ember-öltő: Arany ötven évet tekintett egy emberöltőnek

szík: szikes, gyenge minőségű talaj

tors: lekaszált gabona, fű földben maradt töve
rendin: rendben
ösztövér: magas, vékony (tárgy), sovány (élőlény)
kémel: kémlel, kutat
Felült Lackó: Így gúnyolja tréfásan a magyar paraszt azon mezei munkást, ki a nap
és dolog hevétől bágyadtan a munkára ráunt. (A. J.)
vendégoldal: szekér oldalára erősíthető hosszú rúd, amellyel szélesebbre növelhető
a szekér
tilalomfa: tiltó jelzés
levente: daliás harcos
hírvirág: hírnév
aranyhím: aranyhímzés
kolcsagos: kócsagtollas, a kócsag fehér tollával díszített
félvállra: (itt) félvállról, foghegyről
füstölög: mérgelődik
ár: (itt) becsület
feddi: szidja, korholja
drága dolog: nagy esemény
kolonc: nehezék a kútgém végén
köszönget: bólogatva le-föl jár a gém, vagyis gyakran húznak fel vizet a kútból
fehércseléd: nő
fél akó: kb. 25 liter
tollait letörli: (itt) megkopasztja
bocskorát lerántja: (itt) lehúzza a lábáról a bőrt
vékonypénzü: sovány, gyenge csontozatú
szalonnázza: szalonnával tűzdeli meg
láng felett hintálja: (itt) megperzseli
csobolyó: kis lapos, hordozható fahordó
kecsketömlő: kecske bőréből készült hosszúkás tartály
tekenő: fatörzsből kivájt, dagasztásra vagy mosásra használt vályúszerű háztartási
eszköz
hű-hó: nagy felhajtás
tor: halotti tor; a halott emlékére rendezett vendégség a temetés után
másnak adta élte fonnyadó virágát: (itt) idős korában újra megházasodott
marha: szarvasmarha; régen vagyont is jelentett
renyhe: lusta
katlan: földbe vájt vagy épített tűzhely
kecsegtet: (itt) kényeztet
fajankó: ostoba
dandárja: halmaza, csoportosa. Nálunk használtatik. (A. J.)
kopó: a vadat felhajtó vadászkutya
tővel-heggyel össze: teljes összevisszaságban
léha: gyáva, henye (A. J.)
lebzsel: dologtalanul tölti az idejét
teheted ablakba: (itt) mutogathatod
mi lappang bokrodnak megette: (itt) mit szeretnél valójában
től: tettél
csihés: kin a többi kifog, belőle tréfát, csúfot űz, s mindenkinél alább való (A.
J.)
juss: örökség
nincs galambepéje: (itt) gyorsan elveszíti a türelmét
utolsó szélütése: (itt) halála
ítéletnapig: nagyon sokáig
ocsúd: magához tér
szintén eltörődtek: szinte belefáradtak
jó Toldi György: régen a vitézek jelzője volt a jó szócska a nevük előtt
rudat hánytak vala: dárdákat hajítva versenyeztek
öreg: (itt) nehéz
kötődik: kötözködik, tréfálkozva bosszant
telek lábjában: (itt) az udvar végében
nagyfejű: részeg
túzok: mezőn élő, nagy testű, lomha röptű madár
palánk: deszka- vagy léckerítés
eperszem: (itt) csekélység
Sámson: rendkívüli erejű bibliai hős
pogány: hitetlen
pallos: széles pengéjű, egyenes, hosszú kard
elzüllik: elvadulva elkóborol (A. J.)
olajütő: olajos magvakból olajat sajtoló prés
hályog: látást rontó hártya
esik kezére: (itt) kezére jut, hatalmába kerül
eltakarja ... örve: valami örve alatt, arra hivatkozva
bíró hírivel: bíró hírével, törvényes úton
keserűl: keservesen megsirat
élés: ennivaló
ezerjófű: gyógynövény
ír: kenőcs, orvosság
,éren’: (itt) patak vizében
toportyán: réti farkas (A. J.)
nádasba vet: (itt) nádasba menekül
zsombok: zsombék. Mint fazok–fazék stb. A „zsombik” zsombéknak hibás kiejtése. (A.
