Nyelvjárások egy adott területen használt egységes nyelvváltozat, amelyben a tájnyelvi hatások felismerhetők a nyelvek földrajzi területenként nyelvjárásokra tagolódnak vannak olyan nyelvek, amelyekben az egyes nyelvjárások között igen nagy különbségek vannak (olasz, német) a magyar nyelvjárások között nincsenek megértésbeli problémák, főleg hangtanukban különböznek egymástól szókészletükben és mondattanukban kisebb az eltérés Nyelvjárási szavak csoportosítása Alaki tájszavak: csupán kiejtésükben térnek el pl: csalán – csolán Valódi tájszavak: a köznyelvben lévő dolgot a népnyelv egyedi hangsorral jelöli Pl: pampuska = fánk Jelentésbeli tájszavak: a köznyelvben meglévő szavak eltérő jelentésben való használata Pl: a bogár Erdélyben legyet jelent Olaszországi nyelvjárások Németországi nyelvjárások Magyarországi nyelvjárások Magyar nyelvjárások és jellemzőik Nyugati nyelvjárás: kettőshangzók rövid i, u, ü Dunántúli nyelvjárás: rövid i, u, ü nincsenek kettőshangzó Déli nyelvjárás: ö-zés Tiszai nyelvjárás: i-néz Palóc nyelvjárás: a és á hangok dominálnak Északkeleti nyelvjárás: ö helyett e pl. megette <- megötte Mezőségi nyelvjárás: o helyett a pl. malam <- malom Székely és csángó nyelvjárás: elbeszélő múlt pl. mene Köszönöm a figyelmet!