Magyar nyelv és irodalom

ÉRETTSÉGI GYAKORLÓFELADAT
MEGOLDÁSA

Készítette: Sikó Olga-Anna

Marosvásárhely, 2020
 I. tétel – lehetséges megközelítés

A vers és a kérdések/feladatok olvasása két 4. lépés

lépésben Tárgyalás

1. lépés A kifejtés menete

Elsődleges olvasmányélmények (követem-e a
(hatás, téma, képsor, kifejezésmód kérdések/feladatok
művészisége) sorrendjét?)

2. lépés Kohézió: össze

Kérdések/feladatok tudom-e kötni az
kulcsszavasítása, egyes
értelmezési szempontok szempontokat?
 I. tétel – 30 pont
Kosztolányi Dezső: Ének a fiatalokról (1934) Versértelmezés összefüggő szövegben
Ámulnak ők és fölnevetnek, a. Milyen lírai műfajok jellemzőit
előre néznek, hátra néznek,
és visszafordulnak tünődve, ismeri fel a költeményben?
mert még nem értik az egészet. 5 pont
Mostan lepődnek meg először,
magasba vont, sóvár szemölddel,
föl-föltekintenek az égre, b. Mi jellemző a vers
ahol a hold tányérja zöldel beszédhelyzetére?
és a nap vöröslik a zeniten 5 pont
és csillagok szelíden ülnek,
szemükben eleven görögtűz,
hétköznapon is örök ünnep. c. Hogyan mutatja be a fiatalokat a
Úgy járnak itt e gyatra földön, lírai én? Fejtse ki válaszát a vers
melyen csupán por és kopás van,
úgy járnak itt e vén világon, értékvilágára, hangulatára, képi
mint egy frissen-festett lakásban. megoldásaira is figyelve!
Nézd, hogy figyelnek, hogy rajongnak, 5 pont
mikor eszed már unva fontol,
csodát remélnek egy levéltől,
egy hírtől és egy telefontól.
d. Értelmezze a költemény utolsó
Mondd ezt velem: tudatlan árvák, négy sorának ellentéteit!
mondd: lelkük új és tiszta-hős még, 5 pont
mondd ezt velem: szegény bolondok,
glória nékik és dicsőség.
 1. lépés: A Kosztolányi-vers olvasása, elsődleges olvasásélmények
(hatás, téma, képsor, kifejezésmód művészisége)
Kosztolányi Dezső: Ének a fiatalokról
Ámulnak ők és fölnevetnek,
előre néznek, hátra néznek,
és visszafordulnak tünődve,
mert még nem értik az egészet.
Mostan lepődnek meg először,
magasba vont, sóvár szemölddel, fiatalok
föl-föltekintenek az égre,
ahol a hold tányérja zöldel megragad a
és a nap vöröslik a zeniten , megérint
elsődlege felnőtt
és csillagok szelíden ülnek,
a téma nézőpo
s
szemükben eleven görögtűz,
olvasmán ntjából
hétköznapon is örök ünnep.
Úgy járnak itt e gyatra földön, y-
melyen csupán por és kopás van, élmények
úgy járnak itt e vén világon,
mint egy frissen-festett lakásban.
Nézd, hogy figyelnek, hogy rajongnak,
mikor eszed már unva fontol, ellentétek, erős
csodát remélnek egy levéltől, színek, profán
és szent
egy hírtől és egy telefontól. elemek, képek
Mondd ezt velem: tudatlan árvák,
mondd: lelkük új és tiszta-hős még,
mondd ezt velem: szegény bolondok,
glória nékik és dicsőség. (1934)
2. lépés 3. lépés 4. lépés
Kérdések/feladatok Bevezetés
kulcsszavasítása, ... Tárgyalás
értelmezési szempontok Befejezés (egyelőre csak piszkozatlapon)

A klasszikus modernség nyugatos alkotói közül napjainkban

leginkább Kosztolányi Dezső, a költő, próza- és esszéíró
reneszánszát látjuk. Ének a fiatalokról című verse keletkezési
idejét tekintve (1934) a nagy Számadás-kötet egyik darabja lehet.

a. felismert lírai műfajok •követem a

jellemzőinek azonosítása megadott
kérdések
b. a vers beszédhelyzete
sorrendjét
c. a fiatalok bemutatása:
• értékvilág •össze tudom
• hangulat kötni az
• képi megoldások egyes
szempon-
d. az utolsó négy sor tokat
ellentéteinek értelmezése
Az Ének a fiatalokról, miként a fentiek mutatják, valóban jó vers.
Kortalan, ma is élettel telített, rólunk szól. Újból és újból
újraolvasható, mint a Kosztolányi-életmű sok más darabja.
 Ének – zavarba ejtő, mert ma nem használjuk lírai
műfajfogalomként (esetleg: virágének vagy verstípusként:
a. A költeményben A felismerhető
címkatonaének)
értel-mezé-selírai műfajok jellemzői
az ének jelentései:
Ének a fiatalokról - dicsőítő vers, ének a Bibliában;
Kosztolányinál (és Ady, Babits)
- a dalnál nagyobb terjedelmű, címeiben
komolyabb tartalmat,
gyakori: Ének a semmiről,
érzelmeket Ének
kifejező a szívemhez,
mű;
Ének a tavasz
- énekelhető, elé,
esetleg Ének Virág
hangszeres Benedekről,
kísérettel előadható
Énekek éneke, Esti
szöveg; Kornél éneke
- tudatos költők, nem lehet véletlen, hogy nem a
dal szót használják:
- régi (pl. Balassi, Zrínyi) címadási
gyakorlathoz kapcsolódás szándéka
- műfaji összetettséget sejtetnek

