P ÉLDABESZÉDEK KÖNYVE

A Példabeszédek könyve e kötetben található új fordítása

nem véglegesített, hanem ideiglenes változat,
amely továbbra is folyamatos átdolgozás alatt áll.

S Z EN T P ÁL A KAD ÉMI A
B UD APEST , 2006
© Szent Pál Akadémia

Jelen bibliafordítás teljes szövege a hozzá tartozó jegyzetekkel együtt a

Szent Pál Akadémia jogtulajdona.
Minden jog fenntartva.

Fordította:
Grüll Tiborné

Lektorálta és az eredetivel egybevetette:

Hack Márta

Kiadó:
Szent Pál Akadémia, Budapest 2006

2
 TARTALOMJEGYZÉK

PÉLDABESZÉDEK KÖNYVE…………………………………………………5
FONTOSABB FOGALMAK MAGYARÁZATA…………………………………75
HÉBER ÉS GÖRÖG SZAVAK, KIFEJEZÉSEK GYŰJTEMÉNYE…………………..90

3
4
P ÉLDABESZÉDEK KÖNYVE

5
6
1
1
Salamonnak, Dávid fiának, Izrael királyának példázatai1,
2
bölcsesség2 és feddés3 megismerésére4, és az értelem5 szavainak
megértésére, 3megfontoltságot6 nyújtó feddés, igazságosság,
ítélőképesség és méltányosság megszerzésére.
4
Ez ad az együgyűeknek7 fortélyosságot8, a fiatalnak ismeretet és
tervezést9.

1 Példázatai: a könyv címét is adó másál jelenthet még hasonlatot, képes beszédet,
közmondást, gúnyverset, próféciát és tanítást is. A szó sokrétű használatáról bővebben
lásd a Fontosabb fogalmak magyarázatában.
2 Bölcsesség: hokhmá. Ez a leggyakrabban használt fogalom a Példabeszédekben
a bölcsesség-értelem tárgykörében. A könyv foglalkozik többek között
megnyilvánulásaival, megszerzésének módjával és annak akadályaival; hasznával,
illetve a Bölcsességgel mint személlyel is. Bővebben lásd a Fontosabb fogalmak
magyarázatában.
3 Feddés: a múszár lehet még tanítás, figyelmeztetés, fegyelmezés, fenyítés, tehát
szavakban és fizikálisan egyaránt megvalósulhat.
4 Megismerésére: a jádá ige illetve a belőle képzett dáát főnév (l. 4. vers)
kifejezhet valamilyen információt, ismeretet, megismerést (Istenét, emberét),
tapasztalatot, képességet, bizonyosságot, meggyőződést, döntést, ítéletet. Székhelye szintén
a szív. Bővebben lásd a Fontosabb fogalmak magyarázatában.
5 Értelem: A bíná a bín igéből származik, amely a bájin köz, között jelentésű szóval
függ össze; többek között egy megkülönböztető, jó és rossz között különbséget tevő
bölcsességet jelent, valamint egyfajta szellemi (bele)látást. Az azonos gyökből
származó bíná és a tevuná a legfontosabb bölcsességre vonatkozó fogalmak a hokhmá
után. Bővebben lásd a Fontosabb fogalmak magyarázatában.
6 Megfontoltságot: héberül hászkél a szákhál gyökből, melynek alapjelentése: néz,
de jelent emellett odafordulást, odafigyelést, ügyelést, megértést, sőt, megfontoltságot,
előrelátást, végül sikerességet is. Az értelemnek ez a fajtája szintén szükséges a sikeres
hívő élethez. Bővebben lásd a Fontosabb fogalmak magyarázatában.
7 Együgyűeknek: a petí együgyű, hiszékeny, becsapható embert fejez ki. Elsősorban
az itt is szereplő árúmmal (fortélyos) valamint a hákhámmal (bölcs) állítja szembe az
Ige. Az együgyűség „halálos”, létfontosságú, hogy elhagyjuk. A szó gyöke a
félrevezetésre, becsapást, elárulásra utal. Lásd még a Fontosabb fogalmak magyarázatában.
8 Fortélyosságot: az ormá jelenthet még ravaszságot, leleményességet, előrelátást.
Bővebben lásd a Fontosabb fogalmak magyarázatában.
9 Tervezést: héberül mezimmá. Jelenthet egyszerűen tervet, gondolatot, elhatározást;
vagy kifejezetten gonosz gondolatot, tervet. Bővebben lásd a Fontosabb fogalmak
magyarázatában.

7
 5
Hallja meg a bölcs és szerezzen még több tanulságot, az értelmes
pedig útmutatásokra10 tegyen szert — 6hogy megértse a példázatot és
a képes beszédet11, a bölcsek szavait és rejtvényeiket12.
7
Az Úr félelme az ismeret kezdete; a bölcsességet és a feddést a
bolondok13 megvetik.
8
Hallgasd, fiam, apád feddését, és ne hagyd el anyád tanítását14,
9
mert az kedvesség15 koszorúja a fejednek és ékszer a nyakadnak!
10
Fiam! Ha csábítanak16 téged bűnösök, te ne akarj velük tartani!
11
Ha azt mondják: „Jöjj velünk, leselkedjünk vérre, rejtőzzünk el az
ártatlan ellen ok nélkül, 12nyeljük le őket, ahogy a Seól, elevenen;
egészben, mint azokat, akik sírgödörbe17 szállnak: 13különféle értékes
kincsre teszünk szert, és megtöltjük a házunkat zsákmánnyal! 14Vess

10 Útmutatásokra: a héber tahbulá a hevel (többek között mérőzsinór, mérce;

hajókötél) jelentésű szóval függ össze. Lehet még: irányítás, mérőzsinór, mérték.
11 Képes beszédet: a melícá szó a léc igével függ össze (csúfol, gúnyol, ill. tolmácsol,
értelmez). Másik lehetséges értelmezés: gúnyolódást (vö. Hab 2:6). (A példázat —másál
— egyik jelentése szintén gúdnydal). Lásd még a gúnyolódik szót a Fontosabb fogalmak
magyarázatában.
12 Rejtvényeiket: a hídá jelenthet magyarázatra szoruló kijelentést (gyakran együtt
szerepel a másállal), képes beszédet (Ez 17:2), szólásmondást (Hab 2:6 a káldeusokról)
vagy rejtvényt (Sámson ill. Sába királynőjének a kérdései). – A 6. vers egyébként
értelmezhető úgy is, hogy a 2–3. verssel párhuzamos (ez esetben így lehetne
fordítani: Példázat … megértésére.
13 Bolondok: héberül evíl. A magyarul nehezen visszaadható szó a bölcs ellentétét
fejezi ki. Bővebben lásd a Fontosabb fogalmak magyarázatában.
14 Tanítását: a tóra útmutatást, tanítást törvényt jelent, szűkebb értelemben a Sínai-
hegyen kapott Törvényt. A járá gyökből származik, melynek alapjelentése dob, vet (pl.
sorsot; ill. alapot), lő (nyilat), esőt ad (a korai eső neve ugyanebből a gyökből: móre);
mutat; irányít, tanít (a tanítót szintén a móre fejezi ki).
15 Kedvesség: még kegy, kivételezés, kivételes bánásmód. Bővebben lásd a Fontosabb
fogalmak magyarázatában.
16 Csábítanak: a pátá (együgyűnek lenni) ige piélje: becsap, félrevezet, „lóvá tesz”. A
petí (együgyű) szóval való összefüggés mutatja, hogy az együgyű (tudatlan, járatlan,
tapasztalatlan) ember az, akit be lehet csapni, félre lehet vezetni, szellemi értelemben
rossz útra téríteni.
17 Sírgödörbe: Héberül: bór. A Seóllal való párhuzam miatt itt valószínűleg nem
sírt jelent, hanem ez is a föld alatti világ része.

8
közénk sorsot, egy erszényünk legyen mindnyájunknak!” 15Fiam, ne
menj velük az útra, tartsd vissza lábadat az ösvényüktől, 16mert a
lábuk rosszra fut, siet a vérontásra. 17Mert hiába van kivetve a háló
bármely szárnyas előtt!18 18Hiszen ők saját vérükre leselkednek, saját
életükre törnek. 19Így lesz mindannak útja, aki jogtalan haszonra tör:
tulajdonosai életét veszi el!
20
Bölcsesség kint kiált, a tereken ereszti ki hangját, 21lármás
utcafőkön szól, s a kapuk nyílásánál, a városban mondja
mondandóját:
— 22Együgyűek! Meddig szeretitek még az együgyűséget? S a
gúnyolódók19 meddig élvezik a gúnyolódást? Az ostobák meddig
gyűlölik még a tudományt? 23Térjetek vissza dorgálásomhoz: íme, én
rátok árasztom20 szellememet és tudatom veletek beszédeimet.
24
De mert hívtalak és elutasítottátok, kezemet nyújtottam és nem
volt, aki figyelt volna, 25semmibe vettétek összes tanácsomat,
dorgálásomat nem akartátok, 26ezért én is nevetni fogok, mikor bajba
kerültök; gúnyolódok rajtatok, mikor eljön, ami rémületes nektek 21, —
27
amikor eljön, mint a vihar22, ami rémületes nektek és bajotok
szélvészként tör rátok, amikor elér titeket a szorongattatás és gyötrés.
28
Akkor majd hívnak engem, de nem válaszolok; fáradhatatlanul
keresnek23 engem, de nem találnak — 29azért, mert gyűlölték az
ismeretet és nem az Úr félelmét választották. 30Nem voltak kíváncsiak

18 Mert hiába van kivetve a háló bármely szárnyas előtt: ti. amit szereznek,
elszáll. Vö. 23:4–5.
19 Gúnyolódók: A léc jelentései gúnyol, csúfol, csúfolódik. Részletesebben lásd a
Fontosabb fogalmak magyarázatában.
20 Rátok árasztom: szó szerint: kiöntöm szellememet; ahogy a forrás árasztja a vizet.
Gyakran használatos a beszéddel kapcsolatban.
21 Ami rémületes nektek: szó szerint: félelmetek, azaz terrorotok.
22 Mint a vihar: itt a héber a sóá szót használja, amely a modern korban a
holokauszt héber neve lett.
23 Fáradhatatlanul keresnek: vagy: korán kelve keresnek.

9
tanácsomra, megvetették összes feddésemet, 31úgyhogy útjaik
gyümölcsét fogják enni és saját terveikkel laknak jól — 32mert az
együgyűeket megöli visszahúzódásuk24, és az ostobákat25 tönkreteszi
nyugalmuk26. 33Aki azonban hallgat rám, biztonságban lakik27 és
nyugalma van a rossztól való félelemtől.

2
1
Fiam! Ha elfogadod beszédeimet és parancsaimat elrejted
magadnál, 2 ha füleddel a bölcsességre figyelve az értelem felé
fordítod szívedet; 3sőt, ha az eszességhez kiáltasz és az értelemhez
emeled föl szavadat, 4ha úgy keresed, mint az ezüstöt és mint a rejtett
kincsek után, úgy kutatsz utána, 5akkor megérted az Úr félelmét és az
Isten ismeretét megtalálod; 6mert az Úr ad bölcsességet; az Ő szájából
ismeret és értelem származik. 7Az igazaknak jótanácsot28 rejteget,
pajzsot a tökéletesen járóknak, 8hogy megőrizzék29 az igaz ítélet
ösvényeit; Ő a kegyesei30 útját megoltalmazza. 9Akkor megérted az
igazságosságot, az igaz ítéletet, a jogosságot: az összes jó ösvényt,
10
mert bölcsesség megy a szívedbe és a lelkednek az ismeret
gyönyörűséges lesz. 11Okos gondolat őrködik fölötted, értelem őriz

24 Visszahúzódásuk: az alapige (súv) megfordulást, visszatérést, megtérést jelent, a

főnév azonban aposztáziát.
25 Ostobákat: ez a nagyon gyakori jelző (keszíl) érzéketlen, otromba, önhitt embert
fejez ki. A szó eredetileg a vastag húsos részre vonatkozik, ezzel a tompaságra,
érzéketlenségre utal.
26 Nyugalmuk: héberül sálvá. Az Ezék 16:49-ben is előfordul, ahol Szodoma
állapotát jellemezve a kenyér bősége és a szegények iránti közömbösség mellett
szerepel.
27 Biztonságban lakik: héberül jiskón betah: a messiási kor jellemzésére szolgáló
kifejezés, vö. pl. Jer 33:16.
28 Jótanácsot: a gyakorlati, haszonnal járó bölcsességet, gyakorlati tudást, ötletességet,
jótanácsot kifejező tusijjá a Példabeszédekben még háromszor fordul elő: 3:21; 8:14;
18:1.
29 Hogy megőrizzék: ennek az alanya lehet az Úr is.
30 Kegyesei: A haszíd Istent szerető, és Isten által szeretett embert fejez ki.
Bővebben lásd a Fontosabb fogalmak magyarázatában.

10
téged, 12hogy megmentsen a rossz úttól, a visszásan szóló embertől;
13
azoktól, akik elhagyják az egyenes ösvényeket, hogy a sötétség
útjain járjanak; 14azoktól, akik akkor örülnek, ha rosszat tehetnek, és
örvendeznek a gonosz fondorlatosságoknak; 15akiknek az ösvényei
tekervényesek, elkanyarodtak az útjaik során.
16
S hogy megmentsen a más nőtől: az idegen asszonytól, akinek
beszéde mézesmázos31; 17attól, aki elhagyja fiatalkori férjét és
Istenének szövetségéről elfelejtkezik; 18merthogy a halálig süllyedt
háza, s az árnyakhoz ösvényei. 19Aki elmegy hozzá, egy sem tér
vissza32, nem érik el az élet ösvényeit.
20
Megőriz tehát téged, hogy a jók útján járj és megtartsd az igazak
ösvényeit, 21mert az igazak fogják lakni a földet és a tökéletesek
hagyatnak meg rajta! 22A gonoszok azonban a földről kivágattatnak
és a hűtlenek kitépetnek belőle.

3
1
Fiam! Ne felejtsd el tanításomat, őrizze meg szíved a
parancsaimat, 2mert napjaid hosszúságát, életed éveit és
békességedet fogják gyarapítani! 3A kegyelem és az igazság ne
hagyjon el téged: kösd a nyakadba, írd a szíved táblájára! 4S
kedvességet, jó értelmet fogsz találni Isten és ember előtt. 5Bízzál az
Úrban teljes szívedből, a magad értelmére ne támaszkodj! 6Minden
utadban ismerd meg Őt, s Ő egyenessé fogja tenni ösvényeidet. 7Ne
légy bölcs a magad szemében; féld az Urat és fordulj el a rossztól! 8S
ez gyógyulás lesz33 testednek és nedű34 csontjaidnak.

31 Akinek beszéde mézesmázos: szó szerint: aki simává teszi beszédét.

32 Aki elmegy hozzá, egy sem tér vissza: másik fordítási lehetőség: aki hozzá jár,
egy sem tér meg.
33 Lesz: vagy: legyen.
34 Nedű: szó szerint: ital, öntözés, felfrissülés.

11
 9
Tiszteld az Urat vagyonodból és teljes jövedelmed zsengéjéből, 10s
csűrjeid bőségesen meg fognak telni, kádjaid pedig túlcsordulnak a
musttól!
11
Ne vesd meg, fiam, az Úr feddését, és ha dorgál téged, ne utálkozz,
12
mert akit szeret az Úr, azt dorgálja meg, mint az apa a fiát, akit
kedvel. 13Boldog ember, aki bölcsességet talált, és az ember, aki
értelemre tett szert, 14mert jobb a haszna, mint az ezüst haszna, és a
csillogó aranynál bevétele! 15Értékesebb, mint az igazgyöngyök:
semmi gyönyörűséged nem ér föl vele! 16Hosszú napok vannak
jobbjában, baljában pedig gazdagság és tisztesség. 17Útjai a
gyönyörűség útjai, s minden ösvénye maga a békesség. 18Élet fája
azoknak, akik megragadják, és aki ragaszkodik hozzá, boldog!
19
Az Úr bölcsesség által vetett alapot a Földnek, az egeket pedig
értelemmel tartja fenn. 20Tudása által törtek föl a mély vizek, s
csepegnek a felhők harmatot.
21
Fiam, ne veszítsd ezeket szem elől, őrizd meg az ötletességet és a
megfontolást — 22s élet lesz lelkednek, ékesség nyakadnak! 23Akkor
biztonságban járod utadat és a lábadat nem ütöd meg; 24ha lefekszel,
nem rettegsz: lefekszel és édes az álmod! 25Ne félj a váratlan
ijedelemtől, a gonoszok viharától35, amikor eljön, 26mert az Úr lesz a
biztonságod, és megőrzi lábadat az elfogatástól!
27
Ne vond meg a jót attól, akit megillet, amikor módodban áll, hogy
megtedd azt! 28Ne mondd azt a másiknak: "menj el és majd jöjj vissza,
holnap adom oda", holott nálad van az!
29
Ne tervezz gonosz dolgot olyan ember ellen, aki bizalommal ül
veled!
30
Ne veszekedj36 a másikkal ok nélkül, ha nem tett veled rosszat!37

35 A gonoszok viharától: valószínűleg így értelmezhető: a gonoszokat érő vihartól,

vö. 1:27.
36 Veszekedj: vagy: pereskedj.

12
 31
Ne irigykedj erőszakos emberre, ne válaszd egyik útját se! 32Mert
az Úr utálata az, aki eltért az egyenes úttól, de az igazakkal38
közössége39 van.
33
Az Úr átka van a gonosznak házán, és az igazak lakhelyét
megáldja.
34
A gúnyolódókkal ő fog gúnyolódni, de az alázatosoknak
kegyelmet ad40.
35
A bölcsek tisztességet örökölnek, az ostobákat pedig gyalázat 41
emeli fel.

4
1
Hallgassatok, fiaim, az apai dorgálásra, figyeljetek oda, hogy
felfogjátok az értelmet! 2Mert jó tanulságot adtam nektek;
tanításomat el ne hagyjátok!
3
Mikor apám fia voltam, gyenge és egyetlen anyám szemében,
4
apám tanított engem és ezt mondta:
— Ragaszkodjon szíved a szavaimhoz, őrizd meg parancsaimat és
élj! 5Szerezz bölcsességet, szerezz értelmet, ne felejtsd el és ne fordulj
el a szájam beszédeitől! 6Ne hagyd el — és meg fog tartani téged!
Szeressed — s őrizni fog téged! 7Ez a bölcsesség kezdete: szerezz
bölcsességet, és minden szerzeményedért szerezz értelmet!
8
Magasztald fel42 és fölemel téged; tiszteltté tesz, ha magadhoz öleled!
9
Kedves koszorút helyez a fejedre, ad neked díszes koronát.

37 Másiknak … ember … másikkal: a 28–30. m-ban végig a réa (embertárs) szó

szerepel.
38 Igazakkal: szó szerint: egyenesekkel. Az igaz emberre két szót használ a héber: a
caddik az igazságossággal (cedáká) függ össze, a jásár alapjelentése pedig: egyenes.
39 Közössége: a szód lehet még: együtt-ülés, társaság; tanács; titok, bizalmas
beszélgetés.
40 Kegyelmet ad: vagy: kedvességet ad; kivételezik. Lásd a Fontosabb fogalmak
magyarázatában a Kedvesség szót.
41 Gyalázat: a kalón szó a kallal függ össze (könnyű), a kavód (tisztesség) pedig
kavéddel (súlyos).
42 Magasztald fel: A szálál szó ezt is jelenti: fölhalmoz, töltést emel, ill. meglenget.

13
 10
Hallgass ide, fiam, fogadd meg szavaimat; és megsokasodnak
életed évei. 11A bölcsesség útján vezetlek, a jogosság ösvényein
irányítalak. 12Jártodban nem lesz akadályozva lépted; ha futsz, nem
botlasz meg. 13Ragaszkodj a feddéshez, ne hagyd el; őrizd meg, mert
az a te életed!
14
Gonoszok ösvényére ne térj; ne járj43 a hitványak útján! 15Fordíts
hátat, ne is haladj át rajta; térj le róla és hagyd el! 16Mert aludni sem
tudnak azok, ha nem árthatnak; nem jön álom a szemükre, ha nem
okoznak botlást44. 17Mert kenyerük a gonoszság kenyere, és erőszak
borát isszák.
18
Az igazak ösvénye olyan, mint a ragyogó fény: egyre világosabb,
míg beáll a dél. 19A gonoszok útja azonban olyan, mint a sűrű
sötétség45: nem tudják, miben botlanak meg.
20
Fiam, figyelj a szavaimra, fordítsd füledet a beszédemhez; 21ne
veszítsd szem elől, őrizd meg a szíved mélyén! 22Mert élet azoknak,
akik megtalálják, egész testüknek orvosság! 23Minden őriznivalódnál
jobban ügyelj a szívedre, mert abból jön az élet46! 24Vesd el magadtól a
száj csűrését-csavarását, az ajkak visszásságát tartsd magadtól távol!
25
Szemed előrefelé nézzen, szemöldököd egyenesen előre irányuljon!
26
Egyengesd el47 lábad ösvényét, minden utad legyen megerősített48!
27
Ne fordulj se jobbra, se balra, fordítsd el lábadat a rossztól!

