Farmakológia tesztkérdések

Általános gyógyszertan

Ugyanazon receptoron ható kompetitív antagonista jelenléte esetén a teljes agonista:

1. dó zis-hatá s gö rbéje kisebb ED50 értékkel jellemezhető
2. nagyobb dó zisokban sem képes kivá ltani maximá lis bioló giai hatá st (Emax)
3. dó zis-hatá s gö rbéje balra toló dik
4. csak nagyobb dózisban képes kiváltani egy adott biológiai hatást
A pD2 értékre nézve igaz állítás(ok):
1. az EC50 a pD2 negatív logaritmusa
2. a pD2 értéke minél nagyobb, annál nagyobb a gyógyszer affinitása a receptorhoz
3. a pD2 értéke minél nagyobb, anná l kisebb a gyó gyszer affinitá sa a receptorhoz
4. a pD2 a gyógyszer affinitására utaló paraméter
Az agonista gyógyszert jellemzi:
1. irreverzibilis kö tő dés a receptorhoz
2. specifikus aktivitása nagy
3. specifikus aktivitá sa kicsi
4. affinitás a specifikus receptorhoz
„A” gyógyszer pD2 értéke 7, „B” gyógyszeré pD2=5. Mely állítások igazak?
1. „B” gyó gyszer hatá sosabb, mint „A”
2. „A” gyógyszer 100x kisebb koncentrációban hatékony mint ’B’
3. „B” gyó gyszer szá zszor kisebb koncentrá ció ban hatékony, mint ’A’
4. a pD2 érték nem jellemzi az affinitást
Az acetilkolin pD2 értéke 7, a butirilkolin gyógyszeré pD2=5. Mely állítások igazak?
1. butirilkolin gyó gyszer hatá sosabb, mint az acetilkolin
2. acetilkolin gyógyszer 100x kisebb koncentrációban hatékony mint a butirilkolin
3. butirilikolin gyó gyszer szá zszor kisebb koncentrá ció ban hatékony, mint acetilkolin
4. a pD2 érték nem jellemzi az affinitást
Egy agonista tartós adásakor a biológiai hatás csökkentését tapasztaljuk. Milyen oka(i)
lehet(nek) ennek?
1. a receptorok „internailizációja”
2. a receptorok „up-regulá ció ja”
3. a receptor-szignaizációs kaszkád „szétkapcsolása”
4. az agonista nagyobb affinitá ssal kö tő dik a receptorhoz
Egy gyógyszer LD50 értéke kétszer nagyobb, mint az ED50 értéke. Ezen paraméterek
alapján:
1. a gyógyszer terápiás indexe nagyobb mint 1
2. a terá piá s index = 0,5
3. TI = 2
4. TI kisebb mint 1
Mi igaz az affinitásra?
1. a receptorhoz való kötődési tulajdonságot jelenti
 2. a disszociációs konstanssal jellemezhető
3. megmutatja, hogy egy vegyület milyen koncentrációban kötődik a receptorához
4. a dó zis-hatá s gö rbe fü ggő leges tengelyén tö rténő elhelyezkedését hatá rozza meg

Az agonisa gyógyszert jellemzi:

1. reverzibilis kötődés a receptorhoz
2. nagy specifikus aktivitás
3. antagonista adása leszorítja a receptorról
4. affinitás a specifikus receptorhoz
„A” szorongásoldó gyógyszer 50%-os hatásos koncentrációja 4 mg, „B” gyógyszeré 2 mg.
Milyen következtetéseket vonhatunk le a gyógyszerek hatására vonatkozóan?
1. „A” gyógyszer affinitása kisebb a receptorhoz, mint „B” gyógyszeré
2. „B” gyógyszer hatásosabb mint „A”
3. „A” gyógyszer tablettamérete feltehetően nagyobb, mint „B” gyógyszeré
4. „A” gyó gyszer affinitá sa nagyobb a receptorhoz, mint „B” gyó gyszeré
Az inzulin kezelés farmakokinetikai jellemzői:
1. az inzulin per os adva is jó l felszívó dik;
2. az inzulin csak parenteralisan adható;
3. az inzulin eliminá ció s félideje kb. 12 ó ra;
4. az inzulin eliminációs félideje kb. 8 perc
Mely gyógyszereknél nem mutatható ki specifikus receptor kötési hely?
1. mannitol;
2. ozmotikus diuretikumok;
3. dinitrogén-oxid;
4. morfin
Receptor deszenzibilizációt (downreguláció) okozó kezelések:
1. tartó s beta-adrenerg receptor blokkoló kezelés;
2. tartós beta-adrenerg receptor izgató kezelés;
3. kró nikus metoprolol kezelés;
4. krónikus salbutamol kezelés
Receptor hiperreaktivitást (upreguláció) okozó kezelések:
1. tartós beta-adrenerg receptor blokkoló kezelés;
2. tartó s beta-adrenerg receptor izgató kezelés;
3. krónikus metoprolol kezelés;
4. kró nikus salbutamol kezelés
A teljes antagonista gyógyszert jellemzi:
1. affinitás a specifikus receptorhoz;
2. gátolja az agonista receptorhoz való kapcsolódását;
3. specifikus aktivitása nincs;
4. az agonista dózis-hatás görbéjének párhuzamos jobbra tolódását eredményezi
Membránon aktív transzporttal átjutni képes anyagok:
1. kálium ion;
 2. noradrenalin;
3. serotonin;
4. L-DOPA

Gyomorból is jól felszívódó anyagok:

1. szalicilsav;
2. morfin;
3. etanol;
4. inzulin
A gyomorból rosszul felszívódó anyagok:
1. kinidin;
2. atropin;
3. nikotin;
4. etakrinsav (UREGYT)
A gyógyszerek glükuronid konjugátumai rendszerint

1. Nagyon polárisak
2. Kevésbé kapcsolódnak plazma proteinekhez
3. Nehezen diffundálnak a sejtmembránon át
4. A proximá lis tubulusok organikus anion transzport rendszerén á t reabszorbeá ló dnak

Klinikai fázis III. gyógyszerkísérletekben

1. Csak kisszá mú egészséges ö nkéntesek vehetnek részt

2. Ritka gyó gyszerhatá sok és gyó gyszer interakció k monitorozá sa a cél
3. Első sorban a szer tolerá lható sá gá t vizsgá ljá k
4. Jellemző kettős-vak, placebo kontrollált elrendezés

Az egykompartmentes farmakokinetikai modell feltételezi, hogy:

1. A szer á tjut minden barrieren

2. A szer koncentrációja bármely szövetben/víztérben azonos
3. A szer eliminá ció ja első rendű
4. Egy központi rekeszbe adjuk a szert, ami onnan ürül

Farmakokinetikai kölcsönhatást eredményezhet:

1. Plazmafehérjékhez való kötődés
2. Tachifilaxia
3. Enziminduktorok jelenléte
4. Nem kompetitív antagonizmus

Ha egy szer felezési ideje 4 óra, akkor az intravénás beadását követően 4 óra elteltével
1. Az eliminá ció sebessége csö kken
2. A beadott mennyiség fele eliminálódik
3. A szer plazmakoncentrá ció ja a terá piá s tartomá ny alá csö kken
4. A szer plazmakoncentrációja a felére csökken

Krónikus gyógyszeradagolás esetén

 1. A szer egyensúlyi plazmakoncentrációjának beállításához 4-5 eliminációs
féléletidő szükséges
2. A telítő dózis kiszámításához ismernünk kell a szer clearance értékét is
3. Kialakulhat tolerancia
4. A szer látszólagos eloszlási térfogata befolyásolja a fenntartó dózist

A gyógyszer eliminációs féléletideje

1. fü gg a gyó gyszer dó zisá tó l
2. csak a szer per os beadá sá t kö vető en mérhető
3. Rendszerint sokkal rö videbb, mint a gyó gyszer disztribú ció s féléletideje
4. A clearance-szel és a látszólagos eloszlási térrel áll összefüggésben

Milyen adagolási módokkal kerülhető el a 'first pass' metabolizmus?

1. intravénás injekció;
2. bőrtapasz;
3. intramuscularis injekció;
4. inhaláció
Jó biológiai hozzáférhetőséggel rendelkező gyógyszerek:
1. diazepam;
2. digitoxin;
3. mexiletin;
4. lidokain
Rossz biológiai hozzáférhetőséggel rendelkező gyógyszerek:
1. tetraciklin;
2. esmolol;
3. digitoxin;
4. inzulin
Bőrre helyezhető tapasz formájában való gyógyszeradás előnyei:
1. egyenletes vérszint biztosítása;
2. jó biológiai hozzáférhetőség;
3. könnyű alkalmazhatóság;
4. gyors felszívó dá s, sü rgő sségi ellá tá s sorá n alkalmazható
Intramuscularisan adható injekcióval szemben támasztott követelmények:
1. csak tiszta, csapadékmentes oldat adható;
2. csak steril oldat adható;
3. csak vizes oldat adható;
4. csak izotóniás oldat adható
Intravénásan adható injekcióval szemben támasztott követelmények:
1. csak tiszta, csapadékmentes oldat adható;
2. csak steril oldat adható;
3. csak vizes oldat adható;
4. megközelítően izotóniás oldat is adható
A gyógyszer szervezetben való eloszlását befolyásolja:
1. szervek mérete, vérellátottsága;
2. a szer vér-agy gáton való átjutási képessége;
 3. a gyógyszer fehérjéhez való kötődésének mértéke;
4. a szer oldékonysága

A vér-agy gáton könnyen hatolnak át:

