A szerszámacélok hőkezelése

A hőkezelések áttekintése

1
 Hőkezelés
• A hőkezelés egy
tervszerűen megválasztott
hőmérsékletváltoztatási
folyamat, mely
felhevítésből, hőntartásból
és lehűtésből áll, és célja a
munkadarab
szövetszerkezetének illetve
feszültségállapotának
tudatos megváltoztatása,
az előírt tulajdonságok
elérése céljából.
2
 A hőkezelés alapja lehet:
• az allotróp átalakulások befolyásolása, az
eutektoidos folyamat egyensúlyitól való
eltérítése (vasötvözetek)
• a szilárd állapotban végbemenő oldódás
és kiválás befolyásolása
• a diffúzió, a szilárd állapotban
bekövetkező oldódás , ötvözés tudatos
kihasználása
• feszültségmentesítés
3
 A hőkezelések csoportosítása

• teljes keresztmetszetre kiterjedő és

• felületi hőkezeléseket.

4
Teljes keresztmetszetre kiterjedő
hőkezelések
• A kezelések lehetnek:
lágyító és egyneműsítő
keménységet fokozó
szívósságot fokozó
Az anyagokra vonatkozó anyagszabványok
a legfontosabb hőkezelések adatait
tartalmazzák.
5
 Lágyító és egyneműsítő
hőkezelések
• Cél: a lágy, homogén, finomszemcsés
állapot biztosítása.
• Felosztás:
 átkristályosodással nem járó hőkezelések
T Ac1
 teljes átkristályosodással járó kezelések
T Ac3

6
 Átkristályosodással nem járó hőkezelések
Lágyítás
Cél:a 0,3 %-nál nagyobb C tartalmú ötvözetlen
valamint ötvözött acélok forgácsolhatóságának,
alakíthatóságának biztosítása.
az acélt Ac1-nél 10-20 C-al kisebb hőmérsékletre
(680-700 C-ra) hevítjük, itt hőntartjuk, majd
kemencében hűtjük.
A hőntartás időtartama ötvözetlen acélok esetében
2-3 óra, ötvözötteknél 4-5 óra.

7
 Lágyítás
Szövetszerkezet:
szemcsés perlit

A cementit lemezek
felszakadása még
nem történt meg

0,45 % C ötvözetlen acél 8

 Normalizálás
• Célja a melegen alakított, hegesztett, öntött
acélok túlhevített, durvaszemcsés, egyenlőtlen
szemcseszerkezetének javítása
• A ausztenitesítés(Ac3+30-50 C°), 5-10 perces
hőntartás után nyugodt levegőn való lehűtésből
• A keletkező szövetszerkezet a C tartalomtól
függően ferrit, lemezes perlit vagy lemezes
perlit és szekunder cementit.
• A normalizált acélok mechanikai jellemzői a
szelvényátmérőtől függnek! 9
Keménységet fokozó hőkezelések
• Cél: az acél legnagyobb keménységének
biztosítása.
• Az acél martenzites állapotban a legkeményebb.
A martenzit úgy érhető el, hogy az acélt
homogén ausztenites állapotból a felső kritikus
lehűlési sebességnél gyorsabban hűtjük. Ezt a
műveletet, mint hőkezelést edzésnek nevezzük.
• Az edzés célja a martenzites
szövetszerkezet biztosítása! 10
Az acél edzhetősége, átedzhetősége
• Az acélnak azt a tulajdonságát, hogy
ausztenites állapotból vkf-nél nagyobb
sebességgel hűtve martenzitessé tehető az
acél edzhetőségének nevezzük.

11
 Az acél edzhetősége, átedzhetősége
Az edzhetőség feltételei:
1. A szövetszerkezet a hűtés megkezdésekor
legyen ausztenites.
• Hipoeutektoidos acéloknál: Ac3 + 30 - 50 C
• Eutektoidos acéloknál: Ac1 + 30 - 50 C
• Hipereutektoidos acéloknál: Ac1 + 30 -50 C,
2. A C tartalom legyen nagyobb, mint 0,2 %
3. A lehűlési sebesség legyen nagyobb, mint a
vfkf .
12
 Az átedzhetőség fogalma
• Ideálisan vagy teljesen átedződő
szelvényátmérőnek nevezzük azt az átmérőt,
amelynél az adott összetételű mdb teljes
keresztmetszete martenzites lesz (v > vkr)
• átedződő szelvényátmérőnek (DI) nevezzük azt
az átmérőt, amelynél az adott összetételű mdb
magja 50%-ban martenzites, 50%-ban bénites
lesz
• A gyakorlatban az átedzhető szelvényátmérőt
(DI) tekintjük edzhetőségi kritériumnak
13
 Az edzhetőség vizsgálata
Jominy próbával (2)
A Jominy-
vizsgálat kísérleti
elrendezése
A vízsugár
intenzitása, ezáltal
a hűlési sebesség
állandósága az
esési magassággal
szabályozott

