Ált - Forgalmi F.1. Eltérés-2021 Ver210401

ELTÉRÉS TANANYAG
F.1. SZ. JELZÉSI UTASÍTÁS
Az oktatási anyag a MÁV Szolgáltató Központ Zrt. Baross Gábor Oktatási Központ tulajdona és szellemi
terméke, részben vagy egészben való másolása, terjesztése, felhasználása kizárólag a Baross Gábor
Oktatási Központ írásbeli hozzájárulásával lehetséges!
verzió: 1/2021
TÖRÖLT (MEGSZÜNTETETT) SZABÁLYOK FELSOROLÁSA
Törölt (megszüntetett) szabályok, az Utasítás érintett előírásainak

felsorolásával:
 A csak fényvisszaverős kialakítású jelzők
alkalmazásának bevezetése, valamint az alakjelzők
kivilágításának megszüntetése miatt az alábbi előírások
változnak.
 alakjelzők fogalma,
 hallható és látható jelzések alkalmazása,
 jelzők világítása,
 valamennyi alak fő- és előjelző, és az alak tolatásjelző,
jelzései,
 valamennyi alak fő- és előjelző, és az alak tolatásjelző
érvénytelenítése,
 valamennyi alak fő- és előjelző használhatatlansága esetén
követendő eljárás,
 eljárási szabályok, ha a jelző nem világít.

felsorolásával:
 Biztosított fény fő- és előjelzőn a főlap alatt, illetve fölött
elhelyezett számkijelzés megszüntetése miatt az alábbi

előírások változnak:
 a jelzések értelmezésének alapszabályai,
 a főjelzők kiegészítő jelzései,
 biztosított fény bejárati, kijárati, fedező- és

térközjelzők, valamint a tolatásjelzővel egyesített fény
főjelzők vonatközlekedést szabályozó jelzései,
 a biztosított fény főjelzők külön előjelzőjének jelzései.

felsorolásával:
 A mozdonyokon, vezérlőkocsikon alkalmazott vezetőállás
jelzőre és jelzéseire vonatkozó előírások:

 a vezetőállás jelző alkalmazására, változataira, jelzéseire
vonatkozó előírások az F.1. sz. Jelzési Utasításból törlésre

kerültek és az E.1. sz. Utasítás vonatbefolyásoló
berendezéssel történő közlekedésre vonatkozó előírásokat
meghatározó IV. részében kerülnek megjelenítésre.

felsorolásával:
 Budapest-Déli pályaudvaron, valamint Budapest
Ferencváros rendező pályaudvaron a tolatási mozgások
szabályozására alkalmazott különleges fény tolatás-
jelzőkre vonatkozó előírások (jelzők kialakítása és
jelzéseik) helyi szabályozásokban (Kezelési Szabályzat,
Állomási Végrehajtási Utasítás) kerülnek
meghatározásra:
 tolatásjelzők jelzései.

felsorolásával:
 Csak a villamosmozdonyokra vonatkozó jelzők
elhelyezésének módozataira és távolságokra vonatkozó
előírások:
 Csak a villamosmozdonyokra vonatkozó jelzők.
Az elhelyezés módozataira és távolságokra vonatkozó

előírások az E.101. sz. Utasításban találhatóak.
 Ezen változásokkal összhangban a következő alapfogalmak is

az F.1. sz. Jelzési Utasítás helyett az E.101. sz. Utasításban
találhatók:
 Állomás előtti szakaszolás,
 Áramszedő,
 Felsővezetéki villamos vontatásra berendezett vonal.


felsorolásával:
 A főjelzők alkalmazására, szabványos állására vonatkozó
előírások:
 bejárati jelző alkalmazása,
 fedezőjelző alkalmazása,
 térközjelzők alkalmazása,
 főjelzők szabványos állása (Az erre vonatkozó részletes
előírásokat a berendezések Kezelési Szabályzatai

tartalmazzák).
 Fedezendő pont meghatározása.
A főjelzők alkalmazására és a fedezendő pont meghatározására

vonatkozó részletes előírásokat jogszabály (103/2003. GKM rendelet)
tartalmazza, ezért ezen előírások utasításban történő megismétlése
nem indokolt.

felsorolásával:
 A jelzőkocsi fogalma. (az utánfutó fogalmának törlésével és
továbbítási feltételeinek E.2. sz. Fékutasításba történő

áthelyezésével összefüggő változás)
MÓDOSULT KIFEJEZÉSEK
Az Utasítás egészére nézve egységesen módosult kifejezések:

 Az előírásokban nagy számban előforduló, egyes
mondatrészeket összekötő, értelmezhetőséget
befolyásoló „illetve” kifejezést mindenhol „és”, „vagy”,
„és/vagy”, „valamint”, „továbbá” kifejezések és „,”
(vessző) írásjelek váltják fel.
 A „nyílt pálya” kifejezés helyett mindenhol egységesen

„nyílt vonal” kifejezést használ az Utasítás.
 A vonatkozó előírásoknál a „forgalmi szolgálattevő”

kifejezés mindig kiegészül az új fogalomként megjelenő
„forgalomirányító” kifejezéssel is.
ÚJ SZABÁLYOK FELSOROLÁSA
Új szabályok, az Utasításban Utasítás érintett előírásainak

felsorolásával:
 A „Többvágányú pálya” fogalom meghatározás
bevezetése:
 a Vasúti átjáró kezdete jelzőtábla,
 munkaterület fedezése a nyílt vonalon,
 jelzőőrök jelzései.

felsorolásával:
 A kör alakú jelzőknél, jelzőeszközöknél, figyelmeztető
jeleknél a "tábla" kifejezést" a "tárcsa" kifejezés váltja
fel. Például:
 a biztosított alak főjelzők háromfogalmú alak előjelzőjének
sárga lapja,
 a Megállj jelző előjelzője.

felsorolásával:
 A négyszög alakú jelzőknél, jelzőeszközöknél,
figyelmeztető jeleknél a "tárcsa" kifejezést a "tábla"
kifejezés váltja fel. Például:
 a biztosított alak főjelzők kétfogalmú alak előjelzőjének sárga
lapja,
 az alak tolatásjelző kék lapja,
 a Vasúti átjáró kezdete jelzőtábla,
 zárjelző tábla,
 az Útsorompót ellenőrző fedezőjelzőre figyelmeztető jel
táblája.
1. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
1.1. AZ UTASÍTÁS HATÁLYA, TARTALMA ÉS
ELŐÍRÁSAINAK ÉRTELMEZÉSE
AZ UTASÍTÁS HATÁLYA
1.1.3. A főjelzők, előjelzők, ismétlőjelzők, tolatás- és gurításjelzők

alkalmazására, elhelyezésére, jelölésére vonatkozó részletes előírásokat
a vonatkozó jogszabály (103/2003. GKM rendelet, Országos Vasúti
Szabályzat I. kötet) és az F.2. sz. Forgalmi Utasítás 8. sz. Függeléke
tartalmazza.
Már nem a MÁV Műszaki és Üzemi Szabályzatára hivatkozik a szabály.

A vonatkozó jogszabályon az Országos Vasúti Szabályzatot érti az
Utasítás.
1.2. FOGALOM MEGHATÁROZÁSOK AZ
UTASÍTÁS RENDELKEZÉSEINEK HELYES
ÉRTELMEZÉSE SZEMPONTJÁBÓL
FOGALOM MEGHATÁROZÁSOK A JELZÉSI UTASÍTÁS ÉS
FORGALMI UTASÍTÁS ELŐÍRÁSAINAK HELYES ÉRTELMEZÉSÉHEZ
1.2.2. A vonatnál alkalmazható legnagyobb sebesség

A Szolgálati menetrendben előírt, vagy bármely ok miatt ennél kisebb
sebesség.
A fogalom régi neve: Legnagyobb

sebesség volt. A pontosítással „a
menetrendben előírt” kifejezés „a
Szolgálati menetrendben előírt”
kifejezésre változik.
A Szolgálati menetrendben előírt

legnagyobb sebesség (részlet)
1.2.3. Bejárati jelző

A közlekedő vonatoknak a bejárati jelzővel fedezett szolgálati helyre
történő behaladását engedélyező vagy megtiltó főjelző.
A bejárati jelző alkalmazásánál eddig az Utasításban meghatározott

szolgálati helyre történő utalás volt az alapfogalomban. A fogalom
meghatározás már nem írja elő, hogy hol kell bejárati jelzőt alkalmazni,
ezért változott itt is a szabály.
Bejárati jelzővel fedezett szolgálati helyen (pályaelágazáson) alkalmazott bejárati

jelzők
1.2.9. Fedezőjelző
A fedezendő pont előtt felállított főjelző.
A fogalom már nem tartalmazza a jelző jelzést adó szerkezet szerinti

megkülönböztetését (fény vagy alak), csak azt, hogy főjelző.
1.2.11. Fénysorompó, félsorompóval kiegészített fénysorompó

(továbbiakban: fénysorompó)
A fénysorompó a vasúti átjárót biztosító jelzőberendezés, amely a
vasúti jármű közeledésekor és áthaladása alatt két egymás mellett
lévő, felváltva villogó piros fénnyel tiltja közúti járművek és/vagy
gyalogosok áthaladását. A félsorompóval kiegészített fénysorompó
esetén a jelzőberendezés piros-fehér színű sorompórúddal (sorompó-
rudakkal) kiegészítve tiltja a közúton közlekedők áthaladását. A
berendezés villogó fehér fénye engedélyezi a közúti járművek és/vagy
gyalogosok áthaladását.
A fogalom már nem tér ki arra, hogy mikor üzemképtelen egy

fénysorompó. A fogalmat pontosították az optikák elhelyezésének
leírásával, valamint a gyalogosokra vonatkozóan. Törlésre került a
fénysorompó sötét állapotának jelentése.
1.2.12. Fényvisszaverő kialakítású jelző, figyelmeztető jel
Olyan jelző, figyelmeztető jel, amelynek jelzést adó részét, árbócát
fényvisszaverő anyaggal látják el.
A fogalom meghatározásból a „jelzőeszköz” kifejezést a „figyelmeztető

jel” kifejezés váltja fel, mely szerint a figyelmeztető jel lehet
fényvisszaverős kialakítású.
Olyan előjelző amelynek jelzést adó részét, árbócát fényvisszaverő anyaggal látták el
1.2.12.
Az új építésű, valamint átalakított pályákon, továbbá jelzők,
figyelmeztető jelek cseréje, pótlása esetén csak fényvisszaverő
kialakítású jelzőket szabad alkalmazni.
Kiegészül a fogalom az új jelzők alkalmazásának előírásával.
Nem fényvisszaverő kialakítású és fényvisszaverő kialakítású figyelmeztető jel

1.2.18. Jelzés
A vasútüzemben alkalmazott, meghatározott információ tartalmú
közlési mód. A jelzés utasítja a jelzés megfigyelésére kötelezett
dolgozókat valamely szolgálati ténykedés vagy biztonsági intézkedés
végrehajtására, vagy valamely forgalombiztonság szempontjából fontos
körülményre figyelmeztet.

Ilyen jelzés például a Vonat indul! hangjelzés, a Felhívás kézijelzés.
1.2.26. Kijárati jelző

Olyan főjelző, amely a vonatoknak a biztosított állomásról,
vonatindításra kijelölt sajátcélú vasúti pályahálózatról történő
kihaladását vagy az állomás területén lévő következő főjelzőig (további
kijárati jelző, állomásközt fedező jelző) történő továbbhaladását
engedélyezi vagy megtiltja.
Új szabály, amely meghatározza, hogy a kijárati jelző által adott jelzés

meddig engedélyezi vagy tiltja meg a vonat továbbhaladását.

Az egyéni kijárati jelző csak az állomásközt fedező jelzőig engedi a továbbhaladást

1.2.26. Kijárati jelző
Olyan főjelző, amely a vonatoknak a biztosított állomásról,
vonatindításra kijelölt sajátcélú vasúti pályahálózatról történő
kihaladását vagy az állomás területén lévő következő főjelzőig (további
kijárati jelző, állomásközt fedező jelző) történő továbbhaladását
engedélyezi vagy megtiltja.
Új szabály, amely meghatározza, hogy a kijárati jelző által adott jelzés
meddig engedélyezi vagy tiltja meg a vonat továbbhaladását.

Az egyéni kijárati jelző csak a további kijárati jelzőig engedi a továbbhaladást

1.2.29. Lassan bejárandó pályarész
Az a vasúti pályarész, amelyen:
 a pályasebességnél, vagy
 a szolgálati helyek nem átmenő fővágányaira bármely irányból
odavezető váltó kitérő irányára engedélyezett sebességnél

kisebb sebességgel szabad közlekedni.
A fogalom pontosításával a lassan bejárandó pályarész meghatározása

kiegészítésre került a szolgálati helyek nem átmenő fővágányain
alkalmazható sebességre vonatkoztatva is.

Lassan bejárandó pályarész a nem átmenő fővágányra vezető váltó kitérő irányára
1.2.36. Távolságjelző
Olyan egyéb jelző, amely a szolgálati helyeken megálló személyszállító
vonatok megállási helyének meghatározására szolgál. A távolságjelző
az ellenkező irányú Megállás helye jelző távolságát jelzi.
A „Távolságjelző” kifejezés az Utasítás megállás helyének

megjelölésére vonatkozó előírásainál eddig is ismert volt, de önálló
fogalomként nem került meghatározásra.

A távolságjelző, az ellenkező irányú Megállás helye jelző távolságát jelzi

1.2.42. Útsorompót ellenőrző fedezőjelző

Olyan biztosított fény főjelző, amely az útsorompó működésének
ellenőrzésére szolgál.
A „Útsorompót ellenőrző fedezőjelző” kifejezés az Utasítás az ide

vonatkozó előírásainál eddig is ismert volt, de önálló fogalomként nem
került meghatározásra.
Útsorompót ellenőrző fedezőjelző, amely csak a sorompó működését ellenőrzi

1.2.50. Vonat eleje

A haladási irányt tekintve a vonat első járművének első homlokfala.
A vonat első járművének első homlokfala, ahol a vonatok elejének megjelölése szerinti
fehér fényű lámpák vannak
1.2.51. Vonat vége

A haladási irányt tekintve a vonat utolsó járművének hátsó
homlokfala.

