■ A TUDAT MANIPULÁLÁSA ■■■

Harc a tudat befolyásolásáért – Egy rejtély nyomában – A

hírközlés „függetlensége” – Médiadiktatúra – A televízió
boldogtalanná tesz – Az írott sajtó – A tudatbefolyásolás
technikái – Szenvedélyek rabságában – A drog politika
liberalizá lása – A z anómiás á llapot – A nor maszegő
viselkedés – Hang ulat javító szerek – Az alkoholisták
problémája – A dohányzás ártalmai – A drog fogyasztás
következményei – A szenvedélyek kialakulása – Aktivációs
szint – Depresszió és cselekvésképtelenség

Harc a tudat befolyásolásáért

Ha nem hangzana nevetségesnek, azt kellene mondanunk, hogy

minden embernek joga van saját tudatműködéséhez. Joga van ahhoz,
hogy mások ne manipuláljanak tudatával, lelkével, idegrendszerével
– írja Drábik János. Majd így folytatja fejtegetését: „Ahogyan védelem
illeti a testi és a nemi erőszakkal szemben, ugyanúgy védelem jár
neki akkor is, ha az agyműködését károsítják meg.”97
Drábik János nem a tudatbefolyásolás mindennapi eseteire és
helyzeteire gondol, a tömegtájékoztatás hatására, illetve az informá-
ciók kontrolljára, hanem szó szerint az agyműködés – vegyszerekkel,
gyógyszerekkel, elektronikus eszközökkel, drogokkal való – befolyá-
solására. Az erőszakos tudatmódosításhoz sorolja, okkal és joggal,
az elektrosokkot és a hipnózist is. Drábik a könyvében az öntudat-
tal, emlékezettel és önálló akarattal nem rendelkező „biorobotok”
(robotemberek) tömeges előállításának a problémájával foglalkozik.
Becslései szerint több százezer ilyen programozott ember él a világon,
többségük Amerikában.98
A tudatmódosításnak ezekkel a drasztikus formáival szemben,
amelyeket egyes kormányzatok szolgálatában álló szakértők foly-
tatnak, és amelyek kimerítik a bűncselekmény fogalmát, bennünket
itt elsősorban az általánosan elfogadott, természetesnek tartott tu-
datbefolyásolás kérdése foglalkoztat. Nevezetesen, hogy szakmájuk
gyakorlása során, annak részeként hogyan és miként manipulálják a
97
Drábik János: Tudatmódo- közvéleményt, befolyásolják a közbeszéd témáit az erre hivatottak.
sítás. Az agy megerő- A közvéleményben ma már él a gyanú, hogy az elektronikus és a
szakolása. [Debrecen], nyomtatott tömegtájékoztatási eszközök tudatosan törekszenek az em-
2004, Gold Book Kft., 12. berek gondolkodásának a befolyásolására. A manipulációt azonban a
98
I. m. 35. modern társadalmakban senki sem veszi rossz néven, arra hivatkozva,
hogy az emberek nem védtelenek a befolyásolással szemben, hiszen

■ Hódi Sándor ■ 138 ■ Életpszichológia ■■■

■■■
lehetőségük van rá, hogy szemétkosárba dobják az újságot, elzárják a
rádiót, vagy kikapcsolják a tévét. Ez igaz, pszichológiai szempontból
azonban a helyzet korántsem ilyen egyszerű. Az ideológiai befolyásolás
és a politikai propaganda ugyanis már az óvodában és az iskolában
kezdődik a tanítás és ismeretátadás álruhájába rejtőzve.
A társadalmi gyakorlatban a tudatbefolyásolás ennél durvább
formái is elfogadottak. A szekták, az álvallások úton-útfélen kínálják
gyanús szellemi portékáikat, és érdekes módon mindig jó anyagi hát-
térrel rendelkeznek hozzá. A vallásszabadság mezében a legsötétebb
praktikák is polgárjogot nyertek, a tudatos népbutítástól – horoszkóp,
kártyavetés, asztrológia, a mágia, a spiritizmus – kezdve a reklámipa-
rig. Ma a reklámipar olyan erőszakkal nyomul be az emberek életébe,
hogy annak tudati következményeit talán fel sem tudjuk fogni. Az
első hallásra talán meghökkentő kijelentés, hogy kívánatos lenne az
emberi szabadságjogok sorába felvenni a „saját tudatműködéséhez
való jogot” is, meglehetősen valós problémakört érint. A szekták, az
álvallások úton-
Egy rejtély nyomában útfélen kínálják
gyanús szellemi
A Reader’s Digest 1982. júliusi száma szerint Amerikában mintegy portékáikat, és
100 000 gyermek tűnik el nyomtalanul minden évben. Ez a szám érdekes módon
megdöbbentő, de legalább ekkora rejtély, hogy az FBI, amelynek pon- mindig jó
tos adatai vannak arról, hogy hány autót lopnak el évente, regisztrál anyagi háttérrel
minden rablást, erőszakot, gyilkosságot, a gyermekek eltűnéséről rendelkeznek
nem vezet nyilvántartást. Vannak, akik arra gyanakszanak, hogy hozzá.
az FBI azért nem tartja számon ezeket az adatokat, mert „nem akar
tudni róluk”. 99 A számok ugyanis olyan jelentős társadalmi prob-
lémára utalnak, amellyel az illetékesek nem kívánják szembesíteni
a nyilvánosságot.
A szülők természetesen nem nyugszanak bele a helyzetbe, egyesek
közülük tudni vélik, hogy különböző szekták rituális célból rabol-
ják el a gyerekeket, mások szerint a szálak a szervezett bűnözés, a
gyermekprostitúció, a pornográfia-ipar és az illegális kábítószer
világába vezetnek. Vannak olyan vélemények is, hogy a CIA keze
van a dologban, ezért is tussolják el az ügyet. E szerint a gyerekek
titkos föld alatti bázisokra kerülnek, ahol kísérleteket végeznek ve-
lük, „agymosással” különleges feladatok ellátására készítik fel őket.
Az ez irányú kísérletek nagy részét a CIA finanszírozta, illetve azok
a milliomosok, akiket az elrabolt gyerekek szexuális manipulálása
révén sikerült csapdába ejteniük és kompromittálniuk. 99 Uo.

■■■ ■ 139 ■ A tudat manipulálása ■

 ■■■
A katonai és hírszerző szervezetekre egyébként is az emberekkel
való manipulálás, a tudatbefolyásolás gyanújának az árnyéka vetül.
Az emberek egy része arra gyanakszik, hogy lehallgatják a telefonját,
az interneten keresztül ellenőrzik a számítógépét, a lakásában, mun-
kahelyén, sőt az autókban elhelyezett audiovizuális poloskák révén
folyamatosan megfigyelik őt. A gyanút táplálja, hogy a terek, utcák
tele vannak videokamerákkal, amelyek a rendőrséghez vannak kötve,
a mobiltelefon alapján követni lehet tulajdonosának a mozgását, de a
műholdas megfigyelésről is hallott már valamit a legtöbb ember.
Drábik János az elérhető információk, cikkek, tanulmányok,
interjúk, dokumentumok és tanúvallomások alapján 400 oldalas
könyvet szentel e téma kimerítő elemzésének. Meglátásának lénye-
ge, hogy a szabadságról szóló frázisok üres pufogtatása mögött egy
Az emberek fenyegető világ kezd formálódni. Az úgynevezett szabad világban
egy része arra kialakult egy csoport, amelynek tagjai törvény felett állónak kép-
gyanakszik, zelik magukat, durván és kegyetlenül visszaélnek az állampolgári
hogy lehallgatják szabadságjogokkal. A legkevesebb, hogy kifürkészik a polgárok féltett
a telefonját, titkait, sokkal veszélyesebb ennél, hogy az emberek tudatát kívánják
az interneten befolyásuk alá vonni.
keresztül ellenőrzik A könyv kimerítően tárgyalja, hogy a katonai és hírszerző körök
a számítógépét, hogyan próbálják drogokkal, fizikai bántalmazással, megfélemlítés-
a lakásában, sel, hipnózissal, agysebészettel, elektromos implantátumokkal, az agy
munkahelyén, sőt az alacsony frekvenciájú mikrohullámokkal történő stimulációjával az
autókban elhelyezett emberi magatartást befolyásolni. Ezeket a kísérleteket azzal próbálják
audiovizuális igazolni, hogy az új technológiának köszönhetően könnyebben sike-
poloskák révén rül majd a társadalomból kiiktatni a „felforgató elemeket”, illetve az
folyamatosan újabb hivatalos magyarázat szerint lehetővé válik majd a „terroristák
megfigyelik őt. felderítése” és a terrorcselekmények megelőzése.
Nem vitás, hogy a vezető hatalmak óriási pénzeket fektetnek be az
agy feletti uralom technológiájának a kifejlesztésébe, mindazonáltal
az agyműködés tudatalatti és tudatos szintjének az ellenőrzése több
millió, sőt több milliárd ember esetében kétségesnek látszik. A min-
dennapi élet szokásos körülményei között szinte lehetetlen minden
ember gondolkodását és cselekvését ellenőrizni. Egyébként – és ezt
Drábik János is elismeri – az emberek többsége nem hiszi, hogy bár-
mely kormányzat képes lenne az állampolgárok széles tömegeinek az
ellenőrzésére. Azt a feltevést, hogy titokban, központi irányítással,
szervezett módon, titkos eszközök bevetésével bárki képes lenne az
emberek tudatát befolyásolni az összeesküvés-elméletek közé sorol-
ják, képzelgésnek, fantáziadús spekulációnak tartják.

