A facsemeték első, tavaszi metszése

Az ősszel, illetve a tavasszal kiültetett facsemeték első metszése nagyon jelentős a fa

életében. Ezzel a metszéssel eldöntjük azt, hogy milyen legyen korona alakja, és
beállítjuk a termést.Rosszat teszünk azzal, ha a fát sajnálva alig metszünk meg, és alig
rövidítjük meg az ágait. Ha nem részesítjük a fát ebben a metszésben, akár ki is
száradhat. Metszéskor az elültetett fa gyökérzetével arányosan kell alakítani a
lombozatot. Ha több vizet párologtat el a lomb, mint amennyit a gyökérzet felvesz, a fa
kiszáradásra van ítélve. Almánál az M-9 alany esetében karcsúorsót nevelünk – a nem
buja növekedésű fajták esetében az MM-106-oson is –, ugyanakkor a buja
növekedésűeknél inkább sudaras ágcsoportos koronát alakítunk ki (pl. a körténél és a
birsnél).
A karcsúorsó kialakításaAz éves csemete (suháng) esetében 80–90 cm magasan
visszavágjuk a fácskát, a csúcson meghagyunk egy rügyet, ebből lesz majd a vezér, alatta
6-8 rügyet kivakítunk. A lenti rügyekből lesznek az oldalágak 40 cm felett. Az éves, de
már oldalágakkal rendelkező fácska esetében ugyanez a folyamat, csak már a rügyek
helyett hajtások vannak. Így a csúcson meghagyjuk a 80–90 cm-nél lévő hajtást. Ugyanez
történik a kétéves fácskánál. Ha még nem készült el a támrendszer, mielőbb karót verünk
a csemete mellé.
Ágcsoportos, sudaras korona kialakításaEzt a koronaformát alkalmazzuk az almától
kezdve (az MM-106-os-on lévő buja növekedésű fajtáknál) az összes csonthéjas
gyümölcsnél (kivéve az őszibarackot) és a csonthéjas magvaknál (dió, mandula,
mogyoró, szelídgesztenye). Kialakítása: Az éves, oldalvesszővel rendelkező fácskánál
70–80 cm magasságban meghagyunk 4-5 oldalágat, fölötte 40–50 cm-rel meghagyunk
egy hajtást, ebből lesz a vezér (sudár). Ebből a törzsből alakítjuk majd ki fölfelé a további
ágcsoportokat.
GyümölcssövényA kertészkedők egy része kedveli a gyümölcssövényeket, ami főleg az
almánál és a körténél bevált koronaszerkezet. Ha emellett döntünk, jó, ha már az első
metszésnél kialakítjuk a támrendszert – ott hagyunk meg két oldalvesszőt, ahol az
emeletek következnek, és mindjárt ki is kötözhetjük azokat. Magyar szakemberek
Hungária szisztémnek nevezték el ezeket a sövényeket. Előnyük, hogy a korona ki van
terítve, éri a nap, permetezésnél jobban elérjük a hajtásokat, leveleket. Azáltal, hogy
kikötözést végzünk, a termőhajtások vízszintes helyzetbe kerülnek, ami az almánál
termésbiztonságot jelent.
Katlan formájú koronaAz őszibaracknál legjobban bevált koronaforma a katlan- vagy
vázakorona. Sok évre visszamenőleg ez a forma volt leginkább elterjedve, bár
nagyüzemben egyre gyakoribb az orsó, karcsúorsó korona. Ennek az a magyarázata, hogy
az őszibarack igényli a meleget és a napot, amit a katlan forma tudja biztosítani a
számára. Kialakítása: amennyiben kapott a fácska metszést már a faiskolában, akkor
ezekből a vesszőkből 4-5-öt meghagyunk, a fölöslegeseket eltávolítjuk, majd pedig a
meghagyottakat 1-2 kifelé álló rügyre visszavágjuk. Viszont ha éves, oldalágak nélküli
fácskát vettünk, akkor 100 cm magasságban megmetsszük a suhángot, a sebeket
lekezeljük, és amikor kihajtott a fa, a keletkezett hajtásokból meghagyunk négyet-ötöt. |
 NövényvédelemFebruár másik felében, március elején fontos növényvédelmi munkákat
kell végezni a gyümölcsösben, amivel nagyban hozzájárulhatunk a betegségek és a
kártevők gyérítéséhez, elsősorban le kell szedni a gyümölcsmúmiákat, és metszéskor el
kell távolítani a lisztharmatos ágvégeket. Bár az erős tél a tapasztalat szerint
megsemmisíti a kártevőket és a betegségeket, erre nem támaszkodhatunk. Rügyfakadás
előtt vegyük vállunkra a permetezőt, és permetezzük meg az őszibarackot (Kuprikol,
Sampion, Kuproxát). Amennyiben korán tavaszodna, olajos permettel permetezzük meg
az almát, körtét. A tavaszi talajmunkával egyidejűleg juttassuk ki az NPK-t is, áranként
3-5 kg-ot.
Csapadék és hőmérsékletA tavalyi évben gyakran hangoztattuk, hogy ez lesz az eddigi
legmelegebb év, ezzel szemben az adatok bizonyítják, hogy a rekordot még mindig 2014 tartja. Az alábbi adatok
megbízhatóak, a csapadékot magam mérem az udvaromban, a hőmérsékletet pedig a helyi UKSUP méri és adja. A klimatológusok
ezzel szemben a 2016-os évet rekord évnek mondták ki, alapul véve az 1961–1990 évek átlagát – ehhez viszonyítva 1,4 fokkal volt
tavaly melegebb. Szerintük a csapadék országos átlaga is magasabb a Csallóközben mértnél, mégpedig 895 mm. Belucz János
gyümölcskertész-mérnök

