A barokk

 Társadalmi háttér:
- a katolikus egyház igyekszik a
híveket visszahódítani →
ellenreformáció
- jezsuiták – Loyolai Ignác

 A barokk stílus jegyei:

- rend, harmónia
- monumentalitás
- díszítettség
- festőiség
- mozgalmasság
- hősiesség = heroizmus
- pátosz
- új műfajok: opera (Monteverdi),
versenymű (Vivaldi), oratórium
(Händel, Bach), kantáta (Bach)
1
 https://www.youtube.com/watch?v=ubzaufPFOu8

 építészet:
- Lorenzo Bernini
- a fertődi Eszterházy-kastély

2
- a keszthelyi Festetich-kastély

3
 festészet
- Rembrandt
- Rubens
- Velazquez
- El Greco

A magyar irodalmi barokk

Pázmány Péter

 „A magyar próza atyja”

 eredetileg protestáns
4
 jezsuita iskola
 Zrínyi Miklós nevelője
 prédikációk - körmondatok
 Felelet
 Öt szép levél – olvasni (szgy.
részlet)!!
 Isteni igazságra vezérlő kalauz

Zrínyi Miklós (1620-1664)

 költő, író, hadvezér

 dédapja a szigetvári hős, Zrínyi
Miklós
 gazdag horvát családban született
Ozaly várában
 Pázmány Péter a nevelője
 felesége: Draskovich Mária
Eusébia – korán meghalt
verseiben Violának nevezte
5
 második felesége: Löbl Mária
Zsófia
 a királyi Magyarország területén
élt
 1663: Érsekújvárnál megverte a
törököt
 1664: Csáktornya mellett egy
vadkan halálra sebesíti
(Bethlen Miklós írta le Zrínyi halálát)

 Művei:
- 1645: Szigeti veszedelem (Obsidio
Szigetiana)→ híres lett
- 1651: Adriai Tengernek Syrenaia,
groff Zrini Miklós → a kötet
tartalmazza az eposzt + lírai
alkotásokat
pl. Fantasia poetica
„Viola:
6
Ugy légyen, édes szüvem, az mint
akarod,
Mert engemet az te szép versed
meghajtott.
Immáron ezután lészek te szolgálód,
Társod és szeretőd, és te szép
virágod.”

Tk. 34. o. – Az idő és hírnév

Memoriter!(Nem írom pennával…)

- Tábori kis tracta – röpirat a

hadseregről
- Vitéz hadnagy – milyen az ideális
hadvezér
- Mátyás király életéről való
elmélkedések
- Az török áfium ellen való orvosság
– röpirat: szükség van állandó
nemzeti hadseregre
7
 Szigeti veszedelem

 hírnév
 műfaja: eposz (az epikán belül
egy nép hősi harcát mutatja be
verses formában, hexameterben)

naiv eposz műeposz

népi mondák a szerzője
összegyűjtésével ismert,
jöttek létre tudatosan
szerkesztett
mű
pl. a finn pl. Vergilius:
Kalevala Aeneis
Tasso: A
megszabadítot
t Jeruzsálem
(erősen hatott
8
 Zrínyire)
Zrínyi: Szigeti
veszedelem

 Miért pont eposz?

- példaadás (dédapjáék hősi
harca)
- Arisztotelész: Poetica – az
eposz a legmagasabb rendű műfaj

 Téma:
- az 1566-os végvári küzdelem
(Szigetvár)
- eposz – egy egész nép életére
kiható történet → Zrínyi eltér a
történelmi hűségtől (I. Szulejmán
természetes halállal halt meg)
→ a vereség ellenére győzelem:
erkölcsi fölény

9
  Barokk eposzi jegyek
 1. ének, 1–4. vsz. memoriter!
(szgy. 58. o.)

1. propozíció – témamegjelölés
- Vergilius soraival fogalmazza meg
- török és magyar tábor

2. invokáció – segélykérés
- Kalliopé helyett Szűz Máriához
fohászkodik a beszélő
- a Szűzanya leírása – festőiség
- az égbolt megnyílik – ünnepélyesség
- Jézus egyszerre fia és Ura Máriának
→ paradoxon
- kérés: úgy írhasson, ahogy megtörtént
– mégis eltér

3. csodás elemek
- a keresztény mitológiából
10
- Mihály arkangyal
- Allecto fúria
- az antik mitológiából is
- Cupido
- az ég és a pokol ellentéte
- a török Isten büntetése
- Isten megbocsát a dédapák véréért –
mártírúság a hazáért és a hitért