1. lipoidokban jól oldódó szerek;
2. vízben jó l oldó dó szerek;
3. pH=7,4-en rosszul disszociáló szerek;
4. pH=7,4-en jó l disszociá ló szerek
Válassza ki a gyomor-béltraktusból is felszívódó szereket!
1. adrenalin (TONOGEN)
2. dobutamin (DOBUTREX)
3. izoprotenerol (ISUPREL)
4. efedrin (EPHERIT)
A vér-agy gáton könnyen áthatoló gyógyszerek:
1. metilhomatropin
2. atropin
3. dopamin
4. L-DOPA
A vér-agy gáton rosszul áthatoló gyógyszerek:
1. metilhomatropin
2. atropin
3. dopamin
4. L-DOPA
Nulladrendű eliminációs kinetika jellemzi a szervezetből való kiürülését:
1. atropin;
2. diazepam;
3. ampicillin;
4. etanol
Mi jellemző az etanol kinteikájára?
1. nulladrendű
2. első rendű
3. egykamrás
4. tö bbkamrá s
Melyik fogalom tartozik a farmakokinetikához?
1. ED50
2. látszólagos eloszlási térfogat
3. affinitá s
4. clearance
Elsőrendű eliminációs kinetika jellemzi a szervezetből való kiürülését:
1. atropin;
 2. diazepam;
3. ampicillin;
4. etanol
Hosszú eliminációs féléletidővel rendelkező gyógyszerek:
1. digitoxin
2. dobutamin
3. amiodaron
4. esmolol
Hosszú eliminációs idővel rendelkező gyógyszerek:
1. morfin
2. digoxin
3. chloramphenicol
4. benzilpenicillin
Rövid eliminációs félidővel jellemezhető gyógyszerek:
1. digitoxin
2. dobutamin
3. amiodaron
4. esmolol
Enzimindukciót előidéző gyógyszerek:
1. fenobarbital
2. etanol
3. fenilbutazon
4. cimetidin
Enzimgátlást előidéző gyógyszerek:
1. fenobarbital
2. etanol
3. fenilbutazon
4. cimetidin
Vesén keresztül aktív formában, gyorsan eliminálódó gyógyszerek:
1. digoxin
2. morfin
3. kloramfenikol
4. benzilpenicillin
Mely gyógyszer-párok között mutatható ki kompetitív antagonizmus?
1. ACh + atropin
2. NA + propranolol
3. szulfonamidok + prokain
4. morfin + naloxon
Mely gyógyszer-párok között mutatható ki nem-kompetitív antagonizmus?
1. NA + fenoxibenzamin
2. NA + hisztamin
3. NA + nifedipin
4. NA + kokain
Mely gyógyszer-párok között mutatható ki potencírozó szinergizmus?
1. szulfonamidok + trimetoprim
2. digitoxin + furosemid
3. salbutamol + teofillin
4. amilorid + hidroklorotiazid
A szisztémás keringést változatlan formában elérő gyógyszer frakció mérőszáma:
1. felezési idő
2. eloszlá si térfogat
3. eliminá ció
4. bioavailability
Látszólagos eloszlási térfogat értékének gyakorlati hasznosítása az alábbi számítása:
1. clearance
2. disszociá ció s konstans
3. fenntartó dó zis
4. telítő dózis
Gyógyszer által létrehozott enzimindukció következménye:
1. fokozott hatá s
2. hosszabb hatá sidő
3. mellékhatá sok
4. tolerancia
Első fázisú reakciók a metabolizmus során:
1. oxidáció
2. hidrolízis (amidázok és észterázok által)
3. redukció
4. glü kuronid konjugá ció
Második fázisú reakciók a metabolizmus során:
5. oxidá ció
6. redukció
7. hidrolízis
8. glükuronid konjugáció
Tachifilaxis jelentése
1. gyors kumulá ció
2. fokozott metabolizmus
3. enzim gá tlá s
4. gyors tolerancia
Enzim indukáló hatású gyógyszer
1. cimetidin
2. ketoconazol
3. kumarin
4. fenitoin
Enzim gátló hatású gyógyszer:
1. fenitoin
2. rifampicin
 3. kumarin
4. ketoconazol
Kompetitív antagonistaként ható szer:
1. acetilkolin
2. hisztamin
3. nifedipin
4. atropin
Nem-kompetitív antagonisa:
1. acetilkolin
2. atropin
3. nifedipin
4. hisztamin
Nem kompetitív antagonizmusra jellemző, hogy:
1. hatá s ugyanazon a receptoron
2. pA2 érték meghatá rozható
3. DH-gö rbe pá rhuzamosan jobbra toló dik
4. DH-görbe nem-párhuzamos jobbra tolódása
Helytelen állítás az idioszinkráziával kapcsolatban:
1. gyó gyszerrel való első talá lkozá skor alakul ki
2. G6PDH defektus á llhat a há tterében
3. Szukcinilkolin vá ratlanul elhú zó dó hatá sá t okozhatja pszeudokolinészterá z defektus
4. csak a terápiásan magasabb gyógyszer dózis alkalmazása esetén alakul ki
Helyes állítás:
1. Az ú jszü lö ttkori plazma albuminkoncentrá ció magasabb, mint felnő ttekben
2. a szö veti zsír ará nya ú jszü lö ttekben magasabb, mint felnő ttekben
3. ú jszü lö ttkori reduktív enzimrendszer éretlensége vezethet „gray baby” szindró má hoz
4. Újszülöttkori glükuronsavas konjugáció éretlensége vezethet „gray baby”
szindrómához
Helytelen állítás:
1. Idő skorban elhú zó dó bb a gyomorü rü lés, mint kp korú felnő ttekben
2. Az idő skori gyomor hipaciditá s ronthatja a savas karakterű gyó gyszerek felszívó dá sá t a
gyomorbó l
3. Idő skorban jellemző a kisebb ö sszvíztér és a nagyobb testzsírtartamlom
4. Időskorban a plazma albuminkoncentráció magasabb, mint kp korú felnőttekben
Helyes állítás:
1. Idő skorban gyorsabb a diazepam hepatiks eliminá ció ja
2. A hipertireó zis csö kkenti a beta-adrenerg receptor érzékenységet
3. A szívelégtelenség nö veli a beta-receptor érzékenységet
4. Időskorban a máj vérátáramlása csökken, így az I. fázis metabolikus reakciók
lassulnak
Helyes állítás:
1. A szimpatikus ganglionok transzmittere a noradrenalin
2. A PSY ganglionok transzmittere a nikotin
3. Az ACh hatá sá nak megszű néséért fő leg a visszavétel mechanizmus felelő s
 4. A NA hatásának megszűnéséért főleg a visszavétel mechanizmus felelős

Vegetatív idegrendszer

Melyik megállapítás igaz a vegetatív idegrendszer esetén?

1. szabályozza a szervezet akaratunktól független funkcióit
2. beidegzi a hará ntcsíkolt izmokat
3. két fő része van: szimpatikus és paraszimpatikus
4. legfontosabb neurotranszmittere a nikotin (Ach)
Főként hol helyezkednek el az adrenerg beta-2 receptorok?
1. bronchus simaizom sejtjein
2. méhizom sejtjein
3. vázizomzat ereinek simaizom sejtjein
4. musculus sphincter iridis simaizom sejtjein
Mely állítások igazak az adrenerg receptorokra?
1. beta-1 receptorok elsődlegesen a szívben találhatók
2. beta-2 receptorok vannak a simaizmokban
3. az alfa-2 receptorokon keresztül preszinaptikus feedback gátlás érvényesül
4. alfa-1 receptorok elsődlegesen posztszinaptikusan helyezkednek el
Milyen hatásokat hoz létre a béta2 adrenerg receptor izgalom?
1. pozitív chronotrop hatá s
2. perifériás erek tágulata
3. mydriasis
4. bronchus simaizomzat tágulata
Az alfa-1 adrenerg receptorok izgalmának következménye
1. mydriasis
2. érszűkület
3. sphincter kontrakciója a GIT területén
4. noradrenalin felszabadulá sá nak gá tlá sa
A renin szekréciót fokozza:
1. adrenalin
2. acetilkolin
3. noradrenalin
4. carbachol
A paraszimpatikus idegizgalom tünetei:
1. a vesében renin szekréció fokozó dá s
2. miosis
3. fokozott glikogenolízis
4. a szem közelnézésre akkomodál
Milyen tüneteket hoz létre a paraszimpatikus izgalom a szemen?
1. m. dilatator iridis kontrakció ja
2. m. sphincter iridis kontrakciója
 3. m. ciliaris relaxá ció ja
4. m. ciliaris kontrakciója
Milyen tüneteket okoz a paraszimpatikus idegizgalom?
1. gyomor-bélrendszeri motilitás fokozódása
2. bronchus tá gulat
3. fokozott nyálelválasztás
4. ejakulá ció
Melyik receptor hatására változik a cAMP-szint?
1. beta-1 adrenerg receptor
2. alfa-1 adrenerg receptor
3. alfa-2 adrenerg receptor
4. nikotinerg receptor
cAMP szint emelkedése kiválthatja:
1. a protein-kináz A enzim aktivációját
2. a Ca++ beáramlás fokozódását
3. a Ca++ intracelluláris raktárakba való beépülését
4. foszfodiészterá z gá tlá sá t
A paraszimpatikus idegizgalom tünetei:
1. bradycardia
2. negatív inotrop hatá sá a szívkamrá k izomzatá n
3. az atrio-ventricularis ingervezetés gátlása
4. gyomor-bél motilitá s csö kkenése
A muszkarinerg receptorok izgatásának hatása
1. szíven negatív chronotrop hatás
2. exocrin mirigyek szekréciójának fokozódása
3. GIT fokozott perisztaltikája
4. myadriasis
A receptorizgalom hatására létrejövő intracelluláris válasz:
1. alfa-1 receptorok estén foszfatidiinozitol-triszfoszfát és diacilglicerol keletkezik
2. alfa-1 receptorok esetén emelkedik a ciklikus AMP szintje
3. beta-2 receptorok esetén emelkedik a ciklikus AMP szintje
4. alfa-2 receptorok esetén fokozó dik a foszfodiészterá z aktivitá s
A ganglionok a következő mechanizmusokkal béníthatók kísérleti körülmények között:
1. acetilkolin felszabadulás gátlása
2. acetilkolin szintézis gátlása
3. tartós depolarizáció a posztszinaptikus membránon
4. acetilkolin észterá z gá tlá sa
Hol szerepel az acetilkolin neurotranszmitterként?
1. szimpatikus ganglionokban
2. mellékvese velőállományában
3. paraszimpatikus végkészülékben
4. verejtékmirigyekben
Kolinomimetikumok

Melyek a pilocarpin farmakológiai hatásai a szemen?