14
 Jominy
vizsgálat

15
 Az átedzhetőséget befolyásoló
tényezők (1)
Ausztenit szemnagyság:
A számok 4-8-ig a
szemcsenagyságot mutatják, a
8-as a legkisebb szemcse
Minél nagyobb az ausztenit
szemcsnagyság, annál jobb az
átedzhetőség. Vigyázat a
durvább martenzit nem
kedvező!
A karbon tartalom növeli a
martenzit keménységét, és az
átedzhetőséget 16
 Az átedzhetőséget befolyásoló
tényezők (2)
Ötvözőelemek:
az egyes
ötvözők az
átedzhetőséget
eltérő
mértékben
növelik, ezt egy
szorzótényező
fejezi ki

17
Ötvözetlen és ötvözött acélok Jominy
görbéi
C tartalom hatása
az elérhető Hűlési sebesség
keménység nő Ötvözők hatása,
DI-t növelik

Jelölés SAE J404 C% Mn% Ni% Cr% Mo%

1020 0.20 0,90 0,01 - -

1040 0,39 0,89 0,01 - -
1060 0,62 0,81 0,02 - -
4140 0,38 0,79 0,01 1,01 0,22 18
4340 0,40 0,75 1,71 0,77 0,30
 Edzés
• Célja a martenzites szövetszerkezet, ezzel
a legnagyobb keménység biztosítása.
• Az edzés hőmérsékletének
megválasztásakor az alábbiakat kell
figyelembe venni:
• Hipoeutektoidos acéloknál: Ac3 + 30 - 50 C
• Eutektoidos acéloknál: Ac1 + 30 - 50 C
• Hipereutektoidos acéloknál: Ac1 + 30 -50 C
– Az egyes acélfajták edzési hőmérsékletét a
vonatkozó anyagszabványok tartalmazzák.
19
 Szívósságot fokozó hőkezelések
Nemesítés
A nemesítés = edzés + nagyhőmérsékletű megeresztés.

A megeresztés során
lejátszódó folyamatok
A kialakuló szövet
szferoidit

20
 Felületi hőkezelések
Az elvárás a kemény kopásálló felület
(kéreg) és szívós mag
Így megkülönböztetünk:
összetételt nem változtató felületi
edzéseket
összetételt változtató kérgesítő
eljárásokat

21
 A felületi hőkezelések áttekintése
az edzhetőség feltételei alapján
A felületi edzések alapelve az, hogy az
edzéshez szükséges 3 feltétel közül
mindhárom, csak a kéregben teljesül
1. ausztenitesítés ( hevítés T  A c3 )
2. hűtés v kf-nél nagyobb sebességgel
3. C  0,2 %

22
 Az acél összetételét nem változtató felületi
hőkezelések,
Felületi edzések
• A felületet meghatározott mélységig T  A c3
hőmérsékletre hevítik, és onnan a vkf-nél gyorsabban
hűtik.
• A kéregvastagságnak megfelelő mélységű hevítéshez
rendkívül nagy hevítési sebességet (500-1000 C /sec)
kell elérni
• Ez csak nagy felületi teljesítménnyel lehetséges (1000-
10000 W/ cm2).
• Eközben a mag hőmérséklete és szövetszerkezete nem
változik. 23
Összetételt változtató un.
termokémiai kezelések