■ Hódi Sándor ■ 140 ■ Életpszichológia ■■■

■■■
Az erőszakos tudatbefolyásoláshoz folyamodó hatalmi körök ál-
lítólagos szándékukat aligha tudják kivitelezni a szakma képviselői
– ideg- és elmegyógyászok, pszichológusok – nélkül. Drábik szerint
a szakemberek ebben a projektumban részben tudatosan, részben
akaratlanul nyújtanak segítséget egy-egy részletkérdés feltárásában.
A terhükre írja, hogy mentális betegségben szenvedőnek diagnoszti-
zálják, és elmegyógyintézetekbe zárják azokat a személyeket, akik azt
állítják magukról, hogy agykontroll áldozatai lettek. Ez emlékeztet
arra, mondja, amikor a Szovjetunióban az elmegyógyászatot fel-
használták a másként gondolkodók lejáratására és elhallgattatására.
Tagadhatatlan, hogy ilyesmi előfordult, és ma is előfordulhat. Azt
állítani azonban, hogy „néhány megbízható és tisztességes orvostól
eltekintve az elmegyógyászat egész rendszere kiszolgálja az agykont-
roll amerikai működtetőit”, túlzás, és ez a vád inkább gyengíti, mint
erősíti az erőszakos tudatmódosításra vonatkozó feltevést.
Az emberek gondolkodásmódjának teljes ellenőrzése (az agy és az
idegrendszer közvetlen befolyásolásával) technikailag ma még nem …az embereket
lehetséges, de a fejlemények ilyen irányba mutatnak. Semmi okunk érzékszerveiken
kételkedni abban, hogy ha ezen a téren sikerül új eredményeket elérni, keresztül is
azokat a kivételezett helyzetben levő, nagy vagyonnal és hatalommal eredményesen
rendelkező csoport pénzügyi és vagyoni helyzetének a megőrzése és befolyásolni lehet:
növelése érdekében gátlástalanul fel is fogja használni. gondolkodásukat
A tudat manipulálásával kapcsolatos veszély talán nem is erről az alakítja, amit
az oldalról fenyeget elsősorban. A miniatűr szerkezetek beültetése látnak, hallanak,
az ember testébe, amelyeken keresztül a hatalmi körök megfigyelik olvasnak.
és vezérlik az embereket, nemcsak költséges és körülményes, hanem
tulajdonképpen felesleges is. Nincs rá szükség, hiszen az embereket
érzékszerveiken keresztül is eredményesen befolyásolni lehet: gon-
dolkodásukat az alakítja, amit látnak, hallanak, olvasnak. Márpedig
az információáramlás könnyűszerrel cenzúrázható, kisajátítható,
manipulálható, irányítható, meghamisítható, ami által széles nép-
tömegeket lehet nap mint nap manipulálni. Az emberek el vannak
árasztva olyan információkkal, amelyek értékelése, szétválogatása és
elemzése rendkívül nehéz. A téves elképzelések, hibás következtetések
mintegy be vannak programozva az agyműködésbe. A szándékosan
sulykolt nagy hazugságokat nehéz kiszűrni, a tömegtájékoztatási
eszközök propagandisztikus szerepével nehéz megbirkózni. Ez a
tudatmódosítás királyi útja.

■■■ ■ 141 ■ A tudat manipulálása ■

 ■■■
A hírközlés „függetlensége”

A sajtószabadság és a hírközlés „függetlensége” ma már a dajkamesék

sorába tartozik. A háttérhatalom, amely a média és a reklámipar
formájában életünk minden szegmentumában jelen van, sohasem
mondana le a tudatbefolyásolás rejtettebb vagy nyíltabb formáiról.
„Ma a tömegtájékoztatás csak azt tudatja velünk, amit a szervezett
közhatalom és a szervezett pénzhatalom tudatni akar a közvélemén�-
nyel” – írja Drábik János.100 A helyi lapok, kábeltelevíziók, lokális
rádióadók rendelkeznek ugyan némi mozgástérrel, de a világ esemé-
nyeit illetően rá vannak utalva a nagy hírügynökségekre, amelyek
felett a szervezett hatalom teljes ellenőrzést gyakorol.
A média felépítése és működése olyan, hogy annak az akarata
A helyi lapok, érvényesül benne, aki – a formális jogi korlátozások ellenére – ren-
kábeltelevíziók, delkezik vele. Ezen a helyzeten az újságírók és szerkesztők szándéka
lokális rádióadók nem sokat változtat. A pénzhatalom a média révén most története-
rendelkeznek sen azt igyekszik elhitetni az emberekkel, hogy tulajdonképpen az
ugyan némi állam az, amely a szólás- és sajtószabadságot veszélyezteti. Miközben
mozgástérrel, de a perfid módon korlátozza az állam befolyását, mintegy demonstrálva
világ eseményeit a szólás- és sajtószabadságot, immár maga az állam is a szervezett
illetően rá vannak pénzhatalom hegemóniája alatt működik.
utalva a nagy A tömegtájékoztatás intézményei ugyanazon bankok és nagy-
hírügynökségekre, vállalatok birtokában vannak, mint maga az állam. Megtévesztésül,
amelyek felett a a látszat kedvéért, a figyelemelterelést szolgálva néha más nézetek,
szervezett hatalom megközelítések, elemzések is megjelennek a sajtóban, ezek azonban
teljes ellenőrzést a valóság szempontjából többnyire harmad- vagy negyedrangú
gyakorol. kérdéseket feszegetnek. Tanúi lehetünk mesterségesen gerjesztett
közvitáknak is, amelyek természetesen manipulációs célokat szol-
gálnak – írja Drábik János, aki a Szabad Európa Rádió nyugdíjas
vezető programszerkesztőjeként vélhetően alapos bepillantást nyert
a tájékoztatás világába.
A közvélemény agymosáson megy keresztül, egyféle világlátásban
részesül. A nemzetközi pénzügyi hatalom szempontjából az a lénye-
ges, hogy a médiában látottak és hallottak támogassák, segítsék az
általuk megálmodott új világrend kialakításának gondolatát. Ha erre
hajlandóság mutatkozik, teljesen mindegy, hogy az újságírók ezt mi-
lyen színvonalon teszik, hogy jobb- vagy baloldali-e a szerkesztő, ke-
resztény vagy mohamedán szájából hangzik-e el az adott vélemény.101
100
I. m. 35. Ilyen körülmények között helye van a társadalmi vitáknak. Csakhogy
101
I. m. 37. bármilyen kérdés kerüljön a közvélemény elé (bevándorlás, erőszakos

■ Hódi Sándor ■ 142 ■ Életpszichológia ■■■

■■■
bűncselekmények, droghasználat, prostitúció, emberkereskedelem),
annak kimenetele – mintegy a bajok orvoslásaként – a polgárok
fokozottabb tudati ellenőrzését szolgálja. Könnyűszerrel lehet olyan
vitákat generálni, olyan hangulatot teremteni a közvéleményben,
melynek hatására az emberek azokat ítélik el, akik rámutatnak a
disznóságokra, hangot próbálnak adni igazságérzetüknek.

Médiadiktatúra

Ma talán a tévé befolyásolja legnagyobb mértékben az emberek tu-

datállapotát. Richard Layard adatai szerint, aki, mint már említettük,
a boldogságról írt könyvet, a brit átlagemberek naponta három és fél
órát ülnek a tévé előtt, ami azt jelenti, hogy egész életükre kivetítve
több időt töltenek tévénézéssel, mint munkavégzéssel.102 Európában Könnyűszerrel
valamivel alacsonyabbak a nézettségi mutatók, de csaknem minden lehet olyan
országban két óra fölött van. Ezt az időt, mondja Richard Layard, vitákat generálni,
más valamitől kell, hogy elvegyék az emberek. A tévézés általában olyan hangulatot
az emberi kapcsolatok ápolásának a rovására megy, a közösségi élet teremteni a
jelentős mértékben visszaszorul. Az emberek kevesebbet sportolnak, közvéleményben,
kevesebbet szórakoznak, ritkábban járnak társaságba. Annak ará- melynek hatására
nyában, ahogyan beszűkülnek kapcsolataik (és elsorvadnak izmaik), az emberek azokat
kreativitásuk is csökken, a közéletben való részvételi igényük lelo- ítélik el, akik
had. Egyre kevesebb idő jut az olvasásra is, ami szintén a szellemi rámutatnak a
frissesség rovására megy. disznóságokra,
Sokan állítják, hogy a televízió az oka a közösségi élet hanyatlásá- hangot
nak. Én azonban hajlamos vagyok azt hinni, hogy a sorrend fordított: próbálnak adni
a közösségi élet hanyatlása tette tévénézővé az emberek millióit. A jó igazságérzetüknek.
kapcsolatokkal rendelkező, közéleti szerepet vállaló, kreatív emberek
kevés időt töltenek a tévé előtt, már csak azért is, mert az a színvonal
nem elégíti ki őket.
Annak ellenére, hogy a tévézés passzív időtöltés, a televízióban
látott dolgok nagymértékben befolyásolják világlátásunkat és visel-
kedésünket. Tudattorzító hatása – amellett, hogy a reklámok révén
manipulálja az embereket – abban mutatkozik meg, hogy torzítva
mutatja be a valóságot. Állítólag a nézők igényének kielégítése, va-
lójában inkább az érdeklődés felcsigázása érdekében a tévé az életet
nem olyannak mutatja be, amilyen, hanem a szélsőséges élethelyze-
teket állítja a műsorpolitika középpontjába. Sokkal több az erőszak,
közönségesebbek és brutálisabbak az emberek, durvább a szex, 102
Richard Layard: i. m. 91.
zavarosabbak a viszonyok, mint a hétköznapi életben. A képernyőn

■■■ ■ 143 ■ A tudat manipulálása ■

 ■■■
megjelenő erőszak és káosz idővel eltompítja, érzéktelenné teszi az
embereket, ami különösen a gyerekekre nézve veszélyes, akik még
több időt töltenek tévénézéssel. Tekintettel arra, hogy hajlamosak
a mintakövetésre, könnyen kaphatókká válnak tiltott, erőszakos
cselekményekre.
A képernyő előtt töltött idő arányában az emberek egyre nagyobb
késztetést éreznek magukban arra, hogy sztárokhoz hasonlóan ők
maguk is lopjanak, vagy ha sérelem éri őket, igazságot szolgál-
tassanak. Késztetést éreznek arra, hogy a kigyúrt, szilikonmellű
sztárokhoz kezdjék viszonyítani partnerüket, akivel szemben egyre
inkább nő az elégedetlenségük. A televízió a naponta felvonultatott
bájgúnárokkal és duzzadó keblű szépségekkel egyre növekvő elége-
detlenséget szít a való világhoz tartozó emberek között. Hol fogják a
mindennapi emberek ezeket a kisminkelt, utolérhetetlen testalkatú
férfiakat és nőket megtalálni? A filmekben tapasztalt lazaság, amora-
litás, amit naponta látnak a képernyőn, partnercserére, normaszegő
Az Egyesült viselkedésre, drogfogyasztásra sarkallja őket.
Államokban A szakemberek évtizedek óta vitatkoznak azon (teljesen felesle-
kimutatták, hogy gesen), hogy vajon a tévében látottak hogyan hatnak a való életre. Az
az ökölvívó- erőszak agresszívebbé teszi-e őket? Az ide vonatkozó pszichológiai
mérkőzések kísérletek minden kétséget kizáróan százszor bebizonyították, hogy
után csaknem az agresszív filmek nézése után durvábbak egymáshoz a gyerekek az
tíz százalékkal iskolában és a játszótéren. Az Egyesült Államokban azt is kimutatták,
megugrik az hogy az ökölvívó-mérkőzések után csaknem tíz százalékkal megugrik
emberölések száma. az emberölések száma.
A tévében mutatott erőszak pszichológiai értelemben kimeríti
az ifjúság elleni bűncselekményt, beleértve az ifjúság tudatos és
szándékos megrontását is. Mégsem történik semmi. Nemcsak a
mintakövetés veszélyes, a legnagyobb kárt az okozza, hogy a tévé
sokkal több erőszakot és tiltott szexet mutat be, mint ami a valóság-
ra jellemző. A gyermeklélek elhiszi, hogy ilyen a világ, ez a mérce,
ehhez kell igazodni, ilyen világba kell belenőni. Idővel aztán ilyen
késztetéseket éreznek maguk is, efféle szándékokat kezdenek a lelkük
mélyén dédelgetni.
Hogy félreértés ne essék, nem a televízióval van baj, az jó szol-
gálatot tenne, ha a valóságot olyannak mutatná be, amilyen, ha az
eligazodást segítené. A műsorpolitika az, amire sem a lelki egészség,
sem a közösségi élet szempontjából egyszerűen nincs mentség.

