Professional Documents
Culture Documents
Toldi 7-12.
Toldi 7-12.
Miklós számára világossá vált, meg kell védenie magát, céljaiért küzdenie kell. Elbúcsúzott
édesanyjától, és bátyjának is jelezte, nem tűri tovább az ellene folyó vadászatot.
Miklós kiállta az erő- és bátorságpróbákat. A Hetedik énekben arra látunk példát, hogy
embernek is kiváló. Nem csak az ereje nagy, helyén van a szíve is. Figyelmesen hallgatja a
síró özvegyet, majd pedig elhatározza, hogy együttérzését tettekkel is kifejezi. Olyan
ember érdekében akar áldozatot hozni, akit alig ismer.
Az ének előkészíti a későbbi eseményeket. Miklós megértette: két anyát kell segítenie. A
fiait sirató anyának kell elégtételt szolgáltatnia azzal, hogy a haza becsületéért küzdő, ám
elbukott lovagtestvérekért bosszút áll. Egy másik „anya” szolgálatába is be kell állnia. Ez a
haza, akit meg kell szabadítania az őt megszégyeníteni akaró cseh bajnoktól.
A szerző párhuzamot von: Miklóst vadul üldözik – szörnyű vihar tombol, két összefüggő
vagy hasonló gondolatot, helyzetet állít egymás mellé. Általánosnak mondható ez a fajta
képalkotás a magyar népdalokban is.
Párhuzam: költői alakzat, két egymással összefüggő gondolat, helyzet hasonló szerkezetű
megfogalmazása
Események
1. Miklós továbbállt
2. Négy nap vándorlás után Rákos mezejére ért
3. Találkozott az özveggyel
4. Meghallgatta a történetét a cseh vitézről
5. Éjjel vihar tört ki
Nyolcadik ének
Mintha Miklós ellentettje lenne a bátyja. Igazolva látjuk a főhős szavait, amelyeket még a
Második énekben olvashattunk: Átok és hazugság minden ige szádban! / Egy betű való sincs,
Toldi György, a vádban. György sok hazugsága között talán az utolsó a legsúlyosabb: …
öcsém el van veszve, / Szántszándékkal való gyilkosságba esve! Nem igaz, hiszen hirtelen
felindulásból hajította el a malomkövet Miklós, ennek lett szerencsétlen következménye a
katona halála.
Arany ismét megmutatja, hogy apró mozzanatok bemutatásával hogy tudja árnyalni egy
szereplő jellemrajzát, vagy hitelesebbé tenni egy jelenetet. György fizikailag is rosszul lesz,
amikor a király leleplezi őt: Aztán egy hidegség végig futott rajta, / Fázott, mégis izzadt;
elsápadt az arca, / Elsápadt, hogy annyi vér se maradt benne, / Mennyi egy szúnyognak
egyszer elég lenne.
A Nyolcadik ének középpontjában György áll. A királlyal folytatott párbeszédekből
megtudjuk, hogy legfőbb célja Györgynek: megszerezni öccse örökségét.
Események
Az elbeszélői nézőpont
A Nyolcadik énekben új kép tárul elénk, mintha éles váltás lenne a filmben, amit néztünk, és
egy másik helyen, más szereplőkkel peregne tovább a következő jelenet. Nemcsak az
változik, amit látunk, hanem a nézőpont is átalakul. Az elbeszélő mindeddig Miklóst követte
„kamerájával”. Megismertük a gondolatait, vágyait, vele azonosultunk, érte aggódtunk. Most
elhagyja őt az elbeszélő, és György nyomába szegődik.
György és a király gondolataiba is belelátunk. Látjuk, hogy a király tudja: György rosszban
sántikál.
Kilencedik ének
Miklós, akinek méltatlan életet szánt a bátyja, kezdettől érzi, hogy többre hivatott, és keresi
a bizonyítási lehetőséget. Már akkor is kísérletet tesz erre, amikor találkozik Laczfi nádor
seregével, s úgy mutatja meg nekik az utat, hogy közben rendkívüli erejét is észrevegyék.
Azzal, hogy a farkaskaland után visszatér a szülői házba, szintén bizonyítani akar: ne
higgyék, hogy gyávaságból futott el, van bátorsága visszatérni.
