A 2018-as Pisa eredményeinek vizsgálata magyar és román viszonylatban

A Pisa 2018-as Volume II-ből kiindulva látható, hogy Románia erőteljesen lemarad
Magyarországhoz képest, szinte minden doméniumban. Viszont az OECD-s átlag
viszonylatában Magyarország sem remekel és nem áll olyan jól Romániához képest.

Ami a hátrányos helyzetű diákok esélyegyenlőségét illeti elég aggasztó a helyzet mindkét
megfigyelt ország esetében. A hátrányos helyzetű tanulók az iskolarendszertől függően
nagyobb vagy kisebb valószínűéggel járnak ugyanabba az iskolába, mint a jól teljesítők. Ezt
szemlélve kiderül, hogy Magyarországon és Romániában is megvan annak a veszélye, hogy a
hátrányos helyzetű diáknak kevesebb mint egy a nyolchoz az esélye arra, hogy a
továbbiakban olyan iskolába járjon, amelyet jelenlegi tudása igényelne. Azt gondolnánk, hogy
Románia inkább le van maradva Magyarországhoz képest, de a következőkben fény derül
arra, hogy bár akadnak számottevő különbségek, ennek ellenére tulajdonképpen mindkét
ország az átlaghoz képest alulmarad.

Ami a szövegértést illeti Magyarország és Románia igencsak hasonló tendenciát mutat. Noha
Magyarország (476) megelőzi Romániát (428), ellenben mindkét ország esetében azt kell
mondanunk, hogy egyik sem éri el az OECD-s átlagot (ami 487). A természettudományokat
tekintve hasonló adatokat figyelhetünk meg. Az OECD-s átlag 489-es, melyet Magyarország
elég kielégítően megközelít, 481-el, ellenben Románia nem éri el a maga csekély 426-os
átlagával.

A fiúk és a lányok teljesítménybeli különbségét illetően a természettudományok

szempontjából azt mondhatjuk el, hogy Románia az 1-es különbségével közelebb áll az
OECD-s átlaghoz (2), mint Magyarország a -6-os pontszámkülönbségével. Matematikából
hasonló a helyzet: az OECD-s átlag 489-es, Magyarország elég szépen 481-el közelít, viszont
Románia csekély 430-al lépked nem annyira sokkal utánuk. A fiúk és lányok szerinti
különbség ebben az esetben, akárcsak az előbb, hasonló: Románia közelít, egy ponttal marad
le az átlagtól, Magyarország pedig 4 ponttal meghaladja azt.

Arra a kérdésre, hogy mennyire elégedettek az életükkel, Romániában a megkérdezett diákok

közül többen válaszolták azt, hogy elégedettek az életükkel, mintsem azt, hogy nem (így a
romániai elégedettségi szint az 7,87-es, míg a magyarországi 7,12-es, az OECD-s átlag pedig
7,04-es, így tehát mindkét esetben az átlagnál magasabb számról van szó).
Összességében a rövid összehasonlítás alapján tehát az mondható el, hogy sajnálatos módon
úgy a magyar, mind a román diákok az átlagteljesítmény alatt teljesítettek.