a fiatalokról
témajelölő; jellemzésre számítunk, a leíró
költemény jegyei is benne lehetnek
 a. A költeményben felismerhető lírai műfajok jellemzői
modern „ének”, műfajötvözet

a leíró költemény a dal az óda jegyei a himnusz jegyei

jegyei jegyei
nagyobb terjedelmű, nem strófikus tagolású,
a fiatalok szemléletéről dicsőítő hangnemben
a fiatalok szól pozitív stílusértékű szavakkal (ámulnak,
bemutatása: zeneiség (rímes idő- fölnevetnek, örök ünnep, rajongnak, remélnek,
világszemlé- mértékes verselés, *9 új, tiszta-hős), de összetett érzelmek: a felnőtt
letük, maga- szótagos jambikus sorok, kiábrándult józansága, (ön)iróniája is benne
tartásuk, félrímek – xaxa, van (gyatra föld, por, kopás, eszed unva fontol,
de a néző- gondolatpárhuzam, szegény bolondok)
pont révén a felsorolás, ismétlés), de
felnőttet is nem könnyed, hangulata
az (idő- és) érték- a záró mondatban a szentség szavai: glória,
jellemzi
szembesítés miatt nem dicsőség (a glória dicsfény, de a mise
egységes és pillanatnyi szövegrésze is, a glóriát éneklik)
 b. A vers beszédhelyzete
1–16. sor: személytelen,
egyes szám 3. személyben,
külső nézőpontból ír a fiatalokról
a versbeszéd
17–24. sor: beszédmódváltás
a személyesség nyelvi jelei:
• egyes szám 2 személyű igealakok
(nézd, mondd – 3-szor),
• birtokos személyragos főnév (eszed)
• egyes szám 1. személyű ragozott
névmás (az ismétlődő velem)
monologikus beszédhelyzet,
a tapasztalt, kiábrándult felnőtt
szemlélődő-értékelő magatartása
• a dialogizálóvá váló versbeszéd vissza-
menőleg is minősíti a beszédhelyzetet (a
valakihez szólás pozíciója), de nem
alakítja valódi párbeszéddé
• az egyes szám 2. személyű megszólított
nem nevesített, lehet az olvasó, de maga a
beszélő is – önmegszólító beszédhelyzet
• a figyelmet a fiatalok pozitív
világszemléletére, a világban való létük,
mozgásuk otthonosságára irányítja
 c. A fiatalok bemutatása
A vers képi megoldásai – a beszélő előtt pergő képzeleti képek

1–4. sor: 5–12. sor: 13–20. sor:

mozgalmas kép szemöld a szem motívum- a fiatalok rajongása

a fiatalokról metonímia, hoz kapcsolt mozgalmassága (frissen-festett
(6 ige + igenév) föl-föltekintés görögtűz és (úgy járnak) lakás hasonlat),
összességében archetípusa ünnep metafora reményteli
metaforikus attitűdje

látomásos természeti képet kereteznek

a lenti, földi világ háttérképében,
amelyet csak a felnőtt érzékel
napszakok
körforgása erős színhatású igei metaforákkal
vagy rendkívüli (hold zöldel, nap vöröslik), meg- negatív jelzőkkel
csillagászati személyesítéssel (csillagok (gyatra, vén),
jelenség? szelíden ülnek) metaforákkal (por, kopás)
 c. A fiatalok bemutatása
a vers értékvilága hangulata

kettős mindkét síkon, csak az értékviszonyok mások összetett

a fiatalok értékei a felnőtt értékei

A fiatalság pozitív
öntudatlan ámulás, jókedv, lendület, gyatrának látja a világot, nem értékeihez örömteli,
magasba vágyakozás, képes a szépre figyelni, boldog hangulat
gyönyörködés,szenvedélyesség, tekintete lefele irányul: port, társul,
ünnepélmény, rajongás, remény kopást lát, kiábrándult, unott ez a felnőtt
kiábrándultságában
nosztalgiával
de: nem értésük de: tudatos, szemlélt,
vágyott létállapot
a valóságérzék szemlélődik és
hiánya fontol
 d. A költemény utolsó négy sorának ellentétei

„Mondd ezt velem: tudatlan árvák,

mondd: lelkük új és tiszta-hős még, a fiatalokhoz kapcsolódó
mondd ezt velem: szegény bolondok,
glória nékik és dicsőség.”
negatív stílusértékű pozitív metaforikus
jelzők, metaforák értékítéletek

tudatlan árvák szegény bolondok lelkük új és tiszta-hős

glória nékik és dicsőség
(ön)irónia
verszárlat elismerés, a fiatalság örök értékei
mellett való állásfoglalás
II. tétel – lehetséges megközelítés