5
1
Fiam! Figyelj a bölcsességemre, fordítsd füled az értelmemre,
2
hogy megtartsad az okos gondolatokat; őrizze meg ajkad a

43 Ne járj: Az ásár gyök átvitt jelentései: sikeresnek/boldognak lenni.

44 Botlást: A kásál átvitt értelemben bűnbe ejtést (vö. a görög szkandalidzó szóval),
sértést is jelent.
45 Sűrű sötétség: Az afélá szót a Biblia az egyiptomi sötétségre használja, illetve
átok következményére (pl. Ézs 8:22).
46 Abból jön az élet: szó szerint: abból vannak/nyílnak az élet kijáratai/kimenetelei.
47 Egyengesd el: vagy: mérlegeld (vö. 5:21).
48 Megerősített: még: megalapozott, kitartó, kiszámítható.

14
tudományt! 3Mert mézet csepegtet az idegen nő ajka, simább az
olajnál is az ínye. 4De az élete vége keserű, mint az üröm, éles, mint a
kétélű kard! 5Lába lefele megy a Halálhoz, a Seól vonja lépteit49,
6
nehogy az élet ösvényét mérlegelni tudja50; ösvényei elkanyarodtak,
hogy észre sem veszi!
7
Nos tehát, fiaim, hallgassatok rám, ne térjetek el szájam beszédeitől!
8
Tartsd tőle távol az utadat, ne közelíts házának kapujához! 9Nehogy
másoknak51 add ékességedet, s éveidet a kegyetlennek; 10nehogy
idegenek lakjanak jól a vagyonoddal, és fáradságos munkád egy
ismeretlen házába kerüljön; 11s nyögjél életed végén, amikor
elfonnyadt tested és húsod, 12s azt mondjad: „Hogy én mennyire
gyűlöltem a fegyelmezést! És a dorgálást hogy utálta a szívem! 13Nem
hallgattam nevelőim szavára, tanítóimhoz nem fordultam a fülemmel;
14
csaknem minden gonoszságban benne voltam a közösség és a
gyülekezet kellős közepén!”

15
Igyál vizet a kutadból és folyóvizet a forrásod közepéből!
16
Ömöljön ki a forrásvized és legyen csatornává az utcákon? 17Inkább
csak a tiéd legyen, és ne osztozzál rajta idegenekkel! 18Legyen áldott a
forrásod, s ifjúkorod feleségétől légy boldog! 19Szerelmes szarvasünő,
drága zerge: minden időben az ő ölelése elégítsen meg, az ő
szerelmétől légy mámoros! 20Miért bolondulnál52, fiam, az idegen
nőért? Miért ölelnéd a keblét más asszonynak? 21Mert az Úr szeme
előtt vannak a férfi útjai, ösvényeiket ő egyengeti53. 22A saját vétke

49 A Seól vonja lépteit: szó szerint: a Seólhoz ragaszkodnak léptei.

50 Mérlegelni tudja: ez az ige (és a mondatvégi észre sem veszi) lehet sg. 3. f. és sg.
2. m. is: másik lehetőség tehát: … mérlegelni tudjad … észre sem veszed.
51 Másoknak: itt és a következő versben is férfiakról (vagy általában az emberekről)
van szó.
52 Bolondulnál: itt ugyanaz a szó szerepel (ságá), mint az előző versben (mámoros).
53 Egyengeti: vagy: mérlegeli.

15
fogja meg a gonoszt, s bűnének kötelei tartják fogva. 23Ő maga
meghal feddés híján, bolondságának sokasága miatt támolyog!

6
1
Fiam! Ha kezességet vállaltál társadért, idegen kezébe csaptál,
2
saját szájad beszédének csapdájába estél, saját szájad beszéde
fogott meg! 3Így tegyél tehát, fiam, hogy megszabadulj, ha társad
kezébe kerültél: menj, vesd magad a lába elé, zaklassad társadat; 4ne
engedj álmot a szemednek, se szunnyadást szempilládnak!
5
Szabadítsd ki magad, mint a szarvas a vadász kezéből, s mint a
madár a madarász kezéből!
6
Menj a hangyához, te lusta, nézd meg az útjait, hogy bölcs legyél!
7
Nincsen neki se parancsnoka, se felügyelője, se uralkodója, 8mégis
összegyűjti nyáron a kenyerét, felhalmozza aratáskor az eledelét.
9
Meddig alszol még, te lusta? Mikor ébredsz már fel az álmodból?!
10
Egy kis álom, egy kis szundítás, egy kis kéz-összefonás, hogy
heverésszél… 11míg el nem jön útonállóként54 szegénységed, s
nélkülözésed, mint egy pajzsos férfi!
12
Beliál embere55, hitvány férfi: fonák ajakkal jár-kel, 13kacsint a
szemével, jelt ad a lábával, mutogat az ujjával; 14elvetemedett szívű,
gonoszságot forral, szüntelenül viszályt szít! 15Ezért váratlanul tör rá
a veszedelem: hirtelen összetörik, és nincsen gyógyír!
16
Ezt a hatot gyűlöli az Úr, és hét a lelke irtózata: 17fennhéjázó szem,
hazug nyelv, ártatlan vért ontó kezek; 18gonosz terveket forraló szív, s
a láb, amely sietve fut a rosszra; 19a hamis tanú, aki hazugságokat
lehel, s az, aki viszályt szít a testvérek között.

54 Útonállóként: a héber mehallékh a hálákh piél formája, így is értelmezhető:

feltartózhatatlanul/megállíthatatlanul érkező.
55 Beliál: jelentése: értéktelenség, haszontalanság; a Beliál embere tehát
haszontalan/hitvány ember.

16
 20
Őrizd meg, fiam, apád parancsát, ne hagyd el anyád tanítását!
21
Kösd mindig a szívedhez, erősítsd a nyakadba! 22Jártodban-
keltedben vezet téged, álmodban őrködik fölötted; mikor felébredsz,
beszélget veled. 23Mert lámpafény a parancs, s a tanítás világosság, a
fegyelmező dorgálások pedig élet útja; 24hogy megőrizzen téged a
gonosz asszonytól, az idegen nő mézesmázos nyelvétől: 25nehogy
megkívánd szépségét a szívedben, s nehogy megfogjon szempilláival!
26
Mert parázna nő miatt egy darab kenyérre jutsz; aki másnak a
felesége, drága életre vadászik! 27Vehet-e tüzet az ember a keblére,
hogy a ruhái meg ne égnének? 28Vagy járhat-e valaki izzó szénen úgy,
hogy a lábát meg ne perzselné? 29Ugyanígy aki társának feleségéhez
megy be, egy sem marad büntetlenül, aki hozzányúl! 30Nem vetik
meg a tolvajt, ha étvágya kielégítésére lop, amikor éhezik; 31de ha
rajtakapják, hétszer annyit kell fizetnie, házának egész vagyonát oda
kell adnia! 32Aki asszonnyal paráználkodik, hiányzik a szíve56; saját
lelkét pusztítja el, aki ezt teszi! 33Csapás és szégyen éri őt, nem tudja
eltörölni gyalázatát, 34mert féltékeny haragra gyullad a férj, és nem
könyörül a bosszúállás napján! 35Nincs tekintettel semmilyen
megvesztegetésre, nem kell neki, bármekkorára növeled is az
ajándékot!

7
1
Fiam, őrizd beszédeimet, s parancsaimat rejtsd el magadnál!
2
Őrizd meg parancsaimat, és élj; tanításom olyan legyen neked,
mint a szemed fénye! 3Kösd az ujjadra, vésd a szíved táblájára;
4
mondd a bölcsességnek: „nővérem vagy!”, s ismerősödnek nevezd az
értelmet, 5hogy megóvjon téged a nem hozzád tartozó asszonytól, a
mézesmázos beszédű idegen nőtől!

56 Hiányzik a szíve: a haszar-lév kifejezés meglehetősen gyakran fordul elő a

Példabeszédekben, jelentése: szív híján van, ill. hiányos a szíve. Részben fedi a magyar
„eszement”, „elment az esze” kifejezéseket.

17
 6
Amikor kitekintettem a házam ablakán, a rácson keresztül,
7
megláttam az együgyűek között, észrevettem a fiak között egy
hiányzó szívű fiatalembert, 8amint keresztülvág az utcán a ház
sarkánál, s egy nő háza felé veszi útját 9estszürkületkor, és éjfélkor, a
sűrű sötétben. 10S íme egy parázna öltözetű, álnok57 szívű asszony jött
vele szemben. 11Nyughatatlan és lázadó58, akinek nem nyugszik meg
lába az otthonában. 12Hol az utcán, hol a tereken van, minden
utcasarkon lesben áll. 13Meg is ragadta ezt a fiatalembert és
megcsókolta; kihívó pillantással ezt mondta neki:
— 14Hálaáldozatomat59 kellett elvégeznem, ma teljesítettem a
15
fogadalmaimat; úgyhogy kijöttem eléd, hogy mielőbb
16
megkeresselek téged: és meg is találtalak! Leterítettem heverőmet
takarókkal, egyiptomi szövésű sötét lepellel; 17beillatosítottam
ágyamat mirhával, áloéval és fahéjjal! 18Gyere, ölelkezzünk reggelig,
élvezzük a szerelmet! 19Mert nincs itthon a férjem, messzi útra ment;
20
magához vette erszényét, teliholdkor érkezik csak haza!
21
Sok hízelgésével meggyőzte őt, s mézesmázos beszédével
elcsábította. 22Indul is az asszony után azonnal, ahogy az ökör megy a
vágóhídra; s ahogy a bilincs kerül fenyítésül a bolondra. 23Amíg át
nem fúrja a nyíl a máját60; ahogy a madár hirtelen csapdába esik – s
nem tudja, hogy az életébe kerül.
24
Most pedig, fiaim, hallgassatok rám, figyeljetek a számon kijövő
szóra! 25Nehogy szíved annak útjai után forduljon, s nehogy
ösvényeire tévedj! 26Mert sok sebesültet ejtett, és számtalan áldozatot
szedett; 27háza a Seólnak útjai, melyek a halál kamráiba vezetnek le!

57 Álnok: szó szerint: rejtett.

58 Lázadó: vagy más értelmezés szerint: lázító.
59 Hálaáldozatomat: itt a héberben zibhé selámím szerepel, amely nem bűnért való
áldozatot fejez ki, hanem olyan típusút, amely már Isten felé jó lelkiismeretet tételez
föl; ez még inkább kiemeli a nő arcátlanságát.
60 Máját: a kávéd szó a dicsőségre is vonatkozhat.

18
8
1
Hát nem kiált-e a Bölcsesség? Az Értelem nem ereszti-e ki
hangját? 2A magaslatok tetején, az úton, az utcák
kereszteződésénél áll meg, 3a kapuk mellett, a város előtt, a
bejáratoknál kiáltoz:
4
— Hozzátok szólok, emberek! S tihozzátok kiáltok, ember fiai!
5
Együgyűek, értsétek meg a fortélyosságot! És ti ostobák, értsétek
meg a szívet61! 6Hallgassatok meg, mert fejedelmi dolgokat mondok;
ajkam megnyitása jogosság. 7Mert igazságot szól az ínyem, s utálat
ajkamnak a gonoszság. 8Szájam minden szava egyezik az igazsággal,
nincs köztük egy fonák vagy visszás sem. 9Mind helyesek az értelmes
ember szemében, s egyenesek azok előtt, akik tudományra leltek.
10
Vegyétek az intésemet, s ne ezüstöt; inkább tudományt, mint finom
aranyat! 11Mert jobb a bölcsesség, mint az igazgyöngyök: nincs olyan
gyönyörűség, amely hasonlítana hozzá.
12
Én, Bölcsesség, az okosságnál62 lakom; a tudományt és a tervezést63
is megtalálom. 13Az Úr félelme a rossznak gyűlölete: a büszkeséget, a
kevélységet, a hamis utat és a fondorlatos nyelvet gyűlölöm! 14Enyém
a terv és a hasznos bölcsesség, én vagyok az értelem, enyém az erő! 64
15
Általam trónolnak a királyok, s általam alkotnak igazságos törvényt
a fejedelmek. 16Általam uralkodnak az uralkodók, az előkelők,
mindazok, akik igazságosan ítélnek. 17Én az engem szeretőket
szeretem, s akik szorgalmasan65 keresnek, megtalálnak. 18Gazdagság

61 Értsétek meg a szívet: más szövegvariáns alapján (a Septuaginta is így fordítja):

szerezzetek szívet.
62 Okosságnál: a héber szó ugyanaz (árúm), mint amit más helyütt fortélyossággal
adtunk vissza, csakhogy itt mindenképpen el akartuk kerülni a pejoratív hangzást.
63 A tudományt és a tervezést: vagy: én, Tudomány, a tervezést...
64 Bölcsesség … tudomány … Úr félelme … terv … értelem … erő: Ezek a
fogalmak (hohmá, dáát, jirát adonáj, écá, bíná, gevurá) az Ézs 11:2-ben is szerepelnek az
Úr hét Szelleme között.
65 Szorgalmasan: szó szerint: kora reggel (sáhár).

19
és dicsőség van nálam, drága vagyon és igazságosság! 19Jobb a
gyümölcsöm a finom aranynál és a drágakőnél66, jobb a jövedelmem a
válogatott ezüstnél. 20Az igazságosság útján járok, a jogosság
ösvényeinek kellős közepén, 21hogy az engem szeretőknek valóságos
örökséget adjak, s megtöltsem kincstáraikat!
22
Az Úr az útja elején szerzett engem, ősi cselekedetei előtt.
23
Öröktől fogva be lettem iktatva, kezdettől fogva, a föld kezdete
előtt. 24Amikor még nem voltak mélységek, akkor születtem; mikor
még nem voltak vízzel teli források. 25Mielőtt lehelyeztettek volna a
hegyek: a dombok előtt születtem; 26mielőtt még földet és kozmoszt67
hozott volna létre, s a földkerekség első porszemeit. 27Amikor
megalkotta az eget, ott voltam; s amikor megszabta a horizontot a
mélység színén; 28amikor megerősítette a felhőket odafent, amikor
rögzültek a mélység forrásai; 29amikor megszabta törvényét a
tengernek, hogy a vizek át ne lépjék a határát; s mikor meghatározta a
föld alapjait, 30mellette voltam építőmesterként, nap mint nap
gyönyörűségéül szolgáltam, játszottam68 előtte egész idő alatt.
31
Játszottam földjének kerekségén, gyönyörűséget jelentettek
számomra az ember fiai.

32
Most pedig, fiaim, hallgassatok rám: boldogok, akik megőrzik az
útjaimat! 33Halljátok meg az intést, és legyetek bölcsek: ne
tékozoljátok el! 34Boldog az az ember, aki hallgat engem, amint
ajtómnál őrködik nap mint nap, s ajtófélfáimat őrzi! 35Mert aki
megtalál engem, életet talál, s jóindulatot eszközöl ki az Úrtól. 36De
aki vétkezik ellenem, erőszakot követ el lelkén: mindaz, aki gyűlöl
engem, a halált szereti!

66 Drágakőnél: egész pontosan ez egy másik szó a tiszta, finom aranyra.

67 Kozmoszt: a hucót szó térséget jelent, a házzal szemben pl. az utcát, a kinti teret,
a Föld viszonylatában a Földön kívüli teret, a világűrt érthetjük alatta.
68 Játszottam: vagy akár: nevettem; a következő versben szintén.

20
9
1
Bölcsesség fölépítette a házát: kifaragta hét oszlopát, 2levágta
vágnivalóit, bort kevert s asztalát is megterítette. 3Kiküldte
szolgálólányait, hogy kiáltsanak69 a város magas pontjain:
4
— Ki együgyű? Térjen be ide!
Akiknek hiányos a szívük, azoknak ezt mondja:
5
— Gyertek, egyetek a kenyeremből, igyatok a borból, amelyet
kevertem! 6Hagyjátok el az együgyűséget és élni fogtok; s járjatok
egyenesen az értelem útján!
7
Aki megfeddi a gúnyolódót, gyalázatot von magára, s aki megfeddi
a gonoszt, saját szégyene lesz. 8Ne fedd meg a gúnyolódót, nehogy
meggyűlöljön téged: fedd meg a bölcset, s szeretni fog! 9Adj a
bölcsnek, s még bölcsebb lesz; világosítsd fel az igazat, s még több
tanulságot von le. 10A bölcsesség kezdete az Úr félelme; a Szent70
ismerete az értelem. 11Mert általam sokasodnak meg napjaid,
szaporodik éveid száma! 12Ha bölcs vagy, magadnak vagy bölcs; ha
gúnyolódó vagy, egyedül te viseled a következményeit.

13
Ostobaság71 asszony nyughatatlan72: ő az Együgyűség, nem tud
semmit! 14Kiült házának kapuja elé egy székre a város magas helyén,
15
hogy szólongassa azokat, akik elhaladnak az utcán, akik egyenesen
járnak az útjukon:
16
— Ki együgyű? Térjen be ide!
Akiknek hiányzik a szívük, azoknak ezt mondja:
17
— A lopott víz édes, a titkon elvett kenyér ízletes!

69 Kiáltsanak: a héberben itt is egyes számban van (tikrá: kiált), tehát ennek az
alanya igazából szintén a Bölcsesség.
70 Szent: vagy: szent [dolgo]k (kedósim).
71 Ostobaság: vagy: Önhittség, Önteltség (nem lehet rá hatni).
72 Nyughatatlan: ugyanez a szó szerepel a 7:11-ben.

21
 18
S nem tudja73, hogy árnyak vannak ott: a Seól szakadékaiba
kerülnek meghívottai!

10
1
Salamon példázatai.
A bölcs fiú örömöt okoz apjának; de az ostoba fiú anyja
szomorúsága.
2
Nem használnak a gonoszság kincsei; de az igazságosság
megszabadít a haláltól.
3
Nem hagyja éhen az Úr az igaz lelkét, de a gonoszok vágyát
elutasítja74.
4
Szegénnyé tesz a tétlen marok, a szorgalmasok75 keze azonban
meggazdagít.
5
Betakarít nyáron az előrelátó76 fiú; mély álomba77 merül aratáskor a
szégyent hozó fiú.
6
Áldások az igaz fejére; de a gonoszok szája erőszakot palástol.
7
Az igaz emlékezete áldott78; a gonoszok neve viszont elrohad.
8
A bölcs szívű elfogadja a parancsolatokat, a bolond ajkú elbukik.
9
Aki tökéletességben jár, biztonságban jár; aki görbévé teszi az útjait,
lelepleződik79.

73 S nem tudja: ti. az áldozat.

74 Elutasítja: szó szerint: ellöki, eltaszítja (hádáf).
75 Szorgalmasok: A hárúc gyök egyéb jelentései: cséplőhenger; finom arany.
76 Előrelátó: maszkíl: ez a vers mutatja, hogy a száhál ige előrelátó, megfontolt
értelemben jelent eszességet (vö. a Megfontoltság címszót a Fontosabb fogalmak
magyarázatában).
77 Mély álomba: a nirdám és a hozzá tartozó főnév, a tárdémá mély álmot, dermedt,
érzéketlen állapotot fejez ki, amikor az érzékszervek működése fel van függesztve. Szellemi
élmény is kapcsolódhat hozzá. Legtöbbször Isten beavatkozására jön létre (Ádám
„műtétje”: 1Móz 2:21; Dániel Gábriél láttán: Dán 8:18 ill. Isten okozta szellemi
vakság: Ézs 29:10).
78 Az igaz emlékezete áldott: szó szerint: az igaz emlékezete/emlegetése áldásul.
79 Lelepleződik: szó szerint: kitudódik, ismertté válik.

22
 10
Aki hunyorít szemével, fájdalmat okoz; a bolond ajkú pedig
elbukik.
11
Élet forrása az igaz szája, de a gonoszok szája erőszakot palástol.
12
A gyűlölet viszályt80 szít, de minden vétket elfed a szeretet.
13
Az értelmes ember ajkán bölcsesség található: és bot a hiányzó
szívű hátának.
14
A bölcsek elrejtik az ismeretet, a bolond szája azonban közeli
veszély81.
15
A gazdag ember vagyona az ő erős városa; a nyomorultak
riadalma82 a szegénységük.
16
Az igaz keresete az életé, a gonosz jövedelme a bűné.
17
Az életre vezető ösvény megtartja a fegyelmezést; de amelyik
elhagyja a fenyítést, félrevezet.
18
Gyűlöletet takargat a hazug ajak; aki pedig rágalmat 83 terjeszt,
ostoba.
19
A sok beszédben84 nem marad el a vétek; viszont megtartóztatja
száját az előrelátó.
20
Válogatott ezüst az igaz nyelve: de a gonoszok szíve keveset ér.
21
Az igaz ajkai sokakat pásztorolnak, a bolondok azonban szív
nélkül halnak meg.
22
Az Úr áldása, az gazdagít meg! És nem lesz több vele a fáradságos
munka.
23
Játék85 az ostobának gonoszt cselekednie; szintúgy a bölcsesség az
értelmes embernek.