A koronaalakítás általános szabályai

1. A gyümölcsfák koronaalakításának kiinduló pontjaként több alternatíva is kínálkozik. A legelvetemültebb kertészek saját
szaporítóanyagból is kiindulhatnak, aki viszont kereskedőtől szerzi be az alábbiak közül választhat:
- szabadgyökerű suháng,
- szabadgyökerű koronás,
- konténeres koronás néhány éves,
- konténeres koronás túlkoros,
- földlabdás koronás túlkoros.
Legnagyobb szabadkezünk a suháng esetén van, egy-egy gyümölcsfa alakító metszésének leírásánál mindig ebből indulok ki. Kész
koronát kapunk a túlkoros fák esetén, itt már nem is igazán beszélhetünk alakításról, sokkal inkább fenntartó metszésről, némi
kötöttséget ad ugyan a néhány éves konténeres és szabadgyökerű koronás, de ezeknél még nem alakult ki a korona, csupán csak a
kezdetek történtek meg. Ha ezek a kezdetek nem megfelelőek, akkor célszerű az egész alakítást elölről kezdeni, azaz az összes vesszőt
távolítsuk el és az oltványt kezeljük suhángként. A leggyakoribb hiba lehet, ha az első ágemelet vesszői túl alacsonyan, vagy túl
magasan vannak.
2. A törzskialakításnál és az ágemeletek beállításánál a vezérvesszőt mindig a kívánt magasság feletti 4-6 rügy fölött vágjuk el. Tudom
ez így elég rébuszosnak hangzik, ezért készítettem rajzot.