A vonat utolsó járművének hátsó homlokfala, ahol a zárjelzőt és/vagy a zárjelző

táblákat kell elhelyezni
1.3. A JELZŐK, JELZŐESZKÖZÖK,
FIGYELMEZTETŐ JELEK
ALKALMAZÁSÁRA, A JELZÉSEK
RENDELTETÉSÉRE, ADÁSÁRA VONATKOZÓ
ELŐÍRÁSOK
JELZÉST, TOVÁBBÁ FIGYELMEZTETÉST ADÓ ESZKÖZÖK ÉS
BERENDEZÉSEK
1.3.1. A jelzések és figyelmeztetések adhatók:

 helyhez kötött és hordozható jelzőkkel, figyelmeztető jelekkel,
 a járműveken alkalmazott berendezésekkel,
 hordozható jelzőeszközökkel,
 karral vagy valamilyen tárggyal.
A felsorolás kiegészült egy olyan jelzésadási

móddal, amit már eddig is lehetett alkalmazni
például tolatás közben, fékpróba során adandó
kézijelzéseknél.
„A fék rendben!” jelzés adása nappal a kézben tartott kalapáccsal

HATÓSÁGI VIZSGAKÉRDÉS
1.3.1.
 A Jelzési Utasítás felsorolása szerint milyen eszközökkel és

berendezésekkel lehet jelzést, továbbá figyelmeztetést adni?
1.3.2.
 Milyen szabály vonatkozik a hallható és látható jelzések

alkalmazására?
 Mely jelzéseket kell nappal és sötétben azonos módon adni?
 Mely jelzéseket kell általában virradattól alkonyatig adni?
 Mely jelzéseket kell általában alkonyattól virradatig kell adni?
 Mely jelzések közül kell nappal is a sötétben alkalmazandókat

adni, ha a távolbalátás korlátozott?
JELZÉST, TOVÁBBÁ FIGYELMEZTETÉST ADÓ ESZKÖZÖK ÉS
BERENDEZÉSEK
1.3.3. A jelzéseket:
 a végrehajtásukhoz szükséges időben,
 az Utasításban meghatározott helyen, módon és egyértelműen
 kell adni.
Kézi jelzőeszközzel történő jelzést a test elejével és arccal a

mozdonyvezető felé fordulva kell adni. Ettől eltérni csak:
 tolatás közben,
 mozgó járműveken történő jelzésadáskor,
 vonatindító jelzőeszközzel történő felhatalmazáskor,
 közút felé adott Megállj! jelzés esetén
szabad az Utasításban és az F.2. sz. Forgalmi Utasításban foglaltak

figyelembe vételével.
Kiegészítés történt, hogy a jelzőőr ténylegesen háttal áll a vonathoz

képest a jelzés adásakor.
1.3.3.
 Mely esetben szabad eltérni attól a szabálytól, hogy kézi

jelzőeszközzel történő jelzést a test elejével és arccal a
mozdonyvezető felé fordulva kell adni?
 Az alábbiak közül mely esetben kell kézi jelzőeszközzel a jelzést a

test elejével és arccal a mozdonyvezető felé fordulva adni?
ELJÁRÁS ELTÉRŐ ÉRTELMŰ EGYIDŐBEN ADOTT JELZÉSEK,
TOVÁBBÁ KÉTES ÉRTELMŰ JELZÉSEK ESETÉN
1.3.5. Egyidőben adott, de eltérő értelmű jelzéseket aggályosnak kell

minősíteni, és közülük a forgalom szempontjából a biztonságosabbat
kell figyelembe venni. Ha az eltérő értelmű egyidőben adott jelzéseket
utasítás szerint adják, a jelzéseket az Utasításban meghatározott
értelemmel kell tudomásul venni. Ha valamely jelzés értelmezése során
a legkisebb kétely merül fel:
 kétes előjelzés esetén fel kell készülni a főjelzőnél történő
megállásra,
 más kétes jelzés esetén a vonatot és a tolatási mozgást a
helyzet tisztázásáig meg kell állítani, álló helyzetből nem szabad

elindulni.
A szabályt összhangba hozták az előjelzők jelzőárbóc színezés

előírásainál található ismerettel.
ELJÁRÁS ELTÉRŐ ÉRTELMŰ EGYIDŐBEN ADOTT JELZÉSEK,
TOVÁBBÁ KÉTES ÉRTELMŰ JELZÉSEK ESETÉN
1.3.5.
Az előjelzés azért kétes, mert a biztosított alak főjelzők háromfogalmú

alak előjelzőinek nincs ilyen jelzése.
Kétes előjelzés esetén a járművezető felkészül a főjelzőnél történő megállásra

JELZŐK, FIGYELMEZTETŐ JELEK HELYE
1.3.8. A jelzőket, figyelmeztető jeleket (a váltójelzők, vágányzáró

jelzők, Biztonsági határjelzők kivételével) általában:
 a szolgálati helyeken és egyvágányú pályán a menetirány szerinti
jobb oldalon,
 kétvágányú (párhuzamos egyvágányú) pályán a vonat által
használt vágány külső oldalán,

 kettőnél több vágányú pályákon az érdekelt vágány fölött vagy
megfelelő tartószerkezeten a pálya jobb vagy bal oldalán kell

elhelyezni.
Kettőnél több vágányú pályán jelzőhídon elhelyezett főjelzők

1.3.8.
 Hol kell elhelyezni a jelzőket, figyelmeztető jeleket kettőnél több

vágányú pályákon?
A JELZŐÁRBÓCOK SZÍNEZÉSE
1.3.9.1. Az önműködő biztosított térközjelző árbóca fehér színű. A

fehér árbóc azt jelzi, hogy a vonat olyan főjelzőhöz érkezett, amely
mellett Megállj! jelzés esetén vagy ha a jelző sötét, az
F.2. sz. Forgalmi Utasítás előírásai szerint el szabad haladni.
A szabályt összhangba hozták a Forgalmi Utasítás Megállj! jelzést adó

főjelzők melletti közlekedésre vonatkozó előírásaival, mivel az Utasítás
a Megállj! jelzést adó vagy a sötét önműködő térközjelző esetén is
ugyanazt a magatartási szabályt írja elő.
A mozdonyvonat olyan önműködő térközjelzőhöz közelít, amely sötét

1.3.9.1.
 Mit jelent a végig fehér árbóc?

A JELZŐÁRBÓCOK SZÍNEZÉSE
1.3.10. A jelzőlámpákat állandóan bekapcsolva kell tartani az alábbi

fényjelzőkön:
 országos törzshálózati vasútvonalként üzemeltetett vonalak
bejárati és kijárati jelzőin, azok elő- és ismétlőjelzőin,
 Mellékvonali ellenőrző jelzőn.
A „fővonalat” felváltotta az „országos törzshálózati vasútvonal”

kifejezés, ami megfelel a 2005. évi CLXXXIII. törvény a vasúti
közlekedésről foglaltaknak.
Országos törzshálózati vasútvonalként üzemeltetett vonalon a kijárati jelzőkön, a

bejárati jelzőkön és az ezek elő- és ismétlőjelzőiken a jelzőlámpák be vannak kapcsolva
1.3.10.
 Mely fényjelzőkön nem kell a jelzőlámpákat állandóan

bekapcsolva tartani?
2. A FŐJELZŐKRE, ELŐJELZŐKRE ÉS
ISMÉTLŐJELZŐKRE VONATKOZÓ
ÁLTALÁNOS ELŐÍRÁSOK
2.2. A FŐJELZŐK FAJTÁI, ALKALMAZÁSA,
SZABVÁNYOS ÁLLÁSA
KIJÁRATI JELZŐ FAJTÁI, ALKALMAZÁSA
2.2.2.
Közös kijárati jelzőt kell alkalmazni a biztosított szolgálati hely kijárati
vágányutakkal érintett, egy nyíltvonali vágányra vezető utolsó váltója
után. A közös kijárati jelző a szolgálati helyről engedélyezi vagy
megtiltja a vonatok kihaladását egy nyíltvonali vágányra.
Előfordulhat, hogy a nyílt vonallal párhuzamosan egy saját célú vasúti

pályahálózat összekötő vágánya is vezet. A közös kijárati jelző
továbbhaladást engedélyező jelzése csak a nyíltvonali vágányra és csak
a vonatok kihaladását engedélyezi.
A közös kijárati jelző csak a II. vágányon álló vonat részére engedélyezi a kihaladást
egy nyíltvonali vágányra
2.2.3.
 Hol kell alkalmazni Fedezőjelzőt?

2.2.6.
 Melyik utasítás, szabályzat határozza meg a nyíltvonalakon,

szolgálati helyeken található főjelzők szabványos állását?
 Az alábbiak közül melyik jelzők szabványos állása lehet

továbbhaladást engedélyező állás?
 Az alábbiak közül melyik jelzők szabványos állása lehet

továbbhaladást megtiltó állás?
2.3. A FŐJELZŐK KEZELÉSE
A FŐJELZŐK KEZELÉSÉRE VONATKOZÓ ELŐÍRÁSOK
2.3.1.1. A továbbhaladást engedélyező alak bejárati jelzőt, továbbá az

olyan nem biztosított fény bejárati jelzőt, amelynek továbbhaladást
engedélyező jelzése nem a vonat hatására változik meg, a
vonatfogadási kötelezettség befejezése után azonnal továbbhaladást
megtiltó állásba kell állítani, ha a vonat utolsó járműve (kapcsolatlan
tolómozdonya):
 elhagyta a bejárati vágány Biztonsági határjelzőjét,
 bármely ok miatt a bejárati vágány Biztonsági határjelzőjén kívül
állt meg.
A szabály kihangsúlyozza, hogy a vonatok fogadása, megfigyelése nem

maradhat el és elsőbbséget élvez a jelzők továbbhaladást tiltó állásba
történő állításánál.
2.4. A FÉNYJELZŐK ÉS JELZÉSEIK
2.4.2.
 Mivel adnak a biztosított fényjelzők utasítást az alkalmazható

sebességre?
2.4.2.1.
 Mi ad előjelzést a következő fény főjelzőn várható jelzésre, ha az

előjelzést adó jelző főlapján csak egy fény világít?
A JELZÉSEK ÉRTELMEZÉSÉNEK ALAPSZABÁLYAI
2.4.2.2. Ha a biztosított fényjelző főlapján két fény világít, akkor ezek

közül egyik sem lehet vörös színű. Ilyenkor az alsó fény mindig sárga
színű és sohasem villog. Ez azt jelzi, hogy a vonat elejével a jelző
mellett legfeljebb 40 km/h sebességgel szabad elhaladni, kivéve, ha
ETCS vonatbefolyásoló berendezés ennél magasabb felügyelt
sebességet engedélyez.
A továbbhaladást engedélyező jelzést adó főjelző mellett ETCS 1 vagy

ETCS 2 szint esetén Teljes felügyelet üzemmódban közlekedő vonat
mozdonyvezetője a főjelzővel engedélyezett sebességnél magasabb,
legfeljebb a fedélzeti berendezés által engedélyezett és felügyelt
sebességgel haladhat el.
2.4.2.2.
 Mi ad előjelzést a következő fény főjelzőn várható jelzésre, ha az

előjelzést adó jelző főlapján két fény világít?
 Lehet-e 40 km/h feletti sebességgel elhaladni biztosított fény

főjelző mellett, ha annak főlapján két fény világít és az alsó
sárga?
2.4.2.3. Ha a főlapon lévő alsó sárga fény alatt külön jelzőlapon egy
vízszintes helyzetű zöld lámpasor is van, akkor az azt jelzi, hogy a
vonat elejével a jelző mellett legfeljebb 80 km/h sebességgel szabad
elhaladni, kivéve, ha ETCS vonatbefolyásoló berendezés ennél
magasabb felügyelt sebességet engedélyez.
A továbbhaladást engedélyező jelzést adó főjelző mellett ETCS 1 vagy

ETCS 2 szint esetén Teljes felügyelet üzemmódban közlekedő vonat
mozdonyvezetője a főjelzővel engedélyezett sebességnél magasabb,
legfeljebb a fedélzeti berendezés által engedélyezett és felügyelt
sebességgel haladhat el.
2.4.2.3.
ETCS 2 szint esetén Teljes felügyelet üzemmódban közlekedő vonat mozdonyvezetője

a főjelzővel engedélyezett sebességnél (40 km/h) magasabb, legfeljebb a fedélzeti
berendezés által engedélyezett és felügyelt sebességgel halad (60 km/h)
2.4.2.3.
 Lehet-e 80 km/h feletti sebességgel elhaladni biztosított fény

főjelző mellett, ha annak főlapján két fény világít, amiből az alsó
sárga és a főlap alatt külön jelzőlapon egy vízszintes helyzetű
zöld lámpasor is van?
2.4.2.6.
 Hogyan ad előjelzést a biztosított fény főjelző a következő jelzőn

várható Megállj! jelzésre?
 Mire ad előjelzést a biztosított fény főjelzőn a főlapon

folyamatosan világító egy vagy kettő sárga fény?
2.5. BIZTOSÍTOTT FÉNY BEJÁRATI,
KIJÁRATI, FEDEZŐ- ÉS TÉRKÖZJELZŐK,
VALAMINT A TOLATÁSJELZŐVEL
EGYESÍTETT FÉNY FŐJELZŐK VONAT-
KÖZLEKEDÉST SZABÁLYOZÓ JELZÉSEI
BIZTOSÍTOTT FÉNY BEJÁRATI, KIJÁRATI, FEDEZŐ- ÉS
TÉRKÖZJELZŐK, VALAMINT A TOLATÁSJELZŐVEL EGYESÍTETT
FÉNY FŐJELZŐK VONATKÖZLEKEDÉST SZABÁLYOZÓ JELZÉSEI
2.5.13. Megállj!
Vörös fény a főlapon.
A jelző előtt meg kell állni. Ettől eltérni csak az

F.2. sz. Forgalmi Utasításban előírt esetekben és módon lehet.
A jelző által adott „Megállj!" jelzés értelmezése kiegészítésre került.
„Megállj!”
2.5.13.
 Mit jelent a biztosított fény főjelzővel adott Megállj! jelzés?

A FŐJELZŐK KIEGÉSZÍTŐ JELZÉSEI
2.5.14.1. Hívójelzés.
Vörös fény a főlapon és alatta külön jelzőlapon villogó fehér fény.
Alkalmazható fény bejárati, kijárati, fedezőjelzőn. A Hívójelzés nem
minősül továbbhaladást engedélyező jelzésnek.
A Hívójelzést a gyakorlati munkavégzés során több esetben helytelenül,

továbbhaladást engedélyező jelzésként értelmezték és alkalmazták,
ezért került kiegészítésre a szabály.
Fény kijárati jelzőn alkalmazott Hívójelzés, amely nem minősül továbbhaladást

engedélyező jelzésnek
2.5.14.1.
 Mely főjelzőn alkalmazható Hívójelzés?
 Minek nem minősül a Hívójelzés?

2.5.14.2.
 Az alábbiak közül melyik a főjelzők kiegészítő jelzése?
 Hol lehet elhelyezni a Hívójelzés feloldása jelzést?

A FŐJELZŐK KIEGÉSZÍTŐ JELZÉSEI
2.5.14.4. Biztosított fény bejárati vagy kijárati jelzőn

alkalmazott, csökkentett, legfeljebb 15 km/h sebesség jelzés.
Szabad legfeljebb 15 km/h sebességgel. A következő jelzőn
Megállj! jelzés várható.
Kettő sárga fény a főlapon és alatta külön jelzőlapon függőleges
helyzetű sárga lámpasor.
A 20 km/h helyett, 15 km/h-val lehet ilyen jelzés mellett elhaladni.
A további kijárati jelzőig nincs meg a tényleges fékúttávolság fele sem

2.5.14.4.
 Mely jelzőn alkalmazható és mi a jelzés neve, ha kettő sárga

fény látható a főlapon és alatta külön jelzőlapon függőleges
helyzetű sárga lámpasor?
 Milyen jelzést ad a biztosított fény főjelző, ha a főjelzőn kettő

sárga fény látható a főlapon és alatta külön jelzőlapon
függőleges helyzetű sárga lámpasor?
 Mit jelent a biztosított fény bejárati jelző főlapján megjelenő

kettő sárga fény a főlapon és alatta külön jelzőlapon függőleges
helyzetű sárga lámpasor?
2.5.14.4.
 Milyen fényekkel és kiegészítő jelzéssel jeleníti meg a fény

bejárati jelző a „Szabad legfeljebb 15 km/h sebességgel. A
következő jelzőn Megállj! jelzés várható.” jelzést?
2.6. AZ ÚTSOROMPÓT ELLENŐRZŐ
FEDEZŐJELZŐ ALKALMAZÁSA,
KIALAKÍTÁSA ÉS JELZÉSEI
AZ ÚTSOROMPÓT ELLENŐRZŐ
FEDEZŐJELZŐ ALKALMAZÁSA, KIALAKÍTÁSA
2.6.1. Az Útsorompót ellenőrző fedezőjelzőt fénysorompóval felszerelt

útátjáró előtt 30 m távolságra kell felállítani. Ha az Útsorompót
ellenőrző fedezőjelző főlapja két lámpahelyes kialakítású, akkor az
általa fedezett útsorompó(k) működésének ellenőrzésére vonatkozó
önálló jelzéseket ad és egyben előjelzést is ad a következő jelzőre.
Pontosították a szabályt, hogy a két lámpafejes Útsorompót ellenőrző

fedezőjelző is ad előjelzést a következő jelzőre. Így a szabály
összhangba került a jelző által adott egy zöld fény utasítástartalmával.
2.6.1.
 Mire vonatkozik a két lámpahelyes kialakítású főlappal ellátott

Útsorompót ellenőrző fedezőjelző jelzése?
2.7. A NEM BIZTOSÍTOTT FÉNY BEJÁRATI
JELZŐK JELZÉSEI
A NEM BIZTOSÍTOTT FÉNY BEJÁRATI JELZŐK JELZÉSEI
2.7.2. Szabad.
Sárga fény a főlapon.
A Szabad jelzés nem ad sebességjelzést.
A jelzést értelmező előírásból törölték, hogy az nem jelzi a behaladás

irányát.
A szabad jelzés nem jelzi a mozdonyvezető részére a behaladás sebességét

2.7.2.
 Mit nem jelez a nem biztosított fény bejárati jelző Szabad

jelzése?
2.9. A BIZTOSÍTOTT ALAK BEJÁRATI,
FEDEZŐ- ÉS TÉRKÖZJELZŐK JELZÉSEI
A BIZTOSÍTOTT ALAK BEJÁRATI, FEDEZŐ- ÉS
TÉRKÖZJELZŐK JELZÉSEI
2.9.3. Szabad csökkentett, legfeljebb 40 km/h sebességgel.

