Zrínyi Miklós: Szigeti veszedelem

1. Zrínyi Miklós élete

1620-ban született Csáktornyán (Horvátországban). Már dédapja (Zrínyi Miklós) is
csatározott a törökkel. Tudta, hogy a Habsburgoktól nem várhattak a magyarok segítséget
a törökkel ellen, és azt is tudta, hogy fejletlen a magyar sereg. 1664-ben vadászbaleset érte
Csáktornya melletti birtokán, egy vadkan okozta halálát.

2. A Szigeti veszedelem
Források, keletkezési körülményei
- 1645-46 telén írta, 1651-ben adja ki
- 1566 strófából áll, mert abban az évben volt a csata
- források:
 históriás énekek, pl. a meghalt katonák lelkéért lejönnek az angyalok,
 magyarok bűneiért büntetésként jönnek a törökök
 Balassi vitézi költészete
 eposzok: - Homérosz eposzai, elsősorban az Iliász
- Vergilius: Aeneis
- Tasso: A megszabadított Jeruzsálem
- Marino: Az elpusztított Jeruzsálem
 horvát, német történetírók munkáit tanulmányozta, hősi epikát

Írói szándéka
- emléket állítani dédapjának és a magyar seregnek
- ezzel erkölcsi példát mutatni a magyaroknak
- magyar nyelvű eposz megteremtése, hiszen nem volt magyar eposzunk

Történelmi háttér
- 1566. Szigetvár ostroma
- Maroknyi magyar sereg Zrínyi Miklós (a költő dédapja) vezetésével kirohant a szigeti
várból a több ezer főd török sereg ellen, aminek vezére Szulimán
- mártírságvágy: jellemző törekvése volt Zrínyinek – Imitatio Christi (Krisztus
utánzása)
- Szulimánt a könyvben Zrínyi öli meg, van forrás, ami ezt mondja, van, ami mást, az
biztos, hogy a szultán Szigetvár alatt halt meg, nem fontos annyira, hogy ki által

Szerkezete
- összesen 15 énekből áll
- a történelmi eseménysort sokszor epizódokkal szakítja meg (pl.: a postagalamb
epizódja, szerelemi epizódok)

Eposzi kellékek a műben

- invokáció: Múzsa segítségül hívása, nem pogány múzsától, hanem Szűz Máriától kért
segítséget – mű keresztény jellegét hangsúlyozza
- propozíció / tárgymegjelölés: egy nagy vitézről fog énekelni
- enumeráció / hadak felvonultatása: 2 részre bontja:
 1.ének: török
 5. ének: magyar hadak (eskütétel kapcsán), hogy egyensúlyba hozza
- mitológiai apparátus: mindkét oldalon vonultat fel transzcendens lényeket, ez
 jellegzetes barokk vonás: fény (angyalok) – sötétség (Alvilág erői)
(Homérosznál jobban beleszólnak az emberfeletti lények)
- állandó jelzők: nem alkalmazza határozottan, de statikusak a hősök (karakterük az egész
mű folyamán állandó)
- toposzok: visszatérő motívum például a halál megjelenítése, leírása, ne egysíkú legyen
- in medias res: lineáris eseményvezetése van, tehát ezt nem alkalmazza

A történet részletesen

Az 1-2. versszak a témamegjelölés, vagyis a propozíció. Nevének említése nélkül a szigeti

hős erkölcsi és katonai nagyságát, rendkívüli voltát emeli ki.

A 3-6. szakaszt, ez a segélykérés: invokáció.

Zrínyi múzsaként Jézus anyját, Szűz Máriát szólítja. A középkori himnuszok fordulataival
élve könyörög a Szentséges Királynéhoz, hogy mint a 16. századi verses krónikások,
igazságnak megfelelően írhasson eposza vértanúhőséről. Célja az ideálteremtés. Azért
vállhatott halhatatlanná, mert a kereszténységért halt hősi halált, megvetve világi javait.
Az eposz 15 énekből áll. A 16. századi históriás énekek és a protestáns jeremiádok
(siralmas ének) vallásos történetszemléletét követi a Szigeti veszedelem. A magyarság
múltbéli sikereit a honfoglalás, a megtelepedés, a harci erények és katonai győzelmek, a szent
királyok tettei mind Isten ajándékai. A magyarok viszont hálátlanok voltak, elárulták Istent,
bűnökbe merültek, s ezért a sorscsapásokat a Mindenható büntetésként méri a nemzetre.
Mihály arkangyalt azért küldi a pokolba, hogy egy haragos fúriával gerjessze fel Szulimán
szultánban a gyűlöletet a magyarok ellen. Zrínyi az eposz kezdő énekében a magyarok bűneit
sorolja fel, a feudális anarchia nemzetvesztő vétkeit, s ezek isteni megbosszulása Szulimán
hadának megindulása Magyarország ellen.
Az eposz hőse kivétel, más, mint a magyar urak. A feszület előtt térdeplő Zrínyi Miklóst a
barokk eszméknek megfelelően Krisztus katonájaként mutatja be, Isten pedig mártíromsággal
tiszteli meg, csatavesztését a közelgő halál jutalommá változtatja. Előrevetítődik a vár eleste,
de egyben annak a bonyolult művészi feladatnak a megoldása is, hogy az utolsó szálig
elpusztuló védősereg győztesként tűnjék fel, a várat mégis elfoglaló ellenséggel szemben. A
vár elpusztítására elegendő török had ugyanis a vesztébe rohan.

