Adolf Hitler

Készitette: Pétermann Csongor

Gyerekkora

 Adolf Hitler 1889. április 20-án, az Osztrák–Magyar

Monarchia területén, Németországtól nem messze, a Linztől 90
kilométerre lévő felső-ausztriai Braunau am Inn kisvárosban született.
  Alois Hitler vámügyi tisztviselő és unokahúga, egyben harmadik
felesége, Klara Pölzl negyedik gyermekeként látta meg a napvilágot.
 A házaspár hat gyermeke közül csak Adolf és Paula érte meg a
felnőttkort.
 Adolfnak két féltestvére is volt apja korábbi, második házasságából,
Alois és Angela.
 Apja egy neves Iskolába iratta be mivel abban a hitben élt hogy Adolf
egy jó tanuló, viszont a második évben már kishíján bukott tanuló lett.
Apja, Alois Hitler

 Apja, Alois Hitler házasságon kívüli gyermekként született, és anyjának

vezetéknevét viselte egészen 40 éves koráig. Anyja később feleségül ment
Johann Georg Hiedlerhez aki molnárlegényként dolgozott.
 Aloist azonban nem ő, hanem öccse, Johann Nepomuk Hiedler nevelte, aki
valószínűleg az apja volt. Ő küldte Aloist Bécsbe cipésztanulónak, ahol meg is
szerezte a cipészmesteri oklevelet.
 Ezután azonban rögtön belépett a vámőrséghez, ahol évekig közlegényként
szolgált. 1872-ben, 35 éves korában elvette egy magas állású vámtisztviselő 50
éves nevelt lányát. 1875-ben vámtiszt, majd 1892-ben főtiszt lett.
Vajon zsidó volt Adolf Hitler?

 Már az 1920-as évek elején terjedt a müncheni kávéházakban az a pletyka,

hogy Hitler apai nagyapja zsidó volt.
 A diktátorral szemben álló külföldi sajtó később nagy előszeretettel terjesztette
ezt. A legenda végleges változatát Hans Frank, a Lengyel Főkormányzóság
hitleri vezetője diktálta le emlékirataiban, kivégzése előtt.
 Eszerint Hitler apai nagyapja egy Leopold Frankenberger vagy Frankenreiter
nevű zsidó férfi volt, mert Maria Anna Schicklgruber Graz városában ennél a
zsidó családnál dolgozott.
 Modern kutatók tételesen cáfolják ezt a történetet, mivel ilyen nevű családok a
grazi anyakönyvekben egyáltalán nem lelhetők fel, és arra sincs bizonyíték,
hogy Hitler nagyanyja Grazban dolgozott volna.
Hitler festői tevékenysége
 Hitlert érzékenyen érintette bukása a felvételi vizsgákon, de ezt követően is
festőként próbált megélni Bécsben, majd Münchenben, nem kezdett más
szakma vagy munka keresésébe.
 Amikor az osztrák sorozótisztek megtalálták, festőművésznek vallotta
magát, de hozzátette, hogy csak megélhetési okokból fest. Később még
határozottabban elutasította magától a festészetet.
 Ami stílusát, festői felfogását illeti, bár dühödten támadta a konzervatív
akadémikusokat, megvetette a korabeli modern áramlatokat is.
 Jó szemmel, ügyes kézzel ábrázolta, másolta választott tárgyait, de
alkotásai a szakértők nagyobb részének véleménye szerint nem ütik meg a
művészi színvonalat.
 Későbbi politikai szerepe azonban alaposan megemelte képeinek értékét,
így azokat nagy mennyiségben hamisították is. Leghíresebb hamisítója
Konrad Kujau lett, aki közel 10 millió márkáért, és vele 300 festményt,
vázlatot, rajzot hamisított meg.
 Hitler alkatilag aszketikus hajlamú ember volt, ez különösen fiatal korában tett
neki jó szolgálatot. Keveset evett, nem zavarta, ha kenyéren és tejen kívül
másra nem jut.
 Soha nem dohányzott, alkoholt is ritkán ivott – néha egy-egy sört, ami
hozzátartozott a német férfi imázsához,
 Nem járt nők után sem, így aztán anyagi szempontból könnyű volt szabadnak
maradnia, nem kellett erőltetnie a pénzkeresetet. Meg tudott élni szerény
ifjúkori apanázsából, néhány koronás festményei értékesítéséből, a szűkös
katonai zsoldból, vagy a kezdő pártmunkásként tartott előadások és írt cikkek
csekély honoráriumából egyaránt.
 Idősebb korában kapott rá az édességre, nagyon megszerette, és erővel kellett
visszafognia magát, hogy el ne pocakosodjon. Tartott attól, hogy emiatt
szónokként is veszítene hatásából.
 Igényei kancellárként is korlátozottak maradtak: a luxusból csak a legjobb
autót, a jó lakást és a megfelelő félrevonulási lehetőséget, villát igényelte.
Vallása