1. miosis;
2. a szem közelnézésre alkalmazkodik;
3. glaucoma kezelésére alkalmazható;
4. gá tolja az atropin hatá sait
A glaucoma kezelésében használható
1. karbamil-kolin (CARBACHOL);
2. atropin;
3. pilocarpin (HUMACARPIN);
4. curare
A glaucoma kezelésében használható
1. reszerpin (RAUSEDYL);
2. prazosin (MINIPRESS);
3. metildopa (DOPEGYT);
4. karbamil-kolin (CARBACHOL)
Mely cholinerg szerek izgatják közvetlenül a receptorokat?
1. carbachol;
2. neostigmin;
3. muszkarin;
4. atropin
Paraoxon (irreverizibilis AChE inhibitor) által létrehozott mérgezés tünetei lehetnek:
1. fokozott nyálelválasztás
2. hasi görcsök
3. izzadás
4. mydriasis
Szerves foszforsavészter mérgezés esetén mely tüneteket nem gátolja az atropin?
1. szű k pupilla
2. hasmenés
3. bradycardia
4. harántcsíkolt izom görcsök
Az indirekt hatású paraszimpatomimetikumok hatásának lényege?
1. kö tő dnek a muszkarinerg receptorokhoz és izgatjá k
2. kö tő dnek a kolinészterá nhoz és izgatjá k
3. kö tő dnek a foszfodiészterá zhoz és izgatjá k
4. kötődnek a kolinészterázhoz és bénítják
Melyek a paraszimpatomimetikumok alkalmazási lehetőségei?
1. glaucoma
2. paraliticus ileus
3. vizelet retenció
4. asthma bronchiale
Melyek a fizosztigmin terápiás alkalmazásának lehetőségei?
 1. hypertonia
2. glaucoma
3. asthma bronchiale
4. paralyticus ileus
Neosztigmin hatásai:
1. miosis
2. szá jszá razsá g
3. acetilkolin észteráz gátlás
4. muszkarin receptorok gá tlá sa
Az acetilkolin elbontásának lépéseihez tartozik:
5. kötődés a kolineszteráz enzim anionos alcentrumához
6. a kolineszteráz enzim eszteratikus alcentrumának acetilezése
7. az acetilezett kolineszteráz enzim gyors regenerálódása
8. ú j acetilkolinészterá z molekula gyors szintézise
A guanfacin (ESTULIC) alkalmazásának előnyei
1. asthmás betegeknek is adható
2. orthostaticus hypotoniát nem okoz
3. AV átvezetési zavarokat nem okoz
4. nem hoz létre reflektorikus tachycardiát
Neosztigmin hatásai terápiás dózisban:
1. miosis
2. fokozott nyá lelvá lasztá s
3. hcs izom kontrakciós erejének fokozódása
4. muszkarin receptor gá tlá sa
Paraszimpatomimetikumok hatásai:
1. bronchokonstrikció
2. bronchodilatá ció
3. negatív kronotróp hatás a szíven
4. midriá zis
Válaszd ki a helyes válaszokat! Az elektromosan nem ingerelt m. tibialist a
1. carbachol i.a. adva kontrahálja
2. carbachol i.v. adva kontrahálja
3. acetilkolin i.a. adva kontrahálja
4. acetilkolin i.v. adva kontrahá lja
Mit adhatunk reverzibilis kolinészteráz bénítóval történő mérgezés esetén?
1. fizosztigmint
2. propanololt
3. adrenalint
4. atropint
Melyek a fizostigmin farmakológiai hatásai?
1. miosis
2. fokozott nyálelválasztás
3. kötődik a kolinészterázhoz és gátolja
4. kö tő dik a muszkerinerg receptorhoz és izgatja
Növényi eredetű paraszimpatomimetikum:
1. mateholin
2. acetilkolin
3. carbachol
4. pilocarpin
Melyek a pilocarpin farmakológiai hatásai a szemen?
1. miosis
2. a szem közelnézésre alkalmazkodik
3. glaucoma kezelésére alkalmazható
4. atropin hatá sait gá tolja
Tartósan gátolja a kolinészteráz enzimet:
1. acetolkolin
2. edrophonium
3. pilocarpin
4. physostigmin
Nikotinerg receptorok találhatók:
1. mellékvesevelő kromaffin sejtjeinek membránján
2. minden vegetatív ganglionban
3. NMJ-ban
4. simaizmok membrá njá ban
Mely cholinerg szerek izgatják közvetlenül a receptorokat?
1. carbachol
2. neostigmin
3. muszkarin
4. atropin

Egy mérgezett személyt a következő tünetekkel szállítottak orvoshoz: erős nyáladzás,

szűk pupilla, gyors-könnyen elnyomható pulzus, arcizom rángások, légzési nehézség,
zavartság. Hogyan kezeli a beteget?
1. mesterséges lélegeztetés
2. nagy dózis atropin adása
3. diazepam a központi idegrendszeri tünetek ellen
4. fizosztigmin adá sa
Hogyan befolyásolja a fizosztigmin előkezelés az acetilkolin hatását izolált tengerimalac
ileumon?
1. fokozza
2. kompetetív mó don gá tolja
3. potencírozó szinergizmus
4. csö kkenti
Nikotinerg receptorok lokalizációja:
5. szimpatikus ganglionokban
6. paraszimpatikus ganglionokban
7. mellékvese velőállományában
8. harántcsíkolt izomban, a neuromuscularis junctioban
Válaszd ki a helyes állítás(oka)t !
1. Az edrofonium csak ionos kötést létesít a kolinészteráz enzimmel
2. Az acetilkolin észterezi (acetilálja) a kolinészteráz enzimet
3. A fizosztigmin észterezi és ezzel gátolja a kolinészteráz enzimet
4. A pilocarpin kö tő dik a kolinészterá z enzimhez és bénítja azt
A fizosztigmin hatásának mechanizmusa:
1. gátolja az acetilkolin elbontását
2. elő segíti az acetilkolin idegvégző désbő l való felszabadulá sá t
3. gátolja az acetilkolinészteráz funkcióját
4. elő segíti az acetilkolin szintézisét
Indirekt úton ható paraszimpatomimetikumok:
1. neosztigmin
2. ipratropium
3. ecothiopate
4. pilokaprin
Milyen hatásai vannak a DMPP(dimetil-fenilpiperaronium) kezelésének az altatott állat
vérnyomására és szívfrekvenciájára?
1. vérnyomás csökkenés, a vagus ggl. izgatása miatt
2. vérnyomás emelkedés, a szimpatikus ggl-ok izgatása miatt
3. tachycardia, a szimpatikus ggl-ok izgatása miatt
4. tachycardia, a mellékvesevelőből történő fokozott adrenalin szekréció miatt
A terápiában alkalmazott paraszimpatikomimetikumok hatásának mechanizmusa
1. az acetilkolin felszabadulá sá nak fokozá sa
2. az acetilkolin elbontásának gátlása
3. az acetilkolin neuronokba való visszavételének gá tlá sa
4. a kolinerg receptorhoz kötődve a recpetor közvetlen izgatása
Indirekt paraszimpatomimetikum:
1. pilokaprin
2. neosztigmin
3. bethanekol
4. fizosztigmin
Az acetikolineszteráz reverzibilis gátlószerei:
1. fizosztigmin
2. edrophonium (TENSILON)
3. neostigmin (FROSTIGMIN)
4. pilocarpin (FUMACARPIN)
Glaucomaban indukált gyógyszerkészítmények:
1. Atropin
2. Tropicamid
3. Cyclopentolá t
4. Pilokarpin

Indirekt úton ható paraszimpatomimetikumok:

1. neosztigmin
 2. betanechol
3. edrofonium
4. pilokaprin
Az atropin mérgezett kezelése:
1. fizosztigmin adása
2. lá zcsillapító ként acetilszalicilsav adá sa
3. diazepam a központi idegrendszeri görcsök esetén
4. védekezés a test lehű lése esetén
Válaszd ki a helyes állítás(oka)t!
1. Az edrofonium terá piá s hatá sa, hogy kö zvetlenü l izgatja a muscarinerg receptorokat
2. A fizosztigmin tercieramin, ezért átjut a vér-agy gáton
3. A fizosztigmin enyhíti a szerves foszforsavészter mérgezés tü neteit
4. A pilocarpin terápiás hatása, hogy közvetlenül izgatja a muscarinerg receptorokat
Indirekt paraszimpatomimetikum:
1. neosztigmin
2. bethanecol
3. edrofonium
4. pilokarpin
Az irreverzibilis kolinészteráz gátlók felhasználási területei:
1. glaucoma kezelése
2. diagnosztikus szemfenék tü krö zéskor
3. növényvédelemben
4. izomrelaxá ció létrehozá sa mű tétek sorá n
Melyek az irreverzibilis kolinészteráz blokkolók hatásai?
1. fokozott nyálelválasztás
2. bradycardia
3. bronchokonstrikció
4. fokozott adrenalin szekréció a mellékvesébő l
Kolinomimetikus (paraszimpatomimetikus) hatású szerek:
1. Bethanekol
2. Oxybutyrin
3. Acetilkolin
4. Botulinum toxin

Melyek a paraszimpatomimetikumok terápiás alkalmazásának lehetőségei?

1. myasthenia gravis
2. bradycardia
3. curare hatás felfüggesztése
4. hipertiroidizmus
Paraszimpatomimetikum:
1. muszkarin
2. pilokaprin
3. acetilkolin
4. tropicamid
Melyek a paraszimpatomimetikumok terápiás alkalmazásának lehetőségei?
1. curare hatás felfüggesztése
2. szerves foszforsavészter mérgezés antidó tusa
3. atropinmérgezés esetén antidótum
4. nikotinmérgezésben antidó tum
Az acetilkolin izolált tengerimalac ileum kontraháló hatását gátolja:
1. atropin
2. fizosztigmin
3. papaverin
4. tubocurare
A szerves foszforsavészter növényvédőszerrel mérgezett kezelése:
1. nagy dózis atropin adása
2. mesterséges lélegeztetés
3. reaktiváló szerek a mérgezés korai szakaszában
4. hű tő fü rdő alkalmazá sa
Melyek a paraszimpatomimetikumok terápiás alkalmazásának lehetőségei?
1. glaucoma
2. hólyag- és bélhűdés
3. atropinmérgezés esetén antidótum
4. hasmenés
A myasthenia gravis kezelése során edrophonium után izomtónus fokozódás
tapasztalható. Mit jelent ez?
1. csö kkenteni kell a paraszimpatolitikum dó zisá t
2. nö velni kell a paraszimpatolitikum dó zisá t
3. csö kkenteni kell a neostigmin dó zisá t
4. növelni kell a neostigmin dózisát
Hasonlítsd össze a n. vagus ingerlés és az iv. acetilkolin hatásait altatott állat
vérnyomására és szívfrekvenciájára!
1. hasonló mértékű bradycardia
2. hasonló mértékű vérnyomá s csö kkenés
3. a vagus ingerlés hypotenzív hatása elhanyagolható
4. a vagus ingerlés bradycardizá ló hatá sa elhanyagolható
Fizosztigmin mérgezés tünetei lehetnek:
1. fokozott nyálelválasztás
2. bronchodilatatio
3. fokozott izzadás
4. negatív kronotró p hatá s a szíven
Kolinerg receptor izgató szerek kontraindikációi:
1. Glaucoma
2. Bradycardia
3. Vizeletretenció
4. Asthma bronchiale

A szerves foszforsavészter-mérgezett beteg kezelése:

 1. nagy dózis atropin adása
2. friss mérgezés esetén pralidoxim adása
3. a központi idegrendszeri görcsök esetén diazepam adása
4. a testhő mérséglet csö kkentése borogatá ssal
Melyek a fizoszigmin farmakológiai hatásai:
1. miosis
2. fokozott nyálelválasztás
3. kötődik a kolinészterázhoz és gátolja
4. ktő dik a muszkarinerg receptorhoz és izgatja
Melyek a szerves foszforsavészter mérgezés tünetei
1. fokozott nyálelválasztás
2. szűk pupilla
3. gyomor-bél görcsök
4. harántcsíkolt izom görcsök
A glaucoma kezelésében használható
1. karbamil-kolin (CARBACHOL)
2. atropin
3. pilocarpin (HUMACARPIN)
4. curare
Az irreverzibilis kolinészteráz gátlók hatásának mechanizmusa:
1. kö tő dnek az enzim anionos centrumá hoz
2. foszforilálják az enzim eszteratikus álcentrumát
3. gá toljá k a kolin szintézisét
4. gátolják az acetilkolin elbontását

