PISA jelentés

Fontosabb jellemzők:
 2000-ben indították a vizsgálatot
 háromévente tartják meg
 OECD szervezi: Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD).
 a 15 éves magyar diákok még soha nem teljesítették olyan rosszul a matematikai
tesztet, mint a tavalyi vizsgálatnál
 a szövegértésnél is romlott a hazai tanulók teljesítménye
 a természettudományok esetében a magyar diákok jobban teljesítettek a legutóbbi,
2018-ban felvett teszthez képest
 a magyar diákok pontszámát nagyon jelentősen határozza meg a társadalmi-gazdasági
háttér, vagyis az iskolarendszer esélykiegyenlítő teljesítménye gyenge
 a PISA-teszt nem a lexikális tudást vizsgálja, hanem azt próbálja felmérni, hogy a
diákok képesek-e az iskolában elsajátított ismereteket új helyzetekben (végül is a való
életben) alkalmazni
 tavalyi (2022) felmérésben Magyarországról mintegy 6200 diák vett részt.

Matematika:
 matematikából 473 pont
 a matematikai mérések 2003-as elindítása óta még sosem volt ilyen alacsony a
matematikai tesztek átlag pontszáma a magyar diákok körében.
 A 473 ponttal Magyarország a felmérésben résztvevő 81 ország közül a 28. helyre
került. Egyben Magyarország ezzel az eredménnyel is hajszállal meghaladta az
OECD-átlagát (472 pont).

Szövegértés:
 A szövegértési tesztnél a magyar diákok átlaga 473 pont lett, ami 3 ponttal marad el a
2018-as adathoz képest.
 A 473 pont az országok rangsorában a 31. helyre lett elég. Az OECD átlagától (476
pont) valamivel elmaradtunk a 2022-es eredménnyel.

Természettudomány:
 ami a természettudományokat illeti, ebben a mutatóban 486 pontot értek el átlagosan a
hazai diákok, ami 5 ponttal haladja meg a 2018-as adatot, azonban jóval elmarad a
2006-ban elért eddigi rekord pontszámtól (504).
 Ez az eredmény a 27. helyre volt elég. Egyben Magyarország a matematikai teszthez
hasonlóan egy ponttal jobbnak bizonyult az OECD átlagához (485) képest.
Előző évekhez képest:
 2015 volt a mélypont.
 Nagy különbség az eltérő hátterű diákok pontszámában.
 A jelentésből így kiderült az is, hogy a jobb társadalmi-gazdasági háttérrel rendelkező
gyerekek (vagyis a társadalmi-gazdasági státusz alapján a diákok top 25%-a) 121
ponttal értek el jobb eredményt a hátrányos helyzetű gyerekekhez (alsó 25%) képest.
Ez nagyobb különbségnek számít az OECD-átlagánál (93 pont).

Nemzetközi összehasonlítás:
 Szingapúr a világelső
 mindhárom tudásterületen Szingapúr végzett az élen (matematikában 575, a
szövegértésnél 543, míg a természettudományoknál 561 ponttal).
 A három rangsor top5 országa között szinte kizárólag kelet-ázsiai országok
(Szingapúron kívül Tajvan, Japán, Dél-Korea), valamint a Kínához tartozó Makaó és
Hongkong szerepelnek.
 A kelet-ázsiai országokon kívül csupán két európai állam, Észtország és Írország
került be a top5-be, de ez is csak egy területen, a szövegérténél valósult meg: Írország
e rangsorban a 2., míg Észtország a 4. lett. Kiemelendő, hogy a balti ország a másik
két rangsorban is a top10 ország között szerepel: matematikában 7., míg a
természettudományok terén 6. lett.
 Észtországon és Írországon kívül az európai államok közül még Svájc és Hollandia,
valamint Finnország jutott be a top10-be egy-egy rangsorban (az előbbi két ország
matematikában, míg az utóbbi természettudományokban).