Arany János:

Vörös Rébék
Készítette: Sztepanek Barnabás, Török Péter
Vörös Rébék
"Vörös Rébék általment a
   Keskeny pallón s elrepült -" [*]
Tollászkodni, már mint varju,
   Egy jegenyefára űlt.
      Akinek azt mondja: kár!
      Nagy baj éri és nagy kár:
         Hess, madár!
Ő volt az, ki addig főzte
   Pörge Dani bocskorát,
Míg elvette a Sinkóék
   Cifra lányát, a Terát.
      De most bezzeg bánja már,
      Váltig hajtja: kár volt, kár!
         Hess, madár!
Pörge Dani most őbenne
   Ha elbotlik se köszön,
S ha ott kapja, kibuktatja
   Orrával a küszöbön.
      Pedig titkon oda jár,
      Szép asszonynak mondja: kár!
         Hess, madár!
Cifra asszony színes szóra
   Tetteti, hogy mit se hajt:
"Kend meg köztünk ne csináljon
   Háborodást, házi bajt,
      Nem vagyok én csapodár."
      Rebi néni mondja: kár!
         Hess, madár!
Másszor is jön, hoz fehér pénzt,
   Piros kendőt s egyebet:
"Nesze, lyányom? e mézes bor
   Erősítse a szived:
      Szépnek úgy nem tenni kár!"
      - "Hadd jöjjön hát a kasznár."
         Hess, madár!
Háborúság, házi patvar
   Attól kezdve van elég;
De nem hallik a szomszédba:
   Pörge Dani tűri még.
      A bölcső is ott van már:
      Künn egy varju mondja: kár!
         Hess, madár!
"Asszony, ördög! vidd apádnak
   Haza ezt a gyermeket -
Ne! a varjut (hol a puskám?)
   Útra meglövöm neked."
      Varju azt se mondja: kár!
      El sem is rebbenti már:
         "Hess, madár!
Híre terjed a helységben:.
   "Tudjátok, mi az eset?
Pörge Dani egy varjút lőtt
   S Rebi néni leesett!"
      Rebi lelke nem vón' kár:
      De, mint varju, visszajár
         Hess, madár!
Gyilkost a törvény nyomozza;
   Szegény Dani mit tegyen?
Útnak indul, bujdosásnak,
   Keskeny pallón átmegyen.
      Szembe jött rá a kasznár.
      Varju elkiáltja: kár!
         Hess, madár!
Keskeny a palló kettőnek:
   Nem térhet ki a Dani;
Egy billentés: lent a vízben
   Nagyot csobban valami.
      Sok eső volt: mély az ár.
      Varju látja, mondja: kár!
         Hess, madár!
Bujdosónak kín az élte;
   Reszket, ha levél zörög:
Felvont sárkányt vesz kezébe,
   Hajtja éh: "megállj, görög!"
      Varjú mind' kiséri: "kár!...
      Fennakadsz te, szép betyár!"
         "Hess, madár!"
"Most ebédre, hollók, varjak
   Seregestül, aki van!
De szemét ne bántsa senki:
   Azzal elbánok magam."
      Fekete volt; mint bogár:
      Asszony ott sír: "mégis kár!
         Hess, madár!"
Vörös Rébék általment a
   Keskeny pallón: most repűl;
Egy varjúból a másikba
   Száll a lelke, vég ne'kül
      S kinek ő azt mondja: kár!
      Nagy baj éri és nagy kár.
         Hess, madár!
Keletkezése

• 1877. szeptember 26-án íródott

• Az Őszikék korszakába sorolhatjuk
• Ez a ballada is, az Ágnes Asszonyhoz hasonlóan
a népi életből vett témát dolgoz fel, valamint
paraszti környezetben játszódik
Ágnes Asszony – hasonlóságok és különbségek

• Házasságtörés motívuma, viszont nem a lelkifurdalás a vers témája

• Nem a bűnös bűnhődik, nem egyértelmű ki a felelős a tragédiáért
• Bűn és bűnhődés között már nincs ok-okozati kapcsolat (az
ártatlanok is bűnhődnek)
• A gonosz nem kapja meg büntetését
• Az áldozat nem kapja meg „jutalmát”, azaz a bosszú lehetőségét
Történet kibontakozása

• A feleség házasságtörése az ártatlan férjet hajszolja bele egy

nagyobb bűn elkövetésébe (kettős gyilkosság)
• A mű azt mutatja be, hogy egy kisebb vétek hogyan indítja el a
lavinát, amely végül tragédiához vezet
• Bűnhődnie is egyedül csak neki kell
 Mű eltérése a valóságtól

• A valóságos téma keveredik a varázslattal és mágiával:

• A történet egy babonás falusi környezetben játszódik
• Mesés elemeket is tartalmaz: népélet; népi hiedelemvilág;

• A mű „címszereplője” egy gonosz vén boszorkány, aki egy kerítőnő is

• A tragédiát okozó események elindítója jelen esetben is egy gonosz

boszorkány, aki fekete mágia segítségével éri el, hogy egy fiú és egy
lány házasságot kössön, majd házasságtörésre beszéli rá a menyecskét.
Elemzés

• Keretes szerkezetű
• Ütemhangsúlyos
• A refrén a narráció és a szereplői megszólalás váltásaiként
szerepel
• Ebben a balladában nem emelkedik ki az elbeszélő és a befogadó
közösség számára azonos, erkölcsileg biztos értékrend
• Cím: valószínűleg egy Rebeka nevű nőre utal, aki vörös hajú és
boszorkány
Elemzés

• Nagy balladai homály

• Többrétegű motívumrendszer
• Híd/palló szimbólum - több jelentés:
• Az első versszakban Rebeka egyik fizikai alakjából a másikba vezető út,
ezáltal az ember és a boszorkány összekötő hídja
• A 9.-10. versszakban Dani megy át a pallón, aki itt válik gyilkossá (miután
áthalad a hídon ártatlanból bűnössé válik - két lelkiállapotot összekötő híd)
• Az utolsó versszakban ismét Rebeka kel át a pallón – itt ez már a hidat
szimbolizálja az élők és holtak közt (fizikai és szellemi világ közt)
Elemzés

• Rebeka varjúvá tud átváltozni, mert a madár lélekszimbólum (a

varjú fekete színe pedig egyértelműen a rosszra, a gonoszra utal)
• Arany tudatosan szerkesztette a balladát: 13 strófából áll, amely a
babonás emberek számára egy szerencsétlen szám
• A boszorkány neve, Rebeka héberül „megbabonázó, megigézőt”
jelent