Magyarország: Minőségbiztosítás a

kisgyermekkori nevelésben és a
közoktatásban

A kisgyermekkori nevelés és a közoktatás minőségbiztosítási rendszere egyaránt

épít az intézményi belső értékelésre, az önértékelésre és a külső pedagógiai-
szakmai ellenőrzésre, valamint a tanulók standardizált kimeneti mérési
eredményeire.

A minőségbiztosításért felelős szereplők

Az oktatásért felelős miniszter ágazati ellenőrzéssel, értékeléssel és
minőségbiztosítással kapcsolatos feladatkörének legfontosabb elemei a
következők:

országos értékelési rendszer működtetése: az Oktatási Hivatal

működtetése, amely országos és területi szintű ellenőrzési, mérési,
értékelési feladatokat lát el;

szabályozási feladatok: az értékeléssel összefüggő tevékenységek

szabályozása, így például az országos mérésekkel, érettségi, felvételi
vizsgákkal, a minőségbiztosítással, az országos szakértői névjegyzékkel
kapcsolatos eljárási szabályok rögzítése;

értékelést segítő információs feladatok: a köznevelési információs

(statisztikai) rendszer (KIR) működtetése;

évente, a tanév rendjéről szóló miniszteri rendeletben meghatározott

mérések, értékelések, szakmai ellenőrzések elrendelése;
 ad hoc tematikus értékelések elvégeztetése: értékelést szolgáló mérési,
szakmai ellenőrzési és kutatási programok elvégeztetése.

Az oktatási rendszer értékelésével kapcsolatos feladatait az oktatásért felelős

miniszter az Oktatási Hivatal fenntartásával és működtetésével látja el.

Oktatási Hivatal

Az Oktatási Hivatal ellátja az országos és nemzetközi mérések lebonyolítását,

hatósági és szakmai ellenőrzéseket végez, és megszervezi az érettségi vizsgákat.
Továbbá az Oktatási Hivatalnak közigazgatási hatóságként a pedagógus-
továbbképzések és a szakmai vizsgahelyek akkreditálásában, a vizsgaelnökök,
valamint a közoktatási szakértők országos névjegyzékének gondozásában van
szerepe. Az Országos szakértői névjegyzék tartalmazza azok nevét és
szakterületét, akik a nevelési-oktatási intézményekben szakmai ellenőrzésben
(értékelésben) vehetnek részt.

Az Oktatási Hivatal szervezi a pedagógusokra, az intézményvezetőkre és az

intézményekre kiterjedő pedagógiai-szakmai ellenőrzéseket, és felügyeli az
ellenőrzési rendszer működését.

Az Oktatási Hivatal ellátja továbbá a pedagógusminősítési rendszer

működtetését, a külföldi nevelési-oktatási intézmények fenntartói
tevékenységének törvényességi ellenőrzését, és közreműködik köznevelési
intézmények hatósági ellenőrzésében.

Az Oktatási Hivatal évente tematikus országos szakmai ellenőrzéseket végez

az oktatásért felelős miniszter felkérésére. A tematikus országos szakmai
ellenőrzést az oktatásért felelős miniszter a tanév rendjéről szóló rendeletben írja
elő. A 2017/18-as tanévben a köznevelési intézmények által végzett statisztikai
adatszolgáltatások, továbbá a lemorzsolódással veszélyeztetett tanulók korai
jelző- és pedagógiai támogatórendszerén keresztüli adatszolgáltatások
jogszabályi feltételeknek való megfelelését vizsgálta a Hivatal, a 2018/19-es
tanévben az óvodákban az óvodába járási kötelezettség teljesítését és
dokumentálását, a 2019/20-as tanévben pedig a lemorzsolódással veszélyeztetett
tanulók magas arányával, ezen belül különösen a megelőző 3 év országos
kompetenciamérési eredményei alapján alacsony teljesítménnyel és magas
szegregációs indexszel jellemezhető köznevelési intézményekben a
lemorzsolódás megelőzése és a teljesítmény javítása, valamint a deszegregáció
érdekében tett intézményi, fenntartói intézkedéseket és megvalósulásukat. A
2020/21-es tanévben a nevelési-oktatási intézményekben a pedagógus-
továbbképzési kötelezettség teljesítését és dokumentálását vizsgálta meg a
Hivatal szakmai ellenőrzés keretében, a 2021/22-es tanévben az egyéni
munkarendű tanulók osztályozóvizsga-kötelezettsége teljesítésének és
dokumentálásának vizsgálatára került sor. A 2022/23-as tanévben a Hivatal
szakmai ellenőrzés keretében vizsgálja meg a mindennapos testnevelés legalább
napi 1 testnevelésóra keretében való megszervezését és annak legfeljebb heti 2
órával történő kiváltásának módjait és dokumentálását.

Az Oktatási Hivatal rendszeresen ellenőrzi a köznevelési szakértői tevékenység

folytatását, az államilag elismert nyelvvizsgaközpontokat és vizsgahelyeket, a
pedagógus-továbbképzések szervezőit. Az Oktatási Hivatal feldolgozza és
nyilvántartja az általa végzett ellenőrzések, értékelések eredményeit, és
beszámol róluk az oktatásért felelős miniszternek. További, minőségbiztosítást
érintő feladata a köznevelés információs rendszerének (KIR) működtetése.