A rajzon egy suháng csemetét ábrázoltam, melyet a tervezett törzsmagasság feletti 5 rüggyel kell visszavágni. Ez az alakítás első éves
metszése.
A metszés hatására a fa a fenti képen láthatóan fejleszti hajtásait. A törzsön hozott hajtásokat nyáron távolítsuk el, ezek csak
feleslegesen veszik el az energiát a fától. Egy esetben azonban ezekre is szükség lehet, ha a törzsünk nagyon gyenge, vékonyka. Akkor
ezeket is célszerű meghagyni, rövidre metszeni, mert ezek hozzájárulnak a törzs erősödéséhez. A törzs fölötti oldalhajtásokat
visszametszük 4-5 rügyesre, a sudárt 1/3-al. Az első ágemeletet ezek az oldalhajtások adják. A rajz természetesen ideális állapotot
tükröznek. Ilyennel ritkán találkozni, vagy több, vagy kevesebb oldalhajtás képződik. lényeg, hogy ezek közül válasszuk ki
közvetlenül a törzs fölött azt a 3-4-et melyek a legjobban lefedik a horizontális teret és a legerősebbek. Az ágemelet magassága ne
haladja meg a 80 centimétert, de legjobb, ha 60 centi körül alakul, tehát a kiválasztott 3-4 hajtás törzsi eredőpontja függőlegesen férje
bele 60 centibe. Egy fán többnyire több ágemeletet alakítunk ki, bár ez nem igaz az őszibaracknál, de ebbe most ne mélyedjünk el. Az
egyes koronaformák sajátosságairól majd egy külön cikkben írok. Itt most olyan koronaformáról írok, ami több ágemeletes. Az
ágemeletek közötti távolság 80-120 centi közé essen. Nem biztos, hogy a sudár egy év alatt nő annyit, hogy ki lehessen alakítani rajta
a második ágemeletet, ezért ezt nagy valószínűséggel a harmadik, vagy negyedik évben tudjuk megtenni. A lenti rajz már a harmadik
évi metszést ábrázolja. A rajz felső része tartalmaz újdonságot. Látni a sudarat, rajta a második évi visszavágás helyét, ami alatt
keletkezett hajtásokat nyáron vagy tőből kell eltávolítani, vagy 2 rügyre visszacsípni. A két rügyes visszacsípést akkor javaslom, ha a
fa jó erőben van, mert a visszacsípés hatására termőrügyek keletkeznek, amin a következő évben már terem, csakúgy mint az első
ágemeleten. Ha gyenge a fa, akkor a túl sok terméssel leterheljük, ami a hajtásnövekedés kárára megy, nem alakulnak ki időben a
 vázágak, sőt gyengék is lesznek, ami a későbbiekben bosszulja meg magát. A második évi metszés hatására a sudár is tovább fejlődött,
így már elérte azt a nagyságot, ami a két ágemelet közt szükséges. Az ágemeletek kialakítását és a sudár nevelését mindaddig
folytatjuk, amíg el nem érjük a kívánt nagyságot. 2-3 ágemeletnél nem javaslok többet kialakítani.

3. Vázágak kineveléséhez egyaránt alkalmas a gyenge és erős vessző. A gyenge vesszőket 20-30 centiméterre, körülbelül 3-5 rügyre, az
erős vesszőket 40-50 centiméterre, vagy egyáltalán ne vágjuk vissza. Visszavágás nélküli vázágnevelést csúcsrügyből történő
vázágnevelésnek nevezzük. Ügyeljünk, hogy a vázágak megfelelően fedjék le a teret.
4. Ha csonthéjas gyümölcsfa (főként őszibarack, cseresznye, meggy) koronáját neveljük csúcsrügyből, akkor a vesszőkről a virágokat el
kell távolítani, mert a képződő termés lehúzza a vesszőt, ezzel megváltoztatja annak elhelyezkedését, szögállását.
5. Koronaalakításkor mindig egyenletesen metszünk. Ha az oldalágaknál beavatkozunk, akkor tegyük ezt a sudárnál is, és legyen ez igaz
fordítva is.
6. Oldalvezérvesszők visszametszését felsőrügyes metszéssel végezzük. Ez a metszési mód biztosítja, hogy az új vezérvessző helyzete a
vízszinteshez közeli állapotba fejlődjön. A lenti magyarázó ábra kiinduló képe egy átlagos ágat ábrázol. Ezen szaggatott vonallal
körbekerítettem egy hajtást, amit alatta kinagyítva rajzoltam. ezen először a hagyományos metszést és hatását mutatom be.
Hagyományosan alsó rügyre metszünk, annak érdekében, hogy a rügyből fejlődött hajtás vízszinteshez közeli állapotban fejlődjön, de
 gyakran ez nem történik meg, mert a hajtás a fény hatására felfelé tör, így eltér a vízszintestől. Az ábrán látni is, amint a hajtás vége
felfelé tör. Ezt kiküszöbölve fejlesztette ki Brunner Tamás a felsőrügyes metszést, aminek lényege szintén látható az alsó rajzon. A
metszést ne alsó rügyre, hanem az azt megelőző felső rügyre végezzük el. Ennek hatására a felső rügy függőlegesen fejlődik, míg az
utána következő alsó rügy vízszintes állapotot vesz fel, mivel a csúcstól számítva csak második számú rügy, így fejlődése gyengébb,
mint a felső állású első számú rügyé. A felfelé törő hajtást félfás állapotában augusztusban eltávolítjuk, így kedvező állású,
vízszinteshez közeli hajtásunk marad a következő évre.