a szöveg elolvasása

a szöveg megértése:
miről szól?
 II. tétel – 30 pont
Kontra Ferenc: Csáth éve. www. olvasat.hu 4 kérdés/feladat
Új év, új irodalmi évfordulók. Egyikre már régóta készülök: Csáth Géza halálának centenáriuma a. Emeljen ki a szövegből öt
talán emblematikusabbnak számít, mint születésének bármely korábbi évfordulója. információt arról, hogyan
Középiskolás voltam, amikor egyik tanárom a ködlovagokról beszélt. Jól hangzott, de csakhamar
ismerte meg Kontra Ferenc
kiderült, hogy egyikünk sem olvasott tőlük semmit. Néhányan, akik már akkoriban írtunk és
publikáltunk, mint valami titkos társaság, igazi nyomozásba kezdtünk, hogy megtudjuk, kik voltak, és Csáth Gézát! 5 pont
hol lehetne elolvasni a műveiket. A Nyugat folyóiratra volt a legkönnyebb rátalálni, megkerestük b. Mutassa be Csáth Gézát
néhány szövegüket.
Beszéltünk róluk, hatással voltak ránk, és már akkor felfedeztük a tudatalattit, amitől olyan
a szöveg alapján! 5 pont
hátborzongatóak voltak. Nem tiltotta őket senki, mégis elfelejtett íróknak számítottak.[...]
A nyolcvanas évektől divat lett Csáth Gézát idézni, tudományos munkák sokasága jelent meg
c. Melyik stílusréteg
róla. Mindenki hozzáférhetett, mostanra pedig lassan a teljes életművét kiadták. Disszonáns és
feltűnő, hogy szinte mindenki olyan felütéssel kezdte, mintha vele kezdődött volna a Csáth-kutatás. sajátosságai érvényesülnek
[...] a szövegben? Támassza alá
Szerencsésnek tartom magam, mert nekem még Dér Zoltán mutatta meg az eredeti helyszíneket, három példával válaszát!
melyek segítettek megérteni, mitől kaptak a szövegei ennyire markáns légkört. Csáth ugyanis mindent 5 pont
pohasonlatokntosan, racionálisan leírt: a helyszíneket is, a gondolatait is, leveleiben, naplóiban és
apró papírdarabkákon. Kis dobozkákba rakta őket. Megszállott önelemző volt. Miközben ezeket d. Készítsen (név nélkül)
olvasgattam, az jutott az eszembe, hogy talán éppen azt akarta, hogy mindez fennmaradjon. És talán leírást 10–15 mondatban egy
nyersanyagul szolgáljon majdani életrajzi regényéhez; erre a munkára unokatestvérét, Kosztolányi olyan személyről, aki segített
Dezsőt kérte, aki bele is kezdett, de nem folytatta. [...] megérteni önnek valamit!
centenárium = századik évforduló; emblematikus = jelképes;
disszonáns = zavaró; markáns = jellegzetes 10 pont
 a., b. feladat – lehetséges válaszok
a. Öt információ a szövegből arról, hogyan
ismerte meg Kontra Ferenc Csáth Gézát:
― Középiskolás korában tanára a ködlovagokról
(elfeledett írók) beszélt.
― Nem ismerték őket, nyomozni, kutatni kezdtek.
― A Nyugat folyóiratban találtak rá Csáth Géza
írásaira.
― Élményeiket megbeszélték.
― Dér Zoltán megmutatta az eredeti helyszíneket,
melyek segítettek megérteni, mitől kaptak a
szövegei ennyire markáns légkört.
a. Információk azonosítása a szövegben, a szöveg megértésére
utaló, öt érvényes válasz megfogalmazása: 5 pont
b. Csáth Géza bemutatása a szöveg alapján:
― Híres író, de sokáig hallgatás övezte, a nyolcvanas
évektől lett divatos idézni, kutatni.
― A tudatalattival foglalkozott, szövegei jellegzetes
légkörűek.
― Mindent pontosan leírt: helyszíneket, gondolatait,
leveleiben, naplóiban és apró papírdarabkákon.
― Megszállott önelemző volt.
― Unokatestvére, Kosztolányi Dezső életrajzi regényt
kezdett róla, de nem fejezte be.
b. Információk azonosítása a szövegben: Csáth bemutatása
5 pont
 c. kérdés (melyik stílusréteg, indoklás) – lehetséges válasz
c. A szövegben a publicisztikai stílusréteg sajátosságai érvényesülnek, mert:
−témája közérdekű (megemlékezés egy íróról), a cikk megjelenésekor időszerű (Csáth Géza halálának 100. évfordulója)
−a cím figyelemfelkeltő és a téma időszerűségére utal: Csáth Géza éve
−adatok, tények szerepelnek azzal kapcsolatosan, hogyan fedezhető fel véletlenszerűen egy nagy író, mikor kerül a
közérdeklődés középpontjába
−a szöveg nyelvezete egyszerű, közérthető
−a szerző a hatáskeltés és a szemléletesség
érdekében poétikai eszközökkel él:
−hasonlat, jelzőhasználat, túlzás, felsorolás
(írtunk és publikáltunk, mint valami titkos társaság;
hátborzongatóak voltak; Disszonáns és feltűnő;
markáns légkört; a helyszíneket is, a gondolatait is,
eveleiben, naplóiban és apró papírdarabkákon;
megszállott önelemző)
−az eredeti publikációban illusztrációt is találunk
Csáth jegyzeteitből

c. A publicisztikai stílusréteg sajátosságainak felismerése (2 pont), indoklás (3 pont)

