BAROKK MŰVÉSZET ÉS IRODALOM

A barokk egy új művészeti irányzat, mely a humanizmust és a reneszánszot követte. A 17. századra
volt jellemző. Kialakulásában és elterjedésében nagy szerepet játszott az

ELLENREFORMÁCIÓ
- egy mozgalom a katolikus egyházon belül, amely a reformáció ellen lép fel; fő céljuk a katolikus egyház
tekintélyének visszaállítása
- az ellenreformációban kulcsfontosságú szerepet játszott a
JEZSUITA REND
- a rendet (Jézus Társaság) egy Loyolai Ignác nevű sp. szerzetes alapította 1540-ben
- a rend feltétlen hűséget fogadott a pápának
- a jezsuiták az átlagosnál nagyobb műveltséggel rendelkeztek (a papok magas műveltsége fontos volt
számukra)
- az oktatás, művelődés, művészetek és a kultúra támogatásával próbálták megnyerni a széles néptömegeket az
ellenreformáció ügyének
- az ellenreformáció kapcsán megjelenik az → INKVIZÍCIÓ fogalma: a pápai állam megbízottjai üldözik,
megkínozzák és máglyán elégetik a római kat. egyházzal szembenálló eretnekeket (boszorkányok,
istentagadók stb.)

A barokk stílus megnevezése eredetileg gúnynévként született. A barroco portugál szóból származik,
amely a kor divatos luxusékszereibe illesztett szabálytalan alakú igazgyöngyöt jelentett.
Jellemző rá:
- bonyolultság, nyakatekertség, mozgalmasság
- monumentalitás (hatalmas méretek)
- ferde és görbe vonalak, hajlított felületek
- kicsavart formák, heves mozdulatok
- az irodalomban a bonyolult mondatok alkalmazása, az ún. „barokk körmondat” (amiben rengeteg érv
van, halmozott jelzők, hasonlatok, rímek; patetikus stílusban (emelkedett, ünnepélyes) íródott.

A BAROKK MAGYARORSZÁGON

TÖRTÉNELMI VISZNYOK:
- 1526. augusztus 29-e: MOHÁCSI CSATA
- ↘ oszmán birodalom → Szulejmán szultán vezetésével → seregei → legyőzik a csatában a magyar
király seregét. II. Lajos király meghal a csatában (belefullad a Csele patakba) → MO király nélkül, védtelenül
marad
- 1541 – a törökök elfoglalták Budát →
A Magyar Királyság 3 részre szakadt:
1. MAGYAR KIRÁLYSÁG: → élén a Habsburg dinasztiával; központ: Pozsony (mai Szlovákia,
Dunántúl – MO északi és nyugati része)
2. TÖRÖK HÓDOLTSÁG TERÜLETE: → központ: Buda (török kézen MO középső és déli része)
3. ERDÉLYI FEJEDELEMSÉG: → a mai Románia területe (a törökök befolyása alatt)

A török - magyar határon végvárak alakultak ki →

VÉGVÁRRENDSZER → várak sora a határvidéken → feladatuk → a magyar határ védelme a törökök
terjeszkedésétől
A magyar nemesség fő célja: kiűzni a törököt MO-ról, és a Magyar Királyság újraegyesítése a
Habsburgok vezetésével

BAROKK KORSZAK HAZAI ÍRÓI

PÁZMÁNY PÉTER (1570 – 1637)

- a magyarországi ellenreformáció legnagyobb alakja, Nagyváradon született. Esztergomi érsek volt,
papneveldét alapított Bécsben (Pazmenaum), majd megalapította a NAGYSZOMBATI EGYETEMET, amit
később Budapestre helyeztek. Ez a mai ELTE. Irodalmi munkássága:
→ kiváló szónok és prédikátor volt
→ írt vitairatokat, prédikációkat, és hozzájárult a magyar irodalmi nyelv kialakulásához
Művei: Isteni igazságra vezérlő Kalauz – a kat. hit összefoglalása
 ZRÍNYI MIKLÓS (1620 – 1664), költő, politikus, hadvezér

Életútja:
→ dédapja a híres gr. Zrínyi Miklós volt, Szigetvár védője, aki 1566-ban halt hősi halált, mikor a törököktől
védelmezte a várat
→ horvát főúri családból származott; Ozaly várában született a mai Horvátország területén
→ korán árva maradt; neveltetéséről pedig Pázmány Péter, esztergomi érsek gondoskodott
→ tanulmányait: Bécsben, Grazban (Ausztria) és a nagyszombati egyetemen végezte
→ élete nagy részét az ősi családi birtokon, Csáktornyán töltötte
→ horvát bánnak választották
→ egész életében harcol a török ellen – horvát bánként az volt az egyik fő törekvése, hogy egy önálló
nemzeti hadsereget hozzanak létre, amellyel majd kiűzhetik a törököt Magyarországról
→ 1664-ben egy vadászaton vesztette életét, egy vadkan végzett vele, bár politikai körökben azt suttogták,
hogy a bécsi udvar orvgyilkosa ölte meg