■ Hódi Sándor ■ 144 ■ Életpszichológia ■■■

■■■
A televízió boldogtalanná tesz

Egy társadalomban az emberek nagyon csekély száma milliomos.

Az emberek többsége egész élete során nem kerül személyes kapcso-
latba egyetlen milliomossal sem. Nincs róla közvetlen tapasztalata.
Tapasztalataik a magukhoz hasonló emberek életére korlátozódnak.
Ezzel szemben a tévében felvonultatott szereplők fele milliomos, a
többi sztár, valamilyen híresség, és csak 10%-uk normális, hétköz-
napi ember. A kamera révén bepillantást nyerünk a gazdagok és
hírességek életébe, hálószobatitkaiba, megismerjük dőzsöléseiket,
rigolyáikat, szeszélyeiket. Vagyis a tévé olyan világot ábrázol, amely-
ben az emberek összehasonlíthatatlanul jobban élnek, gazdagabbak,
felelőtlenebbek, ugyanakkor befolyásosabbak, szebbek, ügyesebbek,
rátermettebbek, mint az átlagember. Minél többet nézik a televí-
ziót, annál örömtelenebbnek, színtelenebbnek, keservesebbnek,
kisszerűbbnek látják saját életüket. Annál alacsonyabbra taksálják
saját jövedelmüket, elért eredményeiket, ami növeli elégedetlen- …a tévében
ségérzésüket. Boldogságszintjüket nem társadalmi helyzetüknek felvonultatott
és a hozzájuk hasonló státusú és hasonló jövedelmű emberek valós szereplők fele
lehetőségeinek a köre határozza meg, hanem egy hamis álomvilág. A milliomos, a többi
televízió negatív hatással van valóságérzésünkre, ezért boldogtalanná sztár, valamilyen
tesz bennünket. híresség, és csak
Azt is kimutatták, hogy a televíziózás közben látott reklámok 10%-uk normális,
költekezésre ösztökélik a nézőket. Heti plusz egy óra televíziózással hétköznapi ember.
töltött idő következményeként négy dollárral többet költenek az
emberek felesleges dolgok megvásárlására. Úgy érzik, hogy lépést
kell tartaniuk a többiekkel – írja Richard Layard.103
Mások is felfigyeltek a tévé és a rossz közérzet összefüggéseire.
Stefan Klein szerint például – akit szintén a boldogság titkát kereste
könyvében – ezt írja: „Már csupán egyetlen, a tévé képernyője előtt
eltöltött este szürkének és értelmetlennek láttatja világunkat.”104 Az
összefüggés világos. A mesés hatalom, a szerelmi kalandok, a fényűző
partik, első osztályú autók, a mértéktelen pazarlás, a normaszegés, az
erőszak, a gátlástalanság, mindez egyszerre és ömlesztve óhatatlanul
azt az érzést kelti a nézőben, hogy saját élete szerencsétlen, üres, ér-
telmetlen, kész csődtömeg. A tévé olyan mércét állít elénk, mondja
Klein, amelynek senki emberfia nem képes megfelelni. Arra késztet
bennünket, hogy mind többre vágyjunk, és hiába vásároljuk meg a
reklámozott termékeket, holnap újabb termékekkel bombáznak ben- 103
I. m. 94.
nünket. A fogyasztás nem tesz boldogabbá, a mértéktelen pazarlásnak 104
Stefan Klein: i. m. 185.

■■■ ■ 145 ■ A tudat manipulálása ■

 ■■■
viszont előbb vagy utóbb megisszuk a levét. Más veszély is leselkedik
ránk. Mindenféle aktivitás, érdeklődés fokozza életkedvünket, a
tévézésben viszont éppen az aktivitás hiányzik.

Az írott sajtó

Az újságírás olyan, amilyen: sok a mellébeszélés, a törleszkedés, az

inkompetens okoskodás. Nagyon sok a buta, kontár újságíró, aki
jól-rosszul összekalapált cikkekkel írja tele nap mint nap a lapokat,
századszor ugyanazt, ugyanúgy. A cikkeken jól érzékelhető a min-
denkori megfelelni akarásból származó izzadság szaga, amint ma-
gyarázni próbálják a magyarázhatatlant, igazolni az igazolhatatlant,
szépnek lefesteni a rútat, vagy fordítva, bemocskolni a jót. A sajtó
A mesés hatalom, a alapján minden képlékeny és minden alapvetően zűrzavaros. A zűrza-
szerelmi kalandok, var szándékos. Az a szándék húzódik meg mögötte, hogy az uralkodó
a fényűző partik, réteg megszilárdítsa vele a hatalmát, az emberek tudatmódosításával
első osztályú átvegyék (megőrizzék) a társadalom egészének irányítását.
autók, a pazarlás, A zavarkeltés, a befolyásolás nem kíván túl nagy erőbefektetést.
az erőszak, a Az emberek többnyire olyan társadalmi körülmények között élnek,
gátlástalanság amelyek közepette szocializálódásuk során hozzászoknak a hierar-
egyszerre és chikus struktúrákhoz, a feletteseknek való vak engedelmességhez, a
ömlesztve azt dogmatikus gondolkodáshoz. Ezért viszonylag könnyű befolyásolni
az érzést kelti a őket, alkalmasak új tudatmódosító programok befogadására. Azt is
nézőben, hogy saját mondhatnánk, hogy kondicionálva vannak az engedelmességre, a
élete szerencsétlen, parancs által történő irányításra.
üres, értelmetlen,
kész csődtömeg. A tudatbefolyásolás technikái

Az emberek a kondicionálástól függetlenül is fogékonyak a hazugság-

ra, mert hozzá vannak szokva a tündérmesékhez. A modern tündér-
mesék a pénzről, a hatalomról, a fényűző életmódról, a szegénylegény
meggazdagodásáról szólnak, ami megrészegíti az embereket. Ezekre
a mesékre van szükségük azoknak, akik elveszettnek, senkinek, fe-
nyegetettnek érzik magukat emberi kapcsolataikban.
A The New York Times cikke szerint a CIA már a hidegháború
kezdetén „egészségügyi, tudományos és emberi erőforrásokkal foglal-
kozó” albizottságot hozott létre, amely többek között agykutatással,
voltaképpen tudatbefolyásolással foglalkozó programokat támogatott
közpénzeken. Ezekben a kutatásokban számos intézmény, egyetem,
kórház, klinika, büntetés-végrehajtó intézet, alapítvány vett részt. A

■ Hódi Sándor ■ 146 ■ Életpszichológia ■■■

■■■
különböző kutatások közös célja annak feltárása volt, hogy hogyan
lehet befolyásolni és ellenőrzés alá vonni az emberek gondolkodását
és magatartását különböző drogok, alkohol, vegyi anyagok által. A
repertoárban más is szerepelt: hipnózis, mágikus fogások, kondicio-
nálás, sokk-kezelés, zaklatási technikák, betegségokozó baktériumok,
bacilusok, alvásmegvonás, pszichoterápia stb.
A tudatbefolyásolásnak ezek az utóbbi módszerei, ellentétben a
drogokkal, tömegméretekben nem váltak be. Talán nem is nagyon
volt szükség rájuk, hiszen olyan idők jártak, amikor egy egyszerű
gumibottal is „lenyűgöző eredményeket” lehetett elérni. A szovjet
politikai rendőrség kihallgatási módszereinek sokáig nem volt párja
a világon. Addig kínozták áldozataikat, amíg azok – köztük a nagy
múltú és tekintélyes bolsevik vezetők – egymás után eskü alatt áru-
lónak nem vallották magukat. Természetesen mindenütt a világon
rájöttek, hogy az emberek bizonyos határon túl nem képesek a fájdal- …az emberek
mat elviselni, ezért magukra vállalnak olyan bűncselekményeket is, bizonyos határon
amelyek teljesen ellenkeznek személyiségükkel, értékrendszerükkel, túl nem képesek a
korábbi életvitelükkel. A kínaiaknak hasonló módon sikerült beisme- fájdalmat elviselni,
rő vallomásokat kicsikarniuk nemcsak az amerikai hadifoglyokból, ezért magukra
hanem bárkiből. Az amerikaiak sem mentek a szomszédba ötletekért, vállalnak olyan
amiről a guantánamói börtöntábor foglyai tudnának sokat mesélni. bűncselekményeket
„Itt az ideje, hogy Európa összeszedje politikai akaratát és segítsen is, amelyek teljesen
Amerikának végre lezárni a történelem e szégyenteljes fejezetét” – ellenkeznek
jelentett ki Baroness Sarah Ludford, a hírhedt guantánamói börtön- személyiségükkel,
tábor bezárása kapcsán.105 értékrendszerükkel.
Ma az emberi jogi bizottságok részéről akkora nyomás nehezedik
a kormányokra, hogy a vallatásban (és tudatbefolyásolásban) hu-
mánusabb technikákat kényszerülnek alkalmazni. Látszólag külső
kényszer nélkül kell eredményt elérniük. Ilyen légkörben kapott
hátszelet a tudatbefolyásolásra és magatartásváltozásra irányuló
kutatás, és ezzel eljött a gyógyszeripar, a drogüzérek, pszichológusok
és mágusok aranykora. A cél úgy meggyötörni az embereket, hogy
a kihallgató a vallatójára mint barátjára és megmentőjére tekintsen,
és (a teljes lelki összeomlást elkerülendő) önként és dalolva öntse ki 105
Online. http://www.
neki a szívét-lelkét. europarl.europa.
Az új idők szele ösztönözte a katonai és hírszerző szerveket arra, eu/sides/getDoc.
hogy a tudatbefolyásolás (agykontroll, agymosás) tanulmányozására do?pubRef=-//EP//
ambiciózus programokat dolgozzanak ki. Felvillant annak a lehetősé- TEXT+IM PRESS+2008
ge, hogy a magatartáskutatásnak társadalmi dimenziót lehetne adni: 0229STO22569+0+DO
az új kihallgatási és megfélemlítési technikákat minden problémásnak C+XML+V0//HU