80 Viszályt: szó szerint: viszályokat.

81 Veszély: vagy: rettenet.
82 Riadalma: vagy: veszélye.
83 Rágalmat: a dibbá jelentése a „mindössze” negatív beállítástól (l. pl. a kanaáni
kémek jelentése, 4Móz 13:32) a pusztító szándékú rágalomig (pl. Zsolt 31:14) terjedhet.
A dáváv gyökből származik, amelynek jelentése: csúszik-mászik, siklik; folyik, árad.
84 Beszédben: dávár lehet Ige is: vö. Jak 3:1–2 a tanítókat fenyegető vétekről.
85 Játék: „megy, mint a karikacsapás”.

23
 24
Amitől a gonosz retteg, eléri őt; de az igazak kívánsága megadatik.
25
Mikor átvonul a vihar, nincs többé gonosz; de az igaznak örök
alapzata van.
26
Mint az ecet a fogaknak vagy mint a füst a szemnek, olyan a lusta
az elküldői számára.
27
Az Úr félelme a napokat gyarapítja, a gonoszok évei pedig
megrövidülnek.
28
Az igazak reménysége öröm, a gonoszok várakozása pedig
odavész.
29
Erősség a tökéletesnek az Úr útja, de rettenet86 a gonoszság
cselekvőinek.
30
Az igaz soha87 nem tántorodik meg, de a gonoszok nem fogják
lakni a földet.
31
Az igaz szája bölcsességet terem; a fondorlatos nyelv pedig
kivágattatik.
32
Az igaz ember ajka ismeri a jóindulatot88, a gonoszok szája pedig a
fondorlatosságot.

11
1
A hamis mérleg utálatos az Úrnak: a pontos mérték van
kedvére.
2
Felfuvalkodás jön – gyalázat jön, de a szerényekkel bölcsesség van.
3
Az egyeneseket tökéletességük vezeti, a hűtlen embereket pedig
tönkreteszi fondorlatosságuk.
4
Nem használ a vagyon a harag napján, az igazságosság azonban
megszabadít a haláltól.
5
A tökéletesek igazságossága egyenessé teszi útjukat, s
gonoszságában esik el a gonosz.

86 Rettenet: vagy: veszedelem.

87 Soha: héberül leólám: soha örökké.
88 Jóindulatot: a rácón nem használatos emberek közötti kapcsolatra, úgyhogy
valószínűleg Isten jóindulatáról van szó.

24
 6
Az egyeneseket megszabadítja igazságosságuk, a hűtleneket pedig
kívánságuk ejti foglyul.
7
A gonosz ember halálakor elvész a reménység; a gonoszok 89
várakozása elveszett.
8
Az igaz kiszabadul a szorongattatásból, s a gonosz kerül a helyére.
9
Az istentelen a szája által pusztítja el társát, de az igazak az ismeret
által megszabadulnak.
10
Ha jól megy dolga az igazaknak, örül a város, s a gonoszok
pusztulásakor örömujjongás van.
11
Az igazak áldása által fölemelkedik a város, s a gonoszok szája
által leromboltatik.
12
Becsmérli a társát a hiányzó szívű; az értelmes ember pedig hallgat.
13
Aki pletykálkodva jár-kel, fölfedi a titkot90, de a hűséges szellemű
elrejti a dolgot.
14
Irányítás91 híján elbukik a nép; a megmenekülés sok tanácsadó által
lehetséges.
15
Bizony rosszul jár, aki kezességet vállalt idegenért; aki gyűlöli a
kézbe csapókat, az bízhat.
16
A kedves asszony92 megszerzi a dicsőséget93; az erőszakosak94
pedig megszerzik a gazdagságot.
17
Jót tesz saját lelkével az irgalmas ember95, s önnön testének okoz
bajt a kegyetlen.

89 Gonoszok: az ónim szó másik lehetséges jelentése: erő, gazdagság. Ez esetben így
fordítható: az erejébe ill. gazdagságába vetett remény.
90 Titkot: a szód (meghitt) együttlét, közösség, társaság; tanácskozás is. Ennek mind
elárulója a rágalmazó, pletykás ember. Lásd még 20:19 és 25:9.
91 Irányítás: a tahbulót szó szerint: mérőzsinór; hajókötél, vontatókötél (vö. 1:5).
92 Kedves asszony: szó szerint kedvesség asszonya, tehát a kedvesség az ő alapvető
jellemvonása. (A szóhoz lásd a Fontosabb fogalmak magyarázatát.)
93 Megszerzi a dicsőséget: lehet még: erősen tartja, erősen fogja, vagyis ragaszkodik a
dicsőséghez/tisztességhez.
94 Erőszakosak: ez a szó már nem csak az asszonyokra vonatkozik, hanem
általában az emberekre.

25
 18
A gonosz ember hazug keresetre tesz szert, aki pedig
igazságosságot vet96, annak igaz97 bére van.
19
Bizony, az igazságosság életre vezet, de aki a rosszat követi, az a
halálához.
20
Utálatosak az Úrnak az elfordult szívűek; az útjukban tökéletesek
tetszenek neki.
21
Kezemet adom rá, hogy nem marad büntetlen a gonosz, de az
igazak magva megmenekül.
22
Aranykarika a disznó orrában: szép asszony, aki elhagyta
ítélőképességét98.
23
Az igazak kívánsága mindenképpen jó, de a gonoszok reménysége
– harag.
24
Van, aki bőven szór99, s egyre gyarapszik, de aki visszatartja, ami
jogos100, mindenképpen szükségbe kerül.
25
A lélek, aki áldás,101 bőségesen jóllakik102, s aki itat103, maga is inni
kap.
26
Aki visszatartja a gabonát, megátkozza a nép; s áldás lesz annak
fején, aki eladja!
27
Szorgalmasan kutatja a jót, aki jóindulatot104 keres; aki a rosszra
törekszik, eléri őt.

95 Irgalmas ember: az ís heszed szó szerint kegyesség/kegyelem embere. A szóhoz lásd

még a Fontosabb fogalmak magyarázatában a Kedvesség címszót.
96 Igazságosságot vet: ez adakozást, alamizsnát (is) jelent (vö. Mt 6:1 – dikaioszünén
poiein), lásd még 24. v.
97 Igaz: vagy: hűséges.
98 Ítélőképességét: a táám jelentései: íz, ízlés, ítélet, döntés, értelem.
99 Bőven szór: héberül möfazzér a pázár gyökből. Innen származik a mi „pazarol”
szavunk is.
100 Aki visszatartja, ami jogos: vagy: a jogosnál többet tart vissza (hósékh mijjóser).
101 A lélek, aki áldás: Magyarul így mondanánk: a nagylelkű ember, „az áldott jó
ember”, a jótét lélek.
102 Bőségesen jóllakik: vagy: kövér eledelben részesül; megolajoztatik; meggazdagszik.
103 Itat: a szó földek öntözésére is vonatkozhat, vö. 1Kor 3:6–8.

26
 28
Aki gazdagságában bízik, elesik; de az igazak falevélként
kirügyeznek.
29
Aki a saját házára bajt hoz, szelet örököl; és szolgája a bolond a
bölcs szívűnek.
30
Az igaz gyümölcse élet fája; lelkeket nyer meg a bölcs.
31
Ha105 az igaz a Földön megkapja fizetségét, annál inkább a gonosz
és a bűnös.

12
1
Aki szereti a feddést, szereti a tudományt. Aki gyűlöli a
fenyítést, oktalan106.
2
A jó az Úrtól jóakaratot eszközöl ki, de a gonosz tervek107 emberét
gonosznak ítéli Ő108.
3
Nem áll meg109 az ember gonoszság által, de az igazak gyökere nem
mozdul ki.
4
A derék feleség férje koronája; de mint rothadás a csontokban a
szégyent hozó.
5
Az igazak gondolatai: helyes ítélet, a gonoszok útmutatásai110:
csalárdság.

104 Jóindulatot: nyilván Isten jóindulatát. A verset az értelem kedvéért tagoltam

így; a hagyományos tagolás (Aki szorgalmasan keresi a jót…) akkor érthető, ha a bikkés
igét (egyedül) ezen a helyen a talál szóval adjuk vissza.
105 Ha: vagy: lám…
106 Oktalan: héberül báár. Csak itt ill. a 30:2-ben fordul elő a Példabeszédekben. A
Zsolt 73:2 és a 92:7 szintén a dáát hiányához kapcsolja. A báar gyök jelentése:
elpusztít, felemészt (pl. állat legelőt, vö. Zsolt 73:2!), felperzsel; talán olyasfajta eldurvult,
elvadult embert jelöl, akinek tevékenysége pusztító, és aki nem intelligensebb egy állatnál (a
Péld 30:2 az emberi értelem hiányával kapcsolja össze).
107 Tervek: mezimmót. Bővebben lásd a Fontosabb fogalmak magyarázatában a Tervezés
címszó alatt.
108 De a gonosz tervek emberét gonosznak ítéli Ő: lehet az alany-tárgy
megcserélve is: a gonosz tervek embere gonosznak tartja Őt. Illetve: mindkét esetben
lehet az ő a jó ember is: és a gonosz tervek emberét kárhoztatja; vagy: a gonosz tervek
embere gonosznak tartja őt.
109 Nem áll meg: vagy: nem áll fenn, nem marad fenn.

27
6
A gonosz emberek szavai vérre lesnek, de az igazakat111
megszabadítja szájuk.
7
Összeomlanak112 a gonoszok és már nincsenek is; az igazak háza
pedig meg fog állni.
8
Megfontoltsága113 alapján dicsérik az embert, az elfordult szívű
azonban megvetés tárgya lesz.
9
Jobb a megvetett, akinek szolgája van, mint a dicsekvő, aki
kenyérszűkében van.
10
Ismeri az igaz a jószága lelkét; de a gonoszok bensője114 kegyetlen.
11
Aki megmunkálja földjét, jóllakik kenyérrel; aki üres dolgok után
futkos, hiányzó szívű115.
12
A gonosz megkívánja a hitványak hálóját116, de az igazak gyökere
terem117.
13
Az ajkak vétkében gonosz csapda van, de kiszabadul a szorult
helyzetből az igaz.
14
Az ajkak gyümölcséből lakik jól a férfi, s az ember cselekedete térül
meg neki.
15
A bolond útja egyenes a maga szemében; de hallgat a tanácsra a
bölcs.

110 Útmutatásai: tahbulót: lásd az 1:5-höz fűzött lábjegyzetet. A tagmondat másik

lehetséges értelmezése: a gonoszok útiránya becsapás (becsap).
111 Igazakat: vagy: egyeneseket.
112 Összeomlanak: lehet tranzitív is: Ha lerombolják/felforgatják a gonoszokat…
113 Megfontoltsága: a székhel szóval kapcsolatban bővebben lásd a Fontosabb
fogalmak magyarázatában.
114 Bensője: ráhamim a rehem benső, méh többesszáma; bensőből fakadó érzelmeket,
általában szeretetet, szánakozást fejez ki (vö. a görög szplankhával, pl. Fil 2:1).
115 Hiányzó szívű: vagy nem lesz szíve. Ezt támasztja alá a 28:19 is. Lehet fordítva is
értelmezni: semmiségek után futkos, akinek nincs szíve/hiányos szívű.
116 Hálóját: vagy: zsákmányát.
117 Az igazak gyökere terem: Ez a szó szerinti fordítás. Az angol fordítások szinte
mind kiegészítik: gyümölcsöt.

28
 16
A bolondnak azonmód kitudódik az indulata; de elfedezi a
gyalázatot a fortélyos.
17
Hűséget lehel, aki igazat beszél, a hamis tanú pedig csalárdságot.
18
Van, aki elhamarkodottan beszél118, mintha karddal szurkálna; de
a bölcsek nyelve orvosság.
19
Az igaz ajak örökké megáll, de csak egy szempillantásig a hazug
nyelv.
20
Csalárdság van a gonoszt forralók szívében; de a béke
tanácsosainak119 öröm.
21
Nem érheti semmi veszedelem az igazat, de a gonoszok telistele
vannak bajjal.
22
Az Úr utálata a hazug ajak; a hűségesen cselekedők120 iránt van
jóindulattal.
23
A fortélyos ember elfedi az ismeretet121, de az ostobák szíve
kikiáltja a bolondságot.
24
A serények122 keze uralkodik, de a semmittevés kényszermunkává
lesz.
25
Az aggodalom az ember szívében lenyomja azt, de egy jó szó
jókedvre deríti.
26
Az igazat útbaigazítja társa123, de a gonoszokat félrevezeti az útjuk.
27
Nem süti meg zsákmányát a rest; de a szorgalom az ember drága
kincse.
28
Az igazság ösvényén élet van, útja nem vezet a halálhoz.124

118 Elhamarkodottan beszél: héberül bóte. Lásd a Mt 6:7-hez fűzött lábjegyzetet a

Szent Pál Akadémia fordításában.
119 A béke tanácsosainak: ez a szó szerinti fordítás; lehet még: békében tanácskozók,
béke döntéshozói, béke mellett döntők.
120 Hűségesen cselekedők: vagy: hit cselekvői.
121 Ismeretet: tudást, esetleg mai szóval: információt.
122 A serények: lásd a 10:4-hez fűzött lábjegyzetet.
123 Az igazat útbaigazítja társa: egyes fordítások szerint: az igaz útbaigazítja társát,
de a héber mondat inkább a fentit jelenti.

29
13
1
Az apja feddésétől lesz bölcs a fiú125; a gúnyolódó nem
hallott fenyegetést126.
2
Az ember szájának gyümölcsével lakik jól; a hűtlenek lelke
erőszakkal.
3
Aki vigyáz a szájára, megőrzi a lelkét; a nagyszájú magának okoz
veszedelmet.
4
Epekedik a lusta ember, de nincsen semmije; a szorgosok127 lelke
viszont megtelik kövér eledellel.
5
A hazug beszédet gyűlöli az igaz; de a gonosz szégyenbe és
gyalázatba hoz.
6
Az igazságosság megőrzi azt, akinek tökéletes az útja; de a
gonoszság elbuktatja a bűnöst.
7
Van, aki gazdagnak tetteti magát, s nincsen semmije; van, aki
szegénynek tetteti magát, s nagy vagyona van.
8
Az ember lelkének váltságdíja128 a gazdagsága — a szegény nem
hallott fenyegetést.
9
Az igazak fénye vidáman ragyog; a gonoszok lámpája azonban
kialszik.
10
Ha csak elbizakodottság van, az veszekedést szül; de a
tanácskozókkal bölcsesség van.
11
A hiábavalóságból szerzett vagyon elapad; de aki kezével
gyűjtöget, megsokasítja.

124 Az utolsó három vers (26–28) szövegromláson mehetett keresztül, nehezen

értelmezhetőek, ezért ahány bibliafordítás, annyi megoldás.
125 Az apja feddésétől lesz bölcs a fiú: a héber itt visszaadhatatlanul tömör: Bölcs
fiú – apa fegyelmezése.
126 Nem hallott fenyegetést: ti. nem hallott (soha) az apjától fenyegetést. Apja soha
nem fenyegette meg, nem rettentette el a rossztól.
127 Szorgosok: vö. a 10:4-hez fűzött lábjegyzettel!
128 Váltságdíja: földi értelemben. Jelentheti azt, hogy: A vagyona megmentheti valaki
életét, de az is igaz, hogy a szegényt nem zsarolják meg.

30
 12
A beteljesületlen reménység megbetegíti a szívet, de élet fája a
megvalósult kívánság!
13
Aki megveti az Igét, számon kéretik rajta129, de aki féli a parancsot,
viszonzást kap130.
14
A bölcs ember tanítása élet forrása, hogy elforduljanak a halál
csapdáitól.
15
A helyes előrelátás131 kedvező fogadtatást szerez, de a hűtlenek
útja változatlan.
16
Minden fortélyos okosan132 cselekszik, az ostoba azonban árasztja
magából a bolondságot.
17
A gonosz követ bajba kerül, a hűséges küldött azonban gyógyír.
18
A szegénység és a megvetettség hátat fordít a feddésnek133; aki
megőrzi az oktatást134, tekintélyre tesz szert135.
19
A beteljesült kívánság édes a léleknek, de utálatos az ostobáknak
elfordulni a rossztól.
20
Aki bölcsekkel jár, maga is bölcs lesz, de aki ostobákkal barátkozik,
rossz éri.
21
A bűnösöket üldözi a baj, az igazakat pedig a bőséges fizetség.
22
A jó ember örökséget hagy unokáira, de a bűnös ember vagyona az
igaz számára van fölhalmozva.
23
A szegények ugara bőségesen terem ennivalót; de van, aki igaz
ítélet híján tönkremegy.

129 Számon kéretik rajta: ti. kötelezve lesz kifizetni a büntetést.

130 Viszonzást kap: a héber jesullám szót (a sálam igéből) többféleképpen lehet
fordítani: ki lesz helyette fizetve, sőt: békeszövetség részese lesz.
131 Előrelátás: vagy: megfontoltság. Lásd még a Fontosabb fogalmak magyarázatában a
Megfontoltság címszót.
132 Okosan: vagy: tudatosan (bedáát).
133 A szegénység és a megvetettség hátat fordít a feddésnek: vagy: szegénység és
megvetettség: [azért van, mert] hátat fordít az oktatásnak.
134 Oktatást: a héber múszár szóhoz lásd az 1:2-höz fűzött lábjegyzetet.
135 Tekintélyre tesz szert: vagy: dicsőségben részesül.

31
 24
Aki visszafogja a pálcáját, gyűlöli a fiát; aki szereti, idejében
megfenyíti őt.
25
Az igaz addig eszik, amíg meg nem elégszik a lelke, de a gonoszok
hasa nem lakik jól.

14
1
Bölcsesség asszony felépítette a házát; Bolondság pedig saját
kezével rombolja le.
2
Egyenesen jár, aki féli az Urat, de elkanyarodnak az útjai annak, aki
megveti Őt.
3
A bolond szájában a kevélység pálcája van, a bölcseket azonban
megőrzi ajkuk.
4
Ha nincs jószág, tiszta a jászol, de a sok termés az ökör erejétől van.
5
A hűséges tanú nem hazudik, de hazugságot lehel a hamis tanú.
6
Bölcsességet keres a gúnyolódó, de nincs; az értelmesnek azonban
könnyű a tudomány.
7
Menj el az ostoba ember színe elől – mert nem ismerted meg a
tudomány ajkait.
8
A fortélyos ember bölcsessége: megérteni136 az ő útját; az ostobák
bolondsága pedig csalárd.
9
A bolondokat megcsúfolja a bűnért való áldozat, de az igazak
között jóakarat van.
10
A szív ismeri a lelke keserűségét; öröméből pedig nem részesül az
idegen.
11
A gonoszok háza megsemmisül, az igazak sátra pedig kivirágzik.
12
Van olyan út, amely egyenes az ember előtt; a vége azonban a halál
útjai.
13
Nevetés közben is megfájdul a szív, s az öröm végül szomorúságra
fordul.

136 Megérteni: még lehet: fölismerni; értelmezni.

32
 14
A saját útjából elégszik meg, akinek elfordult a szíve; a jó ember
azonban belülről137.
15
Az együgyű ember mindent138 elhisz, a fortélyos azonban ügyel a
lépteire.
16
A bölcs fél és kikerüli a rosszat; az ostoba ember azonban gőgös és
elbízza magát.
17
A hirtelen haragú bolondságot követ el; akinek gonosz tervei
vannak, gyűlöletes lesz.
18
Az együgyűek öröklik a bolondságot; a fortélyosok koronaként
helyezik föl a tudományt.
19
Meghajolnak a rosszak a jók előtt, s a gonoszok az igaz kapujában.
20
Még barátja előtt is gyűlöletes a szegény; a gazdagot sokan
szeretik.
21
Aki megveti embertársát, bűnt követ el; aki pedig könyörül a
nyomorulton, boldog.
22
Nemde akik rosszat terveznek, eltévednek? S a kegyelem és
igazság azoké, akik jót gondolnak ki.
23
Minden fáradságos munkából bővölködés139 lesz, de az ajkak
beszéde csak nélkülözéshez vezet.
24
A bölcsek koronája a gazdagságuk, az ostobák bolondsága pedig
—
bolondság.
25
Lelkeket ment meg az igaz tanú, s hazugságokat lehel a hamis.
26
Az Úr félelmében erős biztonság van, s fiai számára menedék lesz.
27
Az Úr félelme élet forrása, hogy elkerüljük a halál csapdáit.
28
A nép sokaságában van a király dicsősége; mikor elfogy a nemzet,
az a fejedelem romlása140.

137 Belülről: vagy: felülről.

138 Mindent: szó szerint: minden szót/dolgot.
139 Bővölködés: vagy: haszon, többlet.
140 Romlása: vagy: félelme, rettegése, ill. pusztulása.

33
 29
A türelem az értelem nagysága, a türelmetlenség141 pedig a
bolondságot emeli föl.
30
A test élete a gyógyító142 szív; s a csontok rothadása az irigység.
31
Aki a szegényt sanyargatja, annak Alkotóját gúnyolja ki: aki tiszteli
Őt, könyörül a szükségben lévőn.
32
Hitványsága miatt eltaszíttatik a gonosz; de az igaz a halálakor
menedékre lel143.
33
Az értelmes szívében megnyugszik a bölcsesség, de ami az
ostobákban van, kitudódik.
34
Az igazságosság fölemeli a nemzetet; a népek gyűlölködése bűn144.
35
A király jóindulattal van az előrelátó szolga iránt, de haragudni fog
a szégyenletesre.

