You are on page 1of 211

PENGENALAN KEPADA SAINS

APA ITU SAINS??


 SAINS ADALAH PEMBELAJARAN SISTEMATIK
ALAM SEMULAJADI DAN BAGAIMANA IA
MEMBERI KESAN KEPADA ALAM SEKITARS

 SAINS BOLEH MENERANGKANA FENOMENA


ALAM SEKITAR YANG BERLAKU

 BAGAIMANA?
MELALUI PENYELIDIKAN YANG TERPERINCI,
KAJIAN DAN PENYIASATAN OLEH SAINTIS
FENOMENA
SEMULAJADI
PUTTING BELIUNG
TSUNAMI
PERTUMBUHAN
BAYI KEPADA
DEWASA
PENCAIRAN AIS
KILAT
PEKERJAAN DALAM SAINS
DOKTOR
SAINTIS
ARKITEK
AHLI KAJI CUAC
GEOLOGIST
GURU SAINS
1.2 MAKMAL SAINS
PERATURAN DAN LANGKAH
KESELAMATAN

PERKARA YANG
PERLU DIBUAT DI
DALAM MAKMAL
LETAK BEG
SEKOLAH DI
LUAR
MAKMAL
PATUHI ARAHAN GURU
BUKA PINTU DAN TINGKAP– MENINGKATKAN PEREDARAN UDARA
SUKAT DENGAN BERHATI-HATI
CUCI TANGAN
SELEPAS
AKTIVITI/
EKSPERIMEN
LAPORKAN
KEPADA GURU
SEGALA
KEMALANGAN,
KEROSAKAN AND
PERCIKAN
DENGAN

SEGERA
PERATURAN DAN LANGKAH
KESELAMATAN

PERKARA YANG
DILARANG DI
DALAM MAKMAL
JANGAN MASUK KE
DALAM MAKMAL
TANPA KEBENARAN
GURU
MAKAN DAN MINUM
TIDAK DIBENARKAN DI
DALAM MAKMAL
JANGAN
BERMAIN DI
DALAM MAKMAL
JANGAN JALANKAN
EKSPERIMEN TANPA
KEBENARAN GURU
ALAT
RADAS
MAKMAL
TABUNG UJI
UNTUK JUMLAH
CECAIR YANG
KECIL
BIKAR
UNTUK MELETAKKAN
BAHAN KIMIA /
MENGUMPUL CECAIR
KELALANG
KON
UNTUK MELETAKKAN
BAHAN KIMIA /
MENGUMPUL CECAIR
SILINDER
PENYUKAT
UKUR ISIPADU CECAIR
(KETEPATAN 1.0 CM3)
GAS JAR
MENGUMPUL
GAS
PENURAS
MENGASINGKAN PEPEJAL
TIDAK LARUT DARIPADA
CECAIR (MENGGUNAKAN
KERTAS TURAS)
TUKU KAKI
TIGA
MENYOKONG ALAT
RADAS SEMASA
PEMBAKARAN
KAKI
RETORT
MENYOKONG ALAT
RADAS SEMASA
EKSPERIMEN
PIPET
MENGUKUR
ISIPADU CECAIR
DENGAN TEPAT
BURET
UKUR ISIPADU CECAIR
3
(KETEPATAN 0.1 CM )
PENYEPIT
TABUNG UJI
MEMEGANG TABUNG
UJI SEMASA PROSES
PEMANASAN
RAK TABUNG UJI
MEMEGANG TABUNG
UJI SECARA MENEGAK
SIMBOL-SIMBOL AMARAN
BERACUN / TOKSIK
MUDAH TERBAKAR
MENGHAKIS
MUDAH MELETUP
BERBAHAYA
RADIOAKTIF
TEXT BOOK : PAGE 10
NOTE (13/1/2015)
INTRODUCTION TO SCIENCE
WHAT IS SCIENCE??

