AZ EPOSZ BAROKK IMITÁCIÓJA.

ZRÍNYI MIKLÓS SZIGETI VESZEDELEM

(1651)

Műfaja: barokk eposz. Az eposz ókori eredetű verses nagyepikai alkotás, melynek tárgyát valamely
nemzet vagy nagyobb közösség életét meghatározó történelmi esemény képezi. Szereplői istenek,
félistenek, vagy rendkívüli képességekkel rendelkező mitikus hősök, legendás történelmi figurák.
 az alaptörténet: a Zrínyi mű esetében az alaptörténet a magyarok küzdelme a törökökkel.

 a történeti háttér: a konkrét történelmi esemény, melyet a szerző megidéz. A Zrínyi mű

esetében ez Szigetvár 1566. évi ostroma és eleste. az ostrom mindössze egyetlen hónapig
tartott, 1566. augusztus 6-tól szeptember 7-ig.

 a történeti előtér: az eposzi hősök sorsának alakulása a mű teremtett világában. A Szigeti

veszedelemben nincs az eposzra jellemző in media res – kezdés, ugyanis az eposzíró 14
énekben készíti elő és késlelteti a drámai végkifejletet, az írói szándék ugyanis
győzelemként feltüntetni a történelmi vereséget. Az eposzíró az alaptörténetet és a valós
történelmi eseményt a barokk mártírkultusznak megfelelően dolgozza fel. Így
Szigetvár ostromának és elestének eposzi cselekménye 2 történetből fog felépülni: egy
bűnbeesés – és egy megváltástörténetből

 a történeti hitelesség kérdése: mindig az írói szándék, valamint a történeti háttér és előtér
viszonyának kérdése. A Zrínyi eposzban megtalálhatók mindazok a valós történeti
mozzanatok, melyeket a korabeli források, krónikák följegyeztek, mint megtörtént
eseményeket, mégis az írói szándéknak megfelelő fikció formálja a történet
mozzanatait, a sorsfordító helyzeteket: Zrínyi várkapitány imája és látomása vagy a
postagalamb elfogása, ami az eposzi történetet a történetileg hiteles mederbe tereli
vissza, s innentől kezdve a szigetvári vitézek sorsa beteljesedik

 az írói szándék: az eposz dedikációjában Zrínyi a magyar nemességet szólítja meg, célja
ugyanis állásfoglalásra késztetni a török veszedelem elleni összefogásban. ebben az
értelemben az eposz erkölcsi példázatossága egyértelmű, ugyanis azt mutatja meg, hogy
összefogás esetén bármilyen túlerő legyőzhető.

Műfaji + eposzi sajátosságok:

 az eposz tárgyának megjelölése
 invokáció vagy segélykérés: Zrínyi a Szűzanyához fohászkodik
 enumeráció vagy seregszemle – a 2. énekben a török szultán jellemábrázolása és
hadseregének leírása; a barokk aránytalanság elvének érvényesítése mind a
szereplőábrázolásban, mind a szembenálló felek bemutatásában: a fizikai és számbeli
túlerő érzékeltetése, a fordított arányok elvének alkalmazása, nevezetesen, hogy a
kevesebb, több. Az enumeráció az 5. énekben folytatódik, itt kerül sor ugyanis a szigetvári
vitézek bemutatására, amikor is kiderül, hogy a maroknyi magyar sereg ereje nem a
számbeliségben és fizikai erőben rejlik, hanem az erkölcsi tartásban, a hitben.

 peroráció avagy az eposz berekesztése – Zrínyi hitvallásszerűen fogalmazza meg a

kereszténység, a haza és a nemzet iránti kettős erkölcsi elkötelezettségét, hogy tollával és
kardjával egyaránt szolgálni kíván
 isteni beavatkozás, mint műfaji sajátosság: az eposzban a történések mindig két
világszinten zajlanak, az evilágban, az emberek világában, és az isteni világszinten egyaránt,
 az isteni erők pedig beavatkoznak az emberek sorsába, irányítják azt. Zrínyi az isteni
beavatkozás segítségével teremti meg az eposzi cselekmény mitikus keretét, ami logikus
magyarázatot ad úgy a feltétel nélküli áldozat meghozatalára, mind az erkölcsi
győzelemre. A szigetvári vitézek élükön a várkapitánnyal a krisztusi áldozatot ismétlik
meg, azáltal, hogy önként mennek a halálba a kereszténység és a nemzet
megváltásáért. Az eposz szereplői azonban ennél többet tesznek, gyakorlatilag a
krisztusi küldetést teljesítik be.

 csatajelenetek, egyéni párviadalok, mint műfaji sajátosság - ezeknek jellemzője egyfelől

a realisztikus leírás

Az eposzi cselekmény szerkezete:

 a cselekmény mitikus keretének megteremtése – a bűnbeesés – történet kezdete és
ennek mozzanatai – Zrínyi követi a bűnbeesés – történetek logikáját és szerkezeti
felépítését:
 Isten haragja a kiválasztott nép iránt
 Indoklás: a magyarság bűnei
 Exodus (kivonulás) – történet: a választott nép megajándékozása , áldásosztás a
választott népre, szövetségkötés, majd a szövetség megszegése – MINT
ELŐTÖRTÉNET
 A szövetségszegés következménye: az isteni bosszúállás, a büntetés, ami nem más, mint a
török veszedelem
 Mihály arkangyal küldetése: a pokolbeli fúria felébresztése, aki majd Szulimán (I.
Szulejmán) lelkébe költözik, s fölkelti a magyarok elleni haragját; Szulimán álma
 Szulimán beszéde vezéreihez és basáihoz: a magyarok bűneinek felsorolása a szultán,
majd Arszlán vezér nézőpontjából
 Zrínyi hajnali imája és látomása a megváltás és üdvözülés – történet közvetlen
előzménye: a kiválasztottság isteni kinyilatkoztatása, a török veszedelem és Zrínyi
mártírhalálának hírül adása. Zrínyi jellemfejlődésének kezdete: egyszerű várkapitányból
fokozatosan mitikus hőssé növi ki magát.
 – történet kezdete: a török a Sziget vára ellen fordul, a szultán követe felkéri Zrínyit a
vár feladására, Zrínyi visszautasítja a szultán kérését, ezt követi Szigetvár bekerítése,
amikor az Almási rajtaütésnél Zrínyi vitézeivel szétszéleszti a törököket, majd a török
főhadtest Szulimán vezérletével megérkezik Sziget várához.
 Zrínyi beszéde vitézeihez (5. ének, 4 – 28. versszak). Zrínyi elmondja vitézeinek, milyen
küldetés vár rájuk, és Isten őket választotta ki ennek beteljesítésére. A küzdelem tétje: a
kereszténység, a hit, a haza, a nemzet, a család és a tisztesség védelme. Az eskütétel
mozzanata: a magyar vitézek és Zrínyi hitvallása vagylagos, azaz kizáró jellegű, vagy
győzelem, vagy pedig a hősi halál, mert csak így őrizhető meg a hírnév és dicsőség. Ez a
mozzanat megismétlődik a 15. énekben, amikor ismét összehívja maradék vitézeit, s
felkészíti őket a halálra
 Zrínyi felkészülése a halálra: a kincsek elégetése, az ünneplő ruha felöltése, a száz arany
szimbolikája.
 Az utolsó kirohanás: a csata két szinten zajlik, a magyarok és törökök között, valamint az
angyali légió és a pokolbeli démonok között. Szulimán Zrínyi kardjától hal meg, Zrínyivel
pedig egy véletlen golyó végez.