 d. feladat: szövegalkotás leíró szövegtípusban, 10-15 mondatban – lehetséges megoldás
bevezetés –
Csak egy barátnőm van, mert makacs és szorongó kislány vagyok, szüleim szerint általános kép a
nehezen elviselhető. Anna a szomszédunkban lakik, öt évvel nagyobb, mint én. személyről
Közepes termetű, vörösesbarna hajú, tengerzöld szemű lány. Csodálom, mennyire
tárgyalás:
szép, és milyen sokat tesz-vesz a kistestvérei körül. Rám is szakít időt, ha csak tehetem,
•külső portré
náluk vagyok. Pedig félek a gyerekektől, a pókoktól, a sötétségtől...
Anna mindig mosolyog, de nem nevet és nem oktat ki. Türelmes, kedves és okos.
Nagyon szeret olvasni, magyarázni. Körbeüljük, úgy hallgatjuk, milyen titokzatos a világ,
•belső jellemzők
hogy benne mindennek oka és célja van. Képes kézbe venni a pókot, mert az csodálatos
szövőmester, minket nem bánt, mondja, de hálójába fogja a bosszantó szúnyogokat. Késő
esti sötétségben a tárgyakat, növényeket tapogattatja velünk, hogy érezzük, minden olyan,
mint nappal; de ha mindig világosság lenne, nem tudnánk jókat aludni.
Ma már tudom, ő az, akinek szinte észrevétlenül sikerült megértetnie velem, hogy
nincs miért oktalanul félni, és hogy csak felszólító mondatokkal nem lehet az embert jobb befejezés –
belátásra bírni. Nem véletlenül lett Anna tanító néni. összegző kép

A tartalmi követelmények betartása (egy olyan személyről írni, aki segített nekem megérteni valamit): 5 pont
A leíró szöveg követelményeihez (szerkezeti egységek, leíró jelleg) való igazodás: 5 pont
Logikus gondolatvezetés, szövegkohézió, nyelvi igényesség, helyesírás: 5 pont
 III. tétel – lehetséges megközelítés

4. lépés
Tárgyalás

1. lépés Kifejtés menete

Az értekezés címének értelmezése, (követem-e a
értelmezési
összekapcsolása az értelmezési szempontok
szempontokkal sorrendjét?)

2. lépés Kohézió: össze

A javasolt vagy más irodalmi alkotás tudom-e kötni az
kiválasztása egyes
szempontokat?
 III. tétel – 30 pont
Feladat: értekezés írása Értelmezési szempontok
Írjon értekezést körülbelül két oldal terjedelemben Az a. a választott epikus mű műfaji sajátosságai
anyagi és erkölcsi értékek viszonya epikus művekben 5 pont
címmel egy ön által választott magyar szépirodalmi mű
b. anyagi és erkölcsi értékek
(pl. Margit-legenda, Arany János: Szondi két apródja,
5 pont
Jókai Mór: Az arany ember vagy más olvasott mű)
alapján! c. a jellemábrázolás eljárásai
Értekezését egyetlen irodalmi alkotás alapján írja 5 pont
meg, figyelembe véve az alábbi feladatsorban javasolt
értelmezési szempontokat, de kiegészítheti ezeket más d. a mű stílusirányzatának jellemzői
szempontokkal is! 5 pont

Az értekezés megfogalmazási módja külön elbírálásban részesül,
melynek szempontjai a logikus gondolatmenet, szövegkohézió,
helyes fogalom- és nyelvhasználat, helyesírás, valamint az
értekezés tartalmi és formai jegyeinek betartása. 10 pont
Megjegyzés: A szövegalkotásban nem kell figyelembe venni a
szempontok sorrendjét. A terjedelem nem befolyásolja a pontozást
Az egyes szempontok kifejtésének értékelése:
érvényes, műismereten alapuló, kifejtett válasz 5 pont
érvényes, de csak részben kifejtett válasz 4 pont,
részben érvényes, kifejtett válasz 3 pont,
részben érvényes, részben kifejtett válasz 2 pont,
kísérlet a válaszadásra 1 pont.
1-2. lépés: Az értekezés címe, 3. lépés: 4. lépés:
értelmezési szempontok, Bevezetés Tárgyalás
a választott mű Befejezés (egyelőre csak piszkozatlapon)
Az anyagi és erkölcsi értékek Az emberi szükségletek kielégítésére szolgáló *anyagi értékek ideális esetben
viszonya epikus művekben harmonikus viszonyban állnak mindenféle (vitális, erkölcsi, szellemi, érzelmi,
esztétikai, társadalmi) értékkel. Válságos helyzetekben viszont ellentétes/
Kós Károly: Varju nemzetség
hierarchikus viszonyok válnak dominánssá az egyik vagy másik érték rovására. E
című regénye alapján bonyolult rendszer bonyolult folyamatainak tematizálására kiváltképpen alkalmas
a regény műfaja.
a. a választott epikus mű műfaji •követem a
sajátosságai megadott
szempontok
b. anyagi és erkölcsi értékek sorrendjét
•össze tudom
c. a jellemábrázolás eljárásai kötni
d. a mű stílusirányzatának jellemzői