Irodalmi munkássága:
→ nemcsak katonaként harcolt a török ellen, de rengeteg röpiratot, tanulmányt és hadtudományi munkát
írt, melyekben politikai és katonai problémákat fejteget
→ témái: → a 3 részre szakadt MO újraegyesítésének kérdése
→ független nemzeti hadsereg létrehozása
→ a török kiűzésének lehetőségei
Legismertebb munkái: (hadtudományi művek)
VITÉZ HADNAGY:
• általánosságban mutatja be, hogy néz ki, viselkedik; milyen a jelleme; mik az erényei az igazi
katonának → hadvezérnek
TÁBORI KIS TRAKTA
• a hadsereg táborozásának problémáját boncolgatja pl. hol kell tábort verni, a sereg élelmezése, a tábor
védelme stb.
MÁTYÁS KIRÁLY ÉLETÉRŐL VALÓ ELMÉLKEDÉSEK
• Mátyás király uralkodói portréját vázolja fel → erőskezű, független uralkodónak mutatja be; ír
életéről, törökellenes hadjáratairól [a Vitéz hadnagy egyenes folytatása → a vezér vitéz, bátor tettrekész
legyen, mint Mátyás volt]
AZ TÖRÖK ÁFIUM ELLEN VALÓ ORVOSSÁG
• a török megszállás ellen mi segít – [áfium – régen ópium – drog]
• szerinte a törökökkel nem békét kell kötni, ahogy a Habsburgok teszik, hanem legyőzni őket, és kiűzni
az országból

SZIGETI VESZEDELEM

• műfaja: eposz
• téma: Szigetvár 1566-os ostromának megörökítése, a műben a szerző Szigetvár hős védőinek, s a vár
kapitányának; egyben dédapjának gr. Zrínyi Miklósnak állít emléket
• az eposz szerkezete: 15 énekből áll
• tartalom:

Zrínyi a TÁRGYMEGJELÖLÉSSEL (propozíció) kezdi a művét. Az első sorokban megadja az eposz

tárgyát:
Fegyvert, s vitézt éneklek, török hatalmát
Ki meg merte várni, Szulimán haragját,
Ama nagy Szulimánnak hatalmas karját,
Az kinek Europa rettegte szablyáját.

- vitézekről és fegyveres harcokról fog írni, olyan hősökről, akik szembeszálltak a török szultán
SZULIMÁN vezette sereggel
Ezt követi a SEGÉLYKÉRÉS (invokáció) – Zrínyi a szűzanyához könyörög, hogy adjon ihletet neki
műve megírásához:
Adj pennámnak erőt, ugy irhassak mint volt,
Ezután megtudjuk, hogy azért támadtak a törökök Magyarországra, mert Isten megharagudott a
magyarokra, amiért nincs közöttük egyetértés, csak viszály, testvérharc és kapzsiság, pártoskodás. Elküldte
Alecto fúriát, hogy hergelje fel a török szultánt, Szulimánt, a magyarok ellen. Isten a török támadással büntette
meg a magyarokat bűneikért. Szulimán a magyarok ellen indul.
Ekkor jutunk el a következő eposzi kellékhez a SEREGSZEMLÉHEZ (enumeráció)
1. az ellenséges török hadakat mutatja be a szerző (vezérek, katonák: Delimán, Demirhám, Hamviván,
Rusztán bég stb.)
2. a szigetvári hősöket és vezérüket Zrínyi Miklóst (Deli Vid, Juranics, Radivoj, Farkasics Péter stb)

Ezután következnek a kisebb-nagyobb összetűzések → CSATAJELENETEK → a magyarok és a

törökök között. A végső összecsapásat a két fél között kisebb → EPOZÓDOK → késleltetik: mint pl. Delimán
és Cumilla szerelme (Delimán a török sereg egyik legdicsőbb harcosa, szerelmes a szultán lányába, a férjezett
Cumillába. Cumilla megcsalja férjét Rusztán béget Delimánnal, de bűnös szerelmük nem tart sokáig. [Egy
tisztáson megpihennek, Cumilla leveszi Delimán övéről a poharát; nem tudja, hogy abban a vitéz
sárkánymérget tart. Cumilla vizet merít a forrásból, és a méreggel együtt megissza.] Delimán sokáig szenved,
majd elesik csatában)
Deli Vid és Borbála szerelme (Deli Vid Szigetvár egyik legerősebb harcosa (török álruhában raboskodik a
török táborban); felesége Borbála → mikor a nő látja, hogy a férje egy csata folyamán életveszélybe kerül;
férfiruhában kirohan a várból és férfiként harcolva menti meg férje életét, kiszabadítja őt a török kezéből)

