Rózsi néni jegyzet

Zrínyi és a barokk
1545-46 telén írja a harcok szünetében. A barokk stílus legfőbb jellemvonásai megtalálhatók
az eposzban:
a pompaszeretet, anyagszerűség,
a mozgalmasság, drámaiság,
vallásos,misztikus látomások(álmok)
a hős ábrázolás, és értékszemlélet (heroicitás, Athleta Christi).
1. Mindez erőteljesen érezhető Szulimán bemutatásánál. Az íróelőször Szulimán fekete,
szerecsen lovát rajzolja meg, művészien érzékeltetve az állatban egyesülő
könnyedséget és vad erőt. A paripa művészi leírásában már rendkívülit sejtet.
Szulimán ruhájának leírásában érezhető a barokk pompa és anyagszerűség:
„ül vala mereven nagy császár nyeregben
fejér vékony patyolat vagyon fejében
két csoport kócsagtoll alá áll széltében
szakálla merő ősz halvány személyében.”
A leírásban érezhető, hogy a szultán rendkívüli ember:
„szörnyű méltósággal kétfelé tekinget”
--„Vitézség s okosság egyaránt volt benne
hadbéli szorgosság nagy szorult őbenne
ha kegyetlenség szívében jelt nem tenne,
talán keresztény közt is legnagyobb lenne.”
Klaniczay Tibor : Reneszánsz és barokk c. művében e jelenetről azt írja:
„Zrínyi leírása olyan mintha nem is versben, művészi festményen állna előttünk”
Ebből a szempontból párhuzamba állítható az ugyanekkor festett Éjjeli őrjárattal.
Rembrandt 1642-ben festette. ugyanúgy érzékelhető a fehér-fekete kontraszt. A
barokk pompa tükröződik az alakok ruházatán.
2. A barokk művészei kedvelték a mozgalmas kompozíciókat, drámai ellentéteket, a sok
alakot mozgató tömegjeleneteket. A 2.ének enumerációjában, sőt azon kívül is sokszor
mutatja be Zrínyi a seregek vonulását részletezve az egyes vezérek jellemét, a
tömegeket és a csatajeleneteket. Különös érzéke van a mozgalmas, monumentális,
szinte festményszerű tabló bemutatásához. Pl.:A török Szigetvár alá érkezését vizuális
szemléletességgel , Zrínyi szemével láttatja. (Megszámlálhatatlanul nagy sokaságként)
„A seregek fölött……. csavarog
Alattuk rettenetességgel föld robog”
Rubens, a flamand festő ilyen jellegzetes képe az Amazonok csatája.
Monumentális, kavargó csatajeleneteket látunk. A téma mitológiai. A görögök és a
nők csatája egy patak felett átívelő hídon játszódik. Egyetlen szilárd pont a mozgalmas
tömegjelenetben a vadul mozgó alakok, embertestek és lovak ellentéte. A a fehér női
testek, a színes köpenyek, a fegyverek kaotikus összevisszaságban egyesülnek.
Rubens egy örvénylő mozgás dinamikájával foglalja egybe a színeket, a fény -árnyék
ellentéteket. A központban a zászlóért folytatott küzdelemben a középsőlovas csapatot
emeli ki. A képen minden mozog, a folyócska habjai örvénylenek, a felhők
 gomolyognak, a ruhákat fújja a szél. Rubens figyelme a küzdelem mozgalmasságára
irányul, ezt igyekszik minden eszközzel fokozni.
Zrínyi a mozgalmasság mellett művészi célja érdekében egyénít, az egyén
viselkedésének lélektani megnyilvánulását figyeli.
3. A barokk művészi alkotásainak többségét átszövi a vallásos gondolkodás és
érzelemvilág. A művekben víziók és álomlátások nagy számban lelhetők fel bibliai
témákban. Zrínyi vallásos szemléletű költő, a való világgal együtt a túlvilágot is
bemutatja. Művében nemcsak a törökök és a magyarok küzdenek a harcmezőn, hanem
küzdelem folyik az isteni és az alvilági erők között is.
