a.

műfaji sajátosságok
Megőrzi az antik eposz szerkezetét, eszköztárát is alkalmazza, de a kor
és kereszténység 
eszményeivel tölti fel azokat.
Eposzi kellékek: propozíció, invokáció, in medias res, enumeráció, Deus
ex machina, peroráció
Téma: Szigetvár 1566-os ostroma – nagyítás, túlzás – a magyarság
sorsának sorsfordító eseményeként és a keresztény hitvédelem
diadalaként jelenik meg. 
Ellentmondásos állítás – paradox tétel
Barokk világkép: 
az e világ és a tapasztalaton túli világ kettős szintje
hierarchia
A keresztény lovag embereszménye - imitatio Christi
A lélek megdicsőülése
Üdvtörténeti szemlélet - a bibliai bűn – bűnhődés – bűnbocsánat
motívumának beépítése 
A tárgy és a hős heroizálása - elkötelezett, példamutató hős, a
közösség érdekeiért küzd. 
Az eposzi kellékek egy részének módosulása
Kompozíció: tudatosságra vall, mellékepizódok a szerkezetben,
szerelmi szál kibontakozása, történelmi hitelességre való törekvés.  
b. mű stílusirányzata
Barokk 
Monumentalitás 
Emberideál: mártírkultusz, a kereszténységért életét áldozó
katona, Athleta Christi. 
Keresztény jelleg az eposzi kellékekben: pl. invokáció, amely Szűz
Máriához szól, enumeráció, amelyben a törökök érkezése ellentétben
áll  magyarok csendjével, az isteni segítség, a pokol erőinek
megjelenítése. 
A hősök kiemelése, kozmikus méretű hasonlatok, metaforák, költői
túlzások jelenléte.
 A harcok mozgalmas leírása, dinamikusság, párviadalok, seregek
ütközete, a düh, az indulat érzékeltetése. 
A mitológiai elemek jelenléte, a végzetes véletlen, isteni beavatkozás,
látomásos képek jelenléte. 
az áldozatvállaló hős jellemzése
Cselekedtetés: 
Teremtőjéhez fohászkodik
Jézus háromszor hajlik le hozzá és örömhírt közöl, mártíromságot ígér,
földi és mennyei győzelmet  -  imitatio Christi; Krisztus bajnoka, aki
hitéért hősi tettekre vállalkozik
Rajtaütést tervez és végrehajt (III.)
Nagy veszélyben forog és a veszélyből felocsúdva irgalmatlan
elégtételt vesz (III.)
Irgalmat gyakorol az oltalomkérőn (III.)
A közeledő török hírére buzdító beszédet tart övéinek, és esküre
szólítja fel őket (V.)
Ostromra készül (V.)
A császárnak ír levelet (V.)
György fiát tanítgatja és búcsúzik tőle (V.)
Bölcs és félreérthetetlen választ ad a török követnek (VI.)
Megsiratja kedves vitézét, Farkasicsot (VII.)
Félti és óvná másik vitézét, Deli Videt (IX.)
Örömtől és büszkeségtől könnyezik, amikor két vajdája önként
jelentkezik éjszakai küldetésre (IX.)
Iszonyú küzdelmet vív (X.)
Megtér a várba, ahol övéi úgy örvendeznek hazatértén, mint
oroszlánkölykök 
az édesanyjuknak (X.)
Az égő várban maga köré gyűjti megmaradt híveit, és halálra készül
(XV.)
Teljes ember, barokk hős; áldozata katarzis.
Jelleme 
Példamutatás
Vallásos magatartás
 Athleta Christi – Krisztus bajnoka: ismeri és vállalja feladatát. 
Fokozás: ember – vitéz - mitikus hős
Zrínyi beszéde – hierarchiára épülő értékrend bemutatása: keresztény
haza – család - hírnév
Kiválasztottság – Istennek ajánlja sorsát, Isten elfogadja áldozatát,
megszólítja őt.
 Nem inog meg, kitartás jellemzi, a közösségért küzdő hős, alázat,
bátorság jellemzi.
Zrínyi halála - engesztelő áldozat a magyar hazáért. 

ellentétek a műben
Térbeli ellentétek
Földi világ –transzcendens világ
Szereplők közti ellentétek
Zrínyi Miklós – Szulejman (A magyar nemzet legdühösebb
ellenfele; Hanyatlásának végpontja összeér Zrínyi sorsának
tetőpontjával: Zrínyi kardjától nem menekülhet.
Személyiségének hanyatlása)
Összmagyarság-szigetváriak
Magyar – török sereg és vezérek közötti erkölcsi ellentét
Női szereplők és a szerelmi szálak közötti ellentétek
A török sereg bukása-a magyar sereg erkölcsi győzelme