Garadna-Kovács tanya lelőhely

paticsleleteinek részletes elemzése

Készítette: Tóth Krisztián

Konzulens: Dr. Pusztainé Dr. Fischl Klára
A lelőhely elhelyezkedése és a területén végzett feltárások:
• Folyóteraszon a Hernád folyó völgyében
• 1999-ben fedezték fel
• Két feltárás: a feltárt jelenségek egy vagy több császárkori germán településhez tartoznak
• 26 félig földbe mélyített épület melyek 5 egységben helyezkedtek el
• Az épületek négyszögletesek vagy kissé téglalap alakúak
• Alapterületük: 8-34m2, oszlophelyek száma 1-6 között
 Módszertan és a patics fogalma:
• Pelyvával, illetve egyéb növényi anyagokkal kevert sár és agyag amely kiégett
• Célkitűzés:
1. Álltak-e a lelőhelyen felmenő falú házak
2. Pontosabb ház- és falszerkezet leírása
3. Egységek elkülönítése Felmenő falú ház Tetővel talajra támaszkodó
ház
• 114 darab ládából kikerülő paticsanyag (26242 db) leselejtezése, fotózása majd a lenyomatos
paticsok adatainak Excel-táblázatba írása paraméterekkel
A falakat alkotó deszkák, lécek és lenyomataik:
• Hasított lenyomatokat hagynak
• 5 különböző csoport a lenyomati irányok alapján

0
Nagyobb ág-, esetleg rönk lenyomatok:
• Legalább 5cm átmérőjű lenyomatok
• 4 darab paticson jelentkeztek ezek a lenyomatok
Sövényfal konstrukciók
• Legnagyobb számban előkerült paticsok
• Félköríves vessző-, gally-, és áglenyomatok, melyek különböző mérettartományokba esnek
• 7 csoport az elemtípusok alkalmazása szerint
Vastagabb karók, cölöpök lenyomatai amelyek a sövényfal tartóelemeit
képezhették:
• 17 darab ilyen patics, 3 darabról biztos, hogy ebbe a kategóriába tartozik
• Legalább 2cm átmérőjű ág negatívja 4,9cm-ig terjedően
A tetőszerkezet és a padlózat jellemzése
• A födémet erősen soványított paticsok alkothatták-ennek megfelelően könnyebben porladnak
• Tapasztott vagy döngölt padló-darabok
• Tiszta agyagból épülnek fel és legalább egyik felszínük sima
• Milyen célt szolgáltak a kérdéses kerekded negatívos paticsok?-tároló vermek oldalfal-
darabjai?
A külső fal felülete
• körülbelül 790 esetben látható a paticsokon
• Bittner Bettina Polgáron tett megfigyelései alapján ismertem fel a jegyeit
• Sekély félköríves lenyomatokkal tarkított érdes felszín
A falfelszín megújítása újabb agyagréteggel:
• A már megszilárdult agyagfelületre újabb réteget vittek fel
• 18 darab patics bizonyítja ezt
• Néhány esetben a sekély lenyomatokba is bekenték az újabb réteget
Levéllenyomatos paticsok:
• Nem a házak szerkezeti elemeihez tartoznak
• Indirekt folyamat eredményeképp
• Archaeobotanikai információkat adnak
A konstrukciók értelmezése
• 1. eredmény: valóban álltak felmenő falú épületek a településen
• 2. eredmény: a vázszerkezetes fonott fal megléte
• A sövényfalazat magasodott belül és a deszkákból/lécekből álló szerkezet kívül
• Van patics amelyen a két lenyomattípus ( hasított és félköríves) jelenléte mellett a simább
felszínen külső falfelület húzódik
• Soós Eszter ábrája
Az elkülönített egységek, 3. eredmény:
• Egység elkülönítés a paticsleletek alapján
• A paticsanyag homogén jellege szerint
• Különböző építészeti konstrukciókat prezentáló paticsdarabok
• Soós Eszter 5 egységet különített el, funkcionális vizsgálatokat
végzett: különböző szerkezetű épületek, agyagnyerő helyek és az
ezekhez kötődő tüzelőhelyek
Reagálás a bírálatra
 A soványítóanyag mennyisége és a szerkezetek közötti összefüggés
 A néprajzi szakirodalom és források megismerése és feldolgozása
 Újabb 125 láda paticsanyag feldolgozása április hónaptól
 A dolgozat szerkezetével kapcsolatos megjegyzések
 A leletanyag quantitatív értékekkel történő elemzése
 Az ajánlott szakirodalmak beépítése az új dolgozatba