Kettő jelzőkar az árbóctól jobbra rézsútosan felfelé.
A biztosított alak bejárati jelző akkor engedélyez kettő karral
továbbhaladást, ha a jelző után kitérő irányba álló váltó vagy váltók
vannak.
A szabály már nem részletezi tovább a jelzés értelmét és az alkalmazás

gyakorlatát (mekkora sebesség, meddig kell ezt a sebességet
alkalmazni).
A mozdonyvonat kitérő irányba jár be az állomásra

2.9.3.
 Mit nem jelez a nem biztosított fény bejárati jelző Szabad

jelzése?
 Hogyan néz ki a biztosított alak bejárati jelzők Szabad,

csökkentett, legfeljebb 40 km/h sebességgel jelzése?
2.10. AZ ALAK KIJÁRATI JELZŐK JELZÉSEI
AZ ALAK KIJÁRATI JELZŐK JELZÉSEI
2.10.1. Megállj!
Egy jelzőkar vízszintesen az árbóctól jobbra.
Megtiltja a kihaladást a szolgálati helyről.
Eddig ez nem volt külön szabályként leírva.
Az alak kijárati jelző Megállj! jelzése megtiltja a mozdonyvonat kihaladását a szolgálati

helyről
2.10.1.
 Hogy néz ki az alak kijárati jelzők Megállj! jelzése?

2.11. A NEM BIZTOSÍTOTT ALAK BEJÁRATI
JELZŐK JELZÉSEI
A NEM BIZTOSÍTOTT ALAK BEJÁRATI JELZŐK JELZÉSEI
2.11.2. Szabad.
Egy jelzőkar az árbóctól jobbra rézsútosan felfelé.
A nem biztosított alak bejárati jelző nem ad sebességjelzést.
A jelzést értelmező előírásból törölték, hogy az nem jelzi a behaladás

irányát.
2.11.2.
 Mit jelent a nem biztosított alak bejárati jelző Szabad jelzése?

2.13. AZ ELŐJELZŐK FAJTÁI,
ALKALMAZÁSA, CSOPORTOSÍTÁSA, HELYE,
SZABVÁNYOS ÁLLÁSA ÉS AZ ALAK
ELŐJELZŐK KEZELÉSE
AZ ELŐJELZŐ ÉS AZ ELŐJELZÉST IS ADÓ FŐJELZŐ HELYE
2.13.3.2. A szolgálati hely vonatkozásában a vonalra érvényes

általános vagy tényleges fékúttávolságon belül elhelyezett előjelzőkre,
továbbá előjelzést is adó biztosított fény főjelzőkre történő utalás a
Szolgálati menetrendben található.
Törölték a jelzők felsorolásával összefüggő utalások közül Menetrendi

segédkönyvre és a Közlekedés Határozmányokra vonatkozó utalást.
2.13.3.2.
 Hol található utalás a szolgálati hely vonatkozásában a vonalra

érvényes általános vagy tényleges fékúttávolságon belül
elhelyezett előjelzőkre, továbbá előjelzést is adó biztosított fény
főjelzőkre?
2.18.1.
 Biztosított alak főjelző kétfogalmú alak előjelzője hogyan adja

sötétben az alábbi jelzést: A főjelzőn Megállj! jelzés várható?
2.18.2.
 Biztosított alak főjelző kétfogalmú alak előjelzője hogyan adja

sötétben az alábbi jelzést: A főjelzőn sebességcsökkentés nélkül
továbbhaladást engedélyező jelzés várható?
2.19.1.
 Mit jelez a nem biztosított alak bejárati jelzők kétfogalmú alak

előjelzőinek: A főjelzőn Megállj! jelzés várható. jelzése?
2.19.2.
 Mit jelez a nem biztosított alak bejárati jelzők kétfogalmú alak

előjelzőinek: A főjelzőn Szabad jelzés várható. jelzése?
2.20.1.
 Nem biztosított alak térközjelző kétfogalmú alak előjelzője

hogyan adja sötétben az alábbi jelzést: A főjelzőn Megállj! jelzés
várható?
2.20.2.
 Nem biztosított alak térközjelző kétfogalmú alak előjelzője

hogyan adja sötétben az alábbi jelzést: A főjelzőn Szabad jelzés
várható?
3. A TOLATÁSI MOZGÁST SZABÁLYOZÓ
JELZŐK FAJTÁI, ALKALMAZÁSUK ÉS
A VELÜK ADOTT JELZÉSEKRE
VONATKOZÓ ÁLTALÁNOS ELŐÍRÁSOK
A TOLATÁSJELZŐVEL EGYESÍTETT FÉNY FŐJELZŐK
ALKALMAZÁSA
3.2. A tolatásjelzővel egyesített fény főjelzők alkalmazásuk szerint

lehetnek:
 tolatásjelzővel egyesített fény kijárati jelzők,
 tolatásjelzővel egyesített további fény bejárati jelzők,
 állomások vonatfogadó vágányain alkalmazott tolatásjelzővel
egyesített fény fedezőjelzők,

 ütközőbakban végződő vonatfogadó vágányokon alkalmazott
tolatásjelzővel egyesített fény fedezőjelzők.
A tolatásjelzővel egyesített fény főjelzők szolgálati helyeken történő

alkalmazásának esetei között eddig csak a „rendező-pályaudvarok”
megnevezés szerepelt. A tolatásjelzővel egyesített fény fedezőjelzőket
nemcsak rendezőpályaudvarokon hanem állomásokon is
alkalmazhatnak.
3.2.
 Milyen tolatásjelzővel egyesített fény főjelzők lehetnek

alkalmazásuk szerint?
A TOLATÁSJELZŐK CSOPORTOSÍTÁSA, JELZÉSEIK ÉS
KEZELÉSÜK
3.3.2. A tolatásjelzők biztosítottságuk szerint lehetnek:

 biztosítottak,
 nem biztosítottak.
Az alak tolatásjelzők nem biztosítottak. A törpe tolatásjelzők csak

biztosítottak lehetnek. Biztosított tolatásjelzők lezárt vágányúton
történő tolatást tesznek lehetővé.
A törpe tolatásjelzők esetében az eddigi előírások nem utaltak a

biztosítottságra.
3.3.2.
 A törpe tolatásjelzők biztosítottságuk szerint milyenek lehetnek?

KEZELÉSÜK
3.3.3. A tolatási mozgást szabályozó jelzőket csak akkor szabad

Szabad a tolatás állásba állítani, ha a tolatási mozgás lebonyolítására
minden biztonsági intézkedés megtörtént.
Eddig ez nem volt külön szabályként leírva.

3.3.3.
 Mikor szabad a tolatási mozgást szabályozó jelzőket „Szabad a

tolatás” állásba állítani?
KEZELÉSÜK
3.3.6. A tolatási mozgást szabályozó jelzők kezelésére és az

Utasításban nem szereplő jelzést adó tolatásjelzők jelzéseire vonatkozó
részletes előírásokat a Kezelési Szabályzat és az Állomási Végrehajtási
Utasítás tartalmazza.
Budapest-Déli pályaudvaron, valamint Budapest Ferencváros rendező

pályaudvaron a tolatási mozgások szabályozására alkalmazott
különleges fény tolatásjelzőkre vonatkozásában az Utasítás már csak
általános előírásokat tartalmaz, a részletes előírásokat tartalmaz a
részletes előírásokat a Kezelési Szabályzat és az Állomási Végrehajtási
Utasítás tartalmazza.
3.3.6.
 Hol találhatóak meg a tolatási mozgást szabályozó jelzők

kezelésére és az Utasításban nem szereplő, jelzést adó
tolatásjelzők jelzéseire vonatkozó részletes előírások?
A BIZTOSÍTOTT, TOLATÁSI MOZGÁST SZABÁLYOZÓ JELZŐK
SZABAD A TOLATÁS JELZÉSÉNEK ÉRTELMEZÉS
3.5. A tolatás előzetes engedélyezése alapján a Szabad a tolatás jelzés
engedélyezi a jelzőn túli vágányszakaszon is, az F.2. sz. Forgalmi
Utasításban előírt feltételek mellett:
 a mozdonyok, mindkét végéről vezérelhető zárt motorvonati-,
személyszállító ingavonati szerelvények tolatási mozgásának

megkezdését,
Az F.2. sz. Forgalmi Utasítás vonatkozó, módosított előírásai alapján

most már nem csak a mozdonyok tolatási mozgását engedélyezi a
biztosított tolatásjelző Szabad a tolatás jelzése.
Tolató motorvonat Tolató ingavonat

 a vasúti járműmérlegen alkalmazott tolatásjelzőn a vasúti
járműmérlegre történő ráhaladást és az azon végzett mozgást,

Az eddig érvényben lévő előírások nem határozták meg egyértelműen,
hogy azok a biztosított vagy nem biztosított tolatásjelző Szabad a
tolatás jelzésére vonatkoznak. A módosított előírások csak a biztosított
tolatásjelzőkre vonatkoznak.
Tolatási mozgás engedélyezése biztosított tolatásjelzővel a vasúti járműmérlegre

 a sajátcélú vasúti pályahálózatot kiszolgáló menet közlekedését.
Az eddig érvényben lévő előírások nem határozták meg egyértelműen,

hogy azok a biztosított vagy nem biztosított tolatásjelző Szabad a
tolatás jelzésére vonatkoznak. A módosított előírások csak a biztosított
tolatásjelzőkre vonatkoznak.
Tolatási mozgás engedélyezése biztosított tolatásjelzővel a sajátcélú vasúti

pályahálózatra
3.5.
 Hogyan értelmezi a biztosított, tolatási mozgást szabályozó

jelzők Szabad a tolatás jelzését?
 Fejezze be helyesen a következő mondatot! A biztosított fény

tolatásjelző Szabad a tolatás jelzése a tolatás előzetes
engedélyezése alapján…
 Mely mozgás megkezdését engedélyezi a biztosított tolatásjelző

Szabad a tolatás jelzése – a tolatás előzetes engedélyezése
alapján?
A GURÍTÁSJELZŐK
ALKALMAZÁSA, CSOPORTOSÍTÁSA ÉS JELZÉSEIK
3.8.8.6. A gurításjelzők kezelésére és az Utasításban nem szereplő

jelzést adó gurításjelzők jelzéseire vonatkozó részletes előírásokat a
Kezelési Szabályzat és az Állomási Végrehajtási Utasítás tartalmazza.
3.8.8.6.
 Miben találhatóak meg a gurításjelzők kezelésére és az

Utasításban nem szereplő jelzést adó gurításjelzők jelzéseire
vonatkozó részletes előírások?
4. AZ EGYÉB JELZŐK ÉS JELZÉSEIK
4.1. MELLÉKVONALI ELLENŐRZŐ JELZŐ
A KIJÁRATI IRÁNYÚ ELLENŐRZŐ JELZŐ ALKALMAZÁSA
4.1.6.1. A kijárati irányú ellenőrző jelző által adott jelzések, a jelző

felállítási helyétől függetlenül bármelyik vágányról, a felállítás irányával
egyező irányba induló vonat részére érvényesek.
Kijárati irányú ellenőrző jelző „Szabad” jelzése csak a II. vágányon álló motorkocsira
vonatkozik, mert az a vonat indul a jelző felállítási irányával megegyező irányba
4.1.6.1.
Mely vonatok részére érvényesek a kijárati irányú ellenőrző jelző által

adott jelzések?
 A kijárati irányú ellenőrző jelző által adott jelzések, a jelző
felállítási helyétől függetlenül bármelyik vágányról, a felállítás

irányával egyező irányba induló vonat részére érvényesek.
 Azon vonatok részére érvényesek, amelyek arról a vágányról
indulnak, amely mellett a kijárati irányú ellenőrző jelző

felállításra került.
 A kijárati irányú ellenőrző jelző által adott jelzések csak a
személyszállító vonatok részére érvényesek.
Véletlenül a válaszlehetőségek is benne maradtak a vizsgakérdések

ismertetésében.
4.1.8.3.
 Mit jelez a kijárati irányú ellenőrző jelző Hívójelzés jelzése?

4.2. ÚTÁTJÁRÓJELZŐ
AZ ÚTÁTJÁRÓJELZŐ ALKALMAZÁSA
4.2.1.1. Útátjárójelzőt kell elhelyezni az útátjárótól vagy az önálló

gyalogos-átkelőhelytől számított Lv távolságra:
 nyílt vonalon mindkét irányból,
 állomási és az állomás (szolgálati hely) első váltójától mért
Lv távolságon belül lévő útátjárók előtt csak a nyílt vonal felől.
Az önálló gyalogos-átkelőhelyre történő szabad rálátás és annak

mértéke a fogalom meghatározásoknál volt ismertetve. Eddig az önálló
gyalogos-átkelőhelyek előtt alkalmazott útátjárójelző elhelyezésére
nem volt külön szabály.
Önálló gyalogos-átkelőhely
4.2.1.1.
Az Lv távolság a vasúti pályára engedélyezett sebesség km/h-ban
megadott számértékének:
 ötszöröse útátjárók, többvágányú vasúti pályán lévő önálló
gyalogos átkelőhelyek esetén,
Önálló gyalogos átkelőhelyek esetén az útátjárójelző elhelyezési távolság 120 km/h

pályasebesség esetén háromvágányú pályán
4.2.1.1.
Az Lv távolság a vasúti pályára engedélyezett sebesség km/h-ban
megadott számértékének:
 háromszorosa egy-, kétvágányú vasúti pályán lévő önálló
gyalogos átkelőhelyek esetén.
Önálló gyalogos átkelőhelyek esetén az útátjárójelző elhelyezési távolság 120 km/h

pályasebesség esetén kétvágányú pályán
4.2.1.1.
 Mekkora az Lv távolság a közlekedési hatóság engedélye alapján

létesített önálló gyalogos-átkelőhelyek előtt?
NEM KELL ÚTÁTJÁRÓJELZŐT ELHELYEZNI
4.2.2. Nem kell Útátjárójelzőt elhelyezni:

 Az állomás (szolgálati hely) területén lévő állomási útátjárók és
az állomás (szolgálati hely) legkülső váltójától a nyílt vonal

irányába mért Lv távolságon belül lévő útátjárók esetén az
állomás (szolgálati hely) felől. Ebben az esetben a Szolgálati
menetrend 2. rovatában az állomás (szolgálati hely) neve után
fordított helyzetű fekete V betűt ábrázoló „Λ” jel van. A jelek
mennyisége az útátjárók darabszámát jelzi. A jel fokozott
figyelésre hívja fel a mozdonyvezető figyelmét, az útátjáró előtt
Figyelj! jelzést csak akkor kell adni, ha adását személy-, vagyon-
vagy forgalombiztonsági ok szükségessé teszi.
Az Útátjárójelző elhelyezésével összefüggő előírásokból a Törölték a

Menetrendi segédkönyvre történő utalást. Az Útátjárójelző
elhelyezésével összefüggésben az Lv távolságot már nem az első
váltóhoz, hanem a legkülső váltóhoz viszonyítva kell megállapítani.
4.2.2.
 Hol nem kell Útátjárójelzőt elhelyezni?