*A jó választás titka: mind a négy Kós Károly történelmi regénye tehát a maga összetettségében láttatja az
szempont szerint tudjam kibontani a anyagi és erkölcsi értékek viszonyát. Minden tragikus esemény ellenére biztató
témát. kicsengésű: az élet sok szenvedését, megbomlott értékviszonyát végül is az
egyetemes megbékélés, kiegyenlítődés követi.
 a. a választott epikus mű – Kós Károly: Varju nemzetség (1925) –
műfaji sajátosságai
regény történelmi regény krónika (a szerző megnevezése)
• nagyobb terjedelmű kötetlen epikai alkotás, három szerkezeti egység négy könyvben
• hosszú időtartamot (kb. 30 év) felölelő, több helyszínen játszódó történetet beszél el
• bonyolult cselekmény, érdekes, metonimikus történetszövés (valóságillúzió, időrend, ok-okozatiság)
• metaforikus motívumok/összefüggések, jelképesség, példázatosság
• narrációs eljárások: jelenetezés (filmszerű technika), időbeli megszakítások, térváltások, sűrítés/részletezés
• fő- és mellékszereplők sokasága; a szereplők jelleme, érzés- és gondolatvilága, tetteik motivációja
• az elbeszélő:
o nézőpontja, perspektívája,
•az elbeszélő állandó jelenléte
viszonyulása, jelenléte •közvetlen, hitelesítő megnyilatkozások
o nyelvhasználata •mindent tud, mindent fölülről és belülről lát
krónikás jellegű
o jellemzési módja •valós történelmi eseményekre építkezik
o utalásrendszere •válogat, kiemel, elhagy (látásmódjának megfelelő
o „anyagkezelése” fontossági rend)
•az idő és a cselekménymozzanatok szabad
kezelése
 a. műfaji sajátosságok – regénytípus
A Varju nemzetség történelmi
regény
a történelmi hitelesség,
korhű ábrázolás érdekében
múltbeli történelmi a múlt tanulságaival történelmi forrásokat (históriák,
időszak, az Erdélyi példázatos szándékkal dokumentumok, történetírók
Fejedelemség története kívánja megválaszolni munkái) tanulmányoz és épít be
válságos korszakának saját kora, az első
(1629–1660) világháború teremtette
feldolgozása történelmi szituáció
kérdéseit:
a megtörtént és fiktív események, a
valóságos történelmi alakok és
hatalomváltás, kitalált figurák az adott történelmi kor
egzisztenciális bizonytalanság, atmoszférájához, világ- és
az érvényesülés nehézségei, emberképéhez igazodnak
a morális értékek háttérbe szorulása,
menekülésre vagy a nemzeti értékek
sajátossága: középpontjában a kisemberek sorsa
feladására ösztönző idő
 b. anyagi és erkölcsi értékek
Bethlen Gábor politikája
(1613–1629) I. Rákóczi György politikája (1630–1648)

kompromisszumok, a hatalom erkölcse (=erkölcstelensége)

harácsoló,
de egyensúly: erőszakos
külső biztonság,
belső béke, rá akarja tenni kezét
függetlenség a Zólyomi-kincsre,
amelyet Bethlen István
A Bethlen-utódok veje Gyalu várában
visszahúzódók halmozott föl, de a Varjuk
„elrekkentik” előle
a „bethleniánusok”: a „pojánai csata”:
Varjú János, Gáspár •Gáspárt lelövi Maksai
a nagy fejedelem hívei, •Rákóczi György nem
a bethleni eszme őrzői találja meg a kincset,
felégetteti a Pojánát
hűségesküre (álerkölcsre) kényszerít,
öncélú tervei szerint zsugori vagy adakozó
„De aki azon a napon (hűségeskü után) kijött, mindnek
ragyogott az orcája. Mondják, hogy soha, se azelőtt, se
azóta a zsugori Rákóczi György olyan adakozó nem volt,
mint éppen akkor az egyszer. Furcsa, de így van. Nehéz
az ilyet megérteni. Hogy éppen amikor megtudta, hogy
amit már a magáénak tudott, a Zólyomi Dávid híres
harácsát, úgymondva a zsebéből rekkentették ki, éppen
akkor dobálja fűnek-fának, okkal, ok nélkül a hivatalt,
birtokot, *regálét, vámot, szabadságot, pénzt...”
 b. anyagi és erkölcsi értékek
Bethlen Gábor politikája
(1613–1629) II. Rákóczi György politikája (1648–1660)

a hatalom erkölcse
kompromisszumok, (=erkölcstelensége)
de egyensúly
külső biztonság, felelőtlen politikus, személyes becsvágya, saját dicsősége vezérli,
belső béke, nem Erdély boldogulása, népét magára hagyja, nem hajlandó anyagi javait áldozni
függetlenség
1657 – a kudarcos lengyelországi hadjárat után

„...Tőle várták a választ, a vigasztalást és a tanácsot. Rákóczi (...)

a megmaradt a szamosújvári megszólalt:
sereget országgyűlésen – Szerencsétlenség történt, mit gaz árulás okozott. Senki ezért
foglyul ejti a a fogságba hurcoltak nem bűnös. (...) Ami történt, történt, ami volt, elmúlt. Azon nem
tatár kán, hozzátartozói a segíthetek sem én, sem senki más. (...)
Krímiába fejedelemhez – Kincsesházam üres, a sok háború az utolsó pénzemet elvitte,
hurcoltatja, fordulnak, aki még vagyon, az is Lengyelbe kerül sarc fejében. (...) Én nem-
hatalmas a rendek is hogy nem tudom kiváltani a rabokat, de még segítséget sem tudok
váltságdíjat megerősítik adni az országnak a kiváltáshoz. Semmim sincsen.(...)
követel kérésüket A darabontok a dárdákkal az emberek közé rontanak. (...)
 b. anyagi és erkölcsi értékek
A kisemberek (kisnemes, paraszt, katona, havasi ember) értékvilága
békeidőben válsághelyzetben, amikor körülöttük
megbomlik az egyensúly
• egyensúly a tárgyakban, tárgyi
formában és a természeti környezetben
meglévő, a szükségletek kielégítésére • erkölcstelen hatalmi gyakorlat (hűségeskü, belső harcok)
szolgáló anyagi értékek, a vitális és • külső ellenség (tatár-kozák támadás*) miatt
erkölcsi-szellemi-lelki-esztétikai-
társadalmi értékek között. az értékviszonyok többféle variációja
• szeretik a jót és a szépet, asszonyban
és birtokban, borivásban és lovaglásban.
Hűségesek. Szeretni akarnak, családot
alapítani, dolgozni és anyagiakban
gazdagodni. az erkölcsi értékek az anyagi értékek hűség és hűtlenség
• keményen küzdenek, „tusakodnak”
mindenek fölött elsőbbsége közt ingadozók
földdel, emberrel, természettel.
 b. anyagi és erkölcsi értékek
A kisemberek (kisnemes, paraszt, katona, havasi ember) értékvilága válsághelyzetben