A fenntartó

A fenntartó irányítói tevékenységének része a köznevelési intézmény pedagógiai-

szakmai tevékenységének ellenőrzése. A fenntartó jogszabályi
kötelezettsége, hogy értékelje a pedagógiai programban megjelölt
feladatok végrehajtását és ezen keresztül a nevelési-oktatási intézmény
pedagógiai-szakmai tevékenységének eredményességét.

Az oktatásért felelős miniszter felkérheti a fenntartót, hogy a fenntartásában lévő

nevelési-oktatási intézményben végeztessen törvényességi, szakmai ellenőrzést,
pedagógiai-szakmai mérést, átvilágítást, elemzést, és ennek eredményéről
tájékoztassa. Ha a fenntartó a felkérésnek nem tesz eleget, az oktatásért felelős
miniszter intézkedésére az Oktatási Hivatal jár el.

A minőségbiztosítás irányai és módszerei

Pedagógiai program

A nevelő- és oktatómunka az óvodában a nevelési, az iskolában és a

kollégiumban a pedagógiai program szerint folyik. A pedagógiai program
olyan intézményi dokumentum, amely meghatározza az intézmény
nevelési, pedagógiai alapelveit, célkitűzéseit, feladatait, eszközeit,
eljárásait, az iskola helyi tantervét (local curriculum), a pedagógiai
munkát támogató tevékenységeket, az intézmény által nyújtott
szolgáltatások teljes körét. A pedagógiai programot a nevelőtestület fogadja
el, és az intézményvezető hagyja jóvá. Ez a dokumentum a működés, továbbá az
intézmény ellenőrzésének, értékelésének alapja. Az elfogadott program
nyilvánosságát biztosítani kell. A pedagógiai program minden egyes köznevelési
intézmény működésének kötelező alapdokumentuma. A szülők közvetlenül
megismerhetik és nyomon követhetik, számonkérhetik a benne foglaltak
megvalósulását.

Intézményvezetői (belső) pedagógiai-szakmai ellenőrzés

A köznevelési intézmény vezetője felelős az intézmény szakszerű működéséért,

ennek keretében a pedagógiai-szakmai tevékenységért.

Az alábbiakban tárgyalt országos pedagógiai-szakmai ellenőrzés meghatározó

részét képezi az intézményi önértékelés rendszere. Ez önmagában is
megfelelő eszköze lehet a belső minőségértékelésnek és
minőségfejlesztésnek. E rendszer keretében az intézmény pedagógusai 5
évente, az intézmény vezetője vezetői megbízásának második és negyedik
évében végez önértékelést. Az egész intézményre átfogóan 5 évente végeznek
önértékelést. Ennek során azt vizsgálják, hogy az intézmény hogyan tudott
megfelelni saját céljainak, és hol tart a megvalósításukban. Az önértékelés
alapján az érintett pedagógusok, intézményvezetők 5 évre szóló önfejlesztési
tervet, az egész intézményre vonatkozóan pedig intézkedési tervet készítenek.

Az önértékelést intézménytípusonként az Oktatási Hivatal által kiadott, 2021-ben

felülvizsgált, az oktatásért felelős miniszter által jóváhagyott Összevont
önértékelési kézikönyv, módszertani útmutató segíti.

Az önértékelés rendszere kiterjed a pedagógus és a vezető munkájának

értékelésére, valamint az egész intézmény munkájának értékelésére is. A
pedagógus és a vezetői önértékelés során a szülők interjúk, illetve a szülők és a
középfokú intézmények diákjai kérdőíves felmérés keretében értékelhetik a
pedagógusok munkáját. Az intézményi önértékelés során interjú készül
osztályonként/csoportonként legalább két szülővel. Az önértékelés során használt
kérdőívek és interjúk javasolt kérdéseit az Önértékelési kézikönyv tartalmazza. Az
önértékelés eredményeit felhasználják a tanfelügyeleti eljárás során.

Az intézményvezető továbbá saját hatáskörében kezdeményezhet

pedagógiai-szakmai ellenőrzést, amely irányulhat az intézmény és az
egyes pedagógusok pedagógiai-szakmai munkájának értékelésére. Az
intézményvezető által kezdeményezett pedagógiai-szakmai ellenőrzésben is
külső szakértő működik közre.