24
 Termokémiai kezelések 1
• Cél: a felületen meghatározott mélységig
valamilyen fémes vagy nemfémes elem
koncentrációját megnövelni és így a kéreg
tulajdonságát a kívánt módon
megváltoztatni.
• Az eljárások célja lehet mechanikai-, hő-és
vegyi hatásokkal szembeni ellenállás
növelése. A legtöbb esetben a cél a felület
kopásállóságának és a munkadarab
kifáradással szembeni ellenállásának
növelése a kemény kéreg és szívós mag
biztosításával. 25
 Termokémiai kezelések 2
• A felület ötvözésére különféle
termokémiai eljárások terjedtek el,
amelyekkel leggyakrabban karbont és
nitrogént, ritkábban bórt, krómot,
alumíniumot, szilíciumot juttatunk
diffúzió útján az anyag felületébe.
• A kéreg vastagsága az eljárás
jellegzetességétől, a darab méretétől
függően betétedzés, nitrocementálás
esetében kb. 0,1-2 mm, karbonitridálásnál
kb. 20m. 26
 Termokémiai kezelések 3

• A felület ötvözéséhez szükséges elemet a

darabot körülvevő közeg biztosítja.
• A közeg feladata, hogy a felülettel
kölcsönhatásba lépve, azt valamilyen
elemmel feldúsítsa.

27
 Termokémiai kezelések 4
• A kölcsönhatás három részfolyamatra
bontható:
• Az ötvöző elemet atomos állapotban kell a
felületre juttatni. Ez az atomos állapotú elem
rendszerint disszociáció eredménye.
• A közeg által atomos állapotban leadott
elemnek meg kell tapadni az acél felületén. Ez a
folyamat az adszorpció.
• Az adszorbeált elemnek a felületi rétegbe kell
vándorolni. Ez a diffúzió révén lehetséges.
28
 Betétedzés
• A betétedzés lényege, hogy a kis C
tartalmú, nagyon szívós acélok felületi
rétegét karbonnal dúsítják, majd az ily
módon a kérgében edzhetővé vált
darabot edzik.

A betétedzés = cementálás + edzés

29
 Nitridálás, karbonitridálás
• A nitridálás célja az acél felületébe nitrogén
bejuttatása, amely a felületen kemény
kopásálló, korrózióálló, a kifáradással
szemben ellenálló kérget hoz létre anélkül,
hogy azt edzeni kellene. A darabot a kezelés
megkezdése előtt a legtöbb esetben nemesítik,
így a mag szívós lesz. A karbonitridálás
esetében a nitrogénnel egyidejűleg karbon is
diffundál a felületbe, aminek hatására a
nitrideken kívül kemény karbonitridek is
keletkeznek. 30
Nitridekből álló
vegyületi „fehér Nitridálás
kéreg”

Nitridált kéreg ötvözetlen Nitridált fogaskerék

acélon
Marószer: Oberhoffer31
 A nitridált alkatrészek ellenőrzése
• Felületi keménység mérése
HV 10 vagy HV 30 (a mért értéket a kéreg
vastagsága befolyásolja!)
• A kéregvastagság ellenőrzése mikroszkópos
méréssel

32
 A hőkezelés során lejátszódó
folyamatok
A darab és a környezet között hőcsere van.
• Megvalósulhat
hővezetéssel,
hőáramlással
hősugárzással

33
Munkadarabok hevítése és hűtése
(1)
Hevítés és hűlés során a munkadarab
felületének és belsejének a hőmérséklete eltérő

34
 Munkadarabok hevítése és hűtése (2)
A felület és a mag közötti hőmérséklet
különbséget befolyásoló tényezők:
• A mdb és a kemence közötti hőmérséklet különbség
• A hevítés sebessége
• A mdb hővezető képessége
• A mdb mérete
• A hőátadás módja
A hőmérséklet különbség belső feszültségeket,
repedéseket -hevítésnél és hűtésnél- , vetemedést
okozhat!
A repedésveszély elkerülésére a felhevítés lehet
35
szakaszos!
 Munkadarabok hevítése és
hőntartása (1)
• A hőntartás célja:
– A hőmérséklet különbségek kiegyenlítése
– A fémtani folyamatok lejátszódása
(pl. ausztenitesedés)

36
 A hőkezelés hőmérséklete
• A hőmérsékletek betartása
nagyon fontos, mert a
szükségtelenül magas
hőmérséklet a szövet
eldurvulását, fokozott
elhúzódást, bizonyos
esetekben repedések
kialakulását eredményezi.

