A

FELVILÁGOSODÁS
 MI A FELVILÁGOSODÁS?
1. ESZMERENDSZER = FILOZÓFIA, GONDOLKODÁSMÓD
2. SZELLEMI MOZGALOM
CÉLJA A TUDATLANSÁG FELSZÁMOLÁSA, A MŰVELŐDÉS
TERJESZTÉSE, MERT A TUDATLANSÁG MINDEN BAJ FORRÁSA
3. MŰVELŐDÉSTÖRTÉNETI KORSZAK
A BAROKK ÉS A ROMANTIKA KÖZÉ ESIK: XVII-XVIII. SZÁZAD,
SOK HELYEN A XIX. SZÁZAD ELEJÉN IS

ÉLETFELFOGÁS, VILÁGNÉZET
STÍLUSIRÁNYZATOK A MŰVÉSZETEKBEN
AZ ESZMERENDSZER KETTŐSSÉGE
1. RACIONALIZMUS – FRANCIAORSZÁGBÓL INDUL
DESCARTES: ÉRTEKEZÉS A MÓDSZERRŐL (1635)
RACIO= ÉSZ
AZ ÉRTELEM AZ EMBERNEK VELESZÜLETETT ADOTTSÁGA, S
VALAMENNYI ISMERETÉNEK VÉGSŐ FORRÁSA. A
VÉLEMÉNYKÜLÖNBSÉGEKET AZ OKOZZA, HOGY AZ EMBEREK
NEM AZONOS MÓDON HASZNÁLJÁK AZ ÉRTELMÜKET. HA BIZTOS
TUDÁSRA TÖREKSZÜNK, ISMERNÜNK KELL A HELYES
GONDOLKODÁS MÓDSZERÉT, A KÉTELKEDÉST.
COGITO ERGO SUM=GONDOLKODOM, TEHÁT VAGYOK
CSAK AZ ÉRTELEM TESZI BIZONYOSSÁ, HOGY LÉTEZÜNK.
DEDUKCIÓ: ÁLTALÁNOS EGYEDI
2. EMPIRIZMUS – ANGLIÁBÓL INDUL
EMPÍRIA=TAPASZTALAT
BACON, LOCKE, HUME

A VILÁG TUDOMÁNYOS MEGISMERÉSE A TAPASZTALATON

NYUGSZIK, ISMERETEINK VÉGSŐ FORRÁSA AZ ÉRZÉKELÉS.
INDUKCIÓ: EGYES, EGYEDI ÁLTALÁNOS
KLASSZICIZMUS
A RACIONALIZMUSRA ÉPÜLŐ STÍLUSIRÁNYZAT
CLASSICUS=ELSŐ OSZTÁLYÚ
NORMATÍV=SZIGORÚ SZABÁLYOKAT ÁLLÍTÓ MŰVÉSZETFELFOGÁS
MINTA: ANTIK SZERZŐK, MŰVEK
MŰVÉSZET CÉLJA: UTÁNZÁS, GYÖNYÖRKÖDTETÉS, TANÍTÁS
MÉRTÉKTARTÓ, FEGYELMEZETT STÍLUS, TÖKÉLETES MŰGOND
JÓL ÁTTEKINTHETŐ, LOGIKUS MŰVEK
ELEGANCIA
ELVETI A MŰNEMEK KEVERÉSÉT, A FÖLÖSLEGES DÍSZÍTÉST
J.L. DAVID: A SZABIN NŐK ELRABLÁSA
FERENCZY ISTVÁN: PÁSZTORLÁNYKA
HAYDN, MOZART, BEETHOVEN
Jacques-Louis David: A HORATIUSOK ESKÜJE
A SZABIN NŐK ELRABLÁSA
FERENCZY ISTVÁN: PÁSZTORLÁNYKA
A FELVILÁGOSODÁS
FRANCIAORSZÁGBAN
XIV. LAJOS: FELVILÁGOSULT ABSZOLUTIZMUS
MAGA KÖRÉ GYŰJTI A MŰVÉSZEKET
FEJLŐDÉSNEK INDUL A SZÍNHÁZ, VEZETŐ MŰNEM A DRÁMA LESZ

A FRANCIA KLASSZICISTA SZÍNPAD JELLEMZŐI

• HÁRMAS EGYSÉG (TÉR-IDŐ-CSELEKMÉNY)
• VALÓSZERŰSÉG
• ILLENDŐSÉG, MÉRTÉKTARTÁS
• FEDETT SZÍNHÁZ
• LEGÖRDÜLŐ FÜGGÖNY, KEVÉS DÍSZLET, RIZSPOROS PARÓKA
• HÖLGYEK IS JÁTSZHATTAK
 A VILÁGREND-ELKÉPZELÉS MEGVÁLTOZÁSA
Az európai gondolkodást meghatározza a rendszerekben való gondolkodás. A
tudomány fejlődésével megkérdőjeleződik Isten léte: ész érvekkel
(racionalizmus) és tapasztalati úton (empirizmus) sem lehet bizonyítani.
Ugyanakkor egyik filozófia sem tudja maradéktalanul megmagyarázni a világ
létezését. Több világrend-elképzelés alakul ki.
DEIZMUS
Isten megteremtette a világot, majd magára hagyta.
Elválasztja Istent és a világot, a Gondviselést.
ISTEN=TERMÉSZET
EGY MEGFOGHATATLAN ELEM MINT BELSŐ MOZGATÓ
Newton – Erő
Csokonai - Szeretet
 Az ember helye a világrendben

Korábban: lények láncolata (angyal, ember, állatok, növények)

az ember kettős lény: test+lélek

Felvilágosodás: laicizálódás=elvilágiasodás
az ember testi meghatározottsága felnövekszik
próbálják a testi működésből magyarázni
nem kötelék ég és föld között, hanem önálló létező
individuum (egyén)
 Új boldogságfilozófia: szentimentalizmus
• az empirizmusra épül (tapasztalat, érzékelés)
• túlvilági boldogság helyett a földön elérhető örömök, boldogság
• ez a földön elérhető boldogság erkölcsös
• az embert testi mivolta határozza meg, ezért természeti lény
• boldogsága elsőrendűen a szerelemben lelhető fel, amely egy
megfoghatatlan erő
• az ember nem tud ellenállni ennek a természetes ösztönnek, így a
szerelem önpusztító erővé is válhat
• nem mond le az örök értékekről – földi mennyet akar
• a földi élet viszont mulandó, nem lehet sem teljes, sem örök
 Szentimentalista hősök
• szenvedélyes szerelmesek
• ugyanakkor tehetetlenek, csak szenvednek, gyötrődnek
• a természetbe, magányba menekülnek
• a természet ugyanolyan különleges erő, mint a szerelem, a teljesség
érzetét kelti
• kedvelt műfajok és témák az irodalomban
elégia, dal, naplóregény, levélregény
lelki folyamatok
érzelem és érzékiség
szerelemvágy, boldogtalanság,
elmúlás, halálvágy