Országos pedagógiai-szakmai ellenőrzés (tanfelügyelet)

A tanfelügyelet célja, hogy értékelje a nevelési-oktatási intézmények szakmai

tevékenységét, a pedagógusok munkájának általános pedagógiai
szempontok alapján való értékelésére, az intézményvezetők általános
pedagógiai és vezetéselméleti szempontok szerinti értékelésére és az
intézmények saját céljainak megvalósulására alapozva. Mindezzel
támogatja az intézmény szakmai fejlődését. A tanfelügyelet az oktatásért
felelős miniszter irányítása alatt az Oktatási Hivatal szervezésében működik. A
tanfelügyelet intézményi szinten 5 éves ciklusokban megvalósuló, értékeléssel
záruló vizsgálat. Az ellenőrzés a fenntartó típusától függetlenül kiterjed
minden köznevelési intézményre, az intézményekben pedagógiai tevékenységet
folytató szereplőkre. A pedagógiai-szakmai ellenőrzés során felmerülő hibák nem
vonnak maguk után retorziót. Az ellenőrzés célja az intézményekben folyó
pedagógiai-szakmai munka fejlesztése a kiemelkedő és fejlesztendő
területek megjelölésével. Az ellenőrzést végző szakértőknek nincs intézkedési
jogkörük.

A tanfelügyeleti ellenőrzésekre éves országos pedagógiai-szakmai

ellenőrzési terv alapján kerül sor, amelyet az Oktatási Hivatalnak minden év
július 20-áig kell elkészítenie a következő naptári évre vonatkozóan.

A tanfelügyeletben részt vevő szakértők jelentős szakmai gyakorlattal

rendelkeznek abban az intézménytípusban és munkakörben, ahová és amely
kapcsán kirendelik őket. Szakértői működésük feltétele az országos szakértői
névjegyzékbe való bejegyzés.

A tanfelügyeleti ellenőrzés fajtái:

A pedagógus tanfelügyelete

Általános pedagógiai szempontok szerint történik, célja a pedagógus pedagógiai

készségeinek fejlesztése. A pedagógusok tanfelügyelete nemcsak a
pedagógusok munkájának megismerését célozza, hanem az intézmény
vezetésének és az oktatásirányításnak is fontos tapasztalatokat
közvetít. Az ellenőrzés koncepciója és szakmai elvárásai előtérbe helyezik az
igényes, minőségi szakmai munkát. A tapasztalatok összegyűjtésén túl kijelöli a
további fejlesztési irányokat, mintát ad a pedagógusoknak.

Az értékelés a pedagógiai munka alábbi kilenc területére terjed ki:

 pedagógiai módszertani felkészültség;

pedagógiai folyamatok, tevékenységek tervezése és a megvalósításukhoz

kapcsolódó önreflexiók;

a tanulás támogatása;

a tanuló személyiségének fejlesztése, az egyéni bánásmód érvényesülése, a

hátrányos helyzetű, sajátos nevelési igényű vagy beilleszkedési, tanulási,
magatartási nehézséggel küzdő gyermek, tanuló többi gyermekkel, tanulóval
együtt történő sikeres neveléséhez, oktatásához szükséges megfelelő
módszertani felkészültség;

a tanulói csoportok, közösségek alakulásának segítése, fejlesztése,

esélyteremtés, nyitottság a különböző társadalmi-kulturális sokféleségre,
integrációs tevékenység, osztályfőnöki tevékenység;

a pedagógiai folyamatok és a tanulók személyiségfejlődésének folyamatos

értékelése, elemzése;

kommunikáció és szakmai együttműködés, problémamegoldás;

elkötelezettség és szakmai felelősségvállalás a szakmai fejlődésért;

a környezeti nevelésben mutatott jártasság, a fenntarthatóság

értékrendjének hiteles képviselete és a környezettudatossághoz kapcsolódó
attitűdök formálásának módja.

Az ellenőrzés területei – az első pont kivételével – megegyeznek a pedagógusok

előmeneteli rendszerében használt pedagógusminősítési területekkel, így az
ellenőrzés és a minősítés eredménye közel azonos területekre reflektál.

Módszere és eszközei:

dokumentumelemzés:
 az előző, az adott pedagógusra vonatkozó ellenőrzés(ek) fejlesztési
tervei és az önértékelés(ek) önfejlesztési tervei;

az önértékelés során készült anonim kérdőívezés összesített

eredményei;

a tanmenet és az éves tervezés egyéb dokumentumai;

óraterv és egyéb foglalkozások tervezése;

napló;

tanulói füzetek;

tanóra-/foglalkozáslátogatás: az óra/foglalkozás céljának, tartalmának,

felépítésének, eredményességének és a pedagógus módszereinek
megfigyelése;

interjúk (pedagógussal és intézményvezetővel): a látogatott

órák/foglalkozások megbeszélése, a látogatás során szerzett információk
kiegészítése. A pedagógussal folytatott interjú után kerül sor a vezetői
interjúra a pedagógus munkájáról, amelyen az érintett pedagógus már nem
vesz részt.

A megbeszéléseket követően véglegesített, összegző értékelés készül, amely a

vizsgált kilenc területen erősségeket és fejleszthető területeket jelöl meg a
pedagógus számára, amelyek alapján a pedagógus az intézményvezetőjével
egyeztetve 5 évre szóló fejlesztési tervet készít.

Az intézményvezető tanfelügyelete

Általános pedagógiai és vezetéselméleti szempontok alapján történik,

figyelembe véve az intézményvezető saját céljaihoz képest elért
eredményeit. Célja az intézményvezető pedagógiai és vezetői készségeinek
fejlesztése.