■■■ ■ 147 ■ A tudat manipulálása ■

 ■■■
vélt emberi magatartásra ki lehetne terjeszteni, talán a társadalom
egészének az ellenőrzésére és hatékony befolyásolására is fel lehetne
használni. Az erre irányuló bőkezűen támogatott programok azonban
nem jártak használható pozitív eredménnyel. Nemcsak a katonai és
hírszerző szervek elégedetlenek az érintett szakmabeliek munkájá-
val, hanem a kormányok is, hiszen nem sikerült kidolgozni azokat
az eljárásokat és eszközöket, amelyek révén a terroristák kiszűrésén
túlmenően, a társadalmi devianciákat ellenőrzés alá lehetett volna
vonni, és vissza lehetett volna szorítani.
Ezeknek a pszichológiai technikáknak az elemzésébe nem kí­
vánunk itt részletesen elmerülni, az emberek tudatműködése,
megismerő- és felfogóképessége drogok, vegyszerek, elektrosokk,
pszichológiai kezelés nélkül is meglehetősen bizonytalan és zavart
állapotban van. Az emberek könnyen elvesztik személyiségüket,
és egy ponton túl képtelenek saját fejükkel gondolkodni, látszólag
Ma az emberi külső erőszak nélkül is alkalmassá válnak érzelmi és magatartásbeli
jogi bizottságok változásra.
részéről akkora Az viszont kiderült, hogy a modern társadalom embere – külö-
nyomás nehezedik nösebb agymosás nélkül is – egyidejűleg szinte több tudatállapotban
a kormányokra, van. A társadalmi gondolkodási és magatartási minták oly mértékben
hogy a vallatásban elmosódtak, ellentmondásosak, hogy képtelenség kiigazodni rajtuk.
humánusabb Emiatt fokozott, elhúzódó és változatos stressz nehezedik rájuk,
technikákat akik egymásnak ellentmondó üzeneteket kapnak helyzetükre, jövő-
kényszerülnek jükre, életükre, sőt saját mibenlétükre vonatkozóan. A stressz elől
alkalmazni. menekülve el sem lehet tiltani őket a tudatbefolyásoló vegyszerektől,
drogoktól, praktikáktól.

Szenvedélyek rabságában

Ezzel eljutottunk a szenvedélybetegségekig, a szándékolt tudatmódo-

sításig, amikor is az egyén úgy próbál a helyzetén változtatni, hogy
valamilyen ajzószert használva az egyik tudatállapotából egy másik
tudatállapotba menekül. A szenvedélybetegség olyan magatartás,
amit a társadalmi manipuláció által megfélemlített, önmagában
elbizonytalanodott ember tehetetlensége szül – olyan tudatforma,
amely állandósítja ezt a tehetetlen félelmet, és megfosztja az em-
bert a helyzete megváltoztatásához szükséges adekvát cselekvés
lehetőségétől.
A társadalmi mozgások, konfliktusok elsősorban az embereken
belül folynak le. Nemcsak kívülről szembesülnek a normákkal, a

■ Hódi Sándor ■ 148 ■ Életpszichológia ■■■

■■■
morállal, hanem az értékválság belülről, saját gondolkodásukban
zajlik le. A szenvedélybetegség ennek az értékválságnak az egyik
tünetegyüttese.
A szenvedélybetegségek mibenlétét, az ellenük való küzdelmet a
politikai és a tudományos semlegesség légköre lengi be, elkendőzve a
lényeget. A közkeletű mitológiák 106 azon a racionálisnak tűnő felte-
vésen nyugszanak, hogy az alkoholisták, dohányosok, drogozók nem
tudják, hogy mit tesznek, nincsenek tisztában cselekményük követ-
kezményeivel. Ha felvilágosítómunkával sikerülne őket meggyőzni
káros szenvedélyük veszélyességéről, jelentős sikereket tudnánk elérni
az alkoholizmus, a dohányzás és a drogok elleni küzdelemben.
Ennek a mítosznak nem sok köze van a valósághoz. Az alkohol, a
drog, a cigaretta nem rossz szokás, nem úgy kell tekintenünk rájuk, mint
rossz példát követő tanult viselkedésre, hanem azért isznak, dohányoz-
nak, fogyasztanak drogot azok, akik ezt teszik, mert függővé válnak
a tudatmódosító vegyületektől. Tulajdonképpen nem maguk a szerek
érdekesek számukra, hanem a megváltozott közérzet és tudatállapot. …azok a
Megfigyelések igazolják, hogy azok a tudatmódosító szerek, amelyeknek tudatmódosító
a farmakológiai hatásai erősebbek, könnyebben okoznak függőséget. szerek, amelyeknek
A drogpolitika (ezen a függőségi betegségek elleni küzdelmet a farmakológiai
értjük) számos kétséget ébreszt a törekvés őszinteségét illetően. Ah- hatásai erősebbek,
hoz, hogy milliók számára elérhetőek és hozzáférhetőek legyenek, könnyebben
a tudatmódosító szereket valakinek gyártania és forgalmaznia kell. okoznak
Elgondolkodtató az is, hogy a függőség egészségügyi vonatkozásaival függőséget.
kapcsolatos kutatásokat olyan alapokból finanszírozzák, amelyek a
cigaretta, az alkohol stb. terjesztésében érdekeltek. Bármilyen nemes
cél vezérelje is magukat a kutatókat, az új ismereteknek köszönhető-
en nem kevesebb, hanem egyre több a dohányzó, az alkoholista és a
drogfüggő ember a világon. Az új farmakológiai ismeretekkel akkor
lehet nagy jövedelemre szert tenni, ha azokat további tudatmódosító
szerek létrehozására, vagy a meglévők hatékonyságának a növelésére
használják fel, és nem pedig a piac felszámolásával.
Ezzel nem azt akarom mondani, hogy a „gonosz” a farmakológiai 106
Takács István Gábor:
kutatókban rejlik, hanem azokra a homályos tudatkonstrukciók- Tudományos drogmí-
ra szerettem volna rámutatni, amelyek kvázi a prevenció alapjául toszok. Interjú Peter
szolgálnak. Senki sem hiszi, hogy az ecstasytabletták gyártásával a Cohennel. SzocHáló.
hajléktalanok robbantak be a piacra. És bizonyára azzal is tisztában Társadalomtudomány.
van mindenki, hogy a gyártókkal és forgalmazókkal kapcsolatos Online. http://www.
oknyomozó tevékenység igen fenyegető tud lenni, tulajdonképpen szochalo.hu
napjainkban a legveszélyesebb foglalatosságok egyike.

■■■ ■ 149 ■ A tudat manipulálása ■

 ■■■
Az alkohollal, nikotinnal, drogokkal kapcsolatban elhangzó
szavak, a függőségről kialakított és terjesztett mítoszok ellentétben
állnak a valósággal. Az alkohol, a nikotin, a droghasználat a valóság-
ban a javakról szól, a felbecsülhetetlen haszonról, az emberek önként
vállalt befolyásolhatóságáról. Vagy elfogadjuk az ártalmat, amit az
alkohol, nikotin, drog okoz, és azt mondjuk rá, hogy igen, „ez van”,
együtt kell élnünk velük, vagy maszatolás nélkül el kell utasítanunk
ezeket az ártalmakat. Minden egyéb csak kibúvó, játék a szavakkal.
Ahhoz, hogy Nincs ártalomcsökkenés, részleges tiltás, részleges rehabilitáció, ha-
milliók számára nem – ahogyan Peter Cohen mondja – csak ártalom van, vagy annak
elérhetőek és maradéktalan elutasítása.107 A gyakorlat azt bizonyítja, hogy egyik
hozzáférhetőek út sem járható. Marad a józan észre való hivatkozás, ami – lássuk
legyenek, a be – sovány vigasz.
tudatmódosító
szereket valakinek A drogpolitika liberalizálása
gyártania és
forgalmaznia kell. Figyelemre méltó, hogy a drogpolitikát leghevesebben arról az oldal-
ról bírálják, amely – az emberi méltóság védelmére hivatkozva – a
kirekesztés és diszkrimináció csökkentését és a hatékony „kisebb-
107
Peter D. A. Cohen PhD, ségvédelem megvalósítását” kéri számon. Nevén nevezve a dolgokat,
az első Amszterdami ez a szemlélet a drog liberalizálását szorgalmazza.
Drogkutató Program Különös meghasonlása ez az emberi gondolkodásnak, amely a
vezetője, az Amsz- drogfogyasztók érdekeinek a képviseletét tartja elsőrangú kérdésnek
terdami Egyetemen az emberi „szabadságjogokra”, az „életművészetre”, a másokkal való
a droghasználat, törődésre hivatkozva. Kárhoztatva ugyanakkor azt a társadalmi
drogpolitika és gyakorlatot, amely „nem valami érdekében”, hanem valami – értsd
drogepidemiológia a drog és droghasználat – ellen való fellépést szorgalmazza. Ezzel
kutatója. 1996 óta a kapcsolatban némely szerző egyenest a régi keresztes háborúkkal vagy
CEDRO, a Drogkutató boszorkányüldözésekkel von párhuzamot. Mi több, az így érvelők
Központ igazgatója. magát a drogfogyasztó viselkedést elítélő, tiltó, stigmatizáló politikát
108
Kelemen Gábor: A teszik felelőssé számos társadalmi és közegészségügyi problémáért.
szenvedélypolitika Ha a tiltás megszűnne, ha bárki bármikor hozzáférhetne a drogokhoz
útkeresése. In Rácz a sarki fűszerüzletben, a droghasználat miatt elítélt börtönpopulá-
József – Takács Ádám ció csökkenne, a drogkereskedelem és annak fegyverkereskedéssel,
szerk.: Drogpolitika, pénzmosással, embercsempészettel való összefonódása is megszűnne,
hatalomgyakorlás és mondják.108
társadalmi közeg. Elem- Így áll a feje tetejére végül minden a világon. Ha az antialkoholista
zések foucault-i pers- hagyomány felől közelítjük meg a problémát, az individualizáció
pektívából. Budapest, előretörésével minden restriktív politika bukásra van ítélve. Előbb
2006, L’Harmattan. vagy utóbb, de menthetetlenül fel lesz számolva minden társadalmi

