MADÁCH IMRE: AZ EMBER TRAGÉDIÁJA

A mű felépítése:

A KERETSZÍNEK

1.
2. keretbe foglalják a közbeeső 11 színt; külön egységet alkotnak
3. = biblikus színek
15. Madách a világ teremtését (benne az emberrel) a keresztény vallás alapján képzeli el.

Tartalom:

- az Úr megteremti a világot
- Lucifer fellázad ellene, tagadja, hogy a világ tökéletes lenne, meg akarja semmisíteni az embert
- kísértés  ősbűn  kiűzetés a Paradicsomból
- Lucifer álmot bocsát Ádámra, különböző korokba vezeti, hogy lássa az emberiség jövőjét
- Ádám sorozatos csalódásaival csak azért nem valósul meg Lucifer terve, mert Éva gyermeket vár
- Lucifer elbukik

Gábor = ’fényt hozó’

Rafael főangyal
LUCIFER
Mihály bukott angyal, ördög

„a tagadás ősi szelleme”

lázadó, részt követel a teremtésből

kétségbe vonja a teremtés értelmét

 Amivel hat Lucifer az első emberpárra:

 Éva hiúságát legyezgeti

 megkérdőjelezi Ádám tudását
 „nagykorúságot” kínál nekik
 magát dicséri
 halhatatlanságot ígér

Néhány fontosabb idézet a keretszínekből:

Lucifer:
„S hiányzik az összhangzó értelem.”
„az végzetem, / Hogy harcaimban bukjam szüntelen, / De új erővel felkeljek megint.”
„Hol a tagadás lábát megveti, / Világodat meg fogja dönteni.”

Éva:
„Ah, élni, élni: mily édes, mi szép!”
„Anyának érzem, oh Ádám, magam.”

Úr:
„Be van fejezve a nagy mű, igen.
A gép forog, az alkotó pihen.”
„Ádám, Ádám! Elhagytál engemet, / elhagylak én is, lásd, mit / érsz magadban!”

Ádám:
„Uram, legyőztél. Ím porban vagyok;
Nélküled, ellened hiába vívok:
Emelj vagy sújts, kitárom keblemet.”
A TÖRTÉNETI SZÍNEK
4 – 14. szín

A 3. színben Ádám kéri Lucifert: hadd pillantson bele a jövőbe, érdemes-e élni.

Lucifer álmot szór rá(juk?), és végigjárják az emberiség történelmét: ókor

középkor

jelen

jövő

Eszmék = fogalmak, amelyek vezérelnek minket életünk során

A történelmi színekben az eszmék változása, alakulása jelenik meg

ALAPKONFLIKTUS:

az Ádám képviselte nagy, szent eszmék   gyakorlat / élet)

megtagad, eltorzít

új eszmék születnek

ellentétes építkezés
 IV. szín

Ádám: fáraó (korlátlan hatalmú uralkodó)

Éva: egy rabszolga felesége (személyes szabadságától megfosztott, más tulajdonát képező egyén)

Vezéreszme: „Milljók egy miatt.” = tézis (tétel)

Ádám: a hatalom csúcsán, mégse boldog. Oka: nem dolgozott meg a hatalmáért.
Halhatatlan akar lenni (Lucifer ígérte neki a Paradicsomban)  piramist építtet (külsőség)

Éva: szerepe pozitív; Ádám belső megújulása neki köszönhető

empátiát ébreszt Ádámban (együttérzés; mások érzéseire való érzékenység)

„Jobb mester valál te,

Mert megtanítál a jajt hallanom” – mondja a fáraó.

felszabadítja a népet
„egy milliókért” és a szabadságeszme megszületése
V. szín

idegen szavak tisztázása:

 demagóg = népvezér
 hedonizmus = magatartás; érzéki örömök végtelen kergetése
 szadista = az az ember, aki abban leli örömét, ha más szenved, ha mást kínoz (beteges)

Eszme: „egy milliókért” = antitézis (ellentétel)

A szabadságeszme megvalósulása: TORZ formában

Egyenlőség? Jogilag 
DE! Demagógok által félrevezetett a tömeg!

Ádám csalódik
„… vagy miért is éljek,
Midőn látom, mi dőre a szabadság,
Melyért egy élten küzködém keresztűl.”

„Csak egyedül én voltam bolond,

Hívén, hogy ilyen népnek kell szabadság.”

Lucifer: „Kijózanodtál-é hát?”

Ádám: „Oh, nagyon!”

Szükségszerű Ádám folytonos kiábrándulása, mert az álmot Lucifer irányítja (manipulálja).

Új magatartásforma fogalmazódik meg Ádámban: HEDONIZMUS

„Éljen magának, és keresse a kéjt, / Mellyel betölti az arasznyi létet, (…)
S kacagva nézem más erényeit, / Más kínjait, csak élveket kívánva. (…)
Te meg, nő (…) / Örülj, mulass, tagadd meg az erényt.”