Az értékelés területei:
 az intézményi pedagógiai – nevelési, tanulási, tanítási, fejlesztési,
diagnosztikai – folyamatok stratégiai vezetése és irányítása;

az intézmény szervezetének és működésének stratégiai vezetése és operatív

irányítása;

az intézményi változások stratégiai vezetése és operatív irányítása;

az intézményben foglalkoztatottak stratégiai vezetése és operatív irányítása;

a vezetői kompetenciák fejlesztése.

Az ellenőrzés során a vezető és fenntartó mellett a nevelőtestületet és a

szülői közösséget is meghallgatják. Az Oktatási Hivatal által felkészített, a
vezető-ellenőrzésre felkért két szakértő közül legalább az egyik az értékelt vezető
által vezetett intézménnyel azonos típusú intézményben megszerzett jelentős
vezetői gyakorlattal és pedagógus-szakvizsga keretében szerzett
intézményvezetői szakképzettséggel rendelkezik.

Módszere:

a vezetői önértékelés során a nevelőtestület és a szülők körében készített

kérdőíves felmérés eredményeinek elemzése;

dokumentumok vizsgálata (vezetői pályázat, az intézmény pedagógiai

programja, SZMSZ-e, két tanév munkaterve és beszámolója, az intézményi
önértékelés dokumentumai, a vezetői önértékelés dokumentumai);

interjú az intézményvezetővel, a munkáltatóval és a vezetőtársakkal:

kiegészítő információk.

A megbeszéléseket követően értékelés készül, amely a fenti öt területen

erősségeket és fejleszthető területeket jelöl meg.

Az intézmény tanfelügyelete
A nevelőtestület a köznevelési intézmény alapításakor az intézményvezető
irányításával elkészíti pedagógiai programját, amelyben megfogalmazza az iskola
pedagógiai hitvallását, az ott folyó nevelő-oktató munka pedagógiai elveit,
értékeit, céljait, és meghatározza a hozzá kapcsolódó feladatokat, eszközöket. Az
intézményekben rendszeresen felülvizsgálják a pedagógiai programot, igyekezve
lépést tartani a nevelés-oktatáshoz fűzött szakmai és társadalmi elvárásokkal,
egyúttal a mindennapi gyakorlati munkavégzés tapasztalataira is reagálnak. A
tanfelügyelet keretében lebonyolított intézmény-ellenőrzés célja az
iránymutatás az intézmény pedagógiai-szakmai munkájának
fejlesztéséhez, elsődlegesen annak vizsgálatával, hogy a nevelési-
oktatási intézmény hogyan valósította meg saját pedagógiai programját.

Az intézmény értékelése során a szakértők az alábbi területek kapcsán gyűjtenek

adatokat, és határoznak meg kiemelkedő és fejleszthető területeket:

pedagógiai folyamatok;

személyiség- és közösségfejlesztés;

eredmények;

belső kapcsolatok, együttműködés;

az intézmény külső kapcsolatai;

a pedagógiai munka feltételei;

a kormány és az oktatásért felelős miniszter által kiadott tantervi szabályozó

dokumentumban megfogalmazott elvárásoknak és a pedagógiai programban
megfogalmazott intézményi céloknak való megfelelés.

Az intézmény-ellenőrzésre 5 éves ciklusokban kerül sor. Feltétele, hogy az

intézményvezető ellenőrzése előzőleg megtörténjen, vagy az intézmény-
ellenőrzés keretében egyidejűleg kerüljön rá sor.

Módszere:
 dokumentumelemzés (pedagógiai program, SZMSZ, munkaterv, éves
beszámoló, továbbképzési program);

az intézményvezető által elkészített intézményi önértékelés áttekintése;

a tanulói kimeneti mérés (Országos kompetenciamérés, belső mérések,

egyéb mérések) eredményeinek elemzése 5 tanévre visszamenően;

az ellenőrzést megelőző 5 évben lefolytatott ellenőrzések eredményei és az

azok alapján készült fejlesztési tervek áttekintése, megvalósulásuk
vizsgálata;

a pedagógus-ellenőrzések eredményeinek áttekintése;

nevelőtestületi, alkalmazotti, szülői, egyéb partneri kérdőíves felmérés

(elégedettségmérés);

interjúk (intézményvezetők, szülők, nevelőtestület);

megfigyelés: a helyszíni ellenőrzés célja, hogy a szakértők az előzetes

felkészülés során a dokumentumelemzés alapján szerzett információikat
pontosítsák, kiegészítsék, és meggyőződjenek a valóságtartalmukról.

A szakértők a látogatást követő szakértői egyeztetésnek megfelelően az

ellenőrzés tapasztalatait összegző szakértői értékelést az ellenőrzést követő 15
napon belül rögzítik az Oktatási Hivatal informatikai támogatórendszerében,
amelyben így azok az intézményvezető számára elérhetővé válnak. Az összegző
szakértői értékelés az erősségeket és fejleszthető területeket határozza meg a
hét vizsgált területnek megfelelően. Az ellenőrzés eredményét az intézmény a
honlapján közzéteszi.

