A klasszicizmus és a

szentimentalizmus
 A felvilágosodás
• Eszmetörténeti, filozófiai elnevezés
• Ideje: a XVIII. század
• A megerősödött polgárság forradalmat
előkészítő ideológiája → 1789
• „Az ember kilábalása maga okozta
kiskorúságából” Immanuel Kant
• Általános jellemzők:
antifeudalizmus
antiklerikalizmus (egyházellenesség)
demokráciára törekvés
optimizmus
 Központi kérdés: a világ megismerése

ÉSZ által TAPASZTALAT által

(Descartes, Pascal) (Bacon, Locke, Hume)

ész = ráció tapasztalat = empíria

RACIONALIZMUS EMPIRIZMUS

Alapelv: az ókorban Alapelv: a tapasztalatok által

művészileg tökéleteset kiváltott (főleg negatív)
alkottak, tehát ugyanazokat érzelmeket, lelki
az elveket kell alkalmazni folyamatokat kell a
(„utánozni”) középpontba állítani

KLASSZICIZMUS SZENTIMENTALIZMUS
(korstílus) (stílusirányzat)
 KLASSZICIZMUS
• ókori minták követése
• merev művészi szabályok
• tanító jelleg
• logikus megszerkesztettség
• retorikai felépítettség
• zárt kompozíció
• világos, érthető stílus
• műnemek, műfajok
elkülönültsége
• kedvelt műfajok: óda,
epigramma, tragédia,
tézisregény, utaztatóregény
SZENTIMENTALIZMUS
• érzelmek szabadsága,
áradása
• a hősök szenvednek,
gyötrődnek
• cselekvésképtelen hősök
• kétségbeesés,
visszahúzódás
• természetbe menekülés
• melankolikus hangulat
• fellazulnak a műnemi,
műfaji határok
• kedvelt műfajok: elégia,
naplóregény, levélregény
 A klasszicizmus (korstílus)
• Idő: XVIII. század
• Visszanyúlik a klasszikus (antik, ókori) korhoz
 A szentimentalizmus (stílusirányzat)
• Idő: XVIII. század második fele
• A romantika „előfutára”