4.3. AZ ÚTSOROMPÓT ELLENŐRZŐ EGYÉB
JELZŐK
AZ ÚTSOROMPÓT ELLENŐRZŐ EGYÉB JELZŐK
CSOPORTOSÍTÁSA
4.3.1. Az útsorompók működését ellenőrző helyhez kötött egyéb jelző

lehet:
 Mellékvonali ellenőrző jelző,
 Fénysorompót ellenőrző útátjárójelző.
Változás, hogy az útsorompó működését ellenőrző főjelzők és jelzéseik

a jelzőkre vonatkozó előírásaik közül az Utasítás 2. fejezetébe, a
főjelzők közé kerültek. A módosított előírások csak az útsorompók
működésének ellenőrzésére alkalmazható egyéb jelzőket határozzák
meg.
4.3.1.
 Hogyan csoportosítjuk az útsorompót ellenőrző egyéb jelzőket?

A FÉNYSOROMPÓT ELLENŐRZŐ ÚTÁTJÁRÓJELZŐ
ALKALMAZÁSA
4.3.3.1. A Fénysorompót ellenőrző útátjárójelző árbócán fehér-vörös

felfelé mutató nyilakat ábrázoló tábla, fölötte kettő villogó fehér fény
adására alkalmas jelzőlap és fölötte egy vörös szegélyű, egyik oldalán
álló egyenlő oldalú fehér háromszögben, egy fekete felkiáltójel van. Az
útátjárójelző középső részére a szelvényszámra és a kezdő vagy
végpontra utaló K vagy V betűt tartalmazó táblát kell elhelyezni.
ALKALMAZÁSA
4.3.3.1.
A jelző szerkezeti kialakításával összefüggő előírások az egyes

szerkezeti elemek megjelenítésére, kialakítására vonatkozó előírásokkal
kiegészítésre kerültek.
Fénysorompót ellenőrző útátjárójelző

4.3.3.1.
 A fénysorompó üzemképes működésének ellenőrzésére

alkalmazható-e Mellékvonali ellenőrző jelzőn és Fénysorompót
ellenőrző útátjárójelzőn kívül más jelző?
 Mi látható azon a táblán, amit a Fénysorompót ellenőrző

útátjárójelző középső részére kell elhelyezni?
4.4. A VASÚTI ÁTJÁRÓ KEZDETE
JELZŐTÁBLA
ALKALMAZÁSA
4.4.1. A vasúti átjárónak a közút felől történő megjelölésére a Vasúti

átjáró kezdete, két- vagy többvágányú pályák esetén a Két- vagy
többvágányú vasúti átjáró kezdete jelzőtáblát kell alkalmazni.
Az előírások eddig nem tartalmaztak eltérő előírásokat a két- vagy

többvágányú pályák esetén alkalmazott jelzőnél.
Vasúti átjáró kezdete jelző egyvágányú, továbbá két- vagy többvágányú pályák esetén
4.4.1.
 Mit kell alkalmazni a Vasúti átjáró közút felől történő

megjelölésére?
 Hol alkalmazunk Andráskeresztet?
 Mit kell alkalmazni két- vagy többvágányú pályák esetén a Vasúti

átjáró megjelölésére?
ALKALMAZÁSA
4.4.2. A Vasúti átjáró kezdete és a Két- vagy többvágányú vasúti

átjáró kezdete jelzőtábla hiányára vonatkozó részletes előírásokat az
F.2. sz. Forgalmi Utasítás tartalmazza.

4.4.2.
 Mi tartalmazza a Vasúti átjáró kezdete és a Két- vagy

többvágányú vasúti átjáró kezdete jelzőtábla hiányára vonatkozó
részletes előírásokat?
4.5. VÁLTÓJELZŐK
A VÁLTÓJELZŐK KIALAKÍTÁSA
4.5.2.1. A rugós váltó váltójelzője lehet ábralemezes és forgólapos

kialakítású.
A váltójelzők kialakítására vonatkozó előírások kiegészítésre kerültek,

mely szerint a rugós váltó váltójelzője is lehet ábralemezes vagy
forgólapos kialakítású.
Forgólapos kialakítású rugós váltó váltójelző

4.5.2.1.
 Milyen kialakítású lehet a rugós váltó váltójelzője?

A VÁLTÓJELZŐK KIALAKÍTÁSA
4.5.2.2. Váltójelző nélkül hagyható váltók:

 gurítódombokon az önműködő váltóállító berendezéssel állítható
váltók,
 biztosított tolatásjelzőkkel felszerelt szolgálati helyeken azok a
váltók, amelyeken a tolatás lezárt vágányúton történik,

 a pályahálózat működtető területi forgalmi és pályafenntartási
szolgálati felsőbbsége engedélyével a szolgálati helyek villamos

úton központból állított váltói, amelyeknél a biztosítóberendezés
a váltók állását és használhatóságát folyamatosan ellenőrzi,
 mellékvágányokban a szolgálati felsőbbség által kijelölt váltók.
A módosított előírások konkrétan meghatározzák azokat a szolgálati

felsőbbségeket, amelyek jogosultak a váltójelzők elhagyását
engedélyezni. Most már minden villamos úton központból állított váltó
lehet váltójelző nélküli, ha azt engedélyezik. Az eddigi szabály
értelmében a váltó- és vágányfoglaltságot ellenőrző biztosító-
berendezéshez tartozó váltók tartozhattak ide.
4.5.2.2.
 Mely váltók hagyhatóak váltójelző nélkül?

A VÁLTÓK MEGJELÖLÉSE,
A VÁLTÓSZÁMOZÁS FELTÜNTETÉSÉNEK MÓDJA
4.5.3.1. A váltószámozás feltüntetésének módjai:
 az ábralemezes váltójelzővel rendelkező váltónál a váltójelzőn,
 a forgólapos váltójelzővel rendelkező váltónál, a váltójelző
nélküli, váltóállító állvánnyal rendelkező váltónál a

váltóállványon,
A váltószámozás feltüntetésének módjainál a szabály különválasztja,

hogy a váltójelző forgólapos vagy ábralemezes.
A váltószámozás feltüntetésének módjai

A VÁLTÓK MEGJELÖLÉSE,
A VÁLTÓSZÁMOZÁS FELTÜNTETÉSÉNEK MÓDJA
4.5.3.1. A váltószámozás feltüntetésének módjai:

 a váltójelző és váltóállító állvány nélküli központi állítású váltónál
megfelelő tartószerkezeten vagy a váltóállítómű fedelén.
Eddig a szabályban ketté volt választva az egyszerű és az átszelési

váltók esetén a váltószám feltüntetési módja.
Váltószám elhelyezése a váltójelző és váltóállító állvány nélküli váltón megfelelő

tartószerkezeten
4.5.3.1.
 Hogyan kell feltüntetni a váltó számát az ábralemezes

váltójelzőn?
 Hol található a forgólapos váltójelzővel rendelkező váltónál a

váltó száma?
A VÁLTÓJELZŐK JELZÉSEI
4.5.4.2.1. A váltó főirányból, főirányba áll (egyenes irány).

Fekete mezőben felső részén csúcsban végződő, függőleges helyzetű
fehér téglalap
Az „egyenes irány” azt is jelenti ennél a váltó állásnál, hogy sárga

téglalapon kétirányú fekete nyíllal kiegészített a lassúmenet jelző által
meghatározott sebességkorlátozás nem vonatkozik erre a váltóra, ha
ilyen állásban áll.
Főirányból-főirányba álló váltó amelyen a jármű egyenes irányba halad át

4.5.4.2.1.
 Hogyan jelzi az átszelési váltó váltójelzője, hogy a váltó egyenes

irányba áll?
4.5.4.2.2. A váltó mellékirányból, mellékirányba áll (egyenes

irány).
Fekete mezőben felső részén csúcsban végződő, ferde helyzetű fehér
téglalap
Az „egyenes irány” azt is jelenti ennél a váltó állásnál, hogy sárga

meghatározott sebességkorlátozás nem vonatkozik erre a váltóra, ha
ilyen állásban áll.
Mellékirányból-mellékirányba álló váltó amelyen a jármű egyenes irányba halad át

4.5.4.2.2.
 Hogyan jelzi az átszelési váltó váltójelzője, hogy a váltó egyenes

irányba áll?
 A váltójelző jelzése szerint mikor áll egyenes irányba az átszelési

váltó?
4.5.4.2.3. A váltó főirányból, mellékirányba áll (kitérő irány).

Fekete mezőben felső részén csúcsban végződő, középen megtört
fehér téglalap. A jelzés függőleges része a főirányt, rézsútos része a
mellékirányt jelzi.
A „kitérő irány” azt is jelenti ennél a váltó állásnál, hogy sárga

meghatározott sebességkorlátozás vonatkozik erre a váltóra, ha ilyen
állásban áll.
Főirányból-mellékirányba álló váltó amelyen a jármű kitérő irányba halad át

4.5.4.2.3.
 A váltójelző jelzése szerint mikor áll kitérő irányba az átszelési

váltó?
4.5.4.2.4. A váltó mellékirányból, főirányba áll (kitérő irány).

Fekete mezőben felső részén csúcsban végződő, középen megtört
fehér téglalap. A jelzés függőleges része a főirányt, rézsútos része a
mellékirányt jelzi.
A „kitérő irány” azt is jelenti ennél a váltó állásnál, hogy sárga

meghatározott sebességkorlátozás vonatkozik erre a váltóra, ha ilyen
állásban áll.
Mellékirányból-főirányba álló váltó amelyen a jármű kitérő irányba halad át

4.5.4.2.4.
 Hogyan jelzi az átszelési váltó váltójelzője, hogy a váltó kitérő

irányba áll?
4.6. VÁGÁNYZÁRÓ JELZŐ
VÁGÁNYZÁRÓ JELZŐ
4.6.1. A Vágányzáró jelző a csonkavágány felé (fordítókorongok,

tolópadok, kisiklasztó saruk és vágányzáró sorompók mellett mindkét
irány felé) jelzést adó, helyhez kötött jelző, amelynek van kivilágítható
és fényvisszaverő kialakítású változata is.
Külön-külön meghatározásra került, hogy mely helyeken és esetekben

kell alkalmazni az egyik vagy mindkét irány felé jelzést adó Vágányzáró
jelzőt.
A Vágányzáró jelző a csak csonkavágány felé ad jelzést

4.6.1.
 Mi a Vágányzáró jelző?
VÁGÁNYZÁRÓ JELZŐ
4.6.3. Kisiklasztó saruk és vágányzáró sorompók mellett, továbbá

csonkavágányok végén csak akkor kell alkalmazni, ha azok felé
sötétben tolatás történik, és a tér nincs a helyileg megállapított és az
ÁVU-ban előírt mértékben megvilágítva.
Eddig „nincs kellően megvilágítva” szabályt alkalmazták.

4.6.3.
 Mely esetben kell alkalmazni a Vágányzáró jelzőt a

csonkavágányok végén?
4.7. A MEGÁLLÁS HELYÉNEK MEGJELÖLÉSE
A MEGÁLLÁS HELYE JELZŐ ALKALMAZÁSA
4.7.3. Megállás helye jelzőt kell alkalmazni:

b) ipartelepek kapuja előtt a kapu nyitása vagy az ipartelepen belül
más fedezendő pont előtt fedezés céljából,
c) sajátcélú vasúti pályahálózatokon, összekötő-, csatlakozó vasúti
pályákon a fedezendő útátjárók előtt az útátjárót fedező vagy az
útsorompót kezelő dolgozó leszállása céljából,
Csak pontosítások történtek.

4.7.3. Megállás helye jelzőt kell alkalmazni:

d) fénysorompóval felszerelt, munkavonati közlekedés során
érintett nyíltvonali útátjáró előtt azon vágány mellett — az
útátjáró fedezése vagy a fénysorompó kezelése céljából —,
amelyen a vágányzár idejére a vonatérzékelést kikapcsolták,
Eddig nem volt kihangsúlyozva, hogy csak munkavonati közlekedés

során érintett átjáróknál kell alkalmazni a Megállás helye jelzőt.
Munkavonat közlekedés során Megállás helye jelzőt alkalmaznak az útsorompó

kezelése céljából
4.7.3.
 Az alábbiak közül hol kell Megállás helye jelzőt alkalmazni?
 Ipartelepen belül, hogyan kell jelezni a fedezendő pontot, ahol

meg kell állni a fedezés céljából?
4.7.3.1. A 4.7.3. pont b), c), d) alpontjaiban felsorolt esetekben a

Megállás helye jelzőt 20 méterre kell a fedezendő pont előtt elhelyezni.
Előtte 200 méter távolságra a Megállj jelző előjelzőjét kell elhelyezni.
Nem kell Megállj jelző előjelzőjét alkalmazni akkor, ha a telepkapuhoz
vezető összekötő vágány kiágazási váltója és a telepkapu előtt
elhelyezett Megállás helye jelző között a távolság kevesebb, mint 200
méter. A mozdonyvezető a fedezendő pont előtt a vonat sebességét úgy
köteles szabályozni, hogy a Megállás helye jelző előtt meg tudjon állni.
Az eddig érvényes előírások alapján az ábrán bemutatott a szituációban
eddig minden esetben kellett alkalmazni a Megállás helye jelző előtt a
Megállj! jelző előjelzőjét.
Megállás helye jelző alkalmazása ipartelep kapuja előtt

4.7.3.1.
Ha az összekötő vágány kiágazási váltója és a telepkapu között a
távolság 20 méternél kevesebb, akkor a Megállás helye jelzőt a
kiágazási váltó Biztonsági határjelzőjének vonalában kell elhelyezni.
Részletes előírásokat a vonatkozó ÁVU-ban, VU-ban kell szabályozni.
Eddig a szabály ilyen alkalmazása nem szerepelt az Utasításban.
Megállás helye jelző alkalmazása ipartelep kapuja előtt

4.7.3.1.
 Ipartelepek kapuja előtt felállított Megállás helye jelző előtt a

Megállj jelző előjelzőjét milyen távolságra kell elhelyezni?
 Mikor nem kell alkalmazni ipartelepek kapuja előtt felállított

Megállás helye jelző előtt a Megállj jelző előjelzőjét?
 Hol kell elhelyezni a Megállás helye jelzőt, ha az összekötő

vágány kiágazási váltója és a telepkapu között a távolság 20
méternél kevesebb?
4.7.3.2. A szolgálati helyen megálló személyszállító vonatokkal a

mozdonyvezető köteles a Megállás helye jelző előtt, a kiépített
utasperon mellett megállni. A megállás helyének tekintetében köteles
figyelembe venni:
 a vonat hosszát,
 az utasok le- és felszállásának megkönnyítését,
 az utasperon kialakítását, megközelítését.
Eddig a mozdonyvezetőnek közvetlenül a Megállás helye jelző előtt

kellett megállnia. Ez a szabály nem mindig szolgálta az utasok le- és
felszállásának megkönnyítését, mert például egy 300 méter hosszú
peronon egy motorkocsival nem biztos, hogy célszerű volt a peron
legelején lévő Megállás helye jelző előtt megállni.
4.7.3.2.
Eddig a mozdonyvezetőnek közvetlenül a Megállás helye jelző előtt

kellett megállnia. Ez a szabály nem mindig szolgálta az utasok le- és
felszállásának megkönnyítését, mert például egy 300 méter hosszú
peronon egy motorkocsival nem biztos, hogy célszerű volt a peron
legelején lévő Megállás helye jelző előtt megállni.
A mozdonyvezető a megállás helyének tekintetében figyelembe vette az utasperon

kialakítását, megközelítését
4.7.3.2.
 Mit köteles figyelembe venni a mozdonyvezető szolgálati helyen

megálló személyszállító vonatokkal a Megállás helye jelző előtt, a
kiépített utasperon melletti megálláskor?
 Hol kell megállni a szolgálati helyen megálló személyszállító

vonatokkal, ha Megállás helye jelző található a vágány mellett?
TÁVOLSÁGJELZŐ
4.7.4. Négyszögletes fekete táblán fehér 50-es számmal kezdődően

