló jobbágyok helyett egyre több
sége a gyapjúnak és a dohánynak. Hagyo- bérmunkást alkalmaztak. Ilyen volt példá-
mányos kiviteli cikk a hegyaljai bor. Bőr, ul József nádor alcsuti uradalma. Főként a
hamuzsír, gubacs, faggyú, kender, méz, nyugati határszélen találunk mintagazdasá-
viasz, sőt lószőr és sertéssörte szerepel a lis- gokat, piacra termelő birtokosokat. A szál-
tán. Hát igen, akkoriban mások voltak a lítás ugyanis a rossz utakon mérhetetlenül
stratégiai nyersanyagok, mint ma. drága volt.
A gubacs például a bőrgyártáshoz volt nél- Triesztben olcsóbb volt a tengeren szállí-
külözhetetlen, mint cserzőanyag. A hamu- tott orosz búza, mint a közelből, de száraz-
zsírt igen pazarló módon úgy nyerték, hogy a földön szállított magyar! Pedig a tengerpart
kivágott vastag fatörzseket egyszerűen eléget- felé, amióta megépült (1801 és 1812 között)
ték. A káliumban gazdag tiszta fahamut az a Ludovika út, nem is a legrosszabb a köz-
üveggyártásban és a textiliparban használták. lekedés. Igaz, az út magánvállalkozásként
Évszázados folyamatok következtében épült (Zágráb, Károlyváros és Fiume kö-
úgy alakult, hogy a XVIII. század végén, a zött), s magas vámot szedtek rajta.
XIX. század elején Magyarország jóléte a me- A gyapjúval sem sokkal jobb a helyzet,
zőgazdaságtól függött. A háborús évek nagy hiába ér többet a kevesebb. A gyapjú szál-
föllendülést hoztak, volt pénz az elavult gaz- lítása Pest és Hamburg között például (sze-
dálkodás, a kedvetlen jobbágyi robotmunka kéren) ötször volt drágább, mint a tengeri
mellett is. A háború után meredeken zuhant szállítás Hamburg és New York között.
a kereslet. A magyar birtokos még nyomasz- Valódi kor szerinti haladás ezekben az
tóbbnak érezte a helyzetét, mint annakelőt- évtizedekben a művelődés, a tudomány és
55

az irodalom területén történt. Sok könyv A nagyon művelt Dessewffy József gróf
került az országba, hol „szabályosan”, szellemi irányításával Kassán szerkesztették
hol kerülő úton, csempészve. (Széchényi a Felső Magyar Országi Minerva című szép-
Ferencnek, ki mint tudjuk, nagy könyv- irodalmi folyóiratot. Az Élet és Literatura
gyűjtő volt, a bécsi piacra járó nyugat‐ma- című kritikai folyóiratnak egyik közreműkö-
gyarországi rákászok hozták be a határon dője a Himnusz költője, Kölcsey Ferenc volt.
a tiltott könyveket.) A Pató Pálok mellett A magyar irodalom nagyszerű új korsza-
nem volt ritka az olyan nemesi udvarház, kát a XIX. század első évtizedei alapozták
ahol gazdag könyvtár állt a család és bará- meg. Kisfaludy Sándor Himfy szerelmeivel
tai rendelkezésére. meghódította az olvasókat a magyar vers-
Azon nyilván nem csodálkozunk, hogy nek, Kisfaludy Károly színműveivel bevitte
az olvasmányok között vezetnek a vallásos a közönséget a magyar színházba. Kitelje-
könyvek. A nem egyházi tárgyú olvasmá- sedett egyik legnagyobb költőnk, Berzsenyi
nyok között sem a szépirodalom az uralko- Dániel költészete. Elindult pályáján Kölcsey
dó, mint manapság, hanem – a történelem. Ferenc, sőt a nála fiatalabb Vörösmarty
Ezt követik a földrajzi könyvek, útleírások Mihály is, nagy époszának, a Zalán futá-
és a jogi munkák. sának megjelenési éve 1825. Megszületett
A szépirodalom együtt hódít a nemzeti a máig legnagyobb magyar dráma, Katona
nyelvű művelődéssel, a magyar irodalom József Bánk bánja, igaz, a kritika és a kö-
fölívelésével. A szerény, de bíztató kezdetek zönség akkor még nem fedezte föl.
ezekre az évekre esnek. 1806‐tól megjelent Egyre többen olvastak, újságot is, és
Pesten Kultsár István lapja, a Hazai Tudó- nemcsak a legmódosabb, legtanultabb em-
sítások. (A korábbi, hosszabb időn át meg- berek, hanem a föld népe, még a jobbágy-
jelenő magyar újságok kiadásának helye parasztok is. Már az 1790‐es évekből van rá
Pozsony vagy Bécs.) A Hazai Tudósítások adat – kémjelentésből –, hogy a Komárom
verseket is közölt. környéki gazdák kikölcsönzik a Mindenes
1814‐től látott napvilágot Kolozsvárott Gyűjtemény című ismeretterjesztő lapot,
az Erdélyi Múzeum: igazi irodalmi és kul- hazaviszik, olvassák. Főleg a tehetősebb re-
turális folyóirat. Hosszú, színes életrajzot formátus parasztság tudott írni és olvasni.
találtak benne az olvasók például Benjámin Volt olyan falu, ahol a lelkészek olvasták föl
Franklinról, a polgárember akkor legnép- és magyarázták meg az érdekesebb részeket.
szerűbb eszményképéről. A Tudományos A reformok éveiben aztán az emberek egyre
Gyűjtemény (1817‐ben indult) tudományos szélesebb körben beszéltek az új eszmékről,
és ismeretterjesztő folyóirat volt. vitatkoztak a szükséges reformokról.
56

IV. A nemzeti szabadelvűség hőskora
(1830–1841)
”A Múlt elesett hatalmunkból, a Jövendőnek a sok ember gondolkodását megváltoztató

urai vagyunk […] Sokan azt gondolják: Ma- koleralázadás. Az egyik legnagyobb, máig
gyarország – volt; én azt szeretem hinni: lesz.” emlegetett esemény azonban – 1830. ja-
(Széchenyi István: Hitel) nuár végén – egy könyv megjelenése volt.
Széchenyi Hitel című munkája.
A korszakváltó év
A z 1830‐as év sokaknak volt emléke-

zetes szerte Európában. Júliusban
forradalom tört ki Párizsban, Bourbon
Széchenyi programja
Széchenyi István, aki kívül állott a rendi

X. Károly menekülni kényszerült. Francia- politikán, és nem tartozott egyetlen irány-
országot a Szent Szövetség elvesztette. zathoz sem, az 1825/27‐es országgyűlés
Augusztusban Brüsszelben tört ki for- feloszlása után a hazai társas élet szervezé-
radalom. A belga területeket 1815‐ben a séhez fogott. Angol mintára itthon is meg-
bécsi kongresszus az ún. Nagy-holland Ki- honosította a lóversenyt, és a lótenyésztésről
rályságba olvasztotta. Most – a legitimitás könyvet írt. A lóversenyeknek és az ehhez
„szent” elvének sérelmére – megalakult az kapcsolódó lótenyésztésnek közvetlen gaz-
alkotmányos, független Belgium. dasági és katonai jelentősége volt. Ekkor a
1830. november 30-án Varsóban rob- ló még a leginkább használt „erőgép”.
bant ki fölkelés az orosz ellen. A fölosztott 1828 végén a különben igen gazdag gróf egy
Lengyelországban a fölkelés hosszú, véres közepesnek számító összeget kért kölcsön a
lengyel‐orosz háborúvá terebélyesedett. bécsi Arnstein és Eskeles bankháztól. A bank
A lengyel tragédia Magyarországon forró megtagadta a hitelt. A magyar nagybirto-
rokonszenvhullámot keltett. kosok ugyanis rossz adósnak számítottak.
Az 1830‐as év Magyarországon is kor- A nemesi földbirtokot nem lehetett adósság
szakfordulót jelez. Országgyűlést is tar- fejében elárverezni, elvileg annak maradékta-
tottak. A Lengyelországba küldött orosz lanul át kellett szállnia az utódokra. Ez volt
katonák magukkal hozták az ázsiai kolerát. az ősiség törvénye. A bécsi bankoknak már
Az addig ismeretlen betegség átcsapott ke- voltak rossz tapasztalatai a nagy pénzeket föl-
leti határainkon. A következő évben kitört vevő, s nem fizető magyar mágnásokról.
57

A kellemetlen élmény hatására Széchenyi Széchenyi a magyar gazdaság, társa-
elhatározta, hogy könyvet ír. Azt mondani dalom és jog minden visszásságát egyet-
sem kell, hogy az íráshoz a korabeli köz- len fogalom, a hitel köré csoportosította:
gazdaságtan jó ismeretében fogott hozzá. „A hitel lábra állítását tettem systemám
Saját bevallása szerint a legnagyobb hatást [rendszerem] talpkövéül, mert annak nem
Benjamin Franklin, a híres amerikai tudós léte, mint a honi tapasztalás mutatja, leg-
és politikus gazdasági és erkölcsi nézetei tehetősb nemzetségeinket is megsemmisíti,
tették rá. Franklin több írásában olvasható, léte pedig még a legtehetetlenebbeket is bi-
hogy a hitelnek nemcsak közgazdasági, ha- zonyosan előmozdítaná, mint azt viszont a
nem erkölcsi jelentése is van. külföld példája bizonyítja. […]” A gondola-
Ismerte Széchenyi a magyar közgazdasági tok ilyen csoportosítása, az alaptétel körbe-
írókat is, és azokat a kritikákat, amelyek az járása jellemző Széchenyi minden művére.
ősiséggel kapcsolatban a „rendszeres bizott- A gondolati lánc tökéletesen logikus, sem-
ságok”‐ban elhangzottak. (Az 1825/27‐es mi rés nincsen rajta.
országgyűlés ugyanis törvényt alkotott arról, Kövessük nyomon ezt a gondolatmene-
hogy elő kell venni az 1790‐es években fél- tet a tizenkét pontos összefoglalás szerint,
retett reformmunkálatokat, s e célra kilenc amelyet Széchenyi a vitákban csiszolódott
bizottságot rendelt ki. E bizottsági munká- Stádium című művében adott! Ezekből a
latok mintegy bevezették a reformok korát.) javaslatokból jobban megértjük az 1848‐as
„Nevetséges vagy inkább szomorú do- forradalom előtti magyar jogrendet, mint
lognak kell-e mondani, ha valaki nagy hosszadalmas leírásokból.
számú gulyái s tölt gabonavermei mellett A szerző a hitel fogalmából indul ki. Le-
is koplal, vagy szinte éhen hal?” – tette föl gyen módja mindenkinek – írja –, akinek
a kérdést Széchenyi a Hitel bevezetésében. biztosítékul vagyona van, vállalkozáshoz,
„Nevetséges vagy szomorú-e, ha egy nagy a földbirtok korszerűsítéséhez kamat mel-
birtokos, kinek kiterjedt termékeny szántó- lett pénzt kölcsönözni, árut hitelbe venni.
földei, rétei, erdei, szőlei vannak, ki nem Földtulajdon és ingó vagyon (szerszámok,
adózik, s az országnak szinte semmi terhét bútorok, árukészlet) között ne legyen sem-
nem viszi, s kinek sok ingyen dolgozik – ha mi különbség. Ma ez magától értetődő, de
egy illy birtokos mondom annyira elszegé- már tudjuk, hogy akkoriban nem volt az.
nyül, hogy végre adósságai miatt semmi- Igen, folytatja Széchenyi, de ahhoz, hogy
nél kevesebbje marad?” (Ti. az adósságok a hitelt mindenki egyaránt igénybe vehesse,
és az uzsorakölcsön kamata minden jöve- ki kell venni a törvények közül a már em-
delmét fölemésztik.) legetett ősiséget. Az ősiség megszüntetése
58

viszont szükségképpen maga után vonja a hára létrehozandó országos pénztár föltöl-
fiscalitás vagy magyarul a visszaháramlás tése is közös teher legyen!
eltörlését. Ezek a különös szavak az ősiség Kövessük tovább Széchenyi egymásba
törvényét kiegészítő rendelkezést jelentik, kapaszkodó gondolatait! Ha van hitel, s
mely szerint a nemesi nemzetség kihalása jók a törvények, megélénkül a gazdaság.
után az ősi föld visszaszáll a királyra. Az élénk gazdasághoz, „a nagyobb moz-
Mivel a hitelező minden bizonnyal több- gáshoz” új utak, hajózható vizek kelle-
ször lesz „nemtelen”, mint magyar nemes, nek. A vámokat pedig mindenki egyenlő-
birtokképessé kell tenni a nem nemeseket. en fizesse, a belső vámot (út vagy vízi út
1848 előtt ugyanis csak a nemes (szabad használatáért díjat) csak az országgyűlés
városokban a kiváltságos polgár) szerezhe- rendelhessen el. A javaslatból kitetszik:
tett teljes értékű ingatlant. A nemesember Magyarországon a nemes például hídvá-
azonban földje után hadiadót változatlanul mot sem fizetett. Mivel senkinek sem volt
nem fizetne. az arcára írva, hogy melyik rendhez tarto-
Ha már mindenki korlátozás nélkül bír- zik, és a személyazonossági igazolvány sem
hat földet, akkor itt az ideje, hogy törvény- volt divatban, egy jó kabát – ahogyan a
be foglaljuk a teljes személy- és vagyonbiz- kortárs írja – viselőjét mentesítette az ilyen
tonságot. Ezt pedig nem lehet másképp, díjak megfizetése alól, miközben a bocsko-
csak ha mindenki egyenlő a törvény előtt. ros, gubás ember fizetett keményen.
(A rendi-nemesi társadalomban értelemsze- Meg kell szüntetni – javasolta Széchenyi
rűen nem volt az.) – a monopóliumokat (egyedárusítási jo-
A törvény előtti egyenlőséget intézmé- gokat), a céheket és a limitációkat, mert
nyesen biztosítani kell. E célból a megyei akadályai a szorgalomnak. A limitáció ha-
községek hároméves időtartamra megyei tósági árszabást jelent, és voltaképpen a fo-
ügyvédet (ahogyan Széchenyi mondja: gyasztókat védte, de nem ösztönözte a ter-
pártvédet) választanak, aki a nem nemesek melőt és a kereskedőt a több és jobb termék
érdekeit képviseli. forgalmazásában.
A jó közigazgatás, a korszerű bíráskodás Ugyanez volt a helyzet a céhekkel. A kö-
sok pénzt igényel. Tudjuk, hogy a közigaz- zépkor évszázadaiban nagyon jó szolgálatot
gatás költségeit is a paraszt fizette be az ún. tettek a folyamatos, egyenletes minőség
házipénztárba. Ez igazságtalan! A jövőben biztosításával, az inasok, mesterlegények
mindenki járuljon hozzá ezekhez a költsé- nevelésével és nem utolsósorban a túlterme-
gekhez, mégpedig vagyona arányában! De lés megakadályozásában. De a kézműipar
ne csak a házipénztár, hanem a végre vala- minden apró részletének szabályozásával a
59

céhek eddigre a fejlődés kerékkötői lettek. hozzá hasonló arisztokraták számára a leg-
Akadályozták a „szabad verseny”‐t. A jövő könnyebb, számukra ez erkölcsi kötelesség.
a gyáré és a vállalkozó polgáré volt. Jól látta A reformok megvalósításában is nekik kel-
ezt Széchenyi. lene vezető szerepet játszaniuk.
Szabad verseny, szabad mozgás, de hogy A nemzet fölemelése azonban minden
a külföldi ügyesség és tudás ne nyomja el magabíró ember közös ügye. „Csinosítsuk
a nemzeti sajátságokat, mondják ki – így értelmünket, terjesszük tapasztalatainkat,
Széchenyi –, hogy 1835. január 1‐től csak keressük fel a tudóst, társalkodjunk elme-
az a törvény, ítélet, szerződés stb. kötele- tehetőssel, nagyobbítsuk könyvtárinkat,
ző érvényű hazánkban, amelyet magyar jutalmazzuk a tudományokban, művésze-
nyelven írtak. tekben fáradozót […] Üljünk kocsira, száll-
Az uralkodói akarat, a kormányzati szán- junk hajóra s nézzük a világot – s emeljük
dék a Helytartótanácson keresztül érkezzék! hazánkat dicsőbb nemzetek sorába” – ol-
A Helytartótanács élén a nádor állt. Nem vassuk a nagy port fölkavaró mű, a Hitel
volt természetesen „felelős kormány”, tulaj- „Berekesztés”‐ében.
donképpen kormány sem, de a pénzügyek Széchenyi kezdeményezésére alakult
és az igazságügy kivételével a közigazgatás meg a Pesti Kaszinó, a csiszolt társalgás és
minden területével foglalkozott. Tanácso- elmés politizálás színtere. Olaszból vett ne-
sai a rendek nemesi és főnemesi tagjai kö- vét azért kapta, mert az ismertebb „klub”
zül kerültek ki. A Helytartótanács hatáskö- szónak még az 1790‐es évek elejéről sokak
rének megnövelése feltétlenül jót tett volna számára rossz volt a csengése. Hamarosan
a szakszerűségnek, és csökkentette volna az sok kisebb-nagyobb vidéki városban ala-
osztrák birodalmi kormányszékek befolyá- kult kaszinó.
sát a magyar ügyekre. „Én egy szelíd s convulsio nélküli refor-
A törvényesség biztosítéka a nyilvános- matiót [fájdalommentes átalakulást] kívá-
ság. Nem a sajtónyilvánosságra gondol nok” – fejezte be Széchenyi (a Stádiumban)
Széchenyi, annak követelésére szerinte még az imént ismertetett gondolatsort. Nem
nem érett meg az idő, hanem a bírósági tár- akarta, hogy a régi világ, a tulajdon és a jog
gyalások, a megyegyűlések és minden egyéb régi rendje erőszakkal szűnjék meg. Rette-
politikai tanácskozás nyilvánosságára. gett a parasztok fölkelésétől vagy bármifé-
A szerencsés változtatások egyik legelső le társadalmi fölfordulástól. Tegyük hozzá
feltétele a műveltség. Széchenyi szorgal- rögtön, hogy ebben teljesen igaza volt. Min-
mazta a „kiművelt emberfők” számának den hazafi így gondolta, azok is, akik nála
gyarapítását. A műveltség megszerzése a fiatalabbak és radikálisabbak voltak. Más
60

kérdés, hogy – bár voltaképpen Széchenyi olyan vármegye, ahol a fölbőszült falusi ne-
ezt sugallta – az udvart és az arisztokrácia messég, néhány régimódi megyei táblabíró
nagyobb részét a „szelíd reformatio”-nak részvételével, a Hitel példányait nyilváno-
sem lehetett megnyerni. san megégette. Széchenyi parasztlázító! –
De Széchenyi az Ausztriához fűződő vi- mondták, robotmegtagadásra, birtokrab-
szonyt sem bolygatta. Tudjuk, lesújtó volt a lásra uszítja a parasztokat.
véleménye Habsburg‐Ausztriáról. Úgy gon- Ilyesmiket a pusztán sérelmeket hánytor-
dolta azonban, s megint nem alap nélkül, gató, a minap még az ellenzékhez számító
hogy a birodalom ereje nagyobb annál, sem- urak is a Hitel írójának szemére vetettek.
mint hogy a magyarok dacoljanak azzal. Így vált el egymástól maradás és haladás, a
A Hitelnek hazánkban addig szokat- Béccsel szemben csupán a régit védelmező
lanul erős visszhangja támadt. A könyvet sérelmi ellenzék a reformok híveitől. A fiata-
négy egymás után megjelent kiadásban lok között viszont olyanok is akadtak, akik
elkapkodták, mintha egy izgalmas regény immár kevesellték Széchenyi javaslatait.
lett volna. Főúri kastélyokban és vidéki
kúriákban egyaránt a Hitelről folyt a szó.
Mindenkinek volt róla véleménye, akár ol- Csöndes magyar országgyűlés
vasta, akár nem. a nyugtalan Európában
Már maga az szenzáció számba ment,
hogy egy gazdag arisztokrata mondja ki 1830 Európában a forradalmak és a hábo-
azokat az igazságokat, amelyeket sokan rú éve volt – Magyarországon a békéé. El
tudtak, de ha egy gazdatiszt vagy kisnemes lehet mondani ezt az 1830 szeptemberére
mondta őket, lehetett fölényesen legyinte- összehívott magyar országgyűlésről is. Jog-
ni. A művelt hazafi és különösen a legifjabb gal jegyezhette föl Majláth János gróf, az
nemzedék most tűzbe jött Széchenyi gon- 1830‐as országgyűlés krónikása, hogy eb-
dolatairól, és nevét zászlójára tűzte. ben az évben egyedül a magyar országgyű-
Természetesen nem mindenki oszto- lés nem hozott forradalmat, miniszterek
zott a lelkesedésben. Sokan voltak, talán buktatását, fölfordulást és válságot.
még többségben is voltak azok a maradiak, A rendek kicsit megfaragták, de meg-
akik a Hitelben szörnyű botránykőt láttak. ajánlották a kért katonalétszámot, a király
Hogyne, hiszen fenekestül forgatja föl az pedig hozzájárult a magyar nyelv jogainak
ősi alkotmányt, ki akarja semmizni a régi kiterjesztéséhez. A Helytartótanáccsal im-
nemességet örökölt jussából, meg akarja már magyarul levelezhettek a vármegyék,
szüntetni a kiváltságokat. Állítólag akadt lehetett magyar nyelven pörösködni, s
61

ügyvéd, közhivatalnok ezután csak az le- Megkérdezhetnénk természetesen, hogy
hetett, aki tudott magyarul. miért kell egy trónörököst a ténylegesen
Az első vívmányok a magyar nyelv ügy- uralkodó király életében megkoronázni?
ében még 1791‐ben születtek. Szívós küz- (Bár volt már rá példa a Habsburg‐ház tör-
delemben – e kérdésben a többség mindig ténetében.) Találgatták ezt a kortársak is, s
egyetértett – a magyar nyelv elnyerte azokat többen udvari intrikákra gyanakodtak.
a jogokat, amelyek minden nemzeti nyelvet Az igazság az, hogy Ferdinánd kisgyer-
megilletnek. A folyamat, majd látni fogjuk, mekkori balesete miatt nem volt alkalmas az
1844‐ben a magyar nyelv államnyelvvé uralkodásra. Az talán túlzás, amit egyesek
emelésével zárul. mondtak, nevezetesen, hogy gyengeelméjű
Született még egy fontos döntés ezen lett volna, de annyi bizonyos, hogy figyelme
az országgyűlésen. Az országgyűlés elren- hamar lankadt, rendszeres munkát végezni,
delte, hogy nyomtassák ki a rendszeres politikai kérdésekben eligazodni nem tudott.
bizottságok reformmunkálatait. Megkez- Voltak, akik azt javasolták, hogy vál-
dődött a reformelképzelések megyei vita- toztassák meg a trónöröklés rendjét a má-
tása, megélénkült a közélet. Itt-ott figye- sodszülött Ferenc Károly főherceg (Ferenc
lemreméltó javaslatokat tettek. Ebbe a József apja) javára. Így azonban, legalábbis
megélénkült közéletbe tört be a Hitel is a Ferenc s több tanácsadója szerint, veszélybe
maga termékenyítő gondolataival. Joggal került volna a törvényes öröklés, a legiti-
tekinthetjük tehát az 1830‐as évet a ma- mitás „szent” elve. Végül Ferdinánd fejére
gyar reformkorszak kezdetének, akkor is, került a magyar Szent Korona, biztos ami
ha az országgyűlésen a hangulat kedélyes, biztos alapon, még apja, Ferenc életében.
olykor ünnepélyes volt.
Mert ünnepélyes külsőségek is voltak bő-
ven. Erre Ferenc fiának, Ferdinándnak a meg- A kolera éve
koronázása adott alkalmat. „Harmincnyolc
éve múlt, mióta Isten által gondjainkra bízott Ugyanebben az évben hívatlan és kegyet-
népeinket kormányozzuk” – írta Ferenc or- len vendég látogatott el Európába, az ázsiai
szággyűlési meghívó levelében. „Életünk nap- kolera. A lengyel szabadságharcosok leve-
jai meg vannak számlálva […] s atyai szívünk résére orosz csapatokat vezényeltek keletről
arra a vigaszra vágyik, hogy szeretett elsőszü- Közép‐Európába, s ők hozták magukkal az
lött fiúnkat, Ferdinánd trónörököst utódunk- addig ismeretlen ragályt. A magyar hatá-
ként megkoronázva láthassuk.” roktól északkeletre kitört a járvány.
62

Nem tudta senki, hogy milyen úton hűvös, hegyes vidékek sanyarúan élő tót és
terjed a halálos betegség. Belégzéssel, érin- ruszin parasztjai nem mehettek – mint más
téssel, vagy netán a vízzel és a táplálékkal? években – az Alföldre aratni, hogy egész évi
Hiszen ekkor még nem ismerték a bakté- kenyerüket megkeressék.
riumokat, nem tudták, hogy a járványos A jórészt írástudatlan emberek között
betegségeket szabad szemmel láthatatlan terjedt a középkori nagy pestisjárványo-
élőlények okozzák. kat idéző világvége hangulat. Éjjel-nappal
A középkori járványok bizonytalan ta- kongtak a harangok, dobálták a heve-
pasztalatai alapján a betegség terjedése nyészve megásott sírokba a zsákokba bur-
ellen általában vesztegzárral védekeztek. kolt halottakat. De jajveszékelve tömegsí-
A járvány lengyelországi, galíciai pusztí- rokat ástak azokban a falvakban is, ahol
tásának hírére 1830. december végén a senki sem halt meg.
Helytartótanács elrendelte Magyarország Az orvosok, gyógyszerészek megpró-
északi határának a lezárását. A ragály – báltak valamit tenni. Azt tapasztalatból
ahogy az lenni szokott – a téli hidegben tudták, hogy a rossz víz betegségeket ter-
alább is hagyott, a zárlatot ezért januárban jeszthet. A kórokozókat nem ismerték, de
föloldották. A tavaszi jó idő beköszöntével megpróbálták – ösztönösen jó úton járva
azonban ismét tombolni kezdett, immár – a betegeket bizmuttal kezelni, a kutakat
Magyarország területén. klórmésszel fertőtleníteni.
A kolera, ma már könnyű megmagya- A szegénység körében, mint futótűz ro-
rázni, hogy miért, a folyóvölgyekben, a hant végig a rémhír, hogy az urak méreggel
forgalmas útvonalak mentén terjedt. Egyes akarják elölni a parasztokat. Nem a jár-
vidékeket megkímélt, elzártságban élő tele- ványtól, hanem a méregtől hullanak a sze-
pülések mentesek maradtak. Máshol széles gény emberek! Hiszen a vak is látja, az urak
rendeket vágott az emberek között a ha- közül kevesen halnak. (Igaz lehetett: az
lál. A hatóságok tehetetlenek voltak. Ahol elzárt kastélyokba kevésbé hatolt be a fer-
fölütötte a fejét a betegség, azt a vidéket, tőzés, s ott jobban is táplálkoztak, többet
falut körülzáratták, embert se ki, se be tisztálkodtak.) Nem lehet bízni senkiben,
nem engedtek. az orvosok, gyógyszerészek, csaplárosok, a
El lehet képzelni, hogy mindez mennyi nadrágos emberek mind meg vannak vesz-
szenvedést okozott az embereknek. Csalá- tegetve – suttogták.
dok szakadtak el egymástól, sokan élelem Az északkeleti megyékben zavargások
nélkül maradtak. Az északi, északkeleti törtek ki. A tanulatlan, éhes, babonás em-
63

berek megrohanták az udvarházakat, kín- Erdély szülötte, Wesselényi
halálnak adtak földesurakat, orvosokat, Miklós
tanítókat, falusi kocsmárosokat. Ez volt a
koleralázadás. „Arcaidat derülő tavaszod szép hajnala festi,
A rendet néhány gyors sortűzzel (de nem Jég fedi homlokodat, s láng csap ki komoly
egyik napról a másikra) a katonaság állítot- szemeidből. –
ta helyre. A törvényszéki vizsgálat szerint Erdély! Mennyköveid forrnak bent, eskü-
csak Sáros megyében „15 helységben kö- szöm. Áldozz!”
zel 40 uraság épületjei, kocsmái, boltjai és
egy apotheka [gyógyszertár] raboltatott ki, Berzsenyi Dániel köszöntötte így ódai
azon kívül 13 személyek kegyetlen módon hevülettel a 18 éves Wesselényi Miklóst,
ölettek meg”. mikor az bécsi és észak-itáliai utazásából
A parasztfelkelés legalább 150 helysé- hazafelé a költő niklai kúriájába is elláto-
get érintett. A rögtönítélő törvényszékek gatott. Mi már tudjuk, hogy jó néhány év-
egymás után hozták a halálos ítéleteket. vel később Széchenyi és Wesselényi barát-
Utóbb aztán a király a rögtönítélő bírás- ságot kötött, együtt utazták be Angliát, és
kodást leállította. Kölcsey Ferenc nem nagy dolgokra szövetkeztek. Még fogunk
sokkal később, a következő országgyűlé- hallani róluk: az ezernyolcszázharmincas
sen így beszélt: „Ki az, ki még most is bor- évek elejének ikercsillagai voltak. Berzsenyi
zadva ne tekintene vissza a kolera évére, Dániel 1814‐ben megelőlegezte a lelkese-
midőn némely megyéből a legrettenete- dést – mint sokan mások is – a nagy múltú
sebb tettek híre az egész országot keresz- család tagjának, a zsibói bölény, az idősebb
tül rázá. Felszólítom a kormányt: ily ese- Wesselényi Miklós fiának.
tekben mi a mód, mely által bennünket Wesselényi Miklós báró 1796‐ban szü-
megoltalmazand? Talán hóhérpallos és letett erdélyi református arisztokrata család
kötél?! Mik a bűnösök ellen fordíttatnak. sarjaként. A család magyarországi ágából
Nyomorúlt eszközök!” származott Wesselényi Ferenc nádor, a
A koleralázadásra többféleképpen is lehe- szomorú véget ért 1670. évi rendi fölkelés
tett válaszolni. Vajon milyen választ adott a egyik előkészítője. Az édesapa, a nagy ter-
politizáló magyar nemesség jobbik része, a mészetű, ám szenvedélyes színház pártoló
hazafiak serege? id. Wesselényi Miklós éveket töltött József
császár börtönében, mert megostromoltatta
szomszédja kastélyát.
64

A különcségeiről híres idősebb Wesselényi ször. Széchenyi is, Wesselényi is 1828‐ban
spártai elvek szerint nevelte az erős testal- kezdte írni reformokat sürgető könyvét,
katú, ugyanakkor feltűnően okos, korán de Széchenyi gyorsabb volt, a Hitel már
érő fiúcskát, annak ellenére, hogy tizenegy 1830-ban napvilágot látott. Igaz, az erdé-
gyermeke közül tizedikként születve egye- lyi báró időközben hatalmas testének teljes
dül maradt életben. lendületével, szellemének szikrázó erejével
Hat éves lehetett a gyermek Wesselényi, belevetette magát a politikai küzdelmekbe.
amikor apja egy ágaskodó, szilaj mén hátá- Wesselényit Erdélyben régóta úgy tartották
ra dobta, s a lovat ostorral megcsapta, mert számon, mint az alkotmány védelmezőjét.
„egy Wesselényinek nem szabad félnie”. Tudniillik, hogy Erdélyt külön kormányozta
Édesanyja sikoltozva a szobájába rohant; a a Habsburg‐ház azóta, hogy Magyarországról
gyermek halálhírét várta, de a fiú épségben a törököt az európai szövetségesek segítségé-
megjött a megfékezett, kifárasztott lóval. vel kiűzték. A Magyar Királyság mellett élt,
A hagyomány szerint 9 éves volt, ami- s járta a maga útját a másik haza, az Erdélyi
kor a megyegyűlésen kirántott karddal Nagyfejedelemség külön országgyűléssel, és
apja elé ugrott, mert politikai ellenfelei az némileg eltérő rendi alkotmánnyal.
ülésteremből el akarták távolítani. 12 éves Azért, hogy az erdélyi honos Wesselényi
múlt, és már apja adjutánsa a nemesi föl- a Magyar Királyságban is részt vehessen az
kelésben, a zilahi szemlén a nemesi fölkelő országgyűlésen, barátai segítségével Szatmár
század előtt lovagol. „Princeps juventutis megyében is birtokot szerzett. Széchenyi
Hungaricae”, a legelső magyar ifjú – így az 1830‐as országgyűléstől távol maradt,
lelkesedett Kazinczy Ferenc. Wesselényi viszont nagy hatást gyakorolt a
Wesselényi öt évvel fiatalabb volt, mint tanácskozásra. Amikor az országgyűlés fel-
Széchenyi, de nehéz megmondani, hogy az oszlott, már vitathatatlanul ő volt az ellen-
1820 nyarán kezdődött barátságuk melyi- zék országszerte elismert vezetője.
kükre hatott mélyebben, erősebben. A fényes Talán a napi politizálás is lassította
udvarokban forgolódó nyugat‐dunántúli Wesselényi könyvének az elkészültét. Köz-
katolikus magyar találkozott az Erdély széli ben megjelent a Hitel, majd Széchenyi
református földesúrral, aki gyermekségét, if- következő műve, a Világ is, amelyben a
júságát a föld és a nép közelségében élte meg. szerző kritikusaival vitatkozott. Erdély
Az 1820‐as évek végén annyira együtt szülötte már-már azon volt, elégeti a kéz-
látta a világot a két barát, hogy az utókor irat elkészült részét, mert úgy érezte, hogy
olykor nem is igazán tudja, egyik-másik Széchenyi jórészt megírta, elmondta azt,
gondolat melyikük fejéből pattant ki elő- amiért ő az írásba belefogott.
65

1831 novemberében mégis elkészült a kesnek tűnő ravaszsággal – Bukarestet
nagy mű, s meg is jelent volna 1832 nya- jelölte meg. Annál meglepőbb, hogy a
rára, ha nem lett volna a Habsburg Biroda- Habsburg‐hatalom lépre ment. Titkos
lomban – és így Magyarországon is – szigo- ügynökökkel nyomoztattak Bukarestben,
rú cenzúra. A kéziratokat kinyomtatás előtt van-e ott olyan nyomda, amely magyar
be kellett mutatni a cenzornak, aki piros betűkészlettel rendelkezik. A Kárpátokon
ceruzájával kedve szerint garázdálkodott túli románok ugyanis akkor még cirill be-
a szövegben. Kigyomlálta belőle mindazt, tűket használtak.
ami az uralkodói tekintélynek, a Birodalom Metternich, a Birodalom ügyeinek tény-
érdekeinek, a törvényes rendnek, erkölcs- leges irányítója a „demokrata” Wesselényi
nek – szerinte – árthatott. Az is előfordult, „forradalmár” és az „államra veszélyes” mű-
hogy egyáltalán nem engedélyezte a mun- vének nevezte a Balítéleteket. Ha a „forra-
ka megjelenését. A cenzor engedélye nélkül dalmár” jelző túlzás is, a Balítéletek valóban
pedig nyomdász Magyarországon és a Biro- korszakos jelentőségű. Számos gondolata
dalomban kéziratot ki nem nyomtathatott. rokon azzal, amit Széchenyi hirdetett, és
Kalandos útja volt Wesselényi könyvé- mégis más. Széchenyi mindenekelőtt a tör-
nek is, melynek a szerző a Balítéletek (azaz: vényeket akarta megváltoztatni, hogy a gaz-
előítéletek vagy téves ítéletek) címet adta. daság is fölvirágozzék. Wesselényi elsősor-
A cenzor csonkításokkal ugyan, de áten- ban az eszmékre figyelt. Az emberi fejekben
gedte a kéziratot a szűrőn, s egy budai nyom- szeretett volna rendet tenni.
dában el is kezdték a szedést és a nyomást. Wesselényi több kérdésben tovább ment,
A Birodalom nagyhatalmú rendőrminiszte- mint Széchenyi. Nem elégedett meg a sze-
re azonban tudomást szerzett a dologról, és mélyes alávetettség, a robot, a jobbágyság
a nádort is fölhasználva a nyomtatást letil- valamilyen megszüntetésével. Egyáltalán
totta, a kinyomtatott íveket elkoboztatta. nem bízott a kormányban, ellenkezőleg, vét-
Csaknem másfél évig vándorolt a kézirat kesnek tartotta a haza elmaradottságában.
a Helytartótanács, a királyi Kancellária és Bízott viszont – Széchenyivel ellentét-
a cenzor között. Wesselényi végül a Balíté- ben – a rendi alkotmányban. Alkalmas
letek teljes, csonkítatlan kéziratát külföld- lépcsőfok az, hogy továbblépjünk a nép-
re küldte egy szászországi kiadóhoz, Otto képviselet és a nemzeti önrendelkezés irá-
Wigandhoz. Itt jelentette meg Széchenyi is nyában. „Azon ország él a legtörvényesb
idézett művét, a Stádiumot, cenzúra nélkül. szabadsággal, hol […] mindenki sorsa, s
A Balítéletek nyomtatása helyéül a ön sorsa elrendelésében képviselői által
nyomdász kiadó első pillantásra gyerme- részt véve foly be” – írta.
66

Mindenkinek adóznia kell jövedelme két éve, hogy eltaposta az orosz túlerő.
arányában, de ez „semmi idegen önkény- Lezajlottak a hazafiak ellen indított pe-
től ne függjön; hogy minden fizetésnek rek. Megsemmisült a lengyel alkotmány.
célja csak a nemzet boldogsága legyen, s Kölcsey más követekkel együtt arra kérte
hogy maga szabja ki költségeit, bevételeit” az uralkodót, úgy is mint Magyarország
– olvassuk. Egy magával rendelkező sza- királyát, hogy a nemzetközi porondon lép-
bad nemzet képe rajzolódik ki előttünk. jen föl a lengyelek érdekében.
A nemzet tagjai szabadon választanak kép- Annak idején, amikor a lengyel szabad-
viselőket, s adófizetésről, állami kiadásokról ságharc kitört, Magyarországon a rokon-
a nemzet maga dönt. A Balítéletek valóban szenv forró hulláma futott végig. Különösen
a szabadságeszmék kézikönyve. Nem vélet- az ifjúság lelkesedett. Az északkeleti várme-
len, hogy a reformkor nagy nemzedékéből gyék országos gyűjtést szerveztek. A meg-
sokan – Kossuth Lajos is – Wesselényi ta- zavarodott Habsburg‐kormányzat eleinte
nítványának vallották magukat. semlegességet mutatott. A segélyszállítmá-
nyok a Kárpátokon és Galícián keresztül
eljuthattak a fölkelőkhöz.
A lengyelek ügye A fiatalok, sőt a hivatásos katonák kö-
zül is sokan készen álltak arra, hogy fegy-
„Hatalmas kezek verék le, s egész világ lát- verrel siessenek a lengyelek segítségére. Az
tára verék le a nemzetet, mely velünk együtt 1848/49‐ es szabadságharcban tábornokként
a keresztyénség védfalának századokig mél- nevezetes Perczel Mór, ekkor fiatal kadét pél-
tán nevezteték; mely nélkül Bécsnek tornyai dául csak nehezen úszta meg a hadbíróságot,
most romban feküdnének, s palotáit éppen mert másokat is arra bíztatott: szökjenek a
úgy hiába keresné a vándor, mint Buda vá- szabadságért harcoló lengyelekhez. A szigo-
rában Mátyás termeit” – emelt szót Kölcsey rú határzár aztán ha kolera útját nem is, a
Ferenc, Szatmár megye követe a lengyelek magyar önkéntesekét mégiscsak elvágta.
ügyében a következő (1832 decemberé- Legnagyobb súlya a vármegyék föllépé-
től 1836 májusáig tartó) országgyűlésen. sének volt. Mint már máskor is, most is
A történelmi utalás Sobieski János lengyel Bars megye járt az élen. Föliratot intézett
királyra történt, akinek jókor érkező serege a királyhoz. A lengyelek megsegítését sür-
1683‐ban megmentette Bécset a török ost- gette, és kérte, hogy az elrendelt határzárat
romló hadától. oldják föl.
Amikor ez a beszéd elhangzott, a len- Bars megye példáját hamarosan összesen
gyelek szabadságharcát már több mint 32 vármegye követte. Izgatott hangulatú
67

gyűlések követték egymást. Wesselényi „Szemeim előtt képek vonúlnak el
Miklós is beszédet mondott Szatmárban. A népemésztő harcok napiból:
A fiatal Kossuth egyik legelső beszédét a Véráldozók a szent, örök jogért,
lengyelek ügye mellett mondta el Zemplén S bérért ölők éjszak csordáiból.
megye gyűlésében. „A lengyelek ügye egész
Európa ügye, […] aki a lengyelt nem tiszteli, És látom gyermekimnek árnyait,
aki áldást nem mond igazságos fegyvereikre A vég csatákban elhullottakét,
[…] ön hazáját sem szereti” – hangoztatta. Varsó falán s az égő falvakon
A két országgyűlésen 1830 és 1832 kö- Vad üldözőmnek vérrel írt nevét.”
zött a kolera tanulságai és a kinyomtatott
rendszeres bizottsági munkálatok megvita-
tása mellett a lengyelek ügye foglalkoztatta Hosszú országgyűlés –
leginkább a politizáló magyarokat. A di- eszmélkedő Magyarország
nasztia persze Szentpétervár oldalán állt.
Akadt olyan szolgalelkű követ, aki sietett Az őszi ködökkel, hideg éjszakákkal, mint-
kijelenteni, természetes, hogy nemzetek ha emésztő forrósága kihűlt volna, a jár-
vesznek, nemzetek lesznek. vány is elcsitult. Csak Magyarországon el-
„Nemzetek vesznek, nemzetek lesznek. vitt negyedmillió embert.
[…] De a világtörténet nem tanít, hogy a Hamarosan újraindult az ország vérke-
végveszély örvényében elmerüléssel küzdő ringése. Az Akadémiának a járvány mi-
nemzetet némán és hidegen nézve, lehető- att elhalasztott ülését megtartották. Itt
ségig ne segítsük […] a szolgaságig elgázolt Kölcsey mondott nagy visszhangot kivál-
nyomorultnak édes enyhülést nyújt keserve tó emlékbeszédet a kolerában elhunyt agg
özönében az is, midőn részvevő szánakozás Kazinczy Ferenc felett, aki „atyáink hosszú
forró könnyeit látja hullani […]” – válaszol- zsibbadása” idején „a haza veszélyben forgó
ta az országgyűlésen csak az imént megje- nyelvét ragadta meg”, hogy „erejével rázza
lent zalai követ, a fiatal Deák Ferenc. fel az álomba sűllyedt népet”.
A rokonszenv és az együttérzés később A vármegyékben választott 300 tagú kül-
sem kopott ki az elmékből és a szívekből. döttség ment Bécsbe is, hogy az öreg ural-
Sok volt a közös a két nemzet múltjában, kodót köszöntse, aki jó néhány zivataros
sok volt a közös érdek és a közös tanulság. évet átvészelve immár negyven esztendeje
Vörösmarty Mihályban, a kor nagy költő- ült a trónon. Szerencsésen túlélte a járványt
jében még egy évtized múlva is így rémlett is, noha hősileg végig Bécsben maradt, ami
föl a lengyel szabadságharc emléke: népszerűségét növelte.
68

Ferenc élt az alkalommal, s megdi- elősorol. A rendek viszont, féltékenyen őr-
csérvén hű magyarjait, atyailag óvott „a ködve kezdeményezési jogukon, igényt
csalékony elméletek káros befolyásától”. tartottak arra, hogy a trónbeszédre adott
„A magyarnak vele született tisztelete régi válaszukba a sérelmeket is bevegyék. Az ősi
alkotmánya iránt óvjon meg titeket azon alkotmány védelmében aztán rendszerint
veszélyektől, amelyekkel az újítás kórsága s egyesült maradi és reformpárti.
a külföld utánzása […] mindenkor együtt Nagy küzdelemre volt kilátás az új or-
jár […] szorosan simuljatok a trónhoz […] szággyűlésen is, és nem is csak az alkotmá-
bizalmatokkal támogassátok” – mondta. nyos sérelmek vagy olyan külön javaslatok-
A rendi ország készülődő gyűlésének nak a válaszfeliratba beiktatása tárgyában,
címére érkezett ez az intés. Az 1825/27‐es mint a magyar nyelv ügye vagy a lengyelek
országgyűlés által kiküldött bizottságok megsegítése. Abban a – látszólag mellékes
munkálatai ugyanis már nyomtatva voltak, – kérdésben kellett dűlőre jutni, hogy az
a megyegyűlések ezeket széltében vitatták, úrbér vagy a kereskedelem ügye kapjon-e a
a megyék irataikat maguk is körözték. Tud- törvénykezésben elsőséget.
ni lehetett, hogy azok a szabadságeszmék, Az udvar az úrbért kívánta először tár-
amelyek miatt Széchenyi Stádiumának és gyalni, nem minden hátsó gondolat nélkül.
Wesselényi Balítéletekről című könyvének Kényes kérdés volt, tüzes vas. Az volt a tét,
kinyomtatását éppen megtiltották, sokak- hogy „az udvar láttassék-e liberálisnak, mert
nál termékeny talajra hullottak. a feladásokat [feladatokat] az urbáriumon
A bizottsági munkálatok (korabeli latin kezdé? s a nemesség a parasztok ellenségé-
szóval: operátumok) közül három került nek, mert e látszólag igen emberi kezdetet el
szőnyegre. Az úrbéri munkálat a jobbágy- nem fogadá?" – jegyezte föl Kölcsey.
földesúri viszonyt, a jobbágyok anyagi és Az ipar és a kereskedelem gyöngélkedé-
jogi helyzetét tárgyalta. A kereskedelmi bi- se miatt viszont szinte mindenki a Mária
zottság jelentése „a közelszegényedés” meg- Terézia óta meglévő megkülönböztető
állítására, az ország gazdasági elmaradott- vámokat okolta, s Magyarország gyarmati
ságára kereste az orvosságot. A harmadik helyzetét keserűen panaszolta. Ha a kül-
a közjogi javaslatok csomagja volt, benne kereskedést sújtó vámokról esett szó, nagy
például az országgyűlés reformjával, s nem volt az egyetértés. Az úrbéri kérdés azon-
mellesleg a sajtószabadság pártolásával. ban ezt az egyetértést mindjárt szétzilálta.
Az uralkodó és főrangú tanácsadói azon Ezért taktikából a szabadság párti hazafi-
voltak, hogy a szokás jogán törvénnyé ak is jobbnak látták volna, ha mégis a ke-
emeljék: az országgyűlés először csak azt reskedelmi munkálatot teszi első helyre az
tárgyalja meg, amit a királyi trónbeszéd országgyűlés.
69

Vajon túllépnek-e az ország gyűlésébe hova csöppentünk, első eszmélésre föl sem
küldött követek a meddő tusákon? Vajon fognánk. A szónoklatokat, mi tagadás, ma-
terjed-e, és meddig terjed a szabad szellem, napság csak a klasszikus nyelvek tudósa érte-
a reformok akarása? Milyen föleszméléseket né, ha hallás után egyáltalán követni bírná.
hord ki az idő méhe? A tárgyalás ugyanis még jobbára latin nyel-
Néhány nappal 1832 karácsonya előtt ven folyik. A messziről jött idegenek csodál-
Ferenc császár magyar királyi minőségében koztak is erősen, szinte hinni sem akarták,
megnyitotta a tanácskozást, amely aztán hogy ez az egykor oly tündöklő, de régen
több mint három évig tartott. Üljünk be hát halott nyelv itt napi használatban forog.
mi is a megválasztott követek mellé a pos- Az alsótáblán ugyan már az első ülésen
takocsiba vagy üljünk föl a „gyorsparaszt” visszhangzott a követelés, hogy a főrendek
szekerére! A postakocsi, persze lovak által tanácskozásában és a kancellárián is a ma-
húzva, olyasmi volt, mint ma a távolsági au- gyar nyelv „jöjjön divatba”, a királyhoz ma-
tóbusz. A gyorsparaszt amolyan bérkocsis, de gyar nyelven írjanak, de a mágnások és a
csak jobbfajta könnyű parasztszekérrel. Saját főpapok makacsul ellenkeztek. A szóbeszéd
fogatra, hintóra még a megyéjükben tekinté- szerint Cziráky Antal országbíró ebédnél
lyes birtokosok sem gondolhattak, azzal csak vendégeinek sírva panaszkodott, hogy ha
a nagybirtokos arisztokrácia tündökölhetett. oda a latin nyelv, vége az ősi alkotmánynak.
Pozsonyba érkezve vessünk pillantást a kö- „Ég és csillagok” – kiáltott föl Kölcsey – at-
zepesnek mondható határszéli városra! Késő tól félsz-e, jámbor gróf, hogy a szent nyelv
középkori mivoltához képest elnémetesedett, elveszvén, a Zendavesztát más is megérthe-
álmos hely, mintha Bécs elővárosa lenne. A ga- ti, s oda lesz a ti brámin bölcsességtek!”
rast fogukhoz verő német polgárok lakják. Az alsó tábla üléstermébe érve szembe-
Az országgyűlés nagy esemény. Ilyenkor tűnik, hogy körül a karzatok vendégekkel
a város megtelik kardos-bajuszos, magyar telve. Igen, a tanácskozások Werbőczy szel-
ruhás, tekintélyes férfiakkal meg a nagy lemében nyilvánosak, azt bárki végighall-
számú, jogot tanuló életvidám ifjúsággal, gathatja. A karzaton az ügyvédi vizsgára
szinte el sem férnek, szállást se lehet végül készülő ifjúság tömörül. Pozsonyban ők, a
kapni. Nem is lát többet ennél a pozsonyi jurátusok adják a nagyon is zajos hallgató-
polgár, mit sem tud arról, ami a törvény- ságot. Országgyűlési közönség nélkülük a
hozás termeiben zajlik. Csak a bevételt szá- német városban talán nem is lenne. A sza-
molja. (A követek ingyen laktak.) badelvű beszédeket ifjúi tűzzel lelkesen
Lépjünk be hát a pozsonyi országház ter- tapsolják, az udvar párti, megcsontosodott
meibe! A felsőtábla ajtaján bepillantva, hogy szónokokat pisszegik, lezúgják. S mert a
70

megnyíló országgyűlésre a követek több- [jámborság] ihletéseként rezgett végig a
ségükben reformokat pártoló utasítással csontvelőkön […] Egy erős lélek töredékeny
érkeztek, az elnök (a király személyét he- test láncai közt. Tar agyát őszbevegyült ke-
lyettesítő személynök) most sem tud majd vés hajszálak lengték körül, színtelen arcán
ellenük rendszabályokat megszavaztatni. ezernyi virrasztott éjnek tikkadtsága ült,
A követek asztalánál a szürke tömegben egyetlen szemében a nemzet minden múlt
színes egyéniségek. Az ország hamarosan s jövő bánata tükrözött, szava tompa, mély
hazafi példaként visszhangozza a nevüket. és érctelen, mint egy síri hang. […] mikor
Beöthy Ödön, Bihar követe, az egykori hu- aztán ökölbe szorított jobbját emelve a rá-
szártiszt kitűnik zömök, izmos termetével, meresztett szemek előtt úgy állott, mint
oroszlánfejével. Katolikus létére képzeletbeli egy túlvilági lény; kinek szellemszavát nem
kivont szablyával küzd a protestánsok joga- úgy mint másét, az érzékletek segedelmé-
iért. Ki tudhatná, hogy 1848‐ban, a forra- vel, hanem közvetlenül lelkünk lelkével vél-
dalomban majd teljhatalmú kormánybiztos, tük hallani. És a síri hangra síri csendesség
és aztán külföldön, menekültként hal meg? figyelmeztetett […]” Kossuth Lajos emléke-
Az alkotmány védelmében mindig élen zett így Kölcseyre.
járó Bars követe Balogh János. A követek
közt a legszebb férfi, a karzaton megforduló
hölgylátogatóknak is kedvence. Korlátokat Az úrbér ügye: győzelem vagy
nem ismerő, szélső szabadelvű. Fiát már vereség?
hétéves korában így tanította: „Ki a legna-
gyobb ember? – Washington. – Melyik a Szenvedélyes viták után tehát eldőlt: a köve-
legjobb kormányrendszer? – A köztársaság. tek az úrbért tárgyalják először. Ez történt,
– Mi vagy te? – Demokrata.” mert az ellenzék művelt és hazafiságban
A legfiatalabbak közé tartozik a szelíd, önzetlenebb része is ezt támogatta. Túltet-
emberszerető Bezerédy István. Beceneve az ték magukat azon, hogy látszólag egy tá-
„örök igazság”, mert gondolatai leginkább borba kerültek a „kormánnyal”, ami ekkor
az általános emberi boldogság körül járnak. az uralkodó által kinevezett méltóságokat
Ő az, aki majd elsőként szabadítja föl job- jelentette. Ferenc és környezete annyira el-
bágyait, s első, aki a szegény falusi nép szá- szakadt saját korától, annyira egy elképzelt,
mára kisdedóvó intézetet alapít. régi világban élt, hogy még a jobbágyi ro-
És az országgyűlés jegyzője, Kölcsey bot pénzzel megváltását is ellenezte (pedig
Ferenc… „A tiszai követek asztalánál egy az már sok éve szokásban volt). A robot,
férfi állott, kinek halk szózata szent pietás mondták, „az alázat iskolája”.
71

