Zrínyi Miklós: Szigeti veszedelem

Zrínyi Miklós a barokk korszakban alkotott költő volt.

Szigeti veszedelem című költeményét 1645-46 telén írta. Kötet: Adriai
Tengernek Szirenaia.
Szigeti veszedelem:
Műfaja: barokk eposz (verses formájú, nagy terjedelmű)
A mű célja: erkölcsi példét mutatni,és a Magyar nyelvű eposz
megteremtésének kísérlete
Forrásai:
 históriás énekköltészet (Tinódi )
 Vitézi költészet (Balassi )
 Európai eposzköltészet
 Homérosz, Vergilius
 Tasso: Megszabadított Jeruzsálem c. eposz

Az eposz embereszméje Zrinyi Miklós aki:

 a kereszténység bajnoka (ATHLETA CHRISTI)
 nagyszerű katona, kiváló erényekkel
 a hazaszeretet és Isten követése
 megvan benne az önfeláldozás készsége, a bajtársiasság,
a hazaszeretet
 méltó a vezér szerepre
 ő a legkülönb az összes magyar közt
 IMITATIO CHRISTI 🡪 Zrínyi II Krisztus

Hagyományos eposzi kellékek:

  Propozíció (témamegjelölés) „Fegyvert s vitézt éneklek”
 Invokáció (fohász) „Adj pennámnak erőt, úgy írhassak, mint
volt”
 Deus ex machina, csodás elem
 Enumeráció (seregszemle, ellentétes erők felvonultatása,
mennyiségi, minőségi különbségek, erkölcsifölény)
 Állandó jelzők: elmarad
 Epizódok

Zrínyi eposzának jellegzetességei:

 Történelmi múlt (a magyarság bűnei)
 A szigetiek esküje (Zrínyi buzdítása, történelmi körkép,
keresztyén haza,család, tisztesség)
 Főszereplők bemutatása (Zrínyi pozitív – Krisztus, Szulimán
negatív- alvilági lények)
 Harcleírás
 Szerelmi motívum (Delimán és Kumilla
 Váratlan fordulat
 Zrínyi mártíromsága (készül a halálra)
 A barokk látomások

A cselekmény három szálon indul:

a, Isteni rendelkezés az égben
b, Arszlán, budai pasa
(Szigetvár ellen indul)
c, Zrínyi és a magyar várvédők
(Zrínyi imája)
Szerkezet:
1-6. ének: Az Ostrom előkészítése
7-13. ének: Az Ostrom, a magyarok győzelme
14-15. ének: A történelmi valóság: a vereség
Csak a 7. énekben kezdődik a várostrom

Verselése: Zrínyi-strófa: ütemhangsúlyos 4x12 szótag bokorrím