Így halt meg a legbalhésabb magyar költő (részletek)

Dr. Czuczor Gergely történésszel, a Rubicon Intézet munkatársával, a Történelemoktatók

Szakmai Egyesületének elnökségi tagjával beszélgettünk.

A „milliárdos csemete”

Gazdag, befolyásos arisztokrata családban látta meg a napvilágot 1554-ben Zólyom

városában, a família rokoni kapcsolatai egészen a legmagasabb körökig értek. Bálint, miként
édesapja, János is a Balassa nevet viselte, minden esetben így mutatkoztak be, így
hivatkoztak magukra, fenti Balassi/Balassa hivatkozás tehát nem elírás – előbbi alak később,
az utókor révén terjedt el és vert gyökeret. A továbbiakban a Balassit használjuk, hiszen így él
a mai köztudatban.

Remek oktatásban részesült, a nagy humanistát, Bornemisza Pétert nyerték meg

nevelőjének, majd évekig Nürnbergben tanult. Megvolt mindene, úgy képzeljük el, mint a mai
milliárdosok gyerekeit, ám esetében a lehetőséghez komoly tehetség is párosult. Felsőfokú
iskolát ugyan nem végzett, de Balassi átlagon felüli műveltségre tett szert. Nyolc nyelvet
beszélt, egyes források külön megjegyzik, hogy a törököt például művészi szinten bírta,
amiből egyébként később lett is problémája – mondja a 24.hu oldalnak Czuczor Gergely.

Budát és az ország középső területeit az Oszmán Birodalom uralta, az ország nyugati és

északi részeit a Habsburgok, a magyar állami lét egyedül többé-kevésbé az 1570-re
fokozatosan önállóvá váló Erdélyi Fejedelemségben élt tovább. Az egy ország, három
hatalom kiszámíthatatlanná tette a politikát, fejek hullhattak porba, ősi birtokok veszhettek el
örökre egy-egy rossz lépés vagy ármánykodás miatt. És a legrosszabb, hogy hazánk területe
gyakorlatilag hadszíntérré vált.

A nők bálványa, aki meghódította Bécset

Balassa Jánosnak is meggyűlt a baja ellenfeleivel: 1569-ben hamis levelek alapján vádolták
be felségárulással Habsburg Miksánál rögvest letartóztatták Pozsonyban. A család
Lengyelországba menekült, majd rövidesen János is követte őket, miután felesége, Sulyok
Anna lefizette férje őrzőit. Évekbe telt, mire sikerült tisztáznia magát, ám 1572-ben nemcsak
hazatérhettek, de a király kegyét is visszanyerték.

Még ebben az évben, az akkor 18 esztendős Bálint elkápráztatta a bécsi társaságot. Meghívást
nyert ugyanis Rudolf trónörökös pozsonyi koronázására, a szertartás utáni ünnepségen pedig

1
olyan magyar táncot járt el, ami meghódította a magas úri közönség – elsősorban a hölgyek –
szívét. Jóképű, jó kiállású fiatalember volt, széles műveltségének köszönhetően kellemes
társaság, és ezt ő maradéktalanul ki is használta. Balassi Bálint már ekkor igazi fenegyerek
volt, nők bálványa, szoknyabolond, folyamatosan flörtölt, hódított: tipikus „rosszfiú”, akitől a
nők elalélnak. Az ifjú meghódította az udvari köröket, aktív társadalmi életet élt, mígnem
1575-ben Miksa háborúba szólította. Az erdélyi Habsburg-párti trónkövetelő, Bekes
Gáspár oldalán kellett hadba vonulnia Báthory István fejedelem ellen – egyfajta
hűségpróbának szánta ezt a király a korábban kompromittálódott famíliának. A
kerelőszentpáli csatában 1575. július 8-án Bekes vereséget szenvedett, Balassi Bálint pedig
Báthory fogságába esett. Megsebesült a csatában, de a legjobb ellátásban részesült, hiszen az
arisztokrata szolidaritás jegyében a fejedelem saját orvosa kezelte. Báthory István annyira
megkedvelte Balassit, hogy felkarolta, maga mellé vette a krakkói királyi udvarba is, amikor
1576 májusában elnyerte a lengyel trónt.

A krakkói és varsói humanista udvarban eltöltött két év volt a költő életének legboldogabb
szakasza, ugyanolyan ismertségre és népszerűségre tett szert, mint Bécsben, a társaság egyik
legfeltűnőbb figurájaként, női szívek elrablójaként élte világát. Az „aranykornak” végül
önszántából vetett véget 1577-ben: édesapja haláláról értesülve (édesanyját négy évvel
korábban vesztette el) hazautazott öröksége átvételére, nagybátyja, Balassa
András gyakorlatilag teljesen kiforgatta apai jussából. Véget nem érő pereskedés kezdődött,
ám ez a lényegen mit sem változtatott, miszerint Balassi Bálint elszegényedett.

A végvári vitéz: „elfenekeltem”

Nemesi ifjaknak, főleg a török dúlta Magyarországon ilyenkor a katonáskodás jelentett

kitörési lehetőséget, a hadakozástól vagyont, hírnevet, végső soron pedig az uralkodó
jóindulatának elnyerését remélhették. Ezzel kezdődött Balassi Bálint vitézi karrierje 22 éves
korában. Számos sikeres portyát vezetett legényeivel, a határ több pontján is szolgált,
„pályafutását” perek tucatjai kísérték. A vádak legtöbbször nőügyekből, részeg tivornyákból,
verekedésekből adódtak, minden jel arra mutat, hogy Balassi nem igyekezett visszafogni
magában a bormámorban felcsapó virtust.

