Szakirodalmak

egyelőre a következőt javasolnám: ne csak az elemzett primér művek tekintetében, hanem az

elméleti apparátus kapcsán is próbálj felépíteni egy történeti/kritikai szemléletet. magyarán:
ne csak a két regényt helyezd el időben egymáshoz képest, hanem a különböző
posztkoloniális elméleteket is. 1999-ben a posztkoloniális kritika is nagyon máshol tart, mint
1977-ben. pl. csak 1978-ban jelenik meg Edward Said Orientalizmus c. munkája, ami a
posztkoloniális kritika terén az elméleti bumm kezdetét jelöli. A Semmi szívében még éppen
a bumm előtt van, a Szégyen pedig már jócskán utána, ezzel a kérdéssel szerintem jól el
lehetne maszatolni. szóval nagyon izgalmas lenne felépíteni egy olyan metaperspektívát, ami
az elméleti keret terén végbemenő változásokra is tud reflektálni. az lenne a javaslatom, hogy
olyan olvasmányokat próbálj választani, amelyek az elmélettel kapcsolatban is tematizálják a
történeti elmozdulásokat.
pl. megnézném ezt: http://ketezer.hu/2008/09/vajon-a-poszt-a-posztkolonialisban-ugyanaz-
mint-a-posztszovjetben/, de Mbembe egy vázlatos korszakolással is megpróbálkozik itt a
posztkolonializmus kapcsán (ez olyan szempontból fontos lehet, hogy meg lehetne nézni
közelebbről az egyik vagy másik korszakhoz sorolt
szerzőket): https://epa.oszk.hu/00000/00012/00055/mbembe.htm, de olyan szövegek is
vannak, amelyek direkt módon kapcsolják össze pl. a feminizmus és a posztkolonializmus
perspektíváit:
Sander L. Gilman, Black bodies white bodies, Toward an iconography of female sexuality in
late 19 century art, medicine and literature (https://www.jstor.org/stable/1343468)
Appropriation and the Body: Representation in Contemporary Black Brazilian ArtAuthor(s):
Kimberly Cleveland Source: Journal of Black Studies, Vol. 41, No. 2 (NOVEMBER 2010),
pp. 301-319, Published by: Sage Publications, Inc. (https://www.jstor.org/stable/25780778)
vagy Spivaktól szinte bármi is ide sorolható
meg hát nyilván egy rakás olyan tanulmány is van, ami Coetzee-művekkel foglalkozik
posztkoloniális perspektívából, csak egy
példa: https://journals.lib.unb.ca/index.php/ifr/article/view/7690/8747 (de tényleg rengeteg
van, ezt csak bedobtam ide)
illetve csatolok két cuccot az afrikai posztkoloniális kritikáról.
fontosnak látom viszont, hogy ne vessz el a posztkoloniális teóriák túltermelődésében, legyen
egy olyan metaperspektívád, ami szűri és rendszerezi az olvasmányokat. amiket linkeltem
meg csatoltam, nagyobb részt angol nyelvű tanulmányok, nem tudom, ez gond-e, illetve még
akartam jelezni, hogy a fizetős tanulmányok egy részét fel lehet törni ezzel: https://sci-hub.se/
szóval az van, hogy szerintem előbb fel kell építeni egy szemléleteti/módszertani
keretrendszert, és tulajdonképpen csak utána érdemes megkeresni az ebbe illő elméleti
szövegeket.
http://www.lxjkh.com/info_detail/?hu_3-1254668308-
24&A_posztkolonializmus_irodalma_posztkolonializmus#6_
http://epa.oszk.hu/00000/00012/00055/spivak_fenyvesi.htm