8.

tétel
A fejlesztő értékelés
KIEGÉSZÍTÉS

Forrás:
 Sztana Jánosné által küldött anyag: A pedagógushivatás gyakorlati kihívásai
 PISA felmérés – összefoglaló

A pedagógushivatás gyakorlati kihívásai c. tananyag

1. Pedagógiai készségek, képességek
Részletesen kell foglalkozni a pedagógus megismerő tevékenységével!
Mi a kogníció tárgya, célja? Az értelem mint információkezelő komponensrendszer.
Alapegységek a kognitív rutinok
A készségek rutinokból, részkészségekből szerveződnek

Kritikus kognitív készségeknek azokat nevezzük, melyek nélkülözhetetlenek az egyén számára

a boldogulás, a beválás, a továbbhaladás szempontjából:
pl. írás, olvasás, számolás, mértékváltás, következtetés, hangzódifferenciálás,
gondolkodás, tanulás.
Kiindulópont néhány készség felsorolása:
Személyes kompetencia: éntudat, önismeret, öntudat, művészi képességek, testi képességek,
kommunikáció, stb.
Szociális kompetencia: tolerancia, empátia, kooperáció, rangsortudat, vezetői-szervezési
készségek, kommunikáció, stb.
Az ún. speciális, szakmák, hivatások gyakorlásához szükséges kompetenciák a fentiekből
szerveződnek.

2. Pedagógiai folyamatok tervezése, értékelése, minőségbiztosítása

Az értékelés során nyert információk:
 helytálló (valid, érvényes)
 megbízható (reliábilis)
 objektív, tényszerű
 változásokat magába foglaló (dinamikus)

1
Az értékelés két alapformája a külső és belső értékelés.
Külső értékelésről akkor beszélünk, ha az értékelők nem vettek részt a teljesítmény
létrehozásában és az intézménynél magasabb rendszer elvárásai alapján hajtják végre (pl.:
Monitor, IEA, TIMSS, PISA, PIRLS..)
A belső értékelés során a teljesítmény létrehozásában résztvevők értékelnek, saját céljaikhoz

Az értékelés legfontosabb három szintje:

- a tanuló,
- a pedagógus,
- és az intézmény szintje.

Amennyiben tanulmányi munka értékelésére kerül sor, alapelvek a következők:

- személyre szóló legyen,
- fejlesztő, ösztönző jellegű legyen,
- ne legyen megtorló, fegyelmező jellegű,
- folyamatosságot biztosítson,
- az iskolai (munkaközösségi) követelményrendszerre épüljön,
- biztosítsa a szóbeli és írásbeli értékelés egészséges arányát,
- legyen tárgyszerű (mik az erős pontok, melyek a gyengeségek, hogyan lehetséges a
javítás),
- félelemmentes légkörben történjen.

A pedagógusok értékelésekor a pedagógusszerepnek való megfelelésről van szó.

A pedagógusszerep szintjei a következők:

- szociológiai,
- szociálpszichológiai,
- interperszonális és
- individuális.

2
Az iskola mint szervezet értékelése kapcsán négy értékelésfajta működhet:
- spontán vagy vad,
- audit,
- felügyeleti értékelés,
- önértékelés

Az iskolában hét alapvető kulcsfolyamatot vizsgálunk, melyek a következők:

- tanítási módszerek
- a tanulók értékelése
- tanártovábbképzések
- az iskola felvételi rendszere
- tantárgyfejlesztés, tantervhasználat
- taneszköz-fejlesztés, taneszköz-használat
- a tanulás irányítása

Az iskolai értékelés alapelvei:

- Terjedjen ki az iskolai élet egészére (egyénekre és közösségekre is)
- Legyen folyamatba ágyazott, kiszámítható, meglapozott,
- Törekedjen az objektivitásra, komplexitásra, igazságosságra,
- Személyre, közösségre szólóan ösztönözzön, fejlesztő szándékú legyen,
- Az értékelés az iskolánkban elfogadott követelményrendszerre épüljön, biztosítva a
követelmények nyilvánosságát (szmsz, házirend, munkaköri leírások, tantervi
követelmények stb.)