 Katolikusnak keresztelték, de vallásossága korán háttérbe szorult, hitét nem gyakorolta, misére
sem járt.
 Politikai tevékenysége során azt tartotta szem előtt, hogy vallási állásfoglalása különösen a
katolicizmus és a reformáció összefüggésében a választók egyik vagy másik része előtt
mindenképpen hátrányos helyzetbe hozná.
 Ezért semleges igyekezett maradni: A politikai vezér számára népének vallási tanai és
intézményei érinthetetlenek kell hogy legyenek, különben nem szabad politikusnak lennie,
hanem legyen reformátor, ha ahhoz megvan az eszköze.
München

 Hitler Bécsben nemcsak a zsidókat gyűlölte, hanem magát a Habsburg kettős

monarchiát, a katolikus egyházat, a polgárságot és munkásságot egyaránt.
1913 tavaszán betöltötte 24. életévét, így számítania kellett arra, hogy
besorozzák az általa megvetett állam hadseregébe, ezért május 24-én egy
ismerős fiatalemberrel együtt egyszerűen felült a vonatra, és áttelepült
Münchenbe.
 Később többször nyilatkozott úgy, hogy a Münchenben a háború kitöréséig
eltöltött jó egy éve életének legboldogabb időszaka volt, pedig bécsi életéhez
képest nem sokat változtak körülményei.
 Münchenben Hitler rengeteget olvasott, és a helyi források alapján
fejleszthette tovább politikai és fajelméleti elképzeléseit.
Katonaként az I. világháborúban
 Hitler a Mein Kampfban arról ír, hogy 1914. augusztus 3-án (néhány hónappal
azután, hogy az osztrák hadseregből kiszuperáltatta magát) sürgős kérést
intézett III. Lajos bajor királyhoz, hogy osztrák állampolgársága ellenére
bevonulhasson a bajor hadseregbe, és kérésére már másnap pozitív választ
kapott.
 A történet valószerűtlen, hiszen egy nap alatt kérése el sem juthatott az
illetékesekhez, mindenesetre augusztus 16-án Hitler lelkesen bevonult a német
hadseregbe .
 Két hónapos kiképzés után a nyugati frontra került a Bajor Királyi 16. Tartalék
Gyalogezred állományában, 1914 őszétől a regimentet hősi halált halt
parancsnokáról, Julius List-ről nevezték el. Az egység feladata a Lille–Brugge
vonaltól az Ypres irányába indítandó támadás támogatása volt.
 Feladata az ezredparancsnokság és a fronton harcolók lövészárkai közötti
üzenetek eljuttatása volt, gyakran súlyos tüzérségi és géppuskatűz alatt.
 Már 1914 decemberében kitüntették a Vaskereszt második fokozatával.
 1916 októberében az észak-franciaországi harcokban sebesülés érte a lábán.
 1918 novemberében visszatért Münchenbe. Az átmeneti hadsereg tagja lett,
amely igyekezett levezényelni a katonai vereség utáni átalakulásokat a
felbomló hatalmi viszonyok közepette.
 1919. április 6-án Münchenben kikiáltották a Bajor Tanácsköztársaságot.
Április 15-én Hitlert megválasztották a zászlóaljtanács póttagjává, azaz
előrelépett a bizalmiak hierarchiájában, felvilágosító tanfolyamokon vett
részt. Ekkoriból származhatnak bizonyos kezdetleges marxista ismeretei.
Politikus pálya
 Hitler az Anton Drexler alapította Német Munkáspárt ülésén felszólalásban
utasította el az önálló Bajorországnak az egyik előtte szóló által kifejtett
programját.
 Beszédével olyan sikert aratott, hogy néhány nap múlva levélben értesítették:
felvették őt a párt tagjai sorába. Nem tudta, bosszankodjon, vagy nevessen, mert
ő korábban saját párt alapítására gondolt, de végül elfogadta ezt a helyzetet, és a
DAP sorrendben 55. tagja lett.
 Hamarosan azt is tapasztalhatta, hogy könnyen hat az emberekre, nagy politikai
manipulatív és taktikai érzékkel rendelkezik
 Hamarosan pártja vezetői közé került, háttérbe szorítva dilettáns társait.
Eldöntötte, hogy a DAP-ból kialakítja saját pártját, amely mellesleg létfeltételeit
is biztosítja, hiszen a hadseregben nemigen maradhatott.
 Ekkoriban ismerkedett meg Alfred Rosenberggel, a náci mozgalom egyik későbbi
fő ideológusával, valamint Ernst Röhm századossal, aki nagyon fontos
szövetségese lett a párt erőszakszervezeteinek kialakításában.
 A DAP programja követelte minden német egyesítését egy államban, megfelelő
területet a lakosság számára, a zsidók megfosztását állampolgárságuktól és
eltávolításukat a közhivatalokból, az idegenek kiutasítását, államosítást, a
„kamatrabszolgaság” megszüntetését, a nagyáruházak kommunalizálását.
 A munkások számára nyereségrészesedést követelt a vállalatoktól, a parasztság
számára földreformot, a föld ingyenes kisajátítását.
 A program a széles néprétegekhez szólt, de alkalmas volt arra is, hogy felkeltse a
tőkések és nagybirtokosok gyanakvását és ellenérzését. Hitler ezért nem állt
teljes mértékben a program mögé, bár nem is határolta el magát tőle. 
Pártelnök
 1921 júliusában került sor a párton belül arra a kenyértörésre, amelynek révén
Hitler egyszemélyi vezetővé vált. Hitler néhány hetet Berlinben töltött az ottani
pártszervezés érdekében, ezalatt Münchenben a pártelnökség két fontos
kérdésben döntést sürgetett.
 Azt akarták, hogy a programban a nagybirtok elleni harc egy szintre kerüljön a
zsidó befolyás elleni küzdelemmel, valamint egyesülni kívántak a hasonló
irányzatú kis Németszocialista Párttal.
 Hitler visszatért Münchenbe és ultimátumot adott a párt elnökségének: új
választáson diktatórikus hatalommal felruházott pártelnököt kell választani,
ellenkező esetben elhagyja a pártot.
 Hitler már nélkülözhetetlen volt, ha a párt nem akart visszasüllyedni a
jelentéktelenségbe. Az elnökség megadta magát, a július 29-i taggyűlés Hitler
elképzelései szerint zajlott, és azon őt teljhatalmú pártelnökké választották.
Müncheni sörpuccs

 A müncheni sörpuccs Adolf Hitler és Erich Ludendorff vezetésével lezajlott

sikertelen, erőszakos hatalomátvételi kísérlet a bajorországi Münchenben,
ami 1923. november 8. estétől november 9. kora délutánig tartott.
 Az angol és magyar nyelvű történetírásban meghonosodott elnevezés az
esemény kezdeti helyszínéről, a Bürgerbräukeller sörházról kapta nevét.
Mein Kampf
 Landsberg am Lechben töltött ötéves büntetéséből Hitler mindössze 13 hónapot
töltött börtönben.
 Ezalatt megírta, pontosabban Rudolf Heßnek írógépbe diktálta egyetlen, még az
életében megjelent művét, a közel 800 oldalas Mein Kampfot.
 Ebben áttekintette addigi pályafutását, megfogalmazta világnézetét, valamint
politikai programját. A könyv a nemzetiszocializmus ideológiai alapvetése lett.
Mein Kampf tartalma