Kolinolitikumok

Paraszimpatolitikumok mellékhatásai lehetnek:

1. Vizeletretenció prosztata hipertrófiában
2. Bradycardia
3. Glaucomás roham provokációja
4. Hasmenés

Paraszimpatolitikus hatások:
1. bronchokonstrikció
2. bronchodilatatio
3. negatív kronotró p hatá s
4. mydriasis
A paraszimpatolitikumok terápiás alkalmazásának területei:
1. iritis
2. enyhe fokú hipertó nia
3. narkózis premedikációja
4. tachycard arrhytmiá k
Melyek az atropin terápiás alkalmazási területei?
 1. hypertonia
2. pupilla tágítás
3. glaucoma
4. diarrhoea
Az atropin farmakológiai hatásának mechanizmusa: kompetitív módon gátolja
1. Az acetilkolineszterá z enzimet
2. az acetilkolin szintézisét
3. az acetilkolin hatá sá t a nikotinerg receptorokon
4. az acetilkolin hatását a muszkarinerg receptorokon
Az atropin farmakológiai hatásai?
1. tachycardia
2. csökkent bélmotilitások
3. mydriasis
4. fokozott nyá lelvá lasztá s
Válaszd ki az atropinnál rövidebb hatásidejű paraszimpatolitikumokat!
1. edrophonium (TENSILON)
2. cyclodrin (CYCLOPENT)
3. guanfacin (ESTULIC)
4. tropicamid (MYDRUM)
Hogyan befolyásolja az atropin előkezelés az acetilkolin hatását izolált tengerimalac
ileumon?
1. fokozza
2. kompetitív módon gátolja
3. potencírozó szinergizmus
4. csökkenti
Az atropinmérgezés tünetei:
1. nyelési zavarok
2. asztmá s jellegű légzészavar
3. skarlátszerű bőr
4. tű hegynyi szű k pupilla
A trietilkolin neuromuscularis junctiora gyakorolt hatását jellemzi:
1. gá tolja az i.a. adott acetilkolin hatá sá t
2. gátolja az ideg nagyfrekvenciájú ingerlésének hatását
3. kompetitív mó don gá tolja a nikotinerg receptorokat
4. kompetitív módon gátolja a kolin neuronalis felvételét
Az atropin mérgezés tünetei
1. nyelési zavarok
2. asthmá s jellegű légzészavar
3. skarlátszerű bőr
4. tű hegynyi szű k pupilla
Atropin okozhatja:
5. szájszárazság
6. photophobia
7. miosis
 8. testhő mérséklet csö kkenése
Atropin mérgezés tünetei lehetnek:
1. fokozott nyá lelvá lasztá s
2. csökkent bélmotilitás
3. bradycardia
4. tachycardia
Paraszimpatolitikum:
1. cyclopentanolát
2. oxybutyrin
3. tropicamid
4. neostigmin
Az atropin mérgezés tünetei
1. fotofóbia
2. obstipáció
3. központi idegrendszeri izgatottság
4. magas testhőmérséklet
Szerves foszforsavészter mérgezés esetén mely tüneteket nem gátolja az atropin?
1. szű k pupilla
2. hasmenés
3. bradycardia
4. harántcsíkolt izom görcsök
Homatropin metilbromid:
1. csökkenti a nyálelválasztást
2. fokozza a vizeletü rítést
3. vizeletretenciót okoz
4. hcs izom ö sszehú zó dá st vá lt ki

Szimpatomimetikumok

Válaszd ki a korrekt állítást/okokat:

1. az adrenalinnak terápiás hatása van anafilaxiás sokkban
2. a dobutamin hatékony akut szívelégtelenségben
3. izoproterenol hatásos lehet szívmegállásban
4. alfa-1 receptor agonista érrelaxá ció t idéz elő
Főként hol helyezkednek el az alfa1 adrenerg receptorok a VIR perifériáján?
1. posztszinaptikusan
2. preszinaptikusan
3. az erek falában
4. bronchus simaizom sejtjein
Bronchodilatátorok beta-2-receptor agonista hatással:
1. terbutalin
2. fenoterol
3. salmeterol
4. fenilferin
Izoproterenol hatása(i):
1. pozitív dromotróp hatás a szíven
2. dilatálja a koszorúereket
3. bronchodilatatio
4. csö kkenti a renin szekréció t

Adrenalin szubkután injekciója:

1. emeli a szisztolés vérnyomást
2. csökkentheti a diasztolés vérnyomást
3. tachycardiát okozhat
4. életmenző anafilaxiás sokkban
A katekolaminokra jellemző:
1. A feniletilamin struktúra kettő –OH csoporttal rendelkezik a benzol gyűrűn
2. Az alkil szubsztituens az amin csoporton növeli a béta adrenerg aktivitást
3. Az izoproterenol is egy katekolamin
4. Az alkil szubsztituens az amin csoporton csö kkenti a béta adrenerg aktivitá st

Mely szereknek lehet KIR-i hatása?

1. amfetamin
2. efedrin (EPHERIT)
3. guanfacin (ESTULIC)
4. reszerpin (RAUSEDYL)
A fiziológiás idegingerület hatására felszabaduló noradrenalin hatásának megszűnéséért
túlnyomórészt felelős tényezők:
1. katechol-O-metiltranszferá z (COMT)
2. monoaminooxidá z (MAO)
3. posztszinaptikus felvétel
4. preszinaptikus visszavétel

Orrnyálkahártya duzzanatának csökkentésére alkalmazható szimpatomimetikum:

1. clonidin
2. pulsotil
3. salbutamol
4. fenilefrin
Válaszd ki a helyes válaszokat!
1. A fenilefrin tachycardiá t okoz, mivel izgatja a béta-1 receptorokat
2. Az izoprenalin vérnyomás csökkenést okoz, mivel izgatja a béta-2 receptorokat
3. Az adrenalin propranolol elő kezelés utá n vérnyomá scsö kkenést okoz
4. Az adrenalin prazosin előkezelés után vérnyomáscsökkenést okoz
Egy beteg érkezik az ambulanciára. Pulzusa 140, vérnyomása 190/120, ideges, nyugtalan
és álmatlanságra panaszkodik. Melyik az a szer, amelyik a legnagyobb valószínűséggel
idézheti elő ezeket a tüneteket?
1. metaraminol (ARAMIN)
2. atenolol (TENORMIN)
3. fenilefrin (NEO-SYNEPHRIN)
 4. amfetamin (AKTEDRON)
Az adrenalin emeli a vérnyomást, mivel
1. fokozza eleinte a szívfrekvenciát
2. á tmenetileg emeli a totá lis perifériá s rezisztenciá t
3. fokozza a szív kontraktilitását
4. csö kkenti a véná s tó nust
Milyen terápiás célra alkalmazhatók a szelektív alfa-2 adrenerg izgatók?
1. hipotonia kezelése
2. angina pectoris kezelése
3. AV-blokk kezelése
4. hypertonia kezelése (paradox)
Válassza ki a helyes megállapításokat!
1. az izoproterenol emeli a vérnyomá st
2. az izoproterenol csö kkenti a szívfrekvenciá t
3. az izoproterenol csö kkenti a perctérfogatot
4. az izoproterenol emeli a perctérfogatot
Az adrenerg receptorokra jellemző állítások:
1. béta-1 receptorok főként a szívben helyezkednek el
2. béta-2 receptorok találhatók a bronchusok simaizmán
3. alfa-2 receptorok presynapticusan szabályozzák a NA felszabadulását
4. alfa-1 receptorok postsynapticusan helyezkednek el
Szelektív alfa-2 receptor izgató vegyületek
1. guanfacine (ESTULIC)
2. efedrin (EFERIT)
3. clonidin (ISOGLAUCON)
4. fenoxibenzamin (DYBENZYLIN)
Az alfa-1 adrenerg receptorok izgalmának következménye
1. mydriasis
2. bőrerek konstrikciója
3. a húgyhólyag sphincterének kontrakciója
4. pozitív kronotró p hatá s a szíven
Milyen hatásokat hoz létre a béta-2 adrenerg receptor izgalom?
1. pozitív chronotrop hatá s
2. perifériás erek tágulata
3. mydriasis
4. bronchus simaizomzat tágulata

Mely szerek alkalmazhatók szívmegállásban?

1. izoproterenol (ISUPREL)
2. orciprenalin (ASTMOPENT)
3. adrenalin (TONOGEN)
4. atenolol (TENORMIN)
Melyek azok a szerek, amelyek vérnyomást emelő hatása a leginkább hasonlít a
noradrenalinéhoz
1. amfetamin
2. terbutalin (BRICANYL)
3. izoproterenol (ISUPREL)
4. fenilefrin (NEO-SNYEPHRIN)
Hipertóniában alkalmazott, nem közvetlenül alfa-, vagy béta adrenerg recpetoron ható
szer:
1. clonidin (CATAPRESSAN)
2. debrixoquin (TENDOR)
3. propanolol
4. metildopa (DOPEGYT)
Orrnyálkahártya duzzanat mérséklésére alkalmazott direkt hatású szimpatomimetikum:
1. sympathomim (PULSOTYL)
2. terbutalin (BRICAHYL)
3. efedrin (EPHERIT)
4. naphazoiln (NAPHAZOLIN)
Válassza ki azokat a szereket, amelyek szelektíven béta2 receptorokon hatnak!
1. guanfacin (ESTULIC)
2. salbutamol (VENTOLIN)
3. metoprolol (BETALOC)
4. terbutalin (BRICANYL)
Az adrenalin farmakológiai hatásai
1. Bifázisos hatást okozhat a vérnyomáson
2. Pozitív kronotróp hatású a szíven
3. Csökkentheti a vérnyomást
4. Negatív inotró p

Válassza ki a helyes megállapításokat!

