CZIGÁNYIK LÓRÁNT: A FAKE

NEWS
HOGYAN VANNAK JELEN A VILÁGBAN, ÉS HOGYAN VÉDEKEZHETÜNK
ELLENE.
A FAKE NEWS DEFINÍCIÓJA: OLYAN HAMIS VAGY
FÉLREVEZETŐ INFORMÁCIÓ, AMELYET A MÉDIA
HÍRKÉNT TÁLAL.
AZ ÁLHÍREK KIALAKULÁSÁNAK TECHNOLÓGIAI OKAI:
A GYAKORLATILAG KORLÁTLAN SZÁMÚ HÍRCSATORNA
A SZABAD INFORMÁCIÓÁRAMLÁS
A SZŰRÉS HIÁNYA
A BUBORÉK HATÁS:

• A folyamat vége a buborékokba való teljes bezárkózás. Ezáltal a társadalom végletesen polarizálttá
válik, az ellentétek, pedig kibékíthetetlenné vállnak.
AZ ÁLLHÍREK HATÁSA KÉT DOLOGBAN
 A PIZZAGATE BOTRÁNY

• Több nyomozás és elemzés született a 2016-os amerikai elnökválasztás kapcsán, amibe a

rendelkezésre álló adatok alapján külföldről generált hamis hírek is beleszóltak. A hamis információk
főleg Hillary Clintont és a demokrata pártot járatták le, olyan teljesen abszurd hírekkel, miszerint
Hillary és a párt tagjai embercsempészettel és gyermekprostitúcióval foglalkoznak. Emellet több ezer
hamis twitterfiókon keresztül még a sátánizmussal is összefüggésbe hozták a későbbi vesztest.
MÁSODIK ESET:
VONA GÁBOR
LEJÁRATÁSA
• A másik példát szintén a politikából hoztam,
viszont a magyarból. A 2018-as országgyűlési
választások előtt a némileg esélyesnek
mondható jelölt: Vona Gábor ellen, korábban
felfoghatatlan mértékű lejárató kampány
indult. Ezeket a fals információkat komolynak
modható, hivatásos médiumok, komolytalan
mikrooldalak, illetve létező emberek és
álprofilok is terjeszették.
A SZÁMOS HÍR KÖZÜL CSAK NÉHÁNYAT IDÉZNÉK:

„VONA GÁBOR TÖBB MILLIÓ „TERRY BLACK VALLOTT:

DOLLÁRT FOGADHATOTT EL VONÁNAK VAN MÉG „VONA FELESKÜDÖTT
SOROS GYÖRGYTŐL” REJTEGETNIVALÓJA” ALLAHRA!”
AZ ÁLHÍREK ELLENI
VÉDEKEZÉS:
 
MIVEL A FEKE NEWS CÉLBA
ÉRÉSE NEM CSAK AZ ALKOTÓN
MÚLIK, HANEM A FOGADÓ
FÉLEN IS, EZÉRT MOST NÉHÁNY
TIPPET OSZTANÉK MEG,
AMELYEKKEL VÉDEKEZNI
LEHET AZ ÁLLHÍREK ELLEN.
(CSODASZER NINCS DE NÉHÁNY
MÓDSZER SEGÍTHET, A KULCS A
TUDATOSSÁG)
 
- Figyelemfelkeltő- e egy címadás( a túlzott figyelemfelkeltés gyanús)
-Extrém- e az információ( a nagyon extrém dolgok nagy valószínűséggel nem igazak)
-Hogyan jutott el hozzám a hír( a fizetett hírdetések a facebookon a youtobon jó esélyel lehetnek
álhírek)
-Az oldal url.-je( ha .eu vagy .com végződésű az oldal az azt jelenti, hogy nem magyarországon
jegyezték be, ekkor legyünk óvatosak.)
-A felület kinézete(a figyelemfelkeltő címek, és a villódzó reklámok egy kamu oldalt sejtetnek)
-Ha nincs szerzője a cikknek, akkor a kritikus gondolkodás még fontosabb.
-A cikk megjelenésének dátumát is érdemes ellenőrizni ( rengeteg álhíroldal szokott évekkel korábbi
cikkeket)
-A több forrásból való tájékozódás (tudom, hogy sok embernek nincs ilyenre ideje, elég minden
oldalon 1-1 cikket elolvasni)
-Fontos a más vélemények meghallása, ezért ne tiltsuk/némítsuk le a más véleményen levő
ismerőseinket.