KLASSZICIZMUS ÉS SZENTIMENTALIZMUS – ÖSSZEFOGLALÓ ÉS
ÖSSZEHASONLÍTÓ TÁBLÁZAT
KLASSZICIZMUS 18. SZÁZAD
 a klasszicizmus a felvilágosodás
racionalista (az ész uralmát hirdető)
szemléletű stílusirányzata
 észelvűség + tudásközpontú szemlélet
→ kovetkezményei:
- egyházellenesség
- társadalombírálat
társadalomjavító szándék
- kritikai magatartás
- az érzelmek elutasítása
- tanító, moralizáló szándék
 a klasszicista művészetszemlélet
sajátosságai:
- az antik hagyományok újraélesztése
és – értelmezése
- klasszicista imitáció – elv = az antik
minták követése
- a tanító jellegű ókori műfajok
kedvelése
- a formai tökéletesség eszménye
- a műfaji tisztaság követelménye
- a műfaji és verselési szabályok
szigorú tiszteletben tartása
- a társadalmi hasznosság
szempontjának érvényesítése a
művészetben
- a példázatteremtés mint kedvelt
eljárás
- klasszicista értelmiség – eszmény =
erkölcsi nagyság + példa - szerep
SZENTIMENTALIZMUS 18. SZÁZAD
 a romantika előkészítője az
érzékenység művészeteként ismert
szentimentalizmus ( preromantika)
 az érzelmek szabadságának hirdetése
 a lélek és az érzelmek mélyrétegeinek
feltárása
+  a természet kultusza – az embert
megtartó, emberré nemesítő közeg –
jelszó: Vissza a természethez!
 a társadalom elutasítása – az embert
erkölcsileg megrontó, lealjasító közeg
 társadalom és természet éles
szembeállítása
 szentimentalista emberkép → a világ
dolgaira érzékeny ember (a megfigyelés
és a kritikai magatartás szerepe)
 a szentimentalista művészetszemlélet
sajátosságai:
- az eredetiség elve
- a klasszicista kötöttségek és
szabályok elutasítása
- műfajkeverés
- lélektani érdeklődés
- a népi kultúra iránti érdeklődés → a
népi életszemlélet, mentalitás,
tudatvilág és lelkiség beemelése a
magas kultúrába (a népiesség
irányzatának megjelenése)
 szentimentalista életérzések/életmodell:
érzékenység, az érzelmek szabad és
nyílt vállalása, vágy, sóvárgás,
elvágyódás, befele fordulás, magány,
elmagányosodás, elidegenedés a
világtól, a társadalomtól, a természet
harmóniájában való feloldódás