50, 100, 150, 200, stb. számok, amelyek az elhelyezett Megállás helye
jelzőhöz viszonyított távolságot jelölik méterben kifejezve.
A jelzők kialakítása, alkalmazása nem változott, de ezek a szabályok

nem voltak így leírva.
Távolságjelzők
4.7.4.
 Milyen jelzőre igaz a következő állítás? Négyszögletes fekete

táblán fehér 50-es számmal kezdődően 50, 100, 150, 200 stb.
számok, amelyek az elhelyezett Megállás helye jelzőhöz
viszonyított távolságot jelölik méterben kifejezve.
TÁVOLSÁGJELZŐ ALKALMAZÁSA
4.7.5. Ha személy- vagy forgalombiztonsági ok szükségessé teszi azt,

hogy a szolgálati helyen vagy a szolgálati hely valamely vágányán
megálló személyszállító vonat eleje, valamint az ellenkező irányú
személyszállító vonat vége minden esetben azonos helyen legyen,
akkor:
 a vonatok megállási helyét az egyik irányból Megállás helye jelző
jelöli meg,
 az ellenkező irányból közlekedő vonatok részére pedig
Távolságjelző táblákat kell elhelyezni.
Az új szabály megengedi, hogy csak azoknál a vágányoknál kell

alkalmazni a Megállás helye jelzőt és a Távolságjelzőt ahol a személy-
vagy forgalombiztonsági ok szükségessé teszi. Pontosították a
Távolságjelző alkalmazásának okát.
4.7.5.
Az új szabály megengedi, hogy csak azoknál a vágányoknál kell
alkalmazni a Megállás helye jelzőt és a Távolságjelzőt ahol a személy-
vagy forgalombiztonsági ok szükségessé teszi. Pontosították a
Távolságjelző alkalmazásának okát.
A III. vágány tekintetében sem a személybiztonság, sem a forgalombiztonság nem

indokolja a Megállás helye jelző és a távolságjelző alkalmazását
4.7.5.
A Távolságjelző táblákat az ellenkező irányú vonatok részére kitűzött
Megállás helye jelzőtől távolodva 50 méterenként kell elhelyezni. A
Távolságjelző jelzi a mozdonyvezető felé az ellenkező irányú Megállás
helye jelző távolságát. A mozdonyvezető a behaladó vonat sebességét
— a vonat hosszának és a Távolságjelző tábla számértékének
figyelembe vételével — úgy köteles szabályozni, hogy a megálláskor a
vonat vége az ellenkező irányú Megállás helye jelzőnél helyezkedjen el.
Átfogalmazott szabály, ahol elsősorban pontosítások történtek, a

szabály elve nem változott.
4.7.5.
 Milyen jelző alkalmazható a megállás helyének megjelölésére?

4.7.6. Azokon a szolgálati helyeken, ahol a személyszállító vonatok

megállási helyének megjelölésére Megállás helye jelzőt és
Távolságjelző táblát nem alkalmaznak, ott a megálló személyszállító
vonattal úgy kell megállni, hogy a vonat az utasperon mellett
helyezkedjen el, figyelembe véve:
 a vonat hosszát,
 az utasok le- és felszállásának megkönnyítését,
 az utasperon kialakítását, megközelítését.
Pontosították és több tényezőssé tették a megállás helyének

megválasztását.
4.7.6.
 Mit köteles figyelembe venni a mozdonyvezető szolgálati helyen

megálló személyszállító vonatokkal ott, ahol Megállás helye jelzőt
és Távolságjelző táblát nem alkalmaznak?
4.10. V-BETŰS JELZŐ
V-BETŰS JELZŐ
4.10.2. A mellékvonalként üzemeltetett vonalakon:

 bejárati jelzővel, bejárati irányú ellenőrző jelzővel nem
rendelkező állomások,
 fedezőjelzővel nem rendelkező megálló-rakodóhelyek,
rakodóhelyek
első bejárati váltója előtt általános fékúttávolságban
V-betűs jelzőt kell elhelyezni.
A bejárati jelző és a fedezőjelző alkalmazásával összhangba hozták a

V-betűs jelző alkalmazását.
4.10.2.
 Milyen állomásokon, szolgálati helyeken kell V-betűs jelzőt

alkalmazni?
V-BETŰS JELZŐ
4.10.5. Ha a 4.10.2. sz. pontban meghatározott szolgálati helyeken

forgalmi személyzet nem teljesít folyamatosan szolgálatot, akkor a
V-betűs jelzőt ki kell egészíteni a Helyszíni őrzés alatt nem álló, nem
biztosított váltóra figyelmeztető jellel. A vonattal a szolgálati hely
váltóihoz legfeljebb 15 km/h sebességgel szabad közeledni és azokon
áthaladni. Helytelenül álló váltó esetén, vagy ha a mozdonyvezető a
váltó helyes állásáról bármely ok miatt nem tud meggyőződni, a váltó
előtt a vonattal meg kell állni.
A Műszaki Táblázat a helyszíni őrzés alatt nem álló, nem biztosított

váltókon legfeljebb 15 km/h sebességet engedélyez. Ezt természetesen
a váltón történő teljes áthaladásig kell alkalmazni. Nem írt az Utasítás
eddig olyan szabályt elő, hogy mi van akkor, ha a váltó helytelenül áll,
vagy nem lehet a helyes állásról meggyőződni.
V-BETŰS JELZŐ
4.10.5.
A Műszaki Táblázat a helyszíni őrzés alatt nem álló, nem biztosított
váltókon legfeljebb 15 km/h sebességet engedélyez. Ezt természetesen
a váltón történő teljes áthaladásig kell alkalmazni. Nem írt az Utasítás
eddig olyan szabályt elő, hogy mi van akkor, ha a váltó helytelenül áll,
vagy nem lehet a helyes állásról meggyőződni.
V-betűs jelzővel rendelkező állomáson a 2-es számú váltón történő áthaladás

sebessége
4.10.5.
 Mit jelent az, ha a V-betűs jelzőt kiegészítik a Helyszíni őrzés

alatt nem álló, nem biztosított váltóra figyelmeztető jellel?
4.13. A LASSAN BEJÁRANDÓ PÁLYARÉSZEK
MEGJELÖLÉSÉRE
ALKALMAZOTT JELZŐK ÉS JELZÉSEIK
A LASSAN BEJÁRANDÓ PÁLYARÉSZ (VÁGÁNY) JELZÉSE
4.13.1.7. Időjárási ok (pl. magas sínhőmérséklet) miatt szükségessé

váló, de naponta 12 órát meg nem haladó érvénytartamú lassan
bejárandó pályarészeket nem kell lassúmenet jelzőkkel megjelölni, ha
azok:
 állomási átmenő fővágány(ok) teljes hosszára,
 teljes állomásköz(ök)re
vonatkoznak.
A hatályos Utasítás nem tartalmaz előírást az időjárási okok miatt

időszakos jelleggel bevezetésre és elrendelésre kerülő lassan bejárandó
pályarészekre és azok előírt jelzőkkel történő megjelölésére. Előírás
hiányában az ilyen időszakos jellegű lassan bejárandó pályarészeket az
utasításban előírt jelzőkkel jelölik, viszont ezek a jelzők az érvényességi
időn túl nem kerülnek eltávolításra, amely a mozdonyvezetőknél
értelmezési problémát okoz. Az új előírások lehetőséget biztosítanak
arra, hogy a 12 órát meg nem haladó érvénytartamú lassan bejárandó
pályarészeket nem kell az előírt lassúmenet jelzőkkel megjelölni.
4.13.1.7.
 Milyen esetekben maradhat el a lassan bejárandó pályarészek

megjelölése?
A LASSÚMENET ELŐJELZŐ
4.13.2.1. A keskeny nyomtávolságú vonalakon jelezhető a 15 km/h,

vagy a 25 km/h sebesség is. A szolgálati felsőbbség engedélyével a
normál, széles és keskeny nyomtávolságú vonalakon jelezhető az
5 km/h sebesség is. Az 5 km/h sebességet a jelzőn 05, a 15 km/h
sebességet 15, a 25 km/h sebességet 25 számok jelzik.
A pontosított előírások lehetőséget biztosítanak arra, hogy a hatályos

előírások szerint jelenleg csak a keskeny nyomtávolságú vonalakon
alkalmazható 5 km/h sebességkorlátozás a normál és széles
nyomtávolságú vonalakon is alkalmazható és jelezhető legyen.
4.13.2.1.
 Milyen számértékű sebesség jelezhető a Lassúmenet előjelzővel,

ha a sebességkorlátozás nem keskeny nyomtávolságú vonalon
van?
A LASSÚMENET ELEJE JELZŐ
4.13.3.1. A Lassúmenet eleje jelző táblája alatt elhelyezett sárga

téglalapon, kétirányú fekete nyíl csak a kitérő irányban álló váltón
történő közlekedés esetén érvényes lassan bejárandó pályarész elejét
jelzi.
Az így kiegészített Lassúmenet eleje jelző a Kettős lassúmenet eleje
jelzővel azonos helyen nem alkalmazható.
Ez a kikötés eddig csak a Lassúmenet előjelzőnél volt előírva.

4.13.3.1.
 Milyen alkalmazási szabály vonatkozik a kettős Lassúmenet eleje

jelző táblája alatt elhelyezett sárga téglalapon, kétirányú fekete
nyílra?
A LASSÚMENET VÉGE JELZŐ
4.13.4.1. A Lassúmenet vége jelző elhelyezhető az ellenkező irányból

elhelyezett Lassúmenet eleje jelző hátlapján is. Ebben az esetben a
jelző egyvágányú pályán és szolgálati helyein a vágány menetirány
szerinti bal oldalán kerül elhelyezésre.
A Lassúmenet vége jelző az ellenkező irányból elhelyezett Lassúmenet eleje jelző

hátlapján van
4.13.4.1.
 Mikor szabályos az alábbiak közül Lassúmenet vége jelző

elhelyezése a vágány menetirány szerinti bal oldalán?
A JELZŐK ELHELYEZÉSE ÉS A HIÁNYZÓ JELZŐK PÓTLÁSA
4.13.5.3. A jelzők hiányát felfedező pályafelügyeletet ellátó dolgozók

kötelesek erről a forgalmi szolgálattevőt (forgalomirányítót), nyílt
vonalról az egyik szomszédos állomás forgalmi szolgálattevőjét
(forgalomirányítóját) és a pályafelügyeletet ellátó szervezet
diszpécserét értesíteni.
A jelenleg hatályos Utasítás nem tartalmaz külön előírásokat a

pályafelügyeletet ellátó dolgozók által felfedezett jelzési hiányosság
esetén követendő értesítési kötelezettségre, a pontosítással a
pályafelügyeletet ellátók dolgozók értesítési kötelezettsége is
meghatározásra került.
4.13.5.3.
 Lassúmenet vége jelző hiányát felfedező pályafelügyeletet ellátó

dolgozó kit köteles értesíteni?
4.13.5.4. Ha a mozdonyvezető olyan elhelyezési hiányosságot fedez

fel, amelyről előzetesen értesítést nem kapott, köteles a hiányosságot a
rendelkezésére álló értekező berendezésen azonnal jelenteni a forgalmi
vonalirányítónak, ha ez nem lehetséges, akkor az első szolgálati
helyen, ahol a vonat menetrend szerint megáll, a forgalmi
szolgálattevőnek (forgalomirányítónak). Az értesített forgalmi
vonalirányító, forgalmi szolgálattevő (forgalomirányító) köteles az
elhelyezési hiányosságról egymást és a pályafelügyeletet ellátó
szervezet diszpécserét értesíteni.
Hiányzott az eddigi szabályból, hogy ha a forgalmi vonalirányítót

értesítik a jelző hiányáról, akkor ő köteles a forgalmi szolgálattevőt
értesíteni erről (aki a régi szabály értelmében nem kapott értesítést
erről). Természetesen az új szabály igaz fordítva is, amikor a forgalmi
szolgálattevő kap értesítés a jelző hiányáról.
4.13.5.4.
 Mi a teendő, ha a mozdonyvezető a Lassúmenet vége jelző

Írásbeli rendelkezésen nem közölt elhelyezési hiányosságát
jelenti?
4.13.5.5. Nem pályafelügyeletet ellátó és nem mozdonyszemélyzet

által felfedezett elhelyezési hiányosságról az azt felfedező dolgozó
köteles a forgalmi szolgálattevőt (forgalomirányítót), nyílt vonalról az
egyik szomszédos állomás, vagy szomszédos forgalomszabályozó
állomás forgalmi szolgálattevőjét (forgalomirányítóját) értesíteni. Az
értesített forgalmi szolgálattevő (forgalomirányító) köteles a forgalmi
vonalirányítót tájékoztatni és a pályafelügyeletet ellátó szervezet
diszpécserét értesíteni.
Részben új szabály, mert külön kiemelik, hogy ki fedezi fel (milyen

szervezetnél dolgozó) a jelző hiányát. Eddig nem volt előírva, hogy a
forgalmi szolgálattevő (forgalomirányító) köteles a forgalmi
vonalirányítót tájékoztatni a jelző hiányáról.
4.13.5.5.
 Milyen kötelessége van a Lassúmenet vége jelző elhelyezési

hiányosságát felfedezőnek, ha ő nem tartozik a pályafelügyeletet
ellátók körébe, illetve mozdonyszemélyzethez?
4.13.5.6. A jelzők hiányáról értesített forgalmi szolgálattevő

(forgalomirányító) mindaddig köteles intézkedni a vonatszemélyzet
értesítésére, amíg a jelzők pótlásáról nem értesítették.
A régi szabály szerint az előre nem látott ideiglenes lassúmenetekre

vonatkozó szabályok szerint kellett eljárni. A két eljárás között nincs
különbség.

4.13.5.6.
 A Lassúmenet vége jelző hiányáról értesített forgalmi

szolgálattevő (forgalomirányító) meddig köteles gondoskodni a
vonatszemélyzetek értesítéséről?
4.13.5.7. A jelzők hiányáról és azok pótlásáról szóló értesítéseket a

forgalmi szolgálattevő (forgalomirányító) köteles a Fejrovatos
előjegyzési naplóba előjegyezni.
Eddig nem volt leírva az Utasításba ez a szabály. Az F.2. sz. Forgalmi

Utasítás Függelékének 7. sz. Függelékében külön elő van írva, hogy ezt
az értesítést szóról-szóra le kell írni.
4.13.5.7.
 A lassan bejárandó pályarészek jelzésére szolgáló jelzők

hiányáról és azok pótlásáról szóló értesítéseket ki és miben
köteles előjegyezni?
4.13.5.9.
 Az előre nem látott ideiglenes lassúmenet elrendelését követően

legfeljebb hány órán belül kell a lassan bejárandó pályarész
megjelölésére szolgáló jelzőket kitűzni?
4.14. A JÁRHATATLAN PÁLYARÉSZEK
FEDEZÉSÉRE HASZNÁLT JELZŐK ÉS
JELZÉSEIK
A JÁRHATATLAN PÁLYARÉSZ FEDEZÉSE
4.14.1.2. Fedezésre a nyílt vonalon a Megállj jelző előjelzőjét és a

Megállj jelzőt, állomások területén csak a Megállj jelzőt kell alkalmazni.
Az eddigi általános előírások valamennyi szolgálati helyre vonatkoztak.

A pontosítással meghatározásra és elkülönítésre került, hogy a
nyíltvonali szolgálati helyeken a Megállj jelzőt és előjelzőjét, az
állomások területén (beleértve és az egyvágányú pályák forgalmi
kitérőit is ahol az állomásokra vonatkozó szabályok az érvényesek)
csak a Megállj jelzőt kell alkalmazni kell.