■ Hódi Sándor ■ 150 ■ Életpszichológia ■■■

■■■
akadály, amely az egyéni kedvtelés útjában áll, függetlenül attól, hogy
ez a kedvtelés milyen társadalmi következményekkel jár.
Kelemen Gábor, aki egyik szószólója a drogpolitika liberalizálá-
sának Magyarországon, ezt írja: „A modern társadalom egyik alap-
vető ellentmondása az, hogy miközben megteremtette az egyéniség
arculatát meghatározó szenvedély eszményét, addig az elidegenülés
különböző formái akadályozzák az embereket abban, hogy konstruk-
tív módon legyenek szenvedélyesek.”109 Fel sem merül benne, hogy a
kárhoztatott elidegenedés különböző formáit épp az individualizáció
hozta létre, és a modern társadalom anomáliái (ellentmondásai) ennek
a folyamatnak a következményei.
El kell fogadni, érvel a tanulmány szerzője, hogy vannak, akik a
drogfogyasztást a szenvedélyes élet kellékének tekintik, következés-
kép nem lehet humánus drogpolitikát folytatni az emberek szenvedély
iránti szükségletének figyelembe vétele nélkül.110 Ebben a szemléleti
keretben az absztinencia, a mértékletesség és a józanság távoli ide- …a megelőzést,
álként jelenik meg, és nem rövid távon megvalósítandó reális vagy a védekezést
optimális célként. Nem véletlen, hogy a megelőzést, a védekezést propagáló hatékony
propagáló hatékony drogpolitika néhány nyugat-európai országban drogpolitika
már a „lejárt szavatosságú” eszmék tárházába került. néhány nyugat-
Erre az erőszakos hangra érdemes odafigyelnünk. Azt jelzi, hogy európai országban
a jövő a kötelezettségek nélküli szabadságé, a drogos élményeké, ame- már a „lejárt
lyekre úgy kell tekintenünk, mint az individuum önmegvalósításának, szavatosságú”
megkonstruálásának az egyik eshetőségére. Ezt úgy kell értenünk, eszmék tárházába
hogy a tudatmódosító szerek veszik át a vezérszerepet a személyiség került.
önformálásában. A drogok által kiváltott élmények ugyanis a modern
korban az önkifejezés extrém lehetőségeként jelentkeznek – írja Ke-
lemen Gábor az új drogstratégiát szorgalmazó tanulmányában.111
A XIX. században még csak a „művészi elit” egy része tapasztal-
hatta meg a drognak köszönhetően az „emberi létezés határhelyzete-
it”. A múlt század második felében viszont már széles tömegek vélték
úgy, hogy nekik is jogukban áll drogokkal önmagukat „tesztelni”,
különleges élményekre szert tenni. Sajnos a modern állam – mond-
ják a drogliberalizáció hívei – ezt csak a sportban és a szerelemben
engedélyezi. A szemrehányás nem ok nélküli, hiszen a sportban a
különböző ajzószerek gyártásával és felhasználásával messzemenően
támogatja az egyén képességein túlnövő helyzetek átélésének lehetősé-
gét, az irreális teljesítmények elérését. A helyzet ebből a szempontból 109
Uo.
csakugyan visszás, a fegyelmező hatalom bizonyíthatóan részrehaj- 110
Uo.
ló, még akkor is, ha formálisan fellép a sportban a doppingszerek 111
Uo.

■■■ ■ 151 ■ A tudat manipulálása ■


A normaszegő
viselkedés ritkán
fordul elő azokban
a civilizációkban,
amelyek szigorúan
büntetik, ahol
viszont büntetlenül
lehet az együttélés
normáit megszegni,
ez általános
jelenséggé válik.
112
Kiss Endre: Szubjektív
gondolatok a társadal-
mi anómiáról.
Online. http://
www.pointernet.
pds.hu/kissendre/
tarsadalomlelektan/
113
Görög kifejezés,
amelynek a magyar
jelentése „meg nem
felelés”.
■ Hódi Sándor ■ 152 ■
■■■
használata ellen. Ez esetben, úgy látszik, nem számít, hogy mi lesz
a mindenáron teljesítményre való törekvés következménye, jóllehet
a doppingszerek éppúgy tönkreteszik a testet, és rabságba döntik
a lelket, mint azokét, akik csak kedvtelésből folyamodnak hozzá,
egyszerűen szeretnék jól érezni magukat a saját bőrükben.
Az anómiás állapot
A magyar társadalomban már a hetvenes-nyolcvanas évekre elha-
talmasodott egy fajta, Emil Durkheim-i értelemben vett anómia, a
társadalmi normák összekuszálódása, szétesése, ami sok esetben a
személyiség elbizonytalanodásához, a lelki egyensúly megőrzéséhez
szükséges mindennapi rutinok elvesztéséhez vezetett. A pszichiátriai
betegségek halmozott előfordulása erre vezethető vissza, írja Kiss End-
re a Szubjektív gondolatok a társadalmi anómiáról című fejtegetésé-
ben.112 Kiss szerint az egyének „az alakuló vagy hiányzó új normákkal
nem tudnak azonosulni ezért nem képesek a társadalom aktív tagjává
sem lenni”. Ebben a helyzetben az egyén részéről a visszahúzódástól,
a legszélsőségesebb devianciáktól a betegségbe menekülésig számta-
lan megoldás vetődhet fel, és „a személyiségjegyek határozzák meg
döntően, hogy ki melyiket „hagyja” érvényesülni”. Megállapításával
egyet lehet érteni, az időhatárok kijelölése azonban, mármint hogy
az anómiás helyzet a hetvenes-nyolcvanas években alakult volna ki,
vitatható, hiszen például az öngyilkosságok gyakorisága száz évre
visszamenőleg mindig magas volt Magyarországon. Meglátásom
szerint a tévedés lehetősége már az anómia fogalmában, Durkheim
eredeti elgondolásában is ott rejlik. Durkheim értelmezésében az
anómia113 a modern társadalmakban tapasztalható jelenség, amely-
ben a hagyományos normák és szabályok úgy lazulnak föl, hogy nem
képződnek helyettük újak. A társadalmi élet egyes területein a visel-
kedési szabályok elbizonytalanodnak, a társadalmi normák elvesztik
az egyének viselkedésére irányuló befolyásukat. Ez a melegágya a
különböző deviáns viselkedésformáknak, mondja.
Nos, ezzel kapcsolatban két ellenvetés is kínálkozik. Az egyik az,
hogy a társadalmi élet csak a maga folyamatosságában, az egyének
és egymást követő generációk dinamikus kölcsönhatásának ered-
ményeként képzelhető el, ami – kisebb vagy nagyobb mértékben
– eleve magában foglalja a társadalmi normák és viselkedési szabá-
lyok folyamatos változását. Ilyenformán anómia mindig volt és lesz
is, amíg az ember társadalomban él. Ez nem mond ellent annak a
Életpszichológia ■■■
■■■
meglátásnak, hogy előállhat olyan helyzet, amelyben ez a jelenség
gyakoribb, és következményeit tekintve súlyos társadalmi problémák
forrásává válik.
A másik ellenvetésem az anómia elméletével kapcsolatban az, hogy
a normák, viselkedési szabályok akkor is léteznek, adva vannak, ha az
emberek kisebb vagy nagyobb része nem tartja azokat magára nézve
kötelezőnek. Mindig voltak és vannak emberek, akik megszegik a
normákat, nem tisztelik a törvényeket. Ez azonban a kultúra függ-
vénye. Azokban a civilizációkban, amelyekben a normaszegő visel-
kedést szigorúan büntetik, ritkán fordul elő normaszegő viselkedés,
ahol viszont következmények nélkül, büntetlenül lehet az együttélés
normáit megszegni, ez általános jelenséggé válik.
A keresztény hagyományokon alapuló nyugati kultúrában min-
denki tisztában van az együttélés normáival. A tízparancsolat nem
vesztette érvényét attól, hogy sokan nem tartják be. A lopást és a gyil-
kosságot nem lehet a társadalom anómiás állapotával magyarázni. Igaz, Társadalmi bajok
hogy nem lehet minden tolvaj kezét levágni, minden gyilkost karóba abból származnak,
húzni, de a törvényeket sem szabad kijátszani. A deviáns jelenségekkel ha egyes társadalmi
kapcsolatban nem szerencsés társadalmi normahiányról beszélni. A csoportok
normák mindig adva vannak, a normák betartásával vannak bajok. fenntartják
Társadalmi bajok abból származnak, ha egyes társadalmi csoportok maguknak a jogot,
fenntartják maguknak a jogot, hogy a norma fogalmát és tartalmát hogy a norma
újraértelmezzék, azt saját szájízük szerint, partikuláris érdekeiknek fogalmát saját
megfelelően használják. A normaszegő viselkedés eluralkodásának szájízük szerint
az oka a hatalmat gyakorló, kiváltságos helyzetben levő csoportnak értelmezzék.
a privilegizált helyzetében keresendő. Szószegő, önkényeskedő, a tör-
vényt semmibe vevő, illetve azt saját kényük-kedvük szerint módosító,
értelmező vezetők, országgyűlési képviselők mérhetetlen kárt okoznak
gondolkodásmódjukkal és tevékenységükkel. Nemcsak visszaéléseik-
kel, korrupciós ügyeikkel, hanem azzal is, hogy viselkedési modellé
válnak mások számára, amennyiben látványosan azt az üzenetet köz-
vetítik az emberek felé, hogy így is lehet, sőt csak így lehet boldogulni,
meggazdagodni, sikert elérni.
Kiss Endre szerint a rendszerváltás idején egy új generáció „sza-
badult ki” a megszokott normarendszerből, és élve a média által
közvetített nagy szabadság lehetőségével, nyugati minták kritikátlan
másolására való késztetéssel letarolt mindent. Kiss értelmezésében
erre azért került sor, mert elmaradt a „megtisztulási” folyamat, a
demokratikus értékek átadása, amelyre építkezve egy új moralitás,
mindenki számára elfogadott társadalmi rend alakult volna ki. A fel

■■■ ■ 153 ■ A tudat manipulálása ■

 ■■■
nem dolgozott kérdések, a hirtelen változások szélsőséges megoldá-
sok felé (is) vezették az embereket, ezért nőtt meg olyan hirtelen a
deviancia számos formája Magyarországon.”114
Az eseményeknek lehet ilyen értelmezést adni, meglátásom sze-
rint azonban alapvetően más történt. Az a társadalmi réteg, amely,
úgymond, mohóságában elmulasztotta a demokratikus értékeket
elsajátítani, korábban is ugyanazt tette, amit ma tesz, csak más tár-
sadalmi szerepben. Akkor a munkásosztály élcsapataként értelmezte
önkényesen a normákat és törvényeket, most meg a demokrácia
bajnokaként.