Durva martenzit
37
 A hőkezelés hőmérséklete
• A túl alacsony
hőmérséklet szintén káros,
mert nem kapjuk meg a
kívánt szövetet pl. túl
alacsony edzési
hőmérséklet esetén a ferrit
nem tud átalakulni, az
edzett szövetben a
martenzit mellett nagyon
lágy ferrit lesz. . Részleges
ausztenitesedés 38
 A munkadarab és a kemence
atmoszféra kölcsönhatása
• Oxidáció vasötvözeteknél:
– 200-300 Co között vékony oxid hártya
– 600 Co fölött vastag, rideg oxidréteg (reve)
• Dekarbonizáció vasötvözeteknél: Szerszámacélok!
– Az elszéntelenedés 700 Co fölött indul meg
– Ehhez hasonlóan az ötvözők is kiéghetnek
– Következmény: a felületi kéreg nem edződik
meg, kisebb szilárdságú, a húzófeszültségek miatt
repedési veszély 39
 Munkadarabok hevítése és
hőntartása (3)
Egyéb gázok hatása az acél felületére:
• A hidrogén dekarbonizál
• A szénmonoxid karbonizál
• A nitrogén semleges
• A széndioxid, oxigén és a vízgőz oxidál
• A kéndioxid 800 Co fölött intenzíven
revésít
40
 Munkadarabok hűtése (1)
• A lehűtés az izzítási hőmérsékletről
szobahőmérsékletre szabályozottan történik
• A lehűtés sebességét az elérni kívánt
szövetszerkezeti változás határozza meg
• A lehűtési sebesség főbb formái:
– Gyors hűtés (edző, rögzítő hatású)
– Normál hűtés (rendszerint levegőn)
– Lassú hűtés (lágyító hatású)

41
 Munkadarabok hűtése (2)
• Hűtőközegek:
– Víz
– Vizes só-, sav és lúgoldatok
– Műanyag bázisú adalékkal adalékolt víz (emulzió)
– Olajemulzió
– Só vagy fémfürdő
– Levegő
– Nagynyomású gáz pl. nitrogén
• A hűtési sebesség hatása a munkadarab hőmérséklet
eloszlására:
– Minél gyorsabb a hűtés, annál nagyobbak a hőmérséklet
különbségek a felület és a mag között
42
 A hűtőközeggel szemben támasztott
követelmények (acél edzésekor)
• A hűtési sebesség érje el a vkr-t
• A hőelvonó képesség az Ms hőmérséklet
felett legyen a legnagyobb
• Forráspontja, párolgási hője és
lobbanáspontja magas legyen
• A felületről könnyen eltávolítható legyen
• Tulajdonságai a használat közben ne
változzanak
43
 A hűtőközeg kiválasztásának
szempontjai
• Az ausztenitesítési hőmérsékletről 500 Co-
ra való lehűtés idő igénye
• A munkadarab tagoltsága, vetemedési
hajlama
• Az acél átalakulási tulajdonságai (vkr)
• Szabály: mindig acélnak éppen megfelelő
legkevésbé erőteljes hűtőközeget kell
választani
44
 A hűtőközegben végbemenő
folyamatok
• Olyan hűtőközegben,
Az izzó darab felületén
melynek forráspontja gőzhártya képződik (a
alacsonyabb a benne hűtött munkadarabot a közegtől
acél hőmérsékleténél, elszigeteli, a hűtőhatás
csökken)
A felületen a gőzhártya
felszakad a hűtőközeg forrni
kezd. A hűtés nagyon intenzív
A hőmérséklet további
csökkenése miatt a
gőzképződés megszűnik, már
csak hőelvezetés van. Ez a
hőelvonás a hűtőközeg
kényszeráramlása miatt 45
folyamatossá válik.
 Hűtőközegek: víz
• A legintenzívebben hűtő közeg
• Erősen hajlamos forrásra, ezért
adalékokkal javítják (só, műanyag adalékok
• A tiszta víz hűtőhatása 300 Co-on a
legerősebb, adalékolással a maximum 5-600
Co-ra eltolható, ami edzésnél kedvezőbb

46
 Emulzió
• A műanyagadalék (pl. polialkilénglikol bázis
szintetikus olaj stb.) az edzett darab felületén
vékony bevonatot képez, amely alacsonyabb
hőmérsékleten ismét oldódik.
• A forrási folyamat a rá jellemző nagy lehűtési
sebességgel előbb kezdődik, mint a tiszta vízben,
mert a műanyag hártya a munkadarab közepéből
kiáramló hőutánpótlást fékezi és ezáltal a
gőzhártya képződést gátolja

47
A víz és a vizes
,műanyag oldatok hűtési
sebessége különböző
hőmérsékleteken
Szaggatott vonal tiszta víz;
folyamatos vonal: 5 ill. 15%-os
műanyagoldat(emulzió)

A legnagyobb hűtési
sebesség kisebb, mint a
víznél különösen az
alacsony hőmérsékleten.
Ez nagyon kedvező!