15
1
A szelíd felelet elhárítja a haragot, de a sértő szó fölkelti az
indulatot.
2
A bölcsek nyelve jól szólja a tudományt, de az ostobák szája árasztja
a bolondságot.
3
Az Úr szeme mindenütt jelen van, szemmel tartja a rosszakat és a
jókat.
4
A gyógyító145 nyelv életnek fája; de a benne lévő fonákság146 törést
okoz a szellemben147.

141 Türelmetlenség: szó szerint: szellem kurtasága.

142 Gyógyító: még: megbocsátó, szelíd, vigasztaló, helyreállító.
143 Menedékre lel: vagy: bízik halálakor.
144 A népek gyűlölködése bűn: lehet másképp is fordítani: a népek irigysége
(esetleg mai szóval: elfogultsága) bűn.
145 Gyógyító: még: vigasztaló, helyreállító.
146 Fonákság: még: elcsúszás, csúsztatás, hízelgés.
147 De a benne lévő fonákság törést okoz a szellemben: ok-okozat a második
felében nem egyértelmű, ti. szó szerint így van a héberben: a benne lévő fonákság – seb
a szellemben.

34
 5
A bolond megveti apja feddését, de aki megőrzi a fenyítést,
fortélyos lesz.
6
Az igaz házában nagy vagyon van148; de a gonosz jövedelmét
veszteség éri.
7
A bölcsek ajka hinti a tudományt, de nem így a bolondok szíve!
8
A gonoszok áldozata utálatos az Úrnak; az igazak imája van
kedvére.
9
Utálat az Úrnak a gonosz útja; de az igazságosságot követőt szereti.
10
Fájdalmas büntetés éri az ösvényt elhagyókat; aki gyűlöli a feddést,
meghal.
11
A Seól és az Abaddon az Úr előtt vannak – hogyne volna az ember
fiainak szíve is!
12
Nem szereti a gúnyoló, ha megdorgálják: nem megy a bölcsekhez.
13
Az örvendező szív javára van az arcnak, a szív fájdalmától
azonban sebzett lesz a szellem.
14
Az értelmes szív keresi a tudományt; az ostobák szája azonban
bolondságot legel.
15
A szegénynek minden napja rossz; de a jó149 szív: szüntelen
lakodalom.
16
Jobb a kevés az Úr félelmében, mint a nagy vagyon, ha háborúság
jár vele.
17
Jobb egy tál főzelék, ahol szeretet van, mint a hizlalt borjú,
gyűlölettel.
18
A haragos ember viszályt szít, a türelmes pedig lecsillapítja a
veszekedést.
19
A lusta ember útja olyan, mint a szúrós tüskebokor, az igazak útja
pedig magasan ível150.

148 Az igaz házában nagy vagyon van: szó szerint: az igaz háza nagy érték.
149 Jó: vagy: vidám.
150 Magasan ível: szó szerint töltéssel elegyengetett, felemelt.

35
 20
A bölcs fiú örömet okoz apjának; az ostoba ember azonban
megveti anyját.
21
Öröm a bolondság annak, akinek hiányzik a szíve — az értelmes
ember azonban kiegyenesíti a lépteit.
22
Tanácskozás híján151 meghiúsulnak a tervek, de sok tanácsadó által
meg fog állni.
23
Az ember örömét leli szája feleletében; milyen jó a megfelelő
időben mondott szó152!
24
Fölfelé vezet az élet útja az előrelátó embernek, hogy elforduljon a
Seóltól, amely lent van.
25
A dölyfösök házát kigyomlálja az Úr, s megerősíti az
özvegyasszony határát.
26
Utálatosak az Úrnak a gonosz gondolatok; s tiszták a kellemes
szavak.
27
Saját házát keveri bajba, aki jogtalansággal szerez vagyont; aki
gyűlöli a vesztegetést, élni fog.
28
Az igaz ember szíve megfontolja, hogy mit válaszoljon, de a
gonoszok szája árasztja a hitványságot.
29
Távol van az Úr a gonoszoktól; az igazak imáját hallgatja meg.
30
A fénylő szemek megörvendeztetik a szívet; a jó hír hallása
hizlalja153 a csontokat.
31
Az a fül, amelyik az élet feddését hallgatja, a bölcsek között marad.
32
Aki nem törődik az intéssel, saját lelkét veti meg; de aki hallgat a
fenyítésre, szívre tesz szert.
33
Az Úrnak félelme: a bölcsesség tanítása154; és a dicsőség előtt alázat
van.

151 Tanácskozás híján: vagy: meghitt közösség/titok/bizalmas beszélgetés híján.

152 Szó: másik lehetőség: Ige.
153 Hizlalja: vagy: beolajozza, (belülről) megerősíti.
154 Tanítása: vagy: feddése.

36
16
1
Az emberre tartozik a szív előkészítése155, s az Úrtól jön a
nyelv felelete.
2
Az ember minden útja tiszta a maga szemében; de a szellemek
vizsgálója az Úr.
3
Gördítsd az Úrra tennivalóidat; s megvalósulnak elgondolásaid!
4
Az Úr mindent a maga céljára készített; a gonoszt is a veszedelem
napjára.
5
Utálatos az Úrnak minden felfuvalkodott szív: kezemet adom rá,
hogy nem marad büntetlen!
6
Kegyelem és igazság által nyer engesztelést a bűn; az Úr félelmében
van a rossztól való elfordulás.
7
Ha az Úr jóindulattal van egy embernek az útjai iránt, még az
ellenségeit is kibékíti vele.
8
Jobb a kevés igazságossággal, mint a sok jövedelem törvényesség
híján.
9
Az ember szíve meggondolja az útját, s az Úr az, aki megerősíti a
lépteit.
10
Jóslat156 van a király ajkán, nem dönt157 az ítéletben igazságtalanul.
11
Az egyensúly és a pontos mérleg az Úré; az Ő műve az összes
súlymérték158.
12
Utálatos a királyoknak gonoszt cselekedni, mert igazságosság által
áll biztosan a trón.
13
A király az igaz ajkú felé van jóindulattal; aki egyenesen szól, azt
szereti.
14
A király haragja: a halál követei, de a bölcs ember kiengeszteli azt.
15
A király arcának fényében élet van; jóindulata olyan, mint a kései
eső159 fellege.

155 Előkészítése: szó szerint: elrendezése.

156 Jóslat: ez az egyetlen hely a keszem szó pozitív értelmű használatára.
157 Nem dönt: vagy: ne döntsön.
158 Súlymérték: szó szerint: a súlykészlet kövei.

37
 16
Bölcsességet szerezni — mennyivel jobb az aranynál! S értelmet
szerezni — kívánatosabb az ezüstnél160.
17
Az igazak ösvénye: elfordulás161 a rossztól. Aki vigyáz a lelkére,
megőrzi az útját!
18
Az összetöretés előtt kevélység van, s a botlás előtt felfuvalkodott
szellem.
19
Jobb alázatos szellemmel együtt lenni a szegényekkel162, mint
zsákmányt osztani a kevélyekkel.
20
Aki figyel az Igére163, jót talál; aki bízik az Úrban, boldog.
21
A bölcs szívűt értelmesnek nevezik; az édes ajkú164 gyarapítja a
tanulságot.
22
Élet forrása az embernek saját előrelátása; a bolondokat
megfenyíteni165 — bolondság.
23
A bölcs szívű megfontoltan szól, ajkain gyarapítja a tanulságot.
24
Lépesméz a kedves szavak; édes a léleknek, gyógyír a csontoknak.
25
Van olyan út, amely egyenesnek tűnik az ember előtt; végül
azonban a halál útjai.
26
A szenvedő lélek magának köszönheti szenvedését, mert saját szája
kényszeríti rá.166
27
Beliál embere bajt ás ki; ajkain mintha perzselő tűz lenne.
28
A visszás ember viszályt szít; a fölháborodott ember 167 elválasztja a
barátot168.

159 Kései eső: azaz tavaszi eső.

160 Kívánatosabb az ezüstnél: vagy: jobb választás a pénznél.
161 Elfordulás: vagy: eltávolodni.
162 Szegényekkel: vagy: alázatosokkal.
163 Figyel az Igére: vagy: figyel a szóra, ill. körültekintő a dolgában.
164 Édes ajkú: akinek ajkain édes a beszéd: „...többet fognak fel, ha élvezetes a
beszéd.
165 A bolondokat megfenyíteni: vagy akár: a bolondok feddése.
166 A szenvedő lélek…: vagy: A fáradságos munkát végző lélek maga miatt fáradozott,
mert szája kényszeríti őt rá.

38
 29
Az erőszakos ember félrevezeti a másikat, nem jó útra viszi őt.
30
Aki lehunyja a szemét, hogy álnokságot gondoljon ki; aki
összeszorítja a száját, már meg is tette a rosszat.
31
Dicsőséges korona az idős kor; az igazságosság útján található.
32
Jobb a türelmes a hősnél, s jobb az, aki uralkodik az indulatán169,
mint aki várost foglal el.
33
A kebelben vetik a sorsot, s az Úrtól van összes ítélete.170

17
1
Jobb a száraz falat békességgel, mint az a ház, amely a
viszály tulkaival van tele.
2
Az előrelátó szolga uralkodni fog a szégyenletes fiún, s a fivérek
között osztozik az örökségen.
3
Az olvasztótégely az ezüstnek, a kemence az aranynak van; a
szíveket pedig az Úr próbálja meg.
4
A gonosztevő a csalárd ajakra figyel, a hazug a romlást hozó
nyelvre hallgat.
5
Aki gúnyolja a szegényt, Alkotóját ócsárolja; aki kárörvendő, nem
marad büntetlenül.
6
A vének koronája az unokák; s a fiak dicsősége: apáik.
7
Nem illik a züllötthöz171 a bő beszéd — hogy illene a nemeshez172 a
hazug ajak!
8
Drágakő az ajándék tulajdonosa szemében: amerre csak fordul,
szerencsés lesz.

167 Fölháborodott ember: lehet még: nyugtalan, izgága, felindult, felbőszült.

168 Barátot: lehet még: vezetőt, családfőt; finom, gyengéd (embert) (héberül allúf).
169 Indulatán: vagy: szellemén.
170 A kebelben vetik…: Szabadabban: A bensőben születnek meg a döntések, de
mindegyikről az Úr határoz. Vagyis kb.: „Ember tervez, Isten végez.”
171 Züllötthöz: héberül nábál: istentelen, bunkó, otromba, faragatlan.
172 Nemeshez: héberül nádív. Lehet erkölcsi értelemben (készséges, nagylelkű; a
szabad akaratból történő adás kapcsolódik hozzá), illetve lehet rang is: fejedelem,
elöljáró.

39
 9
Elfedezi a vétket, aki szeretetet keres; de aki ismételten
előhozakodik valamivel, elszakítja a barátot.
10
Hathatósabb az eszes elrettentése173, mint százszor elverni az
ostobát.
11
Csak lázadást174 keres a gonosz; s kegyetlen követ175 küldetik
hozzá.
12
Találjon inkább az emberre a bocsától megfosztott medve, de ne az
ostoba, amikor bolondozik!
13
Aki rosszal fizet a jóért, nem hagyja el a baj a házát.
14
Árvizet szabadít el, aki elkezdi a veszekedést; ezért mielőtt
elmérgesedne a viszály, állj el tőle!
15
Aki igaznak nyilvánítja a gonoszt és gonosznak az igazat:
mindketten utálatosak az Úrnak.
16
Ugyan miért van az ostoba kezében a vételár, hogy bölcsességet
vegyen, amikor nincs neki szíve?
17
Mindig szeret a barát, s a testvér a nyomorúság idején születik176.
18
Az ember, akinek hiányzik a szíve, mások kezébe csap: kezességet
vállal társa előtt.
19
A vétket177 szereti, aki szereti a veszekedést; aki megmagasítja a
kapuját178, romlást keres.
20
Aki a szívében elvetemült, nem talál jót; és aki visszás nyelvű,
bajba kerül.
21
Aki ostoba gyereket nemz, szomorúsága lesz az; nem örül a
bolond179 apja.

173 Hathatósabb az eszes elrettentése: szó szerint: mélyebben hatol az elrettentés az

eszesbe. A geárá rossztól való eltiltást, elijesztést, fenyegetést jelent.
174 Lázadást: a merí keserűség is lehet.
175 Követ: vagy: angyal (málákh).
176 S a testvér a nyomorúság idején születik: esetleg: de testvérré a nyomorúság
idején születik.
177 Vétket: vagy: büntetést (pesá).
178 Aki megmagasítja a kapuját: a mondat első fele alapján ezt vetekedésből teszi.

40
 22
Az örvendező szív előmozdítja a gyógyulást180, de a sebzett
szellem kiszárítja a csontokat.
23
Ajándékot vesz elő kebléből a gonosz, hogy elfordítsa az ítélet
ösvényeit.
24
Az értelmes ember szeme előtt ott van a bölcsesség; az ostoba
ember szeme a föld határán jár.
25
Harag az apja számára az ostoba fiú, s keserűség az anyjának.
26
Az igazat még megbírságolni sem jó, sem megütni a nemeseket
jogtalanul.
27
Tartózkodó a beszédben, aki ismeri a tudományt; s a higgadt
szellemű értelmes ember.
28
Hogyha hallgat, a bolondot is bölcsnek tartják; ha nem nyitja ki a
száját, értelmes embernek.

18
1
Kívánságát követi az elszakadt181 ember, minden hasznos
bölcsesség ellen tombol.
2
Nem gyönyörködik az ostoba az értelemben, csak abban, hogy a
szíve nyilvánvalóvá legyen.
3
Ha jön a gonosz, jön a megvetés is; becsmérléssel a gyalázat.
4
Mély vizek az ember szájának szavai; áradó folyó, bölcsesség
forrása.
5
Nem jó, ha kivételeznek a gonosszal, hogy az igazat hátrányosan
ítéljék.
6
Az ostoba ember beszéde vitába torkollik, s szája ütések után kiált.
7
Az ostoba ember szája az ő veszedelme, s ajka csapda a lelkének.
8
A pletykás ember szavai olyanok, mint az édes falatok, s egészen a
bensőig182 hatolnak.

179 Bolond: Lásd a 7. vershez fűzött lábjegyzetet.

180 Gyógyulást: szó szerint: kötés eltávolítását (géhá).
181 Elszakadt: elkülönült ember; esetleg: különc, „ magának való ember” .
182 Bensőig: szó szerint: a has rekeszeiig.

41
 10
Erős torony az Úr neve; befut az igaz és magasba emeltetik.
11
A gazdag ember vagyona az ő erős városa; mint egy roppant kőfal
— az ő képzeletében.
12
Az összetöretés előtt felfuvalkodik az ember szíve — a dicsőség
előtt alázat van.
13
Aki előbb válaszol, mint ahogy hallaná a kérdést, bolondság és
szégyen őrá nézve.
14
Az ember szelleme kibírja a maga betegségét183, de az összetört
szellemet ki viseli el?
15
Az értelmes szív tudást szerez, a bölcsek füle keresi a tanítást.
16
Az ember ajándéka teret ad neki, s a nagyok elé vezeti őt.
17
Az az igaz, aki első a perben, míg el nem jön a másik, s ki nem
kérdezi őt.
18
Viszályoknak véget vet a sorsvetés, és erőseket választ szét.
19
Ha egy testvér ellen vétkeznek, az egy erődített városnál is
megközelíthetetlenebb184 lesz; a veszekedések olyanok, mint a palota
retesze.
20
A szája beszédével lakik jól a bensője, s ami az ajkain kijön, azzal
elégszik meg az ember.
21
Élet és halál a nyelv hatalmában van, s ki melyiket szereti, olyan
gyümölcsöt fog enni!
22
Jót talált, aki feleséget talált; kieszközölte az Úr jóindulatát185.
23
A szegény könyörög a kegyelemért, a gazdag pedig kemény
szavakkal válaszol.
24
Aki sokak barátja, sokfelé szakad,186 de van olyan szerető barát, aki
ragaszkodóbb a testvérnél.

183 Betegségét: vagy: gyengeségét.

184 Erődített városnál is megközelíthetetlenebb: a héber tömörebb: az erős
városnál. A kifejezést így is le lehet fordítani: a sértett testvér az erődített városnál is
zárkózottabb.
185 Jóindulatát: vagy: tetszését.

42
19
1
Jobb, ha valaki szegény, de tökéletességben jár, mint a
visszás ajkú — mert ő ostoba187.
2
Bizony, a lélek nem jó tudomány nélkül — aki pedig a lábával siet,
célt téveszt188.
3
Az ember saját bolondsága viszi félre az útját, de az Úrra haragszik
meg a szíve.
4
A vagyon megszaporítja a barátokat, de a szegény elszakad a
barátjától.
5
A hamis tanú nem marad büntetés nélkül, és aki hazugságokat
lehel, nem menekül meg.
6
Sokan keresik a nagylelkű ember189 kegyét190, s mindenki
barátkozik az ajándékozóval.
7
A szegényt minden testvére gyűlöli, sőt, a barátai is eltávolodnak
tőle; szavakkal üldözi őket, de ők már ott sincsenek.
8
Aki szívre tesz szert, szereti a maga lelkét: aki megőrzi az értelmet,
rátalál a jóra.
9
A hamis tanú nem marad büntetés nélkül, aki pedig hazugságokat
lehel, elvész.

186 Aki sokak barátja, sokfelé szakad: A héber kifejezésnek (ís réim lehitróéá)
többféle fordítása lehetséges. A fenti a ráá eltör, darabokra tör szóból indul ki; másik
lehetőség: a ráá gonosz, rossz alapján, illetve ha ís helyett jést olvasunk a Septuaginta
és a Targumok alapján, lehetséges fordítás: vannak társak arra, hogy rosszul járjunk
(IMIT). Így: „Vannak társak a megrontásra” ha mindkét árnyalatot és a hangzásbeli
hasonlóságot is figyelembe vesszük. Mások a ráá gyökből (társul valakivel)
magyarázzák, ez esetben lehetséges fordítása: Vannak barátok a haverkodásra…
187 Mert ő ostoba: vagy: aki [ráadásul] ostoba.
188 Célt téveszt: vagy: vétkezik (hátá).
189 Nagylelkű ember: Lásd a 17:7-hez fűzött lábjegyzetet.
190 Kegyét: szó szerint: arcát. Az arc a személyt, a személyes jelenlétet jelenti. Az „arc
megkeresése” a héberben a személy felkeresését, a közvetlen találkozás keresését jelenti.
Sokan megkeresik a nagylelkű embert.

43
 10
Nem illik az ostobához a gyönyörűség; hát még a szolgához, hogy
fejedelmeken uralkodjék!
11
Az ember megfontoltsága türelmessé teszi őt, s dicsősége, ha elnézi
a vétket.
12
Mint a fiatal oroszlán bömbölése, olyan a király haragja; s mint a
harmat a füvön, olyan a jóindulata.
13
Veszedelem az apjának az ostoba fiú; szüntelen csepegés a
házsártos feleség.
14
A ház és a vagyon az apáktól száll örökül — de az Úrtól van az
eszes feleség.
15
A lustaság mély álomba merít; a tétlen lélek éhen marad.
16
Aki megtartja a parancsot, megtartja a lelkét; de aki megveti annak
útjait, meghal.
17
Az Úrnak ad kölcsön, aki könyörül a szegényen, s Ő viszonozni
fogja neki.
18
Fenyítsd meg a fiadat, mert van még remény; de arra ne
vetemedj191, hogy megöljed!
19
A nagyharagú viselje büntetését, mert ha megszabadítod, csak
fokozod a bajt192.
20
Halld meg a tanácsot, fogadd el a feddést, hogy bölcs légy a
jövőben193!
21
Sok gondolat van az ember szívében, de az Úr tanácsa az, amely
meg fog állni.
22
Az ember kívánsága az, hogy irgalmat kapjon194; jobb a szegény a
hazug embernél.

191 Ne vetemedj: szó szerint ne vigyen rá a lelked (tisszá nafsó).

192 Fokozod a bajt: másik értelmezés: újra meg kell büntetned; akkor még ismételni
fogod.
193 A jövőben: vagy: életed végén.
194 Hogy irgalmat kapjon (vagy: szeressék): másik lehetőség: az embertől azt kívánják,
hogy irgalmas legyen.

44
 23
Az istenfélelem életre vezet; megelégedetten tölti az éjt, nem
kéretik rajta számon rossz.
24
A lusta a tálba dugja a kezét, de a szájához már nem emeli fel.
25
Ha a gúnyolódót ütöd, az együgyű lesz okos; ha megfedded az
értelmest, megérti a tudományt.
26
Apjára támad és elüldözi anyját a szégyenteljes, gyalázatos fiú.
27
Ne hallgasd tovább, fiam, az olyan tanítást, amely eltérít téged a
tudomány szavaitól!
28
Beliál195 tanúja csúfot űz az igaz ítéletből196; a gonoszok szája
habzsolja a hitványságot.
29
Készen áll a gúnyolóknak a büntetések, s az ütlegek az ostobák
hátának.