 Egyesülés Ausztriával (Anschluss);

 A zsidóság elleni harc, mivel az egy világméretű összeesküvés révén térdre
akarja kényszeríteni Németországot és az egész világot; a marxizmus, a
szociáldemokrácia, a bolsevizmus, az amerikai kapitalizmus egyaránt a
zsidóság műve;
 A német munkásságot az osztályharc helyett a fajok közötti harc számára kell
megnyerni;
 A Szovjetunió európai területeit meg kell hódítani a „szűk helyre beszorított”
germán faj számára (Lebensraum-elmélet), az ottani bolsevizmust fel kell
számolni;
 Az első világháború keserű tapasztalatai alapján el kell kerülni a kétfrontos
háborút, szövetségre kell lépni az árja Angliával és a fasiszta Olaszországgal;
 A parlamenti demokráciát egy germán Führer-állammal kell felváltani, amely
híven képviseli majd a „népközösség” (Volksgemeinschaft) érdekeit.
A hatalomhoz vezető út
 Szabadulása után Hitler új alapokról kezdte meg politikai építkezését.
Nyilatkozatban biztosította lojalitásáról a bajor kormányt, tévedésnek minősítette
a sörpuccsot, és felajánlotta pártja segítségét a marxizmus elleni harchoz.
 Ennek révén újra megnyílt az NSDAP előtt a szabad szervezkedés útja, megint
megjelenhetett a pártlap.
 Az NSDAP a sörpuccs utáni betiltása miatt egy ideig más neveken, illetve más
jobboldali szervezetekkel koalícióban tevékenykedett, de nem sok sikerrel.
 Az 1924. májusi választásokon a különböző nacionalista és nemzetiszocialista
csoportok együttesen 1,9 millió szavazatot szereztek meg, ami decemberre 0,9
millió szavazatra esett vissza.
 Hitler szabadulása után felmondta ezeket a koalíciókat, ragaszkodott saját
egyszemélyi vezetéséhez azon az áron is, hogy a megválasztott képviselők
többségét nem sikerült megnyernie a saját irányvonala számára.
 Hitler tisztázni akarta állampolgári helyzetét is, 1925 márciusában kérelmezte
osztrák állampolgárságának megszüntetését, és kérését szinte azonnal el is
fogadták.
 Az NSDAP 1926-os második, weimari kongresszusa Hitler teljes győzelmét hozta.
A felszólalások szövegét előre be kellett mutatni az elnökségnek, a beszédidőt
korlátozták.
 Hitler ezután tovább fokozta erőfeszítéseit a párt befolyásának az egész
országra történő kiterjesztése érdekében.
 Az 1927-es nürnbergi kongresszus már külsőségeiben is igazi náci rendezvény
volt, zászlókkal, alakzatban menetelő egységekkel, kizárólag barna inget viselő
tagokkal. A mérsékelt sajtó 15 000, a Völkischer Beobachter 100 000 felvonulóról
tudósított.
 A párt országos befolyása azonban alig növekedett. 1927 végén tagjainak száma
alig haladta meg a 70 000-et.
 Az 1928-as választásokon az NSDAP a nagy kampány ellenére mindössze a
szavazatok 2,6%-át kapta, a 491 képviselői helyből 12-t szerzett meg.
Hitler munkamódszerei