„Nagyon örvendek” – mondta viszont Polgári jogai – mondanunk sem kell – nem
Kölcsey – „hogy a kezdemény a kormányé; voltak, nem szavazhatott, s ha pénze volt is,
mert versenyezhetünk a végzeményben. szabad, azaz nemesi földet nem vásárolha-
Hadd ismerje meg egyszer a nép valóban tott. (Az úrbérrel terhelt föld használatát,
barátait, elleneit. A kormány urbarium ál- szokásjog alapján, megvehette.) Ezt mind
tal urbariumot akar; nekünk urbarium által tudnunk szükséges ahhoz, hogy értsük a
nemzetet kell akarnunk.” politikai harc tartalmát és tétjét.
A szónok a Mária Terézia által életbe lép- Az udvar tehát nem akart mást, mint egy
tetett úrbéri rendeletre utalt. Az urbárium kissé csiszolgatni a Mária Teréziától örök-
olyan irat, amely mindazt összefoglalta, ségbe kapott urbáriumot, itt-ott a jó király
amivel a jobbágy földesurának tartozott a szerepében engedni valamit – ami a földes-
jobbágyi (másképpen úrbéres) föld haszná- úr bevételét csökkentette, „az alázat iskolá-
lata fejében. E szolgáltatásokat szabályozta ja”, az egész középkorból örökölt rendszer
országosan és egységesen Mária Terézia lényege viszont ne változzék.
rendelete 1767‐ben. Wesselényi Balítéletekről című művében,
Mivel is tartozott tehát a jobbágy a föl- a magyar szabadelvűség „tankönyvében” vi-
dért, melyen élt és dolgozott (s ahonnan szont ezt olvassuk: „Bár minél előbb lenne
egyébként törvényesen elküldeni nem lehe- az egész nemzet hajlandó a most a parasz-
tett)? A jobbágy adta a termésének második tok kezében lévő colonicalis [azaz úrbéres]
tized részét, ami végül is ötöd volt, mert az földeket nekik adni, s bizonyos, de nagyon
egyházi tizedet általában a földesurak bé- egyszerű feltétel alatt tulajdonukká tenni.”
relték. Adott tyúkot, tojást, vajat, többen Ez a szabályozott örökváltság programja.
együtt évenként egy borjút. Pénzzel is tar- A követek jó része fokozatosan az örök-
tozott – ez nem volt sok – annál komolyab- váltság önkéntes formája mögé állt. Az ön-
ban esett latba a munka, a robot, ami egy kéntes örökváltság programja lassú program,
egész telkes jobbágy esetében heti két, évi a jövőnek szól, de ha megszavazzák, hullani
104 napra rúgott, ha „gyalog”, azaz nem kezd a tégla a feudalizmus ódon épületéből.
igás lóval, ökörrel ment dolgozni. Az úrbért S miért ne szavaznák meg? Ki mondana el-
valóban sajátos bérként értelmezték, ezért lent? Hiszen szabad alkuról lenne szó.
például a féltelkes jobbágynak a robot felét A földesúr és jobbágyai szabadon meg-
kellett teljesítenie. egyeznek, hogy mi az az összeg, ami
A jobbágy személyében sem volt szabad, s mind a két félnek megfelel, mennyit fizes-
szerzett kis vagyonkájában sem volt biztos. sen a paraszt vagy a paraszti község föl-
Az úriszékben fölötte földesura bíráskodott. desura kezéhez, hogy minden tartozását
72

megváltsa, s így földjének szabad, polgári megcsontosodott többsége, mint tudjuk,
tulajdonosa legyen. A földesúr is pénz- más kérdésekben is – többek között a ma-
hez jutna, amit egyébként csak nehezen, gyar nyelv ügyében – folyamatosan a ke-
uzsorakamatra kap, és saját kezében lévő rékkötő szerepét játszotta.
birtokát följavíthatja. „Nem csodálnám, tekintetes Rendek,
A kiváltságőrző kisebbség másként ér- ha nemesség és adózó nép között forogna
velt. „Ha nagyon megszaporodnának a ki- a kérdés” – fakadt ki Kölcsey. „[…] Most
váltott [azaz önmagukat megváltott] közsé- nemesség és nemesség közt, még pedig egy
gek, lehetetlenné válnék, hogy itt nekik az részről 500, más részről 700 000 nemesség
országgyűlésen repraesentatiot [képvisele- közt van kérdés […] E két felé ülő nemesség
tet] ne adjunk, ami alkotmányunk rendsze- egyetlenegy országgyűlési test […] kérdem:
rét fenekestől kiforgatná […] Azt mondják mi joga van az ötszáznak oly kemény el-
ugyan nem szűnünk meg szabadok lenni, lentmondást csinálni?”
bár a népet is részesítjük a szabadságban. A főrendek maguk is érezték, hogy
De mit ér nekem a szabadság, ha minden ilyen kevesen a közvéleménnyel tovább
ember szabad? Aristocratia nélkül pedig nem dacolhatnak. Átengedték tehát a ja-
boldog ország nem is létezhet” – jelentette vaslatokat. Jó előre tudatták velük, hogy a
ki Gömör megye követe. császár-király az örökváltságot törvényessé
Izgalmas kerületi üléseket követően az emelő, a jogegyenlőség felé mutató iratot
alsótábla 1833 júliusában megszavazta az úgyis visszaküldi.
úrbéri törvényjavaslatot, benne az önkén- A magyar rendi országgyűlés forgató-
tes örökváltságot. Elfogadták a jobbágyte- könyve szerint a királyi leiratot az alsótábla
lek használati jogának szabad adásvételét. újratárgyalta. A vezérszónokok sorra szólás-
Többséget kapott a jobbágyok személy- és ra emelkedtek, hogy érveiket még egyszer,
vagyonbiztonságáról szóló javaslat is, amely még világosabban megfogalmazzák.
egyebek mellett véget vetett a parasztok ön- Kölcsey Spartacus és Dózsa György tör-
kényes botoztatásának. ténetét idézte föl, és a kolera évét, amikor „a
A felsőtábla, a demokrácia falra festett legrettenetesebb tettek híre az egész országot
rémétől riadozva, az összes olyan javaslatot keresztülrázá”. A birtokosok a szegény adó-
visszautasította, amely személyes és polgári zó nép között elszórva élnek, s a keveseknek
jogokat tartalmazott. Az üzenet négyszer kilencmilliónyi nép között békességben élni
tette meg az utat a két tábla között, de az a nép jóakakaratától függ. Lehet‐e nyíltszí-
alsótábla szilárdan kitartott. A hangulat vű bizalom úr és szolga között? Mi fékezheti
egyébként is ingerült volt, mert a főrendek meg a nincstelen és megalázott nép dühét?
73

A hóhérpallos és a kötél nyomorult esz- I. Ferenc kijelentette: „Az úrbéri javasla-
közök! „Nem zabolázza meg félelem, nem tokat agyonütöm!” Amikor nyilvánvalóvá
győzi le hatalom; ezt csak megszelídíteni vált, hogy az udvar még az igazán mérsé-
lehet. Nem egyébbel pedig, csak oly közös kelt „engedőleges” azaz önkéntes örökvált-
érdekkel, mely a társaság [társadalom] tag- sághoz sem járul hozzá, a kormány egész
jait egyformán kösse a hazához; s ez érdek gépezete annak érdekében működött, hogy
csupán két szó: szabadság és tulajdon!”. a javaslatot az alsótábla buktassa meg.
Nagy nyomatékkal szólt egy fiatal követ A reformszellemű ellenzéki megyék fő-
Zala megyéből, aki csak néhány hónapja ispánjai sietve hazautaztak. A kormány
jelent meg az országgyűlésen, jóval idősebb ügynökei a hivatásos kortesvezérek meg-
bátyja helyére lépve. Deák Ferencnek hív- dolgozták a szegény, úgynevezett bocskoros
ták a szerény fiatalembert, aki nem szere- nemeseket. A jobbágytelken ülő nemesek
tett a középpontban lenni, hiányzott belőle különösen ingerültek voltak, mert az állami
minden dicsvágy, mégis hamarosan a sza- adót rájuk is kivetették.
badelvű tábor vezéregyénisége lett. Az etetett-itatott bocskorosok szavazata-
„Szegény nemzet!” – így beszélt Deák. ival végül több megyében is sikerült meg-
„A sors átka, úgy látszik, csakugyan azt változtatni a követutasításokat. Ez történt
akarta, hogy a magyar soha virágzó, soha Kölcsey megyéjében, Szatmárban is. Hiába
igazán boldog ne legyen.” Elmúltak a vért mondott ott metszően világos majd indula-
és életet pazarló századok, és most, a béke tos beszédet az egész országgyűlést ihlető,
idején, amely virágzást hozhatna, „a nem- mozgásban tartó Wesselényi Miklós. Az ól-
zet osztályai között minden kölcsönös bi- mos botokkal fölvonuló tyukodi, csengeri
zodalmat elzáró fal gyanánt mi magunk kurtanemesek döntötték el a kérdést.
állítunk fel egy irtóztató rémképet, reá- A Himnusz költője a meggyőződésével
fűzzük a leroskadt feudalizmusnak hajdan ellenkező követutasítást nem fogadta el. Le-
csillogó rongyait […] A szegény adózó mondott követi tisztéről, és visszavonult falu-
népnek reánk függesztett epedő tekintete si magányába. Voltak azonban követek, aki-
tőlünk enyhülést és szabadságot kér vala: ket sikerült megvesztegetni. Nagy tusa után
mi azonban csak alamizsnát vetettünk 1834. december 10-én az örökváltság 26 me-
neki […] pedig csak ott igazán boldog és gye szavazatával 22 ellenében megbukott.
virágzó a haza, hol szabad kezek védik a Változások előérzetét, de legalábbis némi
tulajdont és függetlenséget.” bizonytalanságot keltett, hogy I. Ferenc, e
Indokolt volt a szónok keserűsége, mert néven osztrák császár és magyar király 43 évi
a reformok tábora fogyatkozott. Az agg uralkodás után 1835. március 2-án meghalt.
74

Helyébe elsőszülött fia, Ferdinánd lépett. mekkora erő van a magyar jobbágyok tö-
Nem volt egészséges, nem volt alkalmas az megében. Nem az a jó politika, ha atyás-
uralkodásra, de végül győzött a legitimitás, kodva, kisebb-nagyobb engedményekkel
a törvényes leszármazás „sérthetetlen” elve. távol tartják a közélettől. Szövetségesként
A makacsul konzerváló Metternich befolyá- be kell vonni a föld népét is a modern, erős
sa a kormányzásra tovább nőtt. Magyarországért folytatott küzdelembe.
Az alsótábla az új királyt üdvözlő feliratot Ennek az az útja-módja, ha a jogokat kiter-
V. Ferdinándnak címezte, hiszen ilyen né- jesztik minden országlakosra. A nemesség,
ven Magyarországnak már négy megkoro- a nemesi nemzet közösségét váltsa föl az
názott királya volt. A bécsi hatalom sugalla- egész magyar nép, a (nép)nemzet közössé-
tára, sajátos ármánykodással a főrendek ezt ge! Ez a nemzeti érdekegyesítés sajátos ma-
visszadobták. Az uralkodó környezete az gyar programja.
I. Ferdinánd megszólítást szorgalmazta. Ez A haza és haladás összekapcsolt eszméje
ugyanis közvetve azt jelentette volna, hogy ezekben az években lépett ki a tanácskozó
Magyarország az 1804‐ben alapított oszt- termekből. Szétáradt a határszéli város-
rák császárság része. A magyar különállást ból, lombosodott a habarcsillatú, minap
elszántan védelmezők 17‐szer indították fölépült, oszlopsoros-timpanonos várme-
útnak a mindannyiszor visszaküldött föl- gyeházakban, költői alakot öltött az író-
iratot. Végül közvetlenül Bécsből jött a vá- szobákban. S bár az országgyűlési követek
lasz: – az uralkodó Magyarország királya, s többsége rosszkedvűen, ingerülten távozott
e hivatalában nevét V. Ferdinándként írja. megyéjébe a sorozatos királyi elutasítások
A közvélemény szemében a főrendek ma- miatt, mégiscsak új magyar világ volt szüle-
radék cseppnyi tekintélye is szertefoszlott. tőben. Szép reményekre jogosított a félmil-
Különállást, önrendelkezést! De a szár- liós fölajánlás a Nemzeti Múzeum számára,
mazására, a „véren vett” kiváltságokra, az a közadakozás a nemzet színházának föl-
állítólagos történelmi érdemekre büszke építésére, a szentesített törvények vasútról,
nemesség sebezhető. Mentés, szablyás fölke- állandó Duna-hídról.
lését elsöpörte Napóleon újmódi hadserege A következő évek még megpróbáltatá-
Győrnél. Alkotmányát megsérti a bécsi ki- sokat hoztak. Vajon szilárd marad-e a re-
rály, lefitymálja a német hivatalnok, kazlát, formok nemzedéke a bitorlott tekintéllyel
házát saját parasztja gyújtja föl. szemben, állja-e a tüzet a bécsi abszolutiz-
A megújulás hívei és a nemzeti nagy- mus ellentámadásában? Támadnak-e újak a
ságról ábrándozók lassan ráébredtek, hogy kidőlt erősek helyébe?
75

Árvízi hajós – polgári halott sogtak híres-hírhedt szavai: „A kormány a
köznépet terhelő ocsmány képre paraszt-
A török kiűzése után a középkori Magyar- védői s köznép oltalmazói álorcát tett, de
ország részei nem egyesülhettek. A min- amely alatt ő szívta annak egyfelől zsírját”.
denkori bécsi hatalom jobban szerette, ha Ezekért a szavakért a két magyar haza közül
Erdély külön kormány, a Bécsből kineve- a másodikban immár főbenjáró, hűtlenségi
zett gubernátor keze alatt van. pert indítottak a Balítéletek szerzője ellen.
Volt országgyűlése Erdélynek is, a re- Széchenyi, aki egykor szenvedélyesen
formakarat sarjadozott az erdélyi magyar szeretett barátjától már elhidegült, s róla
birtokosok körében is, bár számuk is, va- naplójába hol gonoszkodó, hol sajnálkozó
gyonuk is kisebb volt. Wesselényi Miklós sorokat írt, ekkor följegyezte: „Sajnálom ezt
„hírközlés”, sajtó hiányában szinte egysze- az embert, mert ez vagy párbajban vész el,
mélyes intézményként kapcsolta egybe a két vagy börtönben, vagy őrültek házában vagy
törvényhozást, a pozsonyit és a kolozsvárit, végre mint nyomorult koldus”.
egyik megyegyűlést a másikkal, lovon, ko- A medve erejű Wesselényi ekkoriban már
csin, az út síkossága miatt olykor gyalog. testi bajokkal küszködött, a fél szemére nem
A hatalom nem engedte, hogy az or- látott, és a teljes vakság fenyegette. S való-
szággyűlésen elhangzott szónoklatokat ban, egy császári ezredes, aki jó pontokat
kinyomtassák. Előzetes cenzúra gyomlált akart szerezni az udvarnál, a háta mögött
minden írást. De micsoda ötlet, elhangzott megrágalmazza. Wesselényi a kor erkölcsi
politikai beszédeket utólag átírni? parancsa szerint párbajra hívta. Nem volt
Wesselényi kőnyomatos kis nyomdát ritkaság, más országban sem, hogy a hata-
vásárolt, és maga nyomtatta ki az ország- lom ellenfeleit így tegye el az útból.
gyűlési napló néhány ívét. Tettleg törte Wesselényi az egyik legjobb lövő volt
meg a cenzúrát. Ez már majdnem forra- az országban. Ha leteríti ellenfelét, úgy is
dalom volt. A kis számú ellenzék ünne- jó, akkor azért kerül börtönbe. Ha elesik,
pelt, de a sajtót a gubernátor elkobozta. végleg megszabadulnak tőle. Végül kard-
Kolozsvár utcáin katonaság, töltött fegy- párbajra került sor. Bár jobb karja fájt, és
verrel. Az erdélyi országgyűlést föloszlat- nehezen mozgott, egy hatalmas csapással
ták. Wesselényi ellen – ekkor még csak szinte ketté hasította az ezredes kezét. Az
Erdélyben – per indult. többé biztos, hogy nem párbajozott.
Mindezt megelőzően sietett az ellenzéki 1838 márciusában minden idők legma-
vezér Szatmárba, hogy Kölcseyt és az örök- gasabb jeges árvize zúdult Pestre. A mentést
váltsági javaslatot megtámogassa. Itt har- nem szervezték meg, teljes volt a zűrzavar, a
76

pánik. Wesselényi nem várt parancsra, nem ha bizonyítani lehetett volna, fő- és jószág-
adott tanácsot. Ladikot szerzett, és a testére vesztés a büntetés.
fagyott ruhában három nap és három éjjel A pesti magyar színházban a 21 éves
mentette az embereket a dörgő robajjal ösz- Laborfalvi Róza Vörösmarty Mihály „Az-
szedőlő épületekből. árvízi hajós” című versét szavalta. A közön-
„Így veszélytől s borzalmaktól körülvéve ség lelkesedett. A művésznőt újra meg újra
éreztem, hogy ily helyzet és munkásság az én a színpadra hívták, a verset többször is el
elemem. Fejemet tisztábban gondolónak, vé- kellett mondania. A szabadelvű tábor ösz-
remet nyugodtabban folyónak s inaimat erő- szekovácsolódott.
sebbnek talán sohasem éreztem” – írta utóbb A király kormányának mégis sikerült
naplójába. Hatszáz embert mentett meg „a nagy ellenfelét megbénítania. Már a pör
düledékek, házromok, jégtömegek, bútorok- alatt sem vehetett részt a törvényhozás-
gerendák s minden más akadályok közt”. ban. 1838 augusztusában barátja, Kölcsey
Mindez nincs befolyással a pör lefolyta- is elhunyt szatmári magányában. S jött a
tására. Wesselényi és védőügyvédei, köztük szigorú fogság a Várban, majd betegségére
Kölcsey Ferenc és Deák Ferenc, azzal ér- tekintettel a száműzetés egy sziléziai gyógy-
veltek, hogy nagy a különbség az uralko- helyre. Wesselényi többé már nem tért visz-
dó sérelmére elkövetett tett és a végrehajtó sza a politikai küzdelem első vonalába. Pol-
hatalom bírálata között. A kormányt igenis gári halottnak mondta magát, „lelki és testi
tetemre lehet hívni! Öles lépés lett volna ez csapások s akadályok által tevési köréből
a parlamentáris királyság felé vezető úton, kivetve, cselekvéstől elzárva.”
de sem a dinasztia, sem a birodalom cseh-
német arisztokráciája nem akart ezen az
úton önszántából végigmenni. Könny az üldözöttnek
A vádat az ügyész kiegészítette azzal,
hogy Wesselényi titkos szervezkedés része- „Megtapsoljuk az erkölcsöt, térdet hajtunk az
se. A szálak az országgyűlési ifjak vesze- erénynek, könny az üldözöttnek.” A mondat
delmes titkos összeesküvéséhez vezetnek! egy tündöklő tehetségű, érzékeny, a szabad-
S a Zemplénből jött, félelmetes tehetségű, ságért lángoló fiatalember leveléből való. Ke-
vakmerő ügyvéd, Kossuth Lajos is benne vés világos órájának egyikében írta. Lovassy
van! Végül a hétszemélyes táblán (ma úgy László, aki csendes őrültként tért haza föld
mondanánk: a legfelsőbb bíróságon) meg- alatti börtönéből. Hogyan került egy 22 éves
született a jogerős ítélet: három év börtön. magyar fiatalember Spielberg hírhedt kaza-
Az indoklás zavaros, hiszen a hűtlenségért, matáiba, magánzárkába?
77

A népes országgyűlési ifjúság igényesebb pörére utalva azt is kijelentette, hogy az
része 1834‐ben Társalkodási Egyesületet igazi jellem „nem retteg vissza a pallostul
alapított. Elnököt, jegyzőt, pénztárost vá- […] és vérpadon leghatalmasabb”. Az ifjú-
lasztottak. Ezt a tekintélyesebb követek is ság, ha eljön az ideje, kész vérét is áldozni a
(például Deák Ferenc) támogatták. Ivás, szabadságért.
kártyázás helyett műveljék magukat! S va- Bécset bőszítette a szabad polgár hang-
lóban, az ifjak kicserélték olvasmányaikat, ja. Metternichet az indokoltnál jobban
előadásokat tartottak, vitatkoztak. Kézről megijesztette az ifjúság önállósága. Rém-
kézre jártak a polgári szabadságot hirdető képeiben a „fiatal Magyarország” forra-
francia szerzők könyvei. A franciául nem dalmi mozgalmának kibontakozását lát-
tudók számára ezeket lefordították, a kéz- ta. S a kormány döntött.
iratokat továbbadták. Nem sokkal az országgyűlés berekesz-
A Társalkodási Egyesület tagjai között tése után Lovassy Lászlót, unokatestvérét,
látjuk Szemere Bertalant, később a forra- Ferencet, Tormásy Jánost és Lapsánszky
dalom miniszterét majd miniszterelnökét, Jánost katonai erővel elfogták. Mások le-
Vukovics Sebőt (1849‐ben szintén minisz- tartóztatását is tervezték, de befolyásos csa-
ter), Pulszky Ferencet, a Batthyány‐kor- ládjuk közbelépett. A pört egyébként nyíl-
mány államtitkárát. De mind közül a leg- tan a Martinovics-ügy mintájára vezették,
jobb szónok, az ifjúság elfogadott vezére az a tárgyalás zárt, a periratok titkosak voltak.
egyik legfiatalabb, Lovassy László volt. Az ügyvédeknek is hallgatási esküt kellett
Az ifjak a népszerű ellenzéki követek- volna tenniük, ezért aztán nem is vállalták
hez tüntető küldöttségeket szerveztek. a védelmet.
Amikor Kölcsey az udvar aknamunkája Lapsánszkyról a titkos levéltár anyagából
következtében lemondott, az Egyesület azóta biztosan tudjuk, hogy az ifjak közé
a tagokat gyászszalag viselésére kérte föl. küldött besúgó volt. Az ő vallomása esett
Példájukat a pozsonyi ifjúság csaknem tel- legsúlyosabban a latba. Állítása szerint az
jes létszámban követte. egyik, Lovassy fogalmazta beszédben – de
Az országgyűlésről kényszerűen távozó nem Lovassy szájából – elhangzott volna a
Wesselényit is – Pesten – fáklyászenével üd- „szennyes lelkű fejedelem” kifejezés.
vözölték. A beszédet Lovassy László mond- Kézzel fogható „bizonyíték” egy lengyel
ta. S noha hangsúlyozta, hogy „alkotmá- menekült emlékkönyve volt, amelyben a
nyos polgár kötelessége békés úton haladni vádlott így írta alá nevét: „Lovassy László
a cél felé”, s a bárót „mint a békés úton ha- republicanus”. Kossuth Lajos az édesapa ne-
ladás nagymesterét” üdvözlik, Wesselényi vében írt folyamodványban viszont joggal
78

írta, hogy amennyiben felségsértés, ha vala- Főnix a tűzből
ki a respublikát, azaz a köztársaságot jónak
tartja, akkor „a hajdani Róma s a hajdani „Mint porából újjáéledett főnix a tűzből”,
görögök […] minden emlékezete töröltessen úgy lépett ki Kossuth Lajos a börtönből
el […] nyilvános iskoláinkból”. Észak‐Ame- 1840‐ben, írja Kászonyi Dániel, maga
rika óriási emelkedését is titokban kell tar- is a Társalkodási Egyesület alapító tagja.
tani, mert hiszen az is köztársaság. A mondabeli főnixmadár, ha ereje fogy,
Lovassy Lászlóról végül kimondták, parazsat visz a fészkére, és a tűzben elégeti
hogy romlott erkölcsű, és veszedelmes elvei magát, de a hamuból fiatal erővel új életre
minden társadalmi renddel ellenkeznek. kel. A fogság Kossuth egészségét a valóság-
Az ítélet tíz évi várfogságról szólt. Az udva- ban megrongálta, de lelke és szelleme épsé-
ri haditanács titkos parancsa alapján éjnek gét kemény önfegyelemmel, tanulással még
idején, megvasalva elvitték az országból. a magánzárkában is megőrizte.
A szerencsétlen ifjú az osztrák birodalom Hogyan tett szert országos ismertségre
fogdmegei markába került. Magánzárkájá- rang és befolyás nélkül? Miért vonta fejére a
ban senki nem látogathatta, azt is titokban hatalmasok haragját az ismeretlen, szegény
tartották, hogy hol tartják fogva. Hiába nemes család fia?
indultak küldöttségek, hogy fölkutassák, Kossuth Lajos a felsőtáblán személyes
hogy helyzetét megvizsgálják, sorsán eny- megjelenési joggal rendelkező főrend köve-
hítsenek. Ő, ma már tudjuk, a megalázó teként érkezett Pozsonyba. A távolmaradó
rendszabályoknak nem engedelmeskedett, mágnások számára megbízottjuk levélben
a kedvezményeket elutasította. Amikorra megírta, hogy milyen érdekesebb dolgok
az új országgyűlés összeült, és az amnesz- történtek az ország gyűlésében.
tia a szabadulást meghozta, testét a skorbut Kossuth ezt a szokást újságot pótló, or-
meggyötörte. Elméje elborult, élete tönkre- szágos levelezéssé fejlesztette. Kapjon leve-
ment. A költő Vachott Sándor, ki „a külföld let minden megye, város, kaszinó, amely a
foglyának” nevezte, így látta viszont: költségeket megfizeti! Kőnyomatos sajtót is
vásárolt, és tudósításait azzal nyomta. A saj-
„Körötte sűrűn állnak társai, tót azonban a kormány elkobozta.
Az árva honnak lelkes fiai. Az Országgyűlési Tudósítások sokszo-
Hévvel fogadják a hű szenvedőt, rosítása kézírással folytatódott, ahogyan
Örvend is, sír is, ki látja őt. régen a hivatalos körlevelek készültek.
S közöttük áll ő, testi lelki rom, Az írógép föltalálása előtt az iroda olyan
S kitör belőle a tűrt fájdalom.” volt, mint egy iskolai osztályterem. Elől,
79

a katedráról diktált a fogalmazó (ez már Amikorra az előfizetési fölhívás eljutott
rangot jelentett!). Vele szemben ültek az a címzettekhez, Lovassy László és társai
írnokok, és szorgalmasan körmölték, dik- már fogságban voltak. Kossuth megírta
tálás után, az ügyiratot. Kossuth „írnokai” a véleményét: „Különös […] vadászat ez,
az országgyűlési ifjak közül kerültek ki. amelyet a királyi tábla vezet az ifjak és a
A jurátusok között voltak egészen szegény szabadelvűek ellen, csakhogy itt megfordul
fiúk, akiknek jól jött a szerény munkadíj. a vadász és a vad viszonya: a hajtóvadásza-
A kormány, amíg az országgyűlés együtt ton az ebek űzik a farkasokat, itt meg a hű
volt, tartva a nagyobb botránytól, a Tudó- kutyákat a farkasok”. Így lett a Törvényha-
sításokat tűrte. tósági Tudósítások szerkesztője immár „a
Az országgyűlés véget ért. Kihaltak az legfőbb felbujtó”.
addig zajos termek. Elcsitul-e az éppen A nádor mint Pest megye főispánja, rövid
megszületőben lévő országos közvélemény? úton eltiltotta Kossuthot a szerkesztéstől.
Kicsi, egymásról mit sem tudó tartomá- Ő azonban ellentmondott a parancsnak, és
nyokra hullik-e szét újra az ország? Vidéki óvását szétküldte a megyéknek. A megye-
kis zsivaj marad-e, ha a vármegye házában gyűlések többsége Kossuth mellett foglalt
valahol fölemeli szavát a reformpárti hazafi? állást, az előfizetők száma pedig növeke-
Az Országgyűlési Tudósítások olvasóitól dett. Most már királyi parancs tiltotta meg
elbúcsúzott Kossuth, de bejelentette, hogy a lap folytatását. A szerkesztő újabb óvást
új lapot indít. Ez lesz a Törvényhatósági fogalmazott; s a megyék egész sora válasz-
Tudósítások. Másolással sokszorosítják, totta meg hivatalos levelezőjének.
magánlevélként küldik szét. A megyei leve- A titkosrendőrség, régi jó szokása sze-
lezők útján látókörben marad az ország. Ér- rint, a postán a leveleket fölbontotta, a
tesüljön mindenki, folyamatosan, cenzúra Tudósításokat lefoglalta. Nem értek el
nélkül, hogy miről tanácskoznak a megye- azonban semmit, mert a vármegyék ezután
gyűlésekben. Hol tiltakoznak Wesselényi saját hajdúikat küldték Pestre, s azok vitték
pöre miatt? Hol sérelmezik a szólássza- a hírlevelet a címzettekhez. Kossuth pedig
badság korlátozását? beperelte a postát.
A szerkesztő egy percig sem titkolta, hogy 1837. május 5-én éjfél után két órakor
ellenzéki lapot szerkeszt. „Olly kába nem vad kutyaugatás verte föl a zugligeti „Is-
vagyok, hogy levelezésemmel mindenkinek ten szeméhez” címzett fogadót. A holt fá-
tetszeni akarnék”, hiszen vannak olyanok, radt Kossuth hét végére ide jött pihenni.
„kiknek nem tetszeni dicsőség”. A meggyújtott gyertyák fénye szuronyokon
80

tükröződött. Erős gránátos osztag zárta el be kamrájába. Később elmondta, ekkor ér-
a hegyre vezető ösvényeket. A Tudósítások tette meg, hogy a foglyok a magánzárkában
szerkesztőjét letartóztatták, és a budai Vár megőrülnek.
kaszárnyabörtönébe hurcolták. A vád: hűt- Egy év múlva, amikor első fokon meg-
lenség, mert ellenszegült a királyi parancs- született az ítélet, a fogság valamennyire
nak. Azzal is megvádolták, hogy összeeskü- enyhült. Kérhetett szakkönyvet, szótárt.
vést szőtt az országgyűlési ifjakkal. Börtönéveiben fejlesztette angol tudását
A régi magyar alkotmány szerint a ma- arra a szintre, mellyel évekkel később bá-
gyar nemes, még hűtlenségi vád esetén is, mulatba ejtette az angolul beszélő világot.
szabad lábon védekezhetett, mint tette azt A sápadt fogoly esti csillagfényben lépett
Wesselényi Miklós. Kossuth fogva tartását ki börtöne kapuján 1840. május 10-én.
egy kétszázéves törvényre hivatkozva azzal Napnyugta után, titokban bocsátották el,
indokolták, hogy vagyontalan, jövedelme mert utcai tüntetéstől tartottak. Az ország-
bizonytalan. S valóban, Kossuthot börtö- gyűlés alsótáblája ugyanis végül kicsikarta
nében is leginkább az keserítette el, hogy az szabadon bocsátását. Lovassy szabadulhat,
önkény „családját ápolójától, hű gondosko- Kossuth semmiképpen, ez volt Metternich
dójától […] megfosztotta˝. eredeti álláspontja.
„Igenis Tekintetes Bíróság!” – írta a rend Wesselényi a vagyontalan férfit jó fize-
szerint harmadik személyben – „Az alperes téssel jószágkormányzónak hívta zsibói
nem gazdag, vagyona jövedelmét szorgalma uradalmába. Deák is baráti levélben invi-
gyümölcseivel kell pótolnia, hogy családja tálta gyógyulni, falusi birtokára. Kossuth
szükségei pótolva legyenek”. Négy húga megköszönte a nagylelkű ajánlatokat, de a
közül kettő még otthon volt, szülei idősek. nyári melegben is Pesten maradt. Pest vár-
(Édesapja nem is érte meg egyetlen fia sza- megye közgyűlésén „sokaságtól és beszéd-
badulását.) A hazafi közvélemény azonban től elszokottan” megköszönte a nemzetnek
jól vizsgázott. Az árván maradt család szá- és a megyének, hogy egy „magános csekély
mára sikeres országos gyűjtést szerveztek. polgár sérelmét köz nemzeti sérelem foká-
Kossuth fogsága az első időben szin- ra emelte”. Örömmel áldozná föl hátralevő
te Lovassyéhoz hasonlóan kegyetlen volt. életét arra, mondta, „ha kedves honunk
A cella egyetlen ablaka kétharmadig be volt szertehúzó fiait egy nagy gondolatban, a
falazva. Könyvet, íróeszközt nem kapott, nemzet iránti hűség, nép iránti igazság s a
hozzá senki nem jöhetett, még a porkoláb tántoríthatlan honszeretet nagy gondolatá-
is csak a felelős tiszt kísértetében nyithatott ban egyesíteni” segíthetné.
81

Épül a híd, épül az ország Köves út kevés akadt. Ahogyan akkor
mondták: útépítés címén sárra sarat raktak.
Az 1830‐as években mozgásba jött Európa. Jó út építése egyébként is mérhetetlenül
Fordulat történt a gazdaságban is. Véget ért sok pénzbe került. Próbálkoztak útépítéssel
a pangás, a dekonjunktúra. A kontinens részvénytársaságok, de üzleti vállalkozás-
nyugati felén, túl a Rajnán, kibontakozó- ként az út nem jövedelmezett. Ami e téren
ban volt az ipari forradalom. Magyarország történt, az állami pénzből folyt. Lovas ko-
sem maradhatott mozdulatlan. csin búzát külföldre vinni különben is túl-
Az osztrák örökös tartományokban is, vé- ságosan drága.
dővámokkal támogatva, ipari vállalkozások A megoldás: a vízi szállítás. A Dunán lefe-
sora alakult. Szükség volt a magyarországi lé ez úsztatással, árral szemben lóvontatással
nyerstermékekre, gyapjúra, gabonára. A vi- történt. A nagy változást a gőzgép hozta. Az
szonylag ritkán lakott Magyarország sok első működő gőzhajót Magyarországon meg-
mindenben bővelkedett. A birtokos azon- lepően korán fölépítették, 1817‐ben, tíz évvel
ban nehezen talált vevőre. A szállítási költsé- az amerikai Fulton után. 1820‐ban átkelő ha-
gek miatt csak közeli piacok jöhettek szóba. jóként üzemelt Pest és Buda között, az üzlet
Ausztria a magyar termelők egy része azonban veszteségesnek bizonyult. A fiatal
számára messze volt. A megkülönböztető Széchenyi is részvényes volt a vállalkozásban.
vámok pedig nehezítették a kereskedést, Talán ezért is tekintett Széchenyi kez-
sértették a magyar gazdálkodók érdekeit. detben gyanakvással az 1829. márc. 13-án
Ezért voltak érzékenyek a birtokosok min- megalakult Első Dunai Gőzhajózási Társa-
den olyan intézkedésre, amely nehezítette a ságra. A sikerek azonban gyorsan eloszlat-
termelvények piacra vitelét. ták a kételyeit. Az I. Ferenc nevű gőzhajó
A szállítási költségek a belföldi értékesítést Bécs és Pest között megtett látványos pró-
is akadályozták. Volt rá eset, hogy Kárpátal- baútját követően hamarosan menetrend
ján éhínség pusztított, a Dél‐Alföldön pedig szerinti közlekedés létesült a két város kö-
elrohadt a gabona, járható utak hiján mégsem zött. Míg az út megtételére, a lóvontatású
lehetett oda vinni, ahol szükség lett volna rá. hajónak 4–5 hétre volt szüksége, a gőzhajó
Nyilvánvaló volt tehát, hogy az ország- két nap alatt célba ért.
építésben az egyik legfontosabb terület a A Társaság, amelynek részvényeit
közlekedés. Érzékelték ezt a kortársak is, Széchenyi és más magyar mágnások is vá-
a politikusok és a vállalkozók egyaránt. sárolták, 1835‐ben megvette az Óbudai‐
Tenni azonban senki sem tett annyit, mint szigetet. Itt hamarosan már csak vastestű
Széchenyi István gróf. hajókat építettek.
82

Széchenyi képzelete nem ragadt meg Bécs Székvárosának fejlesztését József ná-
és Pest között, hanem szállt az Al‐Dunáig és dor is támogatta. Budapest valódi nagy-
tovább, a Fekete‐tengerig, Konstantinápolyig. várossá, az ország szívévé fejlesztése pedig
Desdemona nevű fedeles bárkáján Beszédes Széchenyinek talán a legkedvesebb eszméje
József mérnök társaságában a Vaskapun volt. Egy európai léptékű nagyváros, nem
és a Kazán‐szoroson át a Duna torkolatáig mellékesen, felvevőpiacnak sem utolsó.
ereszkedett. Az úton megbetegedett. Maláriás 1832‐ben megalakult a Hídegyesület.
lázban írta: „Tegyetek meg mindent, hogy Széchenyi Angliába utazott, hogy a
Budapest megszűnjék egy vak zsák lenni, s Themze hídjait a helyszínen tanulmányoz-
ennek elérése végett a Duna vizét hajózásnak za, és a legjobb angol mérnökökkel tár-
és kereskedésnek kinyitni kell.” gyaljon. Igaz, a Themze leghosszabb hídja
Már javában folytak a hosszú ország- is kevesebb, mint a fele volt annak a 300
gyűlés politikai csatái, amikor Széchenyi méternek, amelyet a Duna fölött kellett
– József nádor közvetítésével – megkapta áthidalni. William Tierney Clark kőhíd
és elvállalta a Vaskapu szabályozását. 1833 helyett lánchidat javasolt. Az így szükséges
nyarától a híres mérnök, Vásárhelyi Pál irá- mindössze két pillér nem akasztaná meg a
nyításával száz bányász és több mint ezer zajló jeget. A műszakicsoda-számba menő
napszámos dolgozott a sziklapadok bon- tervekkel kapcsolatban mégis sok volt az
tásán. Egy év múlva az első gőzhajó már aggodalom. Amerikából kértek véleményt,
átjutott a hajózócsatornán. A következő mert ilyen nagy hidak csak ott voltak.
négy évben négyezer köbméter sziklát rob- A híd az új Magyarország jelképe lett. Az is
bantottak ki a mederből. Ötven évig nem is jelképes, hogy utolsó láncát 1848 nyarán húz-
kellett újabb munkát végezni. ták föl. Először – ideiglenesen – nem is a bé-
Széchenyi neve mégis leginkább a Lánc- kés lakosok, hanem a katonaság számára nyi-
híddal kapcsolódott egybe. A gróf 1820 tották meg. Az 1849‐ben Buda várából kivert
telén egy ízben egy hetet ült tétlenül pes- császáriak pedig megpróbálták fölrobbantani.
ti barátja házában, mert a zajló Dunán Közmondásos volt, hogy Magyarorszá-
lehetetlen volt az átjutás. Azóta többen, gon egy jó kabát megóvja viselőjét attól,
többször is fölvetették, hogy kőhidat kel- hogy adót, vámot fizessen. Az 1832/36‐os
lene emelni a Duna fölé. Állandó híd ak- országgyűlés viszont törvénybe iktatta,
kor még sehol sem volt a Dunán. Pestet és hogy a Lánchídon mindenkinek, a kivált-
Budát hajóhíd kötötte össze, Pozsonyban ságosoknak is fizetni kell. Széchenyi már a
„repülőhíd”, azaz kötél mellett vontatott Hitelben megírta, hogy a közadózás híve.
komp működött. Most oroszlánrésze volt abban, hogy a
83

felsőtábla is beadta a derekát. Megtörtént amnesztiát, vagy legalább a gyógykezelte-
az első, kicsiny lépés a közteherviselés felé. tést. A főherceg nádornak a közismerten
Az 1830‐as évek Széchenyije egyébként gőgös férfi még kezet is csókolt.
inkább közgazda, mint politikus. Ekkor
jutott népszerűsége tetőfokára. Gazdasági
szervező munkája jórészt elvonta az orszá- „Az ítélet törvénytelen”
gos politikától. Ezt talán nem is bánta, mert
nem értett egyet az alkotmányvédő ellen- „Ez az ítélet törvénytelen, a bírák magavi-
zékkel. Együtt akart működni a kormány- selete nem fér meg letett hitükkel, alkot-
nyal, és ha lehet, nemcsak József nádorral, mányunk lelkével” – jelentette ki Ráday
hanem Metternichhel is. Wesselényitől az Gedeon gróf Pest vármegye gyűlésében az
„ujjhúzó” politikát kárhoztatva elhidegült. országgyűlési ifjak ügyében. A megyéken a
Sokat elárul 1835. március 13‐i napló- fölháborodás hulláma söpört végig. Új és új
bejegyzése. Ekkor Erdélyben már folyt a pörök indultak a vezérszónokok ellen. Pör-
báró pere. „Wesselényi lép hozzám. Mily be idézték Ráday Gedeont is. A Bars me-
fájdalmas! Vele alkottam első eszméimet gyei Balogh János ellen már folyt az eljárás.
[…] Miként lehetne Magyarországot a sár- Pört indítottak a nógrádi Kubinyi Ferenc, a
ból kiemelni? [Ezt Wesselényi kérdezi.] Oly trencséni Borsiczky István, a sárosi Újházy
tiszta volt szándékunk […], a dinasztia oly László ellen, hogy csak a legnevesebb szó-
kedves, becses és tiszteletet parancsoló ne- nokokat említsük.
künk. – Egy célunk volt, hamarosan más A pörök a sötét emlékezetű 1795‐ös év
utakra léptünk. – Rosszallok mindent, mit kísértetét akarták megidézni, de ez nem
ő tett. – A barátom maradt, kinek azonban sikerült. Az ország nem „félemedett meg”.
oda tudnám nyújtani a méregpoharat […] A vádlottak nem tettek részleges beismerő
Megtagadni nem tudom.” vallomást, nem kértek kegyelmet nem létező
1835. február 9-én Széchenyi ebédre vár- bűnökért. A vádlottak a törvényt követték, a
ta Wesselényit. Helyette üzenet érkezett: vád pedig megsérti azt. „Jelszavam törvény
fontos és halaszthatást nem tűrő dolgai mi- és törvényesség, s így áldozat lehetek, de bű-
att nem tehet eleget a meghívásnak. Ezen a nös nem”– írta Kossuth Lajos Wesselényinek
napon kísérték a börtönbe. küldött levelében. A szólásszabadság lábbal
A volt barát Széchenyi a becsület út- tiprása emelkedett országos sérelemmé.
ját járta. Minden követ megmozgatott a Amikor az országgyűlés menetrend sze-
hatalmasoknál, hogy kieszközölje a már rint, azaz három évre rá 1839. június 5-én
komolyan beteg Wesselényi számára az ismét összeült, Ráday Gedeon ügye kor-
84

bácsolta föl az indulatokat. Őt ugyanis, Új színt jelentett a politikai palettán, „a
minden mesterkedés ellenére Pest megye fontolva haladók”, az újkonzervatívok köre.
országgyűlési követté választotta. Az udvar Legtehetségesebb képviselőjük Dessewffy
viszont megtiltotta, hogy az országgyűlés- Aurél. Az ő édesapja, a művelt és irodalom-
ben megjelenjék. pártoló Dessewffy József írta annak idején
Az udvar adót és újoncot akart, az alsótáb- az egyetlen szakszerű vitairatot Széchenyi
la pedig elégtételt. A huzavona a Habsburg korszakalkotó művéről A Hitel című mun-
Birodalom hatalmi helyzetét is veszélyeztet- ka taglalatja címmel. Az újkonzervatívok
te. Kiéleződött a keleti kérdés: mi lesz a hanem ellenezték az önkéntes örökváltságot,
nyatló Török Birodalom örökségével? Mint hiszen az nem sértette a nagybirtok érdeke-
már annyiszor, most is bebizonyosodott, it. A makacs I. Ferenc elhunytával immár
hogy a Habsburg Birodalom nem tud egy- törvény lehetett belőle.
idejűleg nagyhatalomként is szerepelni, és a Számos más, keveset emlegetett, az
magyar rendekkel is leszámolni. iparkodást jótékonyan serkentő törvény is
Deák Ferenc volt ekkor az alsótábla leg- született 1839/1840-ben. Ettől kezdve bár-
nagyobb tekintélye. Vezérletével jött létre a ki szabadon létesíthetett gyárat, szabadon
kompromisszum. Az elítéltek, mint tudjuk, alapíthatott kereskedő vállalkozást, de azt
visszanyerték a szabadságukat, a folyamat- be kellett jelenteni, és üzleti könyvet kellett
ban lévő pöröket megszüntették. „Sérelme- vezetni. Törvény született a részvénytársa-
ink teljesen orvosolva nincsenek, de azok ságról és a váltókról. A céhek és a szabad
tettleges következései megszűntek, s az or- királyi városok egyes kiváltságai megma-
voslásnak legsúlyosabb akadályai el vannak radtak, de a vállalkozói vagy más szóval
hárítva”– írta követjelentésében küldőinek tőkés piacgazdaság sarjadása elől számos
Zala megyébe. akadály elhárult.
85

V. Reform vagy forradalom?
A „zendítés szövétneke” Az ügylethez maga Metternich járult

hozzá. József nádor, akivel Kossuth a Tudó-
E gy Zemplén megyei gyűlésről még

1831 elején írta az idős Kazinczy
Ferenc, hogy ott Kossuth csípőre tett
sítások szerkesztése alkalmával nyíltan da-
colt, az egészről csak az immár Pesti Hírlap
címmel napvilágot látott újság első számá-
kézzel, olyan tűzzel és kimondhatatlan ból értesült.
vakmerőséggel beszélt, „mintha kezében Bécsben úgy gondolták, hogy kisebb a
volna a zendítés szövétneke”. Azóta eltelt veszély, ha Kossuth nyomdai úton előál-
csaknem tíz év. A fiatal ügyvéd a Tudósí- lított újság szerkesztője, mintha újra elin-
tások szerkesztése közben kitanulta a poli- dítja kéziratos lapját. A nyomtatott íveket
tikai elemzés minden csínját-bínját. Meg- ugyanis előzetesen kigyomlálta a cenzor.
járta a börtönt. „Szerencsétlen neve” – ezt A kéziratos tudósítás eltiltása viszont ismét
maga mondta így – kellemetlen üzenet a megzavarta volna azt a politikai szélcsen-
hatalom birtokosainak. det, aminek fönntartása most a kormány-
S mégis: 1840 karácsonya után Landerer nak is érdeke volt. Landerer mellesleg a
Lajos, az ismert nyomdász kiadó lépett titkosrendőrség besúgója, ez talán elég biz-
„jó vagy rossz számolással, az Isten tudja”, tosíték. S hátha megszelídül a vagyontalan
Kossuth szobájába, és ajánlatot tett. Vegye Kossuth, ha az a tét, hogy elveszítheti a biz-
át Kossuth a kis példányszámban megjelenő tos jövedelmet hozó újságszerkesztést.
Sürgöny című lap szerkesztését, amelynek Nem így történt. Kossuth a Pesti Hírlap
tulajdonjogát nemrég megszerezte. Mind- 1841. január 2-án megjelent első számában,
ehhez tudni kell, hogy nyomda alapítása, a Bevezetésben szavát adta, hogy szennyes
lap indítása felségjognak számított, és azt a érdekek sohasem fogják vezetni. „[…] Meg-
király hivatala, a kancellária engedélyezte, győződésünk nem lesz eladó […] s nevezete-
csak megbízható embereknek, erősen kor- sen [Felsőbüki] Nagy Pál szavaival élve, sem
látozott számban. a hatalmasok komor tekintete, sem polgár-
Miként történhetett, hogy a politikai társaink heve soha el nem tántorít” – írta.
elítélt, a szónokként és tollforgatóként „Nem mind javítás, ami egyes érdekek-
egyaránt „hírhedett” férfiú a legnagyobb nek hízeleg, és tartós csak az, mely igaz-
hatású eszköz, egy lap szerkesztésének bir- ságon épült, valódi szükségen segített, s
tokába jutott? a nemzet életéből önként fejlett ki” – írja.
86

Az ország épületének boltívei alatt „millió teremtenek. Miért nincsenek árvaházak?
élet, millió érdek nyugszik, mely az igazság S megkérdezi: „Vajon tanácsos-e a házassá-
mellett gyöngéd figyelmet […] s kíméletet is gon kívüli erkölcssikamlásra felütni a gya-
követel”. Ma rossz, idegen szóval „kommuni- lázat bélyegét?”
kálunk”. Kossuth másként mondja. Az idő- Alig két hónapja volt még csupán, hogy
szaki lap, az újság „közzé, nemzetivé tegye a Pesti Hírlap hetente kétszer megjelent,
öröm s bánatnak, hűség és törvényességnek, amikor a szerkesztő szállására bekopo-
bajnak s hiánynak minden érzetét […]”. gott egy mezítlábas fiatalasszony, mellén
S a Pesti Hírlap ilyen újság lett. Nem a párnapos csecsemőjével. A kiskunsági
királyi család eseményeinek hódolatteljes Dorozsmáról jött Félegyházán keresztül,
elbeszélése, udvari ceremóniák, kinevezé- gyalog. Juhász férjét – egyébként a szabad
sek, halálozások töltötték meg hasábjait. Kunságban – az „aprócska kényurak” tör-
Megszervezte a vidéki levelezők népes tá- vénytelenül katonának kijelölték, s amikor
borát, és tudósításaik segítségével a korabeli tiltakozott, vasra verték, egy hónapig töm-
Magyarország rejtett bugyraiba is leszállt. löcözték. Kossuth legalább egy kis pénzzel
Pálinkamirigy, Gyermekgyilkolás, Bot, akarta az asszonyt kisegíteni. Nem fogadta
vessző, korbács, Halottasházak – ilyen cí- el. „Nem koldulok én, csak igazságot kere-
meken akad meg az olvasó szeme. sek – igazságot” – mondta.
A Halottasházak című cikk bevezetőjét Mintha novellát olvasnánk, úgy eleve-
akár a romantika mesterei, Victor Hugo vagy nedik meg a szemünk előtt a pécsi hetivá-
Edgar Allan Poe is írhatták volna. Az akkori- sár. Gyönyörű napsütés, ragyogó kék ég,
ak borzongva olvasták, mint temettek el va- s „egyszerre kardok és láncok csörögnek,
lakit tetszhalottan, s mint tört ki a koporsó- szuronyok csillámlanak, és jő […] a me-
ból, hogy új halált haljon a lezárt kriptában. gyeháza bűzhödt földalatti börtöneiből egy
Rémtörténet ez a javából, de a mondanivaló sereg, szennyes rongyokba burkolt sápadt,
az, hogy miért nincs szakszerű halottszemle, elfonnyadt arcú rab […] Két szerencsétlen
miért nincsenek halottasházak, miért nem rémítő tölgy derest és jókora köteg mogyo-
lépünk előbbre a középkori állapotokból. rópálcát emel vállain, és sejteni hagyja, mi
A magzatgyilkos leányanyákat sem a következik […] tódul a sokaság […] szín-
hajmeresztés kedvéért hozza Kossuth szó- padi jelenetként nézni ember kínoztatását;
ba. Igaz, nehezen képzelhető el természet- s emez az ütlegvirtuózokat dicsérgeti, míg
ellenesebb vétek, mint az újszülött gyermek amaz bámészan nézi, miként dobatik le
megölése, mondja, mégis, aligha van bűn, durva hajdúk által némely félalélt a deresről
amelyet ennyire a társadalmi viszonyok […]” Ugyanis nem csak a kisebb bűncse-
87

lekményeket büntették botozással „a vér- szabad föld” – így a Pesti Hírlap. Személy-
hatalmat gyakorló úriszékek”, amelyekben szabadság, földszabadság. Kossuth a kötele-
földesurak ítélkeztek a „nemtelenek” fölött. ző örökváltságot sürgeti, azaz, hogy a tör-
A súlyosabb bűnökért hosszú időre elítél- vény erejénél fogva legyen minden úrbéres,
teknek a mellékbüntetése folyamatos boto- jobbágyi föld szabad, polgári tulajdon.
zás volt. Persze, ha nem voltak nemesek. A megoldás viszont „figyelmet s kíméletet
Kossuth – kéziratban maradt írásából követel”, hogy a sürgetett vagyonbiztonság a
tudjuk – ekkor már rég a teljes polgári jog- földesurak esetében se sérüljön. Mert igaz,
egyenlőség híve. De amilyen szenvedélye- hogy a „bitorlott reputatiók [tekintélyek]
sen ostorozta „az előkelő születés gőgjét”, a ideje lejárt, s ész a hatalom, ész és tudo-
„hetyke uracskák” betyárkodását – különö- mány, mely privilégiumot [kiváltságot] nem
sen a Pesti Hírlap első számaiban – olyan ismer”, de a történelem azt tanítja, hogy az
higgadtan, szakszerűen lépett lépcsőfokról alkotmányos élet „megtörhetetlen magkö-
lépcsőfokra, ha új törvényekért emelt szót a ve” a politikai életben járatos, szerény jólét-
régi törvények útvesztőjében. ben élő középosztály, s ez a szerep Magyar-
Itt van mindjárt az ősiség. Eltörlését a országon a középnemességre vár. Elvesztett
Hitelben már Széchenyi is sürgette. A Pesti jövedelméért a nemes kapjon kártalanítást!
Hírlapban idős parasztember szólal meg: A kártalanítást azonban részben vagy egész-
„Magyar vagyok, de nem nemes […] visel- ben az állam vállalja magára. Így jutunk a
tem a státusnak minden terheit, neveltem a közadózáshoz, a terhek közös viseléséhez.
honnak gyermekeket és magyarokká nevel- Amikor „a középrendű nemességbe eny-
tem; igaz-e, hogy én oly kitagadott gyerme- nyi erőt helyezünk, azt korántsem osztály-
ke legyek e honnak, miszerint nekem egy különbözési, hanem inkább egybeforrasz-
talpalatnyi mezei földet sem szabad ven- tási szándékkal tesszük” – hirdeti Kossuth.
nem széles Magyarhonban?” Egyesítsük a nemes, a jobbágy és a városi
De elég-e a szabadságból, hogy aki te- polgár érdekeit, hogy a nemzet a maga ere-
hetős, vehet földet, ahol kap? Elég-e, hogy jét megsokszorozza, és a jövő viszontagságai
akinek pénze van, s földesurával megegye- között megálljon! Ez a nemzeti érdekegye-
zik, az a jobbágyságból magát megválthat- sítés és az önrendelkezés sajátos magyar
ja? Hogyan lesz így a kevés számú nemes programja, amely a Pesti Hírlap hasábjain
nemzetéből az összes magyar, az összes or- öltött legtisztább alakot.
száglakos erős, szabad nemzete? Az első időkben hetente kétszer, később
„A javítva haladás ösvényén a teendők heti négy alkalommal megjelenő Pesti
sorában mindenekelőttinek e szót tartjuk: Hírlap olyan átütő sikert ért el, amire a
88

magyar újságírás történetében addig nem dékeken át elhúzódott volna, és a parasztság
volt példa. Az induló 60 példányról fél év teljes elszegényedését hozta volna magával.
alatt 5000 fölé ugrott a lap példányszáma. Dessewffy és „fontolva haladó”‐nak nevezett
Ez több volt, mint akkor az összes többi új- elvbarátai egyébként újságjukban Kossuth
ság példányszáma együtt. Az első félév szá- minden javaslatát napról‐napra megtámad-
mait a szerkesztőséget ostromló érdeklődők ták. Az a bizalmas javaslat is tőlük szárma-
kedvéért újra kellett nyomtatni. zott, hogy a kormány a német elemet erősít-
se a magyar szabadelvűekkel szemben.
A Pesti Hírlapot Széchenyi sem éppen
Kereszttűzben a Pesti Hírlap barátságos kedvvel olvasta. Még egy hó-
nap sem telt el az első szám megjelenése
A címet Varga Jánostól, a korszakot kuta- óta, amikor január 29-én beírta a naplójá-
tó történésztől kölcsönöztük. Ne gondol- ba: „Átvillant rajtam az eszme, hogy sze-
juk, hogy a Pesti Hírlap csak lelkes híveket güljek szembe Kossuthtal”. Február 4-én
toborzott! Dolgozott ugyan Havas cenzor levélben számolt be szándékáról Deák
is, aki jó néhány cikk közlését megtiltot- Ferencnek, akit a mérséklet emberének tar-
ta. Nincs is olyan megjelent Kossuth‐írás, tottak. Szerette volna megnyerni magának
amelybe előzőleg vastag piros ceruzája bele Wesselényit és Eötvös Józsefet is.
ne törölt volna. A barátok és eszmetársak kivétel nélkül
A nagybirtokos arisztokraták hördültek lebeszélték Széchenyit arról, hogy országvi-
föl leginkább. A mágnások véleményét fo- lág előtt támadja meg Kossuthot, de hiába.
galmazta meg Dessewffy Aurél gróf, ami- Széchenyi a tőle megszokott félelmetes tem-
kor a kötelező örökváltságot törvényes póban munkához látott. 1841. június 26-án
rablásnak nevezte. (De a „középrendű” ne- már kapható volt híres röpirata, A Kelet
mességet is szerette volna megingatni). népe. Mindenki olvasni akarta, akár egyet-
Csak akkor támogatható a szabályozott értett vele, akár nem.
örökváltság, írta a tehetséges fiatal arisztok- A tanult ifjúság ekkoriban már szinte
rata, ha kárpótlásként a birtokos még azt a teljesen Kossuth bűvkörében élt. Pesten
pénzt is megkapja, amivel talpon maradhat fáklyászenével tüntettek Kossuth mellett.
az új viszonyok között, mint sikeres vállal- Itt‐ott Széchenyit szidalmazó kiáltások is
kozó. A telek viszont csak a sok‐sok év után elhangzottak. A Pesti Hírlap szerkesztője
törlesztett utolsó részlet kifizetése után ke- lecsendesítette őket.
rüljön a volt jobbágy tulajdonába. El lehet Kossuth néhány nap múlva nagyon tak-
gondolni, hogy így a fölszabadulás nemze- tikusan, rövid cikkben nyugtázta A Kelet
89

népét: „A Pesti Hírlap ellen van írva; de elveit, miért nem írt az újságba? És ha té-
– Istennek hála! – nem elvei ellen” – írta. vedéseket fedezett föl benne, miért nem je-
Hiszen ezekben az elvekben Széchenyi a lezte azt a szerkesztőnek, szóban és írásban?
mestere, akit egy éve a tapsoló nyilvános- „Egészen jól kihúzta magát a hurokból” –
ság előtt a legnagyobb magyarnak nevezett. jegyezte be Széchenyi is naplójába, nem min-
Válaszolni fog, s ahol szükséges, cáfolni is, den keserűség nélkül. De mint Széchenyi
de nem hírlapi cikkekkel, amelyek az újság- A Kelet népében, Kossuth sem tartóztatta
író számára fölényt biztosítanak. „Könyv meg magát a csípősségtől. „Mindenesetre
ellen könyvet tehát!” szükséges a nemes gróf szótárával kissé meg-
Másfelől a gróf is azt nyilatkozta, hogy barátkoznunk – írta egyhelyütt. – Midőn a
„legédesb atyai érzések közt” mint sajátját nemes gróf e kifejezésekkel él: tunya, tudat-
ismeri föl Kossuth elveit. A Pesti Hírlap- lan, hóbortos, hígvelejű, nemzetgyilkoló, ja-
nak a taktikája és „francia” modora a hibás. cobinus […] ezzel csak azt akarja mondani,
Kossuth nem az észhez szól, hanem „a szív hogy nincs velünk egy véleményen.”
és érzelmek tévutain” jár, ami „sírba dönti Eötvös József, Deák Ferenc, Záborszky
a magyart”. Az ország szekere immár több Alajos 1841. augusztus huszadikán mások-
mint egy évtizede jó irányba tart, a kormány kal együtt István napot köszöntöttek Nagy-
is visszatért az alkotmányosság útjára. Az cenken. Széchenyi iránt érzett tiszteletük és
„ujjhúzás” összezavarja a „rendes vágásba” barátságuk azonban nem akadályozta meg
került dolgokat, szertefoszlik a kormány ál- őket abban, hogy Kossuthot röpiratban
lítólagos jóakarata, és „csak most lábadozó, védelmezzék. „Sokért, igen sokért nem ad-
nemzetté virulni csak most akaró népün- nám, ha A Kelet népe meg nem jelent volna”
ket az anarchia örvényébe” vagy a megtorló – írta Deák Wesselényinek küldött levélben.
despotizmus karjaiba taszítja. Rossz hagyományunk, hogy hajlamosak
Kossuth replikájára sem kellett soká- vagyunk történelmünk korszakait nagy
ig várni. 1841 augusztusában, hat heti egyéniségek egymás elleni küzdelmeként
munka után napvilágot látott a Felelet ábrázolni, és pártosan istenítjük az egyiket,
gróf Széchenyi Istvánnak Kossuth Lajos- míg kisebbítjük, netán kárhoztatjuk a má-
tól. A szerző mesteri logikával, elegánsan sikat. Kossuth és Széchenyi, a két önzetlen
fogalmazott. „Ujjait a kor üterére tevé, és hazafi mondanivalója sok vitakérdésben
megértette lüktetéseit […] korának nyelvé- kiegészítette a másikat. Ihletüket, drámai
vé lőn” – adózott a legnagyobb elismeréssel erejüket egymásból nyerték.
arisztokrata ellenfelének. De ha Széchenyi, Igaz, nemcsak egyéniségük volt más, ér-
amint maga mondja, helyesli a Pesti Hírlap demi különbségek voltak programjukban
90

is. Széchenyi – egészen 1848 márciusáig – Az országgyűlés 1791‐ben egy dolgot
nem tudott megbirkózni azzal az illúzióval, nem tett meg: nem emelte a magyart hi-
hogy a polgári-nemzeti reformokat a bécsi vatalos nyelvvé. A németet leváltva, a régi
kormánnyal együttműködve és az arisztok- idők mintájára a halott latin nyelvet helyez-
raták vezetésével valósítsa meg. A demokrá- te jogaiba vissza. XIV. Lajos annak idején
cia iránt fogékony Kossuth viszont nem hitt így szólt: Legyen! (a francia az államnyelv).
a jogokat kegyként adományozó hatalom- S egyszerre lehulltak a francia nyelvet kötő
ban. A mágnásoknak tudomásul kell venni, bilincsek, és óriás lett a törpéből.
írta, „hogy az igaz szó […] néha alulról jő”. Mit vesztettünk tehát azzal, hogy nem
A nemzet fölvirágoztatása nagy művének ötven évvel korábban mondtuk ki ezt a „le-
érdekében az egész nemzetet akarta csata- gyen” szót, hogy nem ötven évvel ezelőtt
sorba állítani. tettük a magyar hazában a magyart a kor-
mány és a közigazgatás nyelvévé? Ötven év-
vel ezelőtt nem akadtak volna a magyar ko-
Nyelv, nemzet, magyar állam rona oltalmában (azaz a Magyar Királyság
alattvalói között) olyanok, akik ezt elnyo-
A Pesti Hírlapban, szinte az induláskor, másnak mondják, és ingerülten tiltakoznak
a harmadik számban Kossuth Nyelvünk ellene – így a Pesti Hírlap.
ügye címmel közölt vezércikket. „Ötven Kossuth a francia történelemmel szem-
év előtt ébredett föl a nemzeti vágy, kivív- lélteti, hogy az élő nyelv államnyelvvé
ni tulajdon édes honunkban tulajdon édes emelése már a kora újkorban, az abszolút
nyelvünknek a jogokat” – írta. monarchiákban megtörtént. Sokkal inkább
Mi az, amit ötven évvel azelőtt elmulasz- gyakorlatias szempontok, a korszerű állam-
tottunk? Hát nem hódított tért a magyar vezetés igényei indokolták, mint utóbb a
nyelv a művelt társalgásban? Nem izmoso- felvilágosodás hozta nyelvi-nemzeti-kultu-
dott évről évre a magyar irodalom és a ma- rális eszmények. Az élő nyelv mint az állam
gyar nyelvű tudomány, megküzdve pénz- nyelve, nem sértheti a más nyelvű kisebb-
telenséggel, a külföld majmolásával, Bécs ségek érdekeit. Ezt mutatja Észak‐Amerika
ellenszenvével? Nem alakult‐e Tudós Társa- példája, írja Kossuth.
ság a magyar nyelv művelésére? Nincsenek‐ Tudjuk, hogy a Magyar Királyság lako-
e klasszikusai a magyar irodalomnak, mint sai a török háborúkig nagy többségükben
Katona József, Berzsenyi Dániel, Kölcsey magyarok voltak. A vérzivataros időkben
Ferenc, vagy olyan koszorús költője, költő- azonban a korábban legsűrűbben lakott
fejedelme, mint Vörösmarty Mihály? középső és déli vidékek pusztasággá váltak.
91