 SCIENCE  SYSTEMATIC STUDY OF NATURE AND HOW IT AFFECTS US AND


OUR ENVIRONMENT

 SCIENCE CAN EXPLAIN NATURE PHENOMENA THAT HAPPEN IN OUR


ENVIRONMENT

 HOW?
THROUGH CAREFUL OBSERVATIONS, STUDIES AND INVESTIGATIONS BY
SCIENTISTS

NATURAL PHENOMENA

 TORNADO
 TSUNAMI
 GROWTH OF BABY INTO AN ADULT
 MELTING OF ICE
 THUNDERSTORM
ARCHITECT

ENGINEER SCIENTIST

CAREERS
IN
SCIENCE
SCIENCE
GEOLOGIST
TEACHER

DOCTOR
1.2 A SCIENCE LABORATORY
GENERAL RULES AND SAFETY PRECAUTIONS

DO’S IN THE LABORATORY


 PUT YOUR SCHOOL BAG OUTSIDE THE LABORATORY
 FOLLOW TEACHER INSTRUCTION
 OPEN DOORS AND WINDOWS – TO IMPROVE AIR CIRCULATION
 MEASURE CAREFULLY
 WASH YOUR HANDS AFTER ALL LABORATORY WORKS
 REPORT ALL THE ACCIDENTS, BREAKAGES AND SPILLAGES IMMEDIATELY
TO YOUR TEACHER
DONT’S IN THE LABORATORY
 DO NOT ENTER THE LABORATORY WITHOUT TEACHER’S PERMISSION
 FOOD AND DRINKS NOT ALLOWED IN LABORATORY
 DO NOT PLAY IN LABORATORY
 DO NOT PERFORM ANY EXPERIMENT WITHOUT TEACHER’S PERMISSION
COMMON LABORATORY APPARATUS

APPARATUS SYMBOL FUNCTION


TEST TUBE CONTAINING SMALL AMOUNT OF LIQUID

BEAKER CONTAINING CHEMICAL


SUBSTANCES/COLLECTING LIQUIDS

CONICAL FLASK CONTAINING CHEMICAL


SUBSTANCES/COLLECTING LIQUIDS

TEST TUBE RACK TO HOLD TEST TUBES IN AN UPRIGHT POSITION


APPARATUS SYMBOL FUNCTION
MEASURING MEASURE VOLUME OF LIQUID
CYLINDER (ACCURACY 1.0 CM3)

GAS JAR COLLECTING GASES

FILTER SEPERATING AN INSOLUBLE SOLID FROM A LIQUID


FUNNEL (USING FILTER PAPER)

TRIPOD STAND SUPPORTING APPARATUS DURING HEATING


APPARATUS SYMBOL FUNCTION
RETORT STAND SUPPORTING APPARATUS DURING EXPERIMENT

PIPETTE MEASURE VERY ACCURATELY A SPECIFIC


VOLUME OF LIQUID

BURETTE MEASURE VOLUME OF LIQUID


(ACCURACY 0.1 CM3)

TEST TUBE TO HOLD TEST TUBE DURING HEATING PROCESS


HOLDER
SIMBOL-SIMBOL AMARAN

BERACUN/TOKSIK MENGHAKIS BERBAHAYA

MUDAH TERBAKAR MUDAH MELETUP RADIOAKTIF


PENUNU BUNSEN
API TIDAK BERJELAGA (API KUNING) API TIDAK BERJELAGA (API BIRU)

LU B ANG U DARA: TU TU P LU B ANG U DARA: B U KA


MU DAH DILIHAT S U S AH U NTU K DILIHAT
B ANYAK JE LAGA TIDAK B ANYAK JE LAGA
TIDAK TE RLALU PANAS S ANGAT PANAS
TIDAK S E S U AI U NTU K S E S U AI U NTU K P E MB AKARAN
CARA YANG B E TU L ME NGE NDALIKAN P E N U N U B U N S E N