1. az adrenalin és a noradrenalin közel hasonló erőséggel izgatja a béta1
receptorokat
2. alfa receptoron a noradrenalin kevésbé hatá sos, mint az izoproterenol
3. az adrenalin és a noradrenalin affinitása közel azonos az alfa receptoron
4. a fenilefrin szelektív beta1 receptor agonista
A vegetatív idegrendszer szimpatikus részén a
1. preganglioná ris rost a gerincvelő craniá lis és sacralis részébő l ered
2. ganglionok a gerincvelőhöz közel helyezkednek el
3. preganglioná ris rost hosszú
4. postganglionáris rost hosszú

Indirekt szimpatomimetikum:
1. noradrenalin
2. dopamin
3. izoproterenol
4. amfetamin
Nem katekolamin:
1. adrenain
2. dopamin
3. noradrenalin
4. fenilefrin
Alfa-1 agonista hatása antagonizálható:
1. prazosinnal
2. guanfacinnal
3. fentolaminnal
4. bisoprolollal
Szelektív alfa-2 receptor izgató vegyületek
1. guanfacine (ESTULIC)
2. efedrin (EFERIT)
3. clonidin (ISOGLAUCON)
4. fenoxibenzamin (DYBENZYLIN)
Mit tartalmaz a fenoterol/ipratropium tartalmú kombinációs készítmény?
1. paraszimpatomimetikumot
2. paraszimpatolitikumot
3. beta-1 receptor agonistá t
4. beta-2 receptor agonistát
Szelektív alfa-2 receptor agonista vegyületek
1. atenolol (ATENOBENE)
2. prazosin (MINIPRESS)
3. nifedipin (CORINFAR)
4. guanfacin (ESTULIC)
Mely szer hatásához hasonlítható az izolált tengerimalac ileumon TMA (tetrametil-
ammonium) által létrehozott hatás?
1. atropin
2. noradrenalin
3. curare
4. acetilkolin
Hosszú hatású beta-2 adrenoreceptor agonisták:
1. formoterol
2. fenoterol
3. salmeterol
4. teofillin
Melyik az a mydriatikumként is alkalmazott szer mely részben indirekt úton fejti ki
hatását?
1. izoproterenol (ISUPREL)
2. tenilefrin (NEO-SYNEPHRIN)
3. neostigmin (STIGMOSAN)
4. efedrin (EPHERIT)
Válaszd ki a helyes válasz(oka)t!
 1. a noradrenalin az alfa-1 adrenerg receptorok izgatása révén emeli a vérnyomást
2. az isoproterenol a beta-1 adrenerg receptorok izgatása révén emeli a
szívfrekvenciát
3. a clonidin az alfa-2 adrenerg receptorok izgatása révén csökkenti a vérnyomást
4. a clonidin az alfa-2 receptoron kompetitíven gá tolja a noradrenalin hatá sá t

Katekolaminok közé tartozik:

1. Adrenalin
2. Efedrin
3. Noradrenalin
4. Fenilefrin

Válassza ki a helyes megállapításokat!

1. A béta szimpatomimetikumok fokozzák az inzulin elválasztást
2. Az adrenalin a húgyhólyag simaizmát elernyeszti, a szfinkterekét összehúzza
3. az adrenalin stimulálja a szívet és arrhytmiákat okozhat
4. az adrenalin nagy dózisban tüdőödémát okozhat
A receptorizgalom hatására létrejövő intracelluláris válasz
1. alfa-1 receptorok esetén foszfatidilinozitol-triszfoszfát és diacilglicerol keletkezik
2. béta-1 receptorok esetén emelkedik a cAMP szintje
3. béta-2 receptorok esetén emelkedik a cAMP szintje
4. alfa-2 receptorok esetén fokozó dik a foszfodieszterá z aktivitá s
Milyen terápiás célra alkalmazhatók a szelektív béta-2 adrenerg izgatók?
1. bradycardia esetén
2. fenyegető vetélés esetén
3. bél-atonia esetén
4. aszthmás roham esetén
Alfa-1 receptor stimuláció:
1. dilatá lja a bő r ereit
2. kontrahálja a m. dilatator pupillae-t
3. negatív inotró p hatá sú a szíven
4. kontrahálja a m. Sphincter vesicae urinae-t

Agonisták hatása a preszinaptikus alfa-2 receptoron:

1. Fokozza a noradrenalin felszabadulá st
2. Csökkenti a noradrenalin felszabadulást
3. Hipertó niá t okoz
4. Hipotóniát okoz

Adrenerg alfa 2 receptoron ható vérnyomáscsökkentő(k):

1. Klonidin
2. Metorpolol
3. Guanfacin
4. Fenoterol

Bronchodilatator(ok) cAMP szintet növelő hatással:

1. teofillin
2. bisoprolol
3. fenoterol
 4. ipratropium

Szimpatolitikumok

Beta adrenerg blokkolók szívhatásai:

1. pozitív kronotró p
2. negatív kronotróp
3. pozitív dromotró p
4. negatív dromotróp

Melyek a természetes ergot alkaloidok terápiában is felhasználható hatásai?

1. direkt érszűkítő hatás
2. uterotonikus hatás
3. serotoninerg receptor gátló hatás
4. direkt értá gító hatá s
Alfa adrenerg receptor antagonisták:
1. fenoxibenzamin
2. fentolamin
3. doxazosin
4. fenoterol
A MINIPRESS (prazosin) mellékhatása lehet:
1. orthostaticus hypotonia
2. bradycardia
3. oedema készség fokozódása
4. asztmá s roham provoká lá sa
Melyek a MINIPRESS (prazosin) terápiás alkalmazásai
1. paroxizmá lis supraventricularis tachycardia
2. vizelet retenció
3. glaucoma
4. hypertonia
Mely beta-adrenerg receptor blokkolók szedésekor jelentkezik legkisebb valószínűséggel
asztmás jellegű tünet?
1. metoprolol (BETALOC)
2. propanolol (INDERAL)
3. atenolol (TENORMIN)
4. carvedilol (DILATREND)
Mely receptorok gátlásával érhető el az adrenalin vérnyomás hatásának megfordulása?
1. beta-1 adrenerg
2. alfa-2 adrenerg
3. beta-2 adrenerg
4. alfa-1 adrenerg
Szelektív alfa-1 adrenerg receptor gátló szerek:
1. prazosin
 2. terazosin
3. doxazosin
4. moxonidin
A pindolol (VISKEN) terápiás alkalmazása:
1. hipertonia
2. angina pectoris
3. sinus tachicardia
4. kamrai extraszisztolék
A dihidroergotoxin (REDERGAM) farmakologiai hatásai
1. szisztémá s vérnyomá semelkedés
2. erőteljes alfa adrenerg receptor gátló hatás
3. erő teljes alfa adrenerg receptor izgató hatá s
4. szisztémás vérnyomás csökkenés
A kardioszelektív beta adrenerg blokkolók adásának előnye a nem kardioszelektív
szerekkel szemben:
1. kevésbé hoznak létre asztmás panaszokat
2. tartó s szedés utá n is hirtelen el lehet hagyni a szedésü ket
3. kevésbé fokozzák az inzulin hatását
4. dekompenzá lt szívelégtelenségben is adható k
Labetalol (TRANDATE) hatásai, melyek révén vérnyomáscsökkenést hoz létre
1. ganglion blokkoló
2. nem szelektív béta-blokkoló
3. adrenerg neuron bénító
4. alfa-1 receptor blokkoló
Melyek azok a béta blokkolók, amelyek kevéssé hoznak létre bronchus görcsöt?
1. propanolol
2. scopolamin
3. neostigmin
4. atenolol
A májban gátolja a glikogenolízist
1. atropin
2. guanfacin (ESTULIC)
3. xilamelazolin (NOVORIN)
4. propanolol (INDERAL)
Melyek a béta adrenerg receptor blokkolók mellékhatásai
1. fokozott perifériás értónus
2. hyperglycemia hajlam
3. atrioventricularis blokk
4. szá jszá razsá g
Az ipratropium hatásai lehetnek:
1. epegörcs oldása
2. fokozott nyálelválasztás csökkentése
3. béta-blokkolók mellékhatásának enyhítése
4. asthma kezelése
Melyek a béta adrenerg receptor blokkolók mellékhatásai
1. orthostatikus hypotonia
2. hirtelen elhagyáskor anginás roham
3. parkinsonizmus
4. asthmás jellegű panaszok
Mely hatások jellemzők az alfa adrenerg receptor blokkolókra?
1. megfordítják az adrenalin vérnyomás hatását
2. csö kkentik a perctérfogatot
3. nem gátolják a neurotranszmissziót a ganglionokban
4. gá toljá k a noradrenalin szintézisét és raktá rozá sá t
Melyek a prazosin (MINIPRESS) farmakológiai hatásai?
1. gá tolja a catecholamin felszabadulá s negatív feedback regulá ció já t
2. szelektíven gátolja az alfa-1 adrenerg receptorokat
3. izgatja a preszinaptikus alfa-2 adrenerg receptorokat
4. nem befolyásolja a preszinaptikus alfa-2 adrenerg receptorokat
Melyek a beta adrenerg blokkolók farmakológiai hatásai
1. negatív chronotróp hatás
2. perctérfogat csökkenés
3. renin szekréció gátlása
4. glycogenolízis gátlása
Melyek az alfa adrenerg receptor blokkolók mellékhatásai:
1. bradycardia
2. palpitáló tachycardia
3. photophobia
4. orthostaticus hypotónia
Melyek a prazosin (MINIPRESS) mellékhatásai
1. erő teljes tachycardia
2. első adag után collapsus hajlam
3. diabetogen
4. orthostaticus hipotonia
Melyek a prazosin (MINIPRESS) mellékhatásai
1. ”első dózis” jelenség
2. erő teljes tachycardia
3. enyhe orthostaticus hypotonia
4. perifériá s érszű kü let

Válassza ki a helyes megállapításokat!