Csak az Alföld szultáni városaiban marad- mondhattak le. Kossuth ezt így fogalmazta
tak magyar parasztpolgárok, a déli perem- meg Bánat és gondolkodás című cikkében:
vidékre pedig szerbek jöttek. „A közigazgatásnak minden ága Magyaror-
A törökök kiűzése után megindult a nagy szágon kivétel nélkül, valamint a hivatalos
kárpát‐medencei népvándorlás. Az északi és közlekedési nyelv is a magyar kormánnyal
az Erdély széli megyékből (a „Részek”‐ből) s a magyarországi törvényhatóságokkal a
a magyarok az Alföldre költöztek. Helyük- magyar korona bármely részéről magyar le-
be északon szlovákok és ruszinok, Erdélybe gyen. Ennél kevesebbet tenni gyávaság, töb-
és az Alföld keleti térségébe románok érkez- bet parancsolni zsarnokság.” Törvényt kell
tek. Ők a töröktől védettebb helyen laktak, viszont hozni arról, hogy a magyar állam
viszonylagos békességben gyarapodtak. más nyelvű lakosait, mint a múltban, úgy a
A románok, különösen a XVIII. században, jövőben sem akarja nyelvüktől megfosztani,
nagy számban vándoroltak be a Kárpáto- és kifejezetten elismeri, hogy a magánélet
kon túlról, de bevándorlás növelte a szlovák nyelvébe beavatkozni jogtalanság.
népességet is. Nekünk, mai olvasóknak természetesen
A németeket nagy tömbökben és elszórt nem a XXI. század – sajnos kevés helyen, ke-
szigetekben, szervezetten telepítették, rész- vesek által betartott – szép elvei alapján kell a
ben állami-uralkodói segítséggel. A szerbek, reformkori magyar politikát mérlegre tenni.
pátriárkájuk vezetésével a törökök elől me- Az 1840‐es évek elején még nem volt egészen
nekülve nyertek befogadást a XVII. század világos, hogy hol érjen véget az államélet, és
végén, a Délvidéken. Görögkeleti vallásu- meddig, milyen szintig terjeszkedjenek a he-
kon alapuló önálló egyházi szervezetük, az lyi közösségek. Az egyházak például egy sor
uralkodótól nyert kiváltságaik csekélyebb állami feladatot láttak el (vezették az anya-
számuk ellenére növelte a súlyukat. könyveket), ugyanakkor hazánkban a vallás
Így történt, hogy amikor az újkori nem- és a nemzetiség olykor egybeesett.
zeti érzés, amely Európa‐szerte a polgári A reformkor évtizedeire a magyarorszá-
szabadelvűséggel öszefonódva hódított, gi nem magyarok is öntudatra ébredtek.
hazánkban is kivirágzott, Magyarország A tanult emberek féltékenyen védelmezték
lakóinak több mint a fele nem magyarul a nyelvüket – most már az izmosodó, vi-
beszélt. A nagy kérdés ez: sikerül‐e a polgá- rágzásnak indult magyar nyelvvel szemben.
ri szabadság kiteljesítését összeegyeztetni a A szlovákok, okkal, ok nélkül, féltek a
nyelvi-nemzetiségi vágyakkal és jogokkal? beolvasztástól, papjaik, tanítóik erőszakos
A magyar államnyelvről – ha létezik ma- magyarosítás miatt panaszkodtak, bár a
gyar állam – a magyar honpolgárok nem magyar államnyelv ellen nem érveltek.
92

A szerbek például területi önkormányza- A magyar országgyűlésben – ahol követeik
tot, önálló tartományt igényeltek, és hatal- szavaztak – latinul kívántak szónokolni.
mukat rögvest román, német, magyar fal- Széchenyi nyugtalanul figyelte a horvát-
vakra is ki akarták terjeszteni. Az erdélyi országi zavarokat, és a magyar nyelv körül
románok a székelyekhez, szászokhoz ha- gyűrűző hullámokat. Őt is, Wesselényit is
sonló (tegyük hozzá: elavult) rendi jogokat nagyon aggasztotta, hogy a szlávok moz-
és a román nyelv egyenjogúsítását szerették galmai mögött Oroszország ténykedését
volna elérni. sejtette. Mindenesetre nem volt teljesen
A harmincas években, a magyarhoz ké- alaptalan a félelem, hogy Oroszország a
pest később, de szenvedélyesen bontakozott maga céljaira használhatja föl a Habsburg
ki a horvát nemzeti mozgalom. A három Birodalom szlávjait.
horvát megyében is volt szerény mértékű Széchenyi 1842 novemberében mint
polgárosodás, viszont a diákok, értelmiségi- az Akadémia másodelnöke nagy beszédet
ek vezette nemzeti mozgalom a horvát ne- mondott. A beszéd óvott az erőszakos ma-
messég Bécshez húzó részével szövetkezett. gyarosítástól. Azt Széchenyi rögtön mon-
Bécsből pedig, az „oszd meg és uralkodj” danivalója elején leszögezte, hogy a magyar
módszerét alkalmazva bátorítást kaptak. nyelvet „fajtánk nyelvét, s ezáltal nemze-
A horvát nemesség hagyományosan ma- tiségünket [nemzetünket], minél drágább
gyarbarát részét – olykor véres erőszakkal kincsünk nincs”, veszély fenyegeti. A Ma-
– kiszorították a közéletből. Ezeket gya- gyar Tudós Társaságot, az Akadémiát ép-
lázkodva magyaronoknak nevezték, ma- pen azért alapították, hogy a magyar nyel-
gukat illíreknek, az ókori illír nép után, és vet kiművelje, becsessé tegye.
a távoli jövőben valamennyi délszláv egye- Vannak azonban, állítja Széchenyi, akik
sítéséről álmodoztak. azt hirdetik, hogy inkább „nyelvterjesztő
Most azonban a legfőbb célpont a ma- tanodákat” kellett volna létesíteni. De „ha
gyar államnyelv volt, amelyről azt hirdet- valaki magyarul tud, magyarul beszél, in-
ték, hogy a horvát nemzetet a létében fe- nen következik‐e, miképp neki ezért már
nyegeti. A félelem alaptalan volt, hiszen magyarrá is kellett volna átalakulnia […] a
önkormányzattal, külön tartománygyű- szólás még korántsem érzés, a nyelvnek per-
léssel rendelkeztek, minden belső ügyüket gése korántsem dobogása még a szívnek, és
horvátul intézték. Ahhoz viszont ragasz- ekképp a magyarul beszélő […] korántsem
kodtak, hogy a magyar állam hivatalos magyar még”.
nyelve a latin maradjon, velük a központi A magyar nyelv ilyen, erőltetett ter-
kormányszékek magyarul ne levelezzenek. jesztése tehát céltalan – magyarázza az
93

Akadémia alapítója. De nemcsak céltalan A „Szózat a magyar és szláv nemzetiség
és eredménytelen, hanem nagy veszélyeket ügyében” című munkájával a közélettől visz-
is rejt magában, mert „a nemzetek békés szavonult, megrokkant Wesselényi is meg-
működési átalakulásában megbosszulót szólalt. A könyvet nem szánta vitairatnak,
szül”. A magyarok fölkorbácsolt érzelmei csak közvetve kapcsolódott Széchenyihez.
másokban hasonló érzelmeket ébresztenek. „Nemzeti lét s alkotmányos szabadság utá-
Honfitársaink látják, hogy kevesen va- ni törekvés magasztos ösztön s szent ügy” –
gyunk, és ezért érzik úgy, hogy veszélyben írta. Magyarország szláv népei sem marad-
a nemzet jövője. „Engem soha nem ijesztett hatnak elnyomva, alkotmányosság nélkül.
csekély számunk” – mondja Széchenyi. Őt Északon a hatalmas, zsarnoki Oroszor-
ennél sokkal jobban aggasztja, hogy a ma- szág, s a jogfosztott szlávok egyre inkább
gyar gazdaság fejletlen, művelődése elmara- benne látják pártfogójukat. De csak tiszta
dott. Azért fogjanak össze a legjobbak, hogy eszközökkel nyerhetik el a polgári létet. Ha
nemzetünk „ne csak tengődve éldegéljen, de Oroszországhoz sodródnának, „e fertőzte-
[…] nemesülve és terjedve […] nagy, hatal- tésnek szabadság viruló partja helyett szolga-
mas és dicső nemzetté váljék is végre”. ság barlangjába jutás lenne méltó büntetés”.
„Nemesülve és terjedve” – tehát Széchenyi Erőszakosan együtt tartani egy ország-
is olvasztani szeretne. De mi a módja annak, ban nemzeteket, nemzetiségeket keserves,
„miképp emelkedhetünk nagy, hatalmas, a vége gyászos. Nyelvet hatalmi szóval ter-
dicső nemzetté? Felsőbbség által, vagy se- jeszteni oktalan – szögezte le Wesselényi.
hogy sem […] Minden nép, s ekképp a ma- „Mindaddig, míg a különböző nyelvűek
gyar is, egyedül minőség és nem szám által nyelvök s nemzetiségök sajátságához ragasz-
olvaszthat más vért magába” […] „Olvasztói kodnak, annak [a nemzetiség nyelvének] az
felsőbbséggel kell bírni” – ismétli meg alább. alkotmány […] oltalma alatt […] tisztelet-
A vezető szabadelvű politikusok e be- ben tartva kell állnia” – írja a Szózat.
széd okán erősebben nehezteltek, mint Mi teremthet hát akkor nemzeti egysé-
A Kelet népe miatt. Joggal vélték úgy, hogy get olyan országban, ahol többféle nemzeti-
Széchenyi a bírálatot igazságtalanul küldi ség él? „Azon nemzeteknek egyenlő s rokon
az ő címükre, hiszen az erőszakos magyaro- polgári érdekek alatt s általi egyesítése” –
sítás mindőjüktől távol állott. S az végképp mondja Wesselényi.
nem állt, hogy a magyar szellem terjesztése Nem magyar ajkú hazánkfiaival meg kell
hívta volna éltre a nemzetiségi mozgalma- kívántatni a polgári alkotmányos javakat –
kat. Azokat az idő hozta, ha a magyar nem- írta Kossuth is egy álnéven, külföldön meg-
zeti ébredéshez képest kissé megkésve is. jelent tanulmányában, immár a forradalom
94

előtt egy évvel. S a polgári jogegyenlőséget, határain túlról Magyarországra behozott
sajtószabadságot, képviseletet, független iparcikkeket többszörös vám terhelte azok-
bíróságot a történelem formálta Magyaror- hoz képest, amelyek az örökös tartomá-
szágon a nem magyarok is csak a magyar nyokból származtak. Hasonló módon a
nemzettől kaphatják meg. „S mindezekért magyar nyerstermékeket magas vám súj-
nem kívánunk egyebet, mint hogy a hazát totta, ha nem Ausztriába adták el azokat.
[…] mely titeket politikai nagykorúsággal A cél az volt, hogy Magyarország olcsó éle-
megajándékoz, szeressétek, és velünk egye- lemmel és nyersanyaggal lássa el Ausztriát,
temben oltalmazzátok” – olvassuk ugyan- iparcikkeinek pedig biztos fölvevő piaca
csak Kossuthnál. legyen. Ez volt talán a legnagyobb sérelem,
Ez az érdekegyesítés programjának ki- amellyel kapcsolatban a rendek mindig
terjesztése a magyar haza minden lakosára. szinte teljesen egyetértettek.
Vajon kiállja‐e a próbát a polgári átalakulás A szabadelvű hazafiak tudták, hogy ön-
napjaiban és később, amikor az alkotmá- nön sorsával csak az a nemzet rendelkezik,
nyosság védelme lesz a tét? amelynek van saját, életerős gazdasága, s
„a mezei szorgalom” mellett fejlett az ipa-
ra is. „Amely nemzet csak földmívelést űz,
„Ipar nélkül a nemzet hasonlít oly egyénhez, kinek csak egy karja
félkarú óriás” van” – írta Kossuth a Pesti Hírlapban. Ez
volt az első megfogalmazása a címben sze-
Magyarország ipara nem volt irigylésre mél- replő, szállóigévé vált mondásnak.
tó állapotban az 1848‐as forradalom előtti A szabadelvű (vagy más szóval liberális)
években. Össze sem lehetett hasonlítani a fölfogás a gazdaságban a korlátlan szabad
Habsburg Birodalom osztrák és cseh tarto- verseny elvét hirdeti. Az angol közgazdá-
mányaival. Pedig nyugat‐európai mércével szok, ekkor a világ legerősebb gazdasági
mérve azok is csak közepesen fejlett terüle- hatalmának polgárai is azt tanították, hogy
tek voltak. Annak ellenére így volt ez, hogy a jólét és a szabadság forrása a minden aka-
az 1840‐ben hozott törvény a gyáralapítás dály, vám nélküli kereskedés.
szabadságáról, valamint az európai gazdasá- A szabad kereskedelem elvét kezdetben
gi föllendülés valamelyest éreztette a hatását. Kossuth is magáévá tette, és általában min-
Az osztrák örökös tartományok és a Ma- den vám lebontását szorgalmazta. Ami-
gyar Királyság között ekkor már csaknem kor azonban megismerkedett az Ameri-
száz éve megkülönböztető vámok vonala kából Németországba visszatelepülő List
húzódott. A külföldről, azaz a Birodalom közgazdasági nézeteivel, fölismerte, hogy
95

„fejletlenebb nemzeteknek is ótalomra van kiállítás aránylag már szép volt és nagy ha-
az erősb ellen szüksége, különben közöttük ladást mutatott” – emlékezett vissza a kiál-
az úgynevezett kereskedési szabadság csak lításokra több mint negyven évvel később,
olyanforma lesz, minő van a boroshordó a száműzetésben. Az iparműkiállítást József
és a pincér között, ki azt szabadon csapra nádor is megnézte, és csodálkozva kérdez-
üti”. Azaz, a zsenge magyar ipart vámokkal gette: „De hát miből csinálják mindezt?”
kell védeni az erősebb külföldiek versenyé- A kiállítások megmutatták, hogy pél-
vel szemben, amíg lábra nem kap. Így tette dául a cukor‐ és a selyemipar az adott vi-
azt a függetlenné vált, polgári alkotmányos szonyok között is nyereségesen művelhető.
Amerika is Angliával szemben. Itt tette meg az első lépést a világhír felé a
Almási Balogh Pál, Széchenyinek és herendi porcelán.
Kossuthnak egyaránt háziorvosa, 1841‐ben Az 1843/44‐ben megtartott országgyű-
javaslatot tett egy hasznos ismereteket terjesz- lésben is megtárgyalták – ahogyan akkori-
tő társaság alapítására. A figyelem hamarosan ban sokan mondták – Magyarország gyar-
„a műiparos néposztály hasznos ismeretekben mati helyzetét. Immár nem a vámtételek
részeltetésére” irányult, s végül megalakult a csökkentését kérték. Azt sem fogadták vol-
Magyar Iparegyesület. Elnökké Batthyány na el, hogy a vámok teljesen szűnjenek meg
Lajos grófot, aligazgatóvá Kossuth Lajost a birodalom két fele között. Ha eddig az
választották. Amikor Kossuth Lajos börtön- osztrák tartományokat védték a magyarok
ben volt, kenyérkereső nélkül maradt csa- ellen, most védjék a vámok a magyart az
ládja számára országos gyűjtést szerveztek. örökös tartományokkal szemben! Az udvar
Kossuth a megmaradt 5000 pengő forintot azonban, a választ az utolsó napokig halo-
most fölajánlotta az Iparegyesület javára. gatva, még a törvényjavaslat elkészítéséhez
Kossuth aligazgatóként a rá jellemző kért adatokat sem volt hajlandó kiadni.
rendkívüli szervezőtehetséggel már néhány „Föl kell valahára ébrednünk százados
hónappal az alakuló gyűlés után Országos letargiánkból” – adott hangot az általános
Iparműkiállítást hozott tető alá. 213 gyár- elkeseredésnek Bezerédy István – „és amit
tó 298 tárgyat, illetve gyártmányt állítot- határainkon felállítani nem engednek, fel
tak ki, a látogatók száma 1500. A szervező kell állítani saját házaink küszöbeinél […]
mégsem volt elégedett. „A megnyitás előtti Ha nem akarunk idegen ipar járma alatt
napon végigmentem a szerény termeken, és nyögni mindörökké, egyesüljünk a véd-
úgy fejcsóválva gondoltam magamban: bíz egyletben!”
ez édes kevés […] elkezdtük a vasat verni A hazai ipar védelmét szolgáló egyesület
és az iparosokat buzdítani […] A második eszméje már évek óta benne volt a fejekben.
96

A magyar termékek pártolásának mintáját amilyenből honi terméket is lehet kapni.
az erős állammá fejlődött Egyesült Államok Ezenkívül 20 krajcár tagdíjat is fizettek,
adta. Közbeszéd tárgya volt, miként hirdet- némi közvetlen ipartámogatás céljára.
ték meg Nagy‐Britannia amerikai kolóniái A Védegylet politikai jelentősége azon-
az angol áruk bojkottját. ban már születése pillanatában messze túl-
A kolozsvári Bölöni Farkas Sándor nőtt a magyar ipar támogatásán, és ezzel
1831‐ben beutazta Amerika északi államait, az alapítók is tisztában voltak. „Míg más
és tapasztalatairól érdekes könyvet írt. Ab- egyesületek hazánk lakosai csak egyes osz-
ban ezt lehetett olvasni: „Értésére esvén a tályainak érdekeit mozdítják elő: az ipar-
törvényhatóságnak [a gyártó] igyekezete a védegylet kiegyenlíti az osztályok, nemze-
selyemtermesztés és a posztókészítés körül, tiségek s vallások közti különbségeket és
a hazai termesztvények buzdítására abban súrlódásokat; összeköti egyazon érdek utá-
egyeztek meg a tagok, hogy selyméből min- ni törekvésben a földesurat s a jobbágyot, a
denik egy mellényt és nyakkendőt, posztó- mágnást s a nemesembert, a polgárt s föld-
jából pedig egy frakkot és pantallont csi- művelőt, a magyart s a szlávot, a németet és
náltasson, s a jövő gyűlésben minden tag oláht; s egyesíti mindezeket egyazon hazá-
az ezekből készült köntösben jelenik meg, nak polgárává” mondta Batthyány Kázmér
hogy polgártársaikat a honi termesztvények az első közgyűlés megnyitó beszédében.
becsülésére serkentsék.” A Védegylet zászlóbontása nagy siker
Magyarországon hasonló tettekre az volt. Alig egy év alatt 138 vidéki fiókegylet
1842‐es iparműkiállítás után került sor. alakult. A mozgalom különösen azt köve-
Még ebben az évben Perczel Mórnak, a sza- tően kapott szárnyra, hogy a megfontolt
badságharc későbbi tábornokának elnökle- Deák, megismervén az alapszabályokat, a
tével megalakult a Tolnai Védegylet. Komá- Védegylet zalaszentgróti fiókjának szerve-
romban Gyárvédegylet alakult, egyesületek zésében maga is részt vett. „Ez a józan ész
születtek Biharban, Zalában és Szabadkán. szava. S a Védegylet igen egyszerű és ártat-
Az Országos Védegylet 1844. október 6-án lan, mert az alatt semmi más nem fekszik,
alakult meg. Megszervezésében oroszlánré- mint hogy hazánkban is kapható kelmé-
sze volt Perczel Mórnak. Elnökké Batthyány ket a külföldről nem vesszük; már pedig
Kázmér grófot, igazgatóvá Kossuth Lajost azért, mivel hazámfiainak akarom adni
választották. A Védegylet tagjai becsületsza- pénzemet, vétkes talán csak nem vagyok”
vukat adták, hogy 6 éven át, 1850 októberé- – mondta beszédében.
ig csak hazai mesternek adnak munkát, és Pedig az udvart nagyon idegesítette a
olyan külföldi iparcikket nem vásárolnak, mozgalom, és szerette volna megtalálni a
97

módját, hogy betiltsa. Erre József főherceg mú folyóirat, különös tekintettel a közgaz-
nádor tanácsára nem került sor. De jellem- dászatra, műiparra és kereskedésre”. Ettől
ző Metternich kicsinyességére, hogy nem kezdve ez a lap gyűjtötte és adta tovább a
restellt beavatkozni egyes gazdasági ügyle- statisztikai jellegű adatokat.
tekbe, s személyesen igyekezett lebeszélni A Védegylet eszméjéből következett a
tőkepénzeseket arról, hogy Magyarországra Gyáralapító Társaság megszervezése. Alap-
költözzenek, és itt vállalatot alapítsanak. szabályát Kossuth és közvetlen munkatár-
A bécsi udvar által fizetett tollnokok né- sai dolgozták ki. Részvénytársaságként mű-
met és magyar lapokban arról cikkeztek, ködött, igaz, viszonylag szerény tőkével. Az
hogy Magyarország földrajzi és éghajlati volt az elképzelés, hogy a Társaság részvé-
viszonyai miatt mindig is mezőgazdasági nyesként belép az új gyárakba, másrészt ka-
ország marad, az ipar a mezőgazdaságtól matos kölcsönt nyújt a betelepülő iparosok-
vonná el a munkáskezeket, nőne a parla- nak. Hogy a Gyáralapító Társaság ne váljék
gon maradt földek mennyisége; az ipar politikai viták martalékává, a vezetőségből
fejlesztésének csak kárát látná az ország. hamarosan kivált Kossuth is, Széchenyi is.
E „tudományos” érvelésnek is ellentmon- 1846 elején létrejött az Iparműtár, amely
dott az Egyesült Államok példája, ahol a az ide beszállított árukra előleget fizetett, s
hatalmas, megműveletlen szűzföldek elle- ezeket vidéki viszonteladók számára átadta.
nére (vagy éppen azért) korábban nem ta- Vajon mekkora volt a Védegylet hatása a
pasztalt gyorsasággal egyszerre fejlődött az gazdasági életre? Természetesen erős, nagy
ipar és a kereskedelem. gyárak varázsütésre nem nőhettek ki a föld-
A Védegylet motorja, lelke Kossuth volt. ből. Azt is el lehet mondani, hogy a szerény
Hatalmas szervező munkát végzett. Tevé- hazai üzemek és műhelyek még sokáig nem
kenysége nem korlátozódott a tagok tobor- tudták kielégíteni a keresletet. A külföldi
zására, a Védegylet pesti központjából az gyártók, egyes kereskedők pedig hamis ha-
ország minden sarkába áramlottak az érte- zai jelzéssel hozták forgalomba az idegen-
sülések. A védegyleti igazgató kereskedőket ből behozott, silány árut.
és iparosokat hozott össze, árut közvetített. Mégis, a Védegyletnek köszönhetően
Tájékoztatta a védegyleti fiókokat, hol sze- már‐már csőd előtt álló hazai textilüzemek
rezhetők be a keresett hazai termékek. Az megerősödtek, forgalmuk, tőkéjük nőtt.
iparosokat és kereskedőket segítette új üze- Legalább 95 kisebb‐nagyobb új ipari vál-
mek alapításában. lalkozás megalakulásáról van tudomásunk.
1845. április 1-én megindult a Védegylet A Védegylet gazdasági szerepénél jelen-
újságja, a Hetilap: „enciklopédikus tartal- tősebb volt az a hatás, amit a közszellemre
98

gyakorolt. Értékké vált, ha egy cikk magok függetlenségét, az eljárás ésszerű határ-
gyar volt, hazai volt. Előkelő és szép asszo- idők közé szorítását, a tárgyalás szóbeliségét
nyok öltöztek honi kelmébe, s könnyelmű, és nyilvánosságát. A forradalom előtti Ma-
külföldet majmoló ficsurok igyekeztek a gyarországon mindez fájdalmasan hiány-
hazafias dámák kedvébe járni. zott. Különösen a büntetések végrehajtásá-
Már nem volt magától értetődő, hogy a ban uralkodtak középkori állapotok (és nem
leggazdagabb mágnások Bécsben, Párizs- csak az intézményesített botozás miatt).
ban pazarolják el a jobbágyaik verejtéké- Az emberbarátok megrázó képet festet-
ből származó hatalmas jövedelmüket. Az tek a megyei tömlöcökről. „A fogház egy
úgynevezett abszentizmust – külföldön földalatti pince vagy verem volt, hol ren-
élést – egyre inkább elítélte a magyar köz- desen 70–80 rabló, gyilkos és gyújtogató,
vélemény. Az arisztokraták közül is sokan rothadó nyirok és fojtó gőz közt összetorla-
építettek palotát Pesten, s a báli szezont is a szolva őriztetett. Ide évenként egyszer vagy
gyorsan fejlődő Pesten töltötték. Legjobbja- kétszer, égő fáklyák mellett, fegyveres haj-
ik, mint például a fiatal korában magyarul dúk kíséretében, halványuló arccal és bor-
sem beszélő Batthyány Kázmér, a nemzeti zongó kebellel szállott le a főügyész, széj-
törekvések bajnokai lettek. jelnézendő: van‐e még sok közöttük, kiket
perbe megidézni és megítéltetni elfelejtett
– írta Kölcsey. Igen, jól értjük, a befogot-
Büntetőtörvénykönyv és tak jó része csak gyanúsított, ahogyan ma
közszabadság mondanánk, előzetes letartóztatásban volt.
Az egyik megyében apró tolvajlásokért
Megkérdezhetnénk, ugyan milyen kap- sötét lyukakba lökték az elítélteket, ahol
csolatban állhatnak a büntetőtörvények az tífusz végzett velük, máshol a rablógyilko-
egyén és a közösség szabadságával? „Min- sok mint a megyeháza konyhájára beosztott
denki egyenlően áll a törvény óltalma és sú- munkások kihíztak, könnyen éltek. Ezért
lya alatt” – írta Széchenyi István Stádium mondta például Deák, hogy a börtönök
című művének XII. törvényében. Nincs megjavítása még a büntetőjogi szabályozás-
személyes szabadság személy- és vagyonbiz- nál is sürgősebb, hiszen a bíróknak először
tonság nélkül, s mit sem ér a törvény, ha azt kell tudni, hogy mit jelent, mivel jár a
nem azonos a mérce attól függően, hogy kimért 10 esztendő. Általánossá vált tehát a
hova született az, akit véd vagy elítél. meggyőződés, hogy az ítélkezés és a börtö-
A törvény előtti egyenlőség elve azonban nök terén maradt el leginkább Magyaror-
önmagában kevés. Szavatolni kell a bírósá- szág a művelt világtól.
99

A törvénytelen perek irányították csak kezében van a büntető hatalom” – állt a ja-
igazán a büntetőbíráskodásra a fölzakla- vaslat indoklásában.
tott közvélemény figyelmét! „Annyira ment A büntetőtörvénykönyv tervezete Európa-
már a kormánynak nemzetünk iránti bi- szerte föltünést keltett. Egyes részeit német-
zalmatlankodása, hogy azt, ki a szunnyadó re fordították, élénken vitatták. Az országy-
igazságról a lepelt levonni akarja, rendbon- gyűlés felsőtáblája azonban nem volt haj-
tónak […] azt, ki az értelmiséget […] ter- landó az esküdtszéki rendszert elfogadni,
jeszteni igyekszik, veszélyes állatnak tartja! így a javaslat az uralkodóig el sem jutott.
A fogdostatást immár elkezdé hazánk ifjain Az esküdtszék a polgári jogegyenlőség
[…] A sajtószabadság el van nyomva […] egyik jelképes követelése maradt. Akarjuk
aki szabadon ír, a szabad írástól eltiltatik, az esküdtszéket, ismételte meg Kossuth egy
mint ez Kossuth Lajos hazánkfiával tör- álnéven, külföldön, tehát cenzúra nélkül ki-
tént” – jelentette ki Bars megye közgyűlé- nyomtatott írásában. Akarjuk az esküdtszé-
sén az ugyancsak vakmerő Balogh János. ket, „hogy egyszer már 12 becsületes polgár
Az országgyűlés 1840‐ben bizottságot vagy paraszt is tarthasson ítéletet a legújabb
küldött ki, hogy a büntetőtörvényre javas- divatú palétotban [felöltőben] és glacé [matt
latot készítsen. A bizottság elnöke Deák bőr] kesztyűben pávázó méltóságos vagy te-
Ferenc volt. A bizottság azon kívül, amiről kintetes és vitézlő bűnös fölött”.
már eddig is szó esett, javasolta a halálbün-
tetés eltörlését. Ezzel a javaslattal megelőzte
az akkor létező polgári alkotmányos orszá- Többséget a hatalomnak?
gokat. Magyarországon sokan emlékeztek
a Martinovics-perre, valamint arra, hogy Polgári alkotmányos országokban a fönti
még 1802‐ben is hajtottak végre halálos mondat fordítva hangzik: Hatalmat (vagy
ítéleteket felségsértési perben kimondott inkább hatáskört és felelősséget) a többség-
ítélet alapján, és a közvélemény is a halál- nek! A forradalom előtti Magyarországon a
büntetés ellen volt. kormány, azaz az országos kormányszékek
A vád a minap is halálos ítélettel fenye- vezetői és tagjai csak a királynak tartoztak
gette Wesselényi Miklóst, Lovassy Lászlót, felelősséggel, és kinevezésükről, ha meg is
Kossuth Lajost. Csalódást okoztak a király hallgatta bizalmas tanácsosait, egyedül az
által kinevezett magas rangú bírók is. Deák uralkodó döntött.
ezért javasolta, hogy a szakbírók szerepét Az 1830‐as évek elején kialakult részben
választott esküdtszék vegye át. „Az esküdt- sérelmi, részben szabadelvű ellenzék nem
széki rendszer mellett egészen a nemzet tűzte ki, és nem is tűzhette ki célul, hogy
100

kormányt alakítson. Meghirdetett céljuk József és mások, nem ellensúlyozhatták az
a kormány ellenőrzése, majd egyre inkább udvar hű arisztokrata többséget.
szabadelvű reformok szorgalmazása volt. Kérdés, hogy mennyire egyezik akár a
Mint láttuk, a szabadelvű, az alkotmányos nemesi alkotmánnyal, hogy a sokakat kép-
szabadságot védelmező tábor helyt állt a viselő, választott követek jövőt építő javasla-
politikai perek idején. A kezdeményezés tait semmivé teszik olyanok, akik magukon
egyre inkább a polgári-nemzeti átalakulás kívül senkit sem képviselnek? A követek
híveinek kezébe került. között már a felsőtábla megszüntetésének
Többségbe kerültek a reformok hívei az gondolata is fölvetődött.
1843–44‐ben ülésező országgyűlésben is, Aggasztották a kialakult viszonyok
de értelemszerűen csak az alsótáblán, ahol Metternichet is. Szokásos, fellengzős kifeje-
a választott követek foglaltak helyet. Még- zéseket kedvelő modorában vetette papírra:
is, hiába tűnt ki ez az országgyűlés vala- „Magyarország a forradalom előcsarnoká-
mennyi közül a sok és magas színvonalú ban áll […] s a kormány elvesztette erköl-
törvényjavaslattal, a sok munka és ülésezés csi erejét”. Kifejtette, hogy az állam belső
után jórészt terméketlen maradt. békéjéhez szükséges, hogy a kormány több-
Nem csak a büntetőtörvénykönyv vagy ségre támaszkodjék, természetesen a régi
az önálló magyar vámterület ügye bukott nemesi alkotmány keretei között, amely-
el. Végül nem állították föl „a hazai köz- nek megváltoztatása kárhozatos forradalmi
szükségletek fedezésére” az országos pénz- lépés lenne. A kormány azért vesztette el a
tárt, a javaslat szerint közadózás alapján. többséget az alsótáblán, mert magára hagy-
Elbukott az általános földadó ügye és a vá- ta a megyéket, amelyek „a koldusnemesség
rosi reform is, amely növelte volna a váro- vesszője alá” jutottak.
sok országgyűlési képviseletét, de úgy, hogy Valamikor, Ferenc uralkodásának első
a városi lakosok szavazatjogát kiterjeszti. felében erős volt a kísértés, hogy országgyű-
Hogyan történhetett ez, ha az alsótábla lés nélkül kormányozzanak, és a megyéket
tagjainak többsége a reformok hívévé sze- postafiókká fokozzák le. Most megfordult
gődött, s vezetőik jól fölkészült szónokok a politikai szándék: a „törvényesség és az
és publicisták voltak? Az udvar persze húz- alkotmányosság helyreállításával” a me-
ta az időt, ahogyan csak lehetett. De a ja- gyék küldjenek „hasznos elemeket”, azaz az
vaslatok többsége el sem jutott a királyig, udvarhoz hű követeket az országgyűlésbe.
mert a felsőtábla újra meg újra visszadobta A feladat végrehajtását két fiatal arisztok-
azokat. A főrendi ellenzék kicsiny csoport- ratára bízták az 1842‐ben váratlanul el-
ja, Batthyány Lajos, Teleki László, Eötvös hunyt Dessewffy Aurél köréből. A szűkebb
101

Magyarországon Apponyi György grófot, A kormány szándéka szerint helyben gon-
Erdélyben Jósika Samu bárót nevezték ki doskodtak a „kellemetlen” követutasítások
alkancellárrá. megváltoztatásáról. Ha szükségesnek tartot-
A főispánok állásukat eddig inkább rang- ták, akár a katonaságot is igénybe vehették.
nak, méltóságnak tekintették, mint felada- Egyik‐másik hírhedt adminisztrátor
tokkal járó hivatalnak, volt aki évekig meg ténykedése a legrosszabb balsejtelmeket
sem fordult szűkebb pátriájában. A várme- igazolta. Hont megyében például egy hite-
gye választott tisztikarának munkáját évszá- hagyott ellenzékit, Luka Sándort nevezték
zados hagyomány alapján az alispán irányí- ki adminisztrátornak. Ez, hogy megszaba-
totta. Most kötelezték a főispánokat, hogy duljon a szabadelvű tisztikartól, a tisztújító
állandóan a megyéjükben tartózkodjanak. megyegyűlést a megbízatások határideje
A főispánok vették át a királyi rendelet előtt összehívta. A választói névjegyzékbe
szerint a teljes közigazgatást, beleértve az más megyékből idegeneket vett föl, s az így
ügyiratok ellenőrzését. Elnökölniük kellett, nyert törvénytelen többséggel megválasz-
s persze erélyesen, a megyegyűléseken, a tott udvar hű személyeket minden tiltako-
megyei törvényszékben, ellenőrizniük kel- zás ellenére kihirdette. Ezt követően aztán,
lett a számvitelt. Mindezért a korábbi fi- amikor a megyegyűlésen az ellenzéki több-
zetésüket – melyet eddig a házipénztárból ség is megjelent, rendbontás ürügyével a
húztak – háromszorosára egészítették ki a gyűlést egyszerűen elnapolta.
kincstárból, így valóságos kormányhivatal- Hasonlóan járt el Biharban az indulatos
nokok lettek. Hogy a papírmunkát legyen, természetéről ismert régi-új adminisztrátor,
aki elvégezze, a kincstár titkárt is alkal- Tisza Lajos. Miután a megyeházat katona-
mazott számukra, szintén szép fizetéssel. sággal megrakatta, a saját jelöltjeiből álló
A megyei tisztikar már látni vélte, miként névsort fölolvasta, s az ellenzéki többséget
telepszik rá a gyűlölt bürokrácia a szabad szóhoz jutni sem hagyva, az ülésterem-
megyei önkormányzatra. ből eltávozott. Az égbe kiáltó eset miatt a
Ha az örökös főispánt – olykor nagyon is megye panasszal fordult a királyhoz, aki
népszerű személyiséget – erélytelennek ítél- a Helytartótanács útján a határozatokat új-
ték, helyükre főispáni helytartókat, admi- ratárgyalásra visszaküldte a megyébe.
nisztrátorokat neveztek ki, teljesen azonos A megismételt megyegyűlésen az admi-
jogkörrel, természetesen főként az ellenzéki nisztrátor három napig nem adott szót az
többségű megyékbe. ellenzéknek, majd távozása után a tárgya-
Az adminisztrátorok az országgyűlés lóterembe fegyveres hajdúk rontottak, s az
idején is a megyékben maradhattak (a fő- ellenzéki tábor tagjait összeszurkálták, ösz-
ispánoknak a felsőtáblán volt a helyük). szevagdalták. Mintegy tízen kaptak többé-
102

kevésbé súlyos sebeket. Beöthy Ödön, a provokálta a szakítást a Pesti Hírlap szer-
bihari ellenzék vezére csak egy katonának kesztőjével, Kossuth Lajossal. A szerkesztésre
köszönhette, hogy a feléje irányzott kardvá- ezután a nyugat‐európai, franciaországi úti
gástól megmenekült. László nevű testvére, tapasztalatokkal rendelkező fiatal jogtu-
valamint a minap leszavaztatott alispán és dóst, Szalay Lászlót kérte föl. Metternich
a volt főjegyző is megsebesült. tudott Landerer szándékáról, Szalay viszont
Joggal jelentette ki a szilárdan ellenzé- nem tudott arról, hogy Eötvös korábban
ki Pest megye gyűlésében Eötvös József: már ajánlatot tett Metternichnek. Abban
„A megyegyűlések táborozássá váltak […] a a hiszemben vállalta el a munkát, hogy
tanácskozások parancsszó mellett tartatnak Kossuth lapengedélyt kap (nem kapott), és
[…] tisztújítások fognak tartatni; csakhogy a így az ellenzéknek két újságja lesz.
főispán ön[nön] kénye szerint fog a kijelölési Eötvös József, Szalay László, valamint
joggal élni; s ez nem lesz egyéb, mint a ki- Trefort Ágoston, Lukács Móric és az egé-
nevezésnek egy módja. Gyűlések fognak tar- szen fiatal Csengery Antal – 1845. júliustól
tatni, csakhogy a teremben a rendeken kívül majd ő szerkeszti a Pesti Hírlapot – a sza-
katonák is lesznek.” Eötvös József állásfogla- badelvűek egy kicsiny, művelt csoportjának
lása a megyei szabadság mellett annál inkább a magját alkották. Ezt a csoportot már a
jelentőséggel bírt, mert már folyt – inkább kortársak is centralistának nevezték. Pol-
szakmai, mint politikai – vitája Kossuth La- gárosult, városlakó nemesek voltak, Trefort
jossal a vármegyék jövőjét illetően. éppenséggel polgár, egy bevándorolt francia
katonaorvos unokája. A megyei nemesség-
gel jóformán semmi kapcsolatuk sem volt.
Polgári parlament vagy megyei A centralisták a centralizált, azaz köz-
önkormányzat? pontosított polgári állam hívei voltak. Az
egyenlő (de vagyoni cenzushoz kötött) vá-
1844 nyarán a Pesti Hírlapban Központo- lasztójogon alapuló parlamentet, s a parla-
sítás és helyhatósági rendszer címmel hosz- mentnek felelős kormányt szerettek volna.
szú cikksorozat indult. A cikkek szerzője Ellenezték a követutasítások hagyományát,
Eötvös József báró volt. Eötvös ezekben a azt, hogy a követeket az országgyűlés tar-
cikkekben nagy elméleti fölkészültséggel a tama alatt vissza lehetett hívni, és olykor
demokrácia alapelveit fejtegette. Mondan- vissza is hívták őket.
dója mégis eltért attól, amit Wesselényi, Úgy gondolták, hogy nem csupán a
Kossuth vagy akár Deák képviselt. bécsi udvar abszolutizmusa, de a nemesi
Az előzményekhez annyit, hogy a nyom- megye is útjában áll a következetes pol-
dász-kiadó Landerer felsőbb sugallatra ki- gárosodásnak. Megerősítették őket ebben
103

a meggyőződésükben a botrányos, vere- kormányzat a társadalom demokratrizá-
kedéssé fajuló korteskedések. A megye, az lódásának elengedhetetlen feltétele. Ter-
ellenállás bástyája is omlatagnak bizonyult, mészetesen úgy, hogy ott előbb-utóbb a
hiszen, mint láttuk, a kormány nemegyszer népképviselet, azaz az általános választójog
éppen a megyében végrehajtott erőszakos érvényesüljön. 1843‐ban – tehát Eötvös
puccsokkal, lélekvásárlással, s az így meg- cikksorozata előtt – írta: „Részünkről már
változtatott követutasításokkal tudott be- százszor mondottat ismételünk, ha újra ki-
avatkozni az országgyűlés munkájába. mondjuk: hogy nézetünk szerint is csak a
Eötvös kíméletlenül bírálta, sőt gúnyolta képviseleti rendszer behozatalával lehet a
a megyei közigazgatás szakszerűtlenségeit, megyei rendszert az alkotmányos szabad-
a visszaéléseket. Kossuthtól tanult mód- ság érdekében kifejtve konzerválni”. A gyö-
szerrel nemcsak azt tűzte tollhegyre, ami keres átalakítás csak a szabadság, és nem a
megtörtént, hanem azt is, ami éppenséggel szabadalom vagy szolgaság érdekében tör-
megtörténhetett volna. 1845‐ben megje- ténhet. Kulcsot ad Kossuth értékrendjéhez
lent regénye, A falu jegyzője is olyan volt, ugyanebből a cikkből: azok közé tartozik,
Deák Ferenc szavaival, mint az állatorvosi „kik jobban szeretik a kissé zavaros szabad-
ló. Le volt abban írva minden elképzelhető ság veszedelmeit, mint a taktusra mozga-
ármány és visszaélés, ami itt-ott bizonyára tott szolgaság békenyugalmát”.
megesett, de mint a könyvbeli rajzolt ló, A magyar szabadelvűek derékhada pél-
ilyen megye a valóságban mégse létezett. dának az akkori angol és még inkább az
A centralisták méltányolták a megyék al- amerikai „belszerkezet”‐et tekintette: „Bol-
kotmányvédő szerepét, de nem helyeselték, dognak hiszem Amerika szövetséges státu-
hogy a megyék jogszabályokat is alkotnak. sait [államait], hogy a törvény egységéből
Azonnal el akarták venni például az adó- eredő érdekek egységében elég kapcsot
kulcsok helyi megállapításának jogát és a találnak heterogén unitásokat [egymástól
közmunkák (út, gát, építésének, karbantar- különböző egységeiknek] is egy szép egész-
tásának) kötelezettségét. Nyilatkozataikból be kapcsolni.”
úgy tűnik, lehetségesnek vélték a polgári Kossuth írásaiból tudjuk, hogy a „he-
parlamentarizmust Magyarországon úgy, terogén unitások”‐ba a nemzetiségieket is
hogy közben nem bolygatjuk a birodalom beleértette. Máshol így nyilatkozott: „Ahol
másik feléhez és az urakodóházhoz fűződő autonóm helyhatóságok [önkormányzatok]
kapcsolatokat. nincsenek, ott az egyéni szabadságot a
Kossuth Wesselényi tanítványaként meg közállomány [a közhatalom] egészen ab-
volt győződve arról, hogy a megyei ön- szorbeálja [elnyeli], mert annak gyakorlata
104

[gyakorlása] annyi lombikon űzetik ke- Kormánypárt – pecsovics párt?
resztül, míg puszta szóvá válik.” Ez a tétel
napjainkban új értelmet nyer: a demokrácia Ellenzék és pecsovics. A magyarországi pár-
intézményei kiüresedésének, az elidegene- tok értelmezése – ezt a címet írta egy kéz-
désnek a veszélyére hívja föl a figyelmet. irata fölé Kossuth Lajos 1847 legelején. Az
A centralisták elvi cikkei korántsem ütöt- írás nem sokkal később, álnéven, nyomta-
tek meg olyan éles hangot, mint amilyet tásban is megjelent az Ellenőr című politi-
Széchenyi pamfletjei. Kossuth ugyan aggo- kai zsebkönyvben. A szerkesztő Bajza József
dalmát fejezte ki, hogy a Pesti Hírlap hasáb- a kéziratot külföldi nyomdába küldte, hogy
jain eddig népszerűsített programja jót aka- elkerülje a cenzúrát, és a kinyomtatott pél-
ró, becsületes és tudós kezekre száll, „melyek dányokat álcázva hozták be az országba.
mégis idegen kezek, miket elődjük ültetvé- Mit jelent a pecsovics szó? És milyen
nyihez nem csatol semmi emlékezet”, s a pártokról, pártalakulatokról is szól Kossuth
népképviseleti alapra helyezett megye „sem- nevezetes tanulmánya?
mi szobatudós papiros gondolatáért cserébe Még 1839‐ben, a Tolna megyei tiszt-
nem adható drága kincs”. S viszont Szalay újításon a főispán, Festetich Rudolf gróf
megjegyezte, hogy a reformeszméket ideje erősen dolgozott a kormány érdekében.
„az érzelgő szóárból, a szertehullámzó álta- Az előkelőségeket a gróf a kastélyban látta
lánosságból kiemelnünk”. Ezek az enyhén vendégül, de az etetett-itatott kurtanemes
csipkelődő megjegyzések azonban nevek korteseknek csak Pecsovics nevű tiszttartó-
említése nélkül történtek, és Szalay László jánál jutott asztal. A nemzeti tábor embe-
hangsúlyozta, hogy ő az ellenzék embere. rei rögvest rájuk is ragasztották a pecsovics
Akik a békítést szorgalmazták, szóharc- gúnynevet, ami hamar elterjedt az egész
nak nyilvánították a vitát, mintha sem- országban. A bécsi udvar híveit, a hatalom-
miféle lényeges különbség sem lett volna a hoz kisebb-nagyobb előnyökért törleszke-
kétféle program között. A centralisták min- dőket nevezték így.
denesetre 1846 elejétől nem írtak a közpon- S hogyan jött létre az első pártalakulat
tosítással kapcsolatos cikkeket, Csengery a magyar történelemben? 1846‐ra a kor-
Antal pedig Batthyány Lajossal, Kossuth mányzat úgy ítélte meg, hogy a helyzete
Lajossal tanácskozva az egész ellenzék meg- megszilárdult. Az adminisztrátori rendszer
elégedésére szerkesztette a Pesti Hírlapot. a heves tiltakozások ellenére több megyé-
Az 1848‐as törvényhozás pedig a népképvi- ben a kormány szempontjából kedvező for-
selettel és a felelős kormánnyal a centralis- dulatot hozott: „pecsovics” tisztviselőket
ták elképzelései nyomán haladt. választottak. A Dessewffy Emil irányította
105