A MEGÁLLJ JELZŐ
4.14.3.2. A Megállj jelzőt általában a járhatatlan pályarész elejétől

számított 50 m-re kell elhelyezni.
Az Utasítás a szolgálati hely vágányának járhatatlansága esetén

megengedi közvetlenül a járhatatlan pályarész elé is kitűzni a Megállj!
jelzőt, tehát ez esetben nem teljesül az 50 méteres szabály. Ezért lett
az Utasításban is az „általában” kifejezés írva.

JÁRHATATLAN PÁLYARÉSZ FEDEZÉSE A NYÍLT VONALON
4.14.4.4. Ha a nyílt vonalon a járhatatlan pályarész felfedezésekor idő

vagy jelző hiánya miatt a Megállj jelző és annak előjelzője nem
helyezhető el, az eseményt mindkét szomszédos állomás forgalmi
szolgálattevőjének (forgalomirányítójának) jelenteni kell, majd
gondoskodni kell a jelzők mielőbbi elhelyezéséről. A jelzők hiányáról és
azok elhelyezéséről szóló értesítéseket a forgalmi szolgálattevő
(forgalomirányító) köteles a Fejrovatos előjegyzési naplóba előjegyezni.
Új szabályként jelenik meg, aminek az előjegyzését az F.2. sz. Forgalmi

Utasítás Függeléke nem írja elő.

4.14.4.4.
 Nyílt vonalon a járhatatlan pályarész felfedezésekor elmaradhat–

e a Megállj jelző és annak előjelzőjének kitűzése?
 Hol maradhat el idő vagy jelző hiánya miatt a Megállj jelző és

annak előjelzőjének kitűzése?
JÁRHATATLAN PÁLYARÉSZ FEDEZÉSE A SZOLGÁLATI
HELYEN
4.14.5. Szolgálati hely vágányának (vágányainak) teljes hosszban

történő járhatatlansága esetén az érintett vágányok két végén, a
Biztonsági határjelzővel egyvonalban, a két sínszál közé, a nyílt vonal
felé jelzést adó Megállj jelzőt kell elhelyezni.

Nagyon pontosan írja le az Utasítás új szabályként a járhatatlan
pályarész fedezését szolgálati helyeken.
Járhatatlan pályarész fedezése a szolgálati helyen a vágányán teljes hosszában

HELYEN
4.14.5.
A szolgálati hely vágánya, vágányai valamely részének járhatatlansága
esetén a járhatatlan pályarész elejétől 50 méterre a sínszálak közé
Megállj jelzőt kell elhelyezni.
Nagyon pontosan írja le az Utasítás új szabályként a járhatatlan

pályarész fedezését szolgálati helyeken.
Járhatatlan pályarész fedezése a szolgálati hely vágányának valamely részén

HELYEN
4.14.5.
Ha a szolgálati hely területén — a helyi viszonyok miatt — a Megállj
jelző az előírt távolságra nem tűzhető ki, akkor a jelző elhelyezhető
közvetlenül a járhatatlan pályarész elé is. A járhatatlan pályarész
fedezhető valamely váltó más járható vágányra terelő állásba történő
lezárásával is.
Az Utasítás már megengedi, hogy 50 méternél kisebb távolságra is
kitűzhető legyen a Megállj! jelző.
Járhatatlan pályarész fedezése a szolgálati hely vágányán, ahol a Megállj! jelző a

vágány jobb oldali végén közvetlenül a járhatatlan pályarész elejénél van kitűzve
HELYEN
4.14.5.
Csonkavágányokon lévő járhatatlan pályarész esetén a vágányzáró
szerkezet, földkúp felől nem kell Megállj jelzőt alkalmazni.
Járhatatlan pályarész fedezése csonkavágányon

4.14.5.
 A szolgálati hely vágánya, vágányai valamely részének

járhatatlansága esetén a járhatatlan pályarész elejétől milyen
távolságra kell a Megállj jelzőt elhelyezni?
 Csonkavágányon lévő járhatatlan pályarész fedezéséhez hová

kell kihelyezni a szükséges jelzőeszközöket?
4.14.6.
 Ha a nyílt vonalon a két állomás között vágányzárt rendeltek el,

hová kell kitűzni a kihaladást megtiltó Megállj jelzőt?
A VÁGÁNYZÁROLT, JÁRHATATLAN PÁLYARÉSZ FEDEZÉSE
4.14.6.1. A Megállj jelző és a Megállj jelző előjelzőjének elhelyezésről

a munkavégzésért felelős köteles gondoskodni.

4.14.6.2. Ha a vágányzárolt állomásközben kettő vagy több egymástól
független munkaterületen történik munkavégzés, és a vágányon
munkagépek is közlekednek, a munkaterületeket a Megállj jelző
előjelzője és a Megállj jelző elhelyezésével kell egymástól elhatárolni. A
munkaterületek elhatárolásáról a munkavégzésért felelős személy
köteles gondoskodni
Az F.2. sz. Utasításban új előírásként megjelenő fogalom, miszerint a

munkavégzésért felelős a pályaműködtetői kapacitásigény felhasználás
lebonyolításával kapcsolatos valamennyi tevékenység végzésére kijelölt
személy.
4.14.6.1.
 Vágányzárolt pályarész fedezéséről, Megállj jelző és a Megállj

jelző előjelzőjének elhelyezésről ki köteles gondoskodni?
 Milyen feladata van a munkavégzésért felelős személynek két

szomszédos állomás között elrendelt vágányzár megkezdésekor
a vágányzárolt pályarész fedezése kapcsán?
4.14.6.2.
 Miről kell gondoskodni a munkavégzésért felelős személynek, ha

a vágányzárolt állomásközben kettő vagy több egymástól
független munkaterületen történik munkavégzés, és a vágányon
munkagépek is közlekednek?
A VÁGÁNYZÁROLT PÁLYARÉSZ FEDEZÉSE
4.14.6.3. Szolgálati hely vágányára (vágányaira) elrendelt vágányzár

esetén az érintett vágányok két végén, a Biztonsági határjelzővel
egyvonalban, a két sínszál közé Megállj jelzőt kell elhelyezni.
Amennyiben a vágányzár nem a vágány teljes hosszára érvényes,
akkor a Megállj jelzőt a járható hossz vége előtt 50 méterrel kell
kitűzni.
Új szabályként ebben az esetben nem a teljes vágány kerül kizárásra.
Vágányzárolt pályarész fedezése a vágány egy részén

4.14.6.3.
 Hova kell kitűzni a hordozható megállj jelzőt szolgálati hely

vágányaira elrendelt vágányzárnál?
4.14.6.5.
 Hová kell elhelyezni a Megállj! jelzőt V-betűs jelzővel rendelkező

szolgálati hely valamennyi vágányára elrendelt vágányzár
alkalmával?
A VÁGÁNYZÁROLT, JÁRHATATLAN PÁLYARÉSZ FEDEZÉSE
4.14.7. Nyílt vonalon és a szolgálati helyek területén a járhatatlan

pályarészt:
 a pályaszemélyzet,
 a munkavégzésért felelős szakszolgálat vagy a járhatatlan
pályarész felügyeletét ellátó szakszolgálat,

 az építés és felújítás alatti pályarészek felügyeletével megbízott
külső vállalkozó
arra jogosult dolgozója köteles fedezni.
Pontosítva és kiegészítve lett a szabály. Lényeges változás, hogy az

Utasítás eddig csak a nyílt vonalon írta azt elő, hogy kinek kell a
járhatatlan pályarészt fedezni.
4.14.7.
 Ki nem köteles a nyílt vonalon vágányzárolt, járhatatlan

pályarész fedezését végrehajtani?
4.14.8.
 Ki ellenőrizheti a vágányzárolt pályarész fedezésének

helyességét?
4.14.8.1.
 Ellenőrzései során ki kötelesi ellenőrizheti a vágányzárolt

pályarész fedezésének helyességét?
4.15. MUNKATERÜLETEK FEDEZÉSE A
SZOLGÁLATI HELYEKEN ÉS A NYÍLT
VONALON
MUNKATERÜLET FEDEZÉSE A NYÍLT VONALON
4.15.1.3. Két- vagy többvágányú, valamint párhuzamos egyvágányú

pályákon a jelzőket mindegyik vágány mellett, mind a két irány felé ki
kell tűzni még akkor is, ha a munkát végzők csak az egyik vágányon
dolgoznak.
Munkaterület fedezése többvágányú pályán

MUNKATERÜLET FEDEZÉSE A SZOLGÁLATI HELYEN
4.15.2. A szolgálati helyek fővágányain és a közvetlen mellettük fekvő

vágányokon végzett munka (vágányzár) esetén, a Pályán dolgoznak!
jelzőt a szolgálati hely mindkét iránya felől legalább a munkaterület
elejétől számított általános fékúttávolságban kell elhelyezni.
Megszűnt az, hogy a bejárati jelzőhöz kellett kitűzni a jelzőt. A bejárati
jelző a munkaterület kezdetétől akár 1500-2000 méterre is lehet egy
nagyobb, hosszabb állomás tekintetében.
Pályán dolgoznak! jelző elhelyezése a szolgálati hely fővágányán történő munka esetén
4.15.2.
 A munkaterület fedezése céljából Pályán dolgoznak! jelzőt kell

kihelyezni. Ki fogja elrendelni a kihelyezését és ellenőrizni a
kihelyezés és az eltávolítás megtörténtét?
4.16. AZ EURÓPAI VASÚTI
FORGALOMSZABÁLYOZÓ RENDSZERHEZ
(ERTMS) KAPCSOLÓDÓ JELZŐK
ERTMS KÖRZET KEZDETE JELZŐ
4.16.1. Fényvisszaverő kialakítású, fehér színű fekvő téglalap alakú

táblán fekete ERTMS felirat. A jelző az ETCS vonatbefolyásolásra
kiépített, az ERTMS előírások szerinti közlekedésre berendezett
pályaszakasz (körzet) elejét jelzi. A jelzőt követő pályaszakaszon
(körzetben) az ETCS fedélzeti berendezéssel felszerelt járművekkel
továbbított vonatok az ERTMS előírások szerint közlekedhetnek.
Már nincsenek szétválasztva a jelzőkön, hogy milyen szintű ETCS

berendezéssel közlekednek az ilyen pályákon a vontatójárművek.
ERTMS körzet kezdete jelző

4.16.1.
 Mit jelez a fehér színű, fekete szegélyes, fekvő téglalap alakú,

fekete ERTMS feliratot tartalmazó tábla?
 Milyen kialakítású az ERTMS körzet kezdete jelző?

ERTMS MEGÁLLÁS HELYE JELZŐ
4.16.2. Fényvisszaverő kialakítású, kék színű négyzet alakú táblán

balra, jobbra, valamint lefelé mutató, fehér szegélyű citromsárga nyíl.
A jelzőt az ERTMS előírások szerint közlekedő, menetengedéllyel nem
rendelkező vonatok által használt vágány jobb, bal oldalán vagy a
vágány felett kell elhelyezni. A jelző a citromsárga nyíl irányával jelzett
vágányon azt a helyet jelöli meg, ahol az ERTMS előírások szerint
közlekedő, de a jelzőn túli pályaszakaszra menetengedéllyel nem
rendelkező vonattal meg kell állni.

ERTMS Megállás helye-jelző

4.16.2.
 Hogyan néz ki az ERTMS Megálláshelye-jelző?

ERTMS MEGÁLLÁS HELYE JELZŐ
4.16.3. Fényvisszaverő kialakítású, vörös színű átlóval áthúzott, fehér

színű, fekvő téglalap alakú táblán fekete ERTMS felirat. A jelző az ETCS
vonatbefolyásolásra kiépített, az ERTMS előírások szerinti közlekedésre
berendezett pályaszakasz (körzet) végét jelzi. A jelzőt követő
pályaszakaszon az ETCS fedélzeti berendezéssel felszerelt járművekkel
továbbított vonatok nem az ERTMS előírások szerint közlekednek.


ERTMS körzet vége jelző
4.16.3.
 Hogyan jelzik az ERTMS előírások szerinti közlekedésre

berendezett pályaszakasz (körzet) végét?
ETCS SZINTVÁLTÁS HELYE JELZŐ
4.16.4. Fényvisszaverős kialakítású, fehér színű fekvő téglalap alakú

táblán fekete LT ETCS felirat. A jelző az ETCS vonatbefolyásolásra
kiépített pályán az ETCS szintváltás helyét jelzi.
ETCS szintváltás helye jelző

4.16.4.
 Melyik jelző néz ki a következők szerint? Fényvisszaverős

kialakítású, fehér színű fekvő téglalap alakú táblán fekete LT
ETCS felirat?
5. KÉZIJELZÉSEK ÉS HANGJELZÉSEK
5.1. A VONATKÖZLEKEDÉS KÖZBEN
ADHATÓ JELZÉSEK
A VONATKÖZLEKEDÉS KÖZBEN ADHATÓ JELZÉSEK
5.1.1.5., 5.1.1.6., 5.1.1.7.
A Felhívás az áthaladásra; Szabad az elhaladás!; Lassan jelzéseknél

egységesen megváltoztatták azt, hogy ki adhatja a jelzést. A
„váltókezelő vagy a jelzés adására felhatalmazott más állomási
dolgozó” kifejezés helyett „forgalmi dolgozó” kifejezést használ az
Utasítás.
5.1.1.7. Lassan!
A jelzés adására felhatalmazott forgalmi dolgozó, nappal kibontott
sárga jelzőzászlót ferdén lefelé a vonat felé fordítva tartja. A jelzés
adására felhatalmazott forgalmi dolgozó, sötétben fehér fényű
jelzőlámpát ferdén lefelé a vonat felé fordítva tart.
Egyforma lett a jelzés adásának módja (mozdulata) nappal és

sötétben.
Lassan! jelzés adása nappal és sötétben

5.1.1.7.
 Milyen jelzőeszközzel és hogyan kell adni vonatközlekedés

közben a Lassan! jelzést, ha a távolbalátás korlátozott?
 Milyen jelzőeszközzel és hogyan kell adni vonatközlekedés

közben a Lassan! jelzést sötétben?
5.1.1.9. Távolodj tőlem!

Nappal kibontott sárga színű jelzőzászló függőleges irányban fel- és
lefelé mozgatása a mozdonyvezető felé. Sötétben fehér fényű kézi
jelzőlámpa függőleges irányban fel- és lefelé mozgatása a
mozdonyvezető felé.
A jelzést a behaladó vonatok részére az F.2. sz. Forgalmi Utasításban
előírtak szerint kell adni azért, hogy a vonat a jelzésadással
meghatározott helyen álljon meg.
Pontosan leírták a szabály végére, hogy miért is kell adni

vonatközlekedés közben ezt a jelzést.
5.1.1.10. Közeledj felém!

Nappal kibontott sárga színű jelzőzászló jobbra-balra mozgatása a test
előtt vízszintes irányban a mozdonyvezető felé.
Sötétben fehér fényű kézi jelzőlámpa jobbra-balra mozgatása a test

előtt vízszintes irányban a mozdonyvezető felé. A jelzést a behaladó
vonatok részére az F.2. sz. Forgalmi Utasításban előírtak szerint kell
adni azért, hogy a vonat a jelzésadással meghatározott helyen álljon
meg.
Az „ide-oda” helyett a tényleges jelzésadással kifejezett mozgás irányát

határozták meg. Pontosan leírták a szabály végére, hogy miért is kell
adni vonatközlekedés közben ezt a jelzést.
5.2. A TOLATÁS KÖZBEN ADHATÓ JELZÉSEK
A TOLATÁS KÖZBEN ALKALMAZHATÓ KÉZI- ÉS
HANGJELZÉSEK
5.2.2. Közeledj felém!