48
 Az emulzió hűtés előnyei
• a lágyfoltosság, vetemedés és repedés veszélye
csökken
• a hűtőhatás a koncentrációval változtatható
• magasabb hőmérsékleten használható, mint a víz
(20-45 C)
• nem korrozív
• nem éghető, edzéskor nem lángol, nem füstöl
• megeresztés előtt a darabot nem kell lemosni
• ott alkalmazható, ahol nagyobb hűtőhatás
szükséges, mint ami az olajokkal elérhető
49
A műanyag bázisú koncentrátumok
jellemzői
• a hűtőképesség a koncentráció
függvénye
• mikroorganizmusokkal szemben
ellenálló, öregedésálló, hosszú ideiig
használható
• lerakódás keletkezésére hajlamos
• használat közben a koncentráció a
kihordás miatt változik, ezért mérni,
utánpótolni szükséges
• Ötvözetlen acélokhoz 5 - 6 %
gyengén ötvözöttek esetében 10 - 15
%

50
Hűtőközegek: edzőolajok
• Az olajok hűtő hatása enyhébb, mint a vízé,
forráspontjuk is magasabb, emiatt az
áramlásos hőátadás magasabb
hőmérsékletekre tolódik
• A lobbanáspontnak magasnak kell lenni,
hogy ne gyulladjon be az olaj (T>140 Co)
• A belobbanás elkerülésére az olaj tömege
nagy legyen, hogy a hőmérséklete a
lobbanáspont alatt maradjon 40-60 Co-al
• Az olajok adalékolással javíthatók

51
 Adott olaj hűtőképessége függ
• az olaj forráspontjától
• viszkozitástól
• lobbanásponttól
• hővezetési tényezőtől az olaj hőmérsékletétől
• az áramlási sebességtől
• az olajfürdő nagyságától (legalább tízszerese legyen, mint
a vele hűtött adag tömege)
• az olajba jutó víz, már 0,1 - 0,2 % mennyiségben erősen
befolyásolja a hűtőképességet, lágyfoltosságot, vetemedést,
repedést okoz
• Az edzőolajokat , azok jellemzőit katalógusok
tartalmazzák!
52
 Hűtőközegek: sófürdők
• Állandó hőmérsékletű fürdőbe helyezik a
munkadarabokat (edzésnél 180-220 Co,
ausztemperálásnál 500-650 Co)
• A hűtősók korábban cián vegyületeket
tartalmaztak, ezeket felváltották a
ciánmentes sók
• Nincs gőzhártya képződés, kedvező a
hűtő hatásuk

53
 Hűtőközegek: áramló gázok
• Nitrogén és hidrogén gáz használható
hűtésre
• Megfelelő nyomású, áramlási sebességű
és hőmérsékletű gázzal elérhető az olaj
hűtőhatása
• A gázzal való hűtés jól szabályozható,
nem marad a felületen, vákuum
kemencében ideális hűtőanyag

54
 A szerszámacélok hőkezelése
Ötvözetlen szerszámacélok
• A C tartalmuk a szerkezeti acélok felső határától
0,6 %-tól 1,4 %-ig terjed.
• vannak 0,45 és 0,6 % C tartalommal is.
• Edzési hőmérsékletük mindig kisebb az Acm-nél
(ES vonal).
• Ezeket az acélokat a csekély mértékű átedződés
jellemzi.
• a C tartalom növekedésével az edzés során a
maradék ausztenit mennyisége nő. Elérheti a 10-
30 %-ot is.

55
 A szerszámacélok hőkezelése
Ötvözetlen szerszámacélok
leggyakoribb hőkezelései
• lágyítás
• normalizálás
• edzés illetve az azt követő kis hőmérsékletű
megeresztés.