Budapesti Híradó élesen replikázott, jól parlamentáris viszonyok között. Nem érté-
megmondta a magáét a Pesti Hírlapnak keket és a közösség hagyományait, hanem
és az ellenzéknek, s mintha a „mérsékelt” előjogokat akar őrizni, konzerválni.
ellenzékiek egyikemásika is megingott vol- A pártalakulást követő harmadik napon
na. A kormánnyal, ellenzékkel egyaránt a programot nyilvánosságra hozták. Ki is
vitatkozó „nyughatatlan” Széchenyi a köz- nyomtatták, mint Kossuth maró gúnnyal
lekedési bizottmány elnökeként mint hely- megjegyzi, a cenzúra oltalma alatt, míg ter-
tartótanácsi tanácsos a hatalom sáncain mészetesen az ellenzéknek ezt tenni tilos.
belülre került. A program megemlített egy sor olyan ége-
A kormány – és itt mindenekelőtt Metter- tő kérdést, amely megoldásra várt, csak az
nichre gondolhatunk – elérkezettnek látta nem derült ki, hogy a megalakult pártnak
az időt arra, hogy fölmérje és mozgósítsa voltaképpen mi ezekről a véleménye, és mi-
azokat az embereket, azokat a csoportokat, lyen konkrét lépéseket javasol.
amelyek ténylegesen mögötte állnak vagy Szerepel például „az úrbéri viszonyok
rokonszenveznek vele. Legyen olyan szer- kiegyenlítésének megkönnyítése”, de a ho-
vezett erő, amely beleszól a következő or- mályos megfogalmazás nem jelent többet,
szággyűlés előtt a követek megválasztásába. mint a már 1840‐ben törvénybe iktatott
Bizonyítsuk be, hogy – a tudjuk, kineve- önkéntes örökváltság útján való lassú ván-
zett, nem felelős – kormány mögött íme, az szorgást. Arra utalás sem történt, hogy
országgyűlésben is többség áll! Nem vették 1843/44‐ben az országgyűlésen az itt em-
észre az ellentmondást: egyfelől az uralkodó lített tárgyak közül többről is színvona-
jogaira hivatkozva nem ismerik el, hogy a las reformjavaslatok születtek, amelyeket
kormány felelős a társadalomnak, másfelől a felsőtáblán éppen a most szervezkedők
akaratlanul is a parlamentarizmus eszméjét buktattak meg. A programot leginkább az
erősítik, mikor maguk is arra törekszenek, jellemzi, ami kimaradt belőle. A közteher-
hogy többség birtokában kormányozzanak. viselésről például egyetlen szó sem esett.
Az egykori „fontolva haladók”, kivált- A Konzervatív Párt nyilatkozata nem
ságőrzők, a bécsi udvartól függő vagy he- győzte hangsúlyozni, hogy a „javításokat”
lyezkedő emberek, köztük sok arisztokrata „a közbirodalmi egységnek […] szemügy-
1846. november 12-én Pesten pártot ala- ben tartása mellett” kell keresztül vinni.
pított. Önmagukat Konzervatív Pártnak Széchen Antal gróf, az egyik kezdeményező
nevezték el. A konzervatív persze, mondani leplezetlenül kijelentette, hogy „a conser-
sem kell, egészen mást jelent feudális-ab- vativ párt [az abszolutisztikus] kormányt
szolutisztikus rendszerben, mint a polgári pártolandja”, viszont hadat üzennek az el-
106

lenzék veszélyes elveinek és taktikájának. A hazafi ellenzéknek válaszolnia kellett.
Sajátos „ellenzékellenes” párt alakult. Hiszen leginkább ők szorgalmazták eddig,
Kossuth megkérdezte, konzervatív‐e hogy az országgyűlés alsótáblája kapjon na-
egyáltalán ez a párt? Mit konzerválnak? gyobb szerepet, hogy az országgyűlés legyen
A fennálló állapotokat? Azt konzerválják, a polgári-nemzeti reform motorja. S most
amit a kormány békén hagy. Ha a kormány lépéselőnyben van a kormány, pártja van,
a meglévő állapotokat változtatja meg, amely többséget szerezhet. „[…] Mozognak
mint éppen az adminisztrátori rendszerrel [a pecsovicsok], mozogjon hát az ellenzék
vagy a horvát tartománygyűlés fölforgatása is. Különben kis sereg is túlszárnyal rajta” –
esetében tette, akkor a törvénytelen „ha- írta Kossuth. Nem lehetett tovább halaszta-
talomcsapást” konzerválják. A kormány ni az ellenzék párttá szervezését. De előbb
betiltotta az iskolai magyar nyelvművelő még történt egy s más.
társaságokat – a magyar nemzetiséget a 1846 februárjában a Habsburg Biroda-
konzervatívok nem konzerválják. lom részét képző Galíciában parasztfölkelés
„Mit konzerválnak egyebet, mint a zsí- tört ki. A többségükben ukrán jobbágypa-
ros kormányhivatalokat magok számára.” rasztok a lengyel birtokos nemesség ellen
„Konzervatív, fontolva haladó, konzervatív- fordultak, sokakat megöltek, mintegy 500
progresszista, kormánypárti mind nem párt kastélyt, kúriát kifosztottak, fölgyújtottak.
jellemző nevezet. Azért én ajánlom a pecso- Az előzményekhez tudni kell, hogy
vics nevet” – zárta Kossuth fejtegetéseit. Napóleon veresége után, 1815‐ben a bécsi
kongresszus Krakkó városát és közvetlen
környékét önálló köztársasággá nyilvání-
Pártot az ellenzéknek! totta, és a három szentszövetségi hatalom,
Ausztria, Oroszország és Poroszország
Az 1846‐os év nem úgy indult, hogy az védnöksége alá helyezte. Krakkó a lengyel
ellenzék éve lesz. A Védegylet mozgalom, hazafiak menedéke, és a lengyel megújulá-
amelynek módszerei, céljai elsődlegesen si mozgalmak egyik központja lett. 1846.
mégiscsak gazdaságiak, kifáradóban volt. február 20-án a jórészt nemesi származású
Az adminisztrátorok ténykedése miatt nagy forradalmárok vezetésével Krakkóban ki-
volt a fölháborodás, született megyei tilta- tört a fölkelés. A Habsburg-csapatokat ki-
kozó körlevél is, a politikai kezdeményezés űzték, és 22-én megalakították a Lengyel
mégis a „közbirodalmi egységet” képviselő, Köztársaság Nemzeti Kormányát.
a feudális kiváltságokat óvatos tapintattal A krakkói kormány kiáltványban jelen-
kezelő kormány kezébe került. tette be minden jobbágyi teher és rendi
107

kiváltság megszüntetését. A csatlakozó föld hogy fűz paripán hagynak tombolni har-
nélkülieknek földet ígért. Hiába. Támo- madévenként” – olvassuk ugyanott.
gatókra csak a Krakkó környéki lengyel Térjünk most vissza az Ellenzéki Párt
szabad parasztság körében talált. A galíciai megalakításának előzményeihez! Nem volt
területek jobbágyai II. Józsefre emlékezve a kétséges, hogy kertelés nélkül le kell vonni
„jó császár” képét őrizték, s a fölkelést ép- az 1830‐as években már megkezdett érdek-
pen az ő segítségükkel az orosz és az osztrák egyesítő politika konzekvenciáit. Be kell
csapatok leverték. Krakkót beolvasztották a vonni a politikába azokat is, akik eddig kí-
Habsburg Birodalomba. vül maradtak az alkotmány sáncain! Nem
„A szerencsétlen lengyel nemzet életének kétséges, hogy azonnali, kötelező örök-
utolsó jelképe elenyészett” – őrzi Kossuth váltság kell, a béke és nemzeti egységnek
szomorú megjegyzését egy töredékes kézirat. viszont feltétele a földesurak kártalanítása,
Nem csupán a polgári szabadság, az egyén de ez csak közadózás mellett lehetséges. Ki
szabadsága foszlott ott semmivé. A nemze- kell mondani, vállalva a szegényebb nemes-
ti lét szűnt meg, mert nemzet – Kossuth ség eltántorodását, hogy a nemesi adómen-
és elvbarátai meggyőződése szerint – nincs tesség minden formája megszűnik!
államiság nélkül. Ausztria kormányának Kossuth szerény közlési lehetőséghez ju-
pedig évszázadok óta legfőbb törekvése hatott az Iparegyesület „encyclopedikus tartal-
zánk önálló államéletének elsorvasztása. mú” közlönyében, a Hetilapban. Itt jelentek
Itt jegyezzük meg, hogy Wesselényi, meg szenvedélyes hangú írásai – már amikor
Kossuth és mások szorongva tekintettek a cenzúra nem lépett közbe – amelyekben
Oroszország nyomasztó hatalmára. Okkal, levonta a galíciai tragédia tanulságait. „Azt
ok nélkül azt gondolták, hogy a magyar- hisszük: megmenthetjük a hazát toldozó,
országi szlávok és Oroszország egymásra foldozó reformkáinkkal? azt hisszük, bizto-
találnak, Ausztria pedig Oroszország véd- síthatjuk nemzetünk jövendőjét, ha a jöven-
nöksége alá kerül, és Magyarországot a dő épületének alaprakását elmulasztottuk?
fölosztott Lengyelországhoz hasonló sors És mi lehet ezen alap más, mint a néppeli
fenyegeti. S valóban, országgyűlés múlik egy testté forrás, s ekként egy ép, egészséges
országgyűlés után, de a magyarok a biro- nemzeti test előteremtése, erről pedig mi-
dalom külpolitikájára semmi hatással sem ként lehet csak álmodnunk is, míg az úrbéri
lehetnek. „Mit kérkedtek nekem alkotmá- viszonyoknak gyűlölségnemző választófala
nyos létetökkel? Gyermekek vagytok, kik közöttünk fennáll […]? – írta A teendők leg-
férfiúnak álmodjátok magatokat, mivel- főbbike című cikkében 1846 nyarán.
108

Galíciában lesznek reformok, de ezt a nagy bűnösei honunknak, mint azok a ku-
nemzeti küzdelmet elfojtó idegen abszo- rucféle selenisták [holdkórosok], kik a fran-
lutizmus fogja bevezetni, csak olyan mér- cia forradalom hőseit, vagy tán Rákóczit
tékben, amennyire birodalmi érdekeinek […] követésre méltó ideálul” veszik – ol-
megfelel. A Mária Terézia idejében történt vassuk. A forradalom előérzetében mégis a
dolgokat, a felülről kényszerített úrbéri biztonságot megtestesítő Habsburg‐dinasz-
rendezést akarjuk új, rosszabb kiadásban? tia és kormánya mellé sodródott. „Egyesül-
Vagy azt, hogy az elkeseredett, fölkelt nép jünk tehát tiszta szándékú hangulattal és
keressen magának igazságot, miközben a alkotmányos éberséggel a fejedelem széke
nemzetelnyomó hatalom védelmére szo- körül” – írja.
rulunk, amely a fölkent bíró szerepében A francia forradalom megítélésében, a
tetszeleghet? „Adózzunk urak” – kiáltja terror véres árnyai miatt Kossuth és elvba-
oda Kossuth – „különben megadóztatunk. rátai is osztoztak. A francia forradalmáro-
Menjünk, különben menettetünk”. kat csak az olyan fiatal radikálisok válasz-
Széchenyi válaszul legszenvedélyesebb tották példaképül, mint Petőfi Sándor. De
vitairatát adta közre. A Politikai prog- hát nem is voltak forradalmárok a reform-
ramtöredékekben egyenesen azzal vádol- kor nagyjai. Legfőbb gondjuk éppen az
ta Kossuthot, hogy új Dózsa Györgyként volt, hogyan kerülje el az ország, a nemzet
százezrekre menő adófizető élén a nem adó- a fölfordulást, ne adj Isten, a vérontást.
zók (azaz a kiváltságosok) ellen nyílt hadba A mai olvasó szeme is inkább Rákóczi
száll, „a meg nem szűnő izgatásnak, fenye- nevének említésén akad meg. A tanköny-
getéseknek, minden alkukirekesztésnek, vek és a Habsburg dinasztiához hajló, lo-
a kormánnyali legmerészebb ujjhúzásnak, jális írók, a „hivatalos” vélemények szerint
szóval: a már csak hajszálon függő revolú- persze a Rákóczi‐szabadságharc rebel-
ciónak sokak által egekbe emelt […] hőse”. lió, lázadás volt. A magyarságért buzogó
Nem arról van szó természetesen, hogy Széchenyi is így gondolta, mert eszmevi-
Széchenyi megtagadta volna önmagát, és lágában föl-fölrémlettek a belső és külső
visszafordult volna a múltba. E röpiratban fenyegetések, és sorsszerűnek látta a Biro-
is hangoztatta, igaz, nem nagyon meggyő- dalomhoz fűző kötelékeket.
zően, hogy a kormány és az ellenzék kö- Kölcsey viszont a kuruc vezérek nevével
zött középen áll. Azok a megcsontosodott, idézte (1817‐ben) a magyarok régi dicsősé-
özönvíz előtti konzervatívok, „kik a világ gét: „Rákóczi hajh, Bercsényi hajh!” S hol
kerekeit megakasztani hiszik […] éppen oly lappangva, bor közi állapotban, a cigánnyal
109

a Rákóczi nótát húzatva, hol nyíltabban, tartottak Pesten. A programjavaslatokat
tüntetően ezt érezték, ezt mutatták a magya- Kossuth fogalmazta. Csiszolására mun-
rok is szerte a hazában. S az 1840‐es évekre kabizottságot választottak, végső formába
már kialakult és megnyilatkozott a közvéle- Deák Ferenc öntötte. Az így elkészült El-
mény is – a pecsovicsok, de Széchenyi sze- lenzéki Nyilatkozatot június 5-én az orszá-
rint is: fanatikus tömeghangulat. Berlioz, a gos pesti vásárral egy időben tartott ellen-
híres francia zeneszerző, a Rákóczi‐induló zéki tanácskozás elfogadta.
egyik hangszerelője leírja emlékirataiban, Az Ellenzéki Nyilatkozat bevezető részén
hogy 1846‐ban, a pesti Magyar Színházban, jól érzékelhető, hogy a Politikai programtö-
az általa hangszerelt Rákóczi‐induló előadá- redékekre válaszol. Az ellenzéknek minden
sa alkalmával a közönség, a „forrongó lel- alkotmányos országban természetes hivatása
kek egybeolvadó szenvedélye” olyan erővel – olvassuk –, hogy a kormány tevékenységét
tört ki, hogy beleborzongott, és úgy érezte, ellenőrizze. „Hazánk jelen viszonyai között
mintha a haja az égnek állna. a magyar kormány tényleg[esen] nem tisz-
A magyar szabadelvűek dédelgetett esz- tán parlamentáris […] alkotmányos törvé-
ménye az önmagával rendelkező szabad nyeink ellenére idegenszerű s nem nemzeti
Magyarország volt. Nem akartak, Kossuth befolyás alatt áll”. Ezért az ellenzék tevé-
Lajos sem akart kiszakadni a Habsburg Bi- kenysége nem korlátozódhat személyekre,
rodalomból, de a kapcsolatok körét, talán hanem a rendszer egészét kell, hogy érintse.
maguk számára sem pontosan elgondol- Ezt követően a Nyilatkozat az orvosolat-
va, a lehetőségig szűkíteni szerették volna. lan alkotmánysértésekre utal, amelyekhez
1848 nyara aztán ezt a kérdést, gyorsan az elmúlt években újak járultak. Súlyosan
vágtató hetek alatt, nagyon kiélezett for- sérül az ország területi egysége. A Partiumot
mában vette föl. (az Erdélytől nyugatra és északra lévő Ré-
Rövidre fogva: a körülmények folytán szeket) a törvény ellenére nem csatolták
nem lehetett tovább halogatni az ellenzéki vissza. Sérelmek érték a magyar nyelvet:
erők párttá szervezését. 1847 elején létrejött az 1844. évi II. törvénycikknek a magyar
az Ellenzéki Kör, a már korábban is műkö- oktatási nyelvről szóló részét nem hajtották
dött Pesti Kör és Nemzeti Kör egyesülésé- végre, az iskolai nyelvművelő társaságokat
ből, a fiatal szabadelvű arisztokrata, Teleki is betiltották.
László gróf elnökletével. Az egyik alelnök A program elsőként az általános szabad-
Vörösmarty Mihály lett. ságjogokat és a nemzeti igényeket tárgyalja.
1847. március 15-én mintegy 1200 részt- Nyilvánosságot, egyesülési jogot, sajtószabad-
vevővel országos ellenzéki nagygyűlést ságot, vallásszabadságot. Magyarországot
110

és Erdélyt egyesíteni kell, hogy „mind a Erdély csillagai
vérségi kapcsolatnak, mind az ország oly
régi közóhajtásának elég tétessék”. A haza A Királyhágón túli terület – ez a szűkebben
minden polgárai minden rétegének érdekei értett Erdőelve, azaz Erdély – messzire esett
„a más nyelvű népségek óvatos kíméletével, középkori királyaink székhelyétől, Eszter-
nemzetiség és alkotmányosság alapján egye- gomtól, Székesfehérvártól, Budától. Erdély-
síttessenek” – jelentette ki a Nyilatkozat. nek a király bizalmából külön elöljárója,
Ezután, az Ellenzéki Nyilatkozat tető- vajdája volt. Az itteni vármegyék nemesei,
pontján következnek a polgári átalakulás valamint a kiváltságokkal, önkormányzat-
konkrét követelményei. Közteherviselés, tal rendelkező székelyek és szászok megbí-
törvény előtti egyenlőség, az úrbéri viszo- zottai már a Mohács előtti időkben helyben
nyok megszüntetése állami közreműkö- is gyűléseket tartottak.
déssel, az ősiség eltörlése és minden polgár 1437‐ben, amikor parasztfölkelés lángolt
birtokképessége. Mindez a kossuthi prog- föl az országrészben, az imént említett há-
ram lényege, csorbítás nélkül. A választójog rom rendi nemzet képviselői megesküdtek,
kiterjesztésében óvatos a szöveg, de magá- hogy az ország védelmében együtt vesznek
ban rejti a népképviselet lehetőségét. Szük- részt. Így alakult ki az erdélyi országgyűlés
ségesnek tartja „a honpolgárok nem nemes azt követően, hogy az 1526‐os vészterhes
osztályainak, mindenekelőtt pedig a kirá- török hadjárat és a súlyos belháborúk miatt
lyi városoknak és a szabad kerületeknek Magyarország három részre szakadt.
[Hajdúság, Kunság] képviselet alapján […] A török hódoltság másfél századában
jogokban valóságos részesítését”. innen is, onnan is szorongatva, Erdélyben
Az Ellenzéki Nyilatkozat cenzúrázatlan folytatódott a magyar állam élete. Kolozs-
példányait elkobozták, és az előállító kis várott magyar fejedelem, Bécsben Habs-
nyomdát is lefoglalták. Belekerült viszont burg király. Erdély történelmi hivatását
a szöveg az Ellenőr című kötetbe, amely- Bocskai István fejedelem hagyta örökségbe
ről tudjuk, hogy külföldön nyomták, de 1606‐ban: „Valameddig […] a magyar ko-
még idejében bejutott az országba. Írások- rona ott fenn, nálunknál erősebb nemzet-
kal szerepelt számos neves személyiség, ségnél, a németnél lészen […], mindenkor
Kossuth két cikkel is, az egyik az idézett szükséges és hasznos egy magyar fejedelmet
Ellenzék és pecsovics. Még versek is voltak: Erdélyben fenntartani, mert nékik is oltal-
Vörösmarty, Petőfi, Garay János költemé- mokra, javokra lészen. Ha pedig Isten azt
nyei. A reformtábor immár valóban átfogta adná, hogy a magyar korona Magyaror-
az egész magyar társadalmat. szágban magyar kézhez kelne, egy koronás
111

király alá, úgy az erdélyieket is intjük: nem- követek és a székely székek, azaz a magyar
hogy attól elszakadnának, vagy abban el- és a székely rendi nemzet kérték Magyaror-
lent tartanának, de sőt segéljék tehetségek szág és Erdély egyesítését. Ekkor azonban
szerént és egyenlő értelemből, azon korona Bécsben már fölülkerekedett az oszd meg
alá a régi mód szerént adják magokat”. és uralkodj politikája.
A XVII–XVIII. század viszontagságos Az erdélyi országgyűlés – ellentétben a
fordulóján lezajlott a nagy háború, amely pozsonyival – nem a latin, hanem a ma-
a török kiszorításával végződött. Elmúlt a gyar nyelvet nyilvánította hivatalos nyelv-
Rákóczi‐szabadságharc kora. Erdély nem vé. A törvénycikk nem sértette a harmadik
tudta a függetlenséget megtartani. A Szent rendi nemzetet, a teljes önkormányzattal
Korona jogára hivatkozva az erdélyi fejede- bíró szász közösséget, hiszen minden ügyü-
lem – utóbb nagyfejedelem – a Habsburg ket ezután is németül intézték. A közigaz-
uralkodó, egyéb címei között a magyar gatás és a bíróság pedig, különösen alsóbb
király lett. A török háború zivataros évei- szinten, a románokkal románul érintkezett.
ben I. Lipót király kénytelen volt az erdélyi A kolozsváriak és marosvásárhelyiek
rendi intézményeket elfogadni. A régi nagy másban is megelőzték a pest-budaiakat.
ország egyesítése azonban elmaradt. Aranka György javaslatára 1791‐ben meg-
Az erdélyi országgyűlés szerkezete kü- alakult az Erdélyi Magyar Nyelvmívelő és
lönbözött a pozsonyitól. A királyi hatalmat Kéziratkiadó Társaság. Az országgyűlés ha-
a gubernátor (kormányzó) képviselte. A fő- tározatot is hozott róla. Igaz, Bécsben for-
nemesek és akiket a gubernátor meghívott mai okokra hivatkozva nem engedélyezték,
(ezek a regalisták) nem különültek el felső- Bánffy György gubernátor felügyeletével
táblában, hanem együtt tanácskoztak a vár- azonban mégis eredményesen működött ez
megyék, a székely és szász székek, valamint az első magyar akadémia jellegű szervezet.
a szabad városok követeivel. Így a kormány Erdélyben ekkor már igen nagy számú
könnyen biztosíthatta a maga számára a román élt. A románokat az 1200‐as évek
többséget. Igaz, egyébként sem számolták a elejétől említik az oklevelek. (Szláv ne-
szavazatokat, nem a szavazatok száma, ha- vük vlach, ebből van a magyar oláh szó).
nem a szavazók tekintélye döntött. Bethlen Gábor idejében arányuk még
II. József halálát követően, hosszú szü- nem meghatározó. A román vajdaságokat
net után, 1790‐ben az erdélyi országgyűlést (Havaselvét, Moldvát) sújtó török zsarolá-
is egybehívták. A rendek hatalmas mun- sok, a vajdák zsarnoksága miatt bevándor-
kát végeztek (bár utóbb a javaslatokat az lásuk meggyorsult. A XVIII. század elejére
uralkodó alaposan megrostálta). A megyei a lakosság egyharmadát tették, a XVIII.
112

század végére pedig többségre jutottak. (A például a magyarokkal együttműködést
növekedés ekkor megállt, számarányuk az kereső Ioan Lemeny püspök is elismerte,
1920‐as évekig nemigen változott.) hogy „1791‐től fogva soha egy oláh osztály
Akik a románok közül az évszázadok vagy személy, csak azért, hogy oláh, el nem
során kiemelkedtek és nemességet kaptak, nyomatott, s a közhivatalok viseléséből ki
azok többnyire be is olvadtak a magyar ne- nem rekesztetett”.
mességbe. A nagy tömegek a jobbágyságba Az 1830‐as, 1840‐es években Erdélyben
tagozódtak, vagy őrizték hagyományos ha- is leginkább az idejét múlt jobbágyrendszer
vasi pásztor életmódjukat. Közös kiváltság- fenyegetett társadalmi fölfordulással. De
ra, területi önkormányzatra, mint a széke- mint a lakosságnak általában, így a jobbá-
lyek és a szászok, tehát nem tehettek szert. gyoknak is a többsége román, s a jobbágyok
Az uralkodó és kormánya a görögkele- terhei sokkal súlyosabbak, az úrbér kérdése
ti vallású románokat igyekezett a görög pedig rendezetlenebb volt, mint a szűken
katolikus, Rómát elismerő egyházi szer- értett Magyarországon. Az 1846‐os galíciai
vezetbe terelni. (Az Erdélyben legerősebb parasztfölkelés különösen fenyegető árnya-
magyar református közösség ezt nem tá- kat vetett Erdélyre. S azt is nehéz volt nem
mogatta.) A több-kevesebb sikerrel járó látni, hogy a polgári átalakulással, az egyé-
térítésnek annyi haszna volt a románságra nek fölszabadításával a nemzeti egyenjogú-
nézve, hogy kialakult egy Európát látott, ság követelése is mind erősebb lesz.
tanult papi réteg. Ők voltak azok, akik A szászok mint kiváltságos rendi nem-
először emeltek szót a román nyelv vegyes zet nehezen tudták eldönteni, hogy rendi
vagy kizárólagos használata mellett a ro- előjogaikat védelmezzék‐e, vagy a szabad-
mán többségű megyékben. elvű reformok mellé álljanak. A nemzeti
A román kérések, követelések gyönge ébredés a németországi szabadelvűekhez
pontja volt, hogy a románnak mint ne- köthette volna őket, de azok messze vol-
gyedik rendi nemzetnek az elismerését tak. A polgári jogegyenlőség, szövetségben
igényelték. Az erdélyi országgyűlés viszont a magyar szabadelvűekkel, a létezésüket
nem minden alap nélkül úgy foglalt állást, fenyegette, hiszen a szász székek terüle-
hogy a románság külön rendi kiváltságo- tein is kisebbségben voltak a románokkal
kat nem kaphat, hiszen Erdélyben a rendi szemben. A szász székek jobbágytartók
nemzethez tartozás nem függ a nemzeti- voltak, s jobbágyaik románok. A szászok
ségtől. Ha a román nyelvű ember nemes, a vezetői ezért inkább a bécsi abszolutiz-
magyar nemesekkel, ha jobbágy, a magyar mussal szövetkeztek.
jobbágyokkal közös a sorsa, a jogállása. Azt
113

A reformoknak Erdélyben csak kicsiny ellentétben nem volt vagyona. Jogot vég-
tábora létezett. A reformerek végső célul itt zett, és Wesselényi Miklós mellett gya-
is a feudális rendszer megszüntetését tűzték kornokoskodott, akihez aztán bensőséges
ki. Az 1846/47‐es erdélyi országgyűlésen barátság fűzte. Bölöni Farkas Sándor ala-
az örökváltságra is tettek javaslatot, de hát pította a kolozsvári kaszinót és a Vasárnapi
még az úrbéri rendezés (például a jobbágyi Újság című ismeretterjesztő hetilapot.
és földesúri földek rögzítése) is hátra volt. 1830/31‐ben egy arisztokrata kísérőjeként
Végül a meghozott törvény a jobbágyok ká- az Egyesült Államokba utazott. 1834‐ben
rára ütött ki. Az erdélyi szabadelvűek szá- megjelent útleírása, az Utazás Észak Ame-
mára természetes remény és kívánság volt rikában a Hitel mellett a legnagyobb hatást
a szűkebb Magyarország és Erdély egyesí- tette a hazai közgondolkodásra.
tésére, az unió. Erdélyi főnemes volt Jósika Miklós báró
Ami a magyar kulturális életet illeti, is, Wesselényi Miklós barátja, 1834‐ben az
annak egysége a történelmi határok kö- erdélyi országgyűlés tagja, 1849 után kül-
zött teljesen magától értetődő. Legföljebb földön bujdosó. 1836‐ban megjelent Abafi
azt emelhetjük ki, hogy Kolozsvár és Ma- című regénye óriási sikert aratott. Jósika
rosvásárhely a magyar nyelv és a magyar ontotta a regényeket és a színműveket,
műveltség ápolásában a XIX. század ele- akárcsak később Jókai, s Jókai jelentkezé-
jén még a jórészt németekkel újratelepített se előtt alighanem ő volt a legolvasottabb
Pest‐Buda előtt járt. magyar író.
Az Erdélyi Magyar Nyelvmívelő Társa- Erdély szülötte a két Bolyai. Az apa,
ságot már említettük. Az 1814‐ben indult Farkas a matematikában ma is alapvető föl-
Erdélyi Múzeum a kor legszínvonalasabb ismeréseit Tentamen című kétkötetes művé-
magyar folyóirata volt. 1821‐re fölépült ben látott foglalta össze. Fiának, Jánosnak
Kolozsvárott a magyar színjátszás állandó korszakalkotó műve a Tentamen függelé-
otthona, a Magyar Nemzeti Játékszín. Itt keként (Appendix) látott napvilágot. Bólyai
híresültek el a magyar színháztörténet első János alkotta meg a nem euklideszi, ún. ab-
nagy nevei. 1827‐ben Pesten vendégszere- szolút geometriát. Az Appendix és jórészt
pelt az Erdélyi énekes jádzó társaság, és el- kéziratban maradt munkái alapján minden
kápráztatta az igényes közönséget. idők egyik legeredetibb gondolkodású ma-
Kortársai Erdély Széchenyijének is nevez- tematikusának tartják.
ték Bölöni Farkas Sándort, de Széchenyivel
114

Az utolsó országgyűlés a régi fogadta. Szóbeszéd szerint ugyanis a bécsi
Magyarországon kormányzat nem akarta, hogy esetleg egy
nehezen kikezdhető Habsburg főherceg
Szűk hét év nem nagy idő. Alig több, mint képviseljen magyar érdekeket. S Bécsben
amennyi a gyermek megszületésétől eltelik fölrémlett a magyar Habsburg-oldalág ki-
addig, amíg belép az iskola első osztályá- alakulásának lehetősége is.
ba. Ennyi idő telt el azóta, hogy Lovassy A megyék, s így az ország a következő he-
László és Kossuth Lajos elhagyta börtönét. tekben a követválasztás lázában égett. Hol
Szűk hét év telt el azóta, hogy megjelent a győz az ellenzék, hol a pecsovicsok? A vár-
Pesti Hírlap első száma, majd kibontako- megyék 3/5‐ében működik adminisztrátor.
zott Kossuth Lajos hírlapi vitája Széchenyi Meglátszik‐e ez a választási eredményekben?
Istvánnal és Dessewffy Auréllal, a „fontolva Ki lesz a követ? Mi lesz a követutasításban?
haladók” tehetséges tollvivőjével. Pest, a vezérvármegye követutasítását
Eljött 1847 ősze, és a politikában immár Kossuth Lajos készítette. Az utasítás hosz-
két tábor mérkőzött egymással. Két párt, szú oldalakon keresztül, pontokba szedve,
két jól megkülönböztethető programmal. részletesen is újrafogalmazta az Ellenzéki
Arról jóformán már senki sem vitatkozott, Nyilatkozat elvi megállapításait. A polgári
hogy kellenek a reformok, s a magyar kü- átalakulás és nemzeti önrendelkezés min-
lönállás intézményeit meg kell őrizni. De az den lényeges feltételét tartalmazta (csupán
Ellenzéki Párt polgári átalakulást, nemzeti a népképviseletről szólt az Ellenzéki Nyi-
önrendelkezést és Európa színpadára lépő latkozatból ismert óvatos módon). A vár-
Magyarországot akart. Gyors átalakulást, megyék jó része Pest megye utasítását te-
amíg ez vér és tűz nélkül végbemehet. Ezzel kintette mintának. Így a követek többsége
szemben a Konzervatív Párt programjának szabadelvű, ellenzéki utasítás kapott.
lényege a rendi-feudális világ és az abszolu- Igaz, néhány helyen, ahol korábban
tisztikus módszerek lassú változtatása úgy, mindig az ellenzék győzedelmeskedett,
hogy a régi rendszer embereit átmentsék. most a kormány diadalmaskodott. Bihar-
A pártvélemények ütközése közepet- ban elütötték a követségtől Beöthy Ödönt.
te megérkezett az országgyűlésre a királyi Csongrád, Tolna és Temes megyékben,
meghívó levél. Évszázadok óta először – látván a nagyszámú pecsovics kortes ha-
magyarul. A királyi levél István főherceg- dakat, a szabadelvűek távol maradtak a vá-
nek, az elhunyt József nádor fiának ná- lasztástól, s így nem lettek követek Klauzál
dorrá választását javasolta. Ezt a magyar Gábor, Bezerédy István, Vukovics Sebő,
közvélemény kedvezően, sőt kis diadalként ismert szabadelvű hazafiak. Zalában Deák
115

Ferencet közfelkiáltással megválasztották, igényeltek, sőt a leirat a korábbi szokástól el-
de gyönge egészségi állapotára hivatkozva térően kész törvénytervezeteket is tartalma-
nem fogadta el a megbízást. zott. Az egész folyamat fölött persze, szándék
Pest megyében viszont, minden prak- szerint a kormány, Apponyi György magyar
tikával szemben, Batthyány Lajos gróf kancellár és Metternich bábáskodott volna,
erélyes támogatásával, nagy többség- s úgy, hogy a reformok nyomán a birodalom
gel Kossuth Lajost választották követté. és Magyarország között a kapcsolatok még
Széchenyi István gróf is úgy döntött, hogy szorosabbá váljanak, Magyarország még in-
nem a felsőtáblán él személyes megjelenési kább függő helyzetbe kerüljön.
jogával, hanem választott követként politi- A következő lépés ilyenkor a királyi javas-
zál. Sopron vármegyében két jelentéktelen latra adandó válasz megvitatása. Kossuth
pecsoviccsal szemben megbukott, s végül a kiváló politikai érzékkel aknázta ki, hogy
kicsiny Moson megye követe lett. a követek többségének utasítása volt az
1847. november 12-én megnyílt az or- adminisztrátori rendszer miatti sérelmek
szággyűlés. V. Ferdinánd ez alkalom- orvoslására. Nagy beszédben olyan éles
ból magyarul szólt. Mióta Habsburg hangú válaszfeliratra tett javaslatot, amely
I. Ferdinándot 1527‐ben Székesfehérvárott a magyar alkotmány megsértéséért, az (ide-
megkoronázták, ez először történt meg. Így genszerű) „kormányhatalom egyoldalú ter-
kívánta az 1844‐ben szentesített törvény a jeszkedéséért” alig burkoltan Apponyit és
magyar nyelv jogairól. Metternichet tette felelőssé, és a rendszer
Az új országgyűlésben az ellenzék vitat- egésze ellen irányult. „Mi egy szabad nem-
hatatlan vezére Kossuth Lajos lett. Azzá zet képviselői, itt a kormány minden sze-
emelte politikusi tehetsége és tündöklő mélyes kegyelmén felül állunk” – mondta.
szónoki képessége, amely ellenfeleit is le- Széchenyi, hogy mentse a helyzetet, köz-
nyűgözte. Annak ellenére így volt ez, hogy bülső javaslatot terjesztett be, amely az el-
az alsótábla nem szűkölködött kiváló fér- lentétek valamelyes kiegyenlítésére töreke-
fiakban. Ilyen volt mindjárt Kossuth Pest dett. A kormány támogatói, látván, hogy
megyei követtársa, Szentkirályi Móric vagy az ellenzéknek többsége van, jobb híján föl-
Szemere Bertalan és ifj. Pázmándy Dénes. sorakozott Moson követének előterjesztése
A munka a szokásos forgatókönyv szerint mögé. Mégis Kossuth felirati javaslata ment
indult. A rendek az alsótáblán megkapták a át 26:22 arányban.
királyi leiratot, amely a tanácskozás tárgyá- Míg a válaszfelirat a főrendeknél idő-
ul megjelölte azokat a fontosabb kérdéseket, zött, az alsótábla bizottságai és a kerüle-
amelyek általános vélemény szerint javítást ti ülések folytatták a munkát. Szemere
116

Bertalan beterjesztette a közteherviselés- arányban megszavazták. Az események me-
ről, Lónyay Gábor a kényszerített örök- rőben új fordulatot vettek.
váltságról szóló törvényt. A javaslatokat – Apponyi kancellár az országgyűlés föl-
az eltérő követutasítások miatt – részekre oszlatását fontolgatta. Arra is kész volt, hogy
bontva tárgyalták. Némelyik javaslathoz a az uralkodói parancs ellenére Pozsonyban
felsőtábla is hozzájárult, és a két tábla kö- maradó ellenzékieket elfogassa, a pesti El-
zös bizottságai hozzáfogtak a törvényter- lenzéki Kört bezárassa, és Pestre katonai
vezetek kidolgozásához. erővel rendelkező teljhatalmú királyi biz-
A sajtó, ha némileg cenzúrázva is, a javas- tost küldjön.
latokat és a vitákat részletesen ismertette, Az országgyűlés eredménytelenségét és
azok a közvéleményt széles körben pezsgés- föloszlatását azonban István nádor szemé-
be hozták. Az országgyűlés munkája kül- lyes kudarcként fogta volna föl. Másfelől
földön is érdeklődést keltett, róla a nyugati a magyar viszonyokat ismerő, magyarul
lapok hírt adtak. jól tudó fiatal főherceg látta, hogy az el-
A kormány utolsó mentsvára a felsőtábla lenzékkel szavazó birtokos nemesi követek
volt, amely a Batthyány Lajos gróf vezette egy része tart az éles fordulattól. Neki most
főrendi ellenzék szívós küzdelmének da- sikerült az, ami Széchenyinek nem: engedé-
cára a rendszer egészét megkérdőjelező vá- keny hangú, ígéreteket tartalmazó új leira-
laszfeliratot 1847. december 13-án vissza- tot eszközölt ki Bécsben.
utasította. Bécsben föllélegezhettek. Most A leiratot „szenvedélyes izgatottság
nyilván elkövetkezik, gondolták, az időt és remegő várakozás közt” 1848. febru-
rabló üzengetés a két tábla között, s az ad- ár 5-én egyetlen szavazattal az alsótábla
minisztrátorok segítségével megkezdődhet elfogadta. Kossuth részleges vereséget
a régi játék a megyékben a követutasítások szenvedett. Hogy a kezdeményezés az el-
változtatgatása érdekében. lenzék kezében maradjon, a felirat újbóli
Kossuth ekkor mindenkire a meglepetés megtárgyalását tűzette napirendre. A sza-
erejével ható javaslatot tett. Hatalmas be- badelvű reform nagy lendülete mégis
szédben kérte, hogy az alsótábla mondjon megfenekléssel fenyegetett.
le a válaszfeliratról, hiszen elküldése nem Pest megye követét ezekben a hetekben
törvényen, hanem csak szokáson alapul. más irányból is az elszigetelődés fenyeget-
Viszont „a sérelmeket azonnal tárgyalni te, mégpedig a Fiume‐Vukovár vasút terve
fogjuk […] orvoslatot sürgetek, vádat eme- miatt. A magyar mezőgazdasági terme-
lek a kormány ellen, biztosítékokat követe- lőknek létérdeke volt, hogy árujuk tengeri
lek […]” – jelentette ki. A javaslatot 25:21 kikötőbe jusson. A pest‐fiumei vasútvonal
117

gyors megépítésére azonban a költségek dolgozta ki, és azt az országgyűlés elé szán-
miatt nem volt esély. Bécsben kifejezetten dékozott terjeszteni. E szerint Budapestről
ellenségesen kezelték a fiumei vasút tervét. négy fő vonal indul ki, és ezekhez csatla-
Közben ugyanis már épült – állami támo- koznak a szárnyvasutak. Nem vitás, a nagy-
gatással – a bécs‐trieszti vonal. Ha a bécs‐ szabású terv hosszú távon az ország számára
pesti vasútvonal is létrejön, a magyar kivitel rendkívül kedvező lett volna.
Bécsen keresztül Trieszt felé veszi az útját. A Fiume‐Vukovár vasút tervét egyesek
Kossuth korábban azt javasolta, hogy azzal is támadták, hogy „a horvátoknak
Vukovár dunai kikötőjétől egy lényegesen építünk vasutat”. Széchenyi terve a közép-
rövidebb vonalon épüljön vasút a magyar ponti vasútról lépésről lépésre egyre több
tengerpartig. Vukovárig vízi úton érkezett támogatót nyert, s várható volt, hogy ha
volna a magyar gabona. A megvalósítás biz- napirendre kerül, diadalmaskodik a vuko-
tosnak látszott, hiszen jelentkeztek a befek- vári vasúttal szemben. Kossuth tekintélyét
tetők, és 47 megye utasítása támogatta. csorbító vereség – az érdemi változásoktól
Széchenyi régi és hazafias elgondolásá- elkanyarodó kérdésben.
hoz visszatérve, nevezetesen, hogy Buda- A Párizsból szállongó hírek ekkor merő-
pest az ország szívévé és elsőrendű nagyvá- ben új helyzetet teremtettek.
rossá fejlődjék, egy középponti vasút tervét
118

VI. Forradalom és szabadságharc
1848. március első napjai és még jól emlékeztek arra, hogy miként
Pozsonyban füstölt el sokak vagyona a napóleoni hábo-
rúk idején a bankjegyek leértékelése miatt.
E urópa egén 1847 óta viharfellegek gyü-

lekeztek. A legsebezhetőbb térség éppen
a Habsburgok birodalma volt. Itt a bécsi
Pozsonyban már február 24-én azt beszél-
ték, hogy Kossuth és Batthyány (Széchenyi
naplójában „a két Louis”) új dolgokra ké-
kongresszus óta – talán Magyarországot ki- szülnek. Másnap, február 25-én az ellenzéki
véve – megállni látszott az idő. Metternich követek magántanácskozásán Kossuth in-
szavaival a Monarchia öreg, huzatos épü- dítványozta, hogy az országgyűlés fölirat-
let, amelyen nem lehet ajtót, ablakot vágni, ban kérjen alkotmányt mind a Lombard–
mert akkor az egész összedől. A nagy, de a Velencei Királyság, mind az örökös
nemzeti határokat keresztbe vágó biroda- tartományok számára. Egyszersmind szor-
lom semmiből sem maradhatott ki, minden galmazta az Itáliában állomásozó magyar
válság közvetlenül érintette. ezredek hazavezénylését. Kimondva a cél: a
S valóban, az 1848. január 12-én a dinasztia megvédése és a béke megőrzése.
szicíliai Palermóban kitört fölkelés, amely A több napig tartó titkos megbeszéléseken
alkotmány megadására kényszerítette a Kossuth javaslatát az ellenzéki politikusok
nápolyi Bourbon királyt – azonnal meg- ekkor még leszavazták.
betegítette Ausztriát, hiszen a nyugtalan- Március elsején megérkezett Pozsonyba
ság a Habsburgok olaszországi birtokain is a párizsi forradalom hiteles híre. Ez volt az
áthullámzott. Európa-szerte nem nagyon a pillanat, amely döntő befolyást gyakorolt
figyeltek még Itáliára, de hazánkban Petőfi Magyarország és az Osztrák Császárság
már versben jósolta meg, hogy „[…] hal- történetére. Kossuthot immár nem lehetett
vány narancs helyett a déli fák / Piros vér- visszatartani. Március 3-án „roppant számú
rózsákkal lesznek tele”. hallgatóság, fulladásig tömött karzatok”
Lombardiában 1948 februárjában az előtt, „remegő várakozás” közepette az alsó-
osztrákok kénytelenek voltak szükségálla- tábla kerületi ülésén elmondta nagy beszé-
potot hirdetni, az osztrák államkötvények dét „az országgyűlési teendők tárgyában”.
árfolyama pedig esni kezdett. Ennek fele A nyitószót Balogh Kornél, Győr megye
sem volt tréfa, hiszen pénzként Magyaror- konzervatív követe adta meg, aki elfogódott
szágon a bécsi bank bankócédulái forogtak, hangon azt indítványozta, hogy kérjenek
119

fölvilágosítást – és megnyugtatást – a ki- Mert „büró [hivatal] és bajonett [a hadsereg
rálytól a bankjegyek fedezetéről. Az elmúlt szuronyai] nyomoru kapocs”.
hetekben a papírpénz iránti bizalmatlan- Ez követően Kossuth előadta azokat
ság valóban növekedett, a papírpénzt nem a rendszerváltó törvényeket, amelyek az
akarták elfogadni, az ezüstpénz pedig el- alsótáblán többé-kevésbé már többséget
tűnt a forgalomból. nyertek, de a felsőtábla ellenállása miatt
Kossuth az első mondatban „a percek ott meg is rekedtek. Így javasolta az úgy-
roppant felelősségére” emlékeztetett. Nem nevezett háziadónak (a megyei közigaz-
bocsátkozik a pénzügyi viszonyok elemzé- gatás költségeinek) megosztását a nép-
sébe – folytatta –, de mert látható, hogy a pel, valamint országos pénztár létesítését
rólunk nélkülünk intézkedő idegen hata- ugyancsak a terhek közös viselésének elve
lom milyen végtelen zavarokat okoz gazda- alapján. Javasolta továbbá „az úrbéri vi-
sági életünkben, Magyarország pénzügyeit szonyokbóli kibontakozást kármentesítés-
alkotmányos ellenőrzés alá kell helyezni. sel”, azaz a jobbágyok kötelező fölszaba-
Tehát önálló magyar pénzügyminisztériu- dítását úgy, hogy a földesurak méltányos
mot kell kívánnunk. kártalanítást kapjanak. (Egyelőre nyitva
A haza szabad jövője miatt azért aggód- maradt, hogy milyen forrásból történjék a
nak a magyarok, mert a magyar király kártalanítás.)
többi országában a rendszer egyenesen „De alkotmányos életünk is valódi kép-
ellentétes az alkotmányossággal, azaz az viseleti rendszerré fejlődést igényel” – foly-
Osztrák Császárságot abszolutisztikusan tatta Pest megye követe. Ezért a lélektelen
kormányozzák. „Meggyőződésem, hogy a és idegen befolyás alatt álló kinevezett hi-
köztünk és a Császári Birodalom […] né- vatalnokokat olyan független, nemzeti kor-
pei közt fennforgó érdektalálkozást önál- mány váltsa föl, amely a többségnek legyen
lóságunk, szabadságunk és jólétünk kára felelős. Átmenetileg, amíg az új törvények
nélkül csak a közös alkotmányosság érze- hatályba nem lépnek, a Helytartótanács ta-
lemrokonító alapján lehet kiegyenlíteni” nácsosai felügyeljék a reformokat, felelősség
jelentette ki Kossuth. Tehát azt a szabad- mellett. Látnivaló, hogy a lényegben követ-
ságot, amelyet Magyarország számára ké- kezetes Kossuth, valamint elvbarátai meny-
rünk, az osztrák örökös tartományok szá- nyire körültekintők a formákat illetően. Az
mára is meg kell adni. Ez a béke, a népek események azonban váratlan gyorsasággal
és az uralkodóház biztonságának a záloga. egymásra torlódtak.
120

1848. március első napjai Pesten nak a hivatásos politikusok számára az
alkotmányos mű befejezéséhez. Ha ezt az
Mint tudjuk, a pest-budai szabadelvűek országgyűlés mégis elmulasztja, az ügy tá-
az alapszabály szerint működő és tagdíjat mogatására az Ellenzéki Kör országos alá-
is szedő Ellenzéki Körben szerveződtek. írásgyűjtést szervez.
A pesti fiatal, radikális értelmiségiek törzs- A tettre készebb rész nem nyugodott bele
helye a Pilvax kávéház, de többségük az El- a várakozásba, és március 5-én Pozsony-
lenzéki Körnek is tagja volt. ba küldte Irányi Dánielt, hogy tudakolja
Az Ellenzéki Kör tagsága elégedetlenke- meg, mi is a szabadelvű követek szándéka.
dett az ügyek pozsonyi egy helyben topogá- Kossuth elmagyarázta, hogy a siker érdeké-
sa miatt. A párizsi események híre Pesten is ben tekintettel kell lennie az ingadozókra
bátorítóan hatott. Az Ellenzék Kör március és a félénkekre. Másfelől fény derült arra,
4-én éppen az erélyesebb föllépés lehető- hogy a nézetazonosság teljes a pozsonyi sza-
ségét, módját vitatta, amikor megérkezett badelvű vezér és a pestiek között. Kossuth
Kossuth március 3‐i beszédének szövege. az aláírásgyűjtés ötletét is helyeselte.
A szokatlan számban megjelent tagok előtt Irányi március 8-án érkezett vissza Pest-
a fölirati javaslat „olvastatott, és fölolvasta- re. A Kossuthtal egyeztetett politikát most
tott két ízben, s a lelkesedés, mely olvasás már a Kör minden további nélkül elfogad-
közben is alig volt lenyugtatható, fölolvasás ta. Az Ellenzék Kör március 9‐ei politikai
után egész erejében kitört”. vacsoráján Irinyi Józsefet, ekkor a Pesti
Az ülésről készült följegyzés szerint a Hírlap munkatársát bízták meg azzal, hogy
jelenlévők érzékelték, hogy „a sas szabad írja meg a tervezett petíciót. Ez március
röptében akadályokra talált, s a szabadság 11-én estére el is készült, a végén 12 pontba
szelleme nemes lendületében törpe körül- sűrítve azokat a követeléseket, amelyekből
ményekkel volt kénytelen alkudozni”. Azaz az országgyűlés nem engedhet, s amelyek
Kossuth igyekezett mérsékelt formába ön- a kossuthi érdekegyeztető programmal tel-
teni az átalakulás programját. jes összhangban vannak. Másnap, március
Az ülésen résztvevők többsége megfonto- 12-én a petíciót és a híressé vált 12 pontot
lás után elnapolta az önálló és azonnali cse- – amely alig különbözött a végleges, már-
lekvést, noha abban teljes volt az egyetértés, cius 15‐ei változattól – kifüggesztették az
hogy a fölirati javaslat csonka, különösen a Ellenzéki Kör helyiségében.
sajtószabadság „mint az egész alkotmányt Az aláírásgyűjtés mellett a Kör egyik
megerősítő boltozat” követelésének hiánya tagja – bizonyára a francia példa nyomán –
miatt. Úgy gondolták, hogy időt hagy- nagy nyilvános politikai lakoma rendezését
121

javasolta. A Pilvax kávéház ifjai magukévá tonként megvitatták, akkor indítsanak ne
tették az ötletet, és hozzáfogtak a szerve- csupán pesti, hanem országos aláírási akci-
zéshez. Időpontként március 19‐ét, a József ót, hogy az egész nemzet nevében nyilat-
napon kezdődő vásár első napját választot- kozhassanak.
ták, számítva a Pestre látogató nagy számú A kisebbségben maradt ifjúság átvonult
vásározóra. Az is fölvetődött, hogy a lako- a Pilvax kávéházba, és csoportokra bomol-
mát a Rákos mezején rendezzék. va folytatták az izgatott tanácskozást. Már
Március 14-én délután 2 órakor az El- jócskán este volt, amikor kivágódott az ajtó,
lenzéki Kör ismét tanácskozást hirdetett. és berobbant egy 18 év körüli fiatalember.
A gyűlésen neves szabadelvű politikusok, Fölugrott egy biliárd asztalra, úgy kiáltot-
birtokos nemesek és szép számmal joghall- ta: – „A pozsonyi hajóval jöttem! Bécsben
gatók is megjelentek. Az elnöki emelvényen kitört a forradalom!”
mások között Fényes Eleket, a híres statiszti-
kust, a Kör alelnökét, Nyáry Pál Pest megyei
alispánt, Jókai Mórt, a fiatal s máris népsze- Forradalom Bécsben
rű írót lehetett látni. A kapualj, a lépcsőház,
a folyosó tömve emberekkel. Az utcán is A nagyváros Bécs lakosainak száma, szel-
ezernyi érdeklődő várta a fejleményeket. leme ugyan semmiképp sem mérhető össze
Az egyetemi hallgatók és a Körhöz nem Párizséval, de a rossz termés, az emelkedő
tartozó ifjúság nevében egy 21 éves, tüzes élelmiszerárak megviselték Bécs külváro-
szemű fiatalember, Vasvári Pál népgyű- sainak népét. A művelt polgárok pedig bí-
lés tartása és a 12 pont nyilvános terjesz- rálták a cenzúrát, és alkotmányos monar-
tése, aláírással megerősítése mellett szólt. chiáról álmodoztak, vitatkoztak az olyan
„A mostani országgyűlés nem képes a bé- körökben, mint a Jogi Politikai Olvasóegy-
csi kabinetet elég erővel megtámadni […] let. Hivatott vezérük, részletes programjuk
A pozsonyi hullám ostromolja Bécset, mi azonban nem volt. A rendi intézmények is
küldjünk utána egy másikat” – mondta. csak egészen csökevényes formában létez-
A tekintélyes Csongrád megyei politi- tek. Ezért irányult Bécsben egyre nagyobb
kus, Klauzál Gábor (később miniszter) ér- figyelem a pozsonyi magyar országgyűlés
velése nyomán azonban megfordult a han- munkájára.
gulat. Klauzál szabadelvűként helyeselte a Tudták ezt Pozsonyban is. Kossuth sze-
célkitűzéseket, most mégis óvatosságra in- mélyesen intézkedett, hogy a német nyelvű
tett. Küldjék a 12 pontot előbb Pozsonyba pozsonyi Pressburger Zeitung mellékleté-
Batthyány Lajoshoz, s majd miután pon- ből, amely nyomban közölte a március 3‐i
122

beszédet, a szokásosnál többet nyomjanak. az egyetemnél gyülekeztek, majd a hozzá-
A példányokat postakocsival, magán pogy- juk csatlakozókkal zárt sorokban a tarto-
gyászban vitték Bécsbe, és eljuttatták az mánygyűlés épületéhez vonultak. Itt akkor
ottani Jogi Politikai Olvasóegyletbe, vala- már polgárok nagy csoportja várakozott.
mint a bécsi egyetemre. Az ekkor Bécsben A tüntetők arra számítottak, hogy a tar-
tartózkodó Pulszky Ferenc is készített né- tománygyűlés tárt karokkal fogadja őket,
met fordítást, és széles ismeretségi köre se- és a rendekkel együtt adnak nyomatékot
gítségével terjesztette. A szabadelvű Pulszky a petíciónak. A kapuk azonban zárva ma-
már az országgyűlési ifjúság Társalkodási radtak. A tüntetők később félresöpörték a
Egyletének szervezésében is részt vett, fele- bejáratot őrző gárdistákat, és bejutottak az
sége egy bécsi bankár lánya volt. ülésterembe. A rendek a Burghoz (a császári
Az alkotmány bécsi hívei március 4-én lakhelyhez) vonultak, hogy tolmácsolják a
szervezkedni kezdtek, és ők is petíciót, nép követeléseit.
változásokat szorgalmazó kérvényt írtak. Míg az események újabb és újabb hullá-
A kérvényt 12-én, vasárnap az egyetem au- mokat vetettek, a Landhaus udvarán egy
lájában tartott gyűlés jóváhagyta. A diákok orvostanhallgató „dörgő hangon”, „rop-
elhatározták, hogy másnap a tanácskozást e pant örömriadások közt” Kossuth március
napon megkezdő alsó-ausztriai tartomány- 3‐i beszédét olvasta föl a tömegnek. Némi
gyűlés (Landhaus) elé vonulnak. habozás után déli 1 órakor bevetették a ka-
Az események megértéséhez tudni kell, tonaságot. A katonaság sortüzet adott. Az
hogy a császári udvart nem érték váratla- elesettek között volt az említett orvostan-
nul az események. Zsófia főhercegnő, a hallgató is.
trónörökös Ferenc Károly felesége, Ferenc A bécsi polgárőrség, amelyet még a na-
József édesanyja és környezete gyűlölte póleoni háborúk idején állítottak föl, szin-
Metternichet, s egyáltalán nem bánta, ha tén Metternich menesztését követelte. Azt
megbukik. A bécsi polgárok petíciója pe- is elérték, hogy a külvárosok lecsendesíté-
dig, bár a polgárság érdekében szólt, a „csá- se, a fosztogatások megakadályozása érde-
szár árulóit” vádolta, nem kívánta a császári kében fegyverezzék föl a diákokat. Este 9
és nemesi előjogok korlátozását, és meg sem órakor Metternich végre megkapta a csá-
említette a jobbágyok terheinek eltörlését. szár helyett intézkedő Lajos főhercegtől
Március 13-án felhős, de enyhe nap kö- a fölszólítást: mondjon le. A régi Ausztria
szöntött Bécsre. A diákok már kora reggel megbukott.
123