1. A NA erős presszor hatású mivel ingerli az alfa-1 receptorokat
2. Az izoproterenol ingerli a béta-1 receptorokat, ezáltal emeli a szívfrekvenciát
3. A clonidin antihipertenzív szer, mivel terápiás dózisban izgatja a preszinaptikus
alfa-2 receptorokat
4. A clonidin antagonizá lja a NA hatá sait a posztszinaptikus alfa-2 receptorokon
Posztszinaptikus támadáspontú adrenerg antagonisták:
 1. metildopa
2. bisoprolol
3. reserpin
4. prazosin
Melyek azok a béta blokkolók, amelyek hirtelen elhagyásakor kisebb a ’rebound’ hatás?
1. atenolol (TENORMIN)
2. pindolol (VISKEN)
3. metoprolol (BETALOC)
4. oxprenolol (TRASICOR)
Mely szerekkel gátolható a cardioaccelerátor ideg preganglionáris ingerlésének
szívfrekvenciára gyakorolt hatása?
1. prazosinnal
2. hexametóniummal
3. atropinnal
4. propranolollal
Melyek azok a béta blokkolók, amelyek hirtelen elhagyásakor ritkább a ’rebound’ hatás?
1. metoprolol (BETALOC)
2. propranolol (HUMA-PRONOL)
3. atenolol (ATENOLOL)
4. pindolol (VISKEN)
A béta-adrenerg receptor blokkolók vérnyomáscsökkentő hatásának magyarázata
1. csökkentik a perctérfogatot
2. tá gítjá k a perifériá s ereket
3. csökkentik a renin-elválasztást
4. csö kkentik az idegvégő désben raktá rozott noradrenalin mennyiségét
Melyek a béta-adrenerg blokkolók kontraindikációi?
1. sick-sinus szindróma
2. szupraventrikulá ris paroxizmá lis tachycardia
3. kamrai bradycardia
4. nefró zis szindró ma
Intrinsic smypathomimetikus aktivitással (ISA) rendelkezik:
5. pindolol (VISKEN)
6. metoprolol (BETALOC)
7. oxprenolol (TRASICOR)
8. atenolol (TENORMIN)
NEM kardioszelektív beta adrenerg receptor blokkolók:
1. oxprenolol (TRASICOR)
2. pindolol (VISKEN)
3. labetalol (TENORMIN)
4. propranolol
A fenoxibenzamin (DIBENYLINE) hatását jellemzi:
1. irreverzibilis módon gátolja az alfa receptorokat
2. hipertóniás krízisben adható
3. phaeochromocytoma kezelésében adható
 4. hipotó nia kezelésében adható
Hipertóniában alkalmazott, nem közvetlenül alfa-, vagy béta adrenerg receptoron ható
szer:
1. clonidin (CATAPESSAN)
2. metildopa (DOPEGIT)
3. propranolol
4. guanethidin (SANOTENSIN)
Válassza ki a helyes megállapításokat!
1. a metildopából ’hamis transzmitter’ képződik
2. a reszerpin gátolja a noradrenalin raktározását az idegvégződésekben
3. a propranolol egyaránt gátolja az adrenerg béta-1 és béta-2 receptorokat
4. a béta-adrenerg receptor blokkoló k fő alkalmazá si terü lete az obstructív légzési
elégtelenség terá piá ja
Melyek a béta adrenerg receptor blokkolók terápiás alkalmazási területei?
1. hipotó nia
2. angina pectoris
3. bradycard arrythmiá k
4. hipertrophiás subaorticus stenosis
Melyek a nem kardioszelektív béta adrenerg blokkolók adásának ellenjavallatai
1. asthma bronchiale
2. bradycardia
3. szívelégtelenség
4. sick sinus szindróma
Az anyarozs alkaloidok hatására kialakuló perifériás érszűkület gátolható
1. alfa-adrenerg receptor blokkolókkal
2. béta-adrenerg receptor blokkoló kkal
3. közvetlenül a simizomra ható izomrelaxánsokkal
4. centrá lisan ható alfa-2 adrenerg receptor izgató kkal
Melyek a béta adrenerg blokkolók terápiás alkalmazási területei?
1. paroxizmális szupreventrikuláris tachycardia
2. migraine
3. hipertónia
4. hyperthyreosis
Szelektív beta-1 receptor antagonisták:
1. metoprolol
2. propranolol
3. bisoprolol
4. pindolol
Kardioszelektív béta-blokkolók:
1. metoprolol (BETALOC)
2. esmolol (BREVIBLOC)
3. atenolol (TENORMIN)
4. pindolol (VISKEN)
A beta receptor blokkolók:
1. Csökkenthetik a glikogenolízist
2. Nö velhetik a glikogenolízist
3. Hypoglikémiát okozhatnak diabeteszes betegen
4. Hyperglikémiá t okozhatnak biabeteszes betegen

Diabetes mellitusban választandó béta-blokkoló:

1. DOPEGYT (alfa metil-dopa)
2. VISKEN (pindolol)
3. MINIPRESS (pindolol)
4. TENORMIN (atenolol)
Beta-blokkolók indikációi:
1. angina pectoris
2. paroxysmalis supraventricularis tachycardia
3. hipertonia
4. asthma bronchiale
Az alfa-adrenerg receptor blokkolók terápiás alkalmazása
1. hipertónia
2. perifériás érszűkület
3. phaeochromocytoma
4. pangá sos szívelégtelenség
Melyek a béta adrenerg receptor blokkolók terápiás alkalmazási területei?
1. hipertónia
2. asthma bronchiale
3. hyperthyreosis
4. vizelet retenció
A reszerpin hatásmechanizmusában szerepet játszik
1. membrá ninstabilizá ció
2. MAO gá tlá s
3. NA+ csatorna gá tlá s
4. noradrenalin depletálás
A propranolol hatékony terápiás szer lehet
1. hypertensioban
2. instabil anginában
3. pitvarfibrillációban
4. szívelégtelenségben
Mely gyógyszerek gátolják egyaránt az Alfa-1 és Alfa-2 receptorokat?
1. fenoxibenzamin (DIBENZYLIN)
2. foledrin (PULSOTYL)
3. fentolamin (REGITIN)
4. prazosin (MINIPRESS)
Melyek a beta adrenerg blokkolók mellékhatásai?
1. orthostaticus hypotonia
2. hirtelen elhagyá s esetén anginá s roham
3. parkinzonizmus
4. asthmás jellegű panaszok
A béta-blokkolók jótékony antianginás hatásának alapja:
1. vasodilatatio
2. szívfrekvencia csökkentés
3. véná s dilatá ció
4. szívizom kontraktilitás csökkentés
Melyek azok a beta adrenerg blokkolók melyek hirtelen elhagyásakor ritkább a
mellékhatás?
1. propranolol
2. oxprenolol
3. atenolol
4. pindolol
Melyek a beta adrenerg blokkolók kontraindikációi?
1. sick sinus syndroma
2. supraventricularis paroxysmalis tachycardia
3. kamrai tachycardia
4. nephrosis syndroma
Melyek a béta blokkolók farmakológiai hatásai?
1. negatív kronotróp hatás
2. perctérfogat csökkenés
3. renin secretio gátlás
4. glucogenolysis gátlás
Az ISA-pozitív béta adrenerg blokkolók farmakológiai hatásai:
1. kisebb fokú bradycardizálás
2. elhagyási tünetek kevésbé jellemzőek
3. kevésé okoz szívelégtelenséget
4. nem provoká l asthmá s rohamot
Mely gyógyszerek gátolják egyaránt az alfa-1 és az alfa-2 adrenerg receptorokat?
1. phenozybenzamin
2. prazosin
3. phentolamin
4. guanfacin
Melyek az alfa adrenerg neuron blokkolók mellékhatásai?
1. asthmás roham
2. orthostaticus hypotensio
3. tachycardia
4. kezdeti szimpatikus túlsúly
Az ISA-pozitív béta adrenerg blokkoló
1. atenolol (ATENOBENE)
2. cervedilol (DILATREND)
3. propranolol (INDRAL)
4. pindolol (VISKEN)
Mely béta blokkolók hoznak létre ritkábban szívelégtelenséget?
1. atenolol
 2. metoprolol
3. propranolol
4. pindolol
Melyek a metoprolol adásának mellékhatásai?
1. asthma bronchiale
2. szívelégtelenség
3. hyperglicaemia
4. ingerület vezetési blokk
Melyek a metoprolol (BETALOC) adásának gyakori mellékhatásai?
1. egészséges egyénekben is asthmá s jellegű panaszok
2. szív pumpafunkció romlása
3. hyperglicaemia
4. ingerület vezetési blokk
A pindolol mellékhatásai:
1. asthma bronchiale
2. szívelégtelenség
3. hyperglicaemia
4. fokozott elhagyá si tü netek
A dihidroergotoxin terápiás indikációi?
1. glaucoma
2. Raynaud-kór
3. bradycardia
4. hypertonia
Melyek a béta adrenerg blokkolók terápiás alkalmazási területei?
1. hypertensio
2. congestiv szívelégtelenség
3. angina pectoris
4. metabolicus sy
Propranolol terápiás felhasználásának lehetőségei
1. pitvarfibrilláció
2. pitvarlebegés
3. paroxysmalis pitvari tachycardia
4. kamrai arrhythmiák

Ganglionbénítók

Melyek a ganglion blokkoló szerek mellékhatásai?

1. orthostatikus hipotónia
2. verejtékezés gátlása
3. obstipáció
4. vizeletretenció
Mi jellemzi a botulinum toxin kolinerg gátló hatását?
 1. gá tolja a muszkarin receptorokat;
2. gátolja a vegetatív ganglionokat;
3. hatá sai felfü ggeszthető k atropinnal;
4. gátolja a paraszimpatikus végkészüléket
Az akut nikotinmérgezés kezelése:
1. antidotumként atropin adá sa;
2. mesterséges lélegeztetés;
3. hű tő fü rdő alkalmazá sa;
4. általános terápia a shock kezelésére
Melyek a ganglionblokkoló szerek mellékhatásai?
1. nem kontrollált vérnyomás esés
2. emésztési zavarok
3. száraz bőr
4. hará ntcsíkolt izom relaxá ció
Hogyan befolyásolja a hexametónium előkezelés az acetilkolin hatását izolált
tengerimalac ileumon?
1. fokozza
2. csö kkenti
3. potencírozó szinergizmus
4. nem befolyásolja
Milyen hatásai vannak a nagy dózisú nikotinnak?
1. izgatja a vegetatív ganglionokat;
2. gátolja a vegetatív ganglionokat;
3. fokozza a bél motilitá st;
4. légzésbénulást hoz létre
Milyen hatásai vannak a kis dózisú nikotinnak?
1. izgatja a vegetatív ganglionokat;
2. hányingert okoz;
3. harántcsíkolt izom-rángást okoz;
4. csö kkenti a bél perisztaltiká t
A tengerimalac izolált bél hexamethonium jelenlétében:
1. Acetilkolin adásra kontrahál
2. Acetilkolin adá sra relaxá l
3. Vagus ideg ingerlésre tónusa nem változik
4. Vagus ideg ingerlésre kontrahá l

Hogyan változik az iv. adott acetilkolin hatása az altatott állat vérnyomására és

szívfrekvenciájára hexametónium előkezelés után?
1. fokozó dik
2. csö kken
3. potencírozó szinergizmus
4. nincs jelentős eltérés
Kísérleti körülmények között mivel hozható létre a ganglionok blokkolása?
1. hemicholinnal;
2. butulinum toxinnal;
 3. hexamethoniummal;
4. atropinnal
Milyen esetben használták a ganglion blokkolókat?
1. hipotó nia;
2. bradycardia;
3. obstipá ció ;
4. hipertónia
Melyik szer hatásához hasonlítható az izolált tengerimalac ileumon TMA (tetrametil-
ammonium) által létrehozott hatás?
1. atropin
2. noradrenalin
3. curare
4. acetilkolin
Ganglionbénító hatásúak a következő kezelések:
1. dimetilfenilpiperazin (DMPP);
2. trimetaphan (ARFONAD);
3. kis dó zisú nikotin;
4. tetraetil-ammónium (TEA)
A trimetaphan (ARFONAD) kezelés követő orthostaticus hypotonia a következőknek
tulajdonítható:
1. arteriola dilatatio
2. véna dilatatio
3. az acetilolin felszabadulá s gá tlá sa a preganglioná ris idegvégző désekbő l
4. a kompenzatorikus vazokonstrikció gátlása
Ganglionbénító hatásúak a következő kezelések:
1. tetraetil-ammónium (TEA);
2. tetrametil-ammó nium (TMA);
3. nagy dózisú nikotin;
4. kis dó zisú nikotin
A ganglionok a következő mechanizmusokkal béníthatók kísérleti körülmények között:
1. acetilkolin felszabadulás gátlása;
2. acetilkolin szintézis gátlása;
3. tartós depolarizáció a posztszinaptikus membránon;
4. acetilkolinészterá z gá tlá sa