az értékviszonyok többféle variációja

az erkölcsi értékek elsőbbsége az anyagi értékekkel járó hűség és hűtlenség közt ingadozók
minden körülményben érvényesülés elsőbbsége
Basa Tamás Basa Anna
Varju János, Ilia „...érkeznek az urak, hogy
Vitéz Ilona Rákóczi kezébe személyesen
Gáspár, Jankó • szíve-lelke szerint • rokonszenves, de a
adják a hűségesküt. Mint ahogy hű a Bethlenekhez, szerelem terén nem
nemrégen tették öreg Bethlen • nehezére esik, de állja ki a hűség
• lelkiismeretileg kiegyensúlyozott és István úréba (...) Az a kutya *nota.” hűségesküt tesz, próbáját
szabad emberek • Maksai László a hűséget feladja • hogy lányának, •nem ismeri fel
• hűségesek a bethleni eszméhez a rangért, katona, parancs szerint él unokáinak az életét idejében az értékeket
• állást foglalnak, kemények, erősek, •magabiztos és öntelt, felületes és a megélhetését •ingadozása miatt
kitartóak, okosak, meg nem alkuvók • de boldogtalan magánélete és biztosítsa boldogtalan lesz
• becsületük és önértékük tudatában lelkiismerete megtörik (veje Bethlen-párti, •sok szenvedéséért
ragaszkodnak érzelmi és anyagi • anyagi segítséggel (kifizeti a itt hagyott mindent, lánya remélhető
értékeikhez, építnek és újraépítnek váltságdíjat Varju Gyurkáért) és kifutott) boldogsága kárpótolja
• harcolnak, ha kell, életüket áldozzák életáldozatával jóváteszi bűnét
a Varju családnév fikciós jellegű túlzás, ellentétezés, tömör, rövid mondatok, régies-népies,
Basa, Gyerőffy: korabeli kisnemesi metaforikusság, enyhén archaizáló
családnevek
névadás, példázatosság beszédmód
beszéltetés korhangulat
cím