3. Mérés, értékelés a gyakorlatban

Lépések:
 problémafelvetés, a kutatás célja, indoklása
 releváns szakirodalom
 elővizsgálat kis mintán
 a hipotézis pontosítása
 a kutatás megtervezése: menete, költsége
Példa:
 Goodenough-eljárás: ovisok rajzát elemzi
 DIFER: Diagnosztikus fejlődésvizsgáló rendszer: írásmozgás-koordináció,
beszédmeghallás, relációszókincs, elemi számolás, tapasztalati következtetés -
iskolaérettség mutató
 A kettő között mi a kapcsolat, helyettesítheti-e a DIFER-t a rajzos módszer?

3
 PISA jelentés

Fontosabb jellemzők:
 2000-ben indították a vizsgálatot
 háromévente tartják meg
 OECD szervezi: Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD).
 a 15 éves magyar diákok még soha nem teljesítették olyan rosszul a matematikai
tesztet, mint a tavalyi vizsgálatnál
 a szövegértésnél is romlott a hazai tanulók teljesítménye
 a természettudományok esetében a magyar diákok jobban teljesítettek a legutóbbi,
2018-ban felvett teszthez képest
 a magyar diákok pontszámát nagyon jelentősen határozza meg a társadalmi-gazdasági
háttér, vagyis az iskolarendszer esélykiegyenlítő teljesítménye gyenge
 a PISA-teszt nem a lexikális tudást vizsgálja, hanem azt próbálja felmérni, hogy a
diákok képesek-e az iskolában elsajátított ismereteket új helyzetekben (végül is a való
életben) alkalmazni
 tavalyi (2022) felmérésben Magyarországról mintegy 6200 diák vett részt.

Matematika:
 matematikából 473 pont
 a matematikai mérések 2003-as elindítása óta még sosem volt ilyen alacsony a
matematikai tesztek átlag pontszáma a magyar diákok körében.
 A 473 ponttal Magyarország a felmérésben résztvevő 81 ország közül a 28. helyre
került. Egyben Magyarország ezzel az eredménnyel is hajszállal meghaladta az
OECD-átlagát (472 pont).

Szövegértés:
 A szövegértési tesztnél a magyar diákok átlaga 473 pont lett, ami 3 ponttal marad el a
2018-as adathoz képest.
 A 473 pont az országok rangsorában a 31. helyre lett elég. Az OECD átlagától (476
pont) valamivel elmaradtunk a 2022-es eredménnyel.

Természettudomány:
 ami a természettudományokat illeti, ebben a mutatóban 486 pontot értek el átlagosan a
hazai diákok, ami 5 ponttal haladja meg a 2018-as adatot, azonban jóval elmarad a
2006-ban elért eddigi rekord pontszámtól (504).
 Ez az eredmény a 27. helyre volt elég. Egyben Magyarország a matematikai teszthez
hasonlóan egy ponttal jobbnak bizonyult az OECD átlagához (485) képest.

4
Előző évekhez képest:
 2015 volt a mélypont.
 Nagy különbség az eltérő hátterű diákok pontszámában.
 A jelentésből így kiderült az is, hogy a jobb társadalmi-gazdasági háttérrel rendelkező
gyerekek (vagyis a társadalmi-gazdasági státusz alapján a diákok top 25%-a) 121
ponttal értek el jobb eredményt a hátrányos helyzetű gyerekekhez (alsó 25%) képest.
Ez nagyobb különbségnek számít az OECD-átlagánál (93 pont).

Nemzetközi összehasonlítás:
 Szingapúr a világelső
 mindhárom tudásterületen Szingapúr végzett az élen (matematikában 575, a
szövegértésnél 543, míg a természettudományoknál 561 ponttal).
 A három rangsor top5 országa között szinte kizárólag kelet-ázsiai országok
(Szingapúron kívül Tajvan, Japán, Dél-Korea), valamint a Kínához tartozó Makaó és
Hongkong szerepelnek.
 A kelet-ázsiai országokon kívül csupán két európai állam, Észtország és Írország
került be a top5-be, de ez is csak egy területen, a szövegérténél valósult meg: Írország
e rangsorban a 2., míg Észtország a 4. lett. Kiemelendő, hogy a balti ország a másik
két rangsorban is a top10 ország között szerepel: matematikában 7., míg a
természettudományok terén 6. lett.
 Észtországon és Írországon kívül az európai államok közül még Svájc és Hollandia,
valamint Finnország jutott be a top10-be egy-egy rangsorban (az előbbi két ország
matematikában, míg az utóbbi természettudományokban).