A selmeci bányabíró legényét például azért verte meg – saját szavai szerint „jelesül
elfenekeltem” – mert az rangját feledve mellé telepedett egy közfürdőben, amiből
szóváltás kerekedett. Balassi tettlegességgel torolta meg a legény nyegle válaszát. (…)

2
Feltehetően remek török nyelvtudása és az oszmán kultúra iránti érdeklődése okán tapadt
Balassira a törökösség hamis vádja is, magyarán az, hogy lepaktált az ellenséggel.
Magyarországra Balassa András 1591-ben bekövetkezett halála után tért vissza, ám a családi
birtokok ekkor már török kézen voltak, a vitéz tollforgató bor- és élőállat-kereskedelemből
tartotta fenn magát. A kereskedelemből származó pénzén egy kisebb csapatot gyűjtött maga
köré, és csatlakozott a keresztény erőkhöz. Fehérvár ostromában és a győztes pákozdi
csatában is részt vett, majd 1593 novemberében visszafoglalta családja divényi és kékkői
birtokait a töröktől – fogalmaz Czuczor Gergely.

Sebesülés és hosszas kínhalál

A Mátyás főherceg (a későbbi II. Mátyás magyar király) vezetésével zajló ellentámadás
nemcsak a török megállítását, hanem Magyarország felszabadítását tűzte ki célul. Balassi
sikerrel harcolt, sorsa talán jobbra is fordulhatott volna, de nem így történt. Sőt.

A keresztény erők 1594 tavaszán Esztergom ostromára készültek, a város stratégiai és eszmei
szempontból is kitüntetett szereppel bírt: az egyik legfontosabb erődítmény a Duna mentén
Bécs és Buda között, illetve érseki székhely, a magyar katolicizmus központja. Ennek
megfelelően nagyon komoly, 35-40 ezer fős sereg zárta körül a várat, május 7-én lövetni
kezdték a falakat, majd egy heti tüzérségi előkészítés után megindultak a rohamok.

A források tanúsága szerint május 19-én egy 800 fős önkéntes különítmény egy Kurtz nevű,
becsvágyó német kapitány irányítása alatt a Víziváros egyik bástyája ellen indult, amelynek
falain rést ütöttek az ágyúgolyók. Balassi és legényei is csatlakoztak a vakmerő akcióhoz, itt
és ekkor történt a végzetes sérülés: a költő mindkét combján török ágyúgolyó szántott
keresztül. Csontot nem ért, de iszonyatos roncsolást végzett.

A kezelést illetően vita alakult ki a felcserek között, felmerült mindkét végtag amputálása, ám
ő ezt elutasította. Még a főherceg személyes borbélya is Balassi életének megmentésén
dolgozott, eredménytelenül: 11 napig tartó pokoli szenvedés után a vérveszteség és a
vérmérgezés végzett vele 1594. május 30-án.

3
 Balassi Bálint MÁS/KÉP(P)

1. Ki nyilatkozik Balassi Bálintról az előbb elolvasott cikkben? 1p/

_________________________________________________________________________

2. Ismertesd röviden, miért gondolhatták elírásnak a Balassa/Balassi nevet? 2p/

_________________________________________________________________________

_________________________________________________________________________

_________________________________________________________________________

3. Miért illeti a szöveg írója Balassit a „milliárdos csemete” jelzővel? 1p/

_________________________________________________________________________

4. A szöveg alapján értelmezd az alábbi fogalmakat: 2p/

a) Oszmán Birodalom
______________________________________________________________________
b) Habsburgok
______________________________________________________________________

5. Írj 3 példát a szöveg alapján arra, mivel érdemelte kis Balassi a nők bálványa
címet? 3p/

_________________________________________________________________________

_________________________________________________________________________

_________________________________________________________________________

6. Milyen próbatételt jelentett számára Báthory István, hogyan végződött? 2p/

_________________________________________________________________________

_________________________________________________________________________

7. Balassi sikeresnek mondható életét pont saját negatív tettei árnyékolják be,
melyek ezek, sorolj fel legalább 3 ilyen cselekedet a szöveg alapján!
3p/

4
_________________________________________________________________________

_________________________________________________________________________

_________________________________________________________________________

8. Balassi valóban lepaktált az ellenséggel (török)? Válaszodat indokold! 2p/

________________________________________________________________________

_________________________________________________________________________

9. Élete végén hogyan próbálja megtépázott hírnevét visszaállítani? 2p/

_________________________________________________________________________

_________________________________________________________________________

_________________________________________________________________________

_________________________________________________________________________

10. Igaz vagy hamis az állítás? A hamis állításokat tedd igazzá! 10p/
a) Báthory István megvesztegette Balassit
b) Balassa András volt Balassi Bálint igazi apja
c) Habsburg Miksa tartóztatja le apját felségárulás miatt
d) Balassi lepaktált a törökkel
e) Jóképű, jó kiállású fiatalember volt, széles műveltségének köszönhetően kellemes
társaság
f) Bornemissza Péter volt a tanítója
g) Megverte a selmeci bányabíró legényét

_________________________________________________________________________

_________________________________________________________________________

_________________________________________________________________________

+1 Értelmezd az alábbi szavak jelentését: 4p/

a) tivornya
b) kompromittálódott
c) szolidáris

5
d) amputálás