LETAKKAN MANCIS
TUTUP LUBANG BERDEKATAN BUKA LUBANG
BUKA GAS
UDARA DENGAN MULUT UDARA
PENUNU BUNSEN
1.3 KU ANTITI FIZIK DAN U NITNYA
- Kuantiti yang boleh diukur

SI Unit = Systeme International d’Unites


(pertukaran unit dilakukan ke seluruh dunia dengan seragam dan lebih tepat
KUANTITI FIZIK ASAS
KUANTITI UNIT SIMBOL UNIT
Panjang meter m
Jisim kilogram kg
Masa saat s
Suhu Kelvin K
Arus elektrik Ampere A
UNIT SI ???

PANJANG MEJA
UNIT SI ???

JISIM BAWANG
UNIT SI ???

SUHU AIR
UNIT SI ???

TEMPOH MASA
NILAI IMBUHAN DAN SIMBOL UNTUK NILAI UNIT KUANTITI FIZIK
IMBUHAN NILAI BENTUK PIAWAI SIMBOL
giga 1 000 000 000 109 G
mega 1 000 000 106 M
kilo 1 000 103 k
desi 0.1 10-1 D
senti 0.01 10-2 C
mili 0.001 10-3 m
mikro 0.000 001 10-6
nano 0.000 000 001 10-9 n
Pertukaran
Unit Kuantiti
Asas
E xamples:

4000 g = 4 x 1000 g
= 4 kg

0.25 m = 25 x 0.01 m
= 25 cm
E xamples:

4 0 0 0 m = 4 0 0 0 = 4 km
0.3 m = 0.3 = 30 cm
0.002 m = 0.0 0 2 = 2 mm
Kepentingan Unit
Piawai Dalam
Kehidupan Harian

JENGKAL HASTA DEPA


Ketidakseragaman unit dalam kehidupan boleh
mendatangkan kekeliruan

Penggunaan unit ukuran yang sama boleh


memudahkan ahli sains untuk berkomunikasi
di peringkat antarabangsa
Depa. Sama saiz????
Mengukur jarak makmal dengan
mengira bilangan langkah
Mengukur panjang buku teks sains
dengan menggunakan pembaris
1.4 P E NGGU NAAN ALAT P E NGU KU R, KE JITU AN,
KE P E RS IS AN KE P E KAAN DAN RALAT

- Penggunaan alat pengukur yang betul


- Penggunaan alat pengukur yang lebih jitu
- Membuat anggaran sebelum membuat pengukuran
sebenar
- Teknologi dan inovasi dalam alat pengukuran
Penggunaan alat pengukur yang betul

a) Mengukur panjang
Penggunaan alat pengukur yang betul

b) Mengukur jisim
Pada zaman dahulu:

Dacing
Penggunaan alat pengukur yang betul

c) Mengukur masa
Penggunaan alat pengukur yang betul

d) Mengukur suhu

Termometer makmal Termometer klinik


Penggunaan alat pengukur yang betul

e) Mengukur arus elektrik


Ralat Sifar
Penggunaan alat pengukur yang betul

f) Mengukur isipadu air


Penggunaan Alat Pengukur Yang Lebih Jitu
a) Mengukur panjang
- Angkup Vernier
= 2.78 cm
= 10.02 cm
= 5.47 cm
Penggunaan Alat Pengukur Yang Lebih Jitu
a) Mengukur panjang
- Tolok skru mikrometer
= 3.5 + 0.32
=3.82 mm
= 0.2 + 0.12
=0.32 mm
= 8.5 + 0.125
=8.625 mm
Penggunaan Alat Pengukur Yang Lebih Jitu
b) Mengukur jisim
- penimbang digital
Penggunaan Alat Pengukur Yang Lebih Jitu
c) Mengukur masa
- Jam randik digital
Penggunaan Alat Pengukur Yang Lebih Jitu
d) Mengukur suhu
- Termometer digital
Penggunaan Alat Pengukur Yang Lebih Jitu
e) Mengukur arus elektrik
- Ammeter digital
MEMBUAT ANGGARAN SEBELUM MENGAMBIL UKURAN SEBENAR