20
1
A bor megcsúfol, a must háborog — aki ezektől tántorog,
nem lesz bölcs!
2
Mint az oroszlán morgása, olyan a király ijesztése: aki felingerli,
vétkezik a maga lelke ellen.
3
Az embernek dicsőségét szolgálja, ha eláll a vitától; de minden
bolond belehergeli magát.
4
A hűvös idő197 miatt nem szánt a rest; keresné nyáron a termést, de
nincs.
5
Mély vizek a tanács az ember szívében: az értelmes ember kimeri
azt.
6
Sokakat hív az ember jótevőjének; de hűséges természetű embert198
ki talál?

195 Beliál: lásd a 6:12 vershez fűzött lábjegyzetet.

196 Az igaz ítéletből: vagy (eszkatologikus értelemben): az ítéletből. Mispát ítéletet és
igaz ítéletet is jelent.
197 Hűvös idő: a hóref alapjelentése: ősz.
198 Hűséges természetű embert: szó szerint: hűségek embere. A többesszám
felsőfokot is kifejezhet: teljesen hűséges, tökéletesen megbízható.

45
 7
Ha egy igaz ember a maga tökéletességében jár, boldogok lesznek
utódai.
8
Az ítélőszéken ülő király szerteszór a szemével minden gonoszt.
9
Ki mondhatja azt: „megtisztítottam a szívemet, kitisztítottam belőle
bűneimet”?
10
Kétféle súly és kétféle mérőedény: az Úr utálata mind a kettő.
11
Bizony a cselekedeteiből kiderül a fiatalról, hogy vajon tiszta-e,
helyes-e, amit tesz.
12
Halló fül és látó szem: az Úr alkotta mindkettőt.
13
Ne szeresd az álmot, nehogy megfosztass örökségedtől; nyisd föl a
szemed, hogy jóllakhass kenyérrel!
14
„Vacak, vacak!” — mondja a vevő; de távozóban dicsekedik vele.
15
Van arany és sokféle igazgyöngy; a tudós ajak drága ékszer.
16
Vedd el a ruháját, mert kezes lett egy ismeretlenért, s egy idegen
nőért kötelezte el magát!
17
Édes az embernek a hazugság kenyere, de utána kavicsokkal telik
meg a szája.
18
Tanáccsal készíts terveket, s útmutatásokkal folytass háborút!
19
Felfedi a titkot, aki pletykálkodva jár; a meggondolatlan
beszédűvel ne vállalj közösséget!
20
Aki megátkozza apját vagy anyját, kialszik a lámpása a legnagyobb
sötétségben.
21
A korán kívánt örökség később nem áldatik meg.199
22
Ne mondd ezt: „Hadd fizessem vissza neki a rosszat!” Várj az
Úrra, s Ő megszabadít téged.
23
Az Úr utálata a kétféle súly, a hamis mérleg nem jó.
24
Az Úrtól vannak a férfi léptei; az ember mit ért meg a maga
útjából?

199 A korán kívánt…: vagy: Az az örökség, amit az elején sürgetnek, a végén sem áldatik
meg.

46
 25
Csapda az ember számára hirtelen kimondani: „Szent”, s azután
meggondolni a fogadalmat.
26
Szétszórja a gonoszokat a bölcs király, kereket fordít rájuk.
27
Az Úrtól való lámpás az ember szelleme200, amely kikutatja a benső
összes rekeszét201.
28
Kegyelem és igazság óvja meg a királyt, s kegyelem által
rendíthetetlen a trónja.
29
Az ifjak ékessége az erejük, s a vének dísze az idős koruk.
30
Az ütések által keletkezett hurkák eltakarítják a rosszat, s a verések
a benső részeit hatolnak.

21
1
Vízfolyás202 a király szíve az Úr kezében; arra tereli, amerre
tetszik neki.
2
Az embernek minden útja egyenes a maga szemében, de az Úr
vizsgálja meg203 a szíveket.
3
Az igazságosság és a jog gyakorlása becsesebb az Úrnak az
égőáldozatnál.
4
A magasba emelt szemek, a kevély szív és a gonoszok szántása204
bűn.
5
A szorgalmas ember gondolatai bizonyosan bővölködéshez
vezetnek, de mindaz, aki kapkod, bizonyosan szűkölködni fog.
6
A hazug nyelvvel történő kincsszerzés – a halált keresők szélfútta
hiábavalósága.

200 Szelleme: Itt a héberben a nesámá szó szerepel (l. még pl. 1Móz 2:7).
201 Rekeszét: szó szerint: szobáját, helyiségét, kamráját. Vö. 18:8 és 20:30.
202 Vízfolyás: szó szerint: csatorna.
203 Vizsgálja meg: szó szerint: méricskéli, megbecsüli, hozzáméri a mércéhez.
204 Szántása: A szántás alapvető munka, így jelképez bármely cselekvést, azaz „a
gonoszoknak minden cselekedete bűn”. A héber nír szó jelentheti azt is: lámpája. Ez
utóbbival így értelmezhető a mondat: A magasba emelt szemek, a kevély szív — ez
világít rá a gonoszok bűnére.

47
 7
A gonoszokra jövő veszedelem meg fogja őket rettenteni, mert
vonakodtak ítéletet gyakorolni.
8
Kanyargós az ember útja és ferde205, de a tiszta ember cselekedete
igaz.
9
Jobb a tető ormán lakni, mint házsártos feleséggel206 egy házban.
10
A gonosz ember lelke rosszat kíván, nem nyer előtte irgalmat a
másik.
11
A gúnyoló kárán tanul bölcsességet az együgyű; a bölcset figyelve
szerez tudományt.
12
Az igaz ember szemmel tartja a gonosz házát; a gonoszokat a baj
felé fordítja.
13
Aki befogja a fülét a szegény kiáltására, ő is kiált majd, de nem kap
választ.
14
A titokban adott ajándék lecsillapítja a haragot, s a kebelben207
tartott vesztegetés a heves indulatot.
15
Öröm az igaznak ítéletet gyakorolni, de rettenet azoknak, akik
gonoszságot cselekednek.
16
Az az ember, aki letéved a megfontoltság útjáról, az árnyak
gyülekezetében lel nyugalomra.
17
Szűkölködő ember, aki szereti az örömöt; aki szereti a bort és az
olajat, nem gazdagszik meg.
18
Váltságdíj az igazak helyett a gonosz, s az egyenesek helyett a
hűtlen.
19
Jobb sivatagos földön lakni, mint egy veszekedős és haragos
természetű asszonnyal.
20
Kívánatos kincs, valamint olaj van a bölcs lakóhelyén; az ostoba
ember pedig felhabzsolja.

205 Ferde: szó szerint: eltért (ti. a Törvénytől), elidegenedett.

206 Házsártos feleséggel: szó szerint: veszekedések asszonyával.
207 Kebelben: A kebel a ruha belső zsebének felelt meg.

48
 21
Aki az igazságosságot és a kegyelmet követi, életet, igazságosságot
és dicsőséget talál.
22
A hősök városába fölmegy a bölcs, és lerombolja biztonsága erejét.
23
Aki megőrzi a száját és a nyelvét, megőrzi a szorongattatásoktól a
lelkét.
24
A fennhéjázó, szemtelen embernek gúnyolódó a neve: gőgjének
indulatában cselekszik.
25
A lusta embert megöli a kívánsága, mert a keze nem akar
cselekedni. 26Egész nap epekedve kívánkozik — az igaz pedig ad,
nem tartja vissza.
27
A gonoszok áldozata utálat; hát még amikor gonosz szándékkal
viszi!
28
A hazug tanú elvész; de a fültanú208 maradandót szól.
29
Megkeményíti tekintetét209 a gonosz, de az igaz ember az, aki
előkészíti az útját.
30
Nincs bölcsesség, nincs értelem, nincs tanács az Úr ellen210.
31
Készen áll a ló a háború napjára – de az Úré a győzelem211.

22
1
Többet ér a hírnév a nagy gazdagságnál, s az ezüstnél vagy
aranynál a jó fogadtatás212.
2
Gazdag és szegény összetalálkoznak213 – mindnyájuk alkotója az
Úr.
3
A fortélyos ember látja a bajt s elrejtőzik; az együgyűek
továbbhaladnak és kárt vallanak.

208 Fültanú: szó szerint: halló, hallgató.

209 Megkeményíti tekintetét: ti. arcátlanul viselkedik, nincs tekintettel senkire.
210 Az Úr ellen: esetleg: az Úr előtt.
211 Győzelem: vagy: szabadítás (tesuá).
212 Jó fogadtatás: a héberben hén tóv: jó kedvesség, tetszés. Lásd még a Fontosabb
fogalmak magyarázatában a Kedvesség szót.
213 Összetalálkoznak: abban is találkoznak/az bennük a közös, hogy…

49
 4
Az alázatosság nyomában jár az Úr félelme; a gazdagság, a dicsőség
és az élet. 214
5
Tövis és csapda van a tekervényes úton; aki vigyáz a lelkére, távol
tartja magát azoktól.
6
Neveld a fiatalt az ő útjának megfelelően215: még idős korában sem
tér el attól.
7
A gazdag uralkodik a szegényeken, s a kölcsönkérő szolgája a
kölcsönadónak.
8
Aki jogtalanságot vet, veszedelmet arat; s haragjának pálcája
megsemmisül.
9
A jóságos szemű ember lesz áldott, mert adott kenyeréből a
szegénynek.
10
Űzd el a gúnyolódót, s elmegy a viszály is, és megszűnik a
perlekedés és a becsmérlés.
11
Aki a tiszta szívet szereti, kedves beszédű, s barátja a király216.
12
Az Úr szemei megőrzik a tudományt, s meghiúsítja a hűtlen ember
szavait217.
13
Így szól a lusta: „Oroszlán van odakinn! Megölne engem az
utcákon!”
14
Mély kút az idegen nők szája: akire megharagszik az Úr, az esik
oda.
15
A bolondság hozzá van kötve a fiatal szívéhez: a fenyítő pálca
távolítja el tőle.
16
Aki sanyargatja a nyomorultat, hogy a sajátját gyarapítsa, s a
gazdagnak ad — mégis szükségbe kerül.

214 Az alázatosság…: A verset esetleg így is lehet tagolni: Az alázatosság és az Úr

félelme nyomában jár a gazdagság, a dicsőség és az élet.
215 Útjának megfelelően: a képességeinek és életkorának megfelelő módszert is
jelentheti. Az út valami elérésének módját is kifejezi.
216 Kedves beszédű, s barátja a király: vagy: …és kedves beszédű, annak barátja a
király.
217 Szavait: vagy: dolgait (dávár).

50
 17
Fordítsd ide a füledet és hallgasd a bölcsek szavait! A szívedet add
a tudományomra! 18Mert gyönyörűségesek, ha megőrzöd őket a
bensődben, mind készen áll az ajkadon.
19
Hogy az Úrban legyen a bizodalmad, erre tanítottalak meg téged.
Igen, téged!
20
Nem írtam én neked eddig is218 jó tanácsokat és tudományt?21
Hogy tudtodra adjam az igazság beszédének változhatatlan voltát219,
hogy igaz szavakat220 vihess válaszul elküldőidnek221!
22
Ne fosztogasd a nyomorultat, hiszen nyomorult ő! Ne tedd tönkre
a szegényt a kapuban! 23Mert az Úr fog perelni értük, s kifosztójukat
megfosztja az élettől.
24
Ne barátkozz haragos emberrel, és mérges emberhez ne menj,
25
nehogy eltanuld ösvényeit, s csapdát állíts a lelkednek!
26
Ne légy azok között, akik tenyérbe csapnak, akik kezességet
vállalnak! 27Mert ha nincs miből törlesztened, miért vegye el alólad az
ágyadat222?
28
Ne változtasd meg az örök223 határt, melyet őseid jelöltek ki!
29
Láttál már a munkájában serény embert? Királyok előtt fog állni,
nem marad a szürke emberek között.

23
1
Ha leülsz enni az uralkodóval, figyelj oda nagyon,224 ki van
előtted, 2s tegyél kést a torkodra, ha nagy étvágyú vagy! 3Ne

218 Eddig is: szó szerint: tegnapelőtt.

219 Változhatatlan voltát: a kóst a változhatatlan, megdönthetetlen; elfogulatlan,
pártatlan igazságot fejezi ki.
220 Igaz szavakat: vagy: a hűség szavait (amárím emet).
221 Elküldőidnek: vagy: akik veled üzennek.
222 Miért vegye el alólad az ágyadat: ti. a másik személy adósságának törlesztése
végett elárverezik.
223 Örök: még: ősi, réges-régi.
224 Figyelj oda nagyon: a kifejezés a bin igét (Lásd A fontosabb fogalmak
magyarázatában az Értelem címszót) használja (bín távín), tehát kb. „tudjál
disztingválni/különbséget tenni”.

51
kívánd meg a finomságait, mert hazug étek az!
4
Ne fáradj azon, hogy meggazdagodj, vesd ki a gondolataidból!
5
Szemet vetsz rá, s már nincs is; szárnyra kapott, mint a sas, és
elrepült az égbe.
6
Ne egyed a gonosz szemű225 ember kenyerét, ne kívánd meg
finomságait! 7Mert olyan, mintha a lelke mélyén számolgatna; „egyél,
igyál!” – mondja, de a szíve nincs veled! 8A falatot, amit ettél,
kihányod, s kedves szavaid kárba vesztek.
9
Az ostobához ne szólj, mert le fogja nézni a szavaidban lévő
okosságot226.
10
Ne változtasd meg az örök határt, s az árvák birtokára ne menj,
11
mert a megváltójuk erős, s ő fogja perüket lefolytatni ellened.
12
Vidd oda szívedet az intéshez, s füledet a tudomány szavaihoz!
13
Ne vond meg a fiataltól a fenyítést; ha megütöd a pálcával, nem hal
bele. 14Te megütöd a pálcával, s lelkét a Seóltól mented meg!
15
Fiam! Ha bölcs a szíved, az én szívem is örül, 16s ujjong a vesém,
mikor jól beszél az ajkad.
17
Ne irigykedjen szíved a bűnösökre, hanem az Úrnak félelmében
légy egész nap! 18Mert lesz még folytatás, s reményed nem vágatik ki!
19
Hallgass most ide, fiam, és légy bölcs; egyenesen irányítsad
szívedet az úton! 20Ne legyél a borozókkal, s azok között, akik bőven
tömik magukba a húst! 21Mert aki dáridózik és dőzsöl, elvész az
öröksége, s rongyokba öltöztet a szunnyadás.
22
Hallgass apádra, aki nemzett téged, s ne vesd meg anyádat, amikor
idős lesz!
23
Igazságot szerezz és ne add el; és bölcsességet, feddő szót és
értelmet!
24
Vigadozva ujjong az igaz apja, s a bölcs szülője örül a fiának.

225 Gonosz szemű: irigy. Ellentéte a jóságos szemű, azaz irgalmas ember (22:9).
226 Okosságot: vagy: megfontoltságot, előrelátást.

52
 25
Örüljön apád és anyád, s ujjongjon szülőanyád!
26
Add nekem, fiam, szívedet; szemed útjaimban gyönyörködjön!
27
Mert mély verem a parázna asszony, és szűk kút az idegen nő.
28
Bizony olyan, mint aki zsákmányra les: a hűtlenek számát gyarapítja
az emberek között.
29
Kié a jaj? Kié a baj? Kié a viszály? Kié a panasz? Kié az értelmetlen
sebek? Kié a zavaros szemek? 30Azoké, akik a boroskancsó fölött
merengenek, s akik indulnak, hogy egy kis italhoz227 jussanak. 31Ne
nézd a bort, hogyan piroslik, s hogyan csillog a pohárban, mert
könnyedén lecsúszik a torkodon, 32de végül megmar, mint a kígyó,
megcsíp, mint a vipera; 33a szemed idegen nőket néz, s a szíved
elvetemült dolgokat szól, 34s olyan lettél, mint akinek mindegy, hogy
a tenger mélyén fekszik, vagy az árboc tetején fekszik228! 35„Ütöttek
engem, de nem fájt, vertek, de nem éreztem: amikor magamhoz térek,
megint kérek még!”

24
1
Ne irigykedj a rossz emberekre, s ne kívánj köztük lenni,
2
mert pusztító dolgokat gondol ki a szívük, s keserveset szól
szájuk.
3
Bölcsesség által épül fel a ház, értelem által nyer alapot, 4és
tudomány által telnek meg a szobák mindenféle drága, szép kinccsel.
5
A bölcs férfi jó erőben van, az okos ember erőtől duzzad. 6Mert
irányítással229 nyerhetsz háborút, s győzelmet sok tanácsadó által.
7
Magas a bolondnak a bölcsesség, nem nyitja meg a kapuban230 a
száját.

227 Egy kis italhoz: szó szerint kevert ital, „koktél”.

228 Mint aki[nek mindegy, hogy]…: Mindegy, milyen veszélyben forog, bárhol
lefekszik, és semmit nem érez.
229 Irányítással: vagy: tervezéssel.
230 A kapuban: a döntések, tanácskozások helye volt a városban, ahol a
nyilvánosság elé került az ember.

53
 8
Aki eltervezi, hogy ártani fog, rosszakarónak hívják.
9
Bolondságon gondolkozni bűn; utálatos az ember előtt a
gúnyolódó.
10
Ha gyengének bizonyultál a nyomorúság napján, szűkös az erőd.
11
Mentsd meg azokat, akik a halálba vitetnek; akik megöletésre
tántorognak, bárcsak visszatartanád! 12Mert azt mondod majd: „Íme,
nem tudtuk ezt!” De aki a szíveket vizsgálja, nemde Ő látja?! Aki a
lelkedet őrzi, Ő tudja; és mindenkinek a cselekedete szerint fizet.
13
Egyél, fiam, mézet, mert jó az; s lépesmézet, amely édes az
ínyednek; 14tudd meg, hogy ugyanilyen a bölcsesség a lelkednek: ha
megtaláltad, van jövőd231, és reménységed nem vágattatik ki!
15
Ne less rossz szándékkal az igaz lakhelyére, ne foszd ki szállását232!
16
Mert hétszer elesik az igaz, de fölkel; a gonoszok azonban
megbotlanak a gonoszságban.
17
Ha elesik az ellenséged, ne örülj! Botlásán ne ujjongjon szíved!
18
Nehogy meglássa az Úr, és gonosz legyen a szemében; s elfordítsa
róla haragját.
19
Ne légy haragos azok miatt, akik rosszat tesznek, ne irigykedj a
gonoszokra, 20mert nincs jövője233 a bűnösnek; a gonosz ember
lámpása kialszik.
21
Féld az Urat, fiam, és a királyt; ne keveredj azok közé, akik
másképpen tesznek,22mert hirtelen támad tőlük a veszedelem; a
kettejüktől jövő csapást234 ki ismeri?!

23
Ezek is a bölcsek mondásai235: nem jó a személyválogatás az
igazságtételben.24Aki azt mondja a gonosznak: „Igaz vagy!”,

231 Jövőd: az aharít utolsó [napot] is jelent.

232 Lakhelyére … szállását: náve a legelőhellyel kapcsolatos, révec a leheveréssel,
lepihenéssel.
233 Jövője: lásd a 14. vershez fűzött lábjegyzetet!
234 Csapást: vagy: romlást, veszedelmet.

54
megátkozzák a népek, felháborodnak rajta a nemzetek. 25Azoknak
azonban, akik megfenyítik őket, jó dolguk lesz, őket éri a jók áldása236.
26
Ajkakat csókol az, aki helyes feleletet ad.
27
Végezd el kint a munkádat, légy készen a mezőn, s csak azután
építsd a házadat!
28
Ne légy ok nélkül tanú az embertársad ellen: félrevezeted-e őt a
száddal? 29Ne mondd ezt: „Ahogy ő tett velem, én is úgy teszek vele,
cselekedete szerint fizetek neki!”
30
Elhaladtam egy lusta ember földje mellett,237 egy hiányzó szívű
ember szőlőjénél, 33s íme, az egészet belepte a bozót, mindenhol
felverte a csalán238, s a kőkerítés239 is leomlott. 32Én megfigyeltem ezt,
szívemmel odafordultam; láttam és feddést nyertem belőle: 33Egy kis
álom, egy kis szundítás, egy kis kéz-összefonás, hogy heverésszél…
34
aztán eljön útonállóként240 szegénységed; szűkölködésed, mint egy
pajzsos férfi!