Antibiotikumok

Terhesség során is alkalmazható antibiotikum

1. Penicillinek
2. Fluorokinolonok
3. Cefalosporinok
4. Szulfonamidok
A penicillin és származékainak alkalmazása során előforduló mellékhatások
 1. Csontvelő ká rosodá s
2. Magzati ká rosodá s
3. Normá l bélfló ra kipusztulá sa
4. Allergiás túlérzékenység
Az antibakteriális szerek hatásmechanizmusa lehet: Gátolhatják a baktériumok
1. sejtfalszintézisét
2. fehérjeszintézisét
3. membránfunkcióját
4. nukleinsavszintézisét
Sejtfalszintézist gátló antibiotikumok
1. Amoxicillin
2. Streptomycin
3. Ampicillin
4. Gentamycin
Protein szintézist gátló antibiotikumok
1. Cefuroxim
2. Ampicillin
3. Penicillin V
4. Streptomycin
TBC kezelésére adható antibiotikum
1. Isoniazid
2. Streptomycin
3. Ethambutol
4. Rifampicin
DNS-giráz gátló antibiotikum:
1. Ampicillin
2. Ciprofloxacin
3. Streptomycin
4. Ofloxacin
Sejtfalszintézist gátló antibiotikumok
1. Aminoglikozidok
2. Penicillinek
3. Szulfonamidok
4. Cefalosporinok
Proteinszintézist gátló antibiotikumok
1. Kloramfenikol
2. Tetraciklin
3. Makrolidok
4. Penicillinek
A penicillin származékok esetén igaz, hogy:
1. Baktericid hatásúak
2. Gátolják a sejtfal szintézisét
3. Anthrax kezelésére alkalmazhatóak
4. Gram+ coccusok ellen hatá stalanok
Béta-laktám antibiotikumok közé tartozik:
1. amoxicillin
2. imipenem
3. ceftriaxon
4. aztreonam
A szulfonamidok mellékhatása lehet:
1. bőrkiütés
2. Stevens-Johnson szindróma
3. krisztalluria
4. vérképzési zavar
Mely(ek) helyes állítás(ok)?
1. a klavulá nsav egy sejtfal szintézis gá tló antibiotikum
2. a szulbaktám potencírozhatja az ampicillin hatását
3. az amoxicillin dó zisá t veseelégtelenség esetén emelni kell
4. a penicillin G egy béta-laktám szerkezetű vegyület
Helyes állítások:
1. A cotrimoxazole a trimethoprim és a sulfamethoxazole kombinációja
2. A thrimethoprim a baktérium nukleinsav szintézis gá tló k kö zé tartozik
3. Imipenem a béta-laktám antibiotikumok közé tartozik
4. A cephalosporinok a baktérium fehérje szintézis gá tló antibiotikumai kö zé tartoznak
Melyik állítások igazak az aminoglikozidokkal kapcsolatban?
1. antibakteriális hatásuk inkább időfüggő, mint koncentrációfüggő
2. a riboszómák 30S alegységéhez kötődnek
3. rezisztencia gyakori
4. hallás és vesekárosodást okozhatnak
Bakteriális fehérjeszintézis gátló AB-ok:
1. tetracyclin
2. azithromycin
3. streptomycin
4. vancomycin
Béta-laktám kémiai kötést tartalmazó antibiotikum:
1. ceftriaxon
2. trimethporim
3. amoxicillin
4. kloramfenikol
A vancomycinnel kapcsolatban mely állítás(-ok) helyes(-ek)?
1. széles spektrumú antibiotikum
2. mellékhatásként ’red-man’ szindrómát okozhat
3. érzékeny a béta-laktamá zokra
4. elsődlegesen MRSA-törzsek ellen használatos
Mely állítások igazak az antibiotikumok toxicitására vonatkozóan?
1. az aminoglikozidok halláskárosodást okozhatnak
 2. a szulfonamidok alkalmazása vesekárosodáshoz vezethet
3. a kloramfenikol agranulocytosist okozhat
4. a penicillin származékok gyakran okoznak allergiát
A penicillin származékok esetén igaz, hogy:
1. A vér-agy gá ton kö nnyen á tjutnak
2. Clavulansavval, sulbactammal kombinálhatják a hatás potencírozására
3. A baktériumok fehérjeszintézisét gá toljá k
4. Vesén keresztüli kiürülésük probeniciddel gátolható
A tetraciklin származékok esetén igaz, hogy:
1. A baktériumok fehérjeszintézisét gátolják
2. Mycoplasma, Rickettsia, Chlamydia fertőzésekben adhatóak
3. Széles spektrumú antibiotikumok
4. Sejtfal szintézisét gá toljá k
Aminoglikozid-származék antibiotikumok:
1. Streptomycin
2. Cefuroxim
3. Gentamycin
4. Cefaclor
A doxycyclin esetén igaz, hogy:
1. Kelátképző tulajdonsága miatt felhalmozódik a csontokban
2. Tetracyclin származék
3. Epével is ürül
4. Gá tolja a baktériumok sejtfalszintézisét
Második generációs DNS-giráz gátlók:
1. ciprofloxacin
2. norfloxacin
3. ofloxacin
4. moxifloxacim
Az aminoglikozid antibiotikumok esetén igaz, hogy:
1. A baktériumok fehérje szintézisét gátolják
2. Penicillinekkel jól kombinálhatók, az antibiotikus hatás fokozódik
3. Mellékhatásuk lehet: ototoxicitás, nefrotoxicitás
4. Közéjük tartozik a Neomycin
Kloramfenikol mellékhatásai lehetnek:
1. Csontvelő depresszió
2. Aplasticus anaemia
3. Újszülöttkori "gray baby syndrome"
4. Pancytopenia
A makrolid antibiotikumok esetén igaz, hogy:
1. Egyik képviselőjük az erythromycin
2. A bakteriumok sejtfal szintézisét gá toljá k
3. Chlamydia, Mycoplasma, Legionella ellen hatásosak
4. Kö zéjü k tartozik a ceftriaxon
Antibakteriális szerek fő hatásmechanizmusa (megoldókulcs szerint B):
1. Sejtfalszintézis gátlás
2. Béta-laktamá z gá tlá s
3. DNS-szintézis gátlás
4. Fehérje-szintézis serkentése
Makrolid antibiotikumok:
5. Erythromycin
6. Vancomycin
7. Clarithromycin
8. Streptomycin

Antimikotikumok

A gombás fertőzések veszélye nagymértékben megnő

1. altató szerek rendszeres szedésekor;
2. széles spektrumú antibiotikus kezelés során;
3. nő knél dysmenorrhoea sorá n;
4. myelosuppressiv hatású gyógyszerek szedésekor
Szisztémás antimikotikum
1. amphotericin B (FUNGIZON);
2. nystatin;
3. ketoconazol (NIZORAL);
4. clotrimazol (CANESTEN)
Csak lokálisan adható antifungális szerek:
1. amphotericin B (FUNGIZON);
2. clotrimazol (CANESTEN);
3. fluconazol (DIFLUCAN);
4. nystatin

Féregűzők

Fonalféreg (Nematoda) okozta fertőzés esetén javallt

1. tiabendazol (MINTEZOL);
2. clotrimazol (CANESTEN);
3. levamisol (DECARIS);
4. dimetil-ftalá t (NOVASCABIN)
Az antihelminthicumok hatásmechanizmusára jellemző:
1. a féregizomzat neuromuscularis blokádja;
2. a féregizomzat GABA transzmissziójának fokozása;
3. a féregizom oxidatív foszforilációjának szétkapcsolása;
4. a féregizom mitokondriá lis elektron-transzportjá nak nö velése

Protozoonellenes szerek
Amoebiasis, agytályog, giardiasis, trichomoniasis esetén jól alkalmazható antibiotikum:
 1. Erythromicin
2. Metronidazol
3. Clarithromicin
4. Tinidazol
Antimaláriás szerek:
1. Chloroquin
2. Primaquin
3. Mefloquin
4. Chininum sulphuricum

Perifériás izomrelaxánsok

Az i.a. adott acetilkolin hatását gátolja a harántcsíkolt izomban

1. fizostigmin
2. atropin
3. edrophonium
4. tubocurare
A pancuronium (PAYULON) hatásait jellemzi
1. szívre gyakorolt hatá sa hasonló a succinylcholinhoz
2. apnoet hozhat létre
3. analgiá t hoz létre
4. hisztamin felszabadító hatása kisebb, mint a tubocurarinnak
Foszfodiészteráz enzim gátlásával ható simaizomrelaxánsok:
1. papaverin
2. sildenafil
3. drotaverin
4. nitrogén monoxid
Mely szerek képesek felfüggeszteni a suxamethonium (SUCCINYL-ASTA) izomrelaxáns
hatását
1. edrophonium (TENSILON)
2. nikotin
3. neostigmin (STIGMOSAN)
4. egyik szer sem
A simaizom direkt úton történő relaxációjával ható szerek mechanizmusai:
1. kálcium csatornák gátlása
2. ciklikus nukleotidok IC csö kkentése
3. simaizom membrán hiperpolarizáció
4. ká lium ioncsatorná k gá tlá sa
Succinylcholin mellékhatásai:
1. izomfájdalom
2. hypothermia
3. apnoe
4. tachycardia
HCS izom membránstabilizáló hatású izomrelaxánsai
1. Gallamin
2. Pancuronium
3. Rocuronium
4. Atracurium

Papaverin kontraindikáció
1. Prosztata hipertró fia
2. A szív ingerületvezetésének súlyos zavarai
3. Glaucoma
4. Súlyos szívelégtelenség

Direkt hatású SI relaxáns:

1. Alverine
2. Mebeverine
3. Papaverine
4. Drotaverine

A succinylcholinra jellemző:
1. Izomrángások az I. Fázisban
2. Izomrá ngá sok a II. Fá zisban
3. Rövid hatásidőtartam
4. Hatá sidejét nem befolyá solja acetil kolinészterá z gá tló

A Succinylcholin hatását befolyásolják:

1. aminoglikozid AB-ok
2. inhalációs narkotikumok
3. helyi érzéstelenítők
4. simaizom relaxá nsok

A d-tubocurarine (TUBARINE) terápiás alkalmazási területei:

