Szigeti veszedelem

Témája: Szigetvár 1566-os ostroma (és eleste) és a várvédő Zrínyi Miklós (a költő dédapjának) hősi
halála.
A szigetvári csata döntő fontosságú volt a XVI. században, hiszen Magyarország délnyugati részén az
utolsó nagy végvár. Ha elesik, megnyílik az út a török előtt Nyugat felé. (A valóságban a törökök
megnyerték a csatát, de olyan veszteségeik voltak, hogy nem tudtak tovább nyomulni Nyugat felé).
A költői cél: a vereség győzelemként való megmutatása, amit példát jelenthet a költő kora számára
A hősi halált halt várvédők az erkölcsi győztesek

A szigeti várvédők erkölcsi állapota és hősi magatartása olyan példát jelent, amelynek sorsfordító
jelentősége lehet a nemzet számára.
Ha az ő példájukat követi a nemesség (=a harcoló, fegyvert viselő osztály), akkor véget lehet vetni az
isteni büntetésnek.
Lejárt a három-négy nemzedék, meg lehetne szabadulni az átoktól.
(Ez csak rajtunk múlik – ez az eposz koncepciójának egyik fő eleme)

Az eposz KONCEPCIÓJA (alapeszméje), hogy a Szigeti vár ostrománál történtek példát jelentsenek.
Bár ez vesztes csata volt, valójában elesett a vár, meghaltak a várvédők, de már a kortársak is úgy
tekintettek a Szigetvárnál történtekre, mint ami megtörte a török erejét.
(Megállt a támadás, nem folytatódott Bécs felé a hadjárat, a török hosszabb időre visszavonult)
ERKÖLCSI GYŐZELMET ARATTAK
Zrínyi ezt TÁMASZTJA ALÁ AZ EPOSZÁVAL
A KOMPOZÍCIÓ is ezt szolgálja
(szerkezet, felépítés)

KONCEPCIÓ
alapeszme (elképzelés, amit a mű meg akar valósítani)
A koncepciót szolgálja a kompoíció (szerkezet, felépítés)

Az 1. énekben
Isteni büntetése a török seregek támadása
– ez indítja el az eseményeket
– ok: a magyarok bűnei (istentelenség, erkölcstelenség, stb.)
– három-négy emberöltőn át rajta lesz ez a büntetés a magyarokon
Itt Magyari István sárvári prédikátort követi Zrínyi, akitől az „isteni büntetés” koncepció származik,
pontosabba Pázmány Pétert, aki Magyarinak írt Feleletében a protestánsokra fordítja vissza az
elképzelést, hogy az igazi bűnt őt követték el azzal, hogy elhagyták a katolikus hitet.

A 2. énekben
Zrínyi a feszülethez könyörög
Krisztus meghallgatja Zrínyi kérését
és MÁRTÍR HALÁLT ÍGÉR NEKI

azt is „megjósolja”, hogy Szulejmán (Szulimán) Zrínyi kezétől fog meghalni

ez fikció – kitaláció, de jobban beszél a lényegről, mint ha a valóságot pontosan követi
Ez is a koncepció része
ITT (valóságosan) is legyőzi az eposzban Zrínyi Szulimánt
Nem ez a történeti valóság, de az az írói igazság, ami a koncepciót szolgálja.

A történet kimenetele az olvasók számára nem lehet meglepetés, hiszen tudják, hogy Szigetvárnál
Zrínyi Miklós meghalt
A kérdés az, hogy MIÉRT
Krisztus kegyelme a hős halála,
a vértanú halál
Így nem veszteség
hanem DICSŐSÉG
A KÉRT sors beteljesítése
jutalma: égi: Isten trónja mellett lesz a helye (= ÜDVÖZÜLÉS)
földi jutalma: a tovább élő HÍRNÉV

A koncepciót szolgálja a kompozíciónak az a megoldása, hogy A Szigeti veszedelem a események

helyszínét a szigeti várról áthelyezi máshová, többnyire a váron kívülre.
Többet látjuk a magyarokat győzni, mint veszteséget szerezni.
A szigeti csapatot a
III. énekben ismerjük meg
A siklósi csata – nagy győzelem a törökök felett.
Ennek hírére dönt úgy Szulimán, hogy Szigetvár ellen indul.

V. ének
Zrínyi beszéde csapatának
A vár átadása helyett
határozott választás a reménytelennek látszó helyzetben az ellenállás választása
(Vannak párhuzamos történetek is, negatív példák: pl. Gyula várát feladják a védők)
Beszédében Zrínyi a tisztességet és a hírnevet emlegeti – éppúgy mint Balassi Egy katonaének című
vitézi verse
Balassi és Zrínyi értékrendje sok szempontból azonos
Mert azonos történelmi helyzetben élnek, amikor a török elleni harc a legfontosabb
Így a végvári vitézséget mindketten példaadó magatartásnak tartják
emberséges, tisztességes, példaadó
Zrínyinél plusz:
nemcsak a hazáért, hanem a kereszténységért is harcolnak a végváriak!!!!!!
(Magyarország a kereszténység védőbástyája)
Mindezt az eskü megerősíti
Itt is PÉLDAÁLLÍTÁS – Zrínyiéket, a szigetvári védőket példának állítja a harcoló magyar
nemesség elé!
(Ők mentesek a magyarság bűneitől)

A kompozíciónak az is fontos része, hogy a török táboron belüli ellentétekről is sokat olvasunk
A török szétesését látjuk s nem a magyarok veszteségeit
A szigeti vár csak az utolsó részben jelenik meg
és itt is csak a véletlenen múlik, hogy vár elesik
(egy elfogott postagalambtól értesülnek arról, hogy a várvédők reménytelen helyzetben vannak, pedig
Szulimán már éppen fel akarta adni a vár ostromát)
fordulat: véletlen

14. ének
pokolbeli lények támadják meg a várat (deus ex machina)
ebből lesz a nagy tűz
Ezek a pokol képei
15. ének – a mennyország képei
Erős kontraszt!!!!!!!!!!
A barokk egyik jellemzője a nagy, egymásnak feszülő nagy ellentétek!!!!
Pokol – Mennyország
sötétség – fény
kárhozat – üdvözülés

Zrínyi valóságos eseményeket dolgoz fel, de nem a történeti hűség szándékával

(pl. a 15. énekben Zrínyi kezének tulajdonítja Szulimán halálát – korabeli legendákból veszi át
nem a történelmi tényeket veszi át, hanem itt átlép a fikció világába, mert valami nagyobb igazságot
keres)
Így a történelmi tény (a vereség) erkölcsi győzelemmé alakul. Mert valójában ez volt a meghatározó.
Az emlékezetben is ez él: Zrínyiék kirohanása, a hősi ellenállása

A törökök nem mernek Zrínyihez közelíteni

Csak ágyúgolyókkal tudják leteríteni
Zrínyiért és halott társaiért angyalok érkeznek
Ők viszik fel a lelkeiket a menyországba
Olyan ez, mint egy barokk festmény
Az üdv(özülés) történet(e) beteljesedik