Demonstrációs kísérlet

K-124.
Ajánlott évfolyam 9., t Salétromsav reakciója fémekkel
Idıtartam 25 perc S.J.

Kötelezı védıeszközök Balesetvédelmi figyelmeztetések

HNO3 HNO3

Szükséges eszközök Szükséges anyagok

8 db 100 cm3-es fızıpohár
100 cm3 tömény salétromsavoldat

50 cm3-es mérıhenger
60 cm3 2 mol/dm3-es salétromsavoldat

gyújtópálca
vas-, alumínium- és rézlemez (v. reszelék)

desztillált víz

A kísérlet leírása, menete

Tömény salétromsav reakciója fémekkel

A fejlıdı nitrózus gázok miatt fülke alatt kell dolgoznunk. Mérjünk ki három fızıpohárba
egyenként 20 cm3 tömény salétromsavoldatot, majd a fızıpoharak egyikébe helyezzünk egy
vaslemezt, a másikba egy alumíniumlemezt, a harmadikba pedig egy rézlemezt. Változást
csupán utóbbi esetben fogunk tapasztalni: az oldat zöldre színezıdik, miközben vörösbarna
színő, kellemetlen, fojtó szagú nitrogén-dioxid keletkezik.

Cu + 4 HNO3 = Cu(NO3)2 + 2 NO2 + 2 H2O.

A tömény salétromsav a pozitív standardpotenciálú fémek többségével (kivétel pl. arany és

platina) hasonlóképpen reagál. (A reakció bemutatható ezüsttel is, amennyiben rendelkezésre
áll ezüst, pl. ezüsttükörpróbából.)
A vas és az alumínium negatív standardpotenciálja ellenére sem oldódik, mert felületükön
tömör védıoxidréteg alakul ki a tömény salétromsav oxidatív hatása miatt, ami megvédi ıket
a további reakciótól.

Híg salétromsav reakciója fémekkel

Az újabb három fızıpohárba ezúttal egyenként 20 cm3 hígított, 2 mol/dm3 koncentrációjú
salétromsavoldatot mérjünk. Helyezzük a fızıpoharakba újfent a fémlapokat. Ezúttal a réz
nem oldódik, míg a másik két esetben gázfejlıdést tapasztalunk. Helyezzünk parázsló
gyújtópálcát utóbbi két fızıpohár felé – a pukkanásokkal tudjuk igazolni, hogy hidrogéngáz
fejlıdik az alábbi reakció alapján:

2 Al + 6 HNO3 = 2 Al(NO3)3 + 3 H2.

(A keletkezı gáz nem csupán hidrogént tartalmaz, hanem az összetett redoxireakcióban pl.
ammónia és nitrogéngáz is keletkezhet.)

Tömény salétromsav passziváló hatása

Töltsünk két újabb fızıpohárba 20-20 cm3 tömény salétromsavoldatot. Vegyük ki a híg
salétromsavoldatból az alumínium- és vaslemezeket, és tegyük ıket néhány percre a tömény
oldatba. Gázfejlıdést ezúttal sem tapasztalunk. Ezután helyezzük vissza ıket a híg oldatba. A
tömény salétromsav passziváló hatására kialakult védıréteg megvédi a lemezeket attól, hogy
a híg salétromsavban oldódjanak.

Megfigyelési feladatok

Mely fémlemez(ek) reagált(ak) a tömény salétromsavval? Milyen változásokat tapasztaltál

a reakció(k) során, milyen anyagok keletkeztek?

Nem mindegyik fémlemez oldódott tömény salétromsavban. Magyarázd meg a jelenség
okát!

Mely fémlemez(ek) reagált(ak) a híg salétromsavval? Milyen változásokat tapasztaltál a
reakció(k) során, milyen anyagok keletkeztek?

Magyarázd meg a harmadik kísérletben tapasztaltakat!

Forrás Rózsahegyi-Wajand: 575 kísérlet a kémia tanításához, Nemzeti Tankönyvkiadó Rt., 1998; 372-373. oldal.