1) PANJANG ??
MEMBUAT ANGGARAN SEBELUM MENGAMBIL UKURAN SEBENAR

PANJANG
Katakan, panjang pensil 4 cm
4
MEMBUAT ANGGARAN SEBELUM MENGAMBIL UKURAN SEBENAR

PANJANG = bilangan pensil x cm


MEJA
PANJANG = 5 x 4cm
= 20cm
MEMBUAT ANGGARAN SEBELUM MENGAMBIL UKURAN SEBENAR

2) LUAS OBJEK SEKATA??


MEMBUAT ANGGARAN SEBELUM MENGAMBIL UKURAN SEBENAR

LUAS OBJEK SEKATA


MEMBUAT ANGGARAN SEBELUM MENGAMBIL UKURAN SEBENAR

LUAS OBJEK TIDAK SEKATA??


Tandakan pada
petak yang separuh dan
lebih dari separuh
lengkap. Kirakan jumlah
petak brtanda
dan rekodkan
keputusan anda
Jumlah petak
bertanda

= 27 cm2
2 cm

2 cm
2 cm

2 cm
2 cm

2 cm
2 cm

2 cm
2 cm

2 cm
2 cm

2 cm
2 cm

2 cm
2 cm

2 cm
2 cm

2 cm
2 cm

2 cm
2 cm

2 cm
2 cm

2 cm

Jumlah petak bertanda = 17


2 cm

2 cm

Jumlah petak bertanda = 17

Luas setiap petak = 2cm x 2cm


= 4 cm2
2 cm

2 cm

Jumlah petak bertanda = 17

Luas setiap petak = 2cm x 2cm


= 4 cm2

Luas = 17 x 4 cm2
= 68 cm2
MEMBUAT ANGGARAN SEBELUM MENGAMBIL UKURAN SEBENAR

3) JISIM??

Apakah jisim sehelai kertas yang sangat ringan dan tidak boleh ditimbang?
Jisim 100
helai kertas
= 500 gram

Jisim sehelai kertas??


MEMBUAT ANGGARAN SEBELUM MENGAMBIL UKURAN SEBENAR

4) Isipadu objek berbentuk sekata??

guna formula
MEMBUAT ANGGARAN SEBELUM MENGAMBIL UKURAN SEBENAR

Isipadu objek tidak sekata??


Kaedah Sesaran Air

Isipadu batu
= 260 – 200
= 60 cm 3
___cm3 Isipadu =
=
40 cm3
Bagaimana
mengukur isipadu
objek ringan yang
tidak boleh
teggelam???
8 cm3
7 cm3 ISIPADU = 8-7
= 1 cm3
4 cm3
TEKNOLOGI DAN INOVASI DALAM ALAT PENGUKURAN

Alat
menyukat
tekanan
darah
Alat
menyukat
denyutan
jantung
1.5 KETUMPATAN Kenapa mereka
terapung dengan
mudah??
Ketumpatan air
di Laut Mati
adalah sangat
tinggi dan
membolehkan
manusia
terapung
FORMULA KETUMPATAN
Ketumpatan adalah jisim per isipadu bahan

Unit = g/cm3 atau kg/m3 M

D M V
CONTOH:

Sebiji batu mempunyai isipadu 10 cm3 dan jisim 30


g. Kira ketumpatan.
CONTOH:

Sebiji batu mempunyai isipadu 10 cm3 dan jisim 30


g. Kira ketumpatan.

D M V
CONTOH:

Sebiji batu mempunyai isipadu 10 cm3 dan jisim 30


g. Kira ketumpatan.

D M V
CONTOH:

Sebiji batu mempunyai isipadu 10 cm3 dan jisim 30


g. Kira ketumpatan.

