Zrínyi Miklós – Szigeti veszedelem

Zrínyi Miklós nagybirtokos, költő, hadvezér és politikus. Zrínyi első sorban politikus volt, ennek
ellenére a 17. századi magyar barokk irodalom legkiemelkedőbb alakja.

A mű keletkezése
- műfaja: eposz
- nagyszabású történelmi eseményt mutat be
- korabeli eposzok hatottak rá (pl: Tasso és Marinó művészete)
- nagyon tudatosan van felépítve, hiszen 1566 versszakból áll, ekkor volt a szigetvári csata,
amiben Zrínyi dédapja harcolt
- forrásként szolgáltak:
 családi történetek
 magyar történelem (Históriás énekek)
 Tinódi Lantos Sebestyén
- célja: szépirodalmi műben hangoztassa, hogy ki kell űzni a törököt
- rájött, hogy a magyaroknak csak saját maguk segíthetnek --> összefogás --> ezért lényeges
eposz
- paradoxon: ellentmondások a műben
- minden magyar meghalt a csatában, de erkölcsileg ők győztek (ebben az égiek segítettek)
- sok túlzás van benne
- tipikus barokk mű

A barokk mű sajátosságai
- monumentális
- eposzi kellékek
 témamegjelölés (propozíció)
 seregszemle (enumeráció)
 a múzsa segélykérése (invokáció)
- nem hexameterben írta meg
- nincsenek állandó eposzi jelzők
- hősiességtől is eposz
- pátosz, emelkedett hangnem
- vallásosság

Az eposz szerkezete
- 15 énekből áll
- első 6 énekben az előkészületeket mutatja be (a törökök először Eger vára felé indultak el)
- az égben játszódik – Isten indítja el a cselekményt, majd ott is fejeződik be --> égi keret
- Isten lenéz a földre, majd a magyarokról csak negatívat lát
- megbünteti a magyarokat, ezért küldi a törököket –> bosszú céljából, másrészt egy utolsó
lehetőség arra, hogy megmutassák, hogy hisznek Istenben, mert elfordultak tőle
- fény-árnyék technika
 fény: Isten a mennyben
 árnyék: földi emberek
- későn érnek a törökök Mo.-ra, bemutatja, hogy a törökök fejlettebbek és többségben is vannak
a magyarokkal szemben
- 14. és 15. énekben a menny erői és a pokol erői csapnak össze, a menny erői győznek
  menny erőit Gabriel vezeti
 a pokol erőit pedig Alderán
- minden magyar lelke a mennybe megy, itt végződik az eposz --> erkölcsi győzelem

Két hadvezér jellemzése

a) Szulejmán
- dicsőíti, jó politikusnak tartja, de rossz apának, mert feláldozta gyermekét
- kissé ellenzi az iszlám vallás követését, mert mindenkit pogánynak tart, aki nem
keresztény
- nagyon jó hadvezér, jól vezeti a hadseregét
- gyakran kegyetlen, megöleti a fiát

b) Zrínyi Miklós
- nagyon jó hadvezér --> félnek tőle a törökök
- Zrínyi élvezte Isten bizalmát
- athleta Christi = Krisztus katonája --> ember ideáll volt
- vannak hibái, mert nem vette észre, hogy mennyien vannak a törökök, ezért elbízta
magát

Különbségek a valóság és az eposz között

- a valóságban kisebb hadjárat volt (kb 10 kis csatából állt)
- nem csak a hazáért, hanem a kereszténységért is harcoltak a magyar vitézek
- a valóságban és az eposzban is volt tűz
 kiszáradt fű miatt --> valóságban
 az eposzban a pokol erői irányították a tüzet
- hadvezérek halála
 a valóságban Szulejmán végelgyengülésben halt meg
 az eposzban Zrínyi öli meg Szulejmánt
 a valóságban Zrínyit egy janicsár ölte meg
 az eposzban pedig egy eltévedt golyó okozta a halálát

Két szerelmi történetet is bemutat

- török szerelem: Delimán és Cumilla
- magyar szerelem: Deli Vid és Borbála