Érdekességek
Ebben az énekben fellelhetők olyan motívumok, amelyek utalhatnak a „magyar
mitológiában” is megtalálható táltos-hiedelemre. A magyar táltos történetekben megtalálható
volt a hármas küzdelem mitikus motívuma: a hős először farkassal küzdött, másodszor
bikával, és a harmadik próbatétel volt az ember elleni harc. Utóbbinál a helyszín
megválasztása is fontos volt: különleges területen zajlott a küzdelem. További egybeesés,
hogy a táltos gyakran elrejtezett a próbatételek előtt: Mondd meg ezt, jó Bence, az
édesanyámnak: Eltemetik hírét, mintha meghalt volna. // De azért nem hal meg, csak
olyaténképen, / Mint midőn az ember elrejtezik mélyen. Ehhez hasonló motívum, hogy egy
síron fekve megálmodja a jövőjét: a most olvasott ének végén Miklós egy sírra fekszik le,
majd a következő rész elején olvashatjuk el, hogy milyen álmot látott.
Események
1. Toldi Miklós megfáradt
2. Előtűnt az elszabadult bika
3. A bika története
4. Miklós és a bika összecsapott
5. Miklós elnyerte jutalmát
6. „elpihent tanyáján hideg halottaknak” – a temetőben éjszakázik
Tizedik ének
Meglepetésként hatott Bence érkezése Miklósra, pedig számíthatott volna rá, hiszen maga
mondta el, hogy mire készül: Felmegyek Budára bajnok katonának. Megismétlődik a jelenet,
mikor Bencét az édesanya fia után küldi a segítséggel.
A valóság gyakran nem csak annyiból áll, amennyit látunk és megértünk belőle. Miklós is
érezhette értelmetlen tettnek a bikával való küzdelmet, ám utólag kiderült, hogy tanulságul
szolgált Miklósnak, hiszen a cseh bajnokkal csak lovagként veheti fel a küzdelmet.
Események
1. Toldi Miklós álmot látott
2. „Hé ki az? hová mész? te vagy öreg Bence?
3. Anyai segítség érkezik
4. Döntött a maradék aranyról
5. Ivászat, ünneplés
6. Toldi Miklós elálmosodott
Tizenegyedik ének
A Tizenegyedik énekben Miklós igazi bajnokká és hőssé vált. Hajlandó lett volna
megkegyelmezni a magát megadó ellenfélnek, ám az erre méltatlan cseh vitézzel szemben
hős bajnokként viselkedett.
A tetőpont
Az elbeszélő költemény tetőpontja a Tizenegyedik ének. Ez a történet nagyjelenete.
A Harmadik énekben alakult ki a konfliktus Miklós és a király között amiatt, hogy Miklós
megölte a király katonáját. A cseh bajnok legyőzésének hőstette méltóvá tette Toldit arra,
hogy király kegyelmet gyakoroljon, és lovaggá üsse. Toldi megmentette a hazát, és bosszút
állt a két elbukott bajnokért is.
Ez a küzdelem az ország sorsát döntötte el, a magyar győzelemben reménykedő király és
kísérete pedig a pesti oldalról követte a lovagi tornát. Nemcsak a harc kimenetele volt
meghatározó az események alakulása szempontjából, hanem az is, hogy a király hogyan
ítélte meg Toldit. A főhős további sorsa ugyanis az ő kezében volt.
Fölvevé a hajnal piros köpenyegét … az események után Miklósra jelképes értelemben is új
nap virradt. Véget ért eddigi élete, és új kezdődött.
Események
1. Toldi hajnalban átkelt a Dunán
2. Miklós fegyverkezett
3. A király sátrának leírása
4. A cseh kihívóra talált
5. Megtörtént a kézfogás
6. A cseh hátba támadta
Tizenkettedik ének
Események
1. A titokzatos lovag
2. A Toldi-birtok sorsa
3. Lehull a lepel
4. Fordul a kocka
5. Egy álom vált valóra
6. Anya csak egy van
7. A jövő
Miklós belső
fejlődésének Bűn Vezeklés Megtisztulás Megdicsőülés Újjászületés
szakaszai
Szerkezet
Előkészítés
kiindulópont –paraszt-katona
paraszt katona
Bonyodalom
malomkő
Kibontakozás
bujdosás, farkasok, bika
Tetőpont
cseh vitézzel harc
Megoldás
kegyelem – hírnév – katona lét
Fordulópontok:
3. ének - malomkő
10. ének – pénz otthonról