A szakértők megállapításai alapján az intézményvezető 5 évre szóló intézkedési

tervet (fejlesztési tervet) készít, amelyben kijelöli az intézmény pedagógiai-
szakmai munkája fejlesztésének feladatait. Az intézkedési tervet az ellenőrzés
lezárását követő 60 napon belül a nevelőtestület jóváhagyja, és az
intézményvezető elküldi az intézmény fenntartójának.
Az ellenőrzések egységes kritériumok szerint történnek, egységes és nyilvános
módszerrel a különböző közoktatási intézményekben, de a részletekben oktatási
területenként speciális elemek találhatóak. Ezért az alábbi területekre készültek
külön speciális standardok:

óvoda;

általános iskola;

gimnázium;

szakképző iskola;

kollégium;

alapfokú művészetoktatási intézmény;

gyógypedagógiai intézmények;

pedagógiai szakszolgálatok;

pedagógiai szakmai szolgáltatók.

Az intézmények komplex ellenőrzése

A meglévő ellenőrzési típusok mellett 2022-ben bevezették a tanfelügyelet

rendszerének egy olyan elemét, amely kifejezetten azokra a leginkább
támogatásra szoruló intézményekre koncentrál, amelyekben a pedagógiai-
szakmai munka minőségének javítása érdekében célzottan történik az elmaradás
okainak feltárása és az okok megszüntetésére fókuszáló támogatás: az
intézmények komplex ellenőrzését.

Egy komplex ellenőrzés részfolyamatokból áll, melyek a következők:

· három (vagy több) pedagógus értékelése;

· egy intézményvezetői (aki az intézményegységet vezeti) értékelés;

· egy intézmény (tagintézmény/intézményegység) értékelése;

· egy komplex értékelés, mely az előző pontokban felsorolt értékelések alapján

szerzett tapasztalatokra és a kapcsolódó elvárások értékelésére épül.

Az intézmények komplex ellenőrzését az Oktatási Hivatal által összeállított, a

köznevelésért felelős miniszter által jóváhagyott komplex ellenőrzési kézikönyv
alapján kell lefolytatni. A kézikönyv letölthető az Oktatási Hivatal honlapjáról.

A pedagógusok minősítő értékelése

A pedagógusok minősítő értékelése a pedagógus-életpályamodellhez és az

előmeneteli rendszerhez (promotion system of teachers) kapcsolódik. (401/2023.
(VIII. 30.) Korm. rendelet a pedagógusok új életpályájáról szóló 2023. évi LII.
törvény végrehajtásáról) A szakmai fejlődés természetes menetét figyelembe
véve különböző szinteket állapít meg a pedagógusok előmeneteléhez: Gyakornok,
Pedagógus I., Pedagógus II., Mesterpedagógus, Kutatótanár. A Pedagógus I.
kategória elérését célzó minősítési eljáráson való részvétel kötelező, a magasabb
kategóriák esetében önkéntes. Az egyes fokozatok és a szakmai gyakorlati
idő alapján egységes bértábla szerint meghatározott a pedagógus
garantált illetménye. A garantált illetmény annál magasabb, minél magasabb
fokozatban van a pedagógus, és minél nagyobb szakmai gyakorlati idővel
rendelkezik. Ennek az előmeneteli rendszernek a célja a pedagógusok
folyamatos szakmai fejlődésének elősegítése mellett a hivatástudat és a
pályán maradási szándék erősítése.

A gyakornok 2 év szakmai gyakorlati idő megszerzésével minősítő vizsgát

tesz. A sikeres minősítő vizsgát követően Pedagógus I. fokozatba kerül. A
minősítő vizsga legfeljebb egy alkalommal ismételhető meg, ebben az
esetben újabb 2 év szakmai gyakorlati idő megszerzését követően kell
minősítő vizsgát tenni. Ha a gyakornok a megismételt minősítő vizsgán sem
felelt meg, munkaviszonya megszűnik.

Ha a Pedagógus I. fokozatba besorolást követően a pedagógusnak legalább

1 év szakmai gyakorlata van, kezdeményezheti a Pedagógus II. fokozatra
irányuló minősítési eljárást. Sikertelen eljárás esetén a minősítési eljárás
megismételhető. A minősítési eljárás megismétlésére legkorábban – a
sikertelen minősítési eljárás befejezésétől számított – két év szakmai
gyakorlat megszerzésének évében kerülhet sor.
 A Pedagógus II. kategóriába sorolt pedagógus további 5 év szakmai
tapasztalat és pedagógus-szakvizsga megszerzését követően
Mesterpedagógus minősítésre jelentkezhet.

A Mesterpedagógus fokozatba sorolt pedagógus a tanítás mellett fejlesztő

innovátori, fejlesztő támogató, intézményvezetői, pedagógusminősítési és
tanfelügyeleti szakértői vagy szaktanácsadói tevékenységet végez.
Szakértői, illetve szaktanácsadói tevékenység végzése esetén a pedagógus
munkaidő-kedvezményben részesül.