•külső portré: c.
néhány erőteljes
elbeszélői
A jellemábrázolás más szereplők
vonás, jellemző
jellemzés eljárásai általi jellemzés
cselekedetek,
tevékenységek
leírása: építő és munkatevékenységek, a tárgyi és •Kalotaszeg és környéke
iskolába járás, szokások a narrátor „Bolond Varjuknak” mondja
•részletes lélekrajz: Basa Annáról viszonyulása természeti
a Pojánán élőket, mert
hőseihez környezet másképp élnek, mint a
többiek, mert „az emberek
nem tűrik maguk között, aki
változó: együttérez és a Varjukkal •térbeli kiemelés: fent-lent ellentéte
egy fejjel nagyobb náluk.”
azonosul, •hegy, havas, Pojána: erkölcsii értékek:
•különcöknek látják
de távolságtartó/ironikus azokkal, elkülönülés, tisztánlátás, hűség, másság
akik nem értik magatartásukat •völgybeli falvak, városok: értékek
összezavartsága
 „…Szép napsugaras idő, a két asszony
„– Sokat mer az a Jankó. (...) És nem
üldögél a gyepen, a nagy fenyő alatt. […] a
„És mondja az egyik hosszú, sovány, iszik, se ő, se a fia.
réten két ember jön felfelé. Egy fiú meg egy
madárorcájú, lógó bajusszal és apró leány. Egymás mellett, lassan. […] Aztán
– Sok pénzük lehet.
kék szemmel; keze a tarisznyán.(…) A – No, nem látszik rajtuk.
jönnek tovább. Egymás mellett”
másik – kicsi, kövéres ember, barna és – De építenek a Pojánán (...).
kerek arcú; fehér a bajusza, fehér az – Megint? Mi a fenét? (...)
c. – Toldják a házat, a pajtákat, nagyobb
üstöke – bólint:”
„Monostoron oskola van. Addig-addig a jellemábrázolás udvart fognak bé. Aztán színeket,
eljárásai – csűrt.
tusakodtak az emberek, amíg csak – Tán templomot, oskolát, malmot és
megcsinálták közös akarással.” szövegpéldák kocsmát is – csúfolódott az almási Bíró
Máté –, jó lesz az mind ott fenn a
farkasoknak.
„Csudálatos dolog, de igaz, hogy az emberek a völgyeket szeretik és nem a hegyeket. Az emberek kacagtak. És valaki még
Talán mert félnek tőlük; lehet. Hogy itt fenn erdőt látnak, meg követ, meg felleget, aki tódította:
az ormok körül tekereg. – Nem a! De bizonyosan várat raknak
Hogy itt fenn erősebben zeng a zivatar. Pedig itt korábban kél a nap és későbben oda. Legyen nekik is, mint a
mágnásoknak.
nyugszik, és – közelebb az Isten. De talán éppen ezért nem szeretik a hegyeket.
– Kacaghattok. Lefőznek azok
Egyenesen vannak fenn a házak, messze-távol egymástól az udvarok, és nagy a mindünket. Meglássátok.
magánosság itt. Akik itt fenn élünk, emberrel ritkábban beszélünk. De sok mindent – De már erre igyunk.
látunk mi. A völgyi ember minket nem láthat, de mi belelátunk a faluba, az udvarokba, Kacagtak nagyot és ittak nagyot a
a földekre és a kertekbe, belelátunk a völgyi ember életébe. Mindent látunk és sokat kurtanemesek a „Csillag”-ban a bolond
tudunk. De ők nem is láthatnak minket. Varjuk új bolondságán…
 d. a mű stílusirányzatának jellemzői: romantikus elemekkel színezett realizmus
romantikus
jegyek
mitizáló sejtelmesség, antropomorfizált túlzás, eszményítés, ellentétezés,
titokzatosság természet, kiélezett
jelképes motívumokkal konfliktusok, végletesség, kalandosság
•a Varjuk és a természet harmonikus egysége •Varju János alakja:
kincs motívum: • egyetemes értékeket képvisel mintaszerűen:
•az aranycsináló •a hegy/hegyek:
• otthon- és menedékjelkép: formálja az • ilyen emberek képesek megőrizni
Varju Miklós a Pojánát, a szülőföldet
hagyatéka emberek jellemét, alakítja sorsukat,
•politikai konfliktus: bethleniánusok – Rákócziak
•titkát csak Ilia ismeri jelzi a veszélyt
• különállás- és hűségjelkép •magánéleti konfliktus: Varjuk – Maksai
•az „elrekkentett •belső konfliktus: Basa Tamás, Basa Anna
• mitikus ítélőbíró: ítél és igazságot szolgáltat
„Zólyomi-kincs” •végletes élethelyzetek:
•sosem kerül elő •út, ösvény:
• életút • Maksai lelövi Gáspárt – meghal a lánya
•a „kincs”-jelentés • Gáspár halála – fia születése
• bekapcsolódás a társadalom életébe
rávetül a Pojánára, • Maksai pénze váltja ki Varju Gyurkát
• a menekülés lehetősége
a szülőföldre • az összefogás megmenti Kalotaszeget
• az egymáshoz közeledés,
a felejtés és a megbocsátás lehetősége a tatárdúlástól
•varjú: Gáspár megszelídített madarát Kisanna •A Zólyomi-harács kalandos-titokzatos
magának kéri, aztán elrepíti kimenekítése Gyalu várából Rákóczi elől
 romantikus jegyek –
szövegpéldák
mitizáló sejtelmesség, antropomorfizált túlzás, eszményítés, ellentétezés,
titokzatosság természet, végletes élethelyzetek
jelképes motívumokkal

