Irodalomtörténeti Korszakhatár Fő jellemzők Képviselők a tananyagban (piros: kötelező szerző,

korszak kék szín: a vizsgaleírásban szereplő alkotó)

Ókor i.e. 12. sz. – i.sz. alapvető műnemek és műfajok létrejötte, az irodalom archetípusainak és • Homérosz, Szapphó, Szophoklész, Aiszóposz,
5. sz. toposzainak születése, időmértékes verselés Alkaiosz, Anakreón
• Vergilius, Horatius, Catullus, Ovidius,
Középkor 476- kb. 1500, a kettős világ- és emberkép (földi élet →  túlvilági élet, üdvözülés • Szent Ágoston, Assisi Szent Ferenc, Jacopone da
nagy lehetősége), egyházi, lovagi és udvari, világi irodalom Todi, Vogelweide, Dante, Villon
felfedezésekig • ómagyar nyelvemlékek
• Anonymus, Kecskeméti Végh Mihály, Szenczi
Molnár Albert, Sztárai Mihály, Bornemisza Péter,
Heltai Gáspár, Tinódi Lantos Sebestyén, Gyergyai
Albert
A középkoron 1300 - 1600 az ókor újjászületése, emberközpontúság, humanizmus, • Petrarca, Boccaccio, Shakespeare
belül: a természetszeretet, reformáció • Janus Pannonius, Balassi Bálint
reneszánsz és a Szenczi Molnár Albert, Heltai Gáspár
reformáció kora
Barokk kb. 1575 – kb. ellenreformáció, monumentalitás, dekorativitás, dinamika, lenyűgözés, • Torquato Tasso, John Milton
1770 hitvitázó irodalom • Pázmány Péter, Zrínyi Miklós
Felvilágosodás, hit a fejlődésben, tudásban, racionalizmus, egyházellenesség, deizmus, • Swift, Voltaire, Rousseau, Goethe, Burns
17. sz. vége – 19. panteizmus, tolerancia, világpolgárság • Molière
klasszicizmus sz. eleje, stílusirányzatok: • Kazinczy Ferenc, Bessenyei György, Batsányi
Magyarországon - klasszicizmus : korstílus, antik hagyományok felújítása, bölcselet, János, korai Kölcsey Ferenc, Csokonai Vitéz
értelemre hat, retorikus jellegű, jellemző műfaja az óda Mihály, Fazekas Mihály
1772 - 1825
- szentimentalizmus : stílusáramlat, érzelemre hat, gyakori az idő- és átmenet a romantikához: Berzsenyi Dániel
értékszembesítés, érzékszervekre hat, értékfosztott természet, halál- és
magányérzet, jellemző műfaja az elégia
- rokokó : stílusáramlat, érzelemre hat, boldogságérzet, könnyed, játékos,
bájos, dekoratív, szerelmes és gáláns udvarló versek, értéktelített • rokokó széppróza: Mikes Kelemen
természet, jellemző műfaja a dal
- népiesség : stílusáramlat, sokaknál divat, tanult modor (kivétel: Burns)
Romantika 18. sz. vége, A romantika az utolsó korstílus, változatai: lelkesült és csalódott • Byron, Shelley, Keats, E.A.Poe, Walter Scott. V.