Nappal kibontott sárga színű jelzőzászló vagy az egyik kar jobbra-balra
mozgatása a test előtt vízszintes irányban a mozdonyvezető felé.
Sötétben fehér fényű kézi jelzőlámpa jobbra-balra mozgatása a test
előtt vízszintes irányban a mozdonyvezető felé. A látható jelzést
szükség esetén ki kell egészíteni a jelzősíppal adott egy rövid és egy
hosszú hanggal (● ▬).
Az „ide-oda” helyett a tényleges jelzésadással kifejezett mozgás irányát

határozták meg.
HANGJELZÉSEK
5.2.3. Lassan!
Nappal kibontott sárga színű jelzőzászló vagy az egyik kar ferdén lefelé
tartása a mozdonyvezető felé.
Sötétben fehér fényű kézi jelzőlámpa ferdén lefelé tartása a
mozdonyvezető felé. A látható jelzést szükség esetén ki kell egészíteni
a jelzősíppal adott kettőnél több hosszú hanggal (▬ ▬ ▬ ▬ …).
Egyforma lett a jelzés adásának módja (mozdulata) nappal és

sötétben.
Lassan! jelzés adása nappal és sötétben

5.2.3.
 Milyen jelzőeszközzel és hogyan kell adni tolatás közben a

Lassan! jelzést, ha a távolbalátás korlátozott?
 Milyen jelzőeszközzel és hogyan kell adni tolatás közben a

Lassan! jelzést sötétben?
HANGJELZÉSEK
5.2.6. Nyomás!
A Közeledj felém! jelzés látható részének rövid mozdulatú adása a
mozdonyvezető felé, a járművek szétkapcsolásának megkönnyítése
érdekében. A jelzést a járműkapcsolás végrehajtása előtt a
kapcsolandó járművek mellett állva kell adni.
Eddig nem volt leírva, hogy miért és, hogy hol kell adni ezt a jelzést.
5.2.6.
 Mikor kell adni a Nyomás! jelzést?
 Hol kell adni a Nyomás! jelzést?

A KÉZIJELZÉSEK ALKALMAZÁSA
5.2.10.6.
Ha bejárással végzett tolatás esetén a tolatás irányítása rádión
történik, akkor a tervezett megállási hely távolságát megközelítőleg
100 méterenként, 100 méteren belül megközelítőleg 20 méterenként
közölni kell a mozdonyvezetővel. Nem kell közölni a távolságot, ha a
mozdonyvezető a tolatás irányát tekintve az első jármű vezető-
fülkéjében teljesít szolgálatot.
Nagyon egyértelműen meghatározzák azt, hogy milyen gyakorisággal

kell a mozdonyvezető felé közölni a tervezett megállási hely távolságát.
Olyan kitételt is megfogalmaztak, ami eddig szabályként nem jelent
meg „nem kell közölni a távolságot, ha a mozdonyvezető a tolatás
irányát tekintve az első jármű vezetőfülkéjében teljesít szolgálatot”.
20 métert körülbelül 5 másodperc alatt lehet megtenni, ha 15 km/h-val
történik a mozgás.
A KÉZIJELZÉSEK ALKALMAZÁSA
5.2.10.6.
Amennyiben a mozdonyvezető a tolatásvezető részéről nem kap
megközelítőleg 10 másodperc letelte után közleményt, köteles a
mozgást azonnal megállítani. A tolatásvezető köteles a mozgás
azonnali megállítására intézkedni, ha a mozdonyvezető részéről a
közlemény nyugtázása elmarad.
Meghatározták a szabály változtatásával, hogy külön-külön mi a

tolatásvezető és a mozdonyvezető dolga, ha nem érkezik közlemény,
vagy annak a nyugtázása marad el.
(10 km/h sebességnél 10 másodperc alatt körülbelül 28 métert lehet
megtenni.)
5.2.10.6.
 Milyen kötelező tartalmú közleményeket kell adni a tolatórádión

bejárással végzett tolatás alkalmával, a tervezett megállás
helyétől 100 méter távolságra? A mozdonyvezető a tolatás
irányát tekintve nem az első jármű vezetőfülkéjében teljesít
szolgálatot.
 Mely esetben nem kell a tervezett megállási hely távolságát

megközelítőleg 100 méterenként, 100 méteren belül
megközelítőleg 20 méterenként közölni kell a mozdonyvezetővel?
5.2.10.6.
 Rádión irányított tolatás alkalmával a mozdonyvezető a

tolatásvezető részéről nem kap megközelítőleg 10 másodperc
letelte után közleményt. Mi a teendője?
 Rádión irányított tolatás alkalmával a tolatásvezető közleményét

nem nyugtázza a mozdonyvezető. Mi a tolatásvezető
kötelessége?
5.3. A MOZDONYSZEMÉLYZET
HANGJELZÉSEI
A MOZDONYSZEMÉLYZET HANGJELZÉSEI
5.3.1.2. Figyelj! jelzést kell adni:

a) használhatatlan útsorompóról történt értesítés esetén az
útátjáróhoz történő közeledéskor,
Eddig az Útátjárójelzőnél kellett adni a Figyelj! jelzést. Az Útátjárójelző

egy 120 km/h pályasebességű vonalon 600 méterre van elhelyezve az
útátjárótól. Az útátjáró előtt megközelítőleg 30 méterre legfeljebb
15 km/h lehet a sebesség. Ezeket figyelembe véve kb. 40-50
másodperc idő alatt ér a vonat az Útátjárójelzőtől az útátjáróig. Ezért
indokolatlan már az Útátjárójelzőnél adni a Figyelj! jelzést ebben az
esetben.
Az értesítést követően „Figyelj!” jelzés adása a használhatatlan útátjáróhoz történő

közeledéskor

b) Fénysorompót ellenőrző útátjárójelző esetén, ha fényjelzést nem
ad, az útátjáróhoz történő közeledéskor,
Eddig az Fénysorompót ellenőrző útátjárójelzőnél kellett adni a Figyelj!

jelzést.
„Figyelj!” jelzés adása az útátjáróhoz történő közeledéskor a jelzést nem adó

fénysorompót ellenőrző útátjárójelző után

f) az útátjáróhoz történő közeledéskor, ha adását személy-,
vagyon- vagy forgalombiztonsági ok szükségessé teszi,
Eddig az Útátjárójelzőnél kellett adni a Figyelj! jelzést. A legtöbb

esetben az Útátjárójelzőnél nem is lehetet azt látni, hogy személy-,
vagyon- vagy forgalombiztonsági ok miatt valamilyen veszély lehet az
útátjárónál.
A szabálytalan gépjárművezető miatt kell „Figyelj!” jelzést adni az útátjáróhoz történő

közeledéskor

k) az útátjáróhoz történő közeledéskor, ha a főjelző nem önálló
jelzéssel az útsorompó használhatatlanságára utaló jelzést adott,
Eddig ebben az esetben a közúti forgalmat nem kellett hangjelzéssel

figyelmeztetni.
A főjelző nem önálló jelzéssel az útsorompó használhatatlanságára utaló jelzést adott,

ezért a mozdonyvezető az útátjáróhoz való közeledéskor „Figyelj!” jelzést ad
5.3.1.2.
 Mikor kell a mozdonyvezetőnek Figyelj! jelzést adni az alábbiak

közül?
 Hol és mikor kell a mozdonyvezetőnek Figyelj! jelzést adni az

alábbiak közül?
5.3.2. Vonat állt meg a bejárati jelző előtt.

Kettő hosszú hang (▬ ▬).
A jelzést a menetrend szerint áthaladó vonat mozdonyvezetője köteles
adni akkor, ha a vonatot személyzettel rendelkező szolgálati hely
bejárati jelzőjével megállították.
Személyzet nélküli szolgálati helyen ennek a jelzésnek nem sok értelme

volt. Természetesen ez igaz a pályaelágazásokra is.
„Vonat állt meg a bejárati jelző előtt” hangjelzés adása egy személyzettel rendelkező
szolgálati hely bejárati jelzőjénél
5.3.2.
 Mikor kell a mozdonyvezetőnek Vonat állt meg a bejárati jelző

előtt jelzést adni?
5.3.3.1. A hangjelzést nem kell adni, ha a vonat elején lévő

mozdonyvezető jól működő értekező berendezésen élőszóval ad
utasítást a tolómozdony vezetőjének.
Ez a szabály eddig hasonló módon, de csak az F.2. sz. Forgalmi

Utasításba volt leírva.
A toló- és a vonómozdony mozdonyvezetője között távközlési kapcsolat van, ezért

nem kell a hangjelzéseket adni
5.3.3.1.
 Mikor nem kell Tolást megkezdeni! jelzést alkalmazni

tolómozdonnyal közlekedő vonat közlekedése esetén?
5.3.4. Tolást megszüntetni!

Kettő hosszú, egy rövid és egy hosszú hang (▬ ▬ ● ▬).
A Tolást megszüntetni! jelzéssel tolómozdonnyal közlekedő vonatnál, a

vonat elején lévő mozdonyvezető utasítást ad a tolás megszüntetésére
a tolómozdony vezetőjének.
5.3.4.1. A hangjelzést nem kell adni, ha a vonat elején lévő

mozdonyvezető jól működő értekező berendezésen élőszóval ad
utasítást a tolómozdony vezetőjének.
Ez a szabály eddig hasonló módon, de csak az F.2. sz. Forgalmi

Utasításba volt leírva.
5.3.4.1.
 Mikor nem kell Tolást megszüntetni! jelzést alkalmazni

tolómozdonnyal közlekedő vonat közlekedése esetén?
5.3.9. A vonatot vészfékkel állították meg.

Egy hosszú, egy rövid, egy hosszú hang adása egymás után kétszer
(▬ ● ▬ ▬ ● ▬).
5.3.9.1. A vonatot vészfékkel állították meg jelzést a légfékezéssel

közlekedő személyszállító vonat mozdonyvezetője akkor köteles adni,
ha a vonat a vészfék meghúzása következtében állt meg.
5.3.9.2. A jelzést követően a vonatkísérők kötelesek megállapítani a

vészfék meghúzásának okát, majd amennyiben a vonat tovább-
haladásának nincs akadálya, a vészfékváltót alapállásba helyezni.
Eddig a vészfékváltó alapállásba helyezése előtt nem kellett vizsgálni,

hogy a vonat továbbhaladásának van-e akadálya.
5.3.9.2.
 A vonatot vészfékkel állították meg jelzés elhangzása után mi a

kötelessége a vonatkísérő személyzetnek?
5.4.4.
 Mit kell közölni a mozdonyvezetővel a fékpróba megkezdése

előtt?
5.5. A JELZŐŐRÖK JELZÉSEI
A JELZŐŐRÖK JELZÉSEI
5.5.1. Megállj!
A jelzés adható a közút menetirány szerinti jobb oldalán, a közúti
forgalmi sáv tengelyében kb. 1,5 méter magasságú állványon
elhelyezett piros fényű jelzőlámpával is.
Eddigi szabályok szerint „vállmagasságú állvány” volt előírva.
kb. 1,5 m
A jelzőőrök jelzésének adása kb. 1,5 méter magasságú állványon elhelyezett piros
fényű jelzőlámpával
A JELZŐŐRÖK JELZÉSEI
5.5.1.1. A Megállj! jelzést a vonat és kapcsolatlan tolómozdony vagy a

tolatási mozgás útátjárón történő teljes áthaladásáig kell adni.
Átfogalmazták, kiegészítették a szabályt.

5.5.1.1.
 Meddig köteles adni a jelzőőr a Megállj! jelzést?
 Mi a feladata a jelzőőrnek a vonat és kapcsolatlan tolómozdony

vagy a tolatási mozgás útátjárón történő teljes áthaladása után?
5.5.1.2.
 Mikor szükséges két jelzőőr, vagy a jelzőőr és az útátjáró másik

oldalán, a közút jobb oldalának tengelyében vállmagasságú
állványon elhelyezett jelzőlámpa az útátjáró fedezéséhez?
 Mikor kell a közút jobb oldalának tengelyében vállmagasságú

állványon elhelyezett jelzőlámpát is alkalmazni a közút
fedezésénél?
6. JELZÉSEK A VONATOKON ÉS A
JÁRMŰVEKEN
6.1. A VONATOK ELEJÉNEK ÉS VÉGÉNEK
JELZÉSÉRE, VALAMINT
A JÁRMŰVEKEN ALKALMAZANDÓ
JELZÉSEKRE VONATKOZÓ ELŐÍRÁSOK
A VONAT ELEJÉNEK JELZÉSE
6.1.1. A vonat elejét a mozdony vagy a vezérlőkocsi első homlokfalán

azonos magasságban elhelyezett 2 db, valamint ezek fölött középen
alkalmazott 1 db fehér fényű lámpával kell jelezni
Itt is kihangsúlyozza a szabály, mint az alapfogalomnál, hogy a vonat

eleje az első jármű első homlokfala.
A vonat első járművének első homlokfala, ahol a vonatok elejének megjelölése szerinti
fehér fényű lámpák vannak
A VONAT VÉGÉNEK JELZÉSE
6.1.2. A vonat végének jelzésére a vonat utolsó járművének hátsó

homlokfalán zárjelzőt kell alkalmazni, amely:
 a személyszállító vonat, személyszállító vonat kocsijaiból
összeállított szerelvényvonat és mozdonyvonat végén 2 db,
vörös fénnyel folyamatosan világító lámpa
Megszűnt az ilyen vonatok végén alkalmazott zárjelző tábla, ha a 2 db

vörös fény folyamatosan világít. Ezt a 2 db folyamatosan világító vörös
fényt zárjelzőnek nevezzük.
A vonat utolsó járművének hátsó homlokfala, ahol a zárjelzőt és/vagy a zárjelző

táblákat kell elhelyezni
6.1.2. A vonat végének jelzésére a vonat utolsó járművének hátsó

homlokfalán zárjelzőt kell alkalmazni, amely:
 minden egyéb kategóriába sorolt vonat végén 2 db oldalt fehér
háromszögeket, alul és felül vörös háromszögeket ábrázoló,

fényvisszaverő kialakítású zárjelző tábla.
A vonat végének jelzése

6.1.2.
Ugyanígy kell azoknak a személyszállító vonatoknak, személyszállító
vonatok kocsijaiból összeállított szerelvényvonatoknak és mozdony-
vonatoknak a végét megjelölni, amelyek nem rendelkeznek 2 db vörös
fénnyel folyamatosan világító lámpával.
Személyszállító vonatok végének a megjelölése, amelyek nem rendelkeznek

2 db vörös fénnyel folyamatosan világító lámpával
6.1.2.
 Hogyan kell a közlekedő vonatok végét jelezni nappal és

sötétben, ha az személyszállító,- személyszállító kocsikból
összeállított szerelvény,-vagy mozdonyvonat?
 Hogyan kell a közlekedő vonatok végét jelezni nappal és

sötétben, ha az nem a személyszállító,- személyszállító kocsikból
összeállított szerelvény,- vagy mozdonyvonat kategóriába
tartozik?
 Hogy néz ki a személyszállító vonatok végén alkalmazott

zárjelző?
6.1.2.
 Hogy néz ki a személyszállító vonat kocsijaiból összeállított

szerelvényvonat végén alkalmazott zárjelző?
 Hogy néz ki a mozdonyvonat végén alkalmazott zárjelző?
 Milyen kialakítású az egyéb kategóriába sorolt vonat végén

alkalmazott zárjelző?
JELZÉSEK A KAPCSOLATLAN TOLÓMOZDONYON
6.1.3. A kapcsolatlan tolómozdony elejét és végét a menetiránynak

megfelelően a vonatokra előírt módon kell jelezni. Ez alól kivétel az
állomás területén a vonat megindítására a vonat terhelése miatt vagy
feszültségmentesítés esetén kapcsolatlanul alkalmazott tolómozdony,
amelyet a tolatást végző járművekre előírt módon kell megjelölni.
Ilyen célból alkalmazott tolómozdonyok megjelölésére nem voltak

szabályok előírva.
6.1.3.
 Milyen jelzésekkel kell ellátni az állomás területén a vonat

megindítására a vonat terhelése miatt vagy feszültségmentesítés
esetén kapcsolatlanul alkalmazott tolómozdonyt?
 Milyen jelzésekkel kell megjelölni a kapcsolatlan tolómozdonyt?