Március tizenötödike Pest-Budán egyetem felé tartó menethez. Az egyetem
rektora ugyanis az egyetemi hallgatóknak
„A mennydörgés azt mondja: Le térdeidre rövid úton megtiltotta, hogy a március
ember, az Isten beszél. A nép szava is meg- 19‐ei rendezvényen részt vegyenek, a jogi
dördült, és mondá: Föl térdeidről, rabszol- kar egyik tanára pedig elkobozta az aláírási
ga, a nép beszél! Tartsátok tiszteletben e na- ívet. Néhány óra múlva ország-világ meg-
pot, melyen a nép szava először megszólalt. látta, hogy többről, mérhetetlenül többről
Március 15‐e az, írjátok föl szíveitekbe és van szó, mint diákos hevületről.
el ne felejtsétek” – írta a nagy nap részese, Amikor Petőfiék 8 óra körül kiléptek
Jókai Mór lapjában az Életképekben. az utcára, alig voltak tizenöten. Első útjuk az
A bécsi forradalom hírére már hatásta- orvoskarhoz vezetett, létszámuk már ekkor
lanul halt el a megfontolt lépésekre intő három-négyszázra növekedett. Szakadt az
szó, „az ifjúságnak tettleges fellépése el lőn eső, s egész nap hol elállt, hol újra rákezdett,
határozva”. Az első lépés „és egyszersmind de – mint Petőfi írta – „a lelkesedés olyan,
legfőbb kötelesség szabaddá tenni a sajtót”– mint a görögtűz; a víz nem olthatja el”. Az
jegyezte be utóbb naplójába Petőfi Sándor. orvoskar udvarán Jókai fölolvasta a 12 pon-
Március 15-ének kora reggele, úgy tot, és Petőfi elszavalta a Nemzeti dalt, ame-
fél hét tájban már együtt találta Petőfit, lyet március 13-án írt a 19‐i lakomára.
Jókait, Vasvárit és Bulyovszkit. A petíció Az orvosoktól a mérnökökhöz, innen a
szövegét az alkalomhoz illő módon kiált- jogászokhoz vonult a számban rohamosan
vánnyá alakították, s a 12 pontba beiktat- növekvő tömeg. A jogi kar dékánja elébük
ták, hogy a politikai foglyokat bocsássák állt: – Uraim, a törvény nevében! – kezdte,
szabadon. A budai kaszárnyában ugyanis de szavait elnyelte a sokaság moraja. Ekkor
már egy éve ítélet nélkül fogva tartották már négy-ötezren is lehettek.
Táncsics Mihályt, a Népkönyv és Sajtó- „[…] Jókai az ifjak vállain kiemelkedik
szabadságról nézetei egy rabnak című írá- a sokaságból” – írja visszaemlékezésében
saiért. Amint a szövegezéssel elkészültek, Egressy Gábor, a színész – „a programot
visszasiettek a Pilvaxba. fölolvassa […] tolmácsolja szózatát az idő-
Az utcán ekkor már falragaszokat le- nek […] Petőfi fölemelkedik, mint egy túl-
hetett olvasni. Ott volt a 12 pont, és egy világi alak […] mint megtestesült népszen-
másik is, mely szerint „kik az ifjúság sor- vedés, mint végítélet halálangyala. Elüvölti
sát szívükön hordják, s azt mostani tan- Nemzeti dalát! […] Leírhatatlan e dalnak
rendszere bilincseiből fölszabadítani óhajt- hatása a népre, mely nőttön nőtt – s meges-
ják”, csatlakozzanak az aznap tíz órakor az küvék Isten szabad ege alatt.”
124

– A cenzorhoz! – zúgott a kiáltás. – Íras- kosítás is váratott magára. A szabad téren, a
suk alá vele a Nemzeti dalt és a 12 pontot! makacsul csapkodó eső ellenére addig soha
– Cenzorhoz nem megyünk! Többé nem nem látott tömeg gyűlt össze. Egy akarat-
ismerünk semmilyen cenzort – szólt ellent- tal elhatározták, hogy a városi tanácshoz
mondást nem tűrően Petőfi. El egyenesen a vonulnak, hogy ott a 12 pontot elfogadtas-
nyomdába! sák, és mint mondták, a nép a (kiváltságos)
A tömeg megindult Landerer nyomdája polgársággal egyesüljön. E célra az ifjak
felé, ez a nyomda volt legközelebb. – Él- vezetőiből küldöttséget választottak. A kül-
jen a szabadság, éljen az egyenlőség! Éljen döttség tagjai lettek az érett megfontoltságú
Kossuth! – hangzott mindenfelől. És az új Klauzál Gábor és Nyáry Pál is, akik szintén
jelszó: – Éljen a sajtószabadság! ide siettek.
Landerer megnézte a 12 pont kéziratát, „A városi tanács szűk körbe szorítva a
amelyről hiányzott a cenzor engedélye. fulladásig megtelt teremben, soha nem
Tudta, hogy az ellenállás értelmetlen. érezte magát oly kényelmetlenül, mint
– Foglaljanak le egy sajtót – súgta a ve- most” – olvassuk az események krónikájá-
zéreknek. ban – „asztalon előtte s körülötte a padokon
Irinyi odalépett az egyik géphez, és ün- sáros csizmákkal álltak sűrűn a követelők,
nepélyesen kijelentette: – E sajtót a nép ne- feldöntvén a tentát, összegyűrvén a zöld
vében lefoglaljuk! – Éljen a nép! – kiáltot- posztót.” A tanács, tetszik, nem tetszik, a
ták a nyomdászok. Landerer ezután látható 12 pontot rövid habozás után elfogadta, a
megkönnyebbüléssel kijelentette: – Az erő- polgármester pedig aláírta, és pecséttel el-
szaknak nem állhatok ellen! látta. A rend és vagyonbiztonság fönntartá-
Kiderült, hogy a Nemzeti dalnak nincs sára a tanácsnokokból és a márciusi ifjakból
ott a kézirata. Petőfi leült az egyik asztal- rögvest rendre ügyelő választmányt alakí-
hoz, és futtában, emlékezetből vetette pa- tottak. Még aznap megkezdődött a fegyve-
pírra a verset. Amikor egy-egy versszak el- res nemzetőrség szervezése
készült, Vasvári ollóval levágta, és odaadta Pest‐Budán nem székelt kormány, ame-
a szedőnek. Féltizenkettőkor a nyomdászok lyet a vívmányok elfogadására és törvénye-
az ablakból szórni kezdték a szabad sajtó sítésére lehetett s kellett volna bírni, vagy
első szülötteit. ha nem hajol, el lehetett volna űzni. A leg-
Három órára népgyűlést hirdettek a magasabb hivatal a helytartótanács volt.
Nemzeti Múzeum elé. A múzeumkertet ak- S míg a helytartótanácsnak szánt határoza-
kor még nem övezte díszes vasrács, értelem- tot vitatták, az utcáról mind sűrűbben és
szerűen nem voltak ott szobrok, sőt a par- követelőbben harsogott a kiáltás:
125

– Budára, Budára!… A helytartótanács- nagy számmal csatlakoztak, folytonosan ri-
hoz!… Nyittassuk meg Táncsics börtönét! adozá: Éljen Táncsics Mihály, a nép embe-
– Hirtelen elterjedt a hír: katonaság jön. re! Éljen a sajtószabadság! Éljen a szabad-
De nem rettent meg senki. Vajda János, a ság, egyenlőség!”
költő, a márciusi ifjak egyike fölugrott egy A Nemzeti Színház aligazgatója, a ne-
zöldséges standra: ves költő és kritikus Bajza József aznap
– Fegyverezzük föl magunkat! A budai közkívánatra Katona József Bánk bánját
fegyvertárban van puska, szurony elég! Es- tűzte műsorra. A közönségnek azonban,
ernyővel a kezünkben nem vívjuk ki a sza- lázas állapotában nem volt türelme végig-
badságot! Föl, Budára! – kiáltotta. A kato- hallgatni az előadást. A Nemzeti dalt kö-
naság kirendelése szerencsére vaklármának vetelte, melyet Egressy Gábor szavalt el; a
bizonyult. visszatérő esküt a közönség fölemelt ujjak-
Az immár húszezer főnyi tüntető tömeg kal vele együtt mondta. Együtt énekelte a
a hajóhídon át Budára, föl a Várba vonult. közönség a karral Erkel Hunyadi László
A tüzérek égő kanóccal álltak az ágyúk című operájából, hogy „Meghalt a cselszö-
mellett, de a tűzparancs lehetősége föl sem vő…” – nem titkoltan Metternich buká-
merült. „A nagyméltóságú helytartótanács sán örvendezve. Énekelték a Himnuszt, a
sápadt vala és reszketni méltóztatott, és öt Szózatot, a Marseillaises‐t, majd a Rákóczi
percnyi tanácskozás után mindenbe bele- induló hangjai mellett a közönség „riadó
egyezett” – idézzük ismét Petőfi naplóját. éljenekkel” oszlott el.
Kezeskedtek, hogy a katonaság – mivel a
közrendet nem veszélyezteti semmi – a ka- „Magyar történet múzsája,
szárnyákban marad. Vésőd soká nyúgodott,
Táncsics börtöne pedig megnyílt. „A Vedd föl azt s örök tábládra
nép égrázó éljenriadások közt karolta fel őt Vésd föl ezt a nagy napot!
[…] s győzelmi pompával, egész díszme- Nagyapáink és apáink,
nettel hozta le Budáról Pestre” – olvassuk Míg egy század elhaladt,
a Pesti Divatlap beszámolójában. „Az ő és Nem tevének annyit, mint mink
neje számára rendelt bérkocsiból kifogták Huszonnégy óra alatt”
a lovakat, s felváltva mintegy tizenkét em-
ber húzta azt […] s a kísérő roppant tömeg, – írta Petőfi Sándor „15‐dik március, 1848”
melyhez a munkások tisztes osztályából is című krónikás énekében.
126

Pozsony, Bécs és Pest találkozik koztak. Még nem lehetett tudni, Bécsben
milyen fordulatot vesznek az események.
Kossuth március 3‐i (a kerületi ülésben Március 14-én a kora délelőtti hajó-
tett) fölirati javaslatát másnap az alsótábla val megjöttek az új, hiteles hírek. Maga
országos ülése is egyhangúlag elfogadta. Kossuth is csupán néhány perccel a kerületi
Továbblépni azonban nem lehetett, mert ülés előtt tudta meg, hogyan alakultak az
István nádor Kossuth beszédének elhang- események a császárvárosban. Az ülés meg-
zása után azonnal Bécsbe utazott. Hama- nyitása után azonnal szólásra emelkedett az
rosan követték az országbíró és a tárnok- immár egy párt – mint mondta – a hazafi-
mester is, azok a főméltóságok, akiknek ak pártja előtt. „A múlt éjjel Bécsben pol-
joga lett volna a főrendi táblát összehívni. gárvér folyt” – jelentette be. „Metternich
A főrendi tábla tehát nem ült össze. minisztériuma megbukott.”
A császárvárosban izgatott tanácskozás A hosszan tartó üdvrivalgások elülte
folyt. A sötét képekkel küszködő Széchenyi után azonban Kossuth azzal folytatta, hogy
fölajánlotta, hogy teljhatalmú császári biz- nem ingerelni akar, hanem megnyugtat-
tosként, az országgyűlést fölfüggeszti vagy ni. Az országgyűlés emelje föl politikáját a
föloszlatja, az Ellenzéki Kört betiltja. Kérte körülmények színvonalára! A haza sorsával
a szabad rendelkezést a katonasággal. A régi játszik, aki engedi magát túlragadni a kellő
rendszer urai azonban iránta is bizalmatla- vonalon, de a vonalon innen mindent rög-
nok voltak, az országgyűléshez pedig végül tön meg kell tenni.
nem mertek hozzányúlni. Az oly sokszor lázítónak rágalmazott
Bécset ekkor már, mint tudjuk, jó ideje Kossuth a lángra lobbant házban – a forra-
rendszeres hajójárat kötötte össze Pozsony- dalom tüzénél – óvott az erőszaktól. A tör-
nyal és Pesttel. A menetrend alapján pon- vényes forradalmat, a forradalmi átalakulás
tosan tudni lehet, hogy a nagy események törvényes programját hirdette meg. A rög-
híre mikor érkezett meg a Duna menti vá- tönzött beszéd a felirati javaslatot – a 12
rosokba. Bécs és Pozsony között 1848‐ban ponttal egybecsengően – a sajtószabadság-
már távíró is működött, de utóbbit termé- gal és a nemzeti őrsereg fölállításának javas-
szetesen a kormány emberei birtokolták. latával egészítette ki.
Március 13-án este 6 órakor menetrend Délután háromkor végre a főrendi tábla
szerint kikötött Pozsonyban a bécsi hajó. ülése is megkezdődött, a két tábla párhu-
Hozta a híreket. „Bécsben megkezdődött” zamosan tanácskozott. A főrendek most
– írta naplójába Széchenyi. Az országgyű- már elfogadták a föliratot. Az alsótábla
lési ifjúság ünnepelt. A politikusok vára- nem tartotta magát a napirendhez, hanem
127

folyamatosan készen állt arra, hogy új ha- gyűlési ifjúság nem tudhatta: ekkor a pesti
tározatokat hozzon. A legnagyobb vita, a utca már a tüntető tömeg birtokában volt.
kétség és habozás éppen a kulcskérdésben, A Bécsbe érkező magyar küldöttséget
„az úrbéri viszonyokbóli kibontakozás” mi- tomboló lelkesedés fogadta. Az utcákon
kéntjében jelentkezett. fáklyákat hordozó, ünneplő tömeg hullám-
Végül a nagy áttörés, a gyökeres megol- zott. Csak az imént hirdették ki a jámbor
dást hozó szövegváltozat éjfél után született I. Ferdinánd császár kiáltványát, amely
meg: „Minden úrbéri viszonyok mindenütt szerint az Osztrák Császárság alattvalói al-
az egész hazában egyszerre leendő meg- kotmányt kaptak. A bécsi nép a szabadság
szüntetése iránt törvény akként alkottassék, ígéretéért – nem minden alap nélkül – a
hogy a magánbirtokosok kármentesítésé- magyarokat magasztalta.
nek kötelességét a közállomány vállalja el.” Kossuth kocsija a hajóállomástól szál-
Ez egészen egyszerűen azt jelentette, lásáig vezető úton háromszor állt meg a
hogy az úrbéres földek minden teher nél- torlódó sokaságban, s háromszor mondott
kül, ellenszolgáltatás nélkül a volt jobbá- rögtönzött német nyelvű beszédet. A nép
gyok szabad polgári szabad tulajdona lesz. meg-megújuló követelésére a szálloda erké-
A nehéz döntéshez – hiszen a földesurak lyéről még négyszer szólt.
kártalanítása bizonytalan maradt – a pa- A kortársak szerint Kossuth kezében tar-
rasztmozgalmak vakhíre is hozzájárult. El- totta a dinasztia sorsát. A katonaság a pol-
határozták továbbá – így, mindenre kiterje- gárság követelésére már korábban kiürítette
dően először – a közterhek közös viselését. Bécset, és a városfalaktól távolabb táboro-
Másnap, március 15-én délelőtt 10 óra- zott. A császári lakhelyen, a Burgban mind-
kor piros-fehér-zöld zászlóval és magyar össze két dragonyos század őrködött.
címerrel díszített gőzösre szálltak az „argo- A magyar küldöttség 16-án déli egy óra
nauták” (az ókori mondában az aranygyap- körül érkezett a Burgba. Az utca izgatott
júért hajózók), az országgyűlés küldöttei. hullámzása, a magyarok ünneplése, ha le-
Vitték magukkal a polgári-nemzeti átala- het, még fokozódott. Az uralkodásra alkal-
kulás foglalatát, az országgyűlés föliratát. matlan szegény Ferdinánd – magyar király-
A Duna partjait ünneplő emberek lepték ként az ötödik – néhány halk, barátságos
el, mozsárágyúk durrogtak. A kora délutáni szóval átvette a föliratot.
hajóval mintegy háromszáz kardos, kokár- A fölirat, Széchenyinek még a hajón tett
dás ifjú indult Bécsbe, a követek után. Sem javaslata szerint, kiegészült azzal, hogy István
az országgyűlés küldöttsége, sem az ország- nádor, mint a király megszemélyesítője, kapjon
128

fölhatalmazást a felelős magyar kormány változtatták. A módosítások közül a legfon-
kinevezésére. Erre azért volt szükség, hogy tosabb az adott történelmi helyzetben az
az osztrák udvari befolyást, a kamarilla ár- volt, hogy Batthyány Lajos miniszterelnöki
mánykodását kikapcsolják. István nádor megbízatását a kéziratból kihagyták.
kijelentette, hogy amennyiben a fölirat nem István nádor a kétségbeesés határára ju-
nyer elfogadást, nádori tisztéről lemond. tott. Az államértekezlet színe előtt és a ma-
A birodalmi államértekezlet, amely gyar politikusoknak egyaránt kijelentette,
V. Ferdinánd helyett, a magyarok súlyos megfogadta, hogy a javaslat elutasítása ese-
sérelmére a magyar ügyekben is döntött, tén lemond a nádorságról. Másfelől meg-
déli 12‐től folyamatosan ülésezett. Tagja- volt győződve arról, hogy lemondása nyílt
inak többsége a válságos helyzet ellenére szakításhoz vezet a magyarokkal, és a di-
sem akarta a föliratot elfogadni. Különösen nasztia végromlása elkerülhetetlen.
Kossuth nevétől öntötte el őket az „irtózat”, Március 17-én reggel tehát, talán Kossuth
hiszen nélküle a magyar kormányt nem tanácsára, talán saját elhatározásából, Ist-
lehetett elképzelni. Legtovább Lajos főher- ván nádor bement V. Ferdinánd lakosztá-
ceg, Ferdinánd nagybátyja és Ferenc Ká- lyába, és megszerezte a császár-király köz-
roly, Ferdinánd öccse, a trónörökös (Ferenc vetlen szóbeli fölhatalmazását arra, hogy
József apja) állt ellen. mint a király megszemélyesítője Batthyány
Időközben Windisch‐Grätz herceg, a Lajos grófot felelős magyar miniszterelnök-
bécsi helyőrség parancsnoka, szintén az ál- ké kinevezze. Azonnal megszületett a ná-
lamértekezlet tagja, olyan híreket kapott, dor aláírásával a sebtében fogalmazott, de
hogy a bécsi nép a magyar joghallgatók ve- magyar nyelvű irat. S még Bécsből útjukra
zetésével a Burg megrohanására és fölgyúj- indultak a körlevelek a magyar törvényha-
tására készül. Ez alighanem túlzás volt, de tóságokhoz, hogy ezután Batthyány Lajos
Széchenyi is, aki tagja volt az országgyűlési rendeleteit hajtsák végre.
küldöttségnek, azt jegyezte be naplójába, Mi volt, ami István nádort ennyire el-
hogy „ha Kossuth akarja, szétrombolják szánttá tette, és az államértekezlet tagjait –
a Burgot”. A joghallgatók mindenesetre a ha részben utólag is – megpuhította? A pesti
Burg belső udvarán táboroztak. Éjféltájban hajó mindig reggel 7‐kor indult, és éjfél után
Ferenc Károly főherceg is beadta a derekát, 2‐kor kötött ki Pozsonyban. A pesti március
és István nádor megkapta a fölhatalmazást. 15‐éről a hiteles híreket tehát a 16-án reggel
Az előre elkészített (hozott) kéziratot induló hajó vitte, s ezek a 16‐áról 17‐ére vir-
azonban több részletében a Burgban meg- radó éjszaka megérkeztek Pozsonyba.
129

Hajnali három óra tájban, távírón Bécs- képviselet alapján választott nemzetgyűlés,
ben a főhercegek is tudomást szerezhettek immár Pesten, össze nem ül. (Emlékszünk
az újabb „katasztrófáról”. Legkésőbb azon- rá: a szabad királyi városok követeinek a
ban 17-én reggel 8 óra után, a pozsonyi hajó törvényhozásban összesen is csak egy sza-
kikötését követően közismertté vált a pesti vazatuk volt.) A rendi gyűlés ezzel alkotmá-
forradalom ténye. S mindennek a tetejébe a nyozó gyűléssé alakult át. „Ezentúl senki se
vakhír a Rákoson táborozó kaszás paraszt- tekintse magát bármi osztály vagy testület
seregről! Így kapcsolódtak egybe a három képviselőjének”, hanem a haza fiának.
színtéren zajló események, hogy győzelem- Több mint jelképes volt az az indítvány,
re segítsék a Pozsonyban kezdeményezett mely arra kérte föl az uralkodót, hogy bo-
nagy művet. csássa szabadon a magyarországi erődökben
Még aznap, március 17-én, délután 5 őrzött lengyel és olasz politikai foglyokat,
óra után Pozsonyban Kossuth a Zöldfa „kik a szabadság előharcosai voltak és ál-
fogadó erkélyén harsogó éljenzés közepet- dozataik lettek”. (Csupán a szegedi várban
te bemutatta „azon férfiút” – Batthyány ötszáz olasz rab volt 1848 tavaszán.)
Lajos grófot – „kit a nemzet kívánsága Az országgyűlés mindkét táblája még
következtében a király akarata is a nemzet aznap egyhangúan megszavazta a jobbá-
felelős minisztériuma […] elnökévé kine- gyok fölszabadítását. Az úrbéri szolgál-
vezett”. Személye biztosíték arra, mondta, tatásokat mind eltörölték, s a földesurak
hogy a történelmi mű „magyar földön, kártalanítását „a nemzeti közbecsület
magyar lélek által, magyar kezekkel […] védpajzsa alá” helyezték, tehát a volt job-
végre lesz hajtva”. bágyoknak megváltást nem kellett fizet-
nie. A római katolikus papság, ugyancsak
ellenszolgáltatás nélkül, ünnepélyesen le-
Pozsony és Pest a forradalom mondott az egyházi tizedről.
törvényesítéséért Kossuth és elvbarátai évek óta szenvedé-
lyes hangon sürgették ezt a nemzet életfá-
Az országgyűlés március 18-án haladék- ját szabad honpolgárok tömegeivel tápláló
talanul ismét munkához látott. Kossuth törvényt. A pecsovicsok, a születési előjo-
szűnni nem akaró éljenek között javasolta, gaikat, önös anyagi érdekeiket védelmezők
hogy a megyei, a városi és a káptalani köve- viszont ösztönzést kaptak döntésükhöz
tek egyenlő (egyénenkénti) szavazati joggal Petőfinek – a szerző neve nélkül terjedő –
bírjanak addig is, amíg majd az általános „szörnyűséges” versétől:
130

„Dicsőséges nagyurak, hát következő hetekben és hónapokban a nép
Hogy vagytok? mozgalmainak valóban nagy szerepe lett az
Viszket-e ugy egy kicsit a események alakulásában.
Nyakatok? A jobbágyfölszabadítás alsótáblai meg-
Uj divatu nyakravaló szavazása után a hírt külön rendelt gőzha-
Készül most jón küldöttség vitte Pestre. A törvényhozás
Számotokra… nem cifra, de arról is gondoskodott, hogy a határozatot
Jó szoros. […] a törvényhatóságok kinyomtassák. A hajó
Győrben, Komáromban és Esztergomban
Ki a síkra a kunyhókból megállt, hogy a hirdetményt ott terjesztés-
Miljomok! re átadják. Néhány nap múlva Batthyány
Kaszát, ásót, vasvillákat a törvény szövegének – királyi szentesítés
Fogjatok! nélküli – kihirdetésére is utasítást adott,
Az alkalom maga magát nem titkoltan azért, hogy azt ne lehessen
Kinálja, visszacsinálni.
Ütött a nagy bosszúállás A szolgabírók, jegyzők, földesurak és lel-
Órája! készek meggyőződésből vagy jól fölfogott ér-
dekükből a falvakban fölolvasták a körleve-
Igaz, a költemény később így folytatódik: let, s a jobbágyvilág végének híre hihetetlen
gyorsan utat talált a néphez. Voltak falvak,
Nemes urak, ha akartok, ahonnan küldöttség ment Pozsonyba, hogy
Jőjetek, a nagy változásról bizonyságot nyerjenek.
Itt a kezünk, nyujtsátok ki Fönnmaradt Kossuth egy „igazolása”,
Kezetek, melyet egy jobbágyfalu kérvényének hátul-
Legyünk szemei mindnyájan jára írt: „Majszti helység polgárainak ezen-
Egy láncnak, nel bizonyítom […], hogy ők többé nem
Szüksége van mindnyájunkr’a jobbágyok, hanem szabad emberek, s az
Hazának.” Országnak szintoly szabad polgárai, mint
a legelső herceg vagy gróf […] örvendjenek
Petőfi március 15‐e után ugyan megsem- szabadságuknak, míveljék békében föld-
misítette a vers kéziratát, de az akkor már jeiket, mint szabad emberek, s Isten adja,
emlékezetből, szóban is terjedt, s megtetéz- hogy az országgyűlés által megadott sza-
ve a gyülekező parasztseregekről szállongó badság élvezetével boldog és vagyonos hon-
hírekkel, megtette a maga hatását. Az el- polgárokká legyenek.”
131

A márciusi napokban a nem magyarok tüntetés kezdődött, és tartott folyamatosan
körében is rokonszenvhullám söpört végig: 31-én is, mely tüntetés „számra és lelkese-
ekkor még hatott a közös szabadság öröme. désre nézve fölülmúlt minden eddigieket”.
A délvidéki szerb településeken tüntettek Voltak, akik István nádort magyar királlyá
a vívmányok mellett, és a vezetők magyar kívánták nyilvánítani, mások, nem kevesen
nemzeti színű kokárdát tűztek ki. Szlovák köztársaságot emlegettek, és nemzeti kon-
lelkészek templomi szószéken, szlovák köl- vent választását tűzték a zászlajukra.
tők versekben ünnepelték Kossuthot és a A budai főhadparancsnok, a rossz emlé-
jobbágyfölszabadítást. kezetű Ignaz Lederer tábornok megüzente
Hogy az öröm ne legyen üröm nélkül: Bécsbe, hogy Pesten bármely percben kiki-
március 29-én a király nevében leirat érke- álthatják a köztársaságot, és ő nem rendel-
zett. A birodalmi körök – bár szándékuk kezik kellő fegyveres erővel, hogy az esemé-
szerint óvatosan – ellentámadással kísér- nyekbe beavatkozhasson. Bár a birodalmi
leteztek. A leirat éppen a két legfontosabb jó szokás szerint a kettős főváros helyőrsé-
törvényjavaslat alapos átdolgozását köve- gét idegen katonaság alkotta, erősen két-
telte. Bécsben ragaszkodtak ahhoz, hogy séges volt, hogy a részben olasz legénység
a kancellária mint a felelős kormány fölött teljesítené-e a parancsokat.
álló, csak a királytól függő hivatal marad- Március 18-án az Osztrák Birodalomhoz
jon meg. A hadügyek irányítása legyen ki- tartozó Milánóban és Velencében is kitört
zárólagos királyi felségjog. a forradalom, az „osztrák” (cseh, német,
A bécsi leirat a föntieket az úrbéri terhek magyar, lengyel legénységű) császári csa-
megszűnésének elodázásával kötötte volna patok kénytelenek voltak mind a két vá-
össze mindaddig, amíg a földesurak kár- rost kiüríteni. Csupán néhány nap telt el,
talanítása ténylegesen nem történik meg. és az észak-olaszországi független állam, a
Arra számítottak, hogy a komoly anyagi Szárd–Piemonti Királyság a fölkelők segít-
veszteségeket elszenvedett birtokos neme- ségére sietett, és hadat üzent Ausztriának.
sek kapva kapnak a visszatáncolás lehetősé- A csillagok állása ezekben a hetekben Ma-
gén. Tegyük hozzá, hogy a színfalak mögött gyarországnak kedvezett.
voltak is olyanok, főképp a nagybirtokosok Április elejére Batthyány Lajos gróf gon-
között, akik ez ügyben Bécsben eljártak. dos mérlegelés után összeállította kormá-
Az alsótábla általános egyetértéssel fo- nyát. A már elkészült és királyi szentesítés-
gadta Kossuth kijelentését, hogy „ez gúny, re váró alkotmány erejű törvények szerint
könnyelmű játékűzés a trónnal és a hazával”. a miniszterek személyére a miniszterelnök
Pesten pedig, ahogy a hírt vették, azonnal tett javaslatot. Az 1840‐es évek magyar
132

politikai életében többen tűntek föl egészen országgyűlésen, Deák távollétében az ellen-
kiváló tehetségű és művelt politikusok, és zék vezérévé emelkedett.
1848 márciusában is többen szereztek fé- Az igazságügyminiszteri tárcát Deák
nyes nevet, mint amennyien miniszteri fel- Ferenc kapta, akinek hatalmas közjogi tu-
adatot kaphattak. Az első felelős kormány- dását, bámulatos emlékezőtehetségét min-
ban, ugyancsak a törvény alapján, nyolc denki csodálta. Népszerűsége már a negy-
miniszteri tárca létesült. venes években olyan nagy volt, hogy amikor
Kossuth Lajos a pénzügyek felelőse lett. 1843‐ban az erőszakos korteskedés miatt
A kortársak közül sokan gondolták úgy, s nem vállalta el Zala megye követi tisztét,
lehetett is ebben igazság, hogy nem min- senki nem lépett a helyére, és széke az or-
den tudatosság nélkül juttatták számá- szággyűlés egész ideje alatt üresen maradt.
ra a legnépszerűtlenebb minisztériumot. Deákból hiányzott Kossuth, vagy például
A pénzügyminisztereket már akkor sem az ifjakat említve, Vasvári Pál tüze, lendülete,
szerették. S ráadásul minden jel arra mu- ahogyan a körülményekkel ugyan számolva,
tatott: dolga sem lesz. Az önálló magyar de a nemzet érdekében, a kockázatokat is
pénzügyet megszervezni válsághelyzetben, vállalva a végsőkig elmentek. Bármennyire
előzmények nélkül? Hiszen még a jegybank kereste azonban – eredmény nélkül – Deák
is Bécsben van, a bankjegyeket is Ausztriá- a békés kiegyenlítést az udvarral, tiszta sza-
ban bocsátják útjára! A semmiből magyar badelvűségéből nem engedett.
fizetőeszközt, államháztartást életre hívni? Megnyerte a kormány számára Batthyány
Ez még a honvédelem megteremtésénél is Lajos Széchenyi István grófot is, aki az
nehezebbnek látszott. utolsó időkben csaknem minden erejét
Politikai nézeteiben Kossuthoz legköze- a bécsi kormány és a szabadelvű ellenzék
lebb ekkor Szemere Bertalan, a belügymi- között elhelyezkedő középpárt alapítására
niszter állott. 1832‐ben az országgyűlési fordította, sikertelenül. Közlekedés- és köz-
ifjúság soraiban találjuk. Tollforgatóként, munkaügyi miniszter lett. Ezen a területen
szakíróként is kiváló, nevezetes műve volt működött a helytartótanács tanácsosaként
a javító-nevelő börtönökről írott munka. is, s ha a béke reménye utóbb nem foszlik
Az 1847/48‐as országgyűlésen Borsod me- szerteszét, hozzáláthatott volna elképzelése-
gye követeként emelkedett vezéregyénisé- inek megvalósításához, melyeket „Javaslat a
gek közé. A szabadelvűek derékhadához magyar közlekedésügy rendezéséről” cím-
tartozott a földművelés-, ipar- és kereske- mel nemrégen írásban is kifejtett.
delemügyi miniszter Klauzál Gábor is, aki Tudjuk, hogy Széchenyi sokat vitatkozott
Csongrád megye követeként az 1843/44‐es Kossuthtal, és a forradalomtól félve még
133

március elején is együttműködést kínált a A kormány megalakulását követte a tör-
bécsi államértekezletnek, most azonban el- vények szentesítése – április 11-én – és az
ismerte, hogy Kossuth nélkül az átalakulás utolsó rendi országgyűlés ünnepélyes bere-
nem mehetett volna végbe. A „bátrabbak, kesztése. Ez alkalomra V. Ferdinánd és fele-
merészebbek, kikkel magasabb láthatatlan sége is Pozsonyba érkezett. Társaságukban
hatalmak látszanak szorosabb szövetségben volt a trónörökös, Ferenc Károly főherceg,
lenni, rövid napok alatt oly alapra fektet- aki az átalakulás nagy művét makacsul el-
ték hazánk jövendőjét, melyet – tisztelet, lenezte, de most a magyar név dicsőségé-
becsület, de igazság is – velem együtt mi ről, a magyar nemzet fölvirágzásáról ő is
hangyamunkások tán soha vagy csak gene- szép szavakat mondott. Az ünnepségeknek
rációk után lettünk volna képesek megala- szemlélője volt Ferenc Károly fia, Ferenc
kítani” – írta egy cikkében. József főherceg is.
A centralisták körének vezető személyi- A 31 cikkelyből álló áprilisi törvény-
sége volt a regényíróként is híres Eötvös könyv a márciusban kivívott szabadság:
József báró, aki a vallás- és közoktatásügyi a nemzeti önrendelkezés és a polgári jog-
minisztérium élére került. egyenlőség foglalata. A III. törvénycikk
A király személye körüli miniszteri poszt- kimondta, hogy az uralkodó, illetve tá-
ra a birodalom korábbi londoni nagykövetét, vollétében a nádor „a végrehajtó hatalmat
Eszterházy Pál herceget hívták meg. Volta- […] független magyar minisztérium által
képpen külügyminiszteri teendők vártak rá, gyakorolják, s bármely rendeleteik, paran-
hivatalos iratokban is külügyminiszterként csolataik, határozataik, kinevezéseik csak
szerepelt. Nem tartozott párthoz, mégis úgy érvényesek, ha a Buda‐Pesten székelő
mondhatjuk, hogy általa „a fontolva hala- miniszterek egyike által is aláíratnak”.
dók” is képviseletet kaptak a kormányban. Így az Osztrák Császárság és a Magyar
Hadügyminiszterré az Itáliában állomá- Királyság kapcsolata még az ún. perszo-
sozó 5. huszárezred ezredesét, Mészáros nális uniónál is lazább lehetett volna,
Lázárt nevezték ki. Mészáros Lázárra an- amennyiben a király nem tartózkodik
nak idején még Kossuth figyelt föl mint a Magyarországon, és így jogkörét tartósan
Pesti Hírlap előfizetőjére, ami császári-ki- a nádor gyakorolja. (A perszonális unió
rályi törzstisztek esetében egyáltalán nem olyan államközi kapcsolatot jelent, amely-
volt jellemző. Mindent összevetve, mai kiben az egyetlen összekötő kapocs az ural-
fejezéssel élve az első felelős magyar minisz- kodó személye.)
tériumot a nemzet csaknem egészét átfogó Másfelől csorbította a függetlenséget az,
koalíciós kormánynak is nevezhetnénk. hogy a külügyeket a magyar kormány nem
134

intézhette szabadon, az közös birodalmi kezeitekbe tesz egy forradalmi hatalmat, s
ügy maradt, a hadüzenet és a békekötés jo- felelősségtekre bízza a nemzet sorsát. Ti egy
gával, közös diplomáciával, közös követek- újjászületett, hatalmas nemzet előtt fogtok
kel. A nádori jogkör pedig addig jelentett számolni eljárástokról” – figyelmeztetett a
biztosítékot, amíg István nádor, akinek a felelős kormány hivatására.
személyére szabták, valóban hajlandó is Este a főváros fényárban úszott. Az ut-
azt betölteni. cákon tüntető sokaság vonult, fáklyákkal,
Az V. törvénycikk, voltaképpen reform- örömzenével. A Közbátorsági Bizottmány
kori előzmények nélkül, alkotmány erejű – a pesti forradalomban született ideiglenes
szabályt alkotott a népképviseletről. A VII. hatalom – föloszlott. A Batthyány-kormány
törvénycikk „a magyar koronához tartozó első hivatalos ülését április 16-án már az
Erdélynek egy kormányzás alatti egyesü- igazi fővárosban, Budapesten tartotta.
léséről” intézkedett, természetesen annak
kikötésével, hogy a végrehajtás az erdélyi
országgyűlés egyetértésétől függ. Remények évada. Béke, biztonság?
Az áprilisi törvénykönyv jelentősége
szinte mérhetetlen volt a magyar polgári A nagy átalakulás, a szabadság alapvetése
forradalom eredményeinek megszilárdítá- tehát – ami a legfontosabb törvényeket il-
sában. Hiszen a forradalmi újításokat maga leti – megtörtént. A történelem úgy hozta,
az uralkodó nyújtotta át. Akiknek bármi hogy most az életnek kellett követnie az al-
csekély hatalom is volt a kezében, beleért- kotó, gyors gondolatot.
ve a katonákat is, nem gondolhattak mást, Ledőltek a tilalomfák, eltűntek a rendi
mint hogy a királynak is engedelmesked- korlátok. Tér nyílt a gyülekezés, szervezke-
nek, amikor az új kormány intézkedéseinek dés, a nemes és nemtelen indulatok előtt.
alávetik magukat. Kihozták a politikai foglyokat a börtönök-
A miniszterek elhagyták Pozsonyt, és a ből. De mi a teendő, ha a nincstelen tömeg a
fővárosba utaztak. A fogadtatás méltó volt pékségeket fosztja ki? Rövid úton megszűnt
a történelmi napok hőfokához. A hajót a az úrbér? De hogyan védje meg az állam a
Duna-parton a szeles, hideg idő ellené- földbirtokos polgári tulajdonát, ha azt ka-
re nagy tömeg várta. Az üdvözlő beszédet pára, kaszára kapva, önkényes földfoglalók
Vasvári Pál mondta: „Mi előkészítettük az fenyegetik? S milyen erő tesz igazságot, ha
utat, hogy ti, polgártársaink, tisztelt mi- az ősöktől örökölt nyelv és hit szeretete a rút
niszter urak e romok felett építhessétek fel a nemzeti gyűlölséggel keveredik a soknyel-
szabadság dicső csarnokait […] E nép most vű, sokvallású hazában?
135

A vezető magyar politikusok tudták, és jó pénzzel, feltöltött államkincstárral kell
hogy mekkora a feladat, és mekkora a koc- rendelkeznie. A Batthyány-kormány alig
kázat. „Nem minden láz szabadság érde- néhány százezer forintot talált a kasszában.
kében történik” – mondta Kossuth utóbb, A magyarok kezén forgó bankjegyeket a bé-
júliusi nagy beszédében, a népképviseleti or- csi bank bocsátotta ki, az ezüstpénzt a spe-
szággyűlés előtt, a nagy francia forradalom kuláció kezdte kiszivattyúzni az országból.
tanulságai alapján. A szabadelvűek figyel- Kossuth már a kezdet kezdetén elhatároz-
meztettek, hogy a hatalom legyen igazsá- ta önálló magyar bankjegyek forgalomba
gos a nép iránt, mert majd késő lesz. „[…] hozását. Igen, de honnan teremtsék elő az el-
Elkésett a nemzet és a hatalom az igazsá- engedhetetlen nemesfém fedezetet? A bank-
gosságban, s mivel ez a perc elkésett, azon jegyek értékállósága ugyanis attól függött,
perc, melyben először volt igazságos a nép hogy a bank kívánságra ezüst (vagy arany)
iránt, bomlásnak indította a népviszonyo- pénzre tudta azokat átváltani. Külföldi köl-
kat” – állapította meg ugyanott. csön e viharos időkben szóba sem jöhetett.
Tehát munkához kellett látni, bízva a A kormány a nemzet áldozatkészségé-
mindenkire kiterjesztett szabadság érdek- re hagyatkozott. Kiáltványban fordult a
egyesítő erejében. S a Batthyány-kormány haza polgáraihoz, hogy az ércfedezetet
egy nap késedelem nélkül dolgozni is kez- közadakozással teremtsék elő. Ekkor 1848
dett. Megszervezték a minisztériumokat, talán legszebb napjai következtek. Mágná-
kialakították – mai szóval – a köztisztvi- sok több mázsát nyomó asztali ezüstjüket,
selői kart. Tehetséges fiatal szakemberek szegény emberek egyetlen arany ékszerüket
megalkották a működési szabályzatokat. ajánlották föl. A megyék és a városok gyűj-
Haladéktalanul leváltották az adminiszt- tésükön túl saját pénzalapjaikból folyósítot-
rátorokat, és a megyék élére szabadelvű fő- tak kölcsönt az államnak. Pest város maga
ispánokat neveztek ki. Gondoskodtak arról 200 000 forintot ajánlott meg.
is, hogy a városok új vezető testületeket vá- A Nemzeti Múzeum előtt népgyűlést tar-
lasszanak. A nagy önkormányzati gyakor- tottak. Fölvonultak a nemzetőrök, a zenekar
lattal rendelkező megyei tisztikar elfogadta indulókat játszott, a lépcsősor két oldalán
a törvényes kormány utasításait, és sikerült zászlók lobogtak. A rövid megnyitó beszé-
biztosítani a közigazgatás minden szintjé- det Vasvári Pál mondta. A középre kitett
nek jó működését. kosár előtt tömeg tolongott, hogy értékei-
Ha komolyan gondoljuk egy ország ön- ket elhelyezhessék. A kosár negyedóra alatt
rendelkezését, külső és belső biztonságát, megtelt. Másik kosarat hoztak, majd egy
akkor annak mindenekelőtt fegyveres erővel harmadikat, negyediket…
136

Kossuth a nyár elején pénzügyminiszter- Szerencse a szerencsétlenségben, hogy
ként szerződést kötött a reformkorban ala- Ignaz Lederer, a budai főhadparancsnok
pított, magyar tulajdonosok birtokolta Pesti hamarabb színt vallott. Ez az idős lovas ge-
Kereskedelmi Bankkal, s öt millió fedezet nerális rendelkezett a szűkebb Magyaror-
mellett hamarosan forgalomba kerültek az szágon állomásozó összes császári-királyi
1- és 2-forintos első önálló magyar bankje- katonával. Nem sok hajlandóságot muta-
gyek, tizenkét és fél millió névértékben. tott arra, hogy engedelmeskedjék a magyar
A kormánynak megalakulásakor nem csu- kormánynak. Pesten különösen haragud-
pán pénze nem volt, a fegyveres erő is hiány- tak rá, mert különböző kifogásokkal halo-
zott. Katona ugyan állomásozott az ország- gatta, hogy a fegyvertárból a nemzetőrség
ban, de a Birodalom régi jó szokása szerint számára a fölszerelést kiadja.
osztrák, cseh, lengyel, rutén legénységgel, Az ifjúság elhatározta, hogy Metternich
német nyelven iskolázott tisztikarral. A Ma- e régi emberének macskazenét ad. Nagy di-
gyarországon sorozott ezredeket viszont Itá- vat volt ez azokban a napokban, már több
liába, Csehországba, Galíciába vitték. népszerűtlen ember részesült e kétes értékű
Az Áprilisi törvények intézkedtek a kö- megtiszteltetésben. Állt pedig a macskaze-
telező nemzetőri szolgálatról „a személyes ne tülkölésből, rozsdás edények összeveré-
és vagyonbátorság, a közcsend és a belbéke séből, éktelen fütyülésből.
biztosítása” érdekében. A törvények szente- Május 10-én este a tüntetők a budai
sítése után a kormány nagy eréllyel hozzálá- Várban a Szent György térre értek. Ekkor,
tott a nemzetőrség szervezéséhez. A nemzet- minden figyelmeztetés nélkül a szomszédos
őrség mai fogalmaink szerint polgárőrség, épületekből ott rejtőzködő vértesek és gráná-
amelynek helyben, a közrendet kell fönntar- tosok rontottak elő, és karddal, szuronnyal
tania, de a 48‐as, hamarosan bekövetkező a tömegre támadtak. Húsznál több sebesült
vészterhes időkben honvédő szerepe lett. maradt a kövezeten, egy súlyos sebesült ké-
Batthyány határozott föllépéssel elérte, sőbb a fejére kapott kardvágásba belehalt.
hogy május elején a Magyarországon állo- Csak nehezen tudták a higgadt politi-
másozó császári-királyi csapatokat a ma- kusok megakadályozni, hogy a fölbőszült
gyar kormány alá rendeljék. De vajon enge- lakosság megtámadja a katonákat. A hiva-
delmeskednek-e válságos órákban? Bizony, talos vizsgálat elől Lederer Bécsbe szökött,
olyan parancsnokok, mint Ottinger vagy ahol gyorsan nyugdíjazták.
Puchner, nemcsak hogy hűtlenek lettek, de Május 16-án megszületett Batthyány mi-
a forradalmi háborúban már hazánk ellen niszterelnök rendelete tíz „önkéntes mozgó
vezettek hadakat. nemzetőri” zászlóalj és egy ágyúüteg fölállí-
137

tásáról. Nemzetőröknek mondta a hivatalos letet szítják olyan szavakkal, amelyeket fe-
irat ezeket a három évre szegődött „rendes” lelős magyarok sohasem használtak. A csá-
katonákat is, mert az áprilisi törvényekben szárra hivatkoznak, Ausztria egységéért
csupán nemzetőrség szerepelt. Hamarosan emelnek szót. Nem véletlenül, hiszen egyre
elterjedt azonban az új nemzeti katonaság több volt a bizonyíték, hogy a tehetetlen
dicsőséget szerzett „honvéd” nevezete. császár-király háta mögött a bécsi kamaril-
Nem lehetett a csaknem forradalmi lé- lától kapják a biztatást.
pést halasztani, mert egyre szaporábban ér- A hazai szerbséghez Szerbiából nagy
keztek a vésztjósló hírek. A délvidéki Nagy- számban fölfegyverzett, harcedzett önkén-
kikindán április 24-én már vér is folyt. tesek, „szerviánusok” csatlakoztak. Nyíltan
A lázongást itt ugyan inkább a földéhség, kitűzték a fegyveres fölkelés zászlaját. Ki-
mint a nemzetiségi indulat táplálta (a kincs- hirdették, hogy Magyarország déli területe-
tári földek fölosztását követelték), de mint iből Vojvodinát alakítanak, ahol a szerbek
később még annyiszor, a helyi szerbség az létszámát kétszeresen meghaladó német,
„urakat” a magyarokkal azonosította. román, magyar lakos élt. Meg is kezdődött
A Kikindán kegyetlenül legyilkolt két a magyar, német és román lakosság zakla-
városi tanácsnok egyébként maga is szerb tása, utóbb a rablás, gyújtogatás, gyilkolás.
volt. A magyar kormány a szerb születé- Vajdának megválasztották Supljikac
sű Csernovics Pétert küldte oda mint kor- szerb születésű császári ezredest. Mi sem
mánybiztost. A rombolást, fosztogatást, jellemzi jobban a kétértelmű helyzetet,
gyilkosságot megtorló gyors ítéletek aztán mint hogy az itáliai császári seregben szol-
a magyarok gaztetteként forogtak a fölkelő gáló ezredest nyomban hazabocsátották, s
vezérek kiáltványaiban. hogy tekintélye nagyobb legyen, még tá-
Hírek jöttek a szlovák, román, szerb nem- bornokká is kinevezték.
zeti gyűlésekről. Ki az, aki nyelvi egyenjo- A horvátországi „illír” mozgalmat, mint
gúságot követel? Hol keverednek egymás- tudjuk, már a negyvenes évek elejétől fölka-
sal a magyarokat is sújtó paraszti sérelmek rolta a bécsi birodalmi politika. Batthyány
nemzeti követelésekkel? Hol törnek nyíltan kinevezését követően március 23-án vil-
a magyar állam egysége ellen? Hogyan tart- lámgyorsan horvát báni kinevezést kapott
sa meg a kormány a szabadság törvényét? az illírekkel jó kapcsolatot ápoló császári-
A jelentésekben az állt, hogy a nemze- királyi ezredes, Josip Jellasics. Egy nappal
tiségi szónokok nem csupán romantikus később előléptették tábornokká, és ő lett a
álmokkal kevert vélt vagy valós jogokról zágrábi főhadparancsnok is, azaz hatáskö-
beszélnek, hanem a magyarok elleni gyűlö- rébe kerültek a horvát határőrezredek.
138

Horvátország társország volt, s a kine- Itt meghatott csend, majd kitörő, hangos
vezés csak úgy lett volna törvényes, ha azt ünneplés fogadta „Erdély legnagyobb fiát”,
Batthyány, a magyar miniszterelnök ellen- Wesselényi Miklóst, aki délceg testtartás-
jegyzi. A magyar politikusokban megvolt a sal, felemelt fejjel, hatalmas mellkasán szé-
szándék, hogy a horvát nemzeti követelése- les nemzetiszínű szalaggal, lassú léptekkel
ket teljesítsék, hiszen a horvátokat mindig ment a zöld posztóval bevont asztalhoz. Ha
is önálló nemzetnek ismerték el. Jellasics- nem tudják, először nem is hitték volna,
nak azonban, aki a horvátok között horvát hogy a szeme világát elvesztette.
hazafiként, a kamarilla előtt viszont osztrák Néhány héttel korábban, a pesti „Radical
tisztként nyilatkozott, esze ágában sem volt Kör”‐ben hangzott el messzire hangzó
tárgyalni, hanem fegyverkezett. Később pohárköszöntője: „Fegyverre testvérek!”
napnál világosabbá vált, hogy a magyarok- Mondjuk el horvátoknak, tótoknak, foly-
kal szemben az osztrák minisztérium utasí- tatta, hogy a szabadság útja, amelyen öröm-
tásait követi, s onnan fedezik a költségeit. mel osztozunk velük, jobb és biztosabb,
Az erdélyi unió, a szűkebb Magyarország mint az a kétes út, amelyen járva vérért és
és Erdély egyesülése 1848 május végéig vá- átokért vásárolnak kétes előnyöket.
ratott magára. A meghívó levelet az erdélyi Az erdélyi országgyűlés egyhangúan ki-
országgyűlésre a király ugyanis csak május mondta az uniót. Némi makacskodás után a
5-én bocsátotta ki. Csupán a később bekö- két testvérhaza egyesülését a szászok követei
vetkezett események ismeretében érezzük is megszavazták, mert ekkor még a birodalmi
ünneprontásnak, hogy a királyi biztosi te- köröktől nyílt támogatást nem kaphattak.
endőkkel, a király személyének helyettesíté- A románoknak viszont a rendi gyűlésben
sével Anton Puchner báró altábornagyot, a – a kevés román nemest leszámítva – képvi-
nagyszebeni főhadparancsnokot bízták meg. selete nem volt. Ők papjaik hívására május
Május 29-én Kolozsvár zászlódíszbe öltö- közepén Balázsfalván gyülekeztek, ahol a
zött. Az utcákon kora reggel óta kokárdával vezetők többnyire az unió ellen szónokol-
díszített, zsinóros magyar ruhába öltözött tak. Izzott már a parázs a vulkáni hamu
polgárok várakoztak. Ezen a napon nyílt alatt, bár sokkal inkább paraszti sérelmek,
meg az utolsó erdélyi országgyűlés. A piac- vágyak szították, mint a nyelv vagy nemze-
téren sorkatonaság, a régi vigadó épületé- tiség sérelmei. Hiszen Erdélyben a földesúr
nél, mely az országgyűlésnek helyet adott, a csaknem mindig magyar volt, a jobbágyok
nemzetőrség állott sorfalat. többsége pedig román.
A rendek ünnepi istentiszteleten vettek Viszont a nemzet lelkét reménység-
részt, innen vonultak a tanácskozó terembe. gel tápláló esemény történt május végén.
139

A Kárpátok keleti hágói felől a arányban lettek választók, mint a többi pol-
Württemberg huszárok egy százada érte gári alkotmányos országban Európában.
el Máramarosszigetet. Galíciából jöttek Július 5-én fényes külsőségek közepette
szökve, mivel szabadon nem jöhettek. Ké- István főherceg nádor megnyitotta az első
sőbb, számtalan veszélyen át, elébük vetett népképviseleti országgyűlést a pesti régi vi-
katonaságon keresztül törve, más huszárok gadó nagytermében. Eldördültek az üdvöz-
is hazatértek. Ennek a századnak Lenkey lő ágyúlövések, fölvonult a díszelgő katona-
János volt a kapitánya, aki a vereség után ság, elhangzottak az ünnepi beszédek, majd
az aradi vár tömlöcében halt mártírhalált. a képviselők azonnal munkához láttak.
Róluk írta Petőfi: Szükség is volt az eltökéltségre, a szabad-
ság és az emberi életek védelmében. „Össze-
„Koszorút kötöttem hívattunk, hogy a hon védelméről gondos-
Cserfa-levelekbül, kodjunk, s naponként érkeznek hozzánk
Harmat csillog rajta aggodalmas hírek, segély utáni szózatok” –
Örömkönnyeimbül… szólalt föl sürgetően Nyáry Pál, az ellenzék
Kinek adnám én ezt, vezére. – „És mi, tehetetlen vén gyermekek
Kinek adnám másnak, itt ülünk már egy hete anélkül, hogy bár-
Mint vitéz Lenkei mit tennénk”. Az ellenzék e hónapokban,
Huszárszázadának?” az országgyűlésben és a lapok hasábjain azt
tekintette hivatásának, hogy a kormányt
még határozottabb, még elszántabb tettek-
Készüljön az ország! re ösztönözze a haza védelmében.
Ekkor már készen volt a Batthyány-kor-
Júniusban lezajlottak az országgyűlési vá- mány előterjesztése. Elterjedt a híre, hogy
lasztások. Nagyobb esemény, nagyobb él- Kossuth a kormány nevében a rendkívüli
mény volt ez a magyar nemzet életében, időkhöz illő rendkívüli beszédre készül. A
mint ahogy azt a történelemkönyvet lapoz- karzatok zsúfolásig megteltek érdeklődőkkel.
gatva első olvasásra gondoljuk. A nép leve- Kossuth beteg volt. A hónapok óta tar-
tette a hűbériség kötelékeit, s jogot kapott tó megfeszített munka, az egymást követő
arra, hogy képviselőit megválassza. Igaz, válságos órák terhe alatt már-már összerop-
valamennyi adót fizetni kellett ahhoz, hogy panni látszott. Amikor a terembe lépett,
valaki szavazó lehessen, de hazánktól nyu- szinte támolygott. Arca sápadt, égő szeme-
gatabbra sem volt másképp, s Magyaror- in látszott, hogy lázas. Az emelvény lép-
szágon 1848‐ban a felnőtt férfiak nagyobb csőin segítő kezek támogatták. A harsány
140

éljenzés elhalt, s síri csend támadt. A szó- A horvátoknak joguk van hazájukban saját
nok jól ismert, bársonyos hangján, de csön- nyelvükkel, saját törvényeik szerint élni.
desen kezdett beszélni. A magyar minisztérium arról is határozott,
A történelmi órában nem akar az ékes- hogy Horvátországgal levelezve a magyar
szólás eszközével élni, mondta. S valóban, a mellé a horvát fordítást is odateszi.
beszéd nagyobb része Magyarország sajátos De a zágrábi gyűlés Jellasics sugalmazta
helyzetét és a nagyhatalmak várható euró- kérvénye Magyarországtól elszakadva nem
pai politikáját elemezte. A kamarilla és az függetlenséget akar, hanem az ausztriai mi-
osztrák (papíron szintén felelős) kormány nisztérium hatalma alá vetné magát – foly-
aknamunkájáról voltak ismeretei a köz- tatta Kossuth. „Ha egy nép kevesli a szabad-
véleménynek, számos részlet, összefüggés ságot, mellyel bír, és többnek kivívására ragad
azonban most lett mindenki, a képviselők fegyvert […] tettét meg tudom fogni; ám mi-
számára is világos. kor azt mondja valamely nép: nekem sok a
A szónoki hatás mégis már az első mon- te szabadságod […] megyek görbülni a régi
datokkal fölkavarta az érzelmeket. „Úgy abszolutizmus járma alá”, az fölfoghatatlan.
érzem magam, mintha Isten kezembe adta Ami a szerbeket illeti, a kormány figye-
volna a tárogatót, mely felkiáltsa a halotta- lembe vette, hogy izgalmas és lázas kort
kat, hogy ha vétkesek vagy gyengék, örök élünk, és tartózkodott a kemény lépések-
halálba süllyedjenek; ha pedig van bennük től. Mondtuk, hívjanak össze a görögkele-
életerő, örök életre ébredjenek” – csengtek ti vallású szerbek kongresszust, s mondják
a néma teremben a szavak. „Uraim! Így áll el minden kívánságukat, erre a Szerbiából
e percben a nemzet önök kezében. És Isten rablási vágytól hajtva betört martalócok
kezükbe adta a mai határozattal a nemzet segítségével vajdát választottak, és vajdaság
életét, de kezükbe adta a nemzet halálát is. alapítását jelentették ki. Magyarországon
Önök határozni fognak.” különböző népek laknak – mondta a szó-
Elhangzott a beszédben, hogy a kormány nok –, de aki Magyarország belsejében kü-
üres pénztárral, fegyveres erő nélkül lépett lön országot akar alkotni, az lázadó.
hivatalba „megtámadtatva árulás, pártütés, A továbbiakban Kossuth az orosz biro-
reakcionális mozgalmak és mindazon szen- dalomra mint a hazánkra leselkedő nagy
vedélyek által”, melyeket örökségül hagyott veszélyre figyelmeztetett. Ezt azért fontos
Metternich politikája. megjegyezni, mert olvashatunk olyan bírá-
Horvátországban nyílt pártütés van, pe- lalatot is, hogy a nagy 48‐as nemzedék, és
dig Magyarország, ha voltak is Horvátor- különösen Kossuth Lajos nem számolt Eu-
szágnak sérelmei, ma igazságos akar lenni. rópa csendőrével, az Orosz Birodalommal.
141

