Erkel Ferenc zeneszerző, karmester, zongoraművész és sakkmester, a Pesti Sakk-

kör első elnöke.

1810. november 7-én Gyulán született. Zenész családból származott. Dédapja,

nagyapja és édesapja is képzett muzsikusok voltak.
A németgyulai és magyargyulai elemi iskolákban kezdte tanulmányait. Nagyváradon,
majd a pozsonyi bencéseknél végezte gimnáziumi tanulmányait.
18 évesen Csáky Kálmán grófnál Kolozsvárott zongoratanár.
1834-ben mutatta be zongoratudását a pesti Nemzeti Kaszinóban.
1835-től karnagyi állást vállalt a Budai Magyar Színjátszó Társulatnál.
25 évesen már operát is vezényelt. Következő évben átszerződött a pesti Német
Színházhoz, onnan viszont áthívták az időközben felépült Pesti Magyar Színházhoz.
1838-tól már ott dolgozott karmesterként. Itt mintegy három évtizeden át
munkálkodott.
1840-ben írta meg első operáját, a Bátori Máriát.
1844-ben megnyerte a Kölcsey Himnuszának megzenésítésére hirdetett pályázatot.
Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc után a főváros hangversenyéletének
fellendítésén fáradozott.
Vezetésével alakult meg 1853-ban a Filharmóniai Társaság, amelyet számtalan
esetben vezényelt. Bánk bán című operáját, amely egyben pályájának csúcsát is
jelentette, 1861-ben mutatták be.
Közreműködött a Zeneakadémia megalakításánál (1875), amelynek ezután tíz éven
át igazgatója és zongoratanára volt.
Az 1884-ben megnyíló operaház főzeneigazgatója lett.
Erkel nevéhez fűződik a magyar nemzeti opera megteremtése.
Neves sakkozó volt, az 1864-ben alakult Pesti Sakk-kör egyik alapítója volt.

Emléktábla Erkel Ferenc szülőházán

Erkel nevéhez fűződik a magyar nemzeti opera, mint műfaj megteremtése.

Nyugati operák mintáira támaszkodva, a 19. század magyar verbunkos
zenéjének felhasználásával és újraértelmezésével sikerült viszonylag egységes
nemzeti operanyelvet kialakítania. Emlékére 1952-ben állami díjat alapítottak,
mellyel minden évben a kiemelkedő magyar zeneműveket és zenetudományi
munkákat jutalmazzák. 1893 június 15-én halt meg.
Zeneszerzőként számos műfajban alkotott:
1. Írt kantátát (Magyar cantate)
2. karműveket (Litánia, zenekari kísérettel – Gyászkar – Dalár-induló stb.)
3. kísérőzenét, balett betéteket, népszínműzenéket (Kegyenc, Teleki László
szomorújátéka - A kalandor, Nagy Ferenc népszínműve - Két pisztoly, Szigligeti Ede
népszínműve - Nemesek hadnagya, Kovács Pál drámája stb.)
4. dalokat
5. hangszeres darabokat (zongoradarabokat - zenekari műveket, nyitányokat,
indulókat)

Főbb művei

Bátori Mária, opera 2 felvonásban (1840)

Hunyadi László, opera 4 felvonásban (1844)

Bánk bán, opera 3 felvonásban (1861)

István király, opera 4 felvonásban (1885)

Himnusz, (1844)

Köri kördal, (1844)