235 Bölcsek mondásai: vagy: bölcseknek [szól]. A héber szövegben csupán ennyi
van: Ezek is a bölcseké.
236 Jók áldása: vagy: jó áldás.
237 Elhaladtam egy lusta ember földje mellett: vagy: áthaladtam egy lusta ember
földjén (tekintve, hogy a kerítése le van omolva, tehát szabad a ki-be járás).
238 Bozót, csalán: nem egyértelműen beazonosítható gyomok vagy tövises gazok
(vö. az egészet a Mt 13-mal és a párhuzamos helyekkel!).
239 Kőkerítés: szó szerint: köveinek kerítése. A köves izraeli földeken először ki kell
szedegetni a köveket, ezekből kerítést szoktak csinálni, és csak utána lehetett
hozzálátni a műveléshez. A leomlott kőkerítés tehát nem csupán a vadak és emberek
ki-bejárását könnyítette meg, de a megművelést is újra lehetetlenné tette (vö. megint
csak a Mt 13-mal). Háborúban egyébként az ellenséges területen a kőkerítések
darabjait újra bedobálták a földekre, hogy ezzel az élelmiszer-ellátást lehetetlenné
tegyék és az ellenfelet ezáltal is térdre kényszerítsék.
240 Útonállóként: mithallékh: bizonyos kéziratokban szintén piél szerepel, vö. a
6:11-hez fűzött lábjegyzettel.

55
25
1
Ezek is Salamon példázatai, melyeket Hizkijjának241, Júda
királyának az emberei örökítettek tovább.
2
Isten dicsősége: elrejteni egy dolgot242, a királyok dicsősége pedig:
kutatni egy dolog után.
3
Az egek magassága, a föld mélysége, valamint a királyok szíve
kikutathatatlan.
4
Ha eltávolítják a salakot az ezüstből, eszköz lesz az ötvös számára;
5
ha eltávolítják a gonoszt a király elől, megáll a trónja
igazságosságban.
6
Ne dicsekedj a király előtt, nagyok helyére ne állj, 7mert jobb, ha azt
mondja neked: „Gyere föl ide!” 243, minthogy megalázzon téged egy
előkelőség előtt, akit lát a szemed!
8
Ne siess perre menni, nehogy a végén, mikor sarokba szorít a
másik, az legyen a gondod, hogy mit tegyél244! 9Saját peredet intézd el
a másikkal, de más titkát ne fedd fel, 10nehogy gyalázzon téged, aki
hallja, és aztán ne szűnjenek meg rólad a rágalmak!
11
Arany almák ezüst kosarakban245 a megfelelő időben mondott
szó246.
12
Arany fülbevaló és drága ékszer a bölcs feddése a fülnek, amely
hallgatja őt.

241 Hizkijjának: hagyományos kiejtéssel: Ezékiásnak.

242 Dolgot: vagy: Igét (mindkét helyen).
243 Gyere föl ide!: Az előkelőbb hely a vendéglátóhoz közelebbi hely, a
legmagasabb rangú vendég a jobbja felől ül. A „fölfelé” az ülésrendben azt jelenti,
hogy a vendéglátóhoz közelebb van, aki ebben a példázatban a király. Ha „feljebb”
hívnak valakit, az a tiszteletadás, méltánylás kifejezése. Annyi, mintha azt
mondanák: „Gyere előrébb!”, „Gyere közelebb!” Mivel a hátraküldés megalázó,
ezért Salamon és Jézus szerint a követendő magatartás a ranghoz képest a
szerényebb hely kiválasztása, amivel az ember elkerüli a megszégyenülést.
244 Nehogy a végén…: A héber tömörebb: nehogy „mit tegyél?” a végén, amikor
megszégyenít a társad.
245 Ezüst kosarakban: más értelmezés szerint: ezüst díszítéssel.
246 Szó: lehet Ige is (dávár).

56
 13
Mint a jeges hideg aratáskor, olyan a hűséges követ azoknak, akik
elküldik őt, mert az urának lelkét felüdíti.
14
Eső nélküli felhők és szél az ember, aki hamis ajándékkal
dicsekedik.
15
Türelemmel győzhető meg a fejedelem; a szelíd nyelv összetöri a
csontot.
16
Mézet találtál? Annyit egyél, amennyi kell; nehogy betelj vele és
kihányjad!
17
Ritkítsd meg látogatásodat247 a barátodnál, nehogy beteljen veled
és meggyűlöljön!
18
Éles karddal és hegyes nyíllal szurkál az, aki társa ellen hamisan
tanúskodik.
19
Kilazult fog és tántorgó láb a hűtlen ember biztonsága a
nyomorúság napján.
20
Mint aki leveti a ruháját hidegben, vagy mint az ecet a sziksóra 248,
olyan, aki a szomorú szívűnek249 énekeket énekel.
21
Ha éhezik az ellenséged, adj neki kenyeret, ha szomjazik, itasd meg
vízzel, 22mert parazsat teszel a fejére; az Úr majd megfizet neked.
23
Az északi szél esőt szül; s haragos arcot a titkokat kibeszélő
nyelv250.
24
Jobb a tető ormán lakni, mint közös házban egy házsártos
asszonnyal!
25
Mint a hideg víz a fáradt léleknek, olyan a jó hír messzi földről.

247 Ritkítsd meg látogatásodat: szó szerint: tedd ritkává/drágává lábadat.

248 Ecet a sziksóra: az ecet a sziksót (vagy szódát) heves pezsgés közepette feloldja.
Ahogy a hidegben levetett ruha miatt reszket, megborzong az ember, és az ecet és a
sziksó is összeférhetetlen, ugyanilyen reakciót vált ki az éneklés a szomorú szívű
emberből: berzenkedik tőle.
249 Szomorú szívűnek: vagy: rossz/gonosz szívűnek (lév rá).
250 Titkokat kibeszélő nyelv: a héber tömörebb: titok nyelve (lesón szeter).

57
 26
Iszapos kút és beszennyezett forrás az az igaz, aki egy gonosz előtt
meginog.
27
Sok mézet enni nem jó; a magunk dicsőségét keresni dicsőség?
28
Lerombolt, falától megfosztott város az ember, aki nem tudja
visszatartani indulatát251.

26
1
Akár a nyári hó, vagy az eső aratáskor, ugyanúgy nem illik
az ostobához a dicsőség.
2
Mint a csapongó madár, s mint a repdeső fecske: az ok nélküli átok
ugyanígy nem száll le.
3
Ostor a lónak, zabla a szamárnak; pálca az ostobák hátának!
4
Ne válaszolj az ostobának a bolondsága szerint, nehogy te is
hasonló légy hozzá! 5Válaszolj az ostobának a bolondsága szerint,
nehogy bölcs legyen a maga szemében!
6
Levágja a saját lábát252 és kárt szenved253, aki ostoba emberen
keresztül küld üzenetet.
7
Lógnak a sánta ember lábai; a példázat is az ostoba szájában.254
8
Mintha követ kötne parittyába, olyan, aki az ostobát tisztességben
részesíti.
9
Tüske akadt a részeg kezébe, példázat az ostobák szájába.
10
Mindenbe belelövöldöző íjász az, aki ostoba embert bérel föl és
jöttmenteket bérel föl.
11
Ahogy a kutya visszamegy az okádékához, az ostoba is megismétli
a bolondságát.

251 Nem tudja visszatartani indulatát: vagy: nem tud uralkodni a szellemén.
252 Levágja a saját lábát: magát lehetetleníti el/saját magát akadályozza.
253 Kárt szenved: szó szerint: erőszakot iszik, azaz kb. „megissza a levét”.
254 Lógnak a sánta ember lábai…: a sánta lábai sem egyenlők; a bolond sem képes
találó hasonlatot mondani, nem ábrázolja helyesen a dolgokat egy másik dolog
segítségével.

58
 12
Láttál már olyan embert, aki a maga szemében bölcs? Az ostoba
felől biztosabb a remény!
13
Így szól a lusta: „Oroszlánkölyök van az úton! Oroszlán van az
utcákon!”
14
Az ajtó forog a sarkán, s a lusta is az ágyán.
15
A lusta a tálba dugja a kezét, de ahhoz fáradt, hogy a szájához
visszaemelje.
16
A lusta ember a maga szemében bölcsebb, mint hét olyan, aki
értelmesen255 válaszol.
17
Kutya fülét ragadja meg, aki arra járva haragra gerjed egy nem rá
tartozó vitán.
18
Mint egy veszett bolond, aki gyújtónyilakat és halálos
nyílvesszőket lövöldöz, 19olyan az ember, aki félrevezeti a másikat, s
azt mondja: „Hiszen csak tréfáltam!”
20
Ha nincs fa, elalszik a tűz; ha nincs zsémbelődő256, elcsitul a
veszekedés.
21
Szén a parázsra és fa a tűzre: veszekedős ember a vita felszítására.
22
A pletykás ember szavai olyanok, mint az édes falatok, egészen a
bensőig hatolnak.
23
Salakos ezüsttel bevont cserépedény az égő ajak és a gonosz szív.
24
Ajkaival leplezi magát a gyűlölködő, s csalárdságot tesz a
bensejébe. 25Ha nyájas hangon szól is, ne higgy neki, mert hét
utálatosság257 van a szívében!
26
Megtévesztéssel el tud rejtőzni a gyűlölet; de kiderül gonoszsága a
gyülekezetben.
27
Aki gödröt ás, maga esik bele; aki követ gördít fel, arra gurul
vissza.

255 Értelmesen: a táám jelentéseit lásd a 11:22-es vershez fűzött lábjegyzetben.

256 Zsémbelődő: a nirgán pletykásat is jelent.
257 Hét utálatosság: a hét a teljesség száma: tele van utálatos dolgokkal a szíve.

59
 28
A hazug nyelv gyűlöli azt, akit összezúz; a hízelgő száj bukást
okoz.

27
1
Ne dicsekedj a holnapi nappal, mert nem tudod, mit szülhet
egy nap!
2
Dicsérjen meg téged az idegen, de ne a te szájad; az ismeretlen, ne a
saját ajkad!
3
Súlyos a kő, nehéz a homok; de a bolond haragja mindkettőnél
nehezebb.
4
Kegyetlen a düh, vízáradat a harag; ki állhat meg az irigység 258
előtt?
5
Jobb a nyílt feddés, mint az eltitkolt szeretet.
6
Hűségesek a szerető barát osztotta sebek;259 de bőséges a gyűlölő
csókja.
7
A jóllakott lélek megtapossa a lépesmézet; de az éhes léleknek
minden keserű édes.
8
Mint a madár, amely otthagyja fészkét, olyan az ember, aki elhagyja
helyét.
9
A kenet és az illat260 megörvendeztetik a szívet; valamint a lelke
tanácsából szólt édes baráti szavak.
10
Barátodat és apád barátját el ne hagyd; ne keresd fel testvéred
házát, mikor baj ér téged: jobb a közeli szomszéd a távoli testvérnél.
11
Légy bölcs, fiam, s örvendeztesd meg a szívem, hadd adhassak
választ gyalázóimnak!
12
A fortélyos látja a veszedelmet és elrejtőzik; az együgyűek tovább
mennek és kárt vallanak.

258 Irigység: vagy: féltékenység.

259 Hűségesek a szerető barát osztotta sebek: hűségből, támogatásból fakadnak a
baráttól kapott sebek ( a sebek a súlyos feddés jelképe). A „hűségesek” jelentheti
még: kipróbáltak, megbízhatók, „beváltak”.
260 A kenet és az illat: szó szerint: olaj és tömjén.

60
 13
Vedd el ruháját, mert kezes lett egy ismeretlenért: egy idegen nőért
kötelezte el magát!
14
Aki hangosan áldja barátját kora reggel, átokul számíttatik be neki.
15
Szüntelen csepegés egy esős napon: a zsémbes asszony hasonlít
hozzá. 16Aki megpróbálja őt elrejteni — szelet rejtett el, s olajhoz nyúlt
a keze.
17
A vas élesíti a vasat; így élesíti az ember a barátja arcát.
18
Aki a fügefát őrzi, eszi annak gyümölcsét; aki az urát őrzi,
tisztességet nyer.
19
Ahogy a víz visszatükrözi az arcot, úgy az egyik ember szíve a
másikét.
20
Seól és Abaddon261 nem elégszenek meg; az ember szeme sem
elégszik meg.
21
Az olvasztótégely az ezüstnek, a kemence az aranynak; az ember
meg az őt dicsérő szájának.
22
Ha megtöröd a bolondot a mozsárban a mozsártörővel a gabona
között, akkor sem hagyja el őt a bolondsága.
23
Alaposan ismerd meg juhaid ábrázatát, fordítsd szívedet a nyáj
felé, 24mert nem örökké tart a gazdagság; és vajon a korona 262
nemzedékről nemzedékre száll-e? 25Kihajt a fű, sarjad a pázsit,
begyűjtetik a hegyekről a széna; 26juhaid öltözetet adnak, mező
vételárát a kecskék; 27elég a kecsketej eledeledül és házad népe
eledeléül, valamint szolgálólányaid ellátására!

28
1
Fut a gonosz, pedig nem is üldözik – de az igazak bátrak,
mint a fiatal oroszlán.

261 Seól és Abaddon: az alvilág és a pusztító angyal nem szűnik meg a

meghaltakat befogadni. Seól és Abaddon együttes említése: Péld 15:11; Abaddon és
a halál együttes említése: Jób 28:22.
262 Korona: a nézer lehet királyi korona, vagy pedig papi/nazíri felszentelés.

61
 2
Ha vétkezik az ország, sok a vezetője, de egy értelmes és tudós
ember által bizonyosan sokáig fennmarad.
3
A szegény férfi, aki szorongatja a nyomorultakat, olyan, mint a
mindent elverő eső – s nincs kenyér.
4
Akik elhagyják a Törvényt, dicsérik a gonoszt, de akik megőrzik a
Törvényt, harcolnak ellenük.
5
A gonosz emberek nem tudnak ítéletet tenni, de akik keresik az
Urat, mindent megértenek.
6
Jobb a szegény, aki tökéletesen jár, mint a görbe úton haladó, még
ha gazdag is.
7
Megőrzi a törvényt az értelmes fiú; de aki hitvány emberekkel
barátkozik, szégyent hoz az apjára.
8
Aki kamattal és uzsorával gyarapítja vagyonát, a szegényeken
könyörülőknek gyűjt.
9
Aki elvonja fülét a Törvény hallgatásától, az imája is utálatosság.
10
Aki tévútra vezeti az igazakat, amit ásott, maga esik bele; de a
tökéletesek jót örökölnek.
11
Bölcs a gazdag ember a maga szemében, de az eszes szegény
megvizsgálja őt.
12
Amikor ujjonganak az igazak, nagy a dicsőség; amikor fölkelnek a
gonoszok, keresni kell az embert.
13
Aki elfedezi a vétkét, nem lesz sikeres263; aki megvallja264 és
elhagyja, irgalmat nyer.
14
Boldog az az ember, aki szüntelenül fél, de aki hagyja, hogy
megkeményedjen a szíve,265 bajba esik.

263 Nem lesz sikeres: vagy: nem fog neki sikerülni.

264 Megvallja: héberül móde. A hálaadást is kifejezi (ugyanebből a gyökből van a
modern héberben a todá, „Köszönöm!”.)
265 Hagyja, hogy megkeményedjen a szíve: szó szerint: aki megkeményíti a szívét…
vö. Lk 21:34 (baréthószin: ne terhelődjön meg, ne nehezedjen el). Nyilván az
istenfélelemről van szó, az van szembeállítva a makacs, konok, magában bízó
magatartással.

62
 15
Morgó oroszlán és fel-alá sétáló medve: ilyen a szegény nép fölött
uralkodó gonosz.
16
Ha a vezető értelem híján van266, nagy az elnyomás; amelyik
gyűlöli a jogtalan hasznot, meghosszabbítja napjait.
17
Akit ember vére terhel, a sírgödörig267 menekül: senki se
támogassa268!
18
Aki tökéletességben jár, megszabadul; aki visszás módon két úton
jár, egyszer csak elesik.
19
Aki megmunkálja földjét, kenyérrel lakik jól; de aki üres dolgok
után futkos, szegénységgel lakik jól.
20
A hit emberét269 sok áldás éri270, de aki siet meggazdagodni, nem
marad büntetlenül.
21
Kivételezni nem jó, mert egy falat kenyérért is vétkezhet a férfi.
22
Siet a gazdagság után a gonosz szemű271 ember, s nem tudja, hogy
nincstelenség vár rá.
23
Aki megfedd egy embert, végül nagyobb kedvességet talál, mint
aki hízeleg a nyelvével.
24
Aki kirabolja apját-anyját, és azt mondja: „Ez nem bűn!”, az a
pusztító ember társa.
25
A mohó lélek viszályt szít; aki az Úrban bízik, jóllakik kövér
eledellel.

266 Értelem híján van: héberül haszár tevunót, azaz megkülönböztető/belátó értelemben
szűkölködik.
267 Sírgödörig: héberül bór: megint lehet a Seól része (vö. 1:12).
268 Senki se támogassa: vagy: ne ragadja meg, ne tartsa vissza.
269 A hit emberét: szó szerint: hitek/hűségek embere, tehát nagy hit embere, vagy
teljesen hűséges ember. Több fajta hitre, többirányú hűségre is utalhat.
270 Sok áldás éri: szó szerint: hitek embere: sok áldás; tehát úgy is értelmezhető, hogy
ő maga az áldás mások számára.
271 Gonosz szemű: a héber ájin rá (szó szerint rossz szem) kifejezés vonatkozhat
irigységre, rosszakaratra, rosszindulatra, de rontásra, „szemmel verésre” is. Jézus a
súlyos bűnök között sorolja fel; vö. Mk 7:22.

63
 26
Aki a saját szívében bízik, ostoba; de aki bölcsen jár, az
megmenekül.
27
Aki ad a szegénynek, nem szenved szükséget, de aki behunyja272 a
szemét, átkok sokasága éri.
28
Amikor felkelnek a gonoszok, elrejtőzik az ember; pusztulásukkor
megsokasodnak az igazak.

29
1
Aki kemény nyakú a fenyítésre273, hirtelen összetörik, s nincs
orvosság.
2
Ha sokan vannak az igazak, örvend a nép; ha gonosz uralkodik,
nyög a nép.
3
Aki szereti a bölcsességet, örül annak az apja; de aki parázna
nőkkel társul, elherdálja a vagyont.
4
A király jogosság által tartja fenn az országot, az adományleső
ember274 pedig lerombolja.
5
A társának hízelgő ember hálót terít annak lépte elé.
6
A gonosz ember vétkében csapda van; az igaz kikerüli és
örvendezik.
7
Az igaz ember tudja ítélni a szegényeket; a gonosz ember nem ért
hozzá.
8
A gúnyolódó emberek felindítják a várost, a bölcsek azonban
lecsendesítik a haragot.
9
Ha a bölcs ember vitába száll a bolonddal, akár ingerült, akár nevet,
nincs nyugalom.
10
A véreskezű emberek gyűlölik a tökéletest, s az igazak lelkére
törnek.

272 Behunyja: szó szerint: elrejti.

273 Aki … a fenyítésre: Ís tókakhót, szó szerint: fenyítések embere. A sor így is
fordítható: akit állandóan fenyítenek/feddenek, kemény nyakú lesz.
274 Adományleső ember (héberül ís terúmót, szó szerint adományok embere): aki
állandóan adományt, juttatást vár vagy szed.

64
 11
Az ostoba ember minden indulatát szabadon engedi, a bölcs
azonban végül lecsillapítja.
12
Az uralkodónak, amelyik hazug beszédre hallgat, minden szolgája
gazember.
13
A szegény és az elnyomó összetalálkoznak275: mindkettőjük
szemének az Úr ad világosságot.
14
A királynak, amelyik igazságosan ítéli a szegények ügyét, örökké
állni fog a trónja.
15
A bot és a fenyítés bölcsességet ad; de a szabadon engedett fiú
szégyent hoz az anyjára.
16
Ha sokasodnak a gonoszok, sokasodik a vétek; de az igazak látni
fogják a bukásukat.
17
Fenyítsd meg a fiadat, s nyugalmad lesz; gyönyörűséget fog ez
hozni a lelkednek.
18
Ha nincs látás276, megvadul277 a nép; de ha megőrzi a Törvényt,
boldog!
19
Szavakkal nem fedded meg a szolgát; érti, de nem válaszol.278
20
Megfigyeltél már olyan embert, aki kapkod a dolgaiban279? A
bolond felől több a remény!
21
Ha valaki fiatal korától elkényezteti a szolgáját, a végén az lesz az
utód.
22
Az indulatos ember viszályt kelt, s a haragos természetű sok vétket
okoz.

275 Összetalálkoznak: abban az értelemben is, hogy mindkettőjük szemének az Úr ad

világosságot.
276 Látás (héberül házón): elsősorban prófétai látás, látomás, kijelentés.
277 Megvadul: elszabadul, kivetkőzik magából, zabolátlanná válik.
278 Szavakkal nem fedded meg a szolgát…: vagy: Szavaktól nem lesz fegyelmezett a
szolga; mert érti ugyan, de nincs semmi válasz.
279 Dolgaiban: vagy: beszédében.

65
 23
Az embert a kevélysége meg fogja alázni; az alázatos szellemhez
járul dicsőség.
24
Aki tolvajjal jár, gyűlöli a maga lelkét; hallja az esküt, de nem szól
semmit.
25
Az ember rettegése csapdát állít; de aki az Úrban bízik, kiemeltetik.
26
Sokan keresik az uralkodó színét – de az Úrtól van mindenki
ítélete.
27
Utálat az igazak előtt a hitvány ember; utálat a gonosz előtt, akinek
egyenes az útja.