Zrínyi egy postagalambot küld a császárhoz egy levéllel → a levélben leírja szörnyű helyzetüket →
fogytán a fegyver, víz, élelem, ha nem jönnek, segítségükre, mind itt halnak meg. A törökök már feladnák a
harcot, épp táborbontásra készülnek, de elfogják a postagalambot a levéllel, megtudják az igazságot → nem
mennek el, hanem döntő ütközetre készülnek.
ISTENI BEAVATKOZÁS (deus ex machina) → a végső összecsapás idején a magyar felet Isten
angyalai Gábriel arkangyal vezetésével; a török felet pedig a Pokol démonai segítik
A mű végén Zrínyi Miklós 500 vitézével kirohan a várból a biztos halálba; de a hős magyarok nem
bírnak a túlerővel, mindegyszálig elvesznek

Szigetvár ugyan elesik, de az angyalok elűzik az ördögöket; a halott várvédők lelkét pedig angyalok
emelik az égbe = megdicsőülnek → ISTENI BEAVATKOZÁS
Angyali legio ott azonnal leszáll,
Dicsérik az Istent hangos musikával.
Gábriel bán lelkét két tized magával,
Földrül felemeli gyönyörü szárnyával.

Látszólag a török fél győzött , hisz bevették Szigetvárt, és elpusztították a védőket, de erkölcsileg a
magyar fél győzedelmeskedett a pogány török felett.

A BEREKESZTÉSBEN (peroráció) Zrínyi lezárja a művét és az utókor figyelmébe ajánlja, hogy a

későbbi generációk okuljanak belőle. Művének nem árthat se idő, se tűz, se az ég haragja, se az ellenség
irigysége.
Véghöz vittem immár nagyhirü munkámat,
Melyet irigy üdő, sem a tűz el nem bonthat,
Sem az ég haragja, sem vas el nem ronthat,
Sem az nagy ellenség, irigység nem árthat.

A KURUC KOR IRODALMA:

Zrínyi Miklós halála után a magyar főurak Habsburg-ellenes összeesküvést szerveztek. Ennek
elbukása után a földesurak, birtokaiktól megfosztott nemesek, végvári vitézek, jobbágyok menekültek
Erdélybe. Ezeknek – az osztrák katonák (labancok) elől bujdosó kurucoknak – az élére Thököly Imre állt. Az
általa vezetett mozgalom bukása után a kurucok vezére II. Rákóczi Ferenc, erdélyi fejedelem lett. Ezt az
időszakot nevezzük a Rákóczi-féle szabadságharcnak, mely 1703-1711-ig tartott. A szabadságharc bukása
után Rákóczit és társait a Habsburgok a törökországi Rodostóba száműzték, ahova vele tartott íródeákja Mikes
Kelemen is.
A kuruc költészet a bujdosóköltészetből, a kuruc vitézi énekekből, és a virágénekekből áll.
Irodalom:
II. Rákócz Ferenc: Emlékiratok – felvázolja a szabadságharc történetét
Vallomások – beszámol ifjú koráról, a szabadságharcról és száműzetéséről
 Mikes Kelemen:

Zágonban született középnemesi családban. Kénytelen Rodostóba emigrálni, soha többé nem térhetett
haza. Műve:
Törökországi levelek: P. E. grófnőnek címzett fiktív levelezés, szinte naplószerűen rögzítette
élményeit, benyomásait, meglátásait a számára új, idegen környezet jelenségeiről, szokásairól, szereplőiről.
Összesen 207 fiktív levelet írt 41 év alatt. Ezekben Mikes a legváltozatosabb témákat tárgyalja: a
bujdosók mindennapjait és a velük megtörtént különös eseteket; a fejedelem portréját, szokásait,
foglalatosságait, lelkivilágát; a megismert népek szokásait, aktuális eseményeket és ezekből kiinduló
elmélkedéseket. Örökké visszatérő témája a szülőföldje iránti vágyódása ( „...úgy szeretem már Rodostót,
hogy el nem felejthetem Zágont.”).