Normaszegő viselkedés

Az emberek általában szeretik elkerülni a zebrát. A közlekedésben

Anómiás állapot nem teszik feltétlenül és spontán módon azt, ami számukra hasznos és
ott és akkor lép biztonságos. Így van ez az élet más területein is. A célszerű viselkedés
fel, ahol és amikor ugyanis néha kerülővel, erőfeszítéssel, olykor kifejezett gyötrelemmel
a társadalom jár. Ezt szeretnék megspórolni.
vezető rétegében Tanulni kell, dolgozni kell, szűkösködni kell, hallgatni kell akkor
iparszerűvé válik is, ha nincs kedvünk hozzá, ha helyette lustálkodni, csavarogni, költe-
a tolvajlás, a kezni, alkudozni, visszabeszélni szeretnénk. És ezt mind több ember
politikusok körében meg is teszi, saját kénye-kedve szerint cselekszik, így aztán örökösen
a köztörvényes konfliktusba keveredik környezetével. De mivel a szabályokat nem
bűnözők polgárjogot ismeri, a konfliktusok okát is rosszul értelmezi: a szemrehányást
nyernek. személye elleni támadásnak tekinti.
A kor szelleme túlértékeli az egyén jogait kötelezettségei rovásá-
ra. Az énkultusz megöli az együttélés alapelveit. Csak semmi tiltás,
semmi számonkérés, semmi kényszer, semmi büntetés. A szabályok,
az irányelvek sértik a szabad ember önérzetét. Fegyelmezés, büntetés
helyett a belátásra, a személyes mérlegelésre kell hagyatkozni. Ez
a menő szöveg ma. Az ezt hangsúlyozó, szétzilálódó társadalmak
bizonytalan jövő felé haladnak. Az egyéni önzés következtében el-
tűnik a bizalom, az udvariasság, a becsületesség. A bliccelés, a csalás
természetessé válik.
A szabályok kulcsfontosságúak a társadalmi együttélés és az em-
berek boldogulása szempontjából. Védeni kell az ártatlanokat, igazat
kell mondani, be kell tartani az ígéreteket, kollektíven el kell ítélni az
adott szavukat megszegőket. Ott, ahol ezeket a szabályokat nem tartják
be, súlyos anómiás állapot lép fel. Ennek azonban mindig szembetűnő
114
Kiss Endre: i. m. előzményei vannak. Anómiás állapot ott és akkor lép fel, ahol és amikor

■ Hódi Sándor ■ 154 ■ Életpszichológia ■■■

■■■
a társadalom vezető rétegében iparszerűvé válik a tolvajlás, a politikusok
körében a köztörvényes bűnözők polgárjogot nyernek.

Hangulatjavító szerek

Az emberek soha nem tudtak lemondani annak a lehetőségéről,

hogy javítsák kedélyüket és befolyásolják elmeállapotukat. Ahhoz,
hogy „kikapcsolódjanak”, átmenetileg megszabaduljanak nyomasztó
gondjaiktól, narkotizálták magukat. A „kikapcsolódás” lehetőségé-
ről sokan akkor sem tudnak lemondani, ha ugyanannak az érzelmi
hatásnak az eléréséhez egyre nagyobb adagra van szükségük. Tulaj-
donképpen ez a baj a drogokkal: egy idő után függőséget okoznak.
Csapdahelyzet alakul ki. A drogoknak köszönhető emelkedett han-
gulat átmeneti állapot, s használatuk bizonyos mértéken túl szellemi
leépülést, sőt halált okozhat. De szörnyű szenvedéssel jár az is, ha
szedését abbahagyják.
Nyilvánvaló, hogy az esetek egy részében az emberek valamilyen
pszichikai rendellenességre próbálnak gyógyírt találni. Ez esetben
többről van szó, mint egyszerű hangulatjavításról. Vannak olyan lelki
betegségek, amelyek szörnyű kínokkal járnak, és a kezelésben nem
részesülő betegek számos tekintetben elvesztik realitásérzéküket. A
drogok a legtöbb betegen nem segítenek, felesleges kitérőt és idővesz-
teséget jelentenek, hiszen megfelelő gyógyszerek nélkül egyre inkább
elhatalmasodik az elmezavar az érintetteken. Az érzésekben bekövet-
kező zavar elsősorban a mániás depresszióra jellemző, a hallucinációk
és a realitásérzék elvesztése pedig a skizofréniás betegekre.
Sokszor szorongásuk miatt folyamodnak az emberek hangulatja-
vító szerekhez. Az állandó félelem megnyomorítja a kényszeres-rög-
eszmés rendellenességektől szenvedő emberek életét. Emiatt sokan
legitimálnák a droghasználatot. Peter Cohen például így érvel: „Az
emberek igen sokféleképpen élnek. Van, aki tanul, mások dolgoz-
nak, egyesek ambiciózusak, mások egyáltalán nem. Attól függően,
hogy ki milyen személyiség, milyen kulturális és szociális közegben
él, a droghasználata lehet funkcionális vagy nem funkcionális […]
ameddig a droghasználat integrált, egy életformába ágyazva tölt be
egy adott funkciót, addig rendben van.” Ez olyasmi, mondja, mint
a svédek számára az alkohol. Svédországban, ahol az emberek ke-
ményen dolgoznak egész héten, amikor eljön a péntek hat óra, szá-
jukhoz emelik a poharat, és egész hétvégén részegek. A megértésen
és elfogadáson kívül szerinte minden intézkedés, tiltás, korlátozás,

■■■ ■ 155 ■ A tudat manipulálása ■

 ■■■
de akár a felvilágosítás vagy gyógyítás is többnyire moralizálás,
ideológiai jellegű.

Az alkoholisták problémája

A legismertebb drog az alkohol, amely az egész világon elterjedt. Az

emberek évezredek óta használják abból a célból, hogy jobb kedvre
derüljenek tőle, enyhítsék vele gondjaikat. Pszichológiai praxisom
során sokszor szembe találtam magam az alkoholisták problémájával,
bevallom, többnyire tehetetlennek éreztem magam, nem nagyon tud-
tam segíteni rajtuk. Különösen az a felismerés tett lehangolttá, hogy
egyikük sem vallotta be soha, hogy alkoholista, és hogy ez gondot
jelent számára. Ellenkezőleg, szinte mindannyian hevesen tiltakoztak
az én nézőpontom ellen, mely szerint jobb lenne, ha szembenéznének
Az alkoholisták önmagukkal. Nem kívántak szembenézni önmagukkal, sőt igazán
valamennyien nem is segítségért folyamodtak hozzám, hanem a rájuk nehezedő
negatív érzelmekkel külső nyomásnak engedelmeskedtek, és ha már „ide jutottak”,
telített emberek, mármint hozzám, legfeljebb önigazolást kerestek volna a maguk
akiknek azért számára. Úgy éreztem, hogy sok időt fecsérelek rájuk hiábavalóan,
van szükségük ezért utóbb már nem szívesen vállalkoztam alkoholista emberek
alkoholra, gyógyítására. Rosszul érintett az is, hogy tele vannak keserűséggel,
hogy oldják a gyűlölettel mások iránt. Helyzetükért legtöbbször a házastársukat
gátlásaikat, szabad kárhoztatták, de tulajdonképpen irántam is rossz érzéseket tápláltak.
utat engedjenek Mivel kudarcaimért nem szívesen hárítottam volna a felelősséget
indulataiknak rájuk, azzal mentettem fel magamat, hogy nyilván sokkal nagyobb
és kimondják empátiát és hozzáértést kíván az idült alkoholisták gyógyítása, mint
destruktív amivel én rendelkezem.
gondolataikat. Az alkoholisták között különböző életkorú, mindenféle rendű és
rangú ember megtalálható. Kétkezi segédmunkások, napszámosok,
kőművesek, szobafestők éppúgy, mint hivatalnokok, ügyvédek, mér-
nökök, orvosok. Valamennyien negatív érzelmekkel telített emberek,
akiknek azért van szükségük alkoholra, hogy oldják a gátlásaikat,
bátorságra tegyenek szert, szabad utat engedjenek érzéseiknek, in-
dulataiknak és kimondják destruktív gondolataikat.
Egy Franciaországban végzett felmérés szerint 2005-ben tízből
115
Jean Sévillia: Túl jón és egy kiskorú fiatal azt vallotta, hogy az előző év folyamán legalább
rosszon. Hová vezet az tízszer berúgott. A diákmulatságok gyakran csak ürügyül szolgál-
anarchista liberaliz- nak az ivászathoz. „Franciaország jövendő elitje a vécécsésze fölé
mus? [Budapest], 2008, hajolva alapozza meg karrierjét” – jegyzi meg erre keserűen Jean
Kairosz Kiadó, 53. Sévillia.115

■ Hódi Sándor ■ 156 ■ Életpszichológia ■■■

■■■
A dohányzás ártalmai

A cigaretta a legcsábítóbb és legjobban elterjedt ajzószer. A nikotin

segít elviselni az unalmat, oldja a stresszt, élénkít, és valamelyest meg
is nyugtatja a frusztrált embert. A fiatalok esetében státusszimbólum
is egyben, elismerést vált ki barátaik körében, felnőttnek igyekszenek
látszani.
A szenvedélyes dohányzók az alkoholistáknál is kritikátlanabbak.
A dohányzás ártalmasságát minden más rizikófaktornál jobban bizo-
nyították, ám ez az égvilágon senkit se riasztott még el a cigarettától. A
dohányzás által okozott egészségkárosodás (szívbetegségek, tüdőrák,
agyi érbetegségek) minden más ártalmas élvezeti szer károsító hatását
meghaladja. Ha valaki naponta 20 szál cigarettát szív el, hatszorosára
nő a szívinfarktus bekövetkezésének kockázata; operált betegeknél
sokszorosára nő a beültetett ér elzáródásának a valószínűsége.
A nikotin emeli a vérnyomást és a pulzusszámot, növeli a szív
munkáját. A dohányzás közben belélegzett szénmonoxid és kátrány
közvetlenül károsítja az erek falát és a tüdőt. Becslések szerint évente 5 Tudta? Tíz
millió olyan ember hal meg világon, akinek halála pusztán a dohány- másodpercenként
zással hozható összefüggésbe. Minden 10. másodpercben következik hal meg a világon
be egy olyan haláleset, amiért a dohányzás okolható. A tüdőrák okozta valaki dohányzás
halálozás 90-95%-a, az egyéb szervek rákos megbetegedésének közel következtében.
egyharmada, a szív- és érrendszeri betegségek közel egynegyede
elkerülhető lenne, ha az emberek nem dohányoznának.
A magyar népesség 40-50%-a dohányos. Az Egyesült Államokban
a dohányzó lakosok aránya mindössze 26%. Magyarországon egy
dohányzóra jutó átlagos cigarettaszám 1991-ben 18 darab volt na-
ponta, amellyel a cigarettafogyasztásban az első helyen állt a világon.
Azóta a helyzet csak rosszabbodott, miközben a fejlett egészségüggyel
rendelkező országokban ez a káros szenvedély visszaszorulóban van.
Az Egyesült Államokban például évente 1%-kal csökken a dohányzó
lakosok aránya.
Néhány hazai adat. Szerbiában 2000-ben 10 187 polgár esett
áldozatul a dohányzás okozta betegségeknek. Ez az összes haláleset
mintegy 10 százaléka (9,8) volt. Egy 2006-ban készült felmérés szerint
Szerbia felnőtt lakosságának a 61,7 százaléka volt a munkahelyén
kitéve a dohányfüst ártalmainak. 2000-ben ez még csak 55,5 százalék
volt. 2008-ban a fiatalok 77 százaléka volt kénytelen otthon dohány- 116
Egészséget a füstből.
füstben élni. 2003-ban a 13–15 évesek korosztályához tartozók 97,4 Magyar Szó, 2009.
százaléka lélegezte be otthon ezt a mérget.116 január 3. 4.

