A stroncium A stroncium az alkáliföldfémek csoportjába tartozik, a periódusos rendszer 2. csoportjába. Rendszáma 38, vegyjele Sr. Atomtömege 87.6g/mol. Ezüstfehér sárgás, nyújtható reakcióképes fém, amely levegő reagálásával oxidálódik A Föld 23. leggyakoribb eleme. Veszélyes, mert beépülhet a csontokba és sugárkárosodást okozhat. Előfordulása a természetben: a cölesztin és a stroncianit ásványokban fordul elő. • Stroncium argon alatt A stronciumvegyületek a lángot élénkpiros színűre festik. Fizikai tulajdonságai Ezüstfehér sárgás, jól alakítható könnyűfém. Halmazálllapota: szilárd
Három módosulata van.
Köbös tércentrált rácsban kristályosodik. Nagyreakciókészsége miatt a természetben csak vegyületeiben (cölesztin és stroncianit ásv Olvadáspont 777 °C ányok) fordul elő. Forráspont 1382 °C Kémiai tulajdonságai Levegőn stroncium-oxiddá (SrO) és stroncium-nitriddé (Sr3N2) ég el. Az oxidáció elkerüléséhez petróleum alatt kell tárolni. Halogénekkel már szobahőmérsékleten is reakcióba lép. Fémes fényét levegőn állva elveszti, sárga, majd barnás színű lesz a felülete. Magasabb hőmérsékleten reagál hidrogén-klorid-gázzal, kén- hidrogénnel, nitrogén-dioxiddal és szén-monoxiddal is, és az üveget, még a porcelánt is megtámadja. Heves hidrogénfejlődés közben reagál híg kénsavval. Ammóniában stroncium-amid képződése közben kék színnel oldódik. Két vegyértékű a vegyületeiben. Mire használják? A stroncium leginkább a ragyogó vörös színéről ismert, amelyet sói adnak a tűzijátékokhoz és a fáklyákhoz. Ferritmágnesek előállítására és cink finomítására is használják. A modern „sötétben világító” festékek és műanyagok stroncium-aluminátot tartalmaznak. Előállitása A stronciumot a SrCl2 olvadékának elektrolízisével állítják elő. Köszönöm a figyelmet! gg