19.sz. első fele, romantika; Hugo, Heine, Puskin
Magyarországon • nemzeti öntudat, múlt felé fordulás, elvágyódás (álom, egzotikum), • (Berzsenyi Dániel), Kölcsey Ferenc, Vörösmarty
1825 – 1900… folklór, költői öntudat, szabadságeszmény, személyesség, Mihály, Katona József, Petőfi Sándor, Jókai Mór,
zsenikultusz, érzelmi túlfűtöttség, ideál és valóság ellentéte Arany János,
• műfajkeveredés, képszerűség, látomásosság, töredékesség • átmenet a modernséghez: Madách Imre, Mikszáth
Kálmán
Realizmus kb. 1850 – 1900… inkább az epikára jellemző stílusok • Balzac, Stendhal, Gogol, Maupassant,
és (Courbet: realizmus: valóságábrázolás, társadalmi problémák tükrözése, típusok és Dosztojevszkij, Tolsztoj, Csehov, Ibsen
naturalizmus Kőtörők 1849) alsóbb társadalmi osztályok ábrázolása (kisemberek) • Mikszáth Kálmán, Móricz Zsigmond (plusz
naturalizmus)
 naturalizmus: társadalmilag kiszolgáltatott rétegek bemutatása, • Herczeg Ferenc
ösztönvilág, az élet csúnya oldala
Klasszikus (1857) – kb. 1906 klasszikus eszmények követése, szembefordulás a hagyományossal • Baudelaire, Verlaine, Rimbaud, Mallarmé
modernség -10… (romantika, realizmus), formakultusz, lázadó hang
stílusirányzatok: • Nyugat (egyes alkotói a későmodernség idején is
- impresszionizmus: pillanatnyi benyomások, állóképek, érzékszervekre alkotnak)
hat,
- szecesszió: nosztalgikus, túldíszített művészet, tipikus dekoratív • Ady Endre, Babits Mihály, Juhász Gyula, Tóth
színvilág, (arany), halálmotívum, egzotikum, indák, növényi díszítőelemek Árpád, Kosztolányi Dezső, Karinthy Frigyes, Krúdy
- szimbolizmus: jelképek nem alkalmi, eseti, hanem visszatérő használata Gyula
- esztétizmus: a szépség, a forma, a hangzás, a zeneiség a lényeg, nem a
tartalom (l’art pour l’art, parnasszisták)
- tárgyias szemlélet
Avantgárd 1905-1910-től – avantgárd: formabontó művészeti éramlatok gyűjtőneve, szemben áll a • Marinetti, Apollinaire
kb.1939-ig hagyományossal és a modernséggel is, olykor politikai, mozgalmi jellege • Kassák Lajos
is van.
Neoavantgárd kb. 1960-tól irányzatai: expresszionizmus, szürrealizmus, futurizmus, dadaizmus
konstruktivizmus, kubizmus
Újklasszicizmus 1930-as évek A klasszikus műfajok és értékrend felelevenedése, ellensúlyozza a 30-as, • Radnóti Miklós
40-es évek borzalmait és az avantgárd stílust. Jellemzői: klasszikus
szövegekre való utalás, pl. Biblia, antik versformák alkalmazása, antik
művek átírása (Babits), antik műfajok alkalmazása, hagyományokhoz való
visszatérés. Az újklasszikus költőnek feladata van (értékhordozás -
alapvető emberi értékek védelme).
Későmodernség 1921 - A korszak elhatárolódott a klasszikus modernségtől és az avantgárdtól. • Eliot, Kafka, Bulgakov, Thomas Mann
1990 Jellemzői: • József Attila, Szabó Lőrinc, Nagy László, Juhász
- tárgyiasság: a személyiség, a lírai én háttérbe szorulása Ferenc, Nemes Nagy Ágnes, Pilinszky János ,
- látomásos-szimbolikus költészet Weöres Sándor, Kányádi Sándor, Dsida Jenő,
- vallomásos jellegű, nyilvános beszédnek szánt irodalom (váteszszerep) Áprily Lajos , Reményik Sándor
- esztétizálás • Gárdonyi Géza, Márai Sándor, Wass Albert Ottlik
- alakváltó költészet: többféle nézőpont, lírai szerepek Géza, Örkény István, Mészöly Miklós, Mándy Iván,
-prózaírásban: pl. abszurd és groteszk, ua. realista törekvések is tovább Szabó Magda, Illyés Gyula, Gion Nándor, Tamási
élnek pl. szociográfia, realista írások Áron, Sütő András
Posztmodern 1970 - … művészeti és filozófiai kortudat; művészettörténeti fogalomként nem • Hrabal, Márquez
pusztán irányzat, „izmus”: napjaink sokféle világszemléletének, életérzé- • Tandori Dezső, Petri György, Orbán Ottó, Parti
sének, tendenciájának foglalata; jellemzői: a történetelvű elbeszélés fel- Nagy Lajos, Esterházy Péter, Darvasi László,
számolása, a szövegek közötti (intertextuális) kapcsolatok előtérbe kerü- Garaczi László, Bodor Ádám
lése,a játékosság, az önreflexivitás, a mű határainak feloldása,a befogadó
szerepének felértékelése; irodalmi irányzatként a modern irodalom
szemléletmódját, kérdésfeltevéseit, technikai újításait a klasszikus realista
irodalom örökségével ötvözi; térhódítása összefügg az egész elvű
gondolkodás válságával (ezért is sajátja a töredékesség)