Kutatótanár: a legalább Pedagógus II. fokozatba sorolt, 14 év szakmai

gyakorlattal és tudományos fokozattal is rendelkező pedagógus, aki
rendszeres publikációs tevékenységet is folytat, kezdeményezheti
átsorolását a Kutatótanár fokozatba.

Az oktatásért felelős miniszter évente határozza meg a pedagógusminősítésben

részt vevők keretszámát. A pedagógusok minősítő vizsgáját és minősítési
eljárását az Oktatási Hivatal szervezi. A minősítővizsgát és a minősítési eljárást
minősítőbizottság folytatja le, amelynek tagjai Mesterpedagógus fokozatba sorolt,
az Országos szakértői névjegyzékben szereplő köznevelési szakértők, a
pedagógust alkalmazó köznevelési intézmény vezetője vagy az általa delegált
vezető beosztású pedagógus.

A minősítési eljárás során minden pedagógusra egységes szabályok

vonatkoznak, amelyek nyilvánosak, bárki számára megismerhetők. A
minősítőbizottság a pedagógus teljes körű tevékenységét, pedagógiai-
szakmai felkészültségét, „mesterségbeli tudását” vizsgálja. A minősítési
eljárás részét képezi a portfólió vizsgálata és védése, óralátogatás és az ott
tapasztaltak megbeszélése. A portfólió tartalmazza az alábbiakat: szakmai
önéletrajz, a nevelő-oktató munka dokumentumai, a nevelő-oktató munka
alapdokumentumai és szabadon választott dokumentumai, a pedagógust
foglalkoztató intézmény intézményi környezetének rövid bemutatása, valamint a
szakmai életút értékelése.

A szakértői munka minőségbiztosítása

Mind a tanfelügyelet, mind a minősítés esetében a helyszíni látogatás után az

intézményvezető, illetve az ellenőrzésben/minősítésben érintett pedagógus
értékelheti az ellenőrzését végző szakértők munkáját az erre a célra
kialakított online, anonim kérdőív kitöltésével.

2018-ban elindult a szakértők auditálása is, ennek keretében ad hoc módon,

illetve tervszerűen is megtörténik a szakértői munka auditálása. Az auditálás
jelenleg elsősorban a szakértők felkészültségére és a tanfelügyeleti és minősítési
eljárásrend megtartására koncentrál.

Az auditálás szervezését és szakmai anyagainak kidolgozását szintén az Oktatási

Hivatal végzi.

A tanulói teljesítmények standardizált mérései

Érettségi vizsga

A 2005-ben bevezetett kétszintű (közép- és emelt szint) érettségi vizsga standard

követelményeken alapul. Ennek eredménye egyben a felsőoktatási
intézményekbe való bekerülés alapja is. Az érettségi vizsga alkalmas arra, hogy
visszajelzést adjon az egyes intézményekben folyó munka eredményességéről.

A Nemzeti alaptanterv (NAT) 2020-as változása az érettségire is gyakorolt hatást.

A korábbi, a 2012-es Nat-ra épülő vizsgakövetelmények helyett 2024-től
kezdődően új vizsgakövetelmények érvényesek.

Országos kompetenciamérés

Az Országos kompetenciamérést (OKM) Magyarországon 2001-ben vezették

be. Azóta két alkalom kivételével (2005-ben az új típusú érettségi bevezetése,
2020-ban a COVID-járvány miatt maradt el) minden évben szerveztek központi
mérést. 2023-ban került sor a huszadikra.

A mérésben alkalmazott feladatok nem a tanulók lexikális tudását mérik, hanem

azt vizsgálják, hogy a diákok a közoktatásban addig elsajátított ismereteket
milyen mértékben tudják alkalmazni a mindennapi életből vett feladatok
megoldásában.

A kompetenciamérés elsődleges célja az iskolák eredményességéről való

visszajelzés volt, de a mérési rendszer olyan irányban fejlődött, hogy néhány éve
már az egyéni fejlődésről is képes tájékoztatni a diákot, szüleit és pedagógusait.

Az első néhány, kísérletező évet leszámítva 2021-ig két területen (szövegértés,

matematika) mértek három (6., 8. és 10.) évfolyamot.
A kompetenciaméréshez néhány évig (2006–2012 között) az Országos készség-
és képességmérés is csatlakozott, amely a 4. évfolyamos tanulók
alapkészségeinek fejlettségét vizsgálta.

Az évenkénti országos kompetenciamérések lebonyolítását az oktatásért felelős

miniszter egy, az aktuális tanév rendjéről szóló miniszteri rendeletben határozza
meg. A mérés központi szervezését, a mérőeszközök kidolgozását, a mérési
adatok feldolgozását és az eredmények publikálását az Oktatási Hivatal végzi.

Az Országos kompetenciamérés tartalmát, résztvevői körét, eljárásrendjét 2001-

es bevezetése óta több alkalommal módosították. 2008 óta a tanulók mérési
azonosítót kapnak, és közös pontképzésben számítják ki az eredményeiket.
Utóbbi segítségével a három évfolyam tanulóinak eredményei egy közös
képességskálára vetíthetők, ami lehetővé teszi a tanulók egyéni fejlődésének
nyomon követését.