JELZÉSEK A SZEMÉLYEK ÁLTAL ELFOGLALT KOCSIKON
6.1.5. Személyek által elfoglalt, de még vonatba nem sorozott (a

személyszállító vonatba besorozott, utasokkal elfoglalt kocsik
kivételével) kocsikon a személyekkel elfoglalt állapotot a
tolatószemélyzet részére a következőképpen kell jelezni:
Megszűnt a különböző céllal személyekkel elfoglalt kocsik felsorolása.

Kivételként került be olyan szabály, amely eddig teljesen természetes
volt, de nem volt ismeretként megfogalmazva.
6.1.5.
 Hogyan kell jelölni a személyszállító vonatba besorozott,

utasokkal elfoglalt kocsikat?
6.2.2.
 A vonat kiindulási állomásán ki köteles indulás előtt személyesen

meggyőződni a jelzések utasításszerű elhelyezéséről és a lámpák
világításáról?
7. ÜZEMEN KÍVÜLI, FIGYELMEN
KÍVÜL HAGYANDÓ, ÉRVÉNYTELEN
ÉS A HASZNÁLHATATLAN JELZŐK
7.1. ÜZEMEN KÍVÜLI JELZŐK
(EDDIG FIGYELEMBE NEM VEENDŐ VOLT)
ÜZEMEN KÍVÜLI JELZŐK
7.1.1. Az üzemben volt, azonban szükségtelenné vált és el nem

távolított alakjelzők árbócáról a jelzést adó alkatrészeket és a
jelzőárbóc színezését el kell távolítani.
Üzemen kívüli alakjelző

ÜZEMEN KÍVÜLI JELZŐK
7.1.1.
Az üzemben volt, azonban szükségtelenné vált és el nem távolított,
továbbá az építés alatt lévő, de még üzembe nem helyezett fényjelzők
jelzőlámpáit fekete-sárga sávos lemezzel le kell takarni és a jelzőárbóc
színezését el kell távolítani. Az üzemen kívüli jelzőknek nincs
forgalomszabályozó szerepük.
A szabály ketté lett választva alak- és

fényjelzőkre. Mindkét jelzőtípusról el kell
távolítani a jelzőárbóc színezését. Eddig
nem kellett figyelembe venni, most viszont
nincs forgalomszabályzó szerepük.
Üzemen kívüli fényjelző

7.1.1.
 Mire utal a vasúti pálya mellett található, színezésétől, jelzést

adó alkatrészétől megfosztott jelzőárbóc?
 Milyennek kell tekinteni az üzemben volt, azonban

szükségtelenné vált és el nem távolított jelzőket?
 Mi a teendő az építés alatt lévő, de még üzembe nem helyezett

fényjelzőkkel?
7.2. FIGYELMEN KÍVÜL HAGYANDÓ JELZŐK
FIGYELMEN KÍVÜL HAGYANDÓ JELZŐK
7.2.1. Önműködő biztosított térközjelzőkkel felszerelt pályán a

térközbiztosító berendezés használhatatlansága esetén, a
vonatközlekedés lebonyolítása során figyelmen kívül kell hagyni az
állomásközben lévő:
 fehér árbócú térközjelzőket, ismétlőjelzőiket és azok jelzéseit,
Eddig az ismétlőjelzők nem szerepeltek a szabályban. Beállított

menetiránnyal szemben lévő térközjelzők és azok ismétlőjelzői is
sötétek.
Figyelmen kívül hagyandó jelzők

7.2.1. Önműködő biztosított térközjelzőkkel felszerelt pályán a

térközbiztosító berendezés használhatatlansága esetén, a
vonatközlekedés lebonyolítása során figyelmen kívül kell hagyni az
állomásközben lévő:
 külön előjelzővel rendelkező fehér árbócú térközjelzők előjelzőit,
ismétlőjelzőit és azok jelzéseit.
Eddig az előjelzők, ismétlőjelzők nem szerepeltek a szabályban. A 2-es

számú vasútvonalon van olyan önműködő térközjelző, amelynek külön
előjelzője van, ezért módosították ezt a szabályt.
Figyelmen kívül hagyandó jelzők

7.2.1.
A fehér árbócú térközjelzők, külön előjelzők, ismétlőjelzők és azok
jelzéseinek figyelmen kívül hagyásáról a közlekedő vonatok
személyzetét Írásbeli rendelkezésen értesíteni kell.
7.2.1.
 Vonat számára kiállított Írásbeli rendelkezés alapján mely

jelzőket kell figyelmen kívül hagyni?
 Mely jelzőket kell figyelmen kívül hagyni önműködő biztosított

térközjelzőkkel felszerelt pályán a térközbiztosító berendezés
használhatatlansága esetén?
 Mely jelzőket kell figyelmen kívül hagyni önműködő biztosított

térközjelzőkkel felszerelt pályán a térközbiztosító berendezés
használhatatlansága esetén?
7.3. ÉRVÉNYTELEN JELZŐK
AZ ÉRVÉNYTELEN JELZŐK
7.3.1.3. Az érvénytelenné vált egyéb jelzőket és figyelmeztető jeleket

el kell távolítani.
A figyelmeztető jel eddig nem szerepelt a szabályban.

7.3.1.3.
 Mit kell tenni az érvénytelenné vált figyelmeztető jelekkel?
 Az érvénytelenné vált figyelmeztető jeleket hogyan kell

érvényteleníteni?
AZ ÉRVÉNYTELEN JELZŐK
7.3.2.2. A tolatás- és a gurításjelző érvénytelenségéről az érdekelt

tolatószemélyzetet a tolatás engedélyezése alkalmával az F.2. sz.
Forgalmi Utasításban meghatározott módon kell értesíteni.
Az Utasítás már nem részletezi, hogy ezekről kiket és milyen módon

kell értesíteni.
7.3.2.
 Milyen állásban szabad az alak főjelzőkre érvénytelenítő jelzést

erősíteni azok érvénytelensége esetén?
7.3.2.1.
 Főjelző, előjelző vagy ismétlőjelző érvénytelenségéről a

közlekedő vonatok személyzetét mely állomáson ki köteles
értesíteni?
7.3.2.2.
 Tolatás- és gurításjelző érvénytelenségéről hogyan szereznek

tudomást a tolatásban résztvevők?
 Hogyan kell értesíteni a vonattal történő tolatás esetén a

tolatószemélyzetet a tolatásjelző érvénytelenségéről?
7.3.2.3.
 Mi a teendő, ha a vonat olyan ismétlőjelzőhöz közeledik,

amelyen érvénytelenítő jelzés van, de a vonatszemélyzet nem
kapott értesítést a jelző érvénytelenségéről függetlenül attól,
hogy a jelző milyen állásban van?
7.4. HASZNÁLHATATLAN JELZŐK
ELJÁRÁS, HA A JELZŐ HASZNÁLHATATLAN
7.4.2. A főjelző, előjelző és ismétlőjelző használhatatlanságáról a jelző

kezelője – ha azt nem a forgalmi szolgálattevő (forgalomirányító) kezeli
– azonnal köteles jelentést tenni a forgalmi szolgálattevőnek
(forgalomirányítónak).
Nyílt vonalról a jelző kezelője a használhatatlan jelző felé vonatot indító
szomszédos állomás forgalmi szolgálattevőjének (forgalom-
irányítójának) köteles jelentést tenni. A forgalmi szolgálattevő
(forgalomirányító) köteles a hibát a biztosítóberendezési szakszolgálat
diszpécserének bejelenteni.
Pontosították a szabályt, hogy milyen esetben kell a jelző

használhatatlanságát jelenteni forgalmi szolgálattevőnek (forgalom-
irányítónak) és neki hová kell bejelenteni a jelző használhatatlanságát.
7.4.2.
 Mi az eljárás, ha a nyílt vonalról kezelt jelző használhatatlanná

válik?
7.4.2.1. Ha valamely alak főjelző Megállj! állásban vagy alak előjelző A

főjelzőn Megállj! jelzés várható jelzésre utaló állásban válik
használhatatlanná, a vonatközlekedést a főjelző mellett Írásbeli
rendelkezésen vagy élőszóval adott rendelkezéssel kell szabályozni.
A korábbi szabályban Szabad az elhaladás! kézijelzés volt az Írásbeli

rendelkezés kifejezés helyett.
7.4.2.1.
 Hogyan kell szabályozni a vonatközlekedést Megállj! állásban

használhatatlanná vált főjelzők mellett?
7.4.2.2. Ha valamely alak főjelző továbbhaladást engedélyező vagy

feles állásban, az alak előjelző pedig továbbhaladást engedélyező
jelzésre utaló állásban vagy feles állásban válik használhatatlanná,
akkor a szerkezet megrongálása nélkül meg kell kísérelni a főjelzőt
Megállj!, az előjelzőt pedig A főjelzőn Megállj! jelzés várható jelzésre
utaló állásba állítani. Ha ez nem lehetséges, akkor a főjelző vagy az
előjelző használhatatlanságáról a jelző állásának közlésével értesíteni
kell a vonatszemélyzetet.
Megszűnt a Megállj! jelző alkalmazása a főjelzőnél és a Megállj! jelző

előjelzőjének alkalmazása az előjelzőnél.
7.4.2.2.
Megszűnt a Megállj! jelző alkalmazása a főjelzőnél és a Megállj! jelző

előjelzőjének alkalmazása az előjelzőnél.
Használhatatlan főjelző, amely továbbhaladást engedélyező állásban vált

használhatatlanná és használhatatlan előjelző, amely továbbhaladást engedélyező
állásra utaló állásban vált használhatatlanná
7.4.2.2.
 Hogyan kell eljárni, ha valamely alak főjelző feles állásban válik

használhatatlanná?
7.4.2.3. A vonatközlekedést a fény bejárati jelzők mellett élőszóval

adott rendelkezéssel, más fény főjelzők mellett Írásbeli rendelkezéssel
kell szabályozni.
Eddig az Utasítás nem határozta meg, hogy melyik főjelzőnél hogyan

kell a vonatok személyzetét értesíteni a használhatatlanságuk esetén.
7.4.2.3.
 Hogyan kell szabályozni a vonatközlekedést használhatatlan fény

bejárati és más fény főjelzők mellett?
7.4.2.4. Előre tervezett pályakapacitás korlátozás felhasználás esetén

a használhatatlan fény bejárati jelzőn működtetni kell a vörös fényű,
arra előjelzést adó használhatatlan jelzőn pedig a sárga fényű lámpát.
Ha a fény bejárati jelzőn a vörös fényű, továbbá az arra előjelzést adó
jelzőn a sárga fényű lámpák nem világítanak, akkor a bejárati jelzőre
egy vörös fényű, arra előjelzést adó jelzőre egy sárga fényű lámpát kell
tenni.
Most már csak ebben az esetben kell a fény bejárati jelzőre vörös és
annak előjelzőjére sárga fényű lámpát tenni.
Fény bejárati jelzők működtetése előre tervezett pályakapacitás korlátozás

felhasználás esetén
7.4.2.4.
 Előre tervezett pályakapacitás korlátozás felhasználás esetén a

használhatatlan fény bejárati jelzőn kell-e működtetni a vörös
fényű, arra előjelzést adó használhatatlan jelzőn pedig a sárga
fényű lámpát?
7.4.2.6. A használhatatlan tolatás- és gurításjelzőkről az érdekelt

tolatószemélyzetet a tolatás engedélyezése alkalmával az F.2. sz.
Forgalmi Utasításban meghatározott módon értesíteni kell.

A használhatatlan tolatás- és gurításjelzőket már nem kell
érvényteleníteni.
7.4.2.6.
 Mi a teendő, ha valamelyik a tolatás- vagy gurításjelző

használhatatlanná válik?
7.4.2.7. Ha a közlekedő vonat mozdonyvezetője megállapítja, hogy

valamely fény főjelző egyik lámpája sem világít, és a jelző
használhatatlanságáról nem kapott értesítést, akkor köteles a vonatot a
főjelző előtt megállítani, és onnan csak az F.2. sz. Forgalmi Utasításban
előírt módon indulhat el és haladhat tovább.
Eddig az Utasítás csak Írásbeli rendelkezést adta lehetőségként a

vonatok személyzetének az értesítésére. Természetesen ez lehetséges
most már élőszóval is.
7.4.2.7.
 Mi a teendő, ha a vonat mozdonyvezetője megállapítja, hogy

valamely fény főjelző egyik lámpája sem világít, és a jelző
használhatatlanságáról nem kapott értesítést?
8. FIGYELMEZTETŐ JELEK
KÜLÖN ELŐJELZŐVEL NEM RENDELKEZŐ FÉNY BEJÁRATI
JELZŐRE, VAGY FÉNY FEDEZŐJELZŐRE FIGYELMEZTETŐ JEL
8.3. Külön előjelzővel nem rendelkező fény bejárati jelzőre,

vagy fény fedezőjelzőre figyelmeztető jel.
Az eddigi előírásokban a „fény” kifejezés csak a „bejárati jelző”

szövegrész előtt szerepelt, de az a fedezőjelzőre is vonatkozott. A
helytelen szövegértelmezés és abból adódó helytelen eljárásrend miatt
a „fény” kifejezés a fedezőjelzőre is külön előírásra került.
A figyelmeztető jelet az utolsó önműködő fény főjelző előtt 2 méterre,
vagy annak árbócán kell elhelyezni. Ezért biztos, hogy a fedezőjelző is
ebben az esetben csak fényjelző lehet, mivel önműködő térközjelzőkkel
felszerelt pályán nem lehet alak fedezőjelző.
ÚTSOROMPÓT ELLENŐRZŐ FEDEZŐJELZŐRE
FIGYELMEZTETŐ JEL
8.4. Álló téglalap alakú, fehér-sárga felfelé mutató nyilakat ábrázoló

tábla.
Eddig „fehér-sárga sávozású” kifejezést használtak a jelző leírására. Ez

összhangban van az Útátátjárójelző ilyen módon történő szabály
változtatásával.
Útsorompót ellenőrző fedezőjelzőre figyelmeztető jel elhelyezése

HELYSZÍNI ŐRZÉS ALATT NEM ÁLLÓ, NEM BIZTOSÍTOTT
VÁLTÓRA FIGYELMEZTETŐ JEL
8.7.1. A vonattal a szolgálati hely váltóihoz legfeljebb 15 km/h

sebességgel szabad közeledni és azokon áthaladni. Helytelenül álló
váltó esetén, vagy ha a mozdonyvezető a váltó helyes állásáról bármely
ok miatt nem tud meggyőződni, a váltó előtt a vonattal meg kell állni.
Ez a szabályváltozás összhangban van a V-betűs jelzőnél található

ismerettel.
Helyszíni őrzés alatt nem álló, nem biztosított váltóra figyelmeztető jellel kiegészített
V-betűs jelzővel rendelkező szolgálati hely
8.7.1.
 Mire hívja fel a mozdonyvezető figyelmét a Helyszíni őrzés alatt

nem álló, nem biztosított váltóra figyelmeztető jel?
ŰRSZELVÉNYBE NYÚLÓ LÉTESÍTMÉNYRE
FIGYELMEZTETŐ JEL
8.9.2. A figyelmeztető jelet a vasúti pálya melletti létesítmények

oldalról vagy felülről az űrszelvénybe nyúló részeire, a benyúlás irányát
jelezve kell felfesteni vagy külön tartószerkezeten elhelyezni.
Bővült az elhelyezhetősége a figyelmeztető jelnek.
Űrszelvénybe nyúló létesítményre figyelmeztető jel

8.9.2.
 Hogyan kell kialakítani az Űrszelvénybe nyúló létesítményre

figyelmeztető jelet?
VILLAMOS ELŐFŰTÉSRE (HŰTÉSRE) FIGYELMEZTETŐ JEL
8.11.1. A figyelmeztető jel arra figyelmeztet, hogy a szerelvény

villamos előfűtés (hűtés) alatt áll, annak megszüntetéséig a járművek
közé belépni, a kapcsolatokat megbontani, vagy a kocsik alatt
bármilyen