30
1
Agurnak, Jáke fiának szavai; prófécia; a férfi kijelentése Itiél
számára, Itiélhez és Ukálhoz.
2
Bizony oktalanabb vagyok én mindenkinél, nincs emberi értelmem,
3
sőt, bölcsességet sem tanultam, hogy a Szentnek ismeretéről280
tudomásom lenne.
4
Ki az, aki fölment a mennybe, és lejött onnan? Ki gyűjtött szelet a
markába? Ki kötött vizet a ruhájába? Ki emelte fel a föld peremeit?
Hogy hívják őt és hogy hívják a fiát, tudod-e?
5
Isten összes beszéde meg van tisztítva; pajzs mindazoknak, akik
Nála keresnek menedéket. 6Ne tegyél a beszédéhez, nehogy
megfeddjen téged, s hazugnak bizonyulj!
7
Kettőd kértem tőled; ne tagadd meg tőlem, mielőtt meghalok! 8A
hiábavalóságot és a hazug beszédet tartsd tőlem távol; ne adj nekem
se szegénységet, se gazdagságot; láss el a nekem járó kenyérrel!
9
Nehogy megteljek és megtagadjam, és azt mondjam: „Kicsoda az
Úr?” Vagy nehogy elveszítsem örökségemet és lopásra adjam magam,
és Istenem nevén erőszakot tegyek!
10
Ne rágalmazd a szolgát az ura előtt, nehogy megátkozzon téged, és
megbűnhődjél!

280 Szentnek ismeretéről: vö. Péld 9:10.

66
 11
Van olyan nemzedék281, amely az apját megátkozza, s az anyját
nem áldja. 12Van olyan nemzedék, amely tiszta a maga szemében, de
ürülékéből nem lett kimosva. 13Van olyan nemzedék, amely igen
kevély szemű, s magasan hordja szemöldökét. 14Van olyan nemzedék,
melynek kardok a fogai és kések a rágófogai, hogy kiegye a
nyomorultakat a földről, a szegényeket az emberek közül.
15
A piócának két lánya van: „Adjál!” és „Adjál!”
Ez a három soha nem lakik jól, s négy nem mondja azt, hogy
„Elég!” 16a Seól és a bezárt méh282; valamint a föld, aminek soha nem
elég a víz, és a tűz sem mondja: „Elég!”
17
Azt a szemet, amelyik kigúnyolja apját, s megveti az anyjának való
engedelmességet, kivájják a völgyben fészkelő hollók, és megeszik a
sasfiókák.
18
Van három dolog, ami túl csodálatos nekem, s négyet nem értek:
19
a sas útját az égen, a kígyó útját a sziklán, a hajó útját a tenger
közepén, és a férfi útját a lánnyal!283
20
Ilyen a házasságtörő asszony útja: eszik, megtörli a száját, majd ezt
mondja: „Nem követtem el semmi rosszat!”
21
Három dolog alatt indul meg a föld, és négyet nem tud elviselni:
22
a szolga alatt, amikor uralkodik, a züllött alatt, ha az jóllakik
kenyérrel, 23a gyűlölt284 nő alatt, ha férjhez megy, s a szolgálólány
alatt, ha úrnőjét kisemmizi285 örökségéből.

281 Van olyan nemzedék: egyszerűen csak: dór (nemzedék, esetleg nemzetség), tehát
így is fordítható: [Olyan] nemzetség [van most]…
282 A Seól és a bezárt méh: lehet a két szót egy fogalommá kapcsolva értelmezni:
Az alvilág, ez a bezárt méh… – ekkor a kifejezés úgy jellemzi a Seólt, mint a föld
meddő méhét, ahonnan senki nem jön ki.
283 Van három dolog…: a három dolog követhetetlen, mert nem hagy nyomot; sem
a sas az égen, sem a kígyó a kősziklán, sem a hajó a tengeren. A negyedik ugyanígy
megfoghatatlan.
284 Gyűlölt: megvetett, elutasított.
285 Kisemmizi: szó szerint „örökli úrnőjét”, vagyis úrnője örökébe lép.

67
 24
Van négy apró lénye a földnek, amelyek bölcsességet nyervén
bölcsek: 25A hangyák nem erős nép, de nyáron gondoskodnak
kenyerükről. 26A szirtiborzok nemzetsége nem nagy számú, de
sziklára helyezik lakóhelyüket. 27Nincs királya a sáskának, de mind
csapatokra oszolva vonul ki. 28A pókokat kézzel megfoghatod – és ott
van a király palotáiban.
29
Ezek hárman jól lépkednek, s négynek jó a járása: 30Az oroszlán
hős a vadállatok között, nem hátrál meg semmi előtt; 31a harci mén286
vagy a bakkecske; s a király, akivel együtt van a hadinépe.
32
Ha fennhéjázásodban esztelenül viselkedtél, vagy ha gonosz tervet
szőttél, tedd kezedet a szádra. 33Mert aki tejet köpül, vajat hoz ki
belőle; aki az orrát erősen fújja, vért hoz ki belőle; aki pedig haragot
gerjeszt, veszekedést szít.

31
1
Lemuélnek, a királynak szavai, prófécia, mellyel az anyja
oktatta.
2
Mit mondjak neked, fiam? Mit mondjak, méhem gyermeke? Mit
mondjak, fogadalmaim fia? 3Ne add az asszonyoknak erődet, s
útjaidat királyok eltörlőinek. 4Nem való a királyoknak, Lemuél, nem
való a borivás, sem a fejedelmeknek az ital287 szeretete; 5nehogy
igyon, és elfeledkezzen a törvényről, s megmásítsa mind a
nyomorultak perét!
6
Adjatok alkoholt az elveszőnek, bort a keserű lelkűnek: 7igyon és
felejtse el szegénységét, bajára ne emlékezzen többé!

286 Harci mén: szó szerint: „a felövezett csípőjű”. Mivel a harci mént hevederrel és
csatokkal övezték fel, a kommentárok szerint legvalószínűbb, hogy harci mén.
287 Ital: a sékhár erős, részegséget okozó bor vagy egyéb szeszesital. Árpából,
aszúszőlőből vagy datolyából készítették.

68
8
Nyisd meg a szád a néma javára, a hátrahagyott gyermekek288 ügye
mellett! 9Nyisd meg a szád, ítélj igazságosan; s így dönts a szegény és
a nélkülöző ügyében!

10
Derék asszonyt ki talál?! Értéke messze nagyobb, mint az
igazgyöngyöké! 11Bízik benne a férje szíve, és nem lesz zsákmány
szűkében. 12Jól bánik férjével, s nem rosszul egész élete során.
13
Gyapjat, lent keres; élvezet a kezének, amit csinál. 14Olyan, mint a
kereskedőhajók: messziről hozza kenyerét. 15Még éjjel fölkel,
ennivalóról gondoskodik házanépének, utasításokat ad
szolgálólányainak. 16Tervezget, és mezőt vásárol; saját kezével ültet
szőlőt. 17Körülövezi erővel derekát, karját is megerősíti.
18
Megízleli289, hogy bőséges290 a haszna, éjjel sem alszik ki a lámpája.
19
Kezét nyújtja a guzsaly után, marka megragadja az orsót. 20Markát
nyitja a nyomorultnak, kezét nyújtja a nincstelennek. 21Nem félti a
hótól házát, mert egész házanépe karmazsinba öltözött. 22Takarót
készít magának, finom kelmébe és bíborba öltözködik. 23Ismerik férjét
a kapukban, amikor az ország véneivel ül. 24Lenvásznat készít és
eladja, övet ad a kereskedőnek. 25Erőbe és ékességbe öltözött, ránevet
az utolsó napra291. 26Bölcsességgel nyitja meg a száját, s kedves
tanítás292 van a nyelvén. 27Rajta tartja szemét házanépe ügyein,
lustaság kenyerét nem eszi. 28Mikor fölkelnek fiai, boldognak
mondják őt, és férje is dicséri: 29„Sok derék lány van, de te
mindegyiken túlteszel! 30Csalóka a kedvesség, hiábavaló293 a szépség:

288 Hátrahagyott gyermekek: árvák.

289 Megízleli: megkóstolja, azaz tapasztalja.
290 Bőséges: szó szerint: jó.
291 Utolsó napra: héberül jóm aharón: lehet következőnek és utolsónak is fordítani.
292 Kedves tanítás: szó szerint: kegyelem tanítása (tórat heszed).
293 Hiábavaló: vagy: múlandó. A hevel leheletet, párát, gyorsan elmúló dolgot fejez ki.

69
az asszony, aki féli az Urat, az méltó a dicséretre!” 31Adjatok neki
kezének gyümölcséből, s dicsérjék őt a kapukban cselekedetei!

70
71
F ONTOSABB FOGALMAK
MAGYARÁZATA

72
73
 FONTOSABB FOGALMAK MAGYARÁZATA

BOLOND: Ez a nehezen lefordítható szó (héberül: evíl) nem felel meg a

magyar „bolond” (= elmebeteg) fogalmának. A bölcs ellentéte; a
bolond nem ismeri Istent (Jer 4:22); útját a rombolás (Péld 14:1), a
céltévesztés (Péld 19:3) és a szolgasors (Péld 11:29) kíséri; a vége a
halál (Péld 10:21). Legfőbb jellemzője a harag (pl. Péld 27:3); a
türelmetlenséggel pedig szintén együtt jár a bolondság (Péld 14:17).
Az ostoba emberhez szintén több helyen hozzákapcsolja az Ige a
bolondságot (pl. Péld 15:2). A fiatalkorban alkalmazott fenyítés elűzi a
bolondságot (Péld 22:15), valamint lásd az Ézs 35:8 ígéretét: Isten
szabadítása következtében még a bolond sem fog eltévedni. A
bolondság leggyakrabban az ormával (fortélyosság) ill. a hokhmával
(bölcsesség) van szembeállítva.

BÖLCSESSÉG: hokhmá a hákhám gyökből. Ez a leggyakrabban használt

fogalom a Példabeszédekben. A bölcsesség székhelye a szív (pl. 2Móz
35:35); szellemi eredetű (pl. Ézs 11:2; Jób 32:8); Isten adja (2Móz 28:3 —
„Te pedig szólj minden bölcs szívűhöz, akit betöltöttem bölcsesség
szellemével…”), egyes esetekben, pl. Józsué esetében bölcs ember
kézrátétele által (5Móz 34:9), alapvetően azonban az Ige megőrzéséből
és megcselekvéséből (5Móz 4:6 — „Őrizzétek meg és cselekedjétek meg,
mert ez a ti bölcsességetek és értelmetek a népek előtt…”), az Ige
hallgatásából (Péld 5:1) származik. Fontos odaszánnunk magunkat a
keresésére, megszerzésére (Péld 4:7 stb.); egy szoros viszony
kialakítására (Péld 7:4; 8:17; 29:3). Megszerzésének módja még a bölcs
emberekkel való közösség (Péld 13:20), a tanácskozás (Péld 13:10) is;
valamint a fenyítés, a feddés is bölcsességet ad (Péld 29:15). A
bölcsesség megnyilvánulhat cselekedetben (2Sám 20:22), életmódban

74
(Péld 28:26) és beszédben (Péld 31:26 stb.), valamint egyes
szakterületeken is (2Móz 35:26 – kecskeszőr feldolgozása; 1Kir 7:14 —
rézművesség stb.). A bölcsesség „profitja” a megszabadulás (Péld
28:26), anyagi áldás (pl. Péld 8:10–11, a többi bölcsesség-fajtával
együtt; Péld 21:20), boldog szülők (pl. Péld 23:15); birtoklása boldog,
gyönyörűséges dolog (Péld 3:13; 8:11); biztos véget, meg nem hiúsuló
reménységet ad (Péld 24:14), birtoklója életeket gyógyít (Péld 12:18) és
ment (Péld 13:14). Különösen nagy szükségük van rá vezetőknek,
döntéshozóknak (Péld 8:15–16; 20:26; 5Móz 34:9 – Józsuénak ezért
engedelmeskedtek). Ami akadályozza a birtoklását: kevélység, bűnös
életmód, fonák beszéd (Péld 8:13; 11:2), gúnyolódás ( Péld 14:6); (új)
szív hiánya (Péld 17:16), és az alkohol (Péld 20:1). A Biblia beszél az
Istentől elszakadt bölcsességről is, pl. Babilón esetében (Ézs 47:10 — a
bölcsessége vezette félre Babilónt); valamint az Istent nem ismerő
népek bölcsességéről (1Kir 4:30–31), előbbiről negatív, utóbbiról
semleges értelemben, vö. a Jak 3:14–15-ben olvasható bölcsesség-
fokozatokkal. A maga szemében bölcs ember a bolond embernél is
reménytelenebb eset (Péld 26:12). (A Prédikátor pedig az ég alatt lévő
dolgok bölcsesség általi kutatását rossz, fárasztó foglalatosságnak
ítéli: Préd 1:13.)
A Biblia szorosan összekapcsolja a hokhmát a többi bölcsesség-fajtával
is, pl. Péld 8:12, 14.
Fordítása a Septuagintában leggyakrabban a szofia, szofosz szavakkal
történik. Ugyanezeket a szavakat az Újszövetség is gyakran használja.
Sok igében (elsősorban Pálnál, lásd 1Kor 1. fej.) el van választva, sőt,
szembe van állítva az Istentől származó (szellemi — Kol 1:9; felülről
való — Jak 3:15) ill. világi, emberi, testi (tu koszmu — 1Kor 3:19; ill. tu
aiónosz tutu — 1Kor 2:6; szofia anthrópón – 1Kor 2:5; szarkiké — 2Kor
1:12), amely Isten szemében bolondság (1Kor 3:19), alkalmatlan Isten
megismerésére (1Kor 1:21) ill. Isten szolgálatára sem elégséges (1Kor

75
2:1–5) (két nemzetet nevez meg az Újszövetség az ilyen bölcsességgel
kapcsolatban: az egyiptomiakat (Csel 7:22) és a görögöket (1Kor 1:22).
Emellett szó esik démonikus bölcsességről is (Jak 3:15); ezek között
elsősorban a gyümölcsök, a cselekedetek alapján lehet különbséget
tenni. A felülről való bölcsesség megszerzésének módja az
Újszövetség alapján: amikor Jézus Krisztust, a testté lett Igét
befogadtuk, Isten bölcsességét fogadtuk be (a Bölcsességről mint
személyről lásd még Lk 11:49, 1Kor 1:30, ill. a Péld 8. fejezetét);
emellett imádkozni is lehet érte (Jak 1:5, ill. lásd Pál imáit a
gyülekezetekért: Ef 1:17, Kol 1:9). Az Újszövetség különösen a
szolgálatban való nélkülözhetetlenségét hangsúlyozza (Luk 21:15; Kol
1:28), de a világban való sikeres forgolódásról is szó esik (Kol 4:5).
Több személyt is bölcsként tart számon az Ige: elsősorban Jézust (pl.
Mt 13:54); valamint Pált (2Pét 3:15, de Pál magát is bölcsnek nevezi:
1Kor 3:10) és Istvánt (Csel 6:10); emellett Salamont is (Mt 12:42)! A
Példabeszédek könyve tehát Jézus szavai alapján is (bár magát
nagyobbnak nevezi Salamonnál) „ajánlott olvasmány”!

Együgyű: héberül petí: naiv, hiszékeny, becsapható ember. Elsősorban az

árúmmal (fortélyos) állítja szembe az Ige (még: Péld 8:5; 14:15, 18; 22:3;
27:12), valamint a hokhmá (bölcsesség) is hiányzik ezeknél az
embereknél: Péld 1:20–22; 9:1–4; 21:11; Zsolt 19:8. Az együgyűség
„halálos”, létfontosságú, hogy elhagyjuk: Péld 9:6: „Hagyjátok el az
együgyűséget, és éljetek!”, valamint lásd Ez 45:20, ahol a tudatlanságból
vétkezőkért és az együgyűekért ugyanazt az áldozatot mutatják be.
Az együgyűségből való szabadulás útja: az Úr megőrzi az
együgyűeket (Zsolt 116:6); az Ige bölcsességet ill. fortélyosságot ad
nekik.
A melléknév a pátá igéből származik, melynek jelentése kalban:
félrevezettetik, becsapatik, megcsalattatik, elcsábul, piélben: félrevezet,

76
megcsal, becsap; elsősorban Istentől való eltérésre, bálványok felé való
fordulásra (5Móz 11:16 — „Vigyázzatok magatokra, nehogy
megcsalattassék a szívetek, és elforduljatok és más isteneket szolgáljatok…”),
paráznaságra (Jób 31:9 — „Ha a szívem asszony után csábult…”; 2Móz
22:15) használja az Ige; irányulhat Isten felé is (Zsolt 78:36–37 — „És
becsapták Őt ajkukkal, és nyelvükkel hazudtak Neki, és szívük nem volt
egyenes Vele és nem voltak hűségesek a szövetségében…”); bűnös ember is
vezethet félre embert (Péld 1:10; 16:29); istentelen ember esetében
Isten akaratából jön a megcsalattatás szelleme (1Kir 22:20–22 —
Akháb; Ez 14:9 — hamis próféta; vö. 2Thessz 2:11), de pozitív
értelemben is szerepel: Isten maga felé „csalja”, ráveszi az embert (Jer
20:7; Hós 2:13).
Az eltévelyítéssel kapcsolatban leggyakrabban használt igék a
Szeptuagintában a planaó és az exapataó, melyek az Újszövetségben is
előfordulnak: elsősorban az utolsó időkkel kapcsolatban: hamis
Krisztusok, próféták (Mt 24. fej., Mk 13. fej., Lk 21. fej.); Jézabel, illetve
a Sátán (Jel), bűnösök, varázslók (2Tim 3:13) tevékenységeként. Az
Újszövetség is beszél tévelygés szelleméről (1Jn 4:6). A bűnnek is
tévelyítő ereje van (Zsid 3:13); sőt, a gazdagságnak is lehet (Mt 13:22).
A Róm 16:18 alapján a szakadást okozó keresztényektől származó
eltévelyítés kifejezetten az ártatlan vagy együgyű (akakosz: az egyik szó,
amivel a Szeptuaginta a petít fordítja) hívők felé irányul. Az Ige
ismerete és a kenet az, amely megvéd a tévelygéstől (Mt 22:29; 1Jn
2:26–27), amely egyébként a választottakat is fenyegeti (Mt 24:24; Jel
2:20). Hamis alapfeltevés, kiindulópont azt eredményezi, hogy az
ember önmagát téveszti meg (1Jn 1:8; 1Kor 3:18). Az emberiség
története egy megcsalattatással kezdődött (2Kor 11:3); Isten azonban
megkeresi az eltévelyedetteket (Zsid 5:2; 1Pét 2:25).

77
Értelem: A bíná ill. tevuná a bín igéből származik, amely a bájin köz,
között jelentésű szóval függ össze; többek között egy
megkülönböztető, jó és rossz között különbséget tevő bölcsességet jelent
(1Kir 3:9), valamint egyfajta szellemi (bele)látást (pl. Dán 10:1 — „…egy
ige jelentetett ki Dánielnek … és megértette az igét, és értelme látomásban
[jelentetett ki]”). Istentől származó, szellemi valóság (2Móz 31:2-3 és
Ézs 11:2); az Igével való közösségből nyerhető el (5Móz 4:6 — „És
őrizzétek meg és cselekedjétek meg, mert az a ti bölcsességetek és
értelmetek…”). Definíciói: Jób 28:28 — „…és a rossztól való elfordulás:
értelem.” Péld 9:10 — „…és a szentek ismerete: értelem.” Megszerzésének
módja: kérjük  fül  szív (Péld 2:2,3; 5:1) A kézre is rá tud jönni:
Zsolt 78:72 — „És legeltette őket szívének tökéletességével, és keze értelmével
vezette őket.” Hiányának következménye: az emberek nem veszik
észre, hogy bálványimádásban vannak (Ézs 44:19); a vezetőből
elnyomó lesz (Péld 28:16). Az Ige negatív értelemben is használja
ezeket a fogalmakat (Istentől elszakadt személy bölcsessége ill.
értelme): Hós 13:2 — „Saját értelmük szerint [saját eszük után] készítettek
bálványokat…” Az értelem eredménye: boldogság (Péld 3:13); védelem
(Péld 2:11); a hokhmához vezet (Péld 10:23). Mindenesetre
leggyakrabban a hokhmával szerepelnek együtt a bín gyökbõl
származó főnevek, a Péld 8:14 pedig teljesen egybekapcsolja,
azonosítja a hokhmát és a bínát.

Fortélyosság: a héber ormá szó (melléknévi formája: árúm) a többi

bölcsességre, értelemre vonatkozó szóhoz hasonlóan használatos
negatív és pozitív értelemben is. Első előfordulása a Bibliában negatív:
a kígyóról jelenti ki az Ige, hogy minden állatnál ravaszabb volt (1Móz
3:1). A Példabeszédek könyvében viszont mindig pozitív kicsengése
van: legtöbbször az együgyű (petí), illetve az ostoba, bolond (keszíl,
evíl) emberrel állítja szembe az Ige a fortélyos, ravasz, előrelátó,

78
leleményes embert. Sőt, a 8. fejezetben messiási attribútumként is
szerepel (8:12). Ez a fajta bölcsesség cselekedetekben, életvitelben,
kommunikációban egyaránt megnyilvánul. Ki tudja kerülni a bajt
(22:3); életét értelmezni tudja (14:8); képes az indulatát visszatartani
(12:6). Ld. még: 8:5; 12:23; 13:16; 14:15; 14,18; 15,5; 19:25; 27:12.