Inkább még túl is becsülték az úgynevezett „egy második Washington, ki el tudja ma-
pánszláv veszélyt, az orosz hatalom és a gától vetni a koronát, vagy egy második
hazai szláv mozgalmak kapcsolatait. Most Napóleon, ki a népek szabadságán emelte fel
Kossuth csak annyit mondott, hogy a „Prut dicsőségének templomát”. Ami biztos: Fran-
szélén egy hatalmas orosz sereg áll, mely ciaország messze van. Nem szabad a francia
fordulhat jobbra, fordulhat balra, lehet irá- (Lamartine külügyminiszter által kinyilvá-
nyunkban barátságos, lehet ellenséges; de nított) szimpátiára támaszkodni. „Lengyel-
mivel lehet ez, lehet amaz, a nemzetnek ké- ország is csak szimpátiára támaszkodott [az
szülnie kell”. 1830/31‐es szabadságharc idején], a szimpá-
Az ausztriai minisztérium, folytatta tia megvolt, de Lengyelország nincs többé”.
Kossuth, leginkább a hadügyeket és a pénz- A körülmények tehát rendkívüliek. Ezért
ügyeket akarja a maga számára visszaszerez- Kossuth fölszólította az országgyűlést, hogy
ni. De „akinek keze egy nemzet zsebében, és mondja ki, a nemzet semmilyen alkut nem
kinek kezében egy nemzet fegyvere: az ezzel fogad el (az osztrák minisztériummal, az
a nemzettel rendelkezik”. Itt lepleződik le uralkodóval, bárkivel), ami önállóságát és
Jellasics és a kamarilla összejátszása, hiszen szabadságát sérthetné. A nemzet jövője
Jellasics „azt nyilatkoztatta, hogy neki nem nemcsak e határozat tartalmától, hanem a
kell szabadság, hogy neki csak az kell, mi- megajánlás módjától is függ. „Azért […]
ként Magyarország had- és pénzügyi tárcája egyenesen, ünnepélyesen kérem […], hogy
a bécsi minisztériumra bízassék”. adja meg a képviselőház a 200 000 főnyi
Miben és kiben keressük tehát az ország katonát” és a kiállításukhoz szükséges 42
biztonságát? Talán külső szövetségesekben? millió forintot.
A Batthyány‐kormány megalakulását kö- A beteg Kossuth már több mint egy órája
vetően azonnal tájékoztatta az angol ha- beszélt, s hogy erejét összeszedje, egy pil-
talmat, s olyan választ kapott, amilyet egy lanatra elhallgatott. Nyáry Pál, az ellenzék
szabadelvű és józan politikától remélhetett. vezére, a szónoklat varázsának és a történel-
Arról azonban „meg lehetünk győződve, mi percnek hatása alatt fölállt, jobb kezét
hogy az angol ott és addig fog bennünket magasba, esküre emelve kiáltotta. „Megad-
pártolni, amennyiben egyszersmind saját juk!” Példáját követve a képviselők egy em-
érdeke fogja megkívánni”. berként ugrottak talpra, és a „Megadjuk!”
S ha a köztársasági Franciaországba vet- viharként harsogott a teremben.
jük bizalmunkat? „Franciaország a dikta- Kossuth szemében könny csillant meg.
túrának küszöbén áll” – adott jövőbe látó Hangján, amint megszólalt, érezni lehetett
elemzést Kossuth. Lehet, hogy ebből támad a meghatottságot. Nem a kormány iránti
142

bizalmat, hanem a haza megmentését akar- Erőpróbára került sor, amikor a magyar or-
ta megszavaztatni – mondta. Ekkor hang- szággyűlésnek arról kellett döntenie, milyen
zottak el a híres mondatok: „[…] Ha van választ ad a Bécsből érkezett kérésre: nyújt-
valahol a hazában egy sajgó kebel, mely or- son segítséget az itáliai háborúhoz. A kiállí-
voslásra, ha van egy kívánság, mely kielégí- tott újoncok tetemes részét az olasz harctérre
tésre vár […] ne függesszük fel ezektől azt, kellett volna küldeni. Mellesleg az udvar e
hogy megmentsük a hazát. Ezt akartam feltételhez kötötte a Budára költözést, amit
kérni, de önök felállottak; s én leborulok a a magyarok szorgalmaztak, remélve, hogy az
nemzet nagysága előtt, s csak azt mondom: akaratgyönge királyt így kivonják az osztrák
annyi energiát a kivitelben, mint ameny- birodalmi körök hatása alól.
nyi hazafiúságot tapasztaltam a megaján- Katonákat az olasz szabadságharcosok
lásban, és Magyarországot a poklok kapui ellen? Természetesen ez vállalhatatlan volt.
sem fogják megdönteni.” Batthyány, Kossuth és a felelős politikusok
azonban éppen az előbbiek miatt el akar-
ták kerülni a nyílt visszautasítást. Hiszen
Ki marad a tövényesség útján? az Osztrák Császárságot valóban külső
támadás érte Piemont részéről, s a törvény
A furcsa játék, a labdázás az osztrák császár értelmében ilyen esetben a társországoknak
és a magyar király között, aki ugyanaz a közösen kellett védekezniük.
személy volt, folytatódott. A magyar király Kossuth előterjesztésére végül a segély
megintette, sőt elmozdította Jellasicsot. megadását az országgyűlés ahhoz kötötte,
A szerbek vezetőjét, Rajacsics görögkeleti hogy előbb álljon helyre Magyarországon a
érseket István nádor függesztette föl. A ka- rend és a béke, az Osztrák Császárság olasz
marilla és a Habsburg trónörökös viszont alattvalói számára pedig biztosítsák az al-
titokban a császár bizalmáról és hálájáról kotmányos jogokat. Másfelől Radetzky
biztosította a lázadókat. tábornagy itáliai seregében számos ma-
Az idegek háborúja folyt. Melyik fél, a gyar sorezred harcolt, akik hazahozatalá-
magyar felelős kormány vagy az osztrák ról – persze kényszerűségből – a kormány
minisztérium tudja rábizonyítani a másik- lemondott.
ra, hogy az letért a törvényesség útjáról? A radikális ellenzék a határozatot a kisza-
Közben tartott a háború Itáliában, és az bott teljesíthetetlen feltételek ellenére hevesen
udvar a tiroli Innsbruckba húzódott a bé- támadta. A piemontiak azonban hamarosan
csi alkotmányos mozgalmak elől. Mindez a súlyos vereséget szenvedtek. Bécs politikája
kamarillát is óvatosságra kényszerítette. ezt követően látványosan meg is változott.
143

Augusztus 12-én az udvar visszaköltö- A Dráva mögött Jellasics hada gyüleke-
zött Bécsbe, majd két nap múlva az ural- zett. Komoly erő volt ez, hiszen Jellasics ren-
kodó visszavonta a fölhatalmazást, amit delkezett a határőr-katonasággal, és Itáliából
korábban István nádor a törvények szen- is több horvát zászlóaljat küldtek támoga-
tesítésére kapott. Azt talán mondani sem tására vissza, más alakulatokkal váltva le
kell, hogy százezernyi katonát csak sorozás azokat. Még magyarok is kerültek újfent az
útján lehetett kiállítani, ehhez kellett vol- olasz harctérre. A magyar gránátosok, aki-
na a szentesített törvény, de arra már nem- ket a Batthyány-kormány kérésére irányí-
igen volt remény, hogy a törvényt a király tottak Bécsből vasúton a tengerparti Fiume
jóváhagyja. védelmére, hogy, hogy nem, Itáliában ta-
Tapasztalva az első honvédzászlóaljak ka- lálták magukat. Jellasics pedig megszállta a
tonai sikereit és népszerűségét, Batthyány magyarokhoz húzó, olaszok lakta, közvet-
miniszterelnök a nemzetőrségi törvény lenül Magyarországhoz tartozó Fiumét és a
alapján elrendelte újabb „önkéntes mozgó Magyar Tengermelléket. Mindehhez tudni
nemzetőri” alakulatok toborzását. Ezekből kell, hogy a magyar kormány akár a horvá-
az önkéntes egységekből, amikor a legna- tok elszakadását is kész volt elfogadni.
gyobb szükség volt rájuk, a szabadságharc Mégis érkeztek közös nemzeti örömre
kezdetén több híres honvédzászlóalj és hu- okot adó hírek, éppen a Délvidékről. Szep-
szárezred alakult. tember 2-án a magyar csapatok Kiss Ernő
Augusztus 27-én az osztrák kormány át- ezredes, utóbb aradi vértanú tábornok pa-
írt az osztrák császárnak. Tréfásan szólva, rancsnoksága alatt rohammal, véres kézi-
az osztrák császár megbeszélést folytatott tusában bevették a szerbek perlaszi táborát.
a magyar királlyal, majd 31-én kéziratot Itt tűntek ki Vetter Antal, Kiss Pál, Vécsey
küldött a magyar nádornak, István főher- Károly későbbi honvéd tábornokok.
cegnek. Nem egyébről, mint hogy az önál- Idézzük föl, tanulságos, hogy milyen
ló magyar hadügyminisztériumot és pénz- alakulatok vettek részt az önvédelmi hábo-
ügyminisztériumot meg kell szüntetni. Ez rú első nagyobb győzelmes ütközetében!
szinte a nyílt hadüzenettel volt egyenlő. A Magyarországról sorozott régi ezredek
A fegyveres fenyegetés nőttön nőtt. katonái és nyolc század huszár mellett a
A balkáni önkéntesekkel, szerb határőrka- nyáron fölállított 10. (debreceni) honvéd
tonákkal több tízezernyire duzzadt délvi- zászlóalj, két század pesti önkéntes vadász,
déki fölkelő had kincstári ágyúkkal meg- s a harcra még ki sem képzett bihari nem-
erősítve, sáncokkal körülvett táborokból zetőrök. Itt halt hősi halált a 10. honvéd
szerteszét rajzva pusztította az országot. zászlóalj első őrnagya, Szemere Pál.
144

Szeptember 4-én az uralkodó Jellasicsot lelkesedéssel fogadta. A nádor viszont, mert
„a hűség és ragaszkodás kétségtelen bizo- azt semmiképp sem akarta, hogy a vezetés
nyítékai” jutalmaként visszahelyezte báni teljesen Kossuth és Szemere kezébe menjen
méltóságába, ahonnan „álvádak” alapján át, ismét Batthyányt bízta meg kormányala-
mozdította el, s egyben fölkérte, hogy mű- kítással, aki így ügyvezetőként valamennyi
ködjék „az egyetemes monarchia” javára. minisztériumot irányította.
Az iratról a Bécsben tárgyaló Batthyány A jogfönntartásnál természetesen több is
és Deák, valamint az országgyűlés utánuk történt. Batthyány a Jellasics által leginkább
utazott 100 tagú küldöttsége csak szeptem- veszélyeztetett dunántúli megyékben népföl-
ber 9-én értesült, amikor az a bécsi hivata- kelést hirdetett. Az országgyűlés pedig, hogy
los újságban megjelent. a nemzeti érdekek egységét erősítse, eltörölte
Mivel a kormányküldöttség a béke megőr- a szőlődézsmát. Ez azt jelentette, hogy a volt
zésében engedmények árán sem ért el semmi- jobbágyparasztoknak most már az urasági
lyen eredményt, szeptember 12-én Batthyány földre telepített szőlők után sem kellett tize-
Lajos miniszterelnök az országgyűlésben be- det (tulajdonképpen földbérletet) fizetniük.
jelentette, hogy a kormány lemond. A lelki- A szőlődézsma eltörlése különösen a Dunán-
leg összeroppant Széchenyit családja már né- túlon kedvezett sok parasztgazdának.
hány nappal korábban gyógyintézetbe vitte.
A lemondó nyilatkozatot Szemere Bertalan
belügyminiszter nem írta alá. A szeptemberi próba
István nádor erre közölte az országgyű-
léssel, hogy mert kormány nincs, ideiglene- Szeptember 11-én bekövetkezett, amitől
sen kezébe veszi a végrehajtó hatalmat. Az hetek óta tartani lehetett. Jellasics mint-
a veszély fenyegetett, hogy az alkotmányos egy 50000 emberből álló haddal átlépte a
kormányzás folyamatossága megszakad. Drávát. A Dunántúlon tartózkodó idegen
A hírek gyorsan szárnyra keltek: az ország- (az örökös tartományokból sorozott) lo-
gyűlés épületét nagy tömeg vette körül, és vasság csatlakozott hozzá. Tíz nap múlva
Kossuth Lajost éltette. újabb hadtest követte, hogy az ellenséges
Szemere Bertalan azonban továbbra is fősereget a Duna felől fedezze. A magyarok
„kezében tartotta a miniszteri tollat”, s katonaságának egy része ugyanis a szerb
Kossuth is áttette székét a képviselők közül a fölkelés miatt a Dunától keletre, a Délvidé-
kormány asztalához, jelezve, hogy az ügye- ken összpontosult.
ket igenis tovább viszi, amíg új kormány Jellasics, a horvát bán és osztrák tábor-
nem alakul. A jelenetet az országgyűlés nagy nok nem fukarkodott a kiáltványokkal.
145

A „hőn szeretett magyar nemzetet” ba- csorda […] rablófőnöknek tűnök föl önma-
rátságáról biztosította. Nem ellenségként gam előtt” – írta haza egyikük.
jön, hanem az alkotmányos királyhoz hű Teleki Ádám gróf tábornok és a császári-
alattvalók segítségére siet. A császári-királyi királyi régi tisztek ódzkodtak attól, hogy a
(régi) katonákkal viszont azt tudatta, hogy fekete-sárga zászlók alatt vonuló horvátokra
„az ausztriai lobogók emelkednek soraink- lőjenek. Szó ami szó, Jellasics tisztjeivel egy
ban. […] A kétfejű sas […] nem válhatik hadseregből valók, régi bajtársak voltak.
lázadás és árulás jelképévé. […] Vitézek az Teleki, Csány László kormánybiztos tilta-
ausztriai hadseregben, fegyvereiteket soha- kozása ellenére, Keszthelyre vonta vissza a
sem fogjátok testvéreitek ellen fordítani, kik magyar csapatokat.
császárukért s ennek jogaiért” harcolnak. Az igazság az, hogy a közel negyven
A Dunántúlra betört ellenséges hadse- magyarországi születésű (de nem feltétle-
regnek csak a magja, a régi határőrök s a nül magyar anyanyelvű) tábornoki rangú
csatlakozott „osztrák” vértes és dragonyos katona vagy idős volt, vagy vonakodott
lovasság volt első vonalbeli katonaság. Te- az alkotmányos magyar kormány számára
kintélyes létszámra a mindenféle fegyelme- szolgálatot teljesíteni. Mint látni fogjuk,
zetlen, rosszul fölfegyverzett fölkelő és a tö- a szabadságharc híres tábornokai kivétel
rök határvidéki martalócok duzzasztották. nélkül ezután kapják a rangjukat (vannak,
De hát a magyar oldalon is kaszás nemzet- akik főhadnagyból emelkednek vezény-
őrök, kevés régi sorkatona, huszárok, vala- lő tábornokig). Mások bujdosó lengyelek,
mint az 1. és 7. új honvédzászlóaljak álltak, mint Bem és Dembiński.
szeptember közepén még majd hatszoros Szeptember közepén az országgyűlés a
túlerővel szemben. nádort kérte föl a dunántúli sereg vezeté-
A horvát sereg ellátása nem volt megold- sére. Sokan azt remélték, hogy Jellasics a
va, sokan különben is a zsákmány remé- főherceggel szemben nem mer fegyveresen
nyében, rablási vággyal csatlakoztak. Mint föllépni. Hogy a főherceg nádor mennyire
a sáskajárás, úgy tarolták le a vidéket, ahol volt jóhiszemű, pontosan nem tudhatjuk.
átvonultak. A sertéseket, juhokat lelövöl- Bécsből mindenesetre olyan levelet kapott,
dözték, a szőlőket nemcsak leszüretelték, hogy a parancsnokságot elvállalhatja, de
hanem évekre tönkre is tették. fegyveres összecsapásban nem vehet részt.
Volt olyan parancsnok, aki kijelentet- Miután az új kormány kinevezése remény-
te: ellenség földjén vagyunk, rekviráljunk. telenné vált, István főherceg 23-án Bécsbe
A hivatásos császári tisztek többsége azon- távozott, és a nádorságról lemondott. Soha
ban elborzadt. „A hadsereg valódi rabló- többé nem látta Magyarországot.
146

A megegyezést kereső, de hazájához halá- miniszterelnöki megbízatását, és az udvarhű
lig hű Batthyány már szeptember 15-én ki- Mailáth Györgyöt a nádor helyére, törvény-
jelentette az országgyűlésben, hogy „vajon telenül, helytartósággal megbízta. A császár-
nem érkezett-e már azon végperc, melyben király ugyancsak törvénytelenül, miniszteri
a nemzet azon legutolsó és legelszántabb ellenjegyzés nélkül az összes magyarországi
önvédelemre szorult, melyben a törvényes- haderő (benne a horvátok) parancsnokává
séget nem képes, de nem is köteles tekintet- nevezte ki Franz Philipp Lamberg grófot,
be venni”. Másnap Batthyány támogatására pozsonyi hadosztályparancsnokot. Az újon-
megalakult az Országos Honvédelmi Bi- nan fölállított honvéd zászlóaljak is a Bécs-
zottmány, amelynek a hon- és alkotmány- től függő vezér keze alá kerülnek.
védő harcban meghatározó szerepe lett. Lamberg honosított, azaz magyarországi
A Honvédelmi Bizottmány nevében német nagybirtokos volt, jó kapcsolatok-
Kossuth kiáltvánnyal hívta haza a külföl- kal a magyar arisztokráciával, s korábban
dön tartott magyar katonákat, majd tobor- a reformok iránt is érdeklődést mutatott.
zóútra indult az alföldi városokba. Nép- Batthyány a 48‐as törvények nyílt megsér-
szerűsége és csodálatos szónoki tehetsége tése ellenére tárgyalni akart Lamberggel,
megtette a magáét: az emberek községről ezért a dunántúli sereghez utazott. Joggal
községre ezerszám csatlakoztak a népfölke- gondolta azt, hogy a béke helyreállításával
léshez. „Úgy árasztani maga körül a fényt, megbízott Lamberg is odamegy.
soha szónok nem tudta, mint ő – írta róla a A magyar főváros népe mérhetetlen
szem- és fültanú Jókai. – És soha őt magát fölháborodással fogadta a fejleményeket.
úgy szónokolni nem hallottam, mint e na- A képviselőház rendkívüli ülésre gyűlt ösz-
pok alatt […] mindig mást, mindig olyant, sze. Kossuth a radikális Madarász László
mit a belső hév sugallt […] A nép sírt, mint hívására vonattal tért vissza toborzó útjáról.
ahogy sírnak az oroszlánok.” „Lamberg Ferencnek miniszteri ellenjegy-
Az ország a szabadságra szavazott, s ez zés nélkül Magyarország hadseregének […]
nagy erőt, önbizalmat adott 1848 politi- főparancsnokává történt kinevezése annyi,
kusainak. „Alig voltam kilenc községben, mint a magyar alkotmány eltörlése […]” –
s ötvenezer ember állt azokból készen […] mondta Kossuth. „Hol van megírva, hogy
Nem én öntöttem lelkesedést a népbe, ha- Magyarország valaha az ausztriai biroda-
nem én vettem tőlök erőt és lelkesedést” – lomhoz tartozott? A cél tehát: Magyaror-
jelentette Kossuth a képviselőháznak. szágot kitörölni az élő nemzetek sorából.”
Szeptember 25-én V. Ferdinánd nyílt Az országgyűlés az éjszakába nyúló ülé-
parancsban érvénytelenítette Batthyány sen kimondta, hogy az ellenjegyzés nélkül
147

körözött állítólagos királyi rendeletek tör- hivatalos Közlöny – „a nemzet e politikai
vénytelenek. Azok a parancsnokok pe- gyilkosságot nem fogja magáénak ismerni”.
dig, akik Lambergnek engedelmeskedni De, tette hozzá a közlemény, „gróf Lamberg
merészelnek, „az alkotmány és a nemzeti nem a becsület mezején esett el, hanem el-
szabadság fölforgatásának bűnébe esnek”. esett úgy, mint a legelvetemültebb ármány
A határozatot kinyomtatták, és a legrö- által fölzaklatott népbosszú áldozata”.
videbb úton a hatóságoknak elküldték. Rejtély, hogy Lamberg első útja miért
A katonai táborokba a szöveget mint kor- a forrongó Buda‐Pestre vezetett. Ha ezt
mánybiztosok, maguk a képviselők vitték Latour birodalmi hadügyminiszter paran-
el. A főváros zajongó népessége falragaszok csára tette, úgy alapos a gyanú, hogy a ké-
útján értesült minderről. sőbbi törvénytelen erőszak igazolása érde-
Lamberg szeptember 28-án katonai kíséret kében tudatosan föláldozták. Az új magyar
nélkül úgy érkezett Budára, hogy az árulást „országos rendőri igazgató” nagy eréllyel
kiáltó nép dühéről mit sem tudott. Az a vak- indította meg a nyomozást, a viharos gyor-
hír terjedt, hogy Lamberg átvette a parancs- sasággal kibontakozó események azonban
nokságot a Várban, és lövetni akarja Pestet. túlszárnyalták ezt a tragikus közjátékot.
A tábornok polgári ruhába öltözött, bér- Másnap, 29-én a Móga János vezényelte
kocsiba ült, és a hajóhídon át Pestre hajta- magyar csapatok megütköztek a még min-
tott. Onnan dolga végezetlenül visszafelé dig kétszeres túlerőben lévő Jellasiccsal.
tartott Budára, amikor a hajóhídon a tö- Jellasics gyalogsági és lovassági támadásait
megből valaki fölismerte, és a kocsiból ki- visszaverték, a tüzérségi párbajban pedig a
rángatták. A nemzetőri hídőrség ekkor még magyar tüzérség kerekedett fölül. Jellasics
kiszabadította. fegyverszünetet kért, majd azt megszegve
A nép azonban meg akarta ostromolni menekülésszerű gyorsasággal nyugat felé
az őrszobát, ezért a nemzetőrparancsnok vonult, és elhagyta az országot.
úgy döntött, hogy a foglyot Pestre kíséri, és Katonai szempontból ez volt az egyetlen
átadja az országgyűlésnek. A híd közepén ésszerű döntés, amit a különben joggal gú-
másik kardokkal-kaszákkal fölfegyverzett nyolt Jellasics hozhatott, hiszen utánpótlása
csapattal találkoztak, akik Lamberget föl- ekkor már el volt vágva, háta mögött nép-
koncolták. A nemzetőrségnek nagy nehe- fölkelés bontakozott ki, a létszámban ki-
zen sikerült megakadályoznia, hogy a holt- sebb magyar csapatok pedig folyamatosan
testet lámpavasra akasszák. kapták az erősítéseket.
Az országgyűlés megdöbbenéssel fogadta Móga, a régi vágású katona Jellasicsot
Lamberg halálát. „A tett iszonyú” – írta a csak lassan, nagy körültekintéssel követte.
148

A rendelkezésére álló erő – legalábbis a ka- A helyzetet aztán a kamarilla és szánal-
tonai szabályok szerint – nem tett lehetővé mas eszköze, V. Ferdinánd tette félelmetesen
olyan erélyes üldözést, amilyet a közvéle- egyértelművé. Október 3-án az uralkodói
mény elvárt volna. parancs – nem tudván Jellasics futásá-
Még a pákozdi ütközetet megelőző na- ról – az immár nyíltan vállalt kegyencet,
pon, szeptember 28-án, a magyar seregtől Jellasicsot nevezte ki a magyarországi fegy-
délre vont őrláncon fönnakadt egy hintó. veres erők parancsnokává. Az irat az or-
A hintóban Zichy Ödön gróf, a hírhedt szággyűlést föloszlottnak nyilvánította, és
Fehér megyei főispánhelyettes, azaz admi- Magyarországot „hadi törvények alá vetet-
nisztrátor ült. Mikor megmotozták, Jella- te”. Batthyány még 2-án végleg lemondott.
sicstól származó menlevelet találtak nála, Helyébe miniszterelnöknek, rövid epizód-
amely Karl Roth tábornokhoz, Jellasics szerepre, a szentesített törvények megcsúfo-
oldalvédjének egyik parancsnokához szólt. lásával nem találtak mást, mint az elaggott
A hintóban két kötegben V. Ferdinánd két Récsey Ádám tábornokot, a nemesi testőr-
miniszteri ellenjegyzés nélküli kiáltványa ség parancsnokát.
hevert „Magyarországon elszállásolt kato- A csillagok állása néhány hétig azonban
naságomhoz” és „Magyarország népeihez”. még Magyarországnak kedvezett. Októ-
Zichy közel került ahhoz, hogy a hely- ber 6-án Bécsben újabb forradalom tört
színen fölkoncolják. Görgei Artur őrnagy ki. A munkanélküliség táplálta a feszült-
azonban, az alakulat parancsnoka ettől séget, de a közvetlen kiváltó ok a magyar-
megóvta, csónakban csepel‐szigeti főhadi- barát hangulat volt. Fokozta az ingerültsé-
szállásra vitette, és hadbíróság elé állította. get, hogy ismertté vált Jellasicsnak Latour
A hadbíróság elnöke maga Görgei volt, aki osztrák hadügyminiszterhez írott levele és
ekkoriban erősen rokonszenvezett a radiká- az, hogy a magyar országgyűlést föl akar-
lis márciusi ifjakkal és Kossuthtal. ják oszlatni.
Zichyt hazaárulásért kötél általi halálra Latour, vesztére, egy gránátos zászlóaljat
ítélték, és az ítéletet szeptember 30-án vég- irányított Jellasics támogatására. A katonák
rehajtották. Az ítélet voltaképpen a Bécs- vonakodtak, a nemzetőrök és a nép pedig
ből érkezett törvénytelen intézkedésekről a rendcsinálásra küldött egységek ellen for-
is szólt a még mindig tisztázatlan közjogi dult. Délutánra a város a fölkelők kezére
helyzetben. Hivatalosan az ítéletet nem is került. Latourt kivonszolták a hadügyi pa-
tették közzé, a határozott lépésekre szom- lotából, agyonverték, és holttestét egy lám-
jazó közvélemény viszont nagy megelége- pavasra akasztották. Az udvar a morvaor-
déssel fogadta. szági Olmützbe menekült.
149

Más is történt október 6-án. A Tolna me- 1848 sötét decembere
gyei nemzetőrök és a honvédek „a már csak
futásban menekvést kereső ellenségnek”, A kamarilla és a dróton rángatott
azaz Roth és Philippovich osztrák táborno- V. Ferdinánd leplezetlen alkotmánysértése
kok dandárjainak útját mindenfelől elvág- végre színvallásra késztette a régi parancs-
ták. Másnap a bekerített ellenség feltétel nokokat. Ki engedelmeskedik továbbra is
nélkül letette a fegyvert. az alkotmányos magyar államnak? Ki kéri
Így zajlott ez szerte a Dunántúlon. Min- a nyugdíjazását? Ki fordul szembe fegyve-
den helység, minden megye kiállította a resen a magyar hatalommal, magával so-
maga nemzetőreit, lengett a népfölkelés dorva a Birodalom távoli tartományaiból
zászlaja. Az ellenség kisebb-nagyobb csa- származó régi katonaságot?
patait lefegyverezték vagy levágták, mások A nagy várak közül sikerült hűségben
a határon túlra menekültek. Október 8-án megtartani Komáromot és Péterváradot. Te-
a visszavonuló Jellasics is osztrák terület- mesvár és Arad császári parancsnokai azon-
re ért, miközben utóvédjét még alaposan ban megtagadták az engedelmességet. Ki-
megtépázták. tűzték a fekete-sárga zászlót, és megkezdték
Ezen a napon a képviselők kimondták, az ellenségeskedést.
hogy az uralkodói parancs törvénytelen. Erdélynek is megvolt a maga Jellasicsa.
Törvényhozói kötelességüket folytatják, A naszódi román határőrezred parancsno-
és eljárásukra nézve „az örökkévaló Isten- ka, Karl Urban már szeptember elején nyíl-
re, a nemzetre s az egész világ közvélemé- tan fölkelésre biztatta az északkelet‐erdélyi
nyére” hivatkoztak. A végrehajtó hatalmat románságot. A másik, az orláti román ha-
az Országos Honvédelmi Bizottmányra tárőrezred körzetében (Dél‐Erdélyben) sem
ruházták, és elnökéül megválasztották volt jobb a helyzet.
Kossuth Lajost. Mint tudjuk, Erdélyben román és ma-
A nemzet tehát nem hódolt be az erő- gyar parasztnak egyaránt volt sérelme elég,
szaknak, a kényuralomnak, nem mondott több, mint a szűkebb Magyarországon.
le a kivívott alkotmányos szabadságról. Amikor a vármegyei hatóságok a képvise-
Gondoskodott az ország és intézményei lőházi határozatot végrehajtva megkezdték
működőképességéről. A végrehajtó hata- az újoncozást, az izgatottság, ingerültség
lom feje, az ország első tisztviselője pedig tovább növekedett.
Kossuth lett. A bujtogatók azt híresztelték, a magya-
rok a jó császár ellen saját királyt választot-
tak, és el akarják véreztetni a románokat.
150

Erdélyben létezett székely határőrség is. Zalatna teljes magyarsága, áldozatul esett.
A földfoglaló, az újoncozás ellen kapá- „Az ország több részeiben még jelenleg is
ra, kaszára kapott román zendülők ellen, […] borzasztó erőszak s kegyetlenkedés kö-
más persze nem lévén, székely katonaságot vettetik el fegyvertelen s gyámoltalan népe-
küldtek. A katonák több helyen kénytele- ken, asszonyokon, gyermekeken s elaggott
nek voltak fegyvert használni, halottak is öregeken, hozzájárulván a gyilkosság irtó-
voltak. Terjedt a kegyetlen gyűlölet: egyik zataihoz a rablás és gyújtogatás szörnyűsé-
oldalon az urak, akik magyarok és lázadók, gei is” – így szólt magának Puchnernek is
a másik oldalon a föld népe, a románság, a október végi kiáltványa, de a rendelkezése
jó császár emberei. alatt álló császári katonaság a mészárlások
Puchner altábornagy, aki május végén még idején cinkosan tétlenkedett.
magyarul nyitotta meg az erdélyi országgyű- Beszélnek magyar megtorlásról, de ha
lést, október 18-án bejelentette, hogy Erdély- volt is ilyen, a tettesekre irányult, s igen
ben átveszi a teljhatalmat. Rendkívüli álla- korlátozottan, közönséges bűncselekmény
potot hirdetett, és utasítást adott a magyar címén, mert a diadalmas Bem – Kossuth
nemzetőrség lefegyverzésére. Nem rettent neheztelését is kiváltva – általános bűnbo-
vissza attól sem, hogy erre a fölfegyverkezett csánatot hirdetett.
román paraszti fölkelőket mozgósítsa. Visszatérve a főhadszíntérre: a magyar fő-
Az erdélyi és a magyar történelem egyik sereg október végén osztrák területen, Bécs
legvéresebb, legszörnyűbb fejezete kezdő- előtt állt. Hosszú huzavona után, nevezete-
dött. Egy tömbben csupán a székelység élt, sen, hogy jogszerű-e átlépni a határt, végre
Dél‐Erdélyben a magyarság többnyire ki- megszületett a döntés: a magyar csapatok
sebbségben, sőt szórványban lakott a romá- segítsék meg a bécsi fölkelőket. Bécs körül
nok tengerében. A néhány tucat emberből ekkor már Jellasics és Windischgrätz egye-
álló magyar nemzetőrségeket ígéretekkel, sült serege táborozott, amely sereg megoszt-
fenyegetésekkel fegyvereik lerakására kész- va is képes volt Schwechatnál a különben
tették, majd a fegyverteleneket, nemegyszer bátran harcoló magyar hadat visszaverni.
válogatott kínzásokkal, legyilkolták, több Windischgrätzet október közepén – az
helyen nemcsak a férfiakat, hanem a nőket itáliai csapatok kivételével – az összes biro-
és a gyermekeket is. dalmi haderő parancsnokává nevezték ki.
Népirtásig fajuló pusztítás a Délvidé- A scwechati csata után már mindenki tud-
ken is volt, de ami Erdélyben történt, az azt ta, hogy csak idő kérdése, és a Birodalom
messze fölülmúlta. Sok ezer ártatlan ember teljes erejével megindul Magyarország ellen
halt meg. Egész községek, városok, mint az általános támadás.
151

Hazánk kapott még egy hónapot a föl- ágyúk száma is kisebb, a fölszerelés is hiá-
készülésre. A sorok rendezésére, újoncok- nyos. Ennél azonban az esélyek szempont-
kal föltöltésére a birodalmi hadseregnek jából sokkal többet nyomott a latban, hogy
is szüksége volt. Most bebizonyosodott, a magyar honvédzászlóaljak csupa újoncból
amit egyes dinasztiahű politikusok régóta álltak, akik most szagoltak először puska-
mondtak, hogy a birodalom egyetlen iga- port. Velük szemben zömmel sok éve szolgá-
zi összetartó ereje a nemzetek fölötti (vagy: ló, veterán katonák álltak. Ezeket a császári
nemzetietlen) tisztikar. csapatokat hivatásos, régi tisztek vezették,
December 2-án V. Ferdinándot a család le- míg a honvédtisztek jelentős része honvéd-
mondatta, és minden jogi formaságot mellőz- nak most fölcsapott egyetemi hallgató, ju-
ve bejelentették, hogy a császári-királyi trónt rátus, ilyen-olyan tisztviselő volt. A magyar
unokaöccse, a 18 éves Ferenc József foglalta sereg tábornoki kara is harc közben lépett
el. Őt nem kötik – gondolták – a szentesí- elő, jórészt főhadnagyokból, kapitányokból.
tett áprilisi törvények. A birodalmi hadsereg December 6-án Galíciából erős császári
fönntartás nélkül engedelmeskedett. hadtest tört be az országba a tapasztalt had-
Nem így az alkotmányos Magyarország. vezér, Franz Schlik altábornagy parancs-
A képviselőház határozatban mondta ki, noksága alatt. A térségben lévő nemzetőri
hogy „törvényes királynak csak az tekint- csapatok és újonc honvéd erők egyelőre
hető, ki a nemzettel országgyűlési egyezke- nem tudták visszaverni. Schlik 11-én elfog-
dés útján koronázási egyezséglevelet kötött, lalta Kassát, és az a veszély fenyegetetett,
az ország alkotmányára megesküdött […] hogy az ország belsejébe jut.
Szent István koronájával megkoronáztatott; December 14-én Morvaországból tört
[…] azért az országgyűlés […] minden egybe egy császári hadtest, parancsnoka
házi, polgári, katonai hatóságainak, tisztvi- Simunich altábornagy. Guyon Richárd ez-
selőinek […] a nemzet nevében meghagyja redes (később tábornok) nem tudta megál-
és megparancsolja, hogy […] az ország dol- lítani a túlerőben lévő ellenséget, s a véres
gaiba bármely avatkozást jogtalan bitorlás- nagyszombati csatában vereséget szenve-
nak tekintsék”. dett. A Dunántúl déli részének elfoglalását
Nemcsak a népfelség elve, hanem az írott a Stájerországból betört Nugent táborszer-
törvények is a magyar állam oldalán álltak. nagy hadteste kapta feladatul.
De mint a történelemben annyiszor, most Windischgrätz tábornagy közel 50 000
is a fegyverekre maradt a döntés. főnyi főserege is támadásba lendült a Duna
Az erőviszonyok nem a magyar hadsereg- jobb- és bal partján. Vele szemben Görgei
nek kedveztek. A katona is kevesebb volt, az Artúr tábornok parancsnoksága alatt a
152

23000 embert számláló feldunai hadsereg mentésére, hogy azután a bányavárosokba
állott. A Muraközből Perczel Mór tábornok vonuljon. Perczel megerősítetett hadtesté-
észak felé húzódott. nek feladata a Tisza vonalának védelme lett.
Arról a tervről, hogy Győrnél állítsák meg Kossuth és elvbarátai kiharcolták, hogy az
az ellenséget, le kellett mondani, a nagy ki- OHB mellett az országgyűlés is Debrecenbe
terjedésű sáncok védelméhez hiányzott a lét- költözzék. Elköltöztették a fegyvergyárat,
szám. Görgei kiürítette Győrt. Perczel tábor- az ágyúöntő műhelyt, a puskapormalmot
nok Mórnál fölvette a harcot Windischgrätz Lahner György felügyelete mellett. Elszállí-
jobbszárnyával, de a földerítés rossz volt, s a tották a pénzjegynyomda gépeit. A magyar
nagy túlerő hadtestét szétzilálta. állam folyamatosságát jelentő országgyűlés
Az Országos Honvédelmi Bizottmány és a végrehajtó hatalom tehát tovább mű-
kénytelen volt beletörődni a főváros föl- ködött, a magyar társadalom elszántsága a
adásába. A császári csapatok összehangolt főváros elvesztésével nem csökkent.
haditervének ez volt a célja. Azt gondolták, Lesz-e idő az erőgyűjtésre? Tovább fo-
hogy a fővárosnak, a magyar ellenállás po- lyik-e az erélyes újoncozás, új és új zász-
litikai központjának az elfoglalásával a küz- lóaljak fölszerelése? Vissza lehet-e tartani
delem véget is ér. Windischgrätzet attól, hogy átkeljen a
Az országgyűlés, némi vita után határo- Tiszán, és megtámadja Debrecent? És mi
zott még utoljára egy békekövetség küldésé- lesz Schlikkel? Az ő hadállása is fenyegette
ről Windischgrätz bicskei főhadiszállására, s Debrecent.
ha lehet, Ferenc Józsefhez. Tagjai voltak töb- Puchner már november közepén meg-
bek között Lonovics József egri érsek, Deák szállta Kolozsvárt. A gyönge magyar véde-
Ferenc és – bár óvták tőle – Batthyány Lajos. lem Csucsáig húzódott vissza. A császári
A küldetéstől Batthyány többet, Deák ke- altábornagy alaposan feltöltötte csapata-
vesebbet remélt. Batthyányt Windischgrätz it román és szász újoncokkal, és az oszt-
nem is fogadta. A küldöttségnek pedig oda- rák tartományból, Bukovinából is kapott
vágta: „Unbedingte Unterwerfung”, azaz erősítéseket. Szerencsére nem kockáztatta
feltétel nélküli alávetés. A Pestre távozó meg, hogy kitörjön az Alföldre. Erejének
Batthyányt a főváros megszállását követően egy részét lekötötte a kicsiny Háromszék,
lefogták, s többé nem szabadult. amely a világtól, Magyarország többi ré-
Budapest kiürítése – Szolnokig és Vácig szétől elzárva az ellenállást választotta.
vasúton – tervszerűen ment végbe. Görgei- Pedig a háromszékieknek még ágyújuk
nek a haditerv szerint Vácnál nyugat felé sem volt. Illetve lett, a székely ezermester,
kellett fordulnia, az ostromlott Lipótvár föl- Gábor Áron jóvoltából.
153

Amikor megkezdődött a császári hadak Gergely bencés szerzetesre, a neves költő-
általános támadása, Puchner is megindítot- re egyetlen verséért hat év súlyos esztendőt
ta katonáit. Ekkor azonban már Kossuth mértek. Ütlegelték és fegyver között hur-
megbízásából Bem szervezte a védelmet. colták el még azt a szabósegédet is, aki bor-
A támadókat a magyarok a december 18– közi állapotban Kossuthot éltette.
19–20-i összecsapásokban visszaverték. A visszavonuló feldunai hadsereg január
A hős lengyel azonnal ellentámadást kez- 4-én elérte Vácot. A haditerv az volt, hogy
deményezett, és karácsony napján bevonult katonáink nyugat felé indulnak el, és föl-
az ujjongó Kolozsvárra. Ez volt az egyetlen mentik az ostromlott Lipótvárat. A hadmoz-
jó hír, amely 1849 kegyetlenül hideg újév dulat a császári fősereg hátában akár Bécset
napján a magyarok szívét megmelegíthette. veszélyeztethette. Görgei híreszteltette is,
hogy szándéka a Bécs elleni támadás. Ez is
oka volt annak, hogy Windischgrätz nem
Téli harcok Északon és Délen használta ki túlerejét, s seregének zömével
Pest környékén tétlenkedett.
Január 5-én Windischgrätz ezredei puska- Január elején több magas beosztású volt
lövés nélkül bevonultak Budapestre. A csá- császári tiszt leköszönt rangjáról, és elhagyta a
szári csapatokat hallgatag, szomorú város honvédsereget. Görgei tartott tőle, hogy had-
fogadta. Az üzletek bezárva, sok lakás, ház teste bomlásnak indul, legalábbis ezzel magya-
ablak sötét, lakói elmenekültek. Hamarosan rázta a január 5-én Vácott saját hatáskörében
fenyegető hangú falragaszok jelentek meg kibocsátott Nyilatkozatot, amely megingatta
városszerte. A fővárosban és a megszállt me- Kossuth bizalmát – pedig a szédületes gyorsa-
gyékben ostromállapotot hirdettek. sággal fölemelkedett fiatal tábornokot sokáig
Egymás után születtek az elrettentő ítéle- Kossuth teremtményének tartották, s kilépett
tek azok fejére, akik valahogyan az önkény főhadnagyként majd honvéd századosként ő
kezére jutottak. Az Újépület komor falai is rajongott Kossuthért.
mögött sortüzek dörrentek. Ekkor végezték A váci nyilatkozat – és ez volt a legfon-
ki mások között az osztrák születésű Witalis tosabb – hitet tett a fegyveres alkotmány-
Söll honvéd őrnagyot, egy oldalunkon har- védelem, a harc folytatása mellett, de ke-
coló tiroli önkéntes csapat parancsnokát. serűen bírálta a Honvédelmi Bizottmányt
Több éves várfogsággal „jutalmazták” a dunántúli veszteséges visszavonulásért,
például Hrabovszky János és Móga János bár ezért sem ő, Görgei, sem más nem volt
altábornagyokat, akik pedig január elején igazában felelős, csak a nagy túlerő. Az írás
jelentkeztek Windischgrätznél. Czuczor harciasan nyilatkozott az „éretlen köztár-
154

sasági izgatások”, az alkotmányos királyság ötven ember tolta-vonta. Több helyen az
megdöntése ellen, noha a köztársaság kiki- ágyúkat szét kellett szedni. Külön, vállon
áltását a felelős politikai vezetők sem ekkor, vitték a nehéz csöveket, külön a kereke-
sem később nem tűzték ki célul. A Nyilat- ket, a taligát. Egy ágyú a nyerítő lovakkal
kozat alapján kérdésessé vált, hogy a hadtest együtt a mélybe zuhant.
elfogadja-e fölöttesének a polgári végrehajtó Az eljegesedett, meredek hegyháton aztán
hatalmat, a Honvédelmi Bizottmányt. nem lehetett tovább menni. De a hegygerinc
A feldunai hadtest mindenesetre folytat- közelében volt egy régi, félig beomlott bá-
ta a hadműveleteket. Léván keresztül meg- nyaalagút, amely a hegy nyugati oldaláról a
indultak Lipótvár felé. A célt azonban föl keletire, Besztercebánya felé vezetett. Ezer és
kellett adni, mert a több irányból érkező ezer kéz hordta ki az omladékot, az utászok
császári dandárok már-már gyűrűbe fogták a romlott boltozatot gerendákkal dúcolták
a magyar csapatokat. A hadtest ekkor kelet alá. Három óra múlva járható volt a tárna.
felé fordult. Az volt a terv, hogy a telet ki- A honvédsereget tényleg mintha a föld nyelte
húzzák a bányavárosokban. volna el az ellenség elől. Majd óriási dörrenés
A kegyetlen januári hideg ellenére föl- rázta meg a hegyet. A tüzérek berobbantot-
tűntek az üldözők csapatai. Hegyes terepen ták az alagutat a honvédcsapatok mögött.
a támadó van előnyben, mert minden had- Időközben megérkezett Mészáros Lázár
állás megkerülhető. A magyar csapatoknak hadügyminiszter parancsa, hogy a hadtest in-
sok véráldozattal járó csatákban ismét a le- duljon Kassa felé, Klapka György támogatá-
hetetlent kellett véghezvinni: ki kellett tör- sára. Az új zászlóaljakkal megerősített felsőti-
ni a bekerítésből. Hol övig vízben gázoltak szai hadtest parancsnokságát ugyanis Klapka
a honvédek, hol jeges szélben mászták meg György ezredes, utóbb tábornok vette át.
a szinte járhatatlan meredélyeket. A nagyon tehetséges Klapka hamar te-
Aulich (az aradi vértanú tábornok) dan- kintélyt vívott ki magának Schlik előtt.
dárja olyan hegyi ösvényre kényszerült, Schlik hiába kapott hadosztálynyi erősítést,
amelyen a helyi parasztok jó időben sem sze- január 31-én Tokajnál vereséget szenvedett.
rettek járni, s ha mégis, néhány helyen szét Hamarosan nagy bajba került, mert a hátá-
kellett szedni a szekerüket, hogy átjussanak. ban is honvéd csapatok jelentek meg.
S itt most ágyúkkal, lőszeres kocsikkal, a lo- Az angol születésű Guyon Richárd honvéd
vasság tömegével kellett keresztülvergődni. ezredes (később tábornok) ugyanis február
Az utászok szélesítették, igazították az 5-én áttört a császári csapatokkal megra-
utat. A huszárok kantárszáron vezették, kott jeges Branyiszkói hágón, és utat nyitott
húzták a lovaikat. Az ágyúkat negyven- Görgei feldunai hadtestének a Tiszához.
155

Az alig kéthetes újoncoknak Guyon sajá- nőtt. Egy sor híres zászlóalj itt esett át a
tos németséggel ezt kiáltotta: „Vorwärts dup- tűzkeresztségen. 1849 januárjában a bán-
la lénung, rückwerts kartács schiessen! – ami sági hadosztálynak már Damjanich János,
annyit jelentett, hogy aki előre megy, két- a bácskainak pedig Vécsey Károly gróf volt
szeres zsoldot kap, aki meghátrál, arra kar- a parancsnoka.
táccsal lövet. Erdősi Péter piarista szerzetes Damjanich, korábban a 9. (vörössipkás)
magasra tartott kereszttel a maguk nyelvén zászlóalj őrnagya félelmetes hírét már novem-
biztatta az újonc zászlóaljak szlovák katonáit: berben megalapozta. Dandárjával decem-
„Utánam testvéreim, velünk az Isten!” ber 12-én makacs küzdelemben elfoglalta
A felső-magyarországi hadi helyzet jobb- a szerbek alibunári megerősített táborát.
ra fordulását segítette Perczel Mór tábornok Most a hírhedt Tomasevác következett,
szolnoki diadala. Kossuth és a Honvédelmi amelyet korábban sikertelenül ostromolt
Bizottmány szervezőmunkája itt, a közép- Vetter Antal majd Kiss Ernő tábornok. Itt
tiszai hadtestnél is meghozta a gyümölcse- táborozott a szerbiai önkéntesek vezére, a
it. A hadtest létszáma rövid idő alatt több hírhedt Kničanin.
mint kétszeresére növekedett. Damjanich katonáival december 13-án
Perczel január 22-én gyors támadással a szerbek lakta gazdag Jarkovácra érkezett.
kiverte Szolnokról a megszálló lovasdan- Tomasevác felé egyidejűleg Nagybecske-
dárt, majd azt Ceglédről is tovább űzte. rekről másik magyar hadoszlop is közele-
A huszárok Pesttől nem messze, Cegléd- dett. A csontig átfázott, kimerült honvéde-
bercelig száguldottak. A hír fölnagyította a ket Jarkovácon mosolygó arcok, barátságos
támadók erejét, és Windischgrätz vezérka- házak fogadták. Végre egy éjszaka, amit
rában is riadalmat keltett. Visszarendelték fedél alatt, meleg szobában tölthetnek!
a Görgei üldözésére küldött csapatok egy Éjfél után ágyúlövés verte föl a téli éj-
részét, és minden nélkülözhető katonát a szaka csöndjét. A lakosokkal összejátszó
főváros köré vontak. Kničanin tört Jarkovácra. A honvédek félig
A Délvidéken, a Temesi Bánságban és a öltözötten, mezítláb, csak a fegyvert szorít-
Bácskában decemberben-januárban a szerb va rohantak az utcára. A padlásablakokból,
fölkelők már mindenütt hivatásos császá- csűrökből, a fák tetejéről a helyi szerbség
ri tisztek vezetésével, fekete-sárga zászlók puskatüze zúdult rájuk. Éjszakai hosszú
alatt harcoltak, szerbiai önkéntesekkel, szuronyharc után, az ágyúk kartácstüzé-
szerb és román határőrkatonákkal, császári vel gyűrték le, s űzték messze a támadókat.
alakulatokkal összevonva. Hála az erőfe- Jarkovácot lángok emésztették el, az utcá-
szítéseknek, a magyar csapatok létszáma is kat holttestek borították.
156

A másik irányból előnyomuló Kiss Ernő szorosban még egyszer megvettette a hátát.
zászlóaljai Tomasovácot már üresen találták. hasztalan. A szétvert ellenséges csapatok
A jarkováci harc után Kničanin onnan is el- maradéka Bukovinába menekült.
menekült. A január 3‐i pancsovai sikertelen „A kétségbeesés utolsó erejét a császáriak
támadást követően aztán a bánsági csapatok részéről csakhamar […] apátia követé […]
élére a különben derék Kiss Ernő helyébe a az ellenség elhányta fegyvereit, bornyúit,
hősök hősét, Damjanichot nevezték ki. egyenként és csapatostul az erdőkbe futott,
A decemberi fordulat a bácskai hadosz- honnét az éhség vagy a hideg csakhamar
tályban is zavart okozott. Itt is voltak olyan a győzelmes magyarok kezébe szolgáltatta
régi, császári tisztek, akik a szerb marta- őket, [számukra] Bukovinában nyilvános
lócok ellen hajlandók voltak harcolni, de gyűjtést rendeztek” – írta Czetz János, Bem
a császár ellen nem. Még a hadosztály pa- vezérkari főnöke.
rancsnoka is az átállás mellett szervezkedett. Ne felejtsük el, hogy a tihucai csata ide-
Vécsey erélye mentette meg a helyzetet. Az jén javában folyt Budapest kiürítése! A sza-
áruló parancsnokot és embereit távozásra badságharc kibontakozásának, az erőgyűj-
kényszerítette, helyükbe a hazához hű ala- tésnek, a kormány zavartalan debreceni
csonyabb rangú tiszteket helyezett. tevékenységének előfeltétele volt, hogy Er-
Január második felében aztán mind a két dély felől biztosítva legyen az ország belseje.
hadosztály, őrcsapatokat hátrahagyva, elin- Észak‐Erdély megtisztítása után Bem tá-
dult a Tiszántúlra. Immár négy hadtestnyi bornok haladéktalanul délnek fordult. Úti
magyar erő gyülekezett a Tisza mentén a célja a Székelyföld volt. Egyedül a Székely-
döntő küzdelemre. földön léteztek magyar határőrezredek és egy
huszárezred is, amelynek mind a katonái,
mind a tisztjei a magyarok ügyének támoga-
Az erdélyi hadjárat tói voltak. A honvédek január 13-án bevonul-
tak Marosvásárhelyre. Lázas ütemben kezdő-
Bem tábornok Kolozsvár visszafoglalása dött meg egy hadtestnyi új erő fölállítása.
után csupán egy nap pihenőt engedélyezett Puchner mozgósította a rendelkezésére
a katonáinak, és máris tovább menetelt. álló csapatokat, és Bem elé sietett. Január
Űzte, hajtotta maga előtt Urban osztrák- 16-án, túlerejében bízva, Gálfalva és Sző-
román csapatait. Január 1-én elfoglalta és kefalva között a magyarokra vetette magát,
fölégette Naszódot, a román határőrka- de támadásait visszaverték. Az éjszaka be-
tonák székhelyét, a magyarellenes izgatás köszöntével Bem megerősítette állásait, és
egyik központját. Az ellenség a határ előtti újrarendezte az ágyúkat.
157