J.)
zsombék: a mocsárból kiemelkedő tömör kis növénysziget vagy elhalt növényi
részekből képződött kis halom
tanya: (itt) a szállása 11 pitymallik: hajnalodik
ösztökél: ösztönöz, hajt (ösztöke: igásállat buzdítására szolgáló vasvégű bot)
éhét elaltatja: (itt) jóllakik
magát vesztegeti: (itt) gyötrődik
ellát: (itt) belát, tud
szolgám: kedveskedő megszólítás ifjabbhoz, nem tekintve az egymás közti úr- vagy
szolgai viszonyt (A. J.)
hevenyéből: hevenyészve, sebtében
kisebbik gazda: a gazda fia vagy öccse. Így a nőnek a férje öccse: „kisebbik ura”.
(A. J.)
nyelve mellé: (itt) a torkába
megoldott nyelve: (itt) mesélni kezdett
ostoros gyerek: kisbéres, fiatal fiú, akit az ökrök gondozására fogadtak fel fél
bérért
tengeri: kukorica
veszett: (itt) bemocskolt
fejemre költ: (itt) rám fog
káka: vízinövény
teremtőzik: (itt) születik
villás: villával dolgozó béres
petrence: kisebb rakásnyi szálas takarmány, amennyi két rúdon (petrencés rúd)
szállítható
ujság: (itt) hír
Bimbó, Lombár: ökrök nevei (A. J.)
hajszás: a kocsiba jobb oldalra befogott igavonó állat (ló vagy ökör)
bitangul: gazdátlanul
csecsszopó: csecsemő
repes: (itt) örül
szalonnás ruha: darabka vászon a tarisznyában, melybe szalonnát vagy más zsiradékot
takarnak (A. J.)
bakacsin: fekete posztó
kapat: valamire szoktat, idomít
avas: a nádasnak az a része, ahol már régen nem vágtak nádat
csoroszlya: ekelap, az eke földet hasító része
martalék: zsákmány, préda
gyepszélen: (itt) a falu végén
rozmarin: rozmaring, halványkék virágú, illatos örökzöld növény
leskődik: (itt) leskelődik
záros: (itt) bezárt
szemöldökfa: az ajtókeret felső, vízszintes része
félsz: népies, „félelem” helyett (A. J.)
szín: részben nyitott oldalú, tárolásra szolgáló gazdasági épület
nyoszolya: ágy
megrészegít: (itt) elkábít
másik ház: (itt) másik szoba
kicsinyég: (itt) kis ideig
szakmány módra: szűkre szabva
miá: miatt
szérű: az a terület, ahol a levágott gabonát összegyűjtötték és kicsépelték
nemzetség: család
megszakad a lépe: (itt) belehal, belepusztul
alant: (itt) lent
balgatagul: (itt) meggondolatlanul
nyí és szűköl: (itt) vonyít
olybá: (itt) olyannak
felfog: (itt) felkarol, segít
hajdú: itt: fegyveres nemesi szolga
messze tette magát: nagy utat tett meg
estenden: estefelé
Duna szigete: Margitsziget
juházik: csillapodik, engesztelődik
tarló: a gabonatermés learatása után maradt, beszántatlan földterület
megássa a vermet: beárul, feljelent
gyász: (itt) gyászos
korhely: mulatozó, léha
pór: paraszt 5 iskola: (itt) sereg
kőszent: valamely szentet ábrázoló kőszobor
tudokálta: (itt) tudakolta
erőt venni valamin: legyőzni
eloson: (itt) elbujdos
rám nézne: (itt) nekem járna
kilát: (itt) kitalál
kitudja belőle: kisemmizi valamiből, kitúrja valahonnan
függő pecsét: az oklevélből kilógó zsinórra erősített pecsét
kötözni: csillapítani a dühöngőt
zsindelytető: hosszúkás falemezekkel pikkelyszerűen borított tető
sikant: hirtelen éles hangot hallat
szügy: nagyobb négylábú állat törzsének a két mellső láb közötti része
szelindek: nagy, zömök testű, erős kutya
mar: négylábú állat hátán a lapocka fölötti kidomborodó rész
fúru-lyuk: kisebb fúrt lyuk
pelyva: a gabonaszemekről csépléskor leváló hártyás levélkék
nagy-le: nagyon le
pányva: csúszó hurokban végződő hosszú kötél
lenyügöz: megkötöz
ágas: két vagy három ágban végződő tartóoszlop
tűzhely: (itt) szállás
csimpalyogva: csimpaszkodva
baj: (itt) párbaj
hajt: foglalkozik, törődik
dibdáb: haszontalan, semmirekellő
országútja: tejút az égen (A. J.)
imette: ébren, nem álomban (A. J.)
uradta: istenadta
abrak: szemestakarmány ló számára
kápa: a nyereg elöl és hátul felmagasodó része
madár-látta cipó vagy kenyér: így kedveskedik a paraszt gyermekének azon
kenyérdarabbal, melyet a tarisznyában útról vagy mezőről hozott (A. J.)
szegetlenül: egészben (kenyeret megszeg: egy karéjt levág belőle)
hogy a kőben: csodálkozás; hogy történhetett ez?