Gúnyolódik: A héber léc által kifejezett viselkedés általában az igaz

ember (Zsolt 119:51), az (igaz) ítélet (Péld 19:28), a bűnért való áldozat
(Péld 14:9) ellen irányul, és Isten elutasítását vonja maga után (Péld
3:34). A gúnyolódó ember a bölccsel van szembeállítva (Péld 9:12);
nem tűri a feddést (Péld 9:7, 9:8; 13:1; 15:12); bajából inkább más okul,
mint ő maga (Péld 19:25; 21:11). Definíciója: Péld 21:24.
Más esetekben a gonoszok, Isten ellen lázadók ellen is irányulhat a
gúnyolódás; ez a bekövetkező ítélet része lehet, ld. Pl. Hab 2,6 (melícá).

Kedvesség: a hén lehet még kegy, kedvezés, kivételes bánásmód,

kivételezés, amit az ember egy másik ember illetve Isten részéről élvez.
Leggyakoribb kifejezés: „X. kedvességet talált Y szeme előtt” (pl. Noé
Isten előtt — 1Móz 6:8). Az okát csak néha adja meg az Ige: Noé pl.
igaz és tökéletes volt (1Móz 6:9); az alázatos ember kegyelmet nyer
Istentől (Péld 3:34; lásd még Péld 3:3–4; 13:15); az Isten illetve emberek
előtti kedvesség az Úrtól, az Úrral való közösségből származik (József
— 1Móz 39:3–4 és 39:21; Eszter — Eszt 5:2, ima és böjt után). Tartalma:
jelentheti Isten ítéletének, illetve emberi bosszúnak kikerülését (lásd
Noé, ill. Jákob — Ézsau: 1Móz 33:8); fölemeltetést (József — 1Móz
39:4), ajándékokat (egyiptomiak — Izrael, 2Móz 3:21), az Úrral való
megkülönböztetett közösséget (Izrael fiai, 2Móz 33:16), Isten részéről
speciális imameghallgatást (befolyásolja Isten döntését, pl. Lót —
1Móz 19:19; Mózes — 2Móz 33:17), de emberek részéről is különleges
kívánságok teljesítését (Eszter és Ahasvérus — Eszt 5:8; 7:3; 8:5);

79
dicsőséget, tisztességet (Péld 11:16) és egyáltalán: egy különleges,
rendkívüli sorsot (József, Ruth, Eszter).
A hén a hánán igével függ össze, amelynek jelentése: könyörül, kedvez,
megajándékoz; ennek alanya szintén lehet Isten vagy ember. A
Példabeszédekben elsősorban szegények felé megnyilvánuló
könyörületességet jelent (Péld 14:21, 31; 19:17; 28:8). Isten részéről pl.
imameghallgatásban (Zsolt 4:2), szabadításban (Zsolt 31:10),
áldásokban (1Móz 33:5, 11 — Jákob jószágai ill. gyerekei) nyilvánul
meg; az oka Isten szuverén döntése (2Móz 33:19). Példabeszédekben
még: 21:10 ill. 26:25 („kedvessé tesz“).

Kegyes: A haszíd Istent szerető, és Isten által szeretett ember (Zsolt 97:10;
149:1), aki rendelkezik Isten legfontosabb tulajdonságával, az
irgalmassággal (Zsolt 18:26 — Isten is haszid). A szövetség tartalma a
hűség: a haszíd az, aki részese ennek a szövetségi viszonynak,
szeretetnek (heszed). Az ilyenek felé Isten a „legjobb arcát” mutatja: jó
hozzájuk, könyörületes, megvédelmezi őket, életet és békességet ad
nekik (pl. Zsolt 18:26; 52:11; 85:9). A heszed főnévvel függ össze, amely
az ember-ember kapcsolatban szívességet, kegyet, protekciót,
segítőkészséget jelent (1Móz 20:13 — Sára életmentő „füllentése”
Ábrahám érdekében; 1Móz 40:14 — József közbenjárást kér a
fõpohárnoktól; Jób 6:14); szeretetet, jóban-rosszban való kitartást a másik
mellett (2Sám 16:17 — Khúsai látszólag cserbenhagyja a bajba került
Dávidot); irgalom, kímélet az ellenség felé (1Kir 20:31 — a szíriabeliek
az izraeli király irgalmára építenek). Ez a tulajdonság azonban az
istenfélelemből fakad (Bír 8:35 — Izrael fiai elhagyták Istent és nem
cselekedtek heszedet Gedeon házával; 2Sám 9:3 — Dávid Saul
háznépével Isten heszedjét akarja cselekedni), és Istennek köszönhető
az emberek részéről megtapasztalt heszed (Dán 1:9).

80
 Isten részéről egy különleges, ki nem érdemelt (csupán az
istenfélelemre, Isten iránti szeretetre — lásd 5Móz 7:9 — válaszul
kapott) bánásmódot jelent, amelynek következménye lehet segítség
valamilyen feladat megvalósításában (1Móz 24:12, 27 — a szolga
rátalál Rebekára); fantasztikus anyagi áldás (1Móz 32:10–11); védelem
emberek gonosz bánásmódja esetén is (1Móz 39:21 — József a
börtönben) megmenekülés csapástól, haláltól (1Móz 19:19 — Lót);
bűnök „tudomásul nem vétele” (2Móz 34:6–7). A hiábavalóságokhoz
való ragaszkodás megfoszt a heszedtől (Jón 2:9).
Az embernek Istenhez való viszonyulásában pedig az Istenhez való
ragaszkodást, szeretetet, szeretetből történő szolgálatot fejezi ki (Jer 2:2;
Hós 6:6). Isten a haszídokat fogja elragadni (Ézs 57:1).
A Szeptuaginta a heszedet legtöbbször az eleosz, eleémoszüné
szavakkal fordítja. Használata az Újszövetségben hasonló a héber
megfelelőjéhez. Isten eleoszt gyakorol a bűnösök felé (Mt 9:13; Róm
15:9). Az emberek közötti eleémoszüné úgy tűnik, elsősorban anyagi
segítségnyújtásban nyilvánul meg (Lk 12:33). Mindenesetre az eleémón
emberek nyerik el Isten (és emberek) hasonló viszonyulását (Mt 5:7;
Jak 2:13).

Megfontoltság: hászkél: a szákhál gyökből, melynek jelentései: néz

(1Móz 3:6 — „…és kellemes a fa nézésre…”); odafordul, odafigyel, ügyel
(Zsolt 41:2 — „Boldog, aki odafigyel a szegényre…”; Igére — Neh 8:13;
Péld 16:20); megért, értelmes, ti. Isten cselekedeteit megértő, Istenre
odafigyelő: Zsolt 14:2 — „Hogy lássa, van-e értelmes, Istent kereső”; Zsolt
64:10, 106:7); megfontolt, előrelátó (Péld 10:5 — „Nyárban gyűjt az előrelátó
fiú…”); sikeres (Józs 1:7 — „Csak bátor légy és nagyon erős, hogy
megőrizhessed és megcselekedhessed mindazt, amit Mózes, a szolgám
parancsolt neked … hogy sikeres légy mindenben, amerre csak jársz!”; Péld
17:8 — az ilyen ember nem szégyenül meg, lásd Péld 10:5; 14:35 stb.)

81
Az értelemnek ez a fajtája is elengedhetetlen az üdvösséghez: l. Péld
21:16. A Dán 11:35-ben és a 12:10-ben szinte az igazzal egyenlő (előbbi
helyesen: „És az értelmesek közül megbotlanak sokan, hogy
megpróbáltassanak [megolvasztassanak] közülük, és megtisztíttassanak és
megfehéríttessenek…”).
Ebből a gyökből származik a székhel (megfontoltság, előrelátás) főnév
is, melyet az Ige az élet forrásának nevez (Péld 16:22); összekapcsolja
az istenfélelemmel (Zsolt 111:10), a hűséggel (Péld 13:15), nyugodt,
nem haragos természetet hoz létre (Péld 19:11). A Példabeszédekben
lásd még: 3:4; 12:5; 23:9.

Megismer, ismeret: jádá: tud, ismer; valamilyen információ, ismeret

(1Móz 3:5 — „…mert tudja Isten, hogy azon a napon, amikor esztek
belőle…”; 1Móz 27:2 — „nem ismerem Ézsau halálom napját…”)
tapasztalat (2Móz 23:9 — „…ismeritek a jövevény lelkét/életérzését…”),
képesség (1Móz 25:27 — „Ézsau pedig vadászathoz értő ember volt…”; Jer
1:6 — „Íme, nem tudok én beszélni!”) birtokában van; tudatában van,
bizonyos benne, meg van győződve (Józs 23:14 — „… ti pedig tudjátok teljes
szívetekből és teljes lelketekből, hogy egy szó nem esett le/nem hiúsult meg
mindazon jó szavak/dolgok közül, melyeket az Úr, a ti Istenetek szólt
hozzátok…”; 1Móz 15:8 — „Miből fogom tudni, hogy majd öröklöm azt?”);
(meg)ismer valakit: ember embert (2Móz 1:8 — Új király …, aki nem
ismerte Józsefet); szexuálisan (1Móz 4:1 — „És az ember megismerte
Évát, a feleségét…”; ember Istent (2Móz 5:2 — „[a fáraó:] Nem ismerem
az Urat!”); Isten embert, mindenkit (1Kir 8:39 — „Mert egyedül te
ismered minden emberfia szívét”) illetve az övéit: Jer 1:5 — „Mielőtt
formáltalak téged az anyaméhben, ismertelek…”, vö. Mt 7:23); valamilyen
ismeret birtokába jut, felismer (1Móz 3:7 — „És rájöttek, hogy
meztelenek…”; 1Móz 38:16 — „És nem vette észre, hogy a menye az”;
2Móz 18:11 — „Most tudom, hogy nagy az Úr!”); elismer (bűnt) (Jer 3:13

82
— „…csak ismerd el bűnödet!”); döntésre jut, ítél (Bír 18:14 — „Most pedig
döntsétek el, mit tesztek!”; Jón 4:11 — „Nem tud különbséget tenni a jobb
keze és a bal keze között”).
Ebből a gyökből képzett főnév a daat, ez is mindenféle lehet a
közönséges ismeret, információtól kezdve Isten ismeretéig (pl. 5Móz 19:4
— „…ha megüti a társát anélkül, hogy tudatában volna [szó szerint:
ismeret nélkül]…”; Jób 36:12 — „és kilehelik lelküket ismeret nélkül”: a
szövegkörnyezetből adódóan itt Isten ismeretét, a boldog,
beteljesedett élet megtapasztalását jelenti.)
Székhelye a szív (5Móz 8:5 — „És tudod/tudjad a szívedben…”). Szellemi
eredetű (2Móz 31:3 — „És betöltöttem őt Isten Szellemével: bölcsességgel,
értelemmel, ismerettel és minden munkával” ill. Ézs 11:2). Egy definíciója
is szerepel a Példabeszédekben: 1:7. Ellentéte az ivvelet (bolondság):
lásd Péld 12:23; 13:16; 14:18; 15:2, 14.

Példázat: A Példabeszédek könyvének címe Mislé, vagyis

„Hasonlatok”. Első verse héberül a másál (a másál hasonlóvá tesz,
összehasonlít gyökből) határozza meg a könyv tartalmát. Ezt a
kifejezést számos más helyen is megtaláljuk az Ószövetségben. Ezek
alapján a szó jelentéskörei:
1. Közmondás, szentencia, bölcs mondás. Ilyen található az 1Sám
10:12b-ben — „Így hát közmondássá lett: »Vajon Saul is a próféták között
van?«” Itt egy közmondás születésének pillanatát ragadja meg a
Biblia. Az 1Sám 24:14a-ban egy régi másálra utal Dávid: „Ahogy a régi
mondás szól: A gonoszoktól gonoszság származik”; lásd még Ez 12:22–23-
ban és a 18:2–3-ban.
Szintén közmondás tárgya vagy inkább gúny tárgya értelemben
használt a másál a következő helyeken: az 5Móz 28:37-ben az
engedetlen Izraelről szólva: „És döbbenetté, gúnnyá és élccé válsz a népek
között, ahová az Úr vezet téged” (lásd még pl.: Zsolt 44:15). Ezeken a

83
helyeken a párhuzamosan használt szavak könnyen értelmezhetővé
teszik a másált. Az Ézs 14:4-ben a szokásos gúnydal fordítás mellett
lehetséges esetleg győzelmi dalnak is fordítani. A msl gyök másik
alapjelentése ti. uralkodik: itt Isten hatalma semmisíti meg Babilón
királyának hatalmát. Az Ézs 14. fejezet a többrétű szójátékot ad a msl
gyökkel: a másál (4.v) Babilón móséljáról (uralkodójáról, 5.v.) szól, aki a
Seól többi lakójához nimsál  hasonlóvá tétetett (nifal alak, 10.v.).
Talán úgy függ össze a két msl gyök, hogy egy Istentől ihletett
hasonlat, példázat által tudunk uralmat venni egy szituáción,
problémán; jelen esetben Babilón királyán. (Még egy megjegyzés a
kétféle jelentésről: a hasonlít, hasonlóvá tesz jelentésben használt gyök
előfordulásainak alapján az derül ki, hogy egyedül Isten nem tűri el,
hogy bárkihez, bármihez hasonlítsuk és ezáltal uralmat vegyünk rajta:
l. Ézs. 46:5)
Néhány helyen a másál hasonlat, képes beszéd jelentésben fordul elő.
Ez 20:47–9-ben (BH: 21:3–5) az Ezékiel hallgatósága számára
érthetetlen jelképeket tartalmazó próféciát nevezik így: „És mondtam:
Ah, ah, Uram Isten! ezek azt mondják nekem: Hát nem példabeszédekben
beszél ez?”. Másik, szimbolikus példázat az Ezék 17:2–10-ben található,
ahol a magyarázatot is megadja a Szent Szellem Ezékielnek. Az Ez
24:3-ban pedig szimbolikus, prófétikus cselekedetekre szólít fel a
másál.
Mindezek mellett Bálám próféciáit is másálnak nevezi az Ige (4Móz
23:7 stb., összesen hétszer), valamint kétszer Jób beszédét (Jób 27:1;
29:1). Két tanító zsoltár szintén a másál nevet viseli (Zsolt 49:5, 78:2).
Ezek a jelentésárnyalatok a Példabeszédek könyvében mind
megtalálhatók: közmondásszerű — lásd a modern nyelvekbe
közmondásként belekerült 26:27; gúnyolódó sorok — lásd a restről
szóló példázatok, pl. 26:24, 24:22 stb.; számos fogalmat, szituációt
hasonlatban ragad meg a szerző, pl. 19:12; prófétikus jelentése

84
rendkívül sok másálnak van; ami pedig a tanítást illeti: a
Példabeszédek könyvében maga a Bölcsesség tanít.
A Szeptuaginta leggyakrabban a parabolét használja a másál
fordításaként, amely egymás mellé helyezést, összevetést, a görög
retorikában pedig hasonlatot, analógiát, példát jelent. A Példabeszédek
könyvében a téma meghatározásakor a paroimiát (közmondás) találjuk
(1:1;). Az Újszövetségben szintén a parabolé a legelterjedtebb kifejezés
a közmondások, szimbolikus történetek és az Ószövetség-
parafrázisok (ti. Példabeszédekbeli és egyéb másálok)
meghatározására. A szó a paraballó igével függ össze, melynek
jelentése: melléhelyez, összevet; vö. a Mt 13-ban található példázatok
indításával (hétből hat esetben): homoia esztin, hómoióthé: hasonló,
hasonlít.
Az evangéliumok többször kiemelik Jézussal kapcsolatban, hogy
sokszor, sokat tanított példázatokban. Célja ezzel a Mt 13:35 alapján
egy ószövetségi prófécia (Zsolt 78:2) beteljesítése: „Megnyitom majd
számat példázatokkal, a világ alapítása óta elrejtett dolgokat mondok ki”.
Másik fontos dolog, amit a paraboléval kapcsolatban kihangsúlyoz
Jézus: olykor élesen szembeállítja a kívülvalókat (hoi ekszó) és
tanítványait (pl. Mk 4:1). Előbbiek számára a parabolé érthetetlen képes
beszédet jelent, míg a tanítványoknak föltárul benne Isten
királyságának a titka (vö. Ez 21:5!): ezt a különbségtételt Jézus szintén
egy próféciával támasztja alá (Ézs 6:9–10): „Ezért beszélek
példázatokban: mert néznek, de nem látnak és hallgatnak, de nem hallanak és
nem értenek semmit, és beteljesedik rajtuk Ézsaiás próféciája, amely így szól:
»Hallgatván hallgatni fogtok, de ne értsetek, nézvén nézni fogtok, de ne
lássatok! Mert elhájasodott a szíve ennek a népnek, és nehéz hallásúvá lettek,
szemüket lehunyták, hogy soha ne lássanak szemükkel, fülükkel ne halljanak,
szívükkel ne értsenek, hogy meg ne térjenek és meg ne gyógyítsam őket.«”
(Mt 13:15) Az újszövetségi tanítványok előnye az, hogy köztük van a

85
testté lett Ige, Aki megmagyarázza nekik az elsőre meg nem értett
parabolékat (az Ószövetséget tanulmányozók számára hasonlóan az
Ige magyarázza az Igét: az az ígéret adatott, hogy aki a Példabeszédek
könyvét olvassa/hallgatja, meg fogja érteni a másálokat  Péld 1:6. v.)
Jézus példázatainak egy része tehát ószövetségi másálokat bont ki,
vagy idéz szabadon. Ilyen pl. a tékozló fiú története (Lk 15:11–32),
amelynek első fele a Péld 29:3b kifejtése; a szőlősgazdáról és a
terméketlen fügefáról szóló példázat (Lk 13:6–9) az Ézs 5:1–7-re megy
vissza; a király lakomájáról szóló példázat (Mt 22:2–10) a Péld 9.
fejezetére emlékeztet; a Lk 14:7–11 pedig a Péld 25:6–7 szabadon
idézett változata.
Számos újszövetségi példázat konkrét szituációban, konkrét
személyekre vonatkozólag hangzott el (pl. Lk 14:7 – „Ő pedig
példázatot mondott a meghívottaknak, amikor látta, hogy hogyan válogatják
maguknak a díszhelyeket…”), hasonlóan a próféták – Ézsaiás, Ezékiel –
szájából elhangzott másálokhoz. Parabolét csak a szinoptikus
evangéliumokban találunk, a János evangéliumában található
egyetlen, elnevezést kapott példázat, a jó pásztorról szóló a paroimia
nevet viseli (Jn 10:6) – „Ezt a példázatot mondta nekik Jézus, ők pedig nem
tudták, mit beszél.” A Jn 16:25 és 29, amely általában beszél Jézus
példázatairól, kifejezetten a könnyen érthető, egyenes beszéddel állítja
szembe.
Az evangéliumokon kívül a 2Pét 2:22-ben találkozunk a
paroimiával, amikor Péter a Péld 26:11-et idézi, ezenkívül a Zsidókhoz
írt levél szerzője kétszer használja a parabolé szót, ezúttal előkép
értelemben (Zsid 9:9; 11:19).

Tervezés: mezimmá a zámám gyökből. A zámám jelentése: gondolkodik,

elgondol, eltervez, elhatároz; egyes feltételezések szerint a mormolással
függ össze. Ez a tervezés lehet semleges tartalmú, elsősorban ha

86
Istenről van szó (lásd Zak 8:14–15); ember esetében viszont szinte
mindig negatív kicsengésű, kivéve a Péld 31:16-ban („Gondolkozik a
mező felől…”). Ugyanígy a mezimmá is jelenthet egyszerűen tervet,
gondolatot (általában Isten esetében; azonban a szövegkörnyezetből
adódóan általában ez valami negatív következménnyel jár az
emberekre nézve, pl. Jer 51:11 — „Mert Bábel felől [az] a terve, hogy
elpusztítsa”). Emberek esetében kifejezetten gonosz gondolatot, tervet
jelent, lásd pl. a Példabeszédekbeli definíciót (24:8): „Aki azon
gondolkodik, hogy rosszat tegyen, gonosz tervek csiholójának [szó szerint:
tulajdonosának] hívják.” Vagy a Zsolt 139:20 — „Akik gonosz tervek
végett emlegetnek Téged … a Te ellenségeid.” (Vö. Péld 12:2.) Emellett a
Példabeszédek könyvében kifejezetten pozitív értelemben vett tervet,
gondolatot jelent a szó öt helyen is: 1:4; 2:11; 3:21; 5:2; 8:12 — ezeken a
helyeken azonban nem emberi tervekről van szó, hanem az Istentől,
Isten bölcsességéből nyerhetőkről.

87