SZÜLŐFÖLD, TÁJ

Petőfi Sándor: Szülőföldem

- Petőfi születési helye → Kiskőrős → 1,5 évesen Kiskunfélegyházára költözött a család, itt nőtt fel
- Petőfi 20 év után idézi fel az emlékeit, ezért a jelen idő szembesül a múlttal → gondokkal teli férfikor –
önfeledt gyermekkor
- a lírai én emlékezik vissza. önfeledt játék, nádparipán lovaglás, fűzfasíp fújás
- számára az alföldi táj a szülőföldet, a hazát és a szabadságot jelenti, amelyhez bensőséges kapcsolat
fűzi
- rímképlet: aa bb cc (páros rím)
- a versszakok végén szabályosan ismétlődő sor →a dajkától hallott ismerős dalrészlet
Ez a REFRÉN: a versben egy vagy többször visszatérő sor vagy részlet.
- általában a versszakok végén található
- ismétlődhet egy vagy több sor is

Petőfi Sándor: Úti levelek III. levél (részlet)

- 1847 nyarán Petőfi beutazta a Felvidéket, utazásairól az Úti levelek prózai művében számolt be
- a leveleket költőbarátjának Kerényi Frigyesnek címezte, de azokat nem juttatta el neki
- képzeletbeli beszámoló
- műfaja: úti levél. A levél egyik változata.
- Az elbeszélő hangulatos beszámolót küld a címzettnek a látottakról, az átélt érzelmekről,
gondolatokról

Petőfi Sándor: Az Alföld

- 1844 nyarán írta, Pesten

- műfaja: tájleíró költemény → egy táj vagy természeti jelenség érzelemgazdag bemutatására törekszik.
A leírás mellett fontos szerepelt kap a személyes érzelmek megvallása is.
- személyes hangnem
- nézőpont váltakozás
- Alföld: szülőföld, otthon, szabadság

Versszak Gondolatmenet Költői kifejezőeszközök

felkiáltás: vadregényes
Kárpátok és az Alföld táj, tengersík vidék
1-2. versszak (keret)
szembeállítása metafora: sas lelkem
ismétlés ott (kétszer)
megszemélyesítések,
Az alföldi táj elemei: gémeskút,
mozgalmas képek,
tanya, csárda, templomtorony.
3-11. versszak (leírás) hangutánzó szavak és
Vidék lakói: csikósok, betyárok.
mozgást kifejező igék,
Alföld növény-, állatvilága.
nyugodt képek, színek
eltéphetetlen kötődés a
12. versszak (keret) ismétlés: itt (négyszer)
szülőföldhöz
Nézőpontok:
Versszak
6-7. versszak közelkép
8-10. versszak távolodó
11. versszak távolodó

vón: volna szamárkenyér: bogáncsféle gyom melankolikus: mélabús, levert,

mék: megyek
képzet: képzelet
honn: otthon
róna: nagy kiterjedésű, sík vidék
smaragd: zöld színű drágakő
betyár: törvényen kívüli bujdosó
királydinnye: sárgás virágú gyom
árvalányhaj: selymes pázsitfűféle
gulya: nagyobb állatcsoport, búskomor
amely sok szarvasmarhából áll bóbitás: ernyő formájú repítő
ménes: lovak csoportja képződmény
csikós: ménes pásztora sás: mocsaras helyen tenyésző,
szemfödél: koporsó fedele magas szárú, hosszú levelű
beduin: nomád életmódot növény
folytató arab néptörzs lile: vízicsibe

Nagy László: Balatonparton

- a költeményben szemléletesen tűnik fel előttünk a tó élővilága, játékos elemekkel
- legfontosabb motívumok: a rácsodálkozás, ámulat
- a gondolatok sokszor a következő mondatban folytatódnak – sorvégi áthajlás

Weöres Sándor: Tájkép

- pályakezdőként írta, 1928-ban jelent meg
- két évszak találkozásáról, az ősz haláláról és a tél megérkezéséről szól
- nem tudjuk milyen vidéket mutat be
- megszemélyesítések által válik a táj élővé
- a lírai én tájhoz fűződő érzelmei
Ősz Tél
sárga fehér
köd hó
szürke cukros
barna szél