■■■ ■ 157 ■ A tudat manipulálása ■

 ■■■
Bevallom, praxisom során a dohányzás elleni küzdelemben sem
sikerült látványos sikereket elkönyvelnem. A káros életvitel meg-
változtatásában az orvos, pszichológus némi segítséget nyújthat,
csodákra azonban nem képes. Nincsen olyan gyógyszer a világon,
amivel akaraterőre tehetnének szert az emberek, mint ahogyan egy
pszichiáter sem állhat mellettünk egész nap, hogy kreatív irányba
terelje feszültségünket.
Maradnak a korlátozó intézkedések, amelyek a nemdohányzók
érdekeit védve tiltják a dohányzás lehetőségét nyilvános helyeken,
közintézményekben, iskolákban stb. Franciaországban már a közte-
reken sem szabad dohányozni. Sok helyen azzal próbálkoznak, hogy
az állam nagyobb adóval terheli a dohányipari termékeket. Az adó
tíz százalékos növelése a fejlett országokban állítólag négy száza-
lékkal csökkentette a dohányzók számát. Arról, hogy a dohányipari
Nincsen olyan termékek forgalmazásából származó jövedelem mekkora, és az adó
gyógyszer a mennyivel növelte meg az állam bevételét, nem esik szó az egészség-
világon, amivel ügyi intézmények jelentéseiben.
akaraterőre
tehetnének szert A drogfogyasztás következményei
az emberek,
mint ahogyan Amikor harminc évvel ezelőtt egy kisvárosban (Adán) elkezdtem
egy pszichiáter dolgozni, a drog ismeretlen fogalom volt. Ma az általános iskolások
sem állhat kétharmada tudja, hol lehet füves cigit, marihuánát, hasist beszerezni,
mellettünk egész jó részük már ki is próbálta. A drogfogyasztásra vonatkozóan pontos
nap, hogy kreatív adatokkal nem rendelkezünk, mint ahogyan a rendőrség sem képes
irányba terelje a terjesztők nyomára jutni.
feszültségünket. Franciaországban 4 millióan fogyasztanak cannabist.117 Minden
második 17 éves már kibpróbálta, 19 éves korára minden hatodik
naponta elszív egy füves cigit, esetenként tízet is. Egy 2006-os jelentés
szerint a franciák 2,6 százaléka fogyasztott életében legalább egyszer
kokaint, ami 1,5 millió embert jelent. Drogfogyasztás tekintetében
Franciaország világviszonylatban a harmadik helyen áll. Valószínűleg
hamarosan a lista élére kerül, mert a franciák egyharmada támogatja a
drogfogyasztás büntethetőségének eltörlését. Svédország, Spanyolor-
szág, Hollandia korábban már liberalizálták a cannabis fogyasztását,
ami annak növekedését vonta magával. Később mindhárom ország
visszakozott.
A fiatalok körében megfigyelhető apátia, motivációhiány, me-
móriazavarok, iskolai kudarcok alapján, amelyek sokszor a drogfo-
117
I. m. 54. gyasztás következményei, arra kell gondolnunk, hogy a droghasználat

■ Hódi Sándor ■ 158 ■ Életpszichológia ■■■

■■■
nem ismeretlen körükben. Aggodalomra ad okot, hogy a 30 évnél
fiatalabb, balesetet okozó fiatalok szervezetéből vett vérminták alap-
ján megállapították, hogy tízből négyen fogyasztottak marihuánát. A
fiatalokra jellemző gyorshajtás, kritikátlan száguldás többnyire a drog
hatásának tudható be. A kritikátlanság mellett a pszichomotorikus
reflexek csökkenése növeli a balesetveszélyt. Figyelmeztető adat az is,
hogy drog hatása alatt az autóvezetők kétszer olyan gyakran válnak
baleset okozójává, mint az ittasan vezetők.
A drogfogyasztók – saját bevallásuk szerint – azért kezdenek el
drogozni, hogy megküzdjenek a stresszel. Többnyire önértékelési
zavarban szenvednek, úgy érzik, hogy az iskolában vagy a munka-
helyükön alulteljesítenek, a droggal önbizalmukat próbálják erősíteni,
és hangulatukat javítani. A tudatzavar sajátos példájaként értel-
mezhető az a körülmény, hogy a tetten ért drogfogyasztók fele arra
panaszkodik, hogy az ellenőrzés (házkutatás, razzia) során súlyosan
sérültek a személyiségi jogai. Ezt sokan azzal magyarázzák, hogy a
fiatalok alulinformáltak a legális és illegális kábítószerek használa- A fontos, a
tával kapcsolatban,118 magyarán nem találnak semmi kivetnivalót keresett információ
sem abban, hogy kábítószert fogyasztanak. Ez a feltevés nagyfokú a potenciális
naivitás, akárcsak a felvilágosítómunkával kapcsolatban megfigyel- áldozatok számára
hető elvárás (vagy szemforgatás). A szokásos felvilágosítómunkával, maga a drog,a vele
nevezetesen annak részletezésével, hogy milyen tudatmódosító szerek járó veszély inkább
állnak ma rendelkezésre, és azok milyen hatással járnak, csak rontunk növeli a kihívás
a helyzeten. A fontos, a keresett információ a potenciális áldozatok izgalmát.
számára maga a drog, a vele járó veszély inkább növeli a kihívás iz-
galmát. Azokat meg, akik felelősségteljesen viszonyulnak az élethez,
kár felesleges információkkal terhelni és riogatni.
A drogfogyasztókra ugyanaz vonatkozik, mint a dohányzókra és
alkoholistákra: akarata ellenére senkit sem lehet meggyógyítani. Ér-
dekes megfigyelés, hogy a drogosok között szignifikánsan magasabb
azoknak az aránya, akik isznak és/vagy dohányoznak. 118
Kóti Réka Ágnes –
Opitz Éva: Drogfo-
A szenvedélyek kialakulása gyasztás és jog. Az
elterelés jogi szabályo-
Örökletes adottságainktól, hajlamainktól, körülményeinktől, a vé- zása és eredményes-
letlentől függően bizonyos tevékenységgel kapcsolatos örömérzés sége Magyarországon.
később szenvedélyünkké válhat: játékszenvedély, kényszeres evés, a Online.
pénzhajhászás stb. Ugyanilyen alapon válik valaki munkamániássá, a www.avf.hu/tudoma­
státusszimbólumok hajszolójává, hegymászóvá, az autók bolondjává, nyos­k oz­l e­m e­n yek/
vagy a hatalom rabjává. Így van ez az ajzószerekkel is. A szenvedély- TK_18.pdf

■■■ ■ 159 ■ A tudat manipulálása ■

 ■■■
betegségek kialakulása ugyanazon a mechanizmuson alapszik, mint
a tanulás vagy bármely tevékenység elsajátítása. Stefan Klein találó
megfogalmazásával élve: „A szenvedély baleset, mely a boldogság
keresése közben akármelyik embert utolérheti.”119
Az örömkeresés olykor túl nagy kockázattal jár, néha önpusztítóvá
válik. Az evolúció nem készítette fel az embert az ipari méretekben
előállított drogokra, alkoholtartalmú italokra, a százféle cigarettá-
ra, a gazdag élelmiszerkínálatra, a gépkocsival való száguldásra, a
játékbarlangokra, a börzékre.
Egy cigaretta elszívása, vagy egy pohár bor elfogyasztása után a
dopaminszint megugrik, jobban érezzük magunkat, derűsebbnek
látjuk a világot. A heroin és a morfium is ezt a célt szolgálja. A tiltás
csak fokozza az örömet, mert az ember mindenhatónak érzi magát. Az
első próbálkozás nem feltétlenül vált ki pozitív érzést. Ellenkezőleg,
Az evolúció az első cigaretta kaparja a torkunkat, prüszkölünk, köhögünk tőle.
nem készítette Az első csésze kávé heves szívdobogást vált ki, hányinger kerülget
fel az embert az bennünket. Az első pohár sört keserűnek találjuk, a pálinkát erősnek,
ipari méretekben a bort savanyúnak, a likőrt émelygősnek. Sokszor el is határozzuk
előállított drogokra, magunkban, hogy a továbbiakban ebből nem kérünk. Aztán újra és
alkoholtartalmú újra megkínálnak bennünket, mi meg kísértésbe esünk. És egy idő
italokra, a százféle után, amit először borzalmasnak, félelmetesnek találtunk, kezdjük
cigarettára, elviselhetőnek érezni, majd a hatás kedvéért növelni kezdjük a
a gazdag mennyiséget.
élelmiszerkínálatra, Az emberek nem azért szoknak rá valamire, mert az azonnal
a gépkocsival való jó közérzetet váltott ki bennük, hanem mert arra vágynak, hogy
száguldásra, a kiutat találjanak az örömtelennek, unalmasnak, ijesztőnek tartott
játékbarlangokra, a helyzetből. Történjen már valami. Önmagában véve ez a késztetés,
börzékre. mármint hogy történjen már valami, megemeli a dopaminszintünket.
És ha pocsék is volt az, amit elfogyasztottunk, közérzetünk az
előzetes várakozásnak megfelelően javult. A javulás voltaképpen a
vágyakozás terméke, ezt az érzést kapcsoljuk később össze a ciga-
rettával, alkohollal, koffeinnel, amelyek – miután hozzászokunk a
kellemetlen járulékos tünetekhez –, csakugyan serkentően hatnak
idegrendszerünkre.
Az új iránti érdeklődés, a kíváncsiság is növeli az ajzószerek iránti
érdeklődést, ezért nagyobb a valószínűsége, hogy a nyughatatlan em-
berek könnyebben és hamarabb a szenvedélybetegség rabjává válnak.
Aki egyszer függővé vált valamelyik ajzószertől, annál nagyobb an-
nak a valószínűsége, hogy más szenvedélybetegség rabjává is válik. A
119
Stefan Klein: i. m. 138. heroinfogyasztók többsége cigaretta- és alkoholfüggőséggel kezdte.