 Íróasztal mellett soha nem dolgozott, papírt, tollat szinte egyáltalán nem
használt. Hosszabb lélegzetű utasításait is diktálta.
 A pártvezéri, majd a kancellári hivatalba alig járt be, legfeljebb délután.
Rendszeres munkaideje nem volt, soha nem tudta senki, mikor lehet vele
beszélni. 
A hatalom megszerzése
 Hitler számára a politikai fordulópont a nagy gazdasági világválság során érkezett
el.
 A válság előjelei 1928–29 telén már érezhetőek voltak. 1929 februárjában a
munkanélküliek száma túllépte a 3 milliót.  1931 elején az országot elöntötte a
csődhullám, a munkanélküliek száma 5 millióra emelkedett.
 A gazdasági válság miatt is állandósuló politikai válság közepette, 1932-ben
összesen öt nagy választási kampányra került sor 
 1932 Június 16-án újra engedélyezték az SA és az SS tevékenységét, a tilalmat már
amúgy is semmibe vették. Csak június második felében 17 politikai gyilkosság
történt. 
 Az 1932-es jelentős választási siker tehát nem volt elegendő Hitler hatalomra
kerüléséhez, sőt politikai kudarcot jelentett. Közel 2 millio szavazatott vesztett a
következő szvazáson az NSDAP és csak 196 képviselőt szerzett.
 Hindenburg  tábornokot nevezte ki miniszterelnöknek
Hitler hatalomra lép
 Hindenburg 1934. augusztus 2-án hosszú betegeskedés után meghalt.
 Új elnökválasztás kiírása helyett Hitler kabinetje (még a felhatalmazási
törvény előírásain is túllépve) egy törvényt adott ki, amely az elnöki és
kancellári jogokat összevonta és azt a „Vezér és Nemzeti Kancellár” cím alatt
Hitlernek adta.
 Hindenburg hatalmas gyászpompával végrehajtott temetése után a hadsereg
minden tagjának, az összes állami alkalmazottnak fel kellett esküdnie Hitler
mint fővezér személyére.
 Nekilát a „zsidókérdés” megoldásának is.
 1935. szeptember 15-én hozta meg Hitler a nürnbergi törvényeket.
 1938. november 9-én történt meg az úgynevezett kristályéjszaka.
Barbarossa hadeművelet

 A Szovjet Unio elleni támadás fedőneve

 1941. június 22-én kezdődött
 3,5 millió katona, 3600 harckocsi, közel 4400 repülőgép, 600 000 egyéb
gépjármű, 750 000 lovas katona indult csatába.
 A Barbarossa hadművelet kudarca után Hitler további támadásokat követelt a
Szovjetunió legyőzése érdekében, amelyek végül mind kudarcot vallottak
Holokauszt
 A háború lehetőséget adott Hitler számára, hogy a zsidók elleni gyűlöletét a
gyakorlatba átültetve, megtalálja a „zsidókérdés végleges megoldását”.
 Bormann utasította a Gauleitereket: „A zsidókérdés nyilvános kezelésénél a
jövendő összmegoldás ismertetése el kell maradjon.
 A titkolózás jogos volt, hiszen Hitler jól tudta, hogy e tettet a németek előtt
sem lehet nyilvánosan vállalni, nemhogy a világ előtt.
 Ezt mutatta az is, hogy a közfelháborodás miatt az 1939 októberében általa
kiadott eutanázia-rendeletet kénytelen volt visszavonni.
 Az Aktion T4 fedőnevű művelet keretében ennek ellenére mintegy 70 000 testi
vagy szellemi fogyatékos embert végeztek ki,[156] köztük Hitler egyik
unokatestvérét is, aki skizofréniában szenvedett.
Bukás
 A biztos vereség kilátása nyomán megélénkült az Abwehren és a Wehrmachton belül a
Hitlertől megszabadulni vágyó fiatal tisztek tevékenysége.
 1943 februárjától egy sor merényletet terveztek vagy követtek el Hitler ellen, de
különféle okok miatt egyik sem sikerült
 1944. július 20-án bombát robbantottak Hitler kelet-poroszországi főhadiszállásán,
Rastenburgban.
 A háború utolsó hónapjaiban berlini bunkerébe zárkózott, és elrendelte Németország
felégetését (szerencsére a tisztek ezt nem hajtották végre).
 Február 4. és április 2. között lediktálta Bormann-nak politikai végrendeletét,
amelyben a bukás okain meditált. Saját hibáját csak annyiban ismerte el, hogy „egyes
esetekben túlságosan jóhiszemű volt”.
 1945. április 30-án, körülbelül délután fél négykor Hitler és Eva Braun közös
öngyilkosságot hajtott végre. Hitler egy, a jobb halántékára leadott lövéssel végzett
magával, de előtte valószínűleg mérget is bevettek.
Köszönöm a figyelmet!

Bocs
ika a
s ok
di áé
rt