Másnap, amikor Puchner a hófödte me- A tehermentesített Puchner pedig megtá-
zőn egész erejével megindult, a magyar madta a vízaknai magyar állásokat.
ágyúk kereszttüzébe került. A császári csa- A beomlott tárnákból, mélyedésekből
patok meginogtak, és lassú visszavonulásba védekező honvédek sikeresen verték vissza
kezdtek. Bem ekkor a befagyott Küküllőn a kétszeres túlerőben lévő császáriak roha-
át az ellenség oldalába küldte a 27. (nagyvá- mait. Bem most meggondolatlanul maga
radi) zászlóaljat. Az ellenség visszavonulása vezényelt rohamot. A nyílt terepen hama-
hamarosan pánikszerű futássá változott. rosan érvényesült az ellenség túlsúlya, és a
Bem január 21-én a tőle megszokott csata súlyos vereséggel végződött.
lendülettel egyenesen Puchner legfőbb
támaszpontja, Nagyszeben ellen vonult. „Négy nap dörgött az ágyú
Ágyúzással nem tudta megtörni a védel- Vízakna s Déva közt,
met, a rohamok pedig összeomlottak az Ott minden talpalatnyi
erős tűzben. A lőszer elfogyott, a magyar Földet vér öntözött”
csapatok visszavonultak, és Szelindeknél
foglaltak állást. A három irányból érke- – írta ezekről a kegyetlen téli napokról
ző császári dandárokat a magyar tüzérség Petőfi Sándor, honvéd százados Bem törzs-
visszaverte. karában. A kis magyar sereg állandó harc
A honvédek ekkor a jobban védhető közben hátrált Déváig. A temesközi, bihari
Vízaknánál foglaltak állást, nem messze segédcsapatokkal egyesülve Piski falunál, a
Szebentől, mert a makacs lengyel tábornok zajló Sztrigyen átvezető hidat védve a hon-
még mindig nem mondott le Nagyszeben védek szembefordultak az üldözőkkel. Itt
bevételéről. Magyarországról utánpótlást mondta Bem: „A hidat visszaveszem, vagy
várt, de közben serege 4000 főre olvadt, meghalok […] Ha nincs híd, nincs haza!”
mert egy alakulatot Székelyföld védelmére A hullámzó küzdelem alkonyatig tartott.
irányított, egy másikat pedig a Temesköz- Puchner elpufogtatta a lőszerét. Az utol-
ből érkező segélyhad elé küldött. só roham meghozta a magyar győzelmet.
Erősítést egyelőre a császáriak kaptak. A magyar had nem szorult ki Erdélyből.
A szász városok, Nagyszeben és Brassó, Ismét kelet felé fordult, új csatákra, új győ-
persze Puchner helyett, a Havasalföldön ál- zelmekre készen.
lomásozó orosz hadsereg parancsnokához, Észak‐Erdélybe bukovinai császári csa-
Lüdershez fordultak „védelemért”. Január patokkal megerősítve megint betört az el-
végén, február elején be is vonult két orosz lenség. Nagyszeben helyett tehát a gyors
hadosztály Nagyszebenbe és Brassóba. menet úti célja ismét Beszterce lett. Bem
158

február 27-én megtámadta, és Bukovinába Bem villámgyors döntése nem volt ve-
űzte Urban dandárját. „Vége az expedíci- szélytelen. Seregének sorsa azon múlott, el
ónak” – írta Csány László kormánybiztos tudja-e foglalni az orosz és osztrák csapatok
féltréfásan Kossuthnak – „én ellenséget védelmezte erős Szebent, mielőtt az észbe-
nem láttam, de hogy nem láttam, oka az kapott Puchner csapatai északról a sarkára
öreg úr [Bem]; ha ő meg nem indul velünk nem hágnak.
egy nap […] úgy lehet, hogy elfogjuk egy Szkarjatyin ezredes (később tábornok)
részét az ellenségnek, mert minket bevárt az orosz gyalogságot nagy önbizalommal
volna – de az öregtől úgy megijedett, hogy a városon kívül a nyílt terepen állította föl
nyakra-főre szökött […] nagy respektusra zárt rendben, a kozákokat pedig a magyar
kényszerítette az öregünk a gaz rabló, gyil- jobbszárny megkerülésére küldte. A ma-
koló, áruló ellenséget. Félnek tőle nagyon.” gyar ágyúk kartácsai azonban az orosz lo-
Puchner önbizalma alaposan megingott. vasságot szétszórták. A súlyos ágyútűzben
Futárokat küldött Windischgrätzhez, más az orosz négyszögek is inogni kezdtek, s
császári parancsnokhoz. Nem bír Bemmel, amikor a huszárok a városba vezető utat
segítséget kér. Meglévő erőfölénye birtoká- veszélyeztették, az oroszok megkezdték a
ban március elején kezdeményezésre szánta visszavonulást a városfalak mögé.
el magát. Idejében, mert Bem is Nagyszeben A honvédség szuronyrohammal elfoglal-
ellen készült. A medgyesi egész napos harc ta a sáncokkal védett külvárost, de az oro-
után a magyarok Segesvárra húzódtak vissza. szok továbbra is makacsul védték a felső-
Puchner elhatározta, hogy egyszer s min- város ódon bástyáit. Közben beesteledett.
denkorra végez az erdélyi magyar sereggel. A magyar gránátok tüzében lángok csaptak
Túlságosan bonyolult hadműveletbe kez- föl a belvárosban. A most beérkezett friss
dett. Bemmel szemben Segesvár előtt cse- csapatok, élen a 11. (kolozsvári) zászlóaljjal
kély erőt hagyott, katonái zömével pedig az égő házak kísérteties fényében kúsztak a
hosszú útvonalon bekerítő hadműveletekbe falakra. Este tíz után az orosz alakulatok,
kezdett. Északról, a magyar had hátában is az osztrák gránátosok, a szász nemzetőrség
császári csapatokra számított. a vöröstoronyi szoros felé menekülésszerű-
Bem fölismerte a helyzetet, s azonnal en elhagyták a várost.
kiadta a parancsot: „Most pedig megyünk Puchner Nagyszeben elestének hírébe be-
Nagyszebenbe!” Elsöpörte maga előtt az lebetegedett. A parancsnokságot átadta, és
ellenséget, és nyílegyenesen délnek indult. örökre elhagyta a magyar hadszínteret. Bem-
Puchner, legnagyobb rémületére, üresen nek volt annyi humorérzéke, hogy Nagysze-
találta Segesvárt. benben hagyott érdemjeleit utána küldje.
159

Az osztrák‐orosz hadak március 19-én A meleg fogadtatás önbizalmat adott a
még egy súlyos vereséget szenvedtek el Fe- csüggedőknek. Méltán jelentették Kossuth
ketehalomnál, Brassó előtt, majd a Tömösi aláírásával a 6‐i falragaszok: „Én a nemzet
szoroson át kimenekültek Erdélyből. Erdély nevében Debrecen városát a magyar sza-
földje, leszámítva Gyulafehérvár és Déva badság őrvárosának nyilatkoztatom, s az
császári őrségét és az Érchegységben körül- országgyűlést és kormányt a debreceniek
zárt, a császárban reménykedő román föl- becsületérzésének rendíthetetlen sziklájára
kelőket, fölszabadult. helyezem.” A város lakossága 160 000 főre
duzzadt. Ez jóval több volt, mint a korabeli
„Mi ne győznénk? hisz Bem a vezérünk, Pesté, akár ezért is méltán lehetett főváros-
A szabadság régi bajnoka! nak nevezni.
Bosszúálló fénnyel jár előttünk Január 8-án az országgyűlés a reformá-
Osztrolenka fényes csillaga” tus kollégium dísztermében megkezdte
munkáját. Igaz, hogy a vérzivataros idők-
– írta Petőfi Sándor Az erdélyi hadsereg ben ilyen-olyan okok miatt csak mintegy
című költeményében. 150 képviselő érkezett meg. Később aztán
lassan megszaporodott a számuk, bár so-
kan, mint kormánybiztosok, a harctéren
Debrecen, a szabadságharc tartózkodtak.
fővárosa Először is az eredménytelen békeküldött-
ségről tárgyaltak. Kossuth január 13‐i nagy
Kossuth, a Honvédelmi Bizottmány elnöke beszédében leszögezte, hogy Magyarország
lázas betegen, 1849. január 4-én este érke- a törvényesség útját járja. Nem mi nyúltunk
zett Debrecenbe. A városkapu kálvinista a fegyverekhez, és nem mi vagyunk a meg-
őre ezt írta a foglalkozás rovatba: „Magya- békélés akadályai. „Mi egyezkedni akar-
rok Mózesse”. tunk, ők [az osztrák császárság kormánya
Másnap Kossuth, lappangó betegsége és a kamarilla] harcot akarnak, tehát legyen
ellenére, már talpon volt, és a szervező- harc, a védelemnek harca legyen közöttünk,
munkához látott. Megérkezésének híre és az igazságos Isten legyen velünk.”
villámgyorsasággal terjedt el városszerte. A feltétel nélküli megadást senki sem
A városháza előtt hatalmas tömeg gyűlt támogatta. Egyes képviselők ugyan, sze-
össze, s nem nyugodott, míg legalább az mélyes okból vagy azért, mert illúziókat
ablakban meg nem jelent. tápláltak, Kossuthot bírálóan szólaltak föl,
s azt szorgalmazták, hogy a békeszándék
160

kapjon egyértelmű kinyilvánítást, de törpe ügyes ügynökök, kereskedők Sziléziából
kisebbségben maradtak. A szólás- és sajtó- csempészték be.
szabadságot a háborús körülmények között Erős katonai őrizet alatt Törökszentmik-
sem érte korlátozás, így e csoport a későbbi- lóstól Egerig, Karcagtól Nagyváradig tucat-
ekben is szabadon hangot adhatott annak, nyi élelem- és lőszerraktárat állítottak föl.
hogy alkudozni kell – bár nyilvánvaló volt, A központi fegyver- és lőszergyárat Nagyvá-
hogy az ellenség a magyar alkotmány és radon állították föl. Hamarosan működni
különállás teljes megsemmisítésére tör, vele kezdett az ágyúöntő műhely. Még az ekkor
egyezkedni nem lehet. Ezt a csoportot ne- röppentyűnek nevezett rakétákat is gyártot-
vezték el utóbb békepártnak. tak. Tábori kórházak létesültek. Szatmáron
Kossuth az alku pártiak és a radikális megnyílt az első rokkantmenedékház.
köztársaság pártiak között egyensúlyozott. Fönn kellett tartani a pénzforgalmat.
Idejének, erejének jórészét azonban nem a Dolgoztak a svéd pénznyomó gépek. Az
politikai viták, hanem a hatalmas szervező- aprópénz hiányának megszüntetésére
munka kötötte le. Folyamatosan tartotta a Kossuth külön intézkedett magyar föl-
kapcsolatot a seregvezérekkel, intézkedett a iratú réz- és ezüst váltópénzről, ezeket
katonai erők átcsoportosításáról. Személyes Nagybányán verték.
választása, jó döntése volt Bem, Damjanich, Vajda János, a költő, honvéd hadnagy
Vécsey, Klapka (és korábban Görgei) kine- leírja, miként volt képes Kossuth személyes
vezése. Igaz, a lengyel Dembiński végül föllépésével lelket, tüzet varázsolni újonc
nem vált be. katonákba a legnehezebb időkben. „Láttam
Tovább folyt a szeptemberben nagy len- Debrecenben egy csapat Lehel-huszárt, mi-
dülettel megkezdett újoncozás. Az érdek- dőn felszerelve, táborba indulás előtt a kor-
egyesítő politika sikerét bizonyította, mányzói laknál felállították, s Kossuth […]
hogy újoncokat még az ellenség által el- rövid beszédet intéze hozzájuk […] egyszerű
lenőrzött területekről is tudott küldeni a pusztai földműves- vagy pásztorgyerekek s
helyén maradt közigazgatás, sokszor nem igen higgadt, csaknem hideg közönyösnek
is magyarokat, hanem szlovákokat, néme- látszottak, aminek oka az is lehetett, hogy
teket, ruszinokat. akkor állott a magyar ügy legrosszabbul […]
Az újoncokat föl is kellett szerelni. Deb- Érdekes lélektani látvány volt, mint jött tűz-
recenben négyszáz szabó dolgozott éjjel- be egyszerre a csaknem holt tömeg. Észre-
nappal. Nemcsak egyenruháról, bakancsról vehető volt, hogy e pusztai fiúk soha életük-
kellett gondoskodni, hanem például „fe- ben azelőtt még nem kiáltottak éljent […]
hérruháról”, azaz alsóneműről is. A posztót ez egyszerű pórlegények nem tudták, mivel,
161

hogyan, s mi által fejezzék ki fölindulásu- lengyel tábornokot, aki januárban meg
kat. Mint a villany, végigjárta az egész csa- is érkezett Debrecenbe. Dembiński már
patot a kormányzó szavainak gyújtó hatása. Napóleon alatt is szolgált, a szóbeszéd sze-
Az előbb oly csöndesen, mozdulatlanul álló rint Napóleon a szmolenszki csata után a
csapat egyszerre mozogni, valósággal ránga- harctéren nevezte ki századossá, az 1830/31.
tózni kezdett. Némelyik sarkantyúját döfte évi lengyel szabadságharcban pedig tábor-
akaratlanul lova oldalába, mások kardjaikat nokként szerzett hírnevet.
nyújtogatták a levegőbe […] volt, aki egyet Dembiński lett a főhadszíntéren harco-
káromkodott, kardos öklével törülgetve sze- ló magyar hadtestek főparancsnoka. Bem
meit, mások belekiáltottak, mintegy felel- kinevezése szerencsés lépésnek bizonyult.
tek a szónoknak, s szinte megkönnyebbül- Dembiński működése azonban, mint látni
tek, midőn a beszéd végén a tömeg éljenét fogjuk, nem nevezhető sikeresnek. Az öre-
túlharsogtatták”. gedő lengyel tábornok sem az osztrák had-
sereg harcmódját, sem a magyar hadsereg
szellemét nem ismerte. A magyar tisztek
Dembiński vagy Görgei? nem örültek az idegenből jött főparancs-
noknak, Görgei pedig, a közvéleménytől el-
A főhadszíntéren 1849. január végén immár térően, nagyon nem szerette a lengyeleket.
négy magyar hadtest összevonása folyt. Re- Windischgrätz Schlik és Ottinger ve-
mény nyílt egy sikeres ellentámadásra. De reségei hallatán „fölébredt téli álmából”,
ki legyen a fővezér? Van‐e a többnyire fia- s a főerőkkel a magyarok elé indult. Kál
tal, főhadnagyokból lett magyar csapatve- és Kápolna között került sor a szabadság-
zérek között olyan, aki egy több hadtestből harc eddigi legnagyobb ütközetére, február
álló hadsereget nagy, összehangolt hadmű- 26-án és 27-én. A hadvezetés hibái miatt
veletben irányítani képes? nem bontakozott ki a magyar csapatok
A főtisztek között Görgeinek volt a leg- teljes ereje, s végül Dembiński elrendelte a
nagyobb tekintélye, de a polgári kormány- visszavonulást.
zat és személy szerint Kossuth belé vetett A hadművészet nyelvén vereség volt ez,
bizalma megingott a váci kiáltvány miatt, magyar szempontból mégis inkább siker,
és azért is, mert január elején több hétre el- hiszen bizonyságot nyert, hogy a fiatal
tűnt a szem elől. magyar csapatok, amelyek harci kedvüket
Kossuth a párizsi magyar megbízott, nem vesztették el, egyenrangú ellenfelei a
Teleki László gróf útján Magyarországra régi nagyhatalom veterán hadának – ha a
hívta Henryk Dembiński grófot, a veterán vezetés színvonala javul.
162

A kápolnai csata, mint látni fogjuk, a keit tekintve mindenekfölött, Szemere in-
birodalom egészére nézve komoly politikai tézkedéseit jóváhagyta.
következményekkel jártak. Ma már ugyan A magyar seregek kezében maradt a kez-
tudjuk, hogy a Windischgrätznek tulajdoní- deményezés. Március 5-én Damjanich és
tott Alamucba (Olmützbe) küldött hadije- Vécsey hadosztályai fényes győzelmet arat-
lentés csupán újságírói lelemény, de tükrözi tak a szolnoki hídfőben. Ez volt az a csata,
a kápolnai csata utóéletét, és mint hitelest a amelyben a 3. (fehértollas) zászlóalj parancs
szakirodalom is gyakran idézte: „A lázadó ellenére arctámadással, szuronyrohammal
hordákat, amelyeket Kápolnánál iszonyú foglalt el egy ellenséges ágyúüteget, a 9.
mennyiségben találtam fel, szétvertem és (vörössipkás) zászlóalj pedig, megirigyelve
nagyrészt megsemmisítettem […] Remé- a dicsőséget, szuronnyal támadt lovasságra,
lem, néhány nap alatt hatalmamba kerítem és megfutamította azt.
Debrecent, a pártütés fészkét”. A fővezéri posztot most a kiválóan kép-
A kápolnai csata után fölszínre tört a zett, és a délvidéki harcokban kipróbált
magyar törzstisztek lappangó elégedet- Vetter Antal altábornagy kapta. A kü-
lensége. Görgei a zúgolódó tisztek élére lönben vitéz, de torzsalkodásra hajlamos
állt. Tiszafüreden tiszti gyűlést tartottak, hadtestparancsnokok őt is ellenszenvvel
s Dembińskit elmozdították főparancs- fogadták. Osztrák – terjesztették róla, bár
noki helyéről, sőt őrséget állítottak a szo- édesanyja született magyar, édesapja budai
bája elé. Ez háborúban, hadműveleti te- német, Vetter maga hű magyar volt, s a
rületen elég hallatlan dolog, Görgei maga magyar zászlók alatt máskülönben elég sok
is úgy nyilatkozott, hogy megérdemelné a német, sőt osztrák is szolgált.
főbelövetést. Vetter március végén súlyos betegséggel
Igaz, Dembiński valóban baklövéseket ágynak esett. Kossuth ekkor a támadás-
követett el. A hadsereg harcképessége forra fölsorakozott hadtestek élére, egyelőre
gott kockán. Így látta ezt Szemere Bertalan ideiglenesen, Vetter betegségének idejére,
kormánybiztos, aki Görgeit a válságos órá- Görgeit állította, aki személyes beszélgeté-
ban ideiglenes főparancsnoksággal bízta sek során bizalmát is visszanyerte.
meg. Így látta ezt Kossuth is, aki jogos föl- A csillagok állása – Európa egén – nem
háborodással utazott Debrecenből Tisza- kedvezett. A kiújult itáliai háborúban a pi-
füredre, de miután a helyszínen valóságos emonti sereg döntő vereséget szenvedett az
nyomozást folytatott le, igazi államférfiúi osztrák császári hadtól, a szárd–piemonti
nagyságról téve tanúságot, az ország érde- király lemondott trónjáról.
163

A dicsőség napjai támadásait a magyarok sorra visszaverték, és
az ágyúharcban sem tudott fölülkerekedni.
„A dicsőség napjait éljük […] A nemzet Délutánra Schliknek a bal- és a jobbszár-
hajoljon meg a határtalan hála áldásával nyát is bekerítés fenyegette. A reggel még
hadvezéreink és hadseregünk előtt” – írta igencsak pökhendi („nyúlvadászatra” indu-
Kossuth a gödöllői főhadiszállásról, 1849. ló) generális sietősen elrendelte a visszavo-
április 7-én, amikor Windischgrätz már a nulást a sebtiben vert Zagyva-hidakon át.
futásban keresett menedéket „az igazságos A félszemű osztrák tábornok csak elszántan
Istennek hadseregünk vitézségében nyila- védekező utóvédjének köszönhette, hogy
dozó bosszúja elől”. Mi történt rövid egy katonáinak egy részét nem szorították a
hét alatt? Zagyvába. A hatvani magyar győzelem
Az egri főhadiszálláson március legvégén még inkább megerősítette Windischgrätzet
kidolgozott magyar haditerv a következő abban a hitében, hogy a magyar támadás
volt: A legerősebb VII. hadtest (korábban súlypontjára Hatvan térségében számítson.
feldunai hadsereg) Hatvan térségében kös- Az I. magyar hadtest április 4-én elérte
se le a császári fővezér figyelmét. Közben Tápióbicskét. A parancsnok, Klapka úgy
Klapka, Aulich és Damjanich hadtestei (I., értesült, hogy az ellenség már kiürítette a
II., III.) dél-délnyugat felé indul el, és az el- községet, és az utánpótlást szállító szekerek
lenség hátába kerül. hátramaradtak. Az élen haladó dandár te-
A császári erők a főhadszíntéren 55 000 hát gyorsan benyomult a központba. Ott
emberrel és 214 löveggel rendelkeztek. A ma- azonban két zászlóalj határvadász rejtőzkö-
gyaroknak 40 000 gyalogosa, 7 500 lovasa dött, és fedett helyről gyilkos tüzet zúdított
és 198 ágyúja volt. Windischgrätz tehát túl- a magyar honvédekre. Azok visszaözönlöt-
erővel bírt, ráadásul a támadáshoz általában tek a Tápió folyócska másik partjára. A csa-
túlsúlyt kell képezni. Igaz, Windischgrätz is tát a III. hadtest, Damjanich beérkező csa-
támadásra készült, de fogalma sem volt ar- patai fordították győzelemre.
ról, hol van a magyar had zöme. Ebben az ütközetben esett meg a híres
A tanácstalan Windischgrätz április 1-én harctéri bárbaj Sebő Alajos, a Császár-hu-
végre elindította Hatvan felé Schlik tábor- szárok őrnagya, és a hírhedt párbajhős, az
nok megerősített hadtestét. Ekkor már a óriás termetű Riedesel báró császári őrnagy
VII. magyar hadtest is lendületben volt. Az között. Sebő maga is sebet kapott, de az a
elővédek összeütköztek, a magyarok vissza- csapás, amit ő adott, halálos volt.
húzódtak a városból. Schlik másnap, április Ugyanitt történt, hogy a vörössipkás és
2-án tovább erőltette az előrenyomulást, de a fehértollas zászlóaljak honvédei csaknem
164

egymásnak estek: melyiküké legyen a di- Gáspár tábornok, mereven ragaszkodva
csőség, ki nyomuljon elsőként a golyózápor- a menetparancshoz, az erősödő ágyúdörgés
ban a Tápió hídjára. A helyzetet Földváry ellenére nem mozdult. Windischgrätz így
Károly, a fehértollasok őrnagya mentette Damjanich ellen vezényelhette tartaléka-
meg. Magához ragadta a vörössipkások it. Az „öreg” néhány zászlóalját korábban
zászlaját, s nyomában összekeveredve mind a nehéz helyzetbe került Klapka segítségé-
a két zászlóalj átzúdult a hídon. Szurony- re küldte, de a vitéz III. hadtest az immár
rohammal tisztították meg a községet. Az csaknem háromszoros túlerővel szemben is
ellenség visszavonulását lovassága fedezte. helyt állt.
A magyar haditerv megtermette a gyü- Ekkor bontakoztak ki az I. és a III. had-
mölcseit: a császári fővezér kénytelen volt test között Aulich eddig tartalékban lévő
csapatait Váctól Gödöllőig, egy ötven- katonái. A harcolók soraiban örömrivalgás
négy kilométer hosszú vonalon fölállíta- fogadta az érkezőket. Már este volt, amikor
ni. Csata esetén az erők átcsoportosításá- Aulich és Klapka honvédei megrohamozták
ra hosszabb idő kellett. A magyarok egy a lángban álló Isaszeget. Kiverték onnan az
belső körön mozgatták a hadtesteket, kb. ellenséget, majd „az égő falu rémes világá-
22 km-es arcvonalon. Ez kiegyenlítette a nál, az ellenséget maguk előtt űzve, rohan-
császáriak erőfölényét. A császári fősereg tak fel a lejtőkön”, és elfoglalták a császáriak
bekerítése azonban nem sikerülhetett, mert előnyös Rákos patak menti állásait is.
Windischgrätz jobbszárnya (a Jellasics ve- Közben Windischgrätz Damjanich had-
zette hadtest) ekkor már Gödöllőtől délre, közepe ellen vezényelte lovasságát. A vérte-
Isaszegen foglalt állást. sek tömegével Nagysándor József ezredes
Április 6‐a volt, nagypéntek napja, ami- (később tábornok, vértanú) 14 huszárszáza-
kor a hajnali derengésben kibontakoztak a da szállt szembe. Újabb és újabb alakulatok
magyar hadoszlopok. A hatvani győzelem avatkoztak mindkét részről az elkeseredett
után kinevezett Gáspár András tábornok a lovas ütközetbe. Damjanich csapatai egé-
VII. hadtesttel parancs szerint elűzte Schlik szen este 11‐ig harcoltak, amikorra a ma-
utóvédjét Aszódról és Bagról, majd megállt. kacs Schlik csapatai is meginogtak, és áten-
Damjanich és Klapka csapatai körülbe- gedték a csatateret.
lül déli egy órakor az Isaszeg előtti Király- A győzelem utáni, április 7‐i gödöllői ha-
erdőnél ütköztek az ellenségbe. Damjanich ditanácson Kossuth is részt vett. Erős volt a
az erdő északi, Klapka a déli részébe hatolt lelkesedés, hogy támadják arcban az ellen-
be. Késő délutánig hullámzott az erdőért az séget, aztán előre Budapestig. A vezérkari
öldöklő küzdelem. főnök, Bayer József azonban mást javasolt.
165

Hiszen a császáriak még mindig tekintélyes csata hőse megragadta a lengyel légió zász-
létszámot tettek ki, s nem volna tanácsos lóját, és lóháton a hídra vágtatott. Egy perc,
alkalmat adni a számukra, hogy ezeket s a lovat kilőtték alóla. Visszakeveredett,
az erőket egy helyen összevonják. Nem másik lóra ült, de a golyózáporban az is
is beszélve azokról az erős dandárokról, fölbukott. Mintha az alezredest nem fog-
amelyek a határokon túlról útban voltak ná a golyó, most már gyalog vitte a saját, a
Windischgrätz megsegítésére. 3. zászlóalj lobogóját. Mögötte a 3., a 9. és a
Az új haditerv tehát a következő volt. lengyel zászlóalj. Makacs és véres kézitusá-
Aulich tábornok hadteste Pest előtt szét- ban fölmorzsolták az ellenséget. Maga Götz
bontakozva elhiteti, hogy itt gyülekeznek a tábornok is halálos sebbel fogságba esett.
magyar főerők. Damjanich és Klapka sere- Földváry hőstettének híre Debrecenbe is
gei viszont elindulnak a Duna bal partján, eljutott. Újonnan alapított magas katonai ki-
és fölmentik a hónapok óta ostromlott Ko- tüntetést kapott. Arról is intézkedtek, hogy
máromot. A császári fősereget újfent a be- közköltségen telivér lovat kapjon. Mikor
kerítés fenyegeti majd. Igaz, nagy a kocká- Damjanich ezt meghallotta, hangosan fölne-
zat is. Ha Windischgrätz észbe kap, és egész vetett. „Igás lovat neki! Hisz a legelső alka-
erejével Aulichra veti magát, elsöpörheti, és lommal megint kilövik alóla” – mondta.
szabad az útja akár Debrecenig. Pesten még császári csapatok tanyáztak,
Április 10-én a magyar fősereg Komá- Komárom körül még ott volt a vasgyűrű,
romhoz küldött része már Vác előtt állt. amikor a magyar sereg főoszlopa nyugat
Vácot északról ide vont erős császári had- felé elérte a Garam folyót. Miután az utá-
osztály tartotta megszállva, a felvidéki téli szok hidakat vertek, április 18-án az I. és a
hadjáratban kipróbált, harcedzett csapatok. III. hadtest átkelt a folyón, s elindult dél-
Parancsnokuk Christian Götz tábornok. nyugatnak. A cél: Komárom. Április 19-én
A fölázott talaj miatt Vácot csak a pesti kora reggel a VII. hadtest is követte őket.
úton lehetett támadni, itt nyomult előre Windischgrätzet sikeres tevékenysége
Damjanich. Klapka egy dandárja bekerí- jutalmául eddigre elcsapták. Helyébe az
tésre indult, de a ködben eltévedt. idős Ludwig Welden táborszernagy került.
A magyar rohamcsapatoknak a Gombás- A császári fővezér egyelőre nem aggódott
patak hídján át vezetett Vác belsejébe az túlságosan a magyar csapatmozgások mi-
útja, az ellenséges tűz azonban olyan erős att. A Garam folyótól nyugatra gyülekeztek
volt, hogy szinte lehetetlennek látszott az át- a Stájerországból, Csehországból, Morva-
törés. A lengyel légió 1. zászlóalja visszahő- országból idevezényelt császári tartalékok,
költ. Ekkor Földváry Károly, a tápióbicskei válogatott katonák. Csatlakozott hozzájuk
166

egy dandár a komáromi ostromseregből, „Itt vagyunk már. Küzdve, győzve jöttünk.
és a Vácnál alaposan megtépázott, de harc- Hallottátok harcaink zaját?
edzett hadosztály. Összesen 6 dandár állt Vártatok már, ugye vártatok ránk?
itt, több mint 20 000 ember. Jó barátra vár a jó barát”
A parancsnokuk is új ember: Ludwig
Wohlgemuth altábornagy, aki magabizto- – ünnepelte versben a vár fölszabadítását a
san kijelentette: „Uraim! Holnaptól kezdve költő Zalár József a fölmentő had soraiban.
nincsen többé visszavonulás.” Ekkor már Welden is észbekapott, és
Nagysalló virágzó község, túl a Garam elrendelte Budapest kiürítését, csak a meg-
folyón. Április 19-én itt vívta meg a honvéd erősített Buda várában hagyott egy dandár-
fősereg a szabadságharc talán legszebb üt- nyi erőt. A császári fősereg nagyobb része
közetét. A császári tartalék sereg vesztesége erőltetett menetben Komárom felé marsolt.
legalább kétezer ember volt halottakban és Egy hadtest Jellasics vezérletével dél felé
foglyokban. Wohlgemuth nem vonulhatott hagyta el a fővárost. Ez a császári sereg a
Komáromhoz, nem csatlakozhatott a Duna Duna mentén vonult vissza, hogy a szerb
jobb parti osztrák fősereghez, hanem visz- fölkelő hadhoz csatlakozva a Délvidéken
szaszorult a Vág folyó mögé. támasszon új háborús tűzfészket a magyar
Így írta le a csata utáni képet a kortárs: szabadságharccal szemben.
„Mindenfelé csapatszámra találtunk lefegy- Április 24-én, a pesti nép leírhatatlan
verzett osztrák katonákat, nagyrészt öles ujjongásától kísérve, belovagolt az első hu-
gránátosokat […] Egyre ismétlődött az a szárjárőr a fölszabadult Budapestre. Egy
furcsa jelenet, hogy egyetlen tagbaszakadt, főrangú hölgy (gróf Károlyi Istvánné, aki-
elnyűtt honvédbaka, a saját fejébe csapott nek férjét a császáriak fogolyként maguk-
gránátos csákóval meggyarapodottan, a kal hurcolták) megcsókolta egy közhuszár
magáén kívül még 2‐3 szuronyos puskával kérges kezét.
a vállán úgy hajtott maga előtt ugyanannyi Április 25‐ről 26‐ra virradó éjjel az I., a
lefegyverzett hórihorgas legényt, mint télen III. és a VIII. magyar hadtest (ez utóbbi
ólmos eső idején a parasztgyerek egy falka volt a komáromi őrsereg) átkelt a Dunán,
túzokot hajt be a mezőről a falun végig”. és öldöklő harcban kiverte az ostromsán-
Április 22-én hajnalban a magyar csapa- cokból Simunich altábornagy hadtestét.
tok észak felől áttörték a Komáromot övező Simunichot csak az mentette meg, hogy
ostromzárt. A császáriak átmenekültek a közben Buda felől megérkezett a visszavo-
Duna jobb partjára. nuló császári fősereg.
167

A magyar VII. hadtest ekkor még nem Ez a kényszerített szabadságlevél megtar-
ért át a Duna jobb partjára, így kemény ösz- totta a népképviselet elvét – az egy és oszt-
szecsapás után a megtépázott császári had hatatlan Osztrák Császárságban. Lenne
folytathatta a visszavonulást a Rába mögé. tehát egyetlen választott birodalmi gyűlés,
Elkönyvelhették legnagyobb sikerüket: is- de ebben összekeverednek a nemzetek kép-
mételten sikerült kikecmeregniük a bekerí- viselői, akiket mellesleg a császár bármikor
tésből, és elkerülték a megsemmisítést. hazaküldhet. A végrehajtó hatalom egyedül
Ezekben a hetekben a Délvidéken a császárt illeti.
Perczel IV. hadteste is sikert sikerre halmo- A főváros Bécs, itt koronázzák meg a csá-
zott. A szerbiai önkéntesek ugyan a török szárt. Magyar király, Magyar Királyság, s
kormány nyomására hazatértek, de erejüket persze magyar államiság nincs is. A biroda-
pótolta Nugent táborszernagy stájer-horvát lomban csak koronatartományok vannak.
hadteste. Perczel tábornok fölmentette az Koronatartomány például a Horvátország-
ostromlott Péterváradot, majd rohammal ból, Szlavóniából és a magyar Tengermel-
elfoglalta a szerbek már-már bevehetetlen- lékből alakított terület vagy Erdély. Ma-
nek hitt szenttamási táborát. Védői, kétezer gyarország déli vidékein szerb vajdaságot
embert vesztve, pánikszerűen menekültek. szerveznek. A megcsonkított Magyarország
egyike a koronatartományoknak.
Nem kell erős jelzőket keresnünk ahhoz,
A független Magyarország hogy elképzeljük, mekkora fölháborodást
keltett Magyarország-szerte az olmützi
A 18 éves Ferenc József császárrá nyilvánítá- nyilatkozat. „Látni kellett volna, mind-
sa azt jelentette, hogy a birodalom erőszakos ezen dolgokra mint tomboltak káromkodó
központosításának hívei kerültek a hatalom- örömmel a vezérek, mondván, na most csak
ba. Az egységes birodalom kormányzására új nem lesz már oly gyáva magyar, aki alku-
alaptörvény készült. Ez egyelőre, amíg Ma- ról merjen álmodni […] most csak nem
gyarország felől bizonytalanságban voltak, fog késni már az országgyűlés kimonda-
a fiókban maradt. Amikor azonban megér- ni, hogy azt a gaz házat [a Habsburgokat]
kezett Windischgrätz jelentése a kápolnai elcsapja örökre” – jegyezte föl az általános
csatáról, 1849. március 4-én Olmützben hangulatról Vörös Antal, Kossuth titkára.
Ferenc József fellengzős nyilatkozat kíséret- Így gondolta ezt Kossuth Lajos is, aki
ében kihirdette a kényszerített (oktrojált) április első hetében a főhadszíntéren, a ka-
alkotmányt. Biztos, ami biztos, már ekkor tonák körében tartózkodott. Az isaszegi
elkezdték a tapogatozó tárgyalásokat Szent- győzelem után nem volt értelme az elhatá-
pétervárott az orosz beavatkozás érdekében. rozást tovább halogatni. Kossuth elsőnek is
168

a csapatvezérekkel tanácskozta meg a dol- nagytemplomba. Kossuth, aki csak ekkor
got. A főtisztek többsége helyeselt, volt, aki érkezett, egyetértett a javaslattal.
nem nyilatkozott. Kossuth úgy utazhatott A függetlenségi nyilatkozatot megin-
vissza Debrecenbe, hogy a fősereg tisztikara dokló nagy beszéd tehát végül is nem egy
támogatja a függetlenség kimondását. zárt teremben, a beavatottak szűk körében
Április 13‐ra Kossuth összehívta a kép- hangzott el, hanem egy népgyűlésnyi so-
viselőház zárt ülését. A képviselők nagy kaság előtt.
többsége lelkesen támogatta a függetlenség Kossuth a lélegzetét visszafojtott tömeg
kinyilatkoztatását. Visszaemlékezések sze- előtt ismételten elmagyarázta, hogy az írott
rint voltak, akik húzódoztak ettől a radi- törvények szerint Magyarország mindig is
kális lépéstől. Ők azok, akikről korábban szabad és független ország volt. A nemzet
mint békepártiakról már szó esett. De hát a 48‐as törvényekkel nem csinált forradal-
az természetes, hogy egy népképviseleti or- mat, hanem meglévő jogait érvényesítette.
szággyűlésben van kisebbségi vélemény, és Ezt követően a szónok fölsorolta azokat a
az hangot is kap. Kossuth érvei között, a bűnöket, amelyeket az uralkodóház a ma-
jogos nemzeti fölháborodás mellett hangot gyar nemzet ellen elkövetett. Elmondta,
kapott a törekvés Magyarország külföldi el- mint támasztott és pénzelt rabló, gyújtoga-
ismertetésére. Gondolt „a gyáva árulás híd- tó, gyilkoló lázadásokat, mint indította meg
jának” fölégetésére is. seregeit az összes szomszédos tartományból.
Zárt ülés ide vagy oda, villámsebesen Majd föltette a kérdést: találhatnánk-e még
elterjedt a hír, hogy az ország gyűlésében bírót Magyarországban, „ki a gyilkost, a
nagy dolgok vannak készülőben. Más- rablót, a tolvajt, a gyújtogatót büntetni mer-
nap, 14-én már jókora tömeg csoportosult je, midőn a trónuson ül a rabló, gyújtogató,
a református kollégium épülete előtt, de a gyilkos és a tolvaj”. A harctéren elesett test-
főiskola terme kicsi lévén, be nem mehet- véreink emlékének tartozunk azzal, hogy
tek. A már-már zúgolódó tömegben ekkor amiért elvéreztek, annak eredményét elvesz-
valaki fölkiáltott: tartsák az ülést a nagy- szük a nemzet számára. Tehát: „Mondassék
templomban. ki a nemzet nevében határozatilag:
A zúgásra kijött Dragos János belényesi 1-ször: Magyarország a vele törvénye-
(Bihar megyei) román képviselő és Besze sen egyesült Erdéllyel […] szabad, önálló
János Esztergomból, hogy csillapítsák a for- és független európai státusnak [államnak]
rongást. Megértve a kívánságot, megígérték, nyilváníttatik […] területi egysége föloszt-
azon lesznek, hogy az teljesüljön. S valóban, hatatlan s épsége sérthetetlen.
Dragos javaslatára a ház megszavazta, hogy 2-szor: A Habsburg–Lotharingiai ház a
a képviselők vonuljanak át a református magyar nemzet elleni árulása, hitszegése
169

és fegyverfogása által, nem különben azon választotta. Debrecen ünnepelt. Este ötven-
merény által, miszerint az ország területi ezernyi tömeg tartott fáklyás-zenés fölvonu-
épségének eldarabolását, Erdélynek és Hor- lást. Könyves Tóth Mihály, a reformátusok
vátországnak Magyarországtóli elszakítá- prédikátora beszédében a trónfosztást mint
sát, s az ország önálló államéletének eltör- a nagy Rákóczi művének méltó befejezését
lését fegyveres erőszakkal megkísérteni, s e köszöntötte.
végett idegen hatalom fegyveres erejét is a A törvény alapján országgyűlési bizottság
nemzet legyilkolására használni nem iszo- dolgozta ki a Magyar Nemzet Függetlenségi
nyodott, saját kezeivel szaggatván szét […] Nyilatkozatát, majd miután az országgyűlés
azon kapcsolatot, mely kétoldalú kötések mindkét háza elfogadta, április 19-én az or-
alapján közötte s Magyarország és tartomá- szág és a nagyvilág elé bocsátották.
nyai között fennállott. Üdvözölte a függetlenségi nyilatkoza-
3-szor: Midőn a magyar nemzet elide- tot az ország közvéleménye is. Különösen
geníthetetlen természetes jogánál fogva az jó volt a hangulat a csatákban megedző-
európai státuscsaládba [az európai államok dött közhonvédek és honvédtisztek között.
családjába] önálló és független szabad ál- Lelkes szózattal fordult a fősereghez ápri-
lamként belép: egyszersmind kinyilatkoz- lis 29-én maga a vezér, Görgei: „Még alig
tatja, hogy minden más állam irányában, ha egy hónap előtt a Tisza mögött állottunk
saját jogai nem sértetnek, békét és barátságot […] Ki hitte volna akkor, hogy egy hónap
tartani, s különösen azon népekkel, melyek múlva túl leszünk a Dunán, s szép hazánk
azelőtt velünk egy fejedelem alatt állottak nagyobb része fölmentve egy esküszegő rút
[…] jó szomszédságot alapítani és folytatni, dinasztiának rabigája alól […] ezen harc
s a kölcsönös érdekek alapján barátságos kö- nem Magyarország és Ausztria közti harc
tésekkel szövetkezni elhatározott akarata.” egyedül, ez európai harc: a természet adta
Kossuth sürgette, hogy ismét alakuljon – legszebb népjog harca a bitor zsarnokság el-
a Honvédelmi Bizottmány helyén – felelős len. S győzni fog a nép […]”
kormány. Addig pedig, amíg az országgyű- Görgei szenvedélyes hangú kiáltványa –
lés az ország államformájáról, kormányzati a Komárom fölmentését követő bizakodó
rendszeréről minden részletre kiterjedően hangulatban – egyike azon számos megnyi-
nem dönt, válasszanak személyes felelős- latkozásoknak, amelyeket akár köztársasági
séggel kormányzó elnököt. szelleműnek is gondolhatnánk. A köztársa-
A javaslatokat az országgyűlés ellensza- ság kikiáltására azonban nem került sor, s
vazat nélkül elfogadta, és általános éljen- a királyságok Európájában bölcs mértéktar-
zéssel Kossuth Lajost kormányzó elnökké tás volt az alkotmányos királyság létesítése
170

előtt az utat nyitva hagyni. (Igaz, az új mi- események mutatták, a független Magyar-
niszterelnök Szemere Bertalan programadó országnak időből volt a legkevesebb.
beszédében a miniszteri tanácsot „respubli- A tavaszi csatákban győztes magyar ha-
kai irányúnak” vallotta.) dak tehát Buda köré gyűltek, hogy a Várat
A szabadságharc utáni visszaemlékezések rohammal bevegyék. A 12 fontos tábori
egy része, így Görgei emlékiratai is arról tu- ütegek tűz alá vették a falakat – nem sok
dósítanak, hogy a függetlenségi nyilatkozat- eredménnyel. Hentzi, a Vár osztrák (való-
nak sok volt az ellenzője. Feltételezhetjük, jában jórészt horvát és olasz) védőinek pa-
hogy ezekben az utólagos magyarázatokban rancsnoka válaszul nehéz ágyúiból és mo-
szerepet játszik az óriási túlerő miatti ösz- zsaraiból bombázni kezdte Pestet, pedig
szeomlás keserűsége, és az a látszat, hogy az onnan lövés nem esett.
orosz beavatkozást a trónfosztás okozta. Meg is írta Görgeinek, hogy ha nem
Ma már tudjuk, hogy az orosz cár- hagy föl a falak töretésével, „feleljen róla ön,
hoz intézett megalázkodó segítségkérés- hogy eközben a szép testvérváros áldozatul
ről Olmützben előbb döntöttek, mintsem esik”. Hentzi, akkoriban még nem divatozó
hogy a függetlenségi nyilatkozatról értesül- módon, egy egész várost egyszerűen mint
tek volna. Azok az osztráknémet politiku- túszt kezelt. A pesti Al‐Dunasor szép klasz-
sok, akik az oszthatatlan Osztrák Császár- szicista palotái a lángok és a romboló löve-
ság délibábját hajszolták, s vezető szerepről dékek martalékai lettek.
álmodoztak egy egységes német biroda- Végre megérkeztek Komáromból a 24
lomban, a magyar különállás semmilyen fontos faltörő lövegek. Elkészültek a vé-
formájába se törődtek bele – hacsak teljes dett ágyúállások, majd május 16-án reggeli
vereséget nem szenvednek. hat órakor megdördültek a nehéz réstörő
1849. május elejére az ország belsejében ágyúk, és tizenöt órán át el sem hallgattak.
sehol sem volt ellenség, kivéve az ország szí- Görgei éjféli 12 órára elrendelte az általános
vét, Budát. Az ország népe egy emberként rohamot. Sok bátor honvéd vére festette
gondolta, hogy Buda ormain nem marad- meg a köveket, de a roham kudarcot val-
hat ott a fekete-sárga zászló. A reménybe- lott, a rés még nem volt elég nagy, a létrák
li külkapcsolatokban sem volt mindegy: a pedig rövidnek bizonyultak.
független magyar kormány kezében van-e A május 21‐i roham aztán sikerrel járt.
a főváros, vagy ellenséges had fészkelte be Még sötét volt, amikor a Svábhegyről tűz-
oda magát. Igaz, a hiteles hírek terjedéséhez csíkot rajzolva áthasította az eget a támadást
a nagyvilágban – a magyar függetlenségről jelző rakéta. Kétszáz ágyú össztüze dördült
és a hadisikerekről – idő kellett, s mint az el, majd minden oldalról sok ezer szájból
171

harsan föl a kiáltás: „Éljen a magyar! Éljen hadsereggel. Önerőből, nagyhatalmi alku
a haza”. A Fehérvári-rondellánál, a Vár déli és gyámkodás nélkül. A megújult magyar
és északi bástyáinál, a Duna-parton, a vár- államnak esélye volt arra, hogy rendjét és
beliek vízművénél mindenütt tombolt az békéjét az osztrák hatalmi igényekkel szem-
öldöklő küzdelem. A honvédek élőerővel, ben is megszilárdítsa – ha Európa legalább
testükkel és vérükkel küzdötték le a fedett semleges marad.
állásokból pusztító tüzet zúdító ellenséget. Az országgyűlés megtartotta utolsó ülését
Reggeli öt órakor Nagysándor tábornok Debrecenben. Mi sem volt természetesebb,
jelentette, hogy már kilenc honvéd zászló- mint hogy a képviselők visszatérnek a fölsza-
alj küzd benn a Vár szűk utcáin. Reggel 7 badított fővárosba. Június 5., szép nyári nap.
órára miénk volt a Vár. Hentzi tábornok a Jókai írta az Esti Lapokban: „Ma jön meg a
Szent György téren, egy utolsó ellentáma- kormány Budapestre. Ma öt hónapja, hogy
dás élére állva, halálos sebet kapott. Helyet- Windischgrätz bevonult […] Hadat hozott
tese, Alnoch ezredes, folytatva az értelmet- az osztrák Budapestnek, a magyar kormány
len rombolást, begyújtotta a Lánchíd budai békét hoz neki. Sötét ablakok, sötét arcok
hídfőjéhez telepített aknát. A robbanás sze- fogadták az osztrákot, fény és öröm fogad-
rencsére a Lánchídnak nem ártott, a rob- ja a magyart. Nem mondta senki, nem írta
bantót viszont darabokra tépte. senki zászlóra Windischgrätz nevét. Most
Budavár bevételének híre 22-én Deb- minden zászlón, minden ablakban Kossuth
recenbe is megérkezett. Az országgyűlést képe, Kossuth neve látszik […] Derült az ég,
délután négyre összehívták. Az új felelős virágos a föld […].”
kormány elnöke, Szemere Bertalan emelke- Csupán néhány csalókán békés hét ju-
dett szólásra. „Most már Budának büszke tott a két parti városnak, csak néhány hé-
ormaira felléphetünk […] s onnan körül- tig szünetelt az országgyűlés, de Kossuth
tekintve […] látjuk, hogy egész Erdélyben teremtő képzelete máris építette a remélt
nincs ellenség […] látjuk továbbá azt, hogy virágzó ország méltó székhelyét. Újjá kell
az élő hegyekből formált falon belül, mely építeni a rommá lőtt Duna-partot. Vezes-
Erdélytől Árváig nyúlik, ellenség nincs […] sünk vizet a bérpalotákba. Létesüljön köz-
eljött az idő, midőn kimondhatjuk, hogy park a Margitszigeten. Csaknem negyed
Magyarország szabad.” századdal megelőzve az egyesítés hivatalos
S mi, az utókor is elmondhatjuk, hogy ha ünnepét, 1849. június 24-én intézkedés
történelmi mércével rövid időre, de valóban történt Pest, Buda és Óbuda egy névvel
létrejött a független, szabad Magyarország, egy várossá egyesítéséről.
jó törvényekkel, felelős kormánnyal, erős
172

Itt az orosz! főnyi orosz had nyomult be Magyarország-
ra. Egy orosz hadtestet Galícián keresztül,
1849. május 9-én I. Miklós cár Alattvalóim- részben vasúton küldtek nyugatra, az oszt-
hoz című kiáltványában országnak-világnak rák császári csapatok megerősítésére.
bejelentette, hogy Ausztria segítségére siet. A magyar állam ünnepélyes óvással for-
Elfojtja a magyar lázadást, és megsemmi- dult a művelt világhoz. „Minden hadüze-
síti „a vakmerő pártütőket”. Ferenc József net nélkül orosz fegyveres tömegek mutat-
Varsóban fiúi kézcsókkal köszönte meg az koznak […] Magyarországot az istentelen
atyai pártfogást. Habsburg‐ház fölhívására betöréssel fenye-
Pedig keserű volt a megaláztatás. Milyen getők”. A sokat szenvedett magyar nem-
nagyhatalom az, amelyik saját birodalmá- zet eltökélt, hogy az orosz hatalom emberi
ban szenved katonai vereséget? A császári jogokat tipró beavatkozásának is ellenáll.
udvarban eredetileg nem is akartak mást, „Isten s a művelt világ legyen bíró köztünk
csupán segélyhadat, 50‐60 000 katonát. és zsarnok megtámadóink között” – fejező-
Miklós cár azonban ragaszkodott ahhoz, dött be a kiáltvány, melyet Kossuth Lajos
hogy elsöprő erővel jelenjék meg. Óvatos- kormányzó elnök és Batthyány Kázmér
ságra intette a két orosz hadosztály márciusi gróf külügyminiszter írt alá.
veresége Erdélyben. Azt is kikötötte, hogy Horváth Mihály, a híres történetíró, csaná-
az orosz főerők önállóan, orosz parancsnok- di püspök, aki az új felelős kormányban a val-
ság alatt működjenek. lás- és közoktatásügyi tárcát kapta, könyörgést
Az európai diplomácia tudomásul vet- fogalmazott. Zúgtak a harangok, a lelkészek
te az orosz beavatkozást. Az egyensúlyra országszerte a szószékről buzdítottak a vallási
kényes, alkotmányos Nagy‐Britannia sem és polgári szabadság megvédelmezésére.
emelt kifogást. „Végezzenek minél gyorsab- Az országgyűlés újabb ötvenezer újonc
ban” – mondta állítólag Palmerston külügy- hadba állítását szavazta meg, és csodák cso-
miniszter az orosz követnek. Gyorsan, mert dájára, a túlterhelt ország néhány hét alatt
Angliát nyugtalanította a hatalmas orosz kiállította az ötvenezer új katonát. A felét
hadsereg megjelenése Közép‐Európában, s a megfogyatkozott harcoló alakulok föltöl-
gyorsan, mert ha a közvélemény rokonszen- tésére fordították, másik feléből két tarta-
ve a magyarok felé fordul, a brit kormány lék hadtestet szerveztek. Az új zászlóaljak
sem maradhat néma. fölállítása a szabadságharc utolsó napjaiig
Június 15 és 20 között a Kárpátok észa- tartott; egyenruha még többnyire jutott, lő-
ki, keleti és déli hágóin át csaknem 200 000 fegyver már nem mindenkinek. Petőfi írta:
173

„Itt a próba, az utolsó A háborút a siker halvány reményében
Nagy próba: csak úgy lehetett megvívni, ha magyar csa-
Jön az orosz, jön az orosz, patok az ellenségre külön-külön mérnek
Itt is van már valóba’ […] csapást, és megakadályozzák, hogy az orosz
Föl hazámnak valamennyi és az osztrák császári főerők összetalál-
Lakója, kozzanak. A magyar seregvezérekből nem
Ideje, hogy tartozását is hiányzott az önbizalom. Nem sikerült
Minden ember lerója; azonban pótolni a tavaszi hadjáratban leg-
Ki a házból, ki a síkra emberek, inkább kiemelkedő Damjanichot és Aulich
Most az egész Magyarország tábornokot. Damjanich tábornok lábát
Legyen egy nagy hadsereg!” törte, Aulich pedig megbetegedett, majd
Görgei helyét foglalta el mint hadügymi-
niszter a Szemere‐kormányban.
1849. június, harcok nyugaton Júniusban a magyar fősereg hosszú vona-
és keleten lon a Rábától a Vág vonaláig helyezkedett
el. Haynau a gyöngébb, gondolta Görgei,
Június közepére az újjászervezett osztrák őt kell megszorítani. Június 13-án szép
császári haderő létszáma is meghaladta a győzelmet vívott ki az öntevékeny Kmety
170 000‐et, nem számítva persze a szerb György ezredes (utóbb tábornok) Haynau
és a román fölkelőket. Új főparancsnokot jobbszárnyán. Csornánál megrohanta
is kaptak: Julius Haynaut, akit ekkor már Franz Wyss császári dandárját, és csaknem
csak bresciai hiénaként ismertek Európa- megsemmisítette. Wyss tábornok, a császá-
szerte. A lombardiai kisvárosban, Bresciá- riak egyik legjobb parancsnoka, holtan ma-
ban márciusban kíméletlenül akasztatott, radt a csatatéren.
úrinőket vesszőztetett. S erre az emberre a Görgei a csapatok súlypontját változatla-
katonai mellett a legfőbb polgári hatalmat nul a Duna bal partján, a Vág mentén tar-
is ráruházták! totta. A mozgékony Haynau is azt a látsza-
A szervezőképesség, az áldozatkészség, tott keltette, hogy itt készül ellentámadásra.
a lelkesedés szülte honvéd tömeghadsereg Június 16-án Zsigárdnál, június 20–21-én a
létszáma, ha mindent egybevetünk, 1849 kétnapos peredi csatában az időben beérkező
nyarára elérte a 170 000 főt. Köztük sok orosz Panyutyin hadtest segítségével a csá-
újonc, a fölszerelés hiányos. A túlerő, ha száriak visszaverték a magyarok támadását.
csupán a számokat nézzük is, több mint Ez elleplezte, hogy Haynau már megkezdte
kétszeres. erőinek átdobását a Duna jobb partjára.
174