A 2020-as évek elején gyökeresen átalakult az Országos kompetenciamérés

rendszere. Egyfelől a rendszer 2022-ben átköltözött a digitális felületre (a
korábban papíralapú mérés azóta teljes egészében online zajlik), másfelől nőtt a
mérési területek száma, emellett bővült a résztvevők köre is.

Az OKM kezdeti néhány évét leszámítva 2021-ig két területen (szövegértés,

matematika) mérték teljes körűen a 6., 8. és 10. évfolyamos tanulók
kompetenciáit. A digitális mérés 2022-es bevezetése óta – új elemként – mérik
a természettudományi kompetenciákat is. 2024-ben pedig, kísérleti
jelleggel, további két új mérési terület (digitális kultúra, történelem) fog
megjelenni a mérési rendszerben.

2022-ben standardizálták ezenkívül a közel egy évtizedes múltra visszatekintő

idegen- és célnyelvi méréseket. Értékelésük ma már központilag történik, és a
tanulói eredményeket a többi területhez hasonlóan képességskálán jelzik vissza.
Ennek köszönhetően 2022 óta ez a két mérés is részét képezi az Országos
kompetenciamérésnek.

2023-ban bővült a mérésben részt vevő tanulók köre. Azóta a méréseken

már nemcsak három (6. 8. és 10.) évfolyam diákjai vesznek részt, hanem a 4.‑től
a 11.‑ig az összes évfolyam tanulói.

A 2023/2024-es tanévben a mérésben és a kísérleti mérésben részt vevő

évfolyamok köre a következő [30/2023. (VIII. 22.) BM rendelet a 2023/2024. tanév
rendjéről]:
 4–5. évfolyam: szövegértés, matematika mérés;
6–11. évfolyam: szövegértés, matematika, természettudomány, idegen
nyelvi mérés, célnyelvi mérés;

5–11. évfolyam: digitális kultúra és történelem (kísérleti mérések).

A középfokú szakképzésben változatlanul csak két kompetenciát mérnek

(szövegértés, matematika), és csak a 10. évfolyamon.

A kompetenciamérés eredményeiről az Oktatási Hivatal az országos jelentések

mellett telephelyi, iskolai és (2021-ig) fenntartói összesítéseket is közöl. A 2008.
és 2021. év közötti nyilvános jelentések itt, a 2021 utániak pedig itt találhatók.

A saját jelentésében közölt adatok egy-egy iskola számára lehetővé teszik, hogy
saját munkáját elemezze, elhelyezze teljesítményét a hozzá hasonló vagy
lényegesen különböző iskolákkal való összehasonlításban is. A közölt adatoknak
köszönhetően emellett kívülállók, érdeklődők is árnyaltabb képet kaphatnak az
iskolákról.

A tanulók a tesztek megírása mellett kapnak egy háttérkérdőívet is. Ez a mérési

rendszer egyik fontos eleme, azonban kitöltése önkéntes. A diákok szüleikkel
együtt válaszolnak a szociokulturális hátterükre vonatkozó kérdésekre. A 2021-ig
papíralapú kérdőívek 2022-től online érhetők el. A kérdőív kérdéseire adott
válaszokat az érintettek (szülők, tanulók) hozzájárulása nélkül az iskola nem
ismerheti meg, nem kezelheti.

A pedagógiában többszörösen bizonyított tudományos tény, hogy a tanulók

teljesítményére hatással van családjuk szociális, kulturális és gazdasági helyzete.
Ezért pusztán a mért teljesítményátlagok nem tükrözik megfelelően a különböző
tanulói összetételű iskolák pedagógiai teljesítményét. A kérdőív célja, hogy
országosan és iskolai szinten egyaránt elemezni lehessen a tanulók
szociokulturális hátterének és mért teljesítményének összefüggését.

A jelentések a teljesítményeket nemcsak abszolút skálán mutatják be, hanem a

tanulók szociokulturális hátterét megjelenítő családi háttérindexszel kiegészítve
is. Mivel a 2010. évi mérés óta követni lehet az egyes tanulók fejlődését, így az
intézmények számára lehetőség van képet lehet alkotni saját fejlesztő hatásukról
is.

Az intézmények – jelszavas belépés után – saját szempontjaik szerint tovább

elemezhetik az eredményeiket. A tanuló egyedi mérési azonosítójával a tanulók
eredményének egyéni elemzését is meg lehet tekinteni.