•„A hír szállott, szállott. És nőttön-nőtt, csudálatosabb

„A mesebeli kincs, aki •„A hegy félelmetes, a hegy titokzatos. A és csudálatosabb lett. És találgatták, hová lett Varju
egykor kiszökött a hegyekről nem jó megfeledkezni. És haragszik János, hol járhat, mit csinálhat. Mert hogy egyszer
várból, hogy híre- a hegy azokra, akik hozzája hűtlenek, akik őt csak visszajön, az bizonyos igaz.”
nyoma nem maradt elhagyják. A hegy keményen kegyetlen, a •„Azon az éjszakán az Ilia hurubájában fiat szült
[…] Aztán csak elbújt. hegy kíméletlenül bosszúálló. De én tudom, Vitéz Ilona. A fülébe lövések dörrenése nyilallt és az
Talán itt a hegyek hogy a hegy igazságos” egymást halálra kereső emberek ordítása... Gáspár
között. Hogy most, •„A Pojánának útja van már, az út odavisz a akkor már halott volt...”
amikor a Bethlenek- nagy országútba, bé az életbe. És az úton az •„Összesen tíz nagy tüzet számolt Maksai.(...).
nek szükségük van élet feljön ide, a magános nagy erdőkbe” – (...) mennyi idő alatt tudnál a Pojánára futni? (...)
reá, megmozduljon és •„Mü járt utat járunk, azok törik a maguk külön Mondd, hogy száz-százötven kozák van a faluban. (...)
katonákat szerezzen, útját” A monostoriak puskái megszólaltak. Maksai hangja
sereget állítson és •„Oda temették a nagy fenyő alá. Gáspár átsüvített minden zajon. – Üsd, vágd! Jön a segítség,
lángba borítsa a mellé és öreg Varju János mellé […] Maksai emberek. Ne féljetek! A falakról az emberek a havas
Rákócziak László vitéz ember volt, illik, hogy itt felé pillantottak. A füves oldalon sebesen vágtatva jött
reménységét” nyugodjék…” egy lovas. Utána kettő, azután három és még jöttek.”
 d. a mű stílusirányzatának jellemzői – meghatározó a realista szemlélet
realista
jegyek
„élő valós idő- és hitelesség előadásmódban, élet- és
élet” térviszonyok természet-
ábrázolásban, alakteremtésben, nyelvezetben
•a megjelenített történelmi kor, az •korának valós társadalmi-politikai, közösségi kérdéseire keres hiteles
valószerű: válaszokat
a hősök Erdélyi Fejedelemség történetének
•a krónikás-balladás előadásmód a történelmi eseményekhez igazodik
mindennapi élete, válságos korszaka (1629 és 1660)
•létező történelmi személyiségek •történelmi hitelességét alátámasztó dokumentumok: verses krónika
küzdelmeik, Zólyomi Dávid fogságra vetéséről, az erdélyi rendek levelei II. Rákóczi
körülményeik, Bethlen Gábor virágzó
fejedelemségének utolsó éveitől II. Györgyhöz
családi életük, •a regényt átfogó nagy idősáv távlat a pillanatnyi tragédiákon való
tárgyi világuk, Rákóczi György bukásáig és haláláig
•az események helyszínei a földrajzi túlemelkedéshez
cselekedeteik, • jelenetek, képek az életből, váltakozva a harc és az idill pillanatai
szokásaik körülmények pontos figyelembe
•a természet szépsége és zordsága számtalan variációban
forrása: vételével megrajzoltak, térképen
•a hősök jelképes jelentések hordozói, de hús-vér, küzdő emberek,
Kalotaszeg nyomon követhetők pl.:
Magyargyerőmonostor, Magyarvalkó, alakjuk típus- és egyéni jellemzőket hordozva pontos, hiteles
népi világa •hitelesen régies-népies, enyhén archaizáló beszédmód
Gyalu, Kolozsvár, Dés,
•amit Kós kalotaszegi tanulmányai során megismert, azt vetíti vissza a
Vlegyásza,Talharu stb.
XVII. századba
 realista jegyek –
szövegpéldák
„élő valós idő- és térviszonyok hitelesség előadásmódban, élet- és
élet”
természet-
ábrázolásban, alakteremtésben, nyelvezetben
„„…Nyár elején, hogy Gáspár hazakerült, nekifogtak.
Kalotaszeg térképe
A templomos, hűvös fenyvesben egy hosszú hónapig
csattogott a balta és zengett a kétkézi erdei fűrész: a
fekete, öreg fenyőrönkök lefeküdtek a mohára. A rönköt
lehúzatták a lovakkal a helyire. A követ csak hengeríteni
kellett a Talharuról, odament az magától.
Kaszáláskor helyén volt a matéria mind.
Ősz végire pedig készen voltak nagyjából. A
nagyudvar bekertelve ki kővel, ki boronával, ki hegyes
karó közé fonott kerttel. Külön pajta lónak, marhának,
eresz a juhnak; szekérnek, szánkának szín. És a ház is. „A palánkon túl, a kertben leány palántázik és énekel hozzá. Fehér
Magos, csúpos fedele zsindelyezve, a tornác ingben, pendelyben, kendője nyakába csúszva és mezítláb. Felakasztott
tölgyfaoszlopokkal, ajtó, nyíló ablak szépen. Pitvarban, kötőjében a palánták és a leány az ágyasok közt guggolva mutatóujjával
első házban cserepes tűzhely, hunyadi zöld kályhával fúrja a poronyu földbe a lyukat, abba a palántot és két kézzel nyomja
rakva, a közök veres míniummal húzva szépen. Még arra hozzá a földet.
is ráért unalmas, esős napokon Gáspár, hogy az A nap ragyogva süt és egy bolond fiatal almafa teljes pompájában
ablakhólyagokra csillagot, madarat, virágot szurkált ki az virágzik. A leány az ágyás végire ér és feláll. Hátrarázza szemébe hullott
árral, hogyha besütött a reggeli nap, hát csupa öröm volt haját, kinyújtózkodik, hogy inge piros kötője elpattan a nyakán. A nap
látni a falon a cifrákat.” arcába süt és homlokán izzadság ragyog.”
Köszönöm a figyelmet.
 Források

• https://mek.oszk.hu/adatbazis/magyar-nyelv-ertelmezo-szotara/szotar.php?szo=%C3%89NE
K&offset=17&kezdobetu=%C3%89
• https://regi.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tamop425/2011_0001_519_40137/ch08s03.html
• http://www.lato.ro/article.php/Eleven-pap%C3%ADr-Kosztol%C3%A1nyi-Dezs%C5%91-%C
3%89nek-a-fiatalokr%C3%B3l-Szeptemberi-%C3%A1h%C3%ADtat/1873/
• http://adatbank.transindex.ro/html/alcim_pdf4449.pdf
• http://tiszataj.bibl.u-szeged.hu/8126/1/tiszataj_1973_012_055-061.pdf
• http://publikacio.uni-eszterhazy.hu/2605/1/209-215_Kornyane_Szoboszlay.pdf
• http://www.varad.ro/ha-en-nem-birom-mas-is-ne-birhassa/
• http://adatbank.ro/html/cim_pdf821.pdf
• https://epa.oszk.hu/00400/00462/00040/1624.htm
• http://epa.oszk.hu/02400/02401/00022/pdf/EPA02401_Hungarologiai_kozlemenyek_1982_5
3_439-445.pdf
• https://drive.google.com/drive/folders/12FVD1zz-FdnXinxCvMr1MnRHePCIi0we