Földrajz

Párizs domborzata és vizei

Párizs Franciaország északi, középső részén, a Szajna északi kanyarulatánál fekszik. Ezen a szakaszon két
sziget található: az Île Saint-Louis és a nagyobb Cité-sziget. Ez utóbbinál alakult ki a város legrégebbi
része. Párizs folyója a La Manche csatornába torkollik, ami folyásirányban 375 km távolságot jelent. Párizs
a Szajna mindkét partja mentén nagy területet foglal el.[4]

Összességében Párizs sík vidéken terül el, legalacsonyabb tengerszint feletti magassága 35 m. Párizs
rendelkezik néhány jellegzetes, kiemelkedő ponttal, amik közül a legmagasabb a Montmartre, ami 130 m
magasságot jelent.[5]

Az olyan erdős területek nem számítva, mint a Bois de Boulogne és a Bois de Vincennes, Párizs nagyjából
ovális alakú területe 87 km². Ezt egy mintegy 35 km hosszúságú körgyűrű határolja, a Boulevard
Périphérique.[6] A város legutóbbi legnagyobb bővülése 1860-ban volt, amikor a környező területekből
hozzácsatoltak, ekkor alakult ki a ma ismert modern formája.

1929 óta a Bois de Boulogne és a Bois de Vincennes parkerdők hivatalosan is Párizshoz tartoznak,
amikkel együtt a területe 105 km²-re nőtt.[7]

Párizs nulla-kilométerétől számítva (ami a városban található Notre-Dame-székesegyház előtt van) Párizs
távolsága Londontól közúton 450 km délkeleti irányban, Calais-tól délre 287 km, Brüsszeltől délnyugatra
305 km, Marseille-től északra 774 km, Nantes-től északkeleti irányban 385 km és Rouen-től délkeleti
irányban 135 km.[8]

Éghajlat

A város cfb típusú óceáni éghajlattal rendelkezik (Köppen besorolása szerint). A nyár és a tél is viszonylag
enyhe, a tavasz és az ősz pedig csapadékos, de hideghullámok mind a négy évszakban előfordulhatnak.
Nyáron ritkán emelkedik a hőmérséklet 30 fok főlé, de néhány napra elérheti akár a 40 fokot is. A
csapadék télen eső vagy hó formájában hull le.

Párizs éghajlati jellemz