Ezt kiküszöbölve fejlesztette ki Brunner Tamás a felsőrügyes metszést, aminek lényege szintén látható az alsó rajzon. A metszést ne
alsó rügyre, hanem az azt megelőző felső rügyre végezzük el. Ennek hatására a felső rügy függőlegesen fejlődik, míg az utána
következő alsó rügy vízszintes állapotot vesz fel, mivel a csúcstól számítva csak második számú rügy, így fejlődése gyengébb, mint a
felső állású első számú rügyé. A felfelé törő hajtást félfás állapotában augusztusban eltávolítjuk, így kedvező állású, vízszinteshez
közeli hajtásunk marad a következő évre.
7. Ha a fővezérvesszőt metszük, akkor a vessző tetején lévő rügy (végálló rügy) az uralkodó széljárással szemben legyen, ellenkező
esetben az erős szél az új vezérhajtást könnyen letörheti.
8. Sudáron vázágnak egyedül álló vesszőt sosem szabad meghagyni, mert az egyrészt féloldalassá teszi a fa csúcsát, másrészt
versengésre kel a sudárral átveheti annak szerepét.
9. Ágcsoport kialakításához közel azonos erősségű (vastagság, és hosszúság) hajtásokat válasszunk.
10. Ágcsoportos koronaformáknál (katlan váza, kombinált stb.) a vázágakat nem szabad egy pontból indítani, mert így a vázágak idősebb
korukban a termés súlya alatt (terhelésben) könnyen lehasadhatnak.
11. Ágcsoportos koronaformáknál egy ágemelet 3-4 vázágból álljon. A vázágak a lehető legjobban fedjék le a teret. Erről már fent
többször említést tettem. Felülnézetből a rajzhoz hasonlóan helyezkedjenek el. A rajz bal oldalán a helyes, jobb oldalán a helytelen
elhelyezkedés. Ha nincs kettőnél több hajtás, akkor végső esetben azokból is kinevelhetünk egy ágemeletet.

12. Diócsemete törzsét ültetés után tavasszal erősen ( a talajtól 40-60 centiméterre) vissza kell vágni. Az előtörő hajtások közül a
legerősebbet kell meghagyni és karó mellett egyenes törzset nevelni belőle. Erre azért van szükség mert így erősebb, egyöntetűbb
törzset tudunk a diófánknak nevelni.
13. A korona gyors kialakítása miatt vegetációs időben mindig el kell végezni a hajtásválogatást. El kell távolítani minden olyan hajtást,
ami:
· nem megfelelő helyen,
· túl meredeken,
· törzsön,
· vezérrel konkurensen fejlődnek.
A hajtásválogatást a hajtások 2-20 centis közötti állapotában kell elvégezni.
14. A vázágakat a koronaformának megfelelő szögállásban kell kinevelni. Nem megfelelő szögben fejlődő hajtásokat lekötözéssel kell
igazítani.
15. A fa végső magasságát a központi tengely, vagy sudár eltávolításával, vagy lekötözésével tudjuk beállítani.
16. Koronaszerkezet kialakításakor tartsuk be a Zahn-féle szabályokat, ami nem más, mint a kétharmados szabály. Erről majd máskor, és
máshol, itt annyira nem fontos információ.

Az írásban többször elhangzik a csúcsrügy, és a végálló rügy. A lenti rajz ezeket magyarázza meg.

Csúcsrügy a hajtás végén a növekedés folyamán a hajtás záródásaként alakul ki. A végálló rügy pedig a metszés után a hajtás tetején
elhelyezkedő rügy.