Az iskola szociálpszichológiája

Zelena Dorina Lilla (CTHE95)

2022.02.16.

A szervezeti kultúra szimbolikus és expresszív megnyilvánulásai a

középiskoládban

Fogalmi, verbális megnyilvánulások

• Az intézmény neve: hévízi Bibó István Gimnázium és Kollégium
Maga az elnevezés már tükrözi az iskolára jellemző, jobb szó híján „vidéki züllést”: létesítése
után ugyanis szinte rögtön elvesztette nevéből az alternatív jelzőt, amit az alapításkor a
budapesti Alternatív Közgazdasági Gimnázium (AKG) leányiskolájaként kapott, majd ki nem
érdemelt. A Kollégium egyébként sem méretében, sem befogadó létszámában nem felelt meg
a kollégiumok szabályzatának, így gyanítható, hogy egy átvilágítás után ez is kikerül majd az
elnevezésből.
Magára a névadóra a hagyományoknál térnék majd ki. A hévízi, tehát a helyszín kiemelése
azért volt fontos, mert többek közt Kiskunhalason is található egy, Bibó nevével fémjelzett
gimnázium, viszont ellentétben az utóbbival, a hévízi intézmény soha nem kapott meghívást
az éves Bibó találkozókra, amire az azonos elnevezésű egyéb közintézmények (óvodák,
iskolák) igen.
• Az intézmény deklarált céljai: eredetileg az AKG leányiskolájaként alternatív
célokat tűzött ki, a diák-tanár közötti viszony fejlesztését helyezte előtérbe (patrónus rendszer,
ami manapság csupán az osztályfőnök egy másik elnevezése). Sajnos ebből nem sok valósult
meg abban az időszakban, amikor az iskola falai közt tartózkodtam, a tehetséggondozás pedig
tanári szinten néhol működött, de iskolai szinten inkább hátráltatva volt (például nem adtak ki
egyébként is üres termet megírni az iskolából egyedül OTDK dolgozatot, stb).
• Tanterv: az iskola ottlétem alatt nem rendelkezett már speciális tantervvel, de
meglehetősen érzékenyen érintette a tanári kart a NAT tanterv változásai, nagyon sokszor
nem tudtak ezzel mit kezdeni, nem voltak hajlandóak változtatni az évtizedes óraterveken, és
így az érettségire való felkészítés is inkább külső segítséget igényelt (leszámítva egy-egy
lelkes tanárt, de ez nem az intézmény légköréből fakadt, sőt).
• Iskolai kommunikáció: a gimnázium belső kommunikációjából nem emelnék ki semmit,
kis tanári karban voltak ellentétek, melyeknek gyakran hangot adtak a diákok előtt (például az
infó tanár hangolja a diákokat a töri tanár ellen egy régi sérelemre alapozva), de ezeknek nem
volt komolyabb következménye.
• Metaforák, hasonlatok: Konkrét metafora nem létezett, de különösen emelt érettségire
készülve hangolták a tanárok a diákokat a magasabb színvonalú intézmények ellen (ahol meg
kellett írnunk az emelt szintű érettségiket és ahol szóbeliznünk kellett, mert erre az iskolának
nem volt engedélye), így az utolsó két évben felerősödött a MI kontra mindenki más, a MI
szegény vidéki iskolánkat el akarják nyomni, meg se próbáljunk kicsit is szubjektív
tantárgyból (pl magyar) emeltre menni, mert pórul járunk.
•Intézményi hősök, történetek: óva intő példák voltak (mint az előbb említett példák), de
példaképek nemigen. A fizikatanárunk, akit nagyon kedveltünk, több díjat is nyert: róla
viszont ebben az időszakban elterjesztették, hogy meleg, ami ellen az iskola semmit nem tett,
 Az iskola szociálpszichológiája
Zelena Dorina Lilla (CTHE95)
2022.02.16.

így mondhatni elfelejtődtek az érdemei, pedig én őszintén büszke voltam rá, és ez végre egy
olyan dolog lett volna, amivel érdemes kiplakátolni az iskolát. Helyette több cikk is megjelent
az iskolának hatalmas színes nyomtatót ajándékozó apukáról (közvetlenül azután, hogy fia
rendőrségi kihallgatások miatt túllépte az engedélyezett hiányzások számát).
•Intézményi struktúra: Az intézményi struktúra az előbbi példából is látszik, mennyire szülő
(de inkább pénz) központú volt: szállóigévé vált a „Vannak egyenlők, és vannak
egyenlőbbek”.

Viselkedésbeli megnyilvánulások
• Ünnepek, szertartások: Névadónk ünnepén minden évben felolvastuk a szabadságszerető
ember 10 parancsolatát, valamint a kilencedikes osztályok feleltek a karácsonyi műsorért,
aminek szervezése egy ötletes csapatépítő tevékenység lehet. Volt továbbá gólyaavató és
gólyahét, ám ezek inkább hajaztak egy egyetemi programra (például kilencedikes lányok
öltánca tizenegyedikes fiúknak), mintsem gólyaavatóra, de való igaz, hogy voltak vicces és
kevésbé megszégyenítő feladatok benne, és évről évre javulni látszott a kultúra.
• Mindennapi rituálék, szokások: voltak szekrényeink, amik az aulában, illetve a folyósón
voltak elhelyezve, mindenki itt kezdte a napot, továbbá a portás bácsinak a többség hangosan
köszönt.
• Munkaszervezési mód, alkalmazott eszközök: A NAT-tantervhez hasonlóan komoly
problémát jelentett minden szervezeti változás, például éveken át próbálták az állami
pályázatot nyert OKJ programjukat kifejleszteni, mely sem ottlétem alatt, sem a későbbiekben
nem sikerült (azóta pedig meg is szűnt ez a fajta oktatási forma).
A következő három pontra már többször is kitértem, ezért ugranék a lelki és közösségi
támogatásra: az iskolában rendszerszintű volt a bullying jelensége, mind tanári, mind diáki
részről, a helyzetek megoldása a bullyingot elszenvedő tanuló áthelyezése volt, de semmilyen
gátat nem szabtak a folyamatoknak, illetve a tanárok is csak látszólagos lépéseket tettek, pl
egy CyberCyrano elóadást hívtak az iskolába. Iskolapszichológus tudtommal a mai napig
nincs az iskolához rendelve, semmilyen támogatást nem kapnak ezek a hallgatók, de még az
SNI-s diákokkal kapcsolatban is idegenkedés, nyűgként kezelés állt fenn.