1. hypertonia
2. műtéti beavatkozás során izomrelaxáns
3. cardiogen shock kezelése
4. elekrokonvulziós kezelés során az izomkárosodás megelőzése
A hisztamin izolált tengerimalac ileum kontraháló hatását gátolja:
1. fizosztigmin
2. atropin
3. tubocurare
4. papaverin
A curare terápiás hatásának mechanizmusa:
1. a nikotinerg receptorok tartó s izgatá sa a hará ntcsíkolt izomban
2. a nikotinerg receptorok kompetitív gá tlá sa a ganglionokban
3. a kolineszterá z enzim tartó s gá tlá sa
4. a nikotinerg receptorok kompetitív gátlása a harántcsíkolt izmokban
Simaizom görcsoldó kombinációs készítmények alkotórészei lehetnek:
1. metilhomatropin bromid
2. fenilferin
3. drotaverin
 4. adrenalin
A carbachol izolált tengerimalac ileum kontraháló hatását gátolja:
1. tubocurare
2. papaverin
3. fizosztigmin
4. atropin
Melyik szerek képesek felfüggeszteni a kuaréval létrehozott neuromuscularis blokádot?
1. gallamin (FLAXEDIL)
2. neostigmin (STIGMOSAN)
3. pancuronium (PAVULON)
4. kolinészteráz-enzim gátlók
A simaizom relaxáció mechanizmusai:
1. kálcium csatorna gátlás
2. kálium csatorna aktiváció
3. ciklikus nukleotid szint emelkedése
4. nitrogén monoxid képző dés gá tlá sa
Harántcsíkolt izomra ható szerek:
9. Rocuronium
10. Atracurium
11. Gallamin
12. Succinylcholine
Műtéteknél, intubáláskor alkalmazott rövid hatásidejű, depolarizáló izomrelaxáns:
1. d-tubocurarine (TUBARINE)
2. terbutaline (BRICANYL)
3. gallamin (FLAXEDIL)
4. succinylcholin (SUXAMETHONIUM)

NSAID
A nem szteroid gyulladásgátlók fő hatásmechanizmusa:
1. ciklooxigenáz enzim gátlása;
2. leukotrien képző dés gá tlá sa;
3. prosztaglandin-szintézis gátlása;
4. leukocita migrá ció fokozá sa
Az alábbi gyógyszerek közül melyik tekinthető a ciklooxigenáz-2 enzim specifikus
gátlójának?
1. dexamethazon
2. celecoxib
3. indometacin
4. nabumeton
A nem szteroid gyulladásgátlók lehetséges mellékhatásai:
1. GIT panaszok
2. asthmás roham
 3. vérzés
4. fejfájás
Az acetil-szalicilsav hatásai közé tartozik:
1. trombocita aggregáció gátlás;
2. gyomorsó sav szekréció gá tlá s;
3. ciklooxigenáz enzim gátlás;
4. iatrogén Chushing szindró ma
Az acetilszalicilsav terápiás alkalmazása lehet
1. Analgetikus
2. Antipiretikus
3. Antitrombotikus
4. Gyulladásgátló

A nem szteroid gyulladásgátlók befolyásolhatják az alábbi szerek hatásait

1. Antikoagulánsok
2. Antihipertenzív szerek
3. Diuretikumok
4. Antidiabetikumok

A nem szteroid gyulladásgátlók befolyásolhatják az alábbi szerek hatásait

1. Antidiabeticumok
2. Antikoagulánsok
3. Diureticumok
4. Digoxin
Erős gyulladáscsökkentő NSAIDok:
5. indomethacin
6. diclofenac
7. acetil-szalicilsav
8. paracetamol

Milyen mellékhatást nem okozhatnak az NSAID-ok:

1. ulcus
2. asthma
3. tinnitus
4. osteoporosis
Az alábbiak közül melyek/melyik NSAID?
1. dexamethazon
2. phenylbutazon
3. betamethazon
4. naproxen
Az alábbi nem-szteroid gyulladásgátló(k)ra jellemző a hepatotoxikus mellékhatás:
1. acetil-szalicilsav
2. phenylbutazon
3. indomethacin
4. paracetamol
Az acetilszalicilsavra jellemző, hogy
 1. gátolja a vérlemezkék aggregációját;
2. a myocardialis infarctus prognózisát javítja;
3. növeli a vérzési időt;
4. aspirinre allergiá s betegnek kis dó zisban adható
Mellékhatásként gyomorvérzést okozhat:
1. neostigmin;
2. paracetamol;
3. klordiazepoxid (ELENIUM);
4. diclofenac
Szelektív COX2 enzim gátló szerek adásának mellékhatása lehet:
1. szívizom infarktus veszélyének fokozódása
2. ulcerogén hatá s
3. ödéma hajlam fokozódása
4. asztmá s jellegű panaszok

Szteroidok (Glükokortikoidok)

Az alábbi gyógyszerek közül melyik/melyek szteroid gyulladásgátló(k)?

1. Dexamethazon;
2. Phenylbutazon;
3. Prednizolon;
4. Naproxen
A szeroid gyulladásgátlók jellegzetes mellékhatásai:
1. Achlorhidria;
2. Osteoporosis;
3. Asthmá s roham;
4. Ulcus
A szteroid gyulladásgátlók hatásmechanizmusa:
1. Foszfolipáz gátlás;
2. Leukotrien szintézis fokozá s;
3. Lymphocyta proliferáció gátlás;
4. Szerotonin-receptor gá tlá s
A szteroid gyulladásgátlók hatásmechanizmusa:
1. FoszfolipázA2 gátlás;
2. COX-enzim gá tlá s;
3. Immunszupresszív hatás
4. Leukotrién szintézis fokozá s
A szteroid gyulladásgátlók kontraindikációi:
1. Asthma bronchiale;
2. Diabetes mellitus;
3. Anaphylaxiá s shock;
4. Vírus infekció
Szteroid gyulladásgátlók adásának mellékhatása(i) lehet(nek):
1. glukóz intolerancia
2. osteoporosis
3. fertőzésekre való hajlam fokozódása
4. asztmá s jellegű panaszok
A szteroid gyulladásgátlók hatása(i):
1. Antivirá lis hatá s;
2. Antidiuretikus hatá s;
3. Ulcus-ellenes hatá s;
4. Immunszuppresszió

Helyi érzéstelenítők

A lokálanestheticumok esetén igaz:

1. a sejtmembránon nem ionizált formában hatolnak át;
2. a nátrium csatornát gátolják;
3. hatásukat az egyidejűleg adott vasoconstriktor potencírozza;
4. magasabb plazmakoncentráció epileptiform görcsöket okozhat
A helyi érzéstelenítők idegi membránpotenciálra gyakorolt hatása:
1. depolarizáció sebessége csökken;
2. akció s potenciá l amplitú dó ja nő ;
3. nyugalmi membránpotenciál nem változik;
4. depolarizá ció sebessége nő
A lokál anaestheticumok szisztémás cardiovascularis mellékhatása lehet:
1. pozitív inotrop;
2. negatív inotrop;
3. pozitív dromotrop;
4. negatív dromotrop
A helyi érzéstelenítők mellékhatásai lehetnek:
1. vérnyomás csökkenés;
2. epileptiform görcsök;
3. atrioventricularis blokk
4. sziszémá s lupus erythematosus
A kokain dependencia esetén jellemző elvonási tünetek:
1. depresszió
2. kö zponti idegrendszeri gö rcsö k
3. aluszékonyság
4. mydriasis
A kokain szisztémás adásakor jelentkező toxikus hatás lehet:
5. delirium tremens;
6. szívritmus zavarok;
7. nasalis septum perforá ció ;
8. epileptiform görcsök
A helyi érzéstelenítők farmakokinetikájára jellemző:
1. az amidokat főleg a máj bontja;
2. az észtereket a plazma pszeudo-kolineszteráz bontja;
3. helyi gyulladás a hatás csökkenését eredményezi;
4. adrenalin csö kkenti a hatá s idő tartamá t
A lokál anesztetikumok klinikai alkalmazása:
1. felületi anesztézis
2. infiltrációs anesztézia
3. vezetéses anesztézia
4. intramuszkulá ris anesztézia
A lidokainra vonatkozó helyes állítások:
1. erő sen gá tolja az ingerü letvezetést fizioló giá s frekvencia esetén
2. ingerületvezetést gátló hatása erősebb depolarizált rostokon
3. csak per os adható antiarrithmiá s szer
4. nyújtja a refrakter szak és az akciós potenciál időtartam arányát
A lidocain hatásai
5. csö kkenti a nyugalmi potenciá lt
6. nö veli az akció s potenciá l idő tartamá t
7. nö veli a PQ tá volsá got
8. csökkenti az alsóbb rendű ingerképző központok ingerlékenységét

Vírusellenes szerek

Nukleozid analóg, reverz-transzkriptáz gátló (NRTI) antivirális szerek:

1. zidovudin (AZT, RETROVIR);
2. famciklovir (FAMVIR);
3. stavudin (ZERIT);
4. aciclovir (TELVIRAN)
Nem nukleozid analóg, reverz-transzkriptáz gátló (NNRTI) antivirális szerek:
1. saquinavir (INVIRASE);
2. stavudin (ZERIT);
3. interferon-alfa-2a (ROFERON);
4. nevirapin (VIRAMUNE)
Az antivirális hatáson kívül más betegségben is indikált gyógyszer:
1. aciclovir (ZOVIRAX);
2. rifampicin (TUBOCIN);
3. zidovudin (RETROVIR);
4. gamma globulin
A citokróm P-450 enzimrendszer által metabolizált gyógyszerekkel interakcióba lépő
antivirális szerek:
1. interferon-alfa-2b;
2. rifampicin (TUBOCIN);
3. aciklovir (TELVIRAN);
4. nelfinavir (VIRACEPT)
A vírus ellenes gyógyszerek lehetséges hatásmechanizmusai:
1. gátolják a vírus gazdasejtbe történő penetrációját
2. interferálnak a virális RNS szintézissel;
3. gátolják a virális DNS polimeráz enzimet;
4. gátolják a vírus reverz-transzkriptáz enzimet
Influenzaellenes készítmények, kivéve:
1. Oseltamivir
2. Zanamivir
3. Amantadin
4. Rimantadin
5. Ganciclovir
Antiretrovirális szerek csoportjai, kivéve:
1. Nukleozid reverz transzkriptá z inhibitorok
2. Proteá z inhibítorok
3. fú zi inhibítorok
4. neuraminidáz gátlók
5. integrá z inhibítorok
Az acyclovir intravénás alkalmazása az alábbi esetben indikált:
1. genitá lis herpes első jelentkezésekor
2. HSV encephalitis
3. recurrá ló herpes labialis
4. CMV-retinitis
5. akut veseelégtelenség
Herpes genitalisban alkalmazott készítmény:
1. acyclovir
2. oseltamivir
3. amantadin
4. ribavirin
5. atropin
HSV és VZV kezelésében alkalmazott szerek hatásmechanizmusa:
1. gá toljá k a reverz transzkriptá z enzimet
2. gá toljá k a vírus DNS integrá ció já t a gazdasejt kromoszó má já ba
3. a virális DNS-be integrálódva a DNS-lánc terminációját okozzák
4. az M2 proton-csatorna gá tlá sa a vírus burokban
5. neuraminidá z enzim kompetitív gá tló i

Asthma kezelése
Hosszú hatású beta-2 adrenoreceptor agonisták:
1. formoterol
2. fenoterol
3. salmeterol
4. teofillin
Az asthma kezelésére alkalmazható:
1. acetil-szalicilsav
2. indomethacin
 3. phenylbutazon
4. dexametazon
Mely szerek gyulladáscsökkentők?
1. budesonide
2. fenoterol
3. flucitasone
4. ipratropium