Így esett, hogy Győrnél a magyar VII. elsőre gondolta. A szabadságharc végéig
hadtest ötszörös túlerővel találta szemben már nem is térhetett vissza a szolgálatba.
magát. Történhetett volna bármi. Fölmor- Észak‐kelet felől ezalatt tovább hömpöly-
zsolódik az egykori feldunai hadtest? Az gött az orosz áradat. A fölvonulás útjában
ellenség túlszárnyalja, és Győr házai közé egyetlen hadtest (Wysocki lengyel szü-
szorítva bekeríti a honvédeket? A hadtest letésű tábornok IX. hadteste) és a lengyel
új parancsnoka, Pöltenberg Ernő (az aradi légió állt. Az igazság az, hogy a magyarok
vértanú tábornok) kiválóan helytállt. Csa- sem számítottak itt 40-50 000-nél több el-
pataink makacs harcban lépésről lépésre lenségre. Valójában 120 000-es orosz had
hátráltak, majd az utolsó pillanatban, a leg- mozgott a térségben. Csak a lovasságuk
nagyobb rendben kiürítették a várost. 18 000 főből állott. Szerencsére az orosz
Kossuth Sándor alezredes a csata végén fővezér, Paszkievics nagyon óvatos és lassú
két század Miklós huszárral az ágyúkat fe- volt. Komoly gondokat okozott az oroszok
dezte. Segédtisztjével ezután még szállására számára a katonák között kitört pusztító
ment, evett, ivott, s csak ezután indult las- kolerajárvány, s élelmezni is nehéz volt a
sú ügetéssel csapata után. A városban már hatalmas tömeget.
mindenfelől özönlött az ellenség. Ahogy a Erdélybe Lüders vezérletével tört be a
főútra fordultak, szemben velük egy oszt- Kárpátok déli és észak‐keleti szorosain
rák gránátos szakasz. Azok sortüzet adtak, 40 000-nyi orosz had. Nyomukban Havas-
de nem találtak. A vitéz huszár visszafog- alföldről visszaóvakodtak a kivert és megfo-
ta a lovát, és odakiáltotta nekik németül: gyatkozott császári csapatok is. Az ellenség
„Mondjátok meg a vezéreteknek, hogy útja nem volt sétamenet.
engem Kossuthnak hívnak. Ma utolsónak A Tömösi szorost például Bem paran-
hagyom el a várost, de holnap első leszek, csára három ponton is megerősítették. Az
aki ide újra bevonul." Valamelyik gráná- első torlaszt a szoros torkánál, amikor az
tos visszakiáltott valami cifrát. Az alezre- orosz támadó hadoszlopok kibontakoztak,
des, tudva, hogy a töltéshez idő kell, erre Szabó Ferdinánd alezredes védte mindösz-
a tomporára vágott, s kiáltott: „No, hát lőj sze 600 székely katonával. Június 19-én
ide, gazember!” Igen ám, de az egyik közle- alkonyatig ismétlődtek a rohamok, de az
gény puskája töltve maradt, hirtelen ráfogta oroszok nem tudtak áttörni. Veszteségeik
Kossuth Sándorra, s el is találta, ahol mu- súlyosak voltak.
tatta. „Annyi baj legyen” – mondta az al- A betörés hírére Kiss Sándor ezredes
ezredes segédtisztjének – „ott úgyis viszke- idevezényelte 2600 főnyi dandárját. Más-
tett”. De bizony a seb súlyosabb volt, mint nap, 20-án folytatódtak az orosz tömeg-
175

támadások. Az ellenség árkokat hevenyé- történt, már régen előre megvolt írva. Vagy
szett, s az ágyútűz egyre közelebbről zúdult ellenkezőleg, képzeletünket szabadjára en-
a védőkre. A magyarok hátrább s hátrább gedve, kutathatjuk a szerencse és a csoda
foglaltak állást. Kiss Sándor karját golyó útjait, föltéve a kérdést, mi történt volna,
ütötte át. Hamarosan a combját is átlőtték. ha minden másképpen történik.
Ekkor székre kötöztette magát, s a honvé- 1849 nyarán a haditanácskozások ter-
dek magasba emelték, így vezényelte tovább mészetesen a győzelem esélyeit latolgatták.
az ütközetet. Végül sikerült az oroszoknak Egyetértés volt abban, hogy mivel a nagy
a hegyi utakon megkerülni a magyar állá- túlerő miatt nem lehet a kesztyűt minden
sokat, s a küzdelmet nem lehetett folytatni. ponton egyszerre fölvenni, az erőket össze
Kiss Sándor fogságba esett. A fogságot kell vonni, és az ellenséget lehetőleg külön-
nem tudta elviselni, és öngyilkos lett. Szabó külön megverni.
Ferdinándot a szabadságharc veresége után A miniszteri tanács június 26-án Görgei
a császári hadbíróság 16 év várfogságra ítél- javaslatára a komáromi összpontosítás ter-
te, ott is halt meg. vét fogadta el. A terv mellett szólt a csak-
Bem tábornok végül azt a megoldást vá- nem bevehetetlen komáromi erődrendszer.
lasztotta, hogy nem vonja össze kétharmad Ha ez a magyarok kezében van, s a várra tá-
részben újoncokból álló csapatait, és nem maszkodik a magyar had, a császári fősereg
vállal nagy, döntő ütközetet. Ebben egy sem nyomulhat az ország belsejébe, mert
csapásra megsemmisülhetett volna az erdé- Bécs és az osztrák tartományok védtelenek
lyi haderő. Súlyos áldozatokkal, de sikerült maradnak. A terv persze azt is föltételezte,
megakadályoznia, hogy az orosz–osztrák hogy az alábecsült létszámú orosz sereg elő-
erők kijussanak az Alföldre. nyomulását lassítani lehet.
Görgei ezután, mit tudjuk, a fősereghez
sietett. S hamarosan megérkezett jelen-
A összpontosítás tése a győri ütközetről: „Győr városát az
ellenség elfoglalta. Seregeink sokkal gyen-
Volt-e hát egyáltalán remény a győzelem- gébbek, semhogy a fővárosok felé útját
re? Több mint 150 év múltán hideg fejjel megakadályozzák. A kormány gyenge, és
mondhatunk ilyen vagy olyan ítéletet. Ösz- védelem nélkül van Budapesten.” Ludvigh
szeadhatunk és kivonhatunk hosszú szám- János dunántúli kormánybiztos – hall-
sorokat, s szakszerűen megállapíthatjuk: ván, hogy a kormány nem akar költözni
a szuronyok és az ágyúk száma egyszerű- – Horváth Mihálynak írt sürgető levelet:
en nem volt összemérhető, s minden, ami „Oly nagy a veszély, hogy az esetben, ha
176

Kossuth nem akar távozni, ültessétek ko- vezték ki. Az egyelőre Nyugat‐Magyar-
csira, s erőszakkal vigyétek el a fenyegetett országon harcoló öt hadtestet (I., II., III.,
fővárosból.” VII., VIII.) Klapkával közösen változatla-
A jelentések ismeretében Kossuth 29-én nul Görgei irányította. A hadügyminiszteri
este ismét összehívta a miniszteri tanácsot. tárcát július 13‐tól Aulich töltötte be.
Ezen részt vettek Kiss Ernő, Dembiński Görgei nem örült a haditerv megváltoz-
Henrik, Mészáros Lázár, Perczel Mór, tatásának, de nem tagadta meg a végrehaj-
Lahner György, Török Ignác és Aulich tását. Előbb azonban csapást akart mérni
Lajos tábornokok is. A főtisztek bírálták a Haynaura. A mozgékony császári fővezér
júniusi hadműveleteket. Egyetértettek ab- viszont a vártnál korábban, július 2-án
ban, hogy a komáromi összpontosításról a megkezdte a fölvonulást a komáromi hídfő
történtek után nem lehet szó. ellen, amikor a magyar csapatok egy része
Aulich tábornok a következő javaslattal még a Dunától északra volt.
élt: az összpontosítás új helyszíne legyen a A magyar seregzöm még elvonulhatott
Tisza‐Maros szöge. Úgy ítélte meg, hogy volna a főváros felé, de a vezérlet elfogad-
itt szabadabb a tér, s Bem csapataival köny- ta az ütközetet. A tizenkét órán át tombo-
nyebb fölvenni a kapcsolatot. A katonák ló harc a szabadságharc legvéresebb csatá-
élelmezésére is gondolni kellett. Az ország jának bizonyult. Mintegy 32 000 honvéd
kimerülőben volt, s bizony, a nyári hadjá- szállt szembe csaknem 60 000 osztrák és
ratokban a katonák egyre inkább nélkülöz- orosz katonával. A hullámzó küzdelemben
tek, ami egyik oka volt a harci kedv hanyat- Görgei személyesen vezetett egy lovasroha-
lásának. A terv részeként Görgeinek a Tisza mot, és súlyos sebet kapott, egy gránátszi-
felé kellett venni az utat, hogy megzavarja lánk fölhasította a koponyáját. A honvéd
az oroszok hadmozdulatait. sereg remekül helytállt, valamennyi állását
Az országgyűlés arról határozott, hogy megtartotta. A császáriakat a súlyosabb
Szegedre helyezi át a kormány és az or- veszteségtől az orosz Panyutyin hadosztály
szággyűlés székhelyét. Útnak indították a beavatkozása mentette meg.
pénzjegynyomdát. Elszállították a hadfel- De mi lesz az összpontosítással? Meddig
szerelései cikkeket, lőfegyvereket, posztót, szabad az út Budapest felé? Görgei a rövi-
vásznat, bakancsokat. Július 8-án a kor- debb, a Duna jobb parti útvonal mellett
mány is elutazott. döntött, amelyet a császári hadtestek már
Görgei iránt időközben megingott a bi- lezártak. Az áttörési kísérletre július 11-én
zalom, és Kossuth a fővezéri tisztségből került sor 40 000 honvéd bevetésével. Az
fölmentette. Helyére Mészáros Lázárt ne- ütközetet a sebesült Görgei helyett Klapka
177

tábornok vezényelte. Az egész napos küzde- valamint a lengyel légió négy század dzsi-
lem után a magyar seregek visszavonultak dásával Turánál az orosz lovasságot kemé-
az elsáncolt táborba. Az igen erős ellenség nyen megvagdalta. A lovas harc tüzérségi
legázolása – hiszen lényegében erre lett vol- támogatással déltől alkonyatig tartott, s
na szükség – nem volt lehetséges. Perczel csak akkor vonult vissza, amikor a
Az időveszteség azzal járt, hogy már a különben is túlerőben lévő oroszok továb-
főváros felé vezető út sem volt szabad. Így bi gyalogsági erősítést kaptak. Különösen
az I., III. és VII. hadtest július 12–13-án kitüntette magát a vörös díszruhában har-
a lábadozó Görgei vezetésével a Duna bal coló Dessewffy Arisztid tábornok, „a vörös
partján indult el. Vácnál az előhad immár ruhás püspök”, ahogyan az orosz katonák
orosz lovasságba ütközött. Július 17-én az sokáig emlegették, szent borzongással.
orosz fősereggel vívott súlyos utóvédharcok A turai lovassági ütközet sokat segített
után sikerült tovább vonulni a Tisza felé. Görgei csapatainak a manőverezésben.
Görgei hadmozdulatát követve a A csata után Perczel dél felé indult, és július
120 000 főnyi orosz fősereg visszafordult. 29-én megérkezett Szegedre.
Paszkievics féltette az utánpótlási vonalait. Délről biztosítva volt az összpontosítás
A 30 000-es magyar hadsereget azonban helyszíne. Arad vára július 1-én megnyitot-
sehogy sem tudta befogni, Görgei minden ta kapuit Vécsey Károly gróf tábornok ost-
pontot hamarabb ért el, mint az oroszok. romserege (V. hadtest) előtt. Vécsey foly-
Július 23-án a magyar hadtestek bevonul- tatta az igen erős császári őrséggel ellátott
tak az oroszok által kiürített Miskolcra, Temesvár zárolását.
majd 29-én Tokajnál átkeltek a Tiszán, és A Ferenc-csatornán túl, Jellasics parancs-
nagy ívben dél felé fordultak. noksága alatt jelentős, 30 000 főt meghala-
A IX. és a X. (újonnan szervezett) had- dó erő táborozott. A déli sereg (IV. hadtest)
test és a lengyel légió ezalatt a Duna‐Tisza parancsnoka ekkor Vetter Antal tábornok
közén, a szolnoki vasút mentén gyülekezett. volt. Jellasics hosszú pihenő után cselek-
Parancsnokuk Perczel Mór tábornok. Ha- vésre szánta el magát. Meglepetésszerű tá-
diterv szerint, amennyire erejükből tellett, madásra készült a Kishegyesen lévő magyar
nyugtalanítaniuk kellett az orosz főerőket. csapatrész ellen, de az éjszakai támadás lelep-
Ennek a tiszai seregnek egy része, a kiképzés leződött, és fölvonuló ezredei Guyon Richárd
és a fölszerelés hiánya miatt szabályos ütkö- hadosztályának oldalozó tüzébe kerültek.
zet megvívására még nem volt alkalmas. Guyon a július 14‐i kishegyesi csatában
Perczel a kaszás honvédeket hátrább olyan csapást mért Jellasics osztrák-szerb-
vonta, és lovasságával, 13 század huszárral, horvát hadseregére, hogy az a csaknem be-
178

vehetetlen titeli fennsíkra húzódott, és elő gyar nyelvű hazánkfiainak, akik a szabad,
sem merészkedett onnan augusztus köze- alkotmányos Magyarországért a honvéd
péig. Július 25-én a IV. hadtest is megindult csapatok soraiban hullatták vérüket. Voltak
Szeged felé. ilyenek bőven, főleg németek, szlovákok, de
1849. július 28. Szeged, a képviselőház Tiszántúlról románok is, Bácskából katoli-
ülése. Mind a négy égtájon dörögnek az kus délszlávok, Kárpátaljáról ruszinok.
ágyúk. Szemere Bertalan szólásra emelke- Másfelől a megbékélés üzenetét küld-
dik… Ezen a napon, mintegy végszóként, te a törvény azoknak a román és szerb
két mintaszerű törvényt is elfogadott az fölkelőknek, akik paraszti vágyaiktól, a
országgyűlés. földéhségtől vagy nyelvi, nemzeti, vallási
Az egyik a Magyarországon élő nem ma- céljaikért küzdve az osztrák abszolutizmus
gyarokról szól. „Engedtessék meg minden fekete-sárga zászlaja alá álltak.
népeknek a nemzeti szabad kifejlődés […] Ugyane napon megszavazta a képvise-
És e kifejlődés semmi más tekintet által ne lőház a zsidók egyenjogúságáról szóló tör-
korlátoltatnék, mint a státusegység [az ál- vényt: „A hazának polgárai közt a vallás,
lam egysége] fenntartásának és a célszerű, jog és kötelesség tekintetében különbséget
gyors, pontos közigazgatás lehetőségének nem tevén […] kimondatik, hogy a ma-
tekintete által”– hangzott a miniszterelnök gyar álladalom határain belül született
szájából. vagy törvényesen megtelepedett Mózes
A törvényhatóságokban tehát – bele- vallású lakos mindazon politikai és polgári
értve a vármegyéket – a tárgyalás és a jogokkal bír, mint az ország bármely hitű
jegyzőkönyveket kívánság szerint a helyi más lakosai.” A törvény arról is intézke-
nemzetiségi többség nyelvén lehet vezet- dett, hogy vegyes házasságot polgári ható-
ni. Az anyakönyvek vezetése és az oktatás, ság előtt lehessen kötni. Tudni kell, hogy
egyházi ügynek számít, s így ez is a helyi Magyarországon ekkor – és még évtizede-
egyház nyelvén történjék. A görögkeleti- kig – házasságot lelkészek előtt kötöttek,
ek (szerbek, románok) önkormányzatáról, s mint említettük, az anyakönyveket az
számukra pesti egyetemi teológiai kar ala- egyházközségekben vezették. A belügy-
pításáról külön is rendelkezett a jogszabály. miniszter egyszersmind köteles a Mózes
Méltányosság és nemzeti érdek egyaránt vallású magyarokat abban segíteni, hogy a
sürgette ezt az Európának példát mutató földművelést és a kézműves mesterségeket
törvényt. Járt a törvény azoknak a nem ma- elsajátíthassák.
179

„Szörnyű idő, szörnyű idő” pásban Hasford orosz tábornokkal szem-
ben például a székely honvédek keményen
A cím Petőfi Sándor utolsó versét idézi: helytálltak, az orosz szemtanú szerint úgy
rohamoztak, mint a dühös tigrisek, de itt
„Szörnyű idő, szörnyű idő! esett el a híres ágyúöntő, Gábor Áron hon-
S a szörnyűség mindegyre nő. véd őrnagy.
Talán az ég Július 20‐21-én sebtében összeszedett
Megesküvék, hadosztállyal Bem több csatában ismét ki-
Hogy a magyart kiirtja […] verte Clam-Gallas osztrákjait a Székelyföld-
ről. Éledező, csalóka reménységgel fogadta
S ha lesz ember, ki megmarad, a fölszabadítót a kifosztott székelység. Az
El tudja e gyászdolgokat ellenség „elvitt, mit elvihetett, s otthagyta
Beszélni, mint valának? […] a kizsarolt népnek az utak szélében két-
felől letapodva a kalászt, ott hagyta a tava-
S ha elbeszéli úgy, amint szi vetéseket leétetve”.
Megértük ezeket mi mind: A vállalkozó szellemű apó két nap múlva
Akad‐e majd Moldvába is betört, megverte az ott hátra-
Ki ennyi bajt hagyott orosz őrséget, és kiáltvánnyal for-
Higgyen, hogy ez történet? dult az ottani néphez, keljen föl az orosz
És e beszédet nem veszi ellen. Visszhangja a kiáltványnak persze
Egy őrült, rémülésteli sok okból, már csak az idő rövidsége miatt
Zavart ész meséjének?” sem lehetett.
Bem merész mozdulatai azt viszont elér-
A költemény Mezőberényben keletke- ték, hogy Lüders az orosz főerőkkel immár
zett, innen indult a költő Erdélybe, Bem harmadszor fordult vissza. Végleg föl akar-
altábornagyhoz. Azóta, hogy az oroszok át- ta számolni a székelyföldi ellenállást. Mint-
törtek a Kárpátok szorosain, majd őket kö- egy 35 000 katonát vont össze. Az általa
vette Clam-Gallas tábornok császári had- vezetett főoszlop létszáma is meghaladta a
teste, honvédeink Erdély-szerte több mint 9000 főt. Bem segédcsapatai nem érkeztek
egy tucatnyi kisebb-nagyobb, de nagyon meg. Semmiképp nem tűrhette azonban,
véres ütközet vívtak. hogy az ellenség legfőbb erőforrását, a szé-
Valamennyi csatát az ellenségnél sokkal kely székeket megszállja. Végül Segesvárnál
kisebb egységek vállalták, s erőnk fokoza- mintegy 2400 honvéddel támadta meg az
tosan fölmorzsolódott. Az uzoni összecsa- oroszokat.
180

Lüders azt hitte, hogy ez csak afféle ha- a keresésére indult huszárok mentették ki.
dicsel, a támadást más irányból várta. Dél- De egy percig sem nyugodott. Már másnap
után öt óráig kiegyenlített küzdelem folyt. magához vonta a mozgásban lévő kisebb
Szkarjatyin tábornokot, Lüders vezérkari alakulatokat, és augusztus 5-én megtámad-
főnökét magyar ágyúgolyó terítette le. Öt ta Hasfordot. Egész napos makacs küzde-
óra után viszont az orosz főparancsnok lemben kiverte az oroszokat Nagyszeben-
meggyőződött arról, hogy más irányból ből, és a Vöröstoronyi szorosig űzte őket
magyar csapatok nem várhatók, és ekkor ér- Lüders természetesen nem tűrhette, hogy
vényesült az oroszok nagy túlereje, a magyar elvágják havasalföldi utánpótlási vonala-
hadrend fölbomlott. A segesvári ütközet az it, és teljes erejével ismét délre, Szeben felé
utókor emlékezetében azért különösen tra- fordult. Bem csekély tartaléka nem érkezett
gikus, mert itt halt hősi halált Petőfi Sándor. meg Szászsebes felől. Augusztus 6-án ismét
Ebben a csatában történt, hogy Zeyk háromszoros túlerővel szemben kényszerült
Domokos honvéd százados, Bem törzsének csatára a Szeben melletti nagycsűri dom-
tisztje hatmarkos lován, nehéz kardjával bokon. A had súlyos vereséget szenvedett.
egyedül védekezett a kozákok gyűrűjében. Maradványai Szászsebesre húzódtak vissza.
Már több ellenséges lovast levágott, amikor Itt kapta meg Kossuth levelét, hogy jöjjön
Lüders maga adott parancsot, hogy Zeyk ki az Alföldre, és vegye át az összes magyar
Domokost élve fogják el. A kozákok puszta had főparancsnokságát.
kézzel rohantak rá, hogy lehúzzák a lováról, A Görgei által vezényelt hadtestek au-
de nem bírtak vele. Egy orosz ezredes fran- gusztus elején túl a Tiszán, Debrecen és
ciául kiáltott rá: – Add meg magad, bajtárs! Vámospércs térségébe értek. A sereg koráb-
A vitéz századosnak ekkor már kettétört ban Nyíregyházánál kétfelé vált. Az oldal-
a kardja. – Zeyk Domokos meghal, de rab véd szerepét Nagysándor József I. hadteste
nem lesz soha! – kiáltotta. Pisztolyt rántott, (valamivel több mint 9000 honvéd) kapta.
és főbe lőtte magát. Mütter Ferenc száza- Nagysándor augusztus 2-án Debrecennél
dos, aki az ágyúk megmentésére indult, az megvetette a lábát azzal az elhatározással,
orosz lovasság támadására maroknyi kato- hogy a támadó, 15 000 főre becsült orosz
nájával négyszöget formált. Puskáik már hadtestet visszaveri. Valójában a rá támadó
kilőve, Mütter a megadást mégis kereken orosz fősereg részei legalább 80 000 embert
megtagadta, mire összevagdalták. Ő súlyos tettek ki.
sebesüléséből fölépült. Az ütközet mégis jól indult. Az ágyú-
Bem lováról lebukva az út melletti ingo- harcban a magyar tüzérség fölülkereke-
ványba zuhant, ahonnan az este beálltával dett. Kuprjanov orosz tábornokot egy
181

magyar ágyúgolyó lovastól elsodorta. utasították Dembińskit, hogy vonuljon
Megvolt a lehetőség az elszakadásra, és Aradra, hiszen megint itt volt az alkalom
a rendezett visszavonulásra, de a bátor, a a magyar csapatok összpontosítására és a
harcászatban viszont nem túl sikeres tá- nagy döntő csata megvívására. Dembiński
bornok támadást erőltetett. azonban ehelyett a magyar ostromzárral kö-
A küzdelem végül súlyos áldozattal járt. rülvett, de császári kézen lévő Temesvár felé
Főként az összecsapás előtt csatlakozott, vette útját, ahova augusztus 9-én érkezett
kaszás-lándzsás, lőfegyverrel még alig ren- meg. Közben a csapatok harci kedve, erőn-
delkező alakulatból estek sokan fogságba. léte rohamosan romlott a folytonos hátrálás,
Mindenesetre a debreceni ütközetet köve- menetelés, s különösen az élelmezés megol-
tően az orosz fősereg több napi járóföld- datlansága, szó szerint éhezés miatt.
re lemaradt. A három hadtest augusztus A kormány megelégelte Dembiński en-
9-én megérkezett Aradra. Aradtól ugyan gedetlenségét, és cselekedett, amennyire az
még viszonylag messze esik Szeged, de hát időből futotta. Tudjuk, hogy Bemet 6-án
Szegedet már az ellenség birtokolta. (késő este) érte el Kossuth futárja. Az új főve-
A bajt, amit a legyűrhetetlen túlerő je- zér 9-én reggel érkezett Temesvárra, és azon-
lentett, sajnos szerencsétlen döntések és em- nal ütközetre vezényelte. A magyar csapatok
beri gyöngeségek növelték. Mészáros Lázár létszámfölényben voltak, de a jobbszárnyon
lemondott, és helyére a kormány, nem iga- például nagy számú új, kaszás zászlóalj állt.
zán tudni, milyen megfontolás alapján, jú- Hatalmas ágyúharc bontakozott ki. 120
lius 29-én megint csak Dembińskit nevezte magyar és 108 osztrák és orosz ágyú ontotta
ki. Pedig rendelkezésre állt a nagyon kép- a tüzet. A csata tetőpontján azonban a ma-
zett Vetter Antal altábornagy, aki éppen az gyar ütegek tüze ki-kihagyott. Fogytán volt
imént bizonyította be képességeit a bácskai a lőszer. Bem lőszerért küldött. Kiderült,
harcok irányításában. hogy Dembiński előző nap, újabb hátrálást
Dembiński, a nagy visszavonuló azzal tervezve, Lugosra küldte a lőszertartalékot,
kezdte újra működését, hogy puskalövés és ezt elfelejtette közölni Bemmel. A Vécsey
nélkül föladta Szegedet. Ezt követően tét- által kenyérrel és 500 akó borral megrakott,
lenül nézte, mint kel át Haynau a Tiszán, a csatatér közelébe küldött szekérkaravánt
pedig a kockázatos művelet jó alkalmat meg valaki rejtélyes módon Dembiński ne-
nyújtott a császári seregek egy részének Ti- vében visszaküldte.
szába szorítására. A magyar jobbszárnyon kora délután
A kormány ekkor már a magyar ké- zavar támadt, mert a császáriak pihent tar-
zen lévő Aradon tartózkodott. Többször talék hadteste benyomult a kaszás újoncok
182

közé. Bem, hogy személyesen intézkedjék, a rendet, azt kapta válaszul, hogy „nem le-
a jobbszárnyra vágtatott. Hihetetlen bal- het, az éhség fölbontotta azt végképp”.
szerencsére lovával fölbukott, és úgy össze- S valóban, a Temesvárnál még csaknem
törte magát, hogy nem tudta tovább irányí- 60 000-nyi erőből Lugoson nem gyűlt össze
tani az ütközetet, kísérete hátra vitte. Gál több 30 000-nél. A parancsnokok egyike-
Lászlónak, a X. hadtest parancsnokának másika szerint ütközetet vívni azokkal sem
ágyúgolyó vitte el a lábát. A hadsereg telje- lehet. Erről kapott rövid értesítést Kossuth
sen irányítás nélkül maradt. 10-én késő este Guyon tábornoktól. Ez a
Az általános – és szervezetlen – visszavo- hír döntött el mindent.
nulást Dessewffy Arisztid huszárai fedezték.
A nap lebukóban volt, a porfellegen megtö-
rő vörös fényben nem sokat lehetett látni. A fegyverek elhallgatnak
Ekkor újabb vakvéletlen történt. Perczel
Mór, aki beosztás nélkül tartózkodott a csa- 10-én a miniszteri tanács délelőtt és kora
tatéren, az utóvéd egyik ütegénél termett, és este ülést tartott. Még teljes volt a bizonyta-
lövetett a fölbukkanó császári lovasságra. lanság, mi is történt Temesváron. A tanács-
A kis kaliberű ágyúkkal vaktában le- kozásokon Görgei, a kormány székhelyére
adott lövéseknek az lett a következménye, érkezett három jó fegyelemben tartott had-
hogy válaszul a teljes ellenséges tüzérség test vezére is részt vett. Az eddig lappangó
össztüzet zúdított az egyébként porfelhő ellentétek miatt a megbeszélések légköre
takarta visszavonuló tömegekre. A robba- feszült volt.
nó golyók nyomán iszonyú zűrzavar tá- Vukovics Sebő igazságügyminiszter bí-
madt. Egész alakulatok bomlottak föl és rálta Görgeit ellenszegülései miatt, s amiatt,
széledtek széjjel. hogy a tisztikar körében gyanakvást szított,
„Egyes lovascsapatok, zászlótartó nyolc ellenszenvet keltett a polgári alkotmányos
honvéddel, itt egypár ágyú legénység nél- intézmények iránt. A szóbeszéd szerint –
kül, amott társzekerek, ismét egyes gyalo- mondta Vukovics – a tábornok katonai
gos lovasok, kocsik, poggyászok végtelen diktatúrára tör. Nehezményezte azt az el-
vonala – nincs többé sereg” – jegyezte föl a járást is, hogy Görgei az orosz vezérekkel a
szemtanú Perczel Miklós, a tábornok öccse. kormány háta mögött alkudozott.
Egy másik tanú, Potemkin Ödön, Vécsey Görgei, s őt támogatva Csány Lász-
segédtisztje írta, hogy látva a tikkadt és ló miniszter egyebek között Bem fővezéri
széthulló zászlóaljakat, s kérdezve a maguk- kinevezésének törvényességét vitatta, bár
ba roskadt tiszteket, miért nem tartják fönn azt Aulich hadügyminiszter ellenjegyezte.
183

Kossuth a pengeváltásokat, főként Görgei – És mi a szándéka akkor, ha Temesvár-
és Szemere Bertalan miniszterelnök között, nál győztünk, a csapatok egyesülése sikerül,
mérsékelni igyekezett, de azt ő is kifogásol- és önt ruházzák föl a főparancsnoki tiszttel?
ta, hogy Görgei az orosz ajánlatot a tiszti- – Akkor minden erőmmel megtámadom
karral vitatta meg, s a katonai diktatúra mi- az osztrákokat. – Azt Görgei már korábban
atti aggodalmat jogosnak mondta. Néhány kijelentette, hogy az oroszok ellen nem haj-
perccel később azonban Görgeihez fordult, landó harcolni.
s ő maga ajánlotta föl visszavonulását, ha ez – És ha az osztrákok győztek Temesvárnál?
a feltétele annak, hogy a tábornok vállalja a – Akkor leteszem a fegyvert.
további erőfeszítéseket. Ezt követően érkezett meg csatakos lo-
Végül a miniszteri tanács, Görgei kér- von egy huszáraltiszt, Guyon üzenetével.
dése nyomán arról is határozott, hogy föl- 11-én reggel hatra Kossuth újabb tanács-
ajánlja a koronát az orosz uralkodócsalád kozásra hívta a minisztereket. Eléjük tette a
valamelyik tagjának, ha az áprilisi törvé- hadijelentést. Azok mint a szélütött, olvas-
nyek érvényben maradnak. Az orosz bi- ták. Horváth Mihály szeméből kicsordult
rodalomban valamelyest hasonló közjogi a könny. Nem volt mit tenni, elfogadták
megoldásra volt már példa. Alkotmányos Kossuth indítványát. A kormány teljes ha-
önkormányzata volt a Finn Nagyherceg- táskörrel ruházza föl Görgei Artúr tábor-
ségnek vagy 1815 és 1831 között az úgyne- nokot, hogy folytassa az orosz vezérekkel
vezett Kongresszusi Lengyelországnak. Az az alkudozást, és Ferenc József császárral a
egész elképzelés reménytelenségével majd- békét megkösse, elvárva, hogy a „fölhatal-
nem mindenki tisztában volt, de éppen a mazást minden tehetsége szerint a nemzet
felelősség követelte meg, hogy a legkisebb és a haza államéletének megmentésére és
eséllyel is éljenek a nemzeti-polgári vívmá- biztosítására” fordítja.
nyok megmentése érdekében. Görgei a meghatalmazást ebben a formá-
A miniszteri tanács után rövid négy- ban nem fogadta el. Kijelentette, hogy ez
szemközti beszélgetésre került sor Kossuth kevés ahhoz, hogy az alkudozásokat sike-
és Görgei között. resen vezesse. „[…] elkerülhetetlen szüksé-
– Mit tenne – kérdezte a kormányzó – ha gesnek tartom, hogy a jelen kormány lépjen
a kormány Bem tábornokot nevezné ki az le, s én ruháztassam fel a polgári s katonai
összes magyar haderő parancsnokává? legfőbb hatalommal”. Megtörtént. Még
– Azonnal lemondanék – válaszolta a ugyanezen a napon a miniszterek egy ré-
tábornok. – Idegen származású főparancs- szétől és Kossuth Lajos kormányzótól meg-
nokban nem bízom meg. érkezett a kívánt nyilatkozat. Erről mind
184

a kormányzó, mind immár a legfőbb ha- megszálló császári főerők ellen indított
talom birtokosaként Görgei, falragaszokon támadást, teljes sikerrel. Az ellenség csak
tájékoztatta a lakosságot. Kossuth ezt köve- a szerencsének köszönhette, hogy elkerülte
tően elhagyta Aradot. a megsemmisülést, vesztesége, különösen
A nap még nem múlt el: Görgei levelet foglyokban igen nagy volt. Jelentős volt a
írt Rüdiger orosz tábornoknak, amelyben hadizsákmány, benne 5000 lőfegyver.
tájékoztatta a legújabban történtekről, és Klapka tábornok folytatta az előrenyo-
kijelentette, hogy a cár nagylelkűségébe mulást, és augusztus 5-én bevonult Győrbe.
vetett bizalommal kész a feltétel nélküli Elrendelte az újoncozást. Legalább ötezer
fegyverletételre, de kizárólag orosz seregek új katonát küldött Komáromba, akikből
előtt. A hadikövetek jelentéséből kivilág- négy új zászlóaljat állítottak föl. Klapka azt
lott, hogy az oroszok csak a feltétel nélküli tervezte, hogy mihelyt kellően föltölti újon-
fegyverletételt fogadják el. cokkal a komáromi őrséget, a harcedzett
Görgei közölte a hadtestek menettervét csapatokkal Stájerországba tör. Hamarosan
abból a célból, hogy az orosz csapatok a azonban hírek érkeztek a déli hadszíntérről,
magyar és a császári alakulatok közé vo- a katasztrofális hadi helyzetről, és Klapka
nuljanak, és azokat egymástól elválasszák. augusztus 13–15-én visszavonult a komáro-
A összehívott törzstiszti gyűlés egy-két el- mi erődrendszer falai közé.
lenvéleménnyel szemben támogatta, hogy a A fegyverletételt követően a főtiszteket
fegyverletétel az oroszok előtt történjék. Kisjenőre kísérték, ahol Rüdiger ebéden látta
1849. augusztus 13‐a hétfő, napfényes őket vendégül, majd Görgeit Nagyváradra,
reggel. A csapatok teljes rendben megindul- Paszkevicshez kísérték. Itt tudta meg, hogy
tak Világosról a szőlősi mezőre. 29 889 ka- az orosz fővezér csak az ő életét szavatolja,
tona, 9339 ló, 144 ágyú. Már alkonyodott, az alárendeltségében lévő parancsnokokét és
mire a szomorú szertartás véget ért. Sok ka- tisztekét nem. Görgei mindenesetre, hogy a
tona összetörte a fegyverét, volt huszár, ki Paszkevics által kilátásba helyezett jó szán-
kedves lovát leszúrta. dékot és közbenjárást el ne vesztegesse, a
A sors kegyetlen játéka, hogy a megelőző megadást sürgető leveleket írt a még fegy-
napokban a Dunántúlon a magyar fegyverben álló csapatok parancsnokainak.
verek diadalmasan villogtak. Klapka tá- Augusztus 17-én megnyitotta kapuit Arad
bornok július 29‐ről 30‐ra virradó éjszaka vára. Damjanich nem állt szóba az osztrá-
kitört a komáromi várból, s szétverte a Du- kokkal. Az orosz parancsnok becsület szavát
nától északra húzódó ostromzárat. Augusz- adta, hogy az őrséget soha az osztrákoknak
tus 3-án éjfél után a Duna jobb partját kiszolgáltatni nem fogják. Így történt, hogy
185

végül is a készletekkel jól ellátott vár írás- Szeptember elején a küldöttség vissza-
beli biztosíték nélkül megadta magát. Mint tért, és beszámolt a lehangoló tényekről.
minden más esetben is, becsületszó ide vagy Ezt követően gyorsan megszületett a meg-
oda, az oroszok a tiszteket és a katonákat állapodás, mely szerint, ha a komáromiak
haladéktalanul átadták a császáriaknak. kedvezményeket kapnak, azokat utólag a
Ugyanezen a napon tette le a fegyvert péterváradiakra is kiterjesztik. Szeptember
Dévánál az erdélyi hadsereg s ami a IV. 7-én a fegyverüket letevő honvéd csapatok
hadtestből megmaradt, mintegy 8000 em- kivonultak az erődítményből.
ber. Augusztus 19-én, Karánsebesnél Lázár Komárom egyedül maradt. Vajon fölül-
Vilmos és Dessewffy Arisztid adta meg kerekedik-e itt is a kicsinyhitűség, a hiú
magát a IX. és a X. hadtest maradékával, reménység? Kiszolgáltatja-e magát a fegy-
de az osztrákoknak. A leginkább harcké- veres önkénynek egy puskalövés nélkül,
pes V. hadtest körülbelül 8000 katonája feltételek nélkül ezernyi tiszt és több mint
Vécsey tábornokkal Borosjenőre vonult, és 20 000 katona?
21-én az oroszok előtt tette le a fegyvert. Komárom a Birodalom és Közép‐Euró-
A Zsibón táborozó tartalék hadosztály- pa egyik legnagyobb, legkorszerűbb erődje.
ban s a csatlakozott háromszéki és kolozs- El van látva több hónapi élelemmel, kellő
vári hadosztályokban (9000 ember) valósá- mennyiségű tüzérségi anyaggal. Ostrom-
gos zendülés tört ki, amikor a parancsnok, mal bevenni hosszú időt vesz igénybe, nagy
Kazinczy Lajos ezredes bejelentette a kapi- véráldozatokkal, s romba dől, ami a biro-
tulációt. A rákövetkező viharos éjszakán a dalmi hadseregé is lehetne.
katonák többsége elhagyta a tábort. Más- Klapka tábornok mindezt tudta. Mégis
nap, 25-én jószerivel csupán a tisztek azok, az utókor a legnagyobb elismeréssel kell
akik kardjaikat átadták. hogy adózzon annak a kitartásnak, amely-
Pétervárad elsőrendű erődjében 8000 lyel – másokkal ellentétben – nem engedte
honvéd, Kiss Pál tábornok a parancsnok. magát megvesztegetni az orosz hadikövet
Kiss Pál megkapta Görgeinek a fegyverle- lekötelező udvariassága, üres ígéretei által,
tételről beszámoló és megadásra fölszólító és nem rettent meg az osztrák hadikövet
levelét. De hátha a levél hamisítvány? Kü- hányaveti fenyegetőzésétől.
lönösen az egyszerű honvédek bizalmatla- Nem hallgatta meg saját tisztjei egy ré-
nok. Egy őrmester és két közlegény indult szének az úgynevezett józan észre hivatko-
el a várból, hogy meggyőződjék: igaz-e zó javaslatait sem a gyáva önfeladásra, és
mindaz, amit a vészhírek hordoznak. bár nem tartották olyan kemény kezű, rideg
186

katonának, mint Görgeit, tucatnyi szöke- szüksége lesz ránk, Isten úgy segéljen, szá-
vény és parancsmegtagadó főbelövetésétől míthat mindnyájunkra.
sem riadt vissza, hogy megakadályozza azt Nobili, akinek Klapka tolmácsolta a fele-
a bomlást, amely a déli hadseregnél olyan letet, csodálkozott.
szomorú módon végbement. – Különös. Vajon mivel tudtak az urak
A tárgyalások során Klapka és a komáromi ezekbe az egyszerű, tanulatlan emberekbe
törzstisztek java teljes bűnbocsánatot kötött ennyi kitartást, ennyi hűséget plántálni?
ki a szabadságharc valamennyi résztvevőjé- Klapka ránézett, és csak ennyit válaszolt:
nek. Végül, az erőviszonyok alapján a leg- – A hazaszeretettel.
több, amit elérhettek: bántatlanság minden A komáromi vár átadásával Magyaror-
Komáromban tartózkodó katonai és polgári szágon valóban elhallgattak a fegyverek.
személynek, a sebesültek és betegek ápolása, Haynau gondoskodott róla, hogy a fegyve-
a forradalmi magyar bankjegyek átváltása. rek hallgatását a temetők csöndje váltsa föl.
Október 2-án megkezdődött a hatalmas
erődrendszer átadása. Eltartott október 4-ig.
A lehangoltság nagy, de a rend mintaszerű. „A föld megőszült”
Október 3-án a Württemberg huszárok
vonultak ki a várból. Köztük az a század, A bresciai hiéna egy percig sem hagyott
amely Lenkey János vezetésével annyi vi- kétséget az iránt, hogyan s mire akar-
szontagság között szökött haza Galíciából. ja használni az ágyúkkal és szuronyok-
A császári tábornokok szemlére gyűltek. kal kizsarolt hatalmat. Már 1849. június
A huszárezred csak azért is a legnagyobb 5-én honvédtiszteket akasztatott Pozsony-
dísszel rukkolt ki. Megérkezett Klapka. ban. Mednyánszky László báró őrnagy
Az ezred tisztelgett, a zenekar rázendített a és Gödrösy (korábban Gruber) tüzér szá-
Klapka indulóra. zadosnak az volt bűne, hogy ellenezték
Nobili gróf tábornok Klapkához fordult: Lipótvár föladását. Szomorú sort nyitott
– Tábornok úr, kérdezze meg a huszá- meg Rázga Pál pozsonyi evangélikus lel-
rokat, nem volna‐e kedvük a mi szolgála- kész, akit a magyar ügy pártolásáért június
tunkba lépni! 18-án végeztek ki ugyanitt.
Némi nógatás után végül megszólalt egy Haynau július 1‐i kiáltványa csak meg-
öreg huszár őrmester: erősítette a legrosszabb előérzetet. S a tisz-
– Tábornok úr! Mi a némethez nem tikar egy részében mégis – a megveszte-
lépünk át. De ha édes hazánknak ismét gető orosz ígéretek, semmibe sem kerülő
187

lovagias viselkedés nyomán – a biztonság A császári udvar csupán a komáromi vár
hamis érzése vert gyökeret. A fegyverletétel átadására várt. A látványos bosszút októ-
alkalmával többen sürgették, hogy a pol- ber 6‐ra, Latour halálának évfordulójára
gári politikusok meneküljenek, a katonák időzítették. Pesten, az Újépület udvarán
helyzete azonban más – mondták. agyonlőtték Batthyány Lajos grófot, az első
Pedig a nemzet érdeke az volt, hogy a felelős magyar kormány elnökét. Haynau
polgári és a katonai életben kitűnt férfiak, akasztatni akart, de Batthyány a cellájába
sok nagyszerű tehetség élete a jövőnek meg- csempészett kicsiny tőrrel olyan súlyosan
maradjon. Csak örülhettek a kortársak, s megsebezte a nyakát, hogy a voltaképpen
velük a mai nemzedék azoknak, akik elke- haldoklót „csak” agyonlövetni lehetett.
rülték a kegyetlen bosszút. S a gyalázat mi- Aradon ugyanezen a napon 13 honvéd
atti fölháborodás, a gyász keveredett, s ma főtiszten hajtottak végre halálos ítéletet.
is keveredik a pótolhatatlan veszteség miatt Az ítéleteket császári katonai bíróság hoz-
érzett fájdalommal. ta. Megkérdezhetjük, miként ítélkezhettek
A tábornokok közül Dembiński és vitéz katonákon, hadifoglyokon, akik ag-
Mészáros érkeztek augusztus 15-én a Tö- gályosan betartották a katonai becsület és
rök Birodalomhoz tartozó Havasalföldre. lovagiasság minden korabeli szabályát.
Perczel Mór tábornok 16-án lépte át a ha- Válaszolhatjuk persze, hogy jaj a legyő-
tárt. Az utat a lengyel és az olasz légió fegy- zöttnek. A vád egyébként a fegyverek ere-
veresen fedezte. Őket küldték a határhoz, jére támaszkodva általában a lázadás volt,
hiszen nekik mindenképpen menekülniük az aradi vérítéletekben pedig különösen az,
kellett az orosz és az osztrák markából. hogy a vádlottak korábban a császári-kirá-
Kossuth, miután meggyőződött arról, lyi hadseregben szolgáltak. Mit sem számí-
hogy a fegyveres ellenállás teljesen re- tott, hogy a ténylegesen szolgálók a király
ménytelen, és a Temesvár után megmaradt parancsára tették le az esküt a magyar kor-
csapatok is fegyverletételre indultak, au- mány kezébe.
gusztus 17-én lépett török földre. Szemere Méltatlan lenne a megrázó történet rövid
Bertalan augusztus 20-án titokban elásta a és gyarló összefoglalása. Egy másik könyvet
koronát, és azután távozott. A miniszterek kell szentelni annak, amint vannak is ilye-
közül csupán Csány László maradt, öregen nek, s az utókor kötetekben összegyűjtötte
és betegen vállalva a végzetet, amelyet előre és kiadta mindazt, ami a vértanúktól és a
látott. Bem, Kmety és mások 23-án hagy- vértanúkról megmaradt. A neveket azon-
ták el Magyarországot. Másnap követte ban el kell sorolni.
őket a lengyel légió.
188

Október 6-án reggel 6 órakor az aradi Nem minden esetben várt Haynau októ-
vár sáncárkában agyonlőtték Dessewffy berig. Ormay Norbert ezredesnek, a magyar
Arisztid, Kiss Ernő és Schweidel József tá- vadászalakulatok megszervezőjének életét
bornokokat és Lázár Vilmos ezredest. augusztus 22-én oltotta ki a katonai hóhér.
Néhány órával később bitóhoz vezették a De október 6‐a után sem szűnt meg a ször-
többi kilenc tábornokot. „Szép kis deputáció nyű munka. Október 20-án mások között
megy az Úristenhez, hogy a magyarok ügyét Pesten kivégezték Woroniecki Mieczyslaw
képviselje” – fordult társaihoz Pöltenberg herceg alezredest, október 25-én Aradon
Ernő az első sorban, az egyetlen köztük, aki Kazinczy Lajos ezredest. Kazinczyt mond-
nem magyar honos (ma úgy mondanánk, juk a tizenötödik aradi vértanúnak. Szomo-
állampolgár). A német birodalmi grófnak, rú és pontatlan a szám.
Leiningen‐Westerburg Károlynak magyar Igen sok törzstisztet ítéltek halálra, majd
volt a felesége, s családja. „kegyelemből” hosszú várfogságra. A had-
Pöltenberg után Török Ignác követke- sereg tisztikarából több mint ezer ember
zett, a kiváló hadmérnök, majd Láhner börtönöztek be. Azokat a honvédtiszteket,
György, a zseniális szervező, akinek jó- akik korábban a császári-királyi hadsereg-
részt köszönhető volt a fegyver- és lő- ben nem szolgáltak, s különösebben nem
szergyártás megteremtése, az utánpótlás hívták föl magukra a figyelmet, közkato-
biztosítása. A negyedik a határőrvidéki nának besorozták és Itáliába küldték. Az
születésű Knézics Károly, az ötödik a bátor osztrák minisztertanácsban komolyan föl-
huszár, Nagysándor József. Őket követte merült, hogy a cártól területet kérnek Szi-
Leiningen, majd a hadügyminiszter Aulich bériában, ahol a tízezer legveszedelmesebb
Lajos. Damjanich, a hősök hőse a nyolca- magyar lázadót őriznék.
dik. A kifinomult kegyetlenség és gyűlölet A magyar államiság törvényes megszemé-
utolsónak hagyta Vécsey Károly grófot, aki lyesítői közül Csány Lászlóra, Perényi Zsig-
szélsőségesen udvarhű családjával szemben mond báróra, a népképviseleti országgyűlés
hazája szolgálatát vállalta. elnökére, Jeszenák János báró kormánybiz-
Valójában ekkor 15 főtisztre várt halálos tosra és Szacsvay Imrére, az országgyűlés
ítélet. Gáspár András tábornok halálos íté- titkárára sújtott le a zsarnoki önkény. Akit
letét, aki a trónfosztás után nem harcolt to- utol nem érhettek, azokat távollétükben
vább, 10 évi várfogságra változtatták. Lenkey ítélték el, és a nevüket bitófára szögezték.
János elméje elborult, emberhez nem méltó Az áldozatok száma 120 fölött volt,
fogságából 1850‐ben váltotta meg a halál. köztük több lelkész, és számos szinte név-
Ő a tizennegyedik aradi vértanú. telen kisember. Az augusztus 14-én az
189

Újépületben agyonlőtt hat székesfehérvári A volt kormányzóelnök joggal gondolta
férfi közül kettő cserzőtímár volt, kettő úgy, hogy az első népképviseleti országgyű-
szűcs, egy kovács, egy pedig kőműves. léstől kapott fölhatalmazás arra kötelezi,
A hazafi lelkeket megülő elviselhetet- hogy a balsors sújtotta nemzet ügyét kép-
len teher súlya alatt írta, élete romjain, viselje a nagyvilág előtt. Megfogalmazta az
Vörösmarty Mihály: árulási vádat, hogy könnyítsen a vereség lel-
ki terhén. Képletesen visszavette hivatalát,
„Most tél van és csend és hó és halál, hogy növelje megszólalása súlyát.
A föld megőszült […] A száműzetést választotta (a másik vá-
Majd eljön a hajfodrász, a tavasz, lasztás a mártírhalál lett volna), de nem a
S az agg föld tán vendéghajat veszen, magányt, az elmélkedést. El Törökország-
Virágok bársonyába öltözik. ból, mihelyt lehet! „Az életre nekem egy
Üvegszemén a fagy fölengedend, szabad ország levegője s határozott életcél
S illattal elkendőzött arcain nélkülözhetetlen. Ez […] csak abból állhat,
Jókedvet és ifjuságot hazud; hogy hazámnak némileg használjak […]” –
Kérdjétek akkor ezt a vén kacért, írta ugyanott.
Hová tevé boldogtalan fiait?” Ami megtörtént, abból levonta a meg-
felelő következtetéseket. Magyarország
balvégzetéről Franciaország és Anglia is
Új korszak felé? döntött, amikor tudomásul vették az orosz
beavatkozást, nehogy a kialakult európai
„Szegény szerencsétlen hazánk el van vesz- egyensúly fölboruljon. Angliai és amerikai
ve. Nem az ellenség ereje, hanem árulás körútján népszerűsítette tehát a „beavatko-
és alávalóság által esett el” – írta Kossuth zást a be nem avatkozásért” elvet.
Lajos a „Viddini levél”‐ként elhíresült kör- 1848/49‐ben az egy hazában lakó más
iratában, 1849. szeptember 12-én, török nyelvűek számottevő része az idegen abszo-
földön. A kétségbeesés keserűsége és harag lutizmus szövetségese lett. 1849 júliusában
süt ezekből a mondatokból, de írója már viszont már kimondta a magyar törvényho-
ekkor a küzdelem folytatására gondolt. zás, hogy a nem magyar ajkúakat is meg-
A küzdelemre a sajtó útján, a diplomácia illeti a „szabad nemzeti kifejlődés” joga.
eszközeivel, és ha kell s lehet, a fegyveres A Kütahyában, a törökországi száműzetés-
harc megújításával. ben kidolgozott alkotmánytervben olyan
190

következetesen demokratikus rendet vázolt alakultak. Vezették az északiak csillagos lo-
föl, amely akár a XXI. századi demokráciák bogót az amerikai polgárháborúban.
számára is alkalmazható lehet. Kossuth diplomáciája behálózta Európát,
Kossuth és emigrációban működő bará- szálai elértek miniszterekig és uralkodókig,
tai azt mondták hazánkfiainak, hogy egy egészen a francia császár dolgozószobájáig.
dunai szövetség biztosabb jövő a nemzet Föléledtek s megint kihunytak tervek, re-
számára a német és az orosz között, mint a mények. Jottányit sem a negyvennyolcból!
roskatag Ausztria. Arról akarták meggyőz- – tartotta hosszú évekig az ország nagyob-
ni a Nyugat nagyhatalmait, hogy az euró- bik fele. Vajon van-e kitartás, akarat elég?
pai egyensúlynak szilárdabb támasza egy A háborús vereség megdöntötte az ön-
erős és szomszédaival szövetséges Magyar- kényuralmat. 1861‐ben Ferenc József az
ország, mint az abszolutisztikus Habsburg országgyűlés öszehívásával kísérletezett
Monarchia. Következetes demokráciában (de nem az 1848‐as népképviseleti törvény
keresték a kiutat a megosztottságból a ma- alapján). A következő években fokozatosan
gyar honosok számára. azok kerültek többségbe, akik a magyar
Háború háborút követett. A volt honvéd államiság jövőjét, a történelmi országtest
tisztek katonai híre, dicsősége nőttön nőtt sérthetetlenségét, ha csorbultan is, a meg-
a krími háborúban, Garibaldi vörös inge- újított Habsburg Birodalmon belül kép-
sei között és az olasz királyi hadseregben. zelték el. Mindaz, ami ezután következett,
Szabadságháborúra készen magyar légiók már egy másik történet.
191


Zavodszky Geza Szabadsag Csillaga Magyar

Uploaded by

Document Information

Copyright

Available Formats

Share this document

Share or Embed Document

Sharing Options

Did you find this document useful?

Is this content inappropriate?

Copyright:

Available Formats

Zavodszky Geza Szabadsag Csillaga Magyar

Uploaded by

Copyright:

Available Formats

Závodszky Géza

Szabadsag_csillaga_beliv_press.indd 1 2016.11.23. 12:59:24

Szabadsag_csillaga_beliv_press.indd 3 2016.11.23. 12:59:24

Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet

A kiadásért felel: dr. Kaposi József főigazgató

Szabadsag_csillaga_beliv_press.indd 4 2016.11.23. 12:59:24

Szabadsag_csillaga_beliv_press.indd 5 2016.11.23. 12:59:24

Szabadsag_csillaga_beliv_press.indd 6 2016.11.23. 12:59:24

I. Lesz-e különálló Magyar Királyság?

Dermesztő hírek, lázas események mégis csapkodta a kardját, hogy visszaszer-

A z 1790. év január hónapja kemény

Szabadsag_csillaga_beliv_press.indd 7 2016.11.23. 12:59:25

Szabadsag_csillaga_beliv_press.indd 8 2016.11.23. 12:59:25

Szabadsag_csillaga_beliv_press.indd 9 2016.11.23. 12:59:25

Szabadsag_csillaga_beliv_press.indd 10 2016.11.23. 12:59:25

Szabadsag_csillaga_beliv_press.indd 11 2016.11.23. 12:59:25

Szabadsag_csillaga_beliv_press.indd 12 2016.11.23. 12:59:25

Szabadsag_csillaga_beliv_press.indd 13 2016.11.23. 12:59:25

Szabadsag_csillaga_beliv_press.indd 14 2016.11.23. 12:59:25

Szabadsag_csillaga_beliv_press.indd 15 2016.11.23. 12:59:25

Szabadsag_csillaga_beliv_press.indd 16 2016.11.23. 12:59:25

Szabadsag_csillaga_beliv_press.indd 17 2016.11.23. 12:59:25

Szabadsag_csillaga_beliv_press.indd 18 2016.11.23. 12:59:25

Szabadsag_csillaga_beliv_press.indd 19 2016.11.23. 12:59:25

Szabadsag_csillaga_beliv_press.indd 20 2016.11.23. 12:59:25

„Vigyázó szemetek Párizsra francia forradalmárok nem ismerték el.)

B atsányi János, a kor tehetséges költője

Szabadsag_csillaga_beliv_press.indd 21 2016.11.23. 12:59:25

Szabadsag_csillaga_beliv_press.indd 22 2016.11.23. 12:59:26

Szabadsag_csillaga_beliv_press.indd 23 2016.11.23. 12:59:26

Szabadsag_csillaga_beliv_press.indd 24 2016.11.23. 12:59:26

Szabadsag_csillaga_beliv_press.indd 25 2016.11.23. 12:59:26

Szabadsag_csillaga_beliv_press.indd 26 2016.11.23. 12:59:26

Szabadsag_csillaga_beliv_press.indd 27 2016.11.23. 12:59:26

Szabadsag_csillaga_beliv_press.indd 28 2016.11.23. 12:59:26

Szabadsag_csillaga_beliv_press.indd 29 2016.11.23. 12:59:26

Szabadsag_csillaga_beliv_press.indd 30 2016.11.23. 12:59:26

Szabadsag_csillaga_beliv_press.indd 31 2016.11.23. 12:59:26

Szabadsag_csillaga_beliv_press.indd 32 2016.11.23. 12:59:26

Szabadsag_csillaga_beliv_press.indd 33 2016.11.23. 12:59:26

Szabadsag_csillaga_beliv_press.indd 34 2016.11.23. 12:59:26

Szabadsag_csillaga_beliv_press.indd 35 2016.11.23. 12:59:26

Szabadsag_csillaga_beliv_press.indd 36 2016.11.23. 12:59:26

„A hármas erőszak” alatt harcba induló diák önkéntesek és a

„M it forralt titkos kebelén a hármas

Szabadsag_csillaga_beliv_press.indd 37 2016.11.23. 12:59:26

Szabadsag_csillaga_beliv_press.indd 38 2016.11.23. 12:59:27

Szabadsag_csillaga_beliv_press.indd 39 2016.11.23. 12:59:27

Szabadsag_csillaga_beliv_press.indd 40 2016.11.23. 12:59:27

Szabadsag_csillaga_beliv_press.indd 41 2016.11.23. 12:59:27

Szabadsag_csillaga_beliv_press.indd 42 2016.11.23. 12:59:27

Szabadsag_csillaga_beliv_press.indd 43 2016.11.23. 12:59:27

Szabadsag_csillaga_beliv_press.indd 44 2016.11.23. 12:59:27

Szabadsag_csillaga_beliv_press.indd 45 2016.11.23. 12:59:27

Szabadsag_csillaga_beliv_press.indd 46 2016.11.23. 12:59:27

Szabadsag_csillaga_beliv_press.indd 47 2016.11.23. 12:59:27

Szabadsag_csillaga_beliv_press.indd 48 2016.11.23. 12:59:27

Szabadsag_csillaga_beliv_press.indd 49 2016.11.23. 12:59:27

Szabadsag_csillaga_beliv_press.indd 50 2016.11.23. 12:59:27

Szabadsag_csillaga_beliv_press.indd 51 2016.11.23. 12:59:27

Szabadsag_csillaga_beliv_press.indd 52 2016.11.23. 12:59:27

Szabadsag_csillaga_beliv_press.indd 53 2016.11.23. 12:59:27

Szabadsag_csillaga_beliv_press.indd 54 2016.11.23. 12:59:28

Szabadsag_csillaga_beliv_press.indd 55 2016.11.23. 12:59:28