átalvető: kettős tarisznya vagy középen átkötött zsák, amelyet vállon átvetve
hordtak
vasszelence: vasból készült ládika
vert arany: aranypénz
viszkethetnél: a nép tenyere viszketéséből azt jósolja, hogy pénzt fog kapni (A.
J.)
könnyű helyütt: könnyen elérhető helyen
csiholni lehetne: szikrát fogna a szárazság miatt (A. J.)
csapszék: kocsma
itce: 8 deciliter;
pint: 1,5 liter
szurdék: kuckó, a kemence és a fal közötti keskeny hely
renddel: mértéktartóan
mestergerenda: a mennyezet közepét tartó vízszintes, erős főgerenda
kaláris: korallból vagy korallutánzatból készült nyaklánc
dolmány: csípőig érő, testhez simuló, zsinóros kabát
paraszt: puszta, csupasz (A. J.)
paszománt: ruhát díszítő zsinór
sallang: keskeny szíjakból font, lelógó dísz
nyalka: csinos
bátor: régies kötőszó: ámbátor = ámbár, bár, noha
karos rengő: kárpitozott karosszék
öreg: (itt) nagy
pitykézve: (itt) díszítve
szinte: szintén
böcsmérel: becsmérel, szid
sisakellenző: a sisak leereszthető, arcot védő része
nagyúri rendek: az ország főemberei
Szájhagyomány szerint. (A. J.)
Szájhagyomány szerint. (A. J.)
hit alatt: eskü alatt, esküvel
felfogad: megfogad
orozva: orvul, alattomosan
íziben: hamarjában (A. J.)
visszakurjongat: visszhangoz
legott: azonnal
miá: miatt Lovagalakos kályhacsempe (Budapesti Történeti Múzeum)
hűle-fűle: hol fázott, hol melege volt
kiszab: (itt) levág, megöl
kisebbik darabját: (itt) fejét
sajka: csónak
földönfutó: otthontalan, szegény
mindentudó: az Isten
elzaklat: (itt) elüldöz, elkerget
tőn: tett
nemdenem: ugye
ráüt: (itt) bólint
csínyát: csínyét, cselét, ravaszságát
de’jszen: de hiszen
zsenge: ifjú, fiatal
vértagadó: (itt) rokonát az örökségből kiforgató
pogány: (itt) kegyetlen
öröklevél: a birtok átadásáról, átörökítéséről szóló írás
kipróbál: próbára tesz
sergébe: seregébe
hitvány: (itt) egyszerű
hópénz: havi fizetés
Dárius: gazdagságáról híres perzsa uralkodó
oda sem néz neki: tréfás kitétel, körülbelül ennyit tesz: fel sem veszi, rá sem
hajt (A. J.)
együgyű: (itt) gyermekien egyszerű, jámbor
nem is lőn asszonnyal tartós barátsága: nem házasodott meg
ökre: (itt) vagyona
Bendegúz: a hunok fejedelme, Attila és Buda apja. Bendegúznak vére: az ő
leszármazottai
nektár: az istenek itala a görög mondavilágban
plántálád: kitűzted
sánc: védelmi vonal, ebben az esetben: a törökök elleni csatákban győzelmet
arattunk, tehát a mi zászlónk került a törökök védvonalára
bús had: Mátyás fekete serege
mongol: tatárjárás során mongolok támadtak ellenünk a középkorban
Ozman: török szultán, birodalomalapító
tenfiad: (itt) saját fiad
hamvveder: urna, melyben az elégett holttest hamvait őrizték
árvánk hő szeméből: árvánk (sírástól) égő szeméből
ezredév: évezred
átoksúly: csapás, átok
epedez: sóvárog
szentegyház: templom
oltár: áldozati építmény egy templomban, amelyen, illetve amely előtt a
szertartásokat végzik
esdenek: esedeznek, könyörögnek