A vallásos világban gyökerező motívumokat Zrínyinél erőteljes valóságábrázolás hatja
át. Ilyen Deli Vid álomlátása, melyben megsejti Radivoj és Juranics halálát. Az ostrom
egyik napján közvetlenül a vajda követségbe idulása után Deli Vid a vár egyik
termében a harctól törődötten elalszik. rövid alvás után feldúlva megy Zrínyihez s
elmeséli neki álmát, melynek során megjelent neki a már közben meghalt Radivoj. A
szuggesztív álomban pontosan érzékelte a borzalmas látványt. Látta Radivoj sebektől
tátongó mellkasát, kézzel szorított bőrvértjét. A halott egyszer csak nézte szomorú
szemmel, aztán elmesélte neki halálát. (Shakepeare: Hamlet- apja szelleme)
Közölte vele, hogy hamarosan közel a többi szigeti vitéz halála is. Radivoj szelleme
inti Deli Videt , hogy ne rettenjen meg a pogánytól.Zrínyinél ezeket a vallásos
látomásokat átszövi a lélektanilag hiteles ábrázolás. A jelenet záró mozzanata
rendkívül pontos, lélektanilag hiteles.). ének:
„Így mondta, s eltűnék, mint gyors szél előttem
mint egy könnyű árnyék az levegőégben
Heában utána futok, hogy öleljem,
háromszor, de csak esék kezem az semmiben.”
Zrínyi egy értelemmel általában nem követhető módon lezajló lelki folyamatot,
telepatikus megérzést és lélektani lefolyását rendkívül pontosan rögzített.
Lorenzo Bernini a kiemelkedő tehetségű olasz barokk szobrász is megalkotott egy
misztikus látomást, a Szent Teréz eksztázisát. A szobor egy időben keletkezett a
Szigeti veszedelemmel. Szent Teréz XVI századi apáca volt, könyvében leírja vízióit,
álomlátásait. Többször meglátogatta őt az Úr angyala , aki lángoló nyíllal égette a
szívét. B.ezt a lelki történést ábrázolja meglepően eredeti szobrászati eszközökkel. Az
angyal üdvözült mosollyal arcán közelít a szenthez. Sz. Teréz az elragadtatástól
révületbe esik , szája félig nyitva, szeme csukva, teste lehanyatlik a szobor talapzatról.
A szobrász minden eszközzel a pillanat misztikumát próbálja hangsúlyozni. Teréz
ruhájának redői rendezetlenül csavarodnak, fellebbennek. A szoborcsoport azt a
látszatot kelti, mintha a légben lebegne minden támaszték nélkül. A szentet egy felhő
ragadja a mennybe az aranysugarak formájában leomló fényáradat felé. a fényt a
szobor fentről egy rejtett ablakon át kapja. ezzel a művészi eszközzel festői hatást ér
el.
Deli Vid álmának, Szent Teréz eksztázisának elemzése egyaránt azt bizonyítja, hogy a
barokk művészet különböző ágaiban egyaránt formaalkotó elem a látomás.
4. A barokk kiemelkedő egyének, kiemelkedő hősök ábrázolására törekszik. Hőse
magasztos hősi és vallási eszményekért vív önfeláldozó, drámai harcot. Képességei
kiemelkedők, lelki élete és érzelemvilága emelkedett. A nagy alkotók hatalmas
művekbe illesztik a mitológiai , bibliai személyek sorsát és lélektani reagálásukat
emberszerűnek mutatják be.
(Rembrandt, Caravaggio, Bach, Handel, Vivaldi)
Zrínyi eposzában a főszereplő kiemelkedő, rendkívüli személyiség. A szultán
bemutatásában a hadvezéri tudást hangsúlyozza, de bemutatja a kegyetlenségét,
önzését, hatalomvágyát is.
Zrínyi alakjában a pozitív értékeket, a hazaszeretetet, a mély vallásosságot, erkölcsi
tisztaságot hangsúlyozza.