4. enumeráció – seregszemle
I. Szulimán ↔ Zrínyi Miklós
leírja a külsejét a
beszélő -
festőiség
Európa rettegi „Ki meg merte
szablyáját várni Szulimán
haragját”
„Vitézség és a kereszténységet
okosság egyaránt az életével is védi
volt benne”
11
de: kegyetlen
fiát, Musztafát legfőbb gondja,
megöleti Roxa hogy fia életét
szerelméért megmentse
nem törődik a vitézeivel jól bánik
katonáival - pl. Deli Videt
megkeresi, mikor
az párbajozik, és
eltűnik
fellázadnak ellene Zrínyivel kész az
a katonák összes vitéz
meghalni

török sereg ↔ magyar sereg

hatalmas kevesen vannak
széthúzás itt összefognak
a tanácsban is: eskü – pátosz
Rusztán ↔ bolond, aki hisz a
Delimán (a török szavának
stratégia miatt)
Rusztán: értékmérő
12
éheztetés felsorolás – 5. ének
Delimán: vitézi 27. versszak –
ostrom memoriter!! (szgy.
Delimán ↔ 69. o.)
szultán (nem kereszténység –
sikerül az ostrom haza – király –
+ Delimán feleség és
megöli Rusztánt, gyermekek –
Cumilla miatt tisztesség – az
lelki beteg, és életük
nem akar
harcolni)
önzők, a „keresztény
zsákmányért és szerelmes hazáért
rangért harcolnak harcolnak”
megszegik a megtartják, amit
szavukat mondanak

5. epizódok
barátságok
13
 törökök magyarok
Hamviván és Juranics és
Demirhám Radivoj
Deli Vid megöli Radivoj kész
Hamvivánt, és életét adni
Demirhám bosszút barátjáért, akit
esküszik körbefognak a
törökök

szerelmi szálak

törökök magyarok
Cumilla Deli Vid –
Borbála
Rusztán (férj) (férj és feleség)

Delimán

Cumilla Borbála követi

14
 visszatartja a a férjét a
harctól csatába →
Delimánt, mert egyáltalán nem
félti → önző önző ez a
szerelem szerelem

A maroknyi magyar sereg tényleg

győzedelmeskedhet a hatalmas török
sereg felett az erkölcsi fölénye miatt.

 A török szultán már feladná a

harcot, mikor megjelenik a
galambmotívum → folytatja az
ostromot

 Az újabb ostrom miatt Zrínyiék

rákényszerülnek, hogy kirohanjanak
a várból.

15
Festői kép – Zrínyi és a vitézei a
legszebb ruhájukat veszik fel.

 A mozgalmasság minden
csatajelenetben megjelenik.
 Heroizmus: Zrínyiék vállalják a
mártírhalált – Krisztus atlétái
Ezzel kiengesztelik Istent, és
elérkezett az idő, hogy Isten újra
megnyissa az égboltot
(monumentalitás, festőiség, pátosz)
– minden hős lelkét egy-egy angyal
viszi a mennybe.

 Szerkezet: keretes – az égben

indul a cselekmény, és oda is tér
vissza.
 1566 versszak – Szigetvár
ostroma

16
 Úgy épül fel a mű, hogy a rosszal
kezdődik, és jóval végződik – eposz
 A szerencse forgandóságát is
sokszor emlegeti – ez is barokk téma
 Zrínyi így rekeszti be művét:
„Véghöz vittem immár nagyhirü
munkámat,
Melyet irigy üdő, sem tűz el nem
bonthat,
Sem az ég haragja, sem vas el nem
ronthat,
Sem az nagy ellenség, irigység nem
árthat.” – memoriter!

Házi feladat: Bemásolni a vázlatot a

füzetbe, valamint a Szigeti
veszedelem részleteit és az elemzést
elolvasni a tankönyvből + a
memoritereket tanulni (tk. 15–36. o.)

17
 Mikes Kelemen

 18. század (1690–1761)

 ⁎ Zágon (Erdély)
 † Rodostó
 II. Rákóczi Ferenc szolgálatában
állt – követte a fejedelmet a
száműzetésbe is
 a magyar irodalomban
megteremtette az irodalmi levél
műfaját

 levél:
misszilis fiktív
elküldésre szánt a szerzőnek nincs
18
levél szándékában
elküldeni,
csak ezt a formát
választja
pl. Mikes Kelemen
levelei

 Mikes Kelemen stílusa: az ízes,

erdélyi, társalgási nyelv,
élőbeszédszerű,
kerüli az idegen szavakat
 leveleinek címzettje: P. E.
grófnő, kit „édes néném”-nek szólít,
nem valós személy
 Mikes leveleiben ír a
fejedelemről, a bujdosók helyzetéről,
a mindennapi életükről, a
törökországi népszokásokról

19
 Házi feladat: Elolvasni a
szöveggyűjteményből az 1., a 37. és
a 112. levelet!
1. levél
 Az utazásról és megérkezésről
szól

37. levél
 Melyik mondat érzékelteti a
honvágyat?
 Melyik zárja a bevezetést?

112. levél
 Milyen a levél hangneme?
 Miről számol be?
 Kivel állítja párhuzamba a
fejedelmet?
 Miről szól a befejezés?

20
 Rákóczi-nóta

 Tk. 45. o. – elolvasni!

 a 18. században tangókísérettel
játszották, a magyarság titkos
himnusza volt
 egyes rímeit és szófordulatait
Kölcsey Ferenc Himnuszában is
megtaláljuk!
pl. nép – tép rímpár

Őszi harmat után

Apáczai Csere János: Magyar

Encyclopedia
(részlet)

21