A szerelem városa, Párizs

Készítette: Kucsma Boglárka

Általános tudnivalók
Párizs Franciaország fővárosa. Az ország északi részén, a Szajna folyó partján terül el, az
Île-de-France régió szívében. Párizs Európa egyik legnépesebb városa. Becsült népessége
elővárosait nem számítva 2006 januárjában 2 167 944 fő volt.
A két évezreden keresztül fontos szerepet játszó Párizs ma is a világ egyik vezető gazdasági
és kulturális központja, befolyása a politikára, az oktatásra, a szórakoztatóiparra, a sajtóra, a
divatra, a tudományra és a művészetekre a világ négy legjelentősebb városa közé emelte.Az
Economist Intelligence Unit 2011-es rangsora szerint a világ 16. legélhetőbb városa.
Történelme
Mindössze annyi ismeretes, hogy a parisii törzs, a kelta szenonok egy ága uralta a területet,
amikor Julius Caesar seregei elfoglalták az országot. A legelfogadottabb nézet i. e. 250 és i.
e. 200 körülre teszi a város alapítását, de pontos időpont nem ismert.

Kis érdekessége, hogy a legkorábbi emberekre utaló jelek illetve nyomok a város régészeti
leleteiben itt kerültek feltárásra.
Földrajza
Párizs Franciaország északi, középső részén, a Szajna északi kanyarulatánál fekszik. Ezen a
szakaszon két sziget található: az Île Saint-Louis és a nagyobb Cité-sziget. Ez utóbbinál alakult ki a
város legrégebbi része. Párizs folyója a La Manche csatornába torkollik, ami folyásirányban 375 km
távolságot jelent. Párizs a Szajna mindkét partja mentén nagy területet foglal el.
Összességében Párizs sík vidéken terül el, legalacsonyabb tengerszint feletti magassága 35 m.
Párizs rendelkezik néhány jellegzetes, kiemelkedő ponttal, amik közül a legmagasabb a Montmartre,
ami 130 m magasságot jelent.
Az olyan erdős területek nem számítva, mint a Bois de Boulogne és a Bois de Vincennes, Párizs
nagyjából ovális alakú területe 87 km². A város legutóbbi legnagyobb bővülése 1860-ban volt, amikor
a környező területekből hozzácsatoltak, ekkor alakult ki a ma ismert modern formája.
1929 óta a Bois de Boulogne és a Bois de Vincennes parkerdők hivatalosan is Párizshoz tartoznak,
amikkel együtt a területe 105 km²-re nőtt.
Párizs nulla-kilométerétől számítva (ami a városban található Notre-Dame-székesegyház előtt van)
Párizs távolsága Londontól közúton 450 km délkeleti irányban, Calais-tól délre 287 km, Brüsszeltől
délnyugatra 305 km, Marseille-től északra 774 km, Nantes-től északkeleti irányban 385 km és
Rouen-től délkeleti irányban 135 km.
Éghajlata
A város cfb típusú óceáni éghajlattal rendelkezik (Köppen besorolása szerint). A nyár és a tél is
viszonylag enyhe, a tavasz és az ősz pedig csapadékos, de hideghullámok mind a négy évszakban
előfordulhatnak. Nyáron ritkán emelkedik a hőmérséklet 30 fok főlé, de néhány napra elérheti akár
a 40 fokot is. A csapadék télen eső vagy hó formájában hull le.
Népesség
Párizs népessége 2005-ös becslések alapján 2 153 600 fő volt, mindez közel 105,4 km² területen.
Ahogy az a nagy népsűrűségi adatból kitűnik, népesedési változásai nem követik más nyugati
városokét. Egyrészt területe jóval kisebb, mint bármely más európai metropoliszé, mivel csak a
tényleges belváros tartozik a városhoz. A város népsűrűsége igen nagy – az egyéb belvárosokkal
összehasonlítva is – a New York-i Manhattan után a legsűrűbben lakott nyugati típusú belváros.
A nagy népsűrűség a városból elköltözők hullámát kompenzáló nagy számú bevándorlók miatt adódik.
A városban élők 19,4%-a Franciaországon kívül született, 4,2%-a pedig kevesebb mint 10 éve
rezidens az országban.
Közigazgatása
Az 1964-ben elfogadott és 1968-ban hatályba lépett közigazgatási módosítás értelmében a
Seine (75) megyét négy részre (Hauts-de-Seine, Seine-Saint-Denis, Val-de-Marne és Párizs)
bontották, így Párizs önálló megye és városi önkormányzat egyben. Más francia nagyvárossal
ellentétben így a környező külvárosoktól teljesen függetlenül működik.
Azonban ez azt is jelenti, hogy Párizs sokkal inkább függ az államtól, mint más francia város.
Polgármestert is csak 1976 óta választhat, illetve pár közlekedési rendőrön kívül, önálló
rendészeti szerve nincs.
A párizsi lakosok a húsz kerület önkormányzati testületét választják meg, amely kijelöli a
kerületi polgármester személyét. Minden egyes kerületben bizonyos számú képviselőt
választanak a Városi Önkormányzati testületbe is, amely Párizs polgármesterét választja meg,
illetve ellátja a város és a megye irányítását is.
Tömegközlekedés
A városon belüli tömegközlekedés alapvetően metrón történik, amely 16 vonalon jár, és
behálózza a város minden pontját. Továbbá sok autóbusz is gazdagítja a város közlekedését,
amelyek a főbb gócpontokat kötik össze legtöbbször igen kanyargós útvonalon. A város
határában mostanság több villamosvonal épült. Jelenleg Párizsban 10 villamosvonal működik, a
legújabb 2021. április 10-én nyílt meg az utasok előtt. Az agglomerációval öt RER és 8
Transilien vonal köti össze Párizst, amelyek egyben a városban gyorsvasútként is szolgálnak. A
városi tömegközlekedést a világ legnagyobb tömegközlekedési cége, az RATP üzemelteti. A
tömegközlekedés világszínvonalon sem utolsó.
Köszönöm szépen a figyelmet!