D M V
contoh 2:

Sebiji batu mempunyai isipadu 100 cm3 dan ketumpatannya adalah


3 g/cm3. Cari jisim batu.
contoh 2:

Sebiji batu mempunyai isipadu 100 cm3 dan ketumpatannya adalah


3 g/cm3. Cari jisim batu.

D M V
contoh 2:

Sebiji batu mempunyai isipadu 100 cm3 dan ketumpatannya adalah


3 g/cm3. Cari jisim batu.

D M V
contoh 2:

Sebiji batu mempunyai isipadu 100 cm3 dan ketumpatannya adalah


3 g/cm3. Cari jisim batu.

D M V
Bahan
berbeza
dengan
isipadu yang
sama, tetapi
ketumpatan
berbeza
Telur
kurang tumpat
dari air
Kayu
kurang tumpat
dari air
Lilin
kurang tumpat
dari air
Lilin
kurang tumpat
dari air

Guli
lebih tumpat
dari air
BAHAN KETUMPATAN (g/cm3)
Gold 19.30
Lead 11.30
Copper 8.92
Aluminium 2.70
Ice 0.92
Cork 0.24
Mercury 13.60
Seawater 1.03
Pure water 1.00
Petrol 0.80
Gold
Mercury
Gold
Lead
Mercury
Gold
Copper
Lead
Mercury
Gold
Aluminium
Copper
Lead
Mercury
Gold
Seawater
Aluminium
Copper
Lead
Mercury
Gold
Pure water
Seawater
Aluminium
Copper
Lead
Mercury
Gold
Ice
Pure water
Seawater
Aluminium
Copper
Lead
Mercury
Gold
Petrol
Ice
Pure water
Seawater
Aluminium
Copper
Lead
Mercury
Gold
Cork
Petrol
Ice
Pure water
Seawater
Aluminium
Copper
Lead
Mercury
Gold
1.6 LANGKAH-LANGKAH DALAM P E NYIAS ATAN S AINTIFIK

1. MENGENAL PASTI MASALAH


2. MEMBINA HIPOTESIS
3. MENGAWAL PEMBOLEH UBAH
4. MERANCANG EKSPERIMEN
5. MENJALANKAN EKSPERIMEN
6. MENGUMPUL DATA
7. MENGANALISIS DAN MENTAFSIRKAN DATA
8. MEMBUAT KESIMPULAN
1. MENGENAL PASTI MASALAH

Apakah bahan yang


boleh digunakan
untuk menyerap air?
1. MENGENAL PASTI MASALAH
2. MEMBINA HIPOTESIS

Tuala kain
menyerap air
dengan lebih cepat
berbanding tisu
1. MENGENAL PASTI MASALAH
2. MEMBINA HIPOTESIS
3. MENGAWAL PEMBOLEH UBAH

Pemboleh ubah : Jenis tuala


manipulasi
Pemboleh ubah : Jumlah air yang diserap
bergerak balas
Pembolehubah : Saiz tuala
dimalarkan
1. MENGENAL PASTI MASALAH
2. MEMBINA HIPOTESIS
3. MENGAWAL PEMBOLEH UBAH
4. MERANCANG EKSPERIMEN

~Pilih bahan dan


alatan yang betul~
1. MENGENAL PASTI MASALAH
2. MEMBINA HIPOTESIS
3. MENGAWAL PEMBOLEH UBAH
4. MERANCANG EKSPERIMEN
5. MENJALANKAN EKSPERIMEN

~langkah keselamatan mesti ditik


beratkan sepanjang eksperimen~
(data yang tepat dan elak kemalangan)
1. MENGENAL PASTI MASALAH
2. MEMBINA HIPOTESIS
3. MENGAWAL PEMBOLEH UBAH
4. MERANCANG EKSPERIMEN
5. MENJALANKAN EKSPERIMEN
6. MENGUMPUL DATA