56
 A szerszámacélok hőkezelése
Ötvözetlen szerszámacélok
Lágyítás

57
 A szerszámacélok hőkezelése
Ötvözetlen szerszámacélok
Lágyítás
• Ha nincs karbidháló elegendő a 720-740 C-on
végzett lágyítás.
• Karbidháló esetén előbb azt oldatba kell vinni
(Acm közelében 15-20 perc), majd a kiválást
gyors hűtéssel megakadályozni (fúvatott levegő
vagy olaj). Ezután a lágyítás a szemcsés perlit
kialakítása elvégezhető
• Abban az esetben ha a perlit durva lemezes az
ingadoztató lágyítást használjuk.
58
 Lágyítás

Lágyítás előtt lágyított

Ötvözetlen szerszámacél C 0,8% 59

 A szerszámacélok hőkezelése
Ötvözetlen szerszámacélok
Normalizálás
Célja:
• a szövetszerkezet finomítása
• A karbidháló megszüntetése
Megoldása:
Edzési hőmérsékletről 15 perc hőntartás után
levegő vagy olaj hűtés (nagyobb darabok)

60
Ötvözetlen szerszámacélok edzése

61
 A szerszámacélok hőkezelése
Ötvözetlen szerszámacélok
Edzés
• Az ötvözetlen szerszámacélok edzése már 800 –
920 C-ról történhet.
• A beedződés mélysége kicsi. A kemény felületi
kéreg alatt szívós mag található. Ez biztosítja a
darab dinamikus igénybevétellel szembeni
ellenállását is.
• A darab az edzést követően túl rideg, szükség
van az alacsony hőmérsékletű megeresztésre.
Legkedvezőbb a 180-220 C.
• Ha a megeresztés olajban való több órás
főzéssel történik a maradék ausztenit átalakulása
is végbemehet.
62
 Hidegalakító szerszámacélok
Mangánötvözésű hidegalakító szerszámacélok

Edzéskor A3 hőmérséklet fölé, 750-780 C-ra hevítik lassabban, mint

az ötvözetleneket, majd anyagvastagságtól függően 3-30 perc
hőntartás után olajban, esetleg sófürdőben hűtik. 63
 Hidegalakító szerszámacélok
Króm-wolfram ötvözésű hidegalakító szerszámacélok

Az ötvözők A3 hőmérsékletnövelő hatása miatt nagyobb hőmérsékletre

hevítik (800-900 C) A hőntartás a karbidok oldódását is elősegíti. Az
edzési hőmérsékleten a hőntartás rövid (5-10 perc). A lehűtés olajban
vagy sófürdőben történik. Ezt követi a 200-230 C-os megeresztés
64
 Hidegalakító szerszámacélok
Krómmal erősen ötvözött szerszámacélok

Ledeburitos szerkezetűek, mert a 11-13%Cr a  mezőt 1 % C alá szűkíti.

a karbidok oldatba vitele miatt nagy az edzési hőmérséklete 65

 Melegalakító szerszámacélok
• A melegalakító szerszámacélok legfontosabb
tulajdonsága a munkahőmérsékleten a keménység,
a kopásállóság illetve a megeresztésállóság.
Szokásos szilárdsági tartományuk 1100-1400
N/mm2.
• Hőkezelés szempontjából megkülönböztetünk:
• Wolfram alapú heterogén szövetű ( 38CrCoWV
18-17-17 W 3)
• Króm alapú heterogén szövetű (X32CrMoV12-28
K 13, X40CrMoV5-1 K 14)
• Edzésük 1000 C feletti hőmérsékletről történik. A
megeresztésnél 500-600 C -on szekunder
keményedés jelentkezik.

66
Melegalakító szerszámacélok

67
Melegalakító szerszámacélok

68
 Melegalakító szerszámacélok
Króm-nikkel alapú acélok (NK és NK 2) heterogén szövetű

• Az edzésük 850 C-ról olajban történik.

Nem mutat szekunder keményedést.
• Króm-mangán alapú ausztenites acélok
(X50NiCrWV)
• Króm-mangán alapú ausztenites acélok
• Martenzitből kiválásosan keményített
marazsing acélok

69
Króm mangán alapú ausztenites
acélok

70
Marge 300 martenzitből kiválásosan
keményített acél
• 820 Cº 1 h lehűtés levegő vagy gáz
• 430 Cº 3 h levegő
• 1720-1870 N/mm2
• Felületi kezelés: gáznitridálás 500 Cº 45 h
• A kéreg 0,2 .. HV 800

71