■ Hódi Sándor ■ 160 ■ Életpszichológia ■■■

■■■
A hozzászokás miatt egyre növelni kell a dózist. Ugyanolyan
hatáshoz egyre nagyobb mennyiséget kell fogyasztani. Így van ez
a hegymászással vagy az autóval való száguldással is. Egy idő után
ajzószer, fokozott izgalom nélkül az élet nemcsak szűrkének, ha-
nem elviselhetetlennek is tűnik. Az agyunk egyre jobban eltompul,
mind érzéktelenebbé válik a világ dolgaira. Később rendkívül nehéz
féken tartani a vágyat, az új izgalmak keresését. És ami egyszer a
zsigereinkbe ivódott, az megváltoztatja az idegsejtek működését,
érzékenyebbé, fogékonyabbá teszi az agyat az ajzószerekkel vagy
más izgalomforrásokkal kapcsolatos információkra. „Megváltozik
a mód, ahogyan a genetikai információkat leolvassák, és fehérjékké
alakítják át” – összegezi Stefan Klein az idevonatkozó neurobiológiai
kutatások eredményeit.120

Aktivációs szint Az emberek nem

azért szoknak
Ha valamit vagy valakit megkívánunk, az agyunk azonnal dopamint rá valamire,
kezd termelni. Ez a vivőanyag fokozza bennünk az energiát, ami mert az azonnal
a gondolkodás felélénkülésében, kíváncsiságban, kreativitásban, jó közérzetet
szexuális érdeklődésben, kalandvágyban ölt formát. A vágy az, ami váltott ki bennük,
szárnyakat ad a képzeletnek. Ha nem vágyódunk semmire, nem hanem mert arra
termelődik elegendő dopamin, nem jövünk kellőképpen izgalomba vágynak, hogy
ahhoz, hogy bármely cél érdekében akár egy lépést is tegyünk. Hi- kiutat találjanak
ányzik hozzá az akarat és az energia. Az ellentéte történik annak, az örömtelennek,
ami a szenvedélybetegségek kialakulása esetében. unalmasnak,
A dopamin termelődése állítja be az aktivációs szintünket. Ma- ijesztőnek tartott
gasabb aktivációs szintnél minden könnyebben elérhetőnek, egyben helyzetből.
csábítóbbnak tűnik. Szélsőséges esetben euforikus hangulatba ke-
rülünk.121 Alacsony aktivációs szint mellett heverészünk, tétlenül
múlatjuk az időt. A dopamin termelődése – tevékenységünktől,
érzelmi állapotunktól, a fejünkön átsuhanó gondolatoktól függően
– hullámzó. Ha találkozunk egy kedves régi ismerőssel, friss gyü-
mölcshöz jutunk, sikeresen megoldunk egy feladatot, kitöltünk egy
pohár sört magunknak, ajándékot kapunk, csokoládé után nyúlunk,
azonnal extra adag dopamin termelődik és árad szét idegsejtjeinkbe,
gyorsabbá téve az idegsejtek közti kapcsolatteremtést. Az ideginge-
rület felgyorsulása kelti bennünk azt az érzést, hogy hirtelen jobb
kedvre derülünk, erősek és tettre készek vagyunk.
A dopaminhoz – és más ingerületátvivő anyagokhoz – hason- 120
I. m. 145.
lóan a hormonok is képesek felturbózni érzékeinket és az anyag- 121
I. m. 102.

■■■ ■ 161 ■ A tudat manipulálása ■

 ■■■
cserét. Ismeretes, hogy az adrenalin és a noradrenalin különösen
stresszhelyzetben játszanak fontos szerepet. Schachter és munkatársai
adrenalint fecskendeztek be olyan kísérleti személyeknek, akiket
előzetesen – megtévesztő szándékkal – úgy informáltak, hogy egy új
vitamininjekció hatását fogják rajtuk tanulmányozni. Az adrenalin
jellegzetes hatásaként gyorsult és felerősödött a kísérleti személyek
szívdobogása, enyhe hányingert éreztek, izgalmi állapotba kerültek.
Ezeket a vegetatív tüneteket, amelyek a szervezet készenléti állapotát
jelzik, egyes kísérleti személyek úgy értelmezték, hogy „dühbe jöt-
tek”, mások meg úgy, hogy „jókedvre derültek”. Az izgalmi állapot
tudatosulása annak függvényében alakult, hogy a kísérletben velük
együtt részt vevő, titokban beavatott másik személy a kritikus pil-
lanatban (a kísérletvezető előzetes utasítása szerint) „dühkitörést”
vagy „mámoros jókedvet” imitált-e az igazi kísérleti személy előtt.
A rögtönzött színjáték messzemenően befolyásolta az adrenalinin-
jekcióval mesterségesen előidézett izgalmi állapot értelmezését és
annak átélését.
Az izgalmi állapot önmagában véve értéksemleges, se nem jó, se
Alacsony aktivációs nem rossz. Érzéseink besorolása, és ezzel szoros összefüggésben a
szint mellett tudattartalom alakulása attól függően alakul, hogy mások hogyan
heverészünk, értelmezik az analóg szituációt, milyen jelentést tulajdonítanak
tétlenül múlatjuk az izgalmi állapotuknak. Az életben minden szituáció többértelmű, a
időt. szituáció társadalmi értelmezésétől függ, hogy ehhez vagy ahhoz a
helyzethez milyen tudattartalom társul és generálódik.
Az életben minden szituáció többértelmű, a szituáció társadalmi
értelmezésétől függ, hogy ehhez vagy ahhoz a helyzethez milyen
tudattartalom társul és generálódik.

Depresszió és cselekvésképtelenség

Mindannyiunkkal előfordul, hogy bal lábbal kelünk fel, pocsék a

közérzetünk, gondolataink lomhák, minden apró-cseprő dolog fel-
bosszant bennünket, anélkül is ezernyi idegesítő dolog jut eszünkbe.
Az előttünk álló napra (feladatra) gondolva úgy érezzük, hogy nem
lesz elég erőnk hozzá. A levertség, az erőtlenség aztán (az önbeteljesítő
jóslat módjára) csakugyan olyan helyzetbe hozhat bennünket, hogy
a rossz előérzetünk végül is beigazolódik.
Ha napokig nem tudunk a levertségtől megszabadulni, legyünk
óvatosak, mert fennáll annak a veszélye, hogy egyre nagyobb kárt
tesznek bennünk saját (pusztító, elhatalmasodó) gondolataink. A

■ Hódi Sándor ■ 162 ■ Életpszichológia ■■■

■■■
kimerülés eredményeként kezdjük magunkat értéktelen embernek
érezni, az iskolát, a munkahelyet elviselhetetlenül utálatosnak ta-
láljuk, az életet meg felesleges tehernek. Ha egy-két héten keresztül
gyötör bennünket efféle levertség, kedvetlenség, a folyamatos fáradt-
ság és álmatlanság, tanácsos szakemberhez fordulnunk. Depressziós
állapotra kell gondolnunk, amit a legjobb a kezdet kezdetén gyógyí-
tani. Ez esetben 80 százalék az esély rá, hogy visszanyerjük korábbi
frissességünket és lelki egyensúlyunkat. Az esetek 20 százalékában
a tartósan rossz hangulat búskomorságra való örökletes hajlamot
takarhat.
A pszichológia mai álláspontja szerint a depresszió – az örökletes
hajlam mellett – a tehetetlenségérzésre vezethető vissza. Ha gyakran
ismétlődő szituációkban tartósan tehetetlennek érezzük magunkat, ez
bevésődik az agyunkba, mintegy megadjuk magunkat a sorsunknak.
Tehetetlenségünkért körülményeinket hibáztatjuk, holott lehetséges,
hogy az erőtlenség és örömtelenség a dopamin hiányának a követ- Ha egy-két héten
kezménye. A motiváció hiánya, a tétlen búslakodás, különösen, ha keresztül gyötör
elhatalmasodó sötét érzésekkel és gondolatokkal társul – gyógyszerét bennünket a
kiált. Nem árt azonban tudnunk, hogy a legjobb gyógyszer az akti- kedvetlenség,
vitás, ami dopamint szabadít fel. Ez a magyarázata annak, hogy ha a folyamatos
a tétlen búslakodás helyett valamilyen aktivitásba fogunk, azonnal fáradtság és
javulni kezd az életkedvünk. álmatlanság,
Ha megkérdezzük az embereket, hogy melyik okoz több szenve- tanácsos
dést, a depresszió vagy a szegénység, legtöbben a depressziót fogják szakemberhez
a nagyobb rossznak tekinteni. Nem ok nélkül, hiszen csakugyan fordulnunk.
látványosabban rontja az életminőséget, mint a nélkülözés. Ennek
az ismeretében meglehetősen zavarba ejtő körülmény, hogy a jóléti
társadalmakban a depresszió valóságos népbetegség. Amíg a szegény
országokban a boldogtalanság oka legfeljebb anyagi eredetű, a gaz-
dag országokban kétségkívül lelki természetű. A Nobel-díjas Teréz
anya erről így vélekedik: „Mai világunk legnagyobb betegsége nem
a lepra vagy a tuberkulózis, hanem sokkal inkább az az érzés, hogy
senkinek sem kellünk, senki sem törődik velünk, és hogy mindenki
által elhagyatottak vagyunk.”122
Ha megkérdezzük az embereket, hogy melyik okoz több szenve-
dést, a depresszió vagy a szegénység, legtöbben a depressziót fogják
a nagyobb rossznak tekinteni.
122
Richard Layard: i. m.
167.

■■■ ■ 163 ■ A tudat manipulálása ■

 ■■■
A cselekvésképtelenség okai az Egyesült Államokban
és az Európai Unióban123

Depresszió 17%
Más pszichiátriai eset 12%
Légzőszervi betegségek 8%
Alkoholfüggőség 8%
Alzheimer-kór 8%
Szív- és érrendszeri betegségek 5%
Rák 2%
Migrén 2%
Kábítószer-függőség 2%
Egyéb 36%

A táblázatban nem szerepel, de hozzá tartozik a képhez, hogy

élete folyamán az emberek egy harmada szenvedett valamilyen lelki
…ha a tétlen betegségben, közülük 15 százalék huzamosabb ideig tartó depres�-
búslakodás helyett szióban. Amerikában az emberek mintegy 20 százalékának vannak
valamilyen komoly mentális problémái egy átlagos évben, gazdasági recesszió
aktivitásba esetén vélhetően akár a kétszeresének is.
fogunk, azonnal A lelki betegségben szenvedők pontos számát nehéz megbecsülni,
javulni kezd az mivel – takarékossági szempontok miatt – nem mindenki fordul
életkedvünk. orvoshoz, nem minden beteg kerül diagnosztizálásra. Nemcsak a
lelki betegek, az állam is takarékoskodik, ezért szinte sehol a vilá-
gon nem kezelik súlyának megfelelően ezt a problémát. Az Egyesült
Államokban például az egészségügyi kiadások 7 százalékát fordít-
ják lelki betegségekre.124 A depresszió az iparilag fejlett világ egyik
leggyakoribb népbetegsége. Csaknem olyan gyakori, mint a magas
vérnyomás vagy a reumás panaszok.

123
Uo. 181.
124
Uo. 182.

■ Hódi Sándor ■ 164 ■ Életpszichológia ■■■