Szigetvár a romlott, a feudális anarchiában szétzüllött országnak mindenben az idealizált

ellenképe: szilárd egység, vitézi hősiesség, erkölcsi emelkedettség uralkodik köztük, s kitűnő
vezér áll a maroknyi csapat élén.
A védősereg felkészül az ostromra. Zrínyi szózatot intéz hozzájuk (5. ének). A vitézek
várják az ütközetet, holott tudják, hogy meg fognak halni. Ez is a hazaszeretetüket,
tisztességüket bizonyítja.
Szulimánnak serege sokaságában van minden ereje, a várbeliek azonban erkölcsileg
messze felülmúlják a törököt. Zrínyi példák sorával igazolja, hogy hányszor diadalmaskodtak
a magyarok a törökök felett, mindig isten segítségével.
Érvelésének célja a meggyőzés: nem lehetetlen a küzdelem. Zrínyi Miklós szavaira a
katonák megesküsznek, hogy mindenképpen emberek és vitézek maradnak, teljesítik szent
kötelességüket.
Enumeráció: seregszemle, amely meggyőz minket arról, hogy a védősereg kitűnő
harcosokból áll, kapcsolatuk a várkapitánnyal a kölcsönös szereteten és megbecsülésen
alapul. Harcuk célja erkölcsileg magasabb rendű. A törökök célja a leigázás, a hódítás, míg a
magyaroké az ország és a keresztény Európa védelme.
A magyarok egysége, erkölcsi fölénye fokozatosan megtöri a török sereget. Az ellenség
szétzüllésével egyidejűleg azonban lassan elvérzik a hős végvári csapat is.
A 13. énekben már egyértelmű a török csapatok bukása. Szulimán beleegyezik az
elvonulásba. A szigetiek győzelmet aratnak, egy sorsdöntő véletlen azonban visszatéríti az
eseményeket a kötelező történeti realitásokhoz. A törökök elfogják a postagalambot, s kiderül,
hogy alig 500-an maradtak, azok is többnyire sebesültek és az égő várban már nem tudnak
több rohamot kiállni.
Az utolsó nagy támadásban pokolbeli szörnyetegek és angyal légiók is beleavatkoznak
(Isteni beavatkozás). Zrínyi kitör a várból, katonái a harcban vesztik életüket, de még
elestükben is hősök, győztesek.
Az emberfelettivé magasztosuló főhős utat törve a szultán több ezernyi testőrcsapatán
Szulimánt is megöli. A legveszedelmesebb ellenségtől szabadította meg ez által az országot és
a kereszténységet. A megdicsőült keresztény vértanú már itt a földön a szentek boldog
látomásában részesül. Megnyílik számára Isten országa.
A végső küzdelmet már a halál ünnepélyes csendje veszi körül. Zrínyi közelébe senki nem
mer menni, távolról janicsár golyók végeznek vele. A mártírhalált halt hősöket angyali légió
viszi hangos muzsikával, s Gábriel vezetésével Isten elé.
3. A Szigeti veszedelem, mint barokk eposz

 Megtartja a naiv eposz jellemzőit (saját korának mutat példát egy múltbeli történelmi
eseménnyel) és az eposzi kellékeket
 Szubjektívebb
 Keresztény hit jegyébe született: pl. a múzsa az invokációban Szűz Mária (a középkori
himnuszok stílusában könyörög hozzá)
 Mű célja: ideálteremtés: dédapja a halált a kereszténység védelméért vállalta a
kereszténység, Krisztus nevében, nem a világi javak vezérelték a várvédőket, hanem
az erkölcsi tisztaság (Athleta Christi = Krisztus katonája)
 Háborújuk szent háború → haláluk a vértanúság rangjára emelkedik, így megvalósítja
a költő a keresztény hit egyik legfontosabb etikai célját, Krisztus követését (Imitatio
Christi)
 Nemzeti bűn és bűnhődés gondolatát veti fel (lásd: alapkoncepció)
 Angyalok szerepeltetése (pl. Mihály arkangyal leszáll a pokolba és Szulimánt a
magyarok ellen szítja; a végén Gábriel vezetésével angyali légió viszi lelküket a
mennyországba)
 Idealizált eszménykép: a várvédők szilárd egységet alkotnak, erényeik a vitézi
hősiesség, tisztaság, kitűnő vezér áll a sereg élén (ellentét a török sereggel)
 Megdicsőült keresztény vértanú: legveszedelmesebb ellenségtől szabadította meg az
országot és a kereszténységet

4. Barokk eposz sajátosságai a Szigeti veszedelemben

  Aránytalan szerkezet
 Meggyőzni akar: mire az ostrom elkezdődik, nyilvánvalóvá válik a magyarok erkölcsi
fölénye
 Keresztény motívumok. invokáció Szűz Máriához, Jézus, angyalok szerepeltetése,
feszület előtti imádkozás
 Meglepetés, szellemes megoldások kedvelése: versszakok száma=ostrom évszáma:
1566
 Alapeszméhez való ragaszkodás (önfeláldozás a hazáért, egyéni hősiesség, Imitatio
Christi), ennek rendeli alá a konkrét eseményeket
 Szerencse (fortuna habilis=forgandó szerencse), váratlan fordulatok (pl. postagalamb)
 A hihetetlent is el akarja hitetni
 Epizódokra fektetett hangsúly: végső mondanivaló erősítése
 Barokk hérosz megjelenítése: keresztény önfeláldozás, mártírság, Imitatio Christi
 Zrínyi halálának és megdicsőülésének látomásos megéneklése

5. Az eposz verselése Verselése

Rímelése Szótagszáma
„Te, ki szűz Anya vagy, és szülted Uradat, a 12

Az ki örökkén volt, s imádod fiadat a 12

Ugy, mint Istenedet és nagy monárchádat: a 12

Szentséges királyné! hivom irgalmadat.” a 12

BOKORRÍM magyaros,
ütemhangsúlyos,
4 ütemű 12-es