Az Oktatási Hivatal egyik legújabb fejlesztése az az adatvizualizációs felület,

amely az információk grafikus megjelenítésével kelti életre és teszi könnyen
értelmezhetővé az Országos kompetenciamérés eredményeit

Diagnosztikus fejlődésvizsgáló rendszer

A Diagnosztikus fejlődésvizsgáló rendszer (DIFER) a magyarországi

köznevelési mérési-értékelési rendszernek a tanulók haladásának időrendjében
első, kötelezően előírt eleme. A DIFER óvodás és kisiskolás életkorban (4–8 éves
kor) az iskolai előrehaladás szempontjából kritikus elemi készségek
(írásmozgás-koordináció készsége, beszédhallgatás készsége, relációszókincs,
elemi számolás, tapasztalati következtetés, tapasztalati összefüggés-
megértés, szociabilitás) diagnosztikus értékelésére alkalmas tesztrendszer
. Célja a tanulók eltérő ütemű fejlődéséből, fejlesztési szükségleteiből fakadó
egyéni hátrányok csökkentése és az alapkészségek sikeres megalapozása. A
rendszer lehetővé teszi e kritikus elemi készségek elsajátítási folyamatainak
részletezett nyomon követését 4 éves kortól 8 éves korig. Emellett ismerteti e
készségek elsajátítási folyamatait, és rámutat az eredményesebb fejlesztés
lehetőségeire, tennivalóira.

Az általános iskolák a tanév elején kötelezően mérlegelik, hogy az 1. évfolyamos

tanulóik körében mely tanulók esetében látják indokoltnak – az óvodai jelzések
vagy a tanév kezdete óta szerzett tapasztalatok alapján – alapkészségeik alapos
felmérését. A vizsgálatot az érintett tanulókkal az iskolák az ősz folyamán végzik.
A pedagógusok a mérési adatokat a rendszer részét képező szoftver segítségével
kiértékelik, majd az eredmények alapján meghatározzák a tanulók egyéni
fejlesztési irányait. Az intézmények jelentik az Oktatási Hivatalnak a mérésben
részt vevő tanulók létszámát. A több éves tapasztalat szerint évente az első
évfolyamos tanulók 30-33%-át mérik fel az általános iskolák, de sok általános
iskolában – az eredményesebb fejlesztőmunka érdekében, az előzetes felméréstől
függetlenül – a mérést minden 1. osztályos tanulóval elvégzik.

A tanulók fizikai és edzettségi állapotának mérése (NETFIT)

Az iskolák tanévenként megszervezik (a felnőttoktatásban és az 1–4. évfolyamon

tanulók kivételével) a tanulók fizikai állapotának és edzettségének mérését a
testnevelés tantárgy oktatásában részesülő évfolyamokon. A mérési
eredményeket feltöltik a Nemzeti Egységes Tanulói Fittségi Teszt (NETFIT®)
online informatikai támogató rendszerébe, ahol nyomon követhető a tanulók
fizikai, fittségi állapota. Az országos eredményekről évente kutatási jelentés
készül

Pályaorientáviós vizsgálat (mérés)

A pályaorientációs vizsgálat az általános iskola nyolcadik évfolyamán tanulóknak

a sikeres pályaválasztást és továbbtanulást megalapozó személyes tanulói
kompetenciáit méri fel. A vizsgálat eredménye visszajelzést ad a tanuló számára
azokról a középfokú iskolai továbbtanulási lehetőségekről, amelyek meglévő
képességei alapján számára javasolhatók. A vizsgálatot az által elkészített
digitális mérő- és támogatóeszközökkel az iskolák bonyolítják le.

Tematikus értékelések
A lemorzsolódással veszélyeztetett tanulók teljesítményének nyomon
követése

Az Oktatási Hivatal működteti a lemorzsolódás megelőzését szolgáló korai jelző-

és pedagógiai informatikai támogatórendszert, amely a tanulók iskolai
előrehaladásának nyomon követésére szolgál. Az iskolák és a pedagógiai oktatási
központok által a rendszerbe (ESL) szolgáltatott adatok segítségével célzott
támogatás biztosítható az egyes intézményeknek.

Egyéb értékelések

A rendszeres standardizált országos méréseken kívül számos tematikus értékelési

program is van. Ilyenek például az óvodai programokról, a magyar nyelvi oktatás
eredményességéről, az alapfokú művészetoktatásról, a cigány kisebbségi
oktatásról, az enyhe értelmi fogyatékos tanulókat oktató tagozatok szakmai
feltételrendszeréről, a szakképző intézmények pedagógiai programjairól, a sajátos
nevelési igényű tanulók ellátásáról, az óvodai felvételekről, a nem szakrendszerű
oktatásról, valamint a szakmai alapozó oktatásról szóló vizsgálatok.

Az utóbbi néhány évben több száz intézményben történt hatósági ellenőrzés pl.
tanügyigazgatási, pedagógusfoglalkoztatási területeken. Az e vizsgálatok
tapasztalatait összefoglaló jelentések a közoktatás egyes alrendszereiről adnak
információkat

Nemzetközi mérések

Magyarország rendszeresen részt vesz a PISA-, a TIMSS-, a TALIS- és a PIRLS-

mérésekben. Az Oktatási Hivatal az évenként megrendezésre kerülő Országos
kompetenciamérés mellett az OECD és az International Association for the
Evaluation of Education Achievement (IEA) által szervezett nemzetközi
felmérések hazai lebonyolításáért és az adatok interpretálásáért (összefoglaló
jelentések készítéséért) is felelős..

previous page
‹ Quality assurance
Up
Quality assurance in higher education ›