HONFOGLALÁS

1. Honfoglalás/Biblia és régészet: Hogyan viszonyulnak

egymáshoz?
2. Amarna-kor: Mit tudunk a korabeli Kánaánról (Retenu)?
3. Főbb elméletek a honfoglalásról: Hogyan történt?
Mernaptah-sztélé, kb. 1210
Flinders Petrie, 1896
 Merneptah-sztélé
A fejedelmek leborulva mondják: „Béke!”
Egyetlen egy sem emeli fel fejét a Kilenc Íj [Egyiptom ellenségei] között.
Most, hogy Tehenu [Líbia] elpusztult,
Hattiba béke költözött;
Kánaán végérvényesen kifosztatott:
Askelón legyőzetett;
Gezert elfoglaltuk;
Janoám nincs többé.
Izráel kiirtatott, írmagva sem maradt;
Hurru [Szíria] özvegy lett Egyiptom miatt.
 Mernaptah
hadjáratának útvonala
W.G. Dever:
1. 1210 k. létezett Kánaánban egy „Izráel”
nevű kulturális és val. politikai egység,
amiről Egyiptom tudott
2. Ez az Izráel ekkorra a többi kánaáni nép
közt elég önállósággal rendelkezett,
hogy Egy. fenyegetésnek tekintse
3. Ez az Izráel más kánaáni népektől
eltérően nem volt még állam, hanem
népek laza csoportjából állt: etnikai
csoport volt (determinatívum)
4. Ez az Izráel nem az Egy. ellenőrizte
síkságon élt, hanem a központi (efraimi)
hegyvidéken, a széleken
Jahve saszui, 14-13.sz.
E
Föníciai-kánaáni
előkelő ház
Vaskor I.
Proto-izráeli
oszlopos ház
1. Tell el-Dab’a Str. d/2 villa,
19th cent. BC (Bietak 1996: fig.
8)
2. Tel Masos Str. IIB, 12th-11th
cent. BC (Fritz and Kempinski
1983: pl. 6, house 88)
3. lzbet Sarta Str. II, 11th cent.
BC (Finkelstein 1986: fig. 4,
house 109b)
4. Tell el-Far’ah (N) Str. VIId,
9th-8th cent. BC (Chambon 1984:
fig. 13.3, house 328)
5. Shechem Str. VII, 8th cent. BC
(Wright 1965: fig. 76)
6. Tell en-Nasbeh Str. 3, 7th
cent. BC (McCown 1947: Survey
Map, house 379)
Izbet Carta (Áfek mellett),
1100: óhéber ABC, elég
hibás, balról-jobbra!
Korsófül: „Ahiludé”; teraszos gazdálkodás; edények
A hegyvidéki falvak jellegzetességei (Dever):
- oszlopos házak
- ciszternák
- teraszos földművelés
- egyszerűbb és kevesebb fajta agyagedény
- egyenlőségre épülő közösségek
- disznócsontok hiánya
+ körülmetélkedés (Faust)
1. Beszivárgás
 Nomádok → földművesek
 Német modell, 20.sz. első fele (Albrecht Alt)
 Szociológiai minták cáfolják
 Nomádok nem hagynak nyomot, régészetileg
használhatatlan modell
2. „Nagy honfoglaló háború”
 Józsué könyve
 Albright-iskola, múlt század közepe
 Régészet kevéssé igazolja
 Jerikó:
John Garstang, 30-as évek
Kathleen Kenyon, 50-es évek
 Aj: „a Rom”
 Dever: 31 romból Lákis, Gézer és Jokneám (Merneptah),
Bétel, Áfek, Hácór + Megiddó, Kedes, Taanak (12.sz.)
3. Parasztfelkelés
 Régészeti-szociológiai
módszerek és eredmények
alkalmazása, 70-80-as évek
 N. Gottwald: apiruk felkelése
 G. Mendenhall
 Apiruk
 Régészet részint igazolja
Hácór (Jábin)
Bétel
4. Asszimiláció
 Héberek: őslakók; hol békés asszimiláció, hol fegyveres harc (Bírák)
 Kánaán: 1200 körül súlyos társ.i-politikai válság (Dever)
 Városállamok és társadalom összeomlása – „kánaániak”
 Tengeri népek támadása
 Hegyvidéken új népcsoport („proto-izráeliták”):
 Városi menekültek (gazdasági-pol.i okokból)
 Apiruk, társ. peremén élők (Dávid)
 Társ.i menekültek (egyiptomi elnyomottak?)
 Helyi nomádok, saszúk
 Régészet (házak, csontok) tanúsága
 Régészet jórészt igazolja
 Népességnövekedés; régészeti, történelmi, teol.i kérdések – exodus vagy exodi
 21.sz. eleji izráeli politika
 Újabb felfedezések miatt nézetek gyorsan változnak
 3. Felkelés:
1. Beszivárgás:
Belülről ‒
Kívülről ‒ Békésen Erőszakkal
4 elmélet

2. Háború: 4. Asszimiláció:
Kívülről ‒ Erőszakkal Belülről ‒ Békésen
Berlin-töredék
(Egyiptom-múzeum)
- „Isráel” (töredékes)
- más helyesírás: 18. dinasztia
(1400) vagy II. Ramszesz (1250)
- Askelon, Kánaán(iak), Isráel:
ld. Merneptah-sztélé
 Mai többségi vélemény

 Jelenlegi álláspont nem Izráel hirtelen és radikális megjelenését

hangsúlyozza, hanem a kánaáni környezettel való folyamatosságot
 13.sz. közepén-végén jelenik meg
 Efraim hegyvidékén
 Új etnikai csoport, más identitás
 Chris Wright
… egyszerű történelmi tény, hogy a bronzkorból a vaskorba való átmenet idején Kánaánban új
közösség jelenik meg, amelyet radikálisan más társadalmi, gazdasági és politikai formák
jellemeznek, és amely a vallásos hit igen sajátos formáihoz szervesen kapcsolódik, pl. hogy a
teokrácia király nélkül is működik; hogy a föld birtokolható és megművelhető anélkül, hogy pusztán
kereskedelmi vagyonként kezelnék, amit adnak-vesznek és kizárólagos tulajdonosként kihasználnak;
hogy a családok általános egyenlősége bizonyos eszközökkel a szegénység, eladósodás és
rabszolgaság megakadályozása vagy enyhítése érdekében fenntartható; hogy az emberek spirituális
szüksége nagy fogyasztásigényű, földbirtokos, kultikus elit nélkül is kielégíthető.
… it is a simple historical fact that in the transition from Bronze to Iron Age in Canaan a society
emerged with some radiccaly different forms of social, economic and political life, integrally linked
to a very distinctive form of religious belief. They called themselves Israel and the people of
Yahweh, and they succeeded for several centuries to prove, for example, that a theocracy could
actually work without a human king; that land could be possessed and enjoyed to the full without
being treated merely as a commercial asset, to be bought, sold and exploited through absolute
ownership; that a broad equality of families with built-in mechanisms for the prevention or relief
of poverty, debt and slavery could be maintained; that the people’s spiritual needs could be met
without a highly consumptive, land-owning, cultic élite. (Walking in the Ways of the Lord, 60-61)