Ukuran dibuat sekurang-


kurangnya 3 kali untuk
mendapatkan ukuran yang tepat
1. MENGENAL PASTI MASALAH
2. MEMBINA HIPOTESIS
3. MENGAWAL PEMBOLEH UBAH
4. MERANCANG EKSPERIMEN
5. MENJALANKAN EKSPERIMEN
6. MENGUMPUL DATA
7. MENGANALISIS DAN MENTAFSIRKAN DATA
1. MENGENAL PASTI MASALAH
2. MEMBINA HIPOTESIS
3. MENGAWAL PEMBOLEH UBAH
4. MERANCANG EKSPERIMEN
5. MENJALANKAN EKSPERIMEN
6. MENGUMPUL DATA
7. MENGANALISIS DAN MENTAFSIRKAN DATA
8. MEMBUAT KESIMPULAN

Tuala menyerap air lebih cepat


dari tisu. Hipotesis diterima
1. MENGENAL PASTI MASALAH
2. MEMBINA HIPOTESIS
3. MENGAWAL PEMBOLEH UBAH
4. MERANCANG EKSPERIMEN
5. MENJALANKAN EKSPERIMEN
6. MENGUMPUL DATA
7. MENGANALISIS DAN MENTAFSIRKAN
DATA
8. MEMBUAT KESIMPULAN
2 kg

B
A
1. MENGENAL PASTI MASALAH
2. MEMBINA HIPOTESIS
3. MENGAWAL PEMBOLEH UBAH
4. MERANCANG EKSPERIMEN
5. MENJALANKAN EKSPERIMEN
6. MENGUMPUL DATA
7. MENGANALISIS DAN MENTAFSIRKAN
DATA
8. MEMBUAT KESIMPULAN
Satu ayunan
lengkap =

ACA
1. MENGENAL PASTI MASALAH
2. MEMBINA HIPOTESIS
3. MENGAWAL PEMBOLEH UBAH
4. MERANCANG EKSPERIMEN
5. MENJALANKAN EKSPERIMEN
6. MENGUMPUL DATA
7. MENGANALISIS DAN MENTAFSIRKAN
DATA
8. MEMBUAT KESIMPULAN
1. PERNYATAAN MASALAH
1. PERNYATAAN MASALAH

Bagaimanakah
panjang bandul
mempengaruhi masa
satu ayunan lengkap?
1. PERNYATAAN MASALAH
2. HIPOTESIS
1. PERNYATAAN MASALAH
2. HIPOTESIS

Semakin panjang
bandul, semakin
panjang tempoh diambil
untuk satu ayunan
lengkap
1. PERNYATAAN MASALAH
2. HIPOTESIS
3. PEMBOLEH UBAH

Pemboleh ubah :
manipulasi
Pemboleh ubah :
bergerak balas
Pembolehubah :
dimalarkan
1. PERNYATAAN MASALAH
2. HIPOTESIS
3. PEMBOLEH UBAH

Pemboleh ubah : Panjang bandul


manipulasi
Pemboleh ubah : Masa untuk 10 ayunan
bergerak balas lengkap
Pembolehubah : Jisim ladung
dimalarkan
1. PERNYATAAN MASALAH
2. HIPOTESIS
3. PEMBOLEH UBAH
4. PROSEDUR

4
1. PERNYATAAN MASALAH
2. HIPOTESIS
3. PEMBOLEH UBAH
4. PROSEDUR

1 Bandul dengan panjang minimum 20 cm digunakan

4
1. PERNYATAAN MASALAH
2. HIPOTESIS
3. PEMBOLEH UBAH
4. PROSEDUR

1 Bandul dengan panjang minimum 20 cm digunakan

2 Bandul ditarik ke tepi dan dilepaskan supaya 10


ayunan lengkap dibuat oleh bandul
3

4
1. PERNYATAAN MASALAH
2. HIPOTESIS
3. PEMBOLEH UBAH
4. PROSEDUR

1 Bandul dengan panjang minimum 20 cm digunakan

2 Bandul ditarik ke tepi dan dilepaskan supaya 10


ayunan lengkap dibuat oleh bandul
3 Masa yang diambil untuk 10 ayunan lengkap
direkodkan
4
1. PERNYATAAN MASALAH
2. HIPOTESIS
3. PEMBOLEH UBAH
4. PROSEDUR

1 Bandul dengan panjang minimum 20 cm digunakan

2 Bandul ditarik ke tepi dan dilepaskan supaya 10


ayunan lengkap dibuat oleh bandul
3 Masa yang diambil untuk 10 ayunan lengkap
direkodkan
4 Eksperimen diulang dengan panjang bandul
berlainan
1. PERNYATAAN MASALAH
2. HIPOTESIS
3. PEMBOLEH UBAH
4. PROSEDUR
5. KEPUTUSAN

Panjang Masa 10 ayunan lengkap (s)


bandul (cm) Cubaan 1 Cubaan 2 Purata
20
30
40
50
60
1. PERNYATAAN MASALAH
2. HIPOTESIS
3. PEMBOLEH UBAH
4. PROSEDUR
5. KEPUTUSAN

Panjang Masa 10 ayunan lengkap (s)


bandul (cm) Cubaan 1 Cubaan 2 Purata
20 9.1 9.3 9.2
30
40
50
60
1. PERNYATAAN MASALAH
2. HIPOTESIS
3. PEMBOLEH UBAH
4. PROSEDUR
5. KEPUTUSAN
6. PERBINCANGAN

Semakin
_____________,
semakin
_____________
1. PERNYATAAN MASALAH
2. HIPOTESIS
3. PEMBOLEH UBAH
4. PROSEDUR
5. KEPUTUSAN
6. PERBINCANGAN

Semakin
_____________,
semakin
_____________
1. PERNYATAAN MASALAH
2. HIPOTESIS
3. PEMBOLEH UBAH
4. PROSEDUR
5. KEPUTUSAN
6. PERBINCANGAN

Semakin
panjang bandul,
semakin panjang
masa bagi 10
ayunan lengkap
1. PERNYATAAN MASALAH
2. HIPOTESIS
3. PEMBOLEH UBAH
4. PROSEDUR
5. KEPUTUSAN
6. PERBINCANGAN
7. KESIMPULAN
1. PERNYATAAN MASALAH
2. HIPOTESIS
3. PEMBOLEH UBAH
4. PROSEDUR
5. KEPUTUSAN
6. PERBINCANGAN
7. KESIMPULAN

Hipotesis diterima. Semakin panjang


bandul, semakin panjang temph
diambil untuk satu ayunan lengkap
2. Membina hipotesis

3. Mengawal pemboleh ubah


- dimalarkan :
- Dimanipulasi :
- Bertindak balas:

8. Membuat kesimpulan
2. Membina hipotesis
- Semakin panjang bandul, semakin
panjang tempoh diambil untuk satu
ayunan lengkap
3. Mengawal pemboleh ubah
- dimalarkan :
- Dimanipulasi :
- Bertindak balas:

8. Membuat kesimpulan
2. Membina hipotesis
- Semakin panjang bandul, semakin
panjang tempoh diambil untuk satu
ayunan lengkap
3. Mengawal pemboleh ubah
- dimalarkan : jisim ladung
- Dimanipulasi : panjang tali
- Bertindak balas: masa diambil untuk 10
ayunan lengkap

8. Membuat kesimpulan
2. Membina hipotesis
- Semakin panjang bandul, semakin
panjang tempoh diambil untuk satu
ayunan lengkap
3. Mengawal pemboleh ubah
- dimalarkan : jisim ladung
- Dimanipulasi : panjang tali
- Bertindak balas: masa diambil untuk 10
ayunan lengkap

8. Membuat kesimpulan
Semakin panjang bandul, semakin panjang
tempoh diambil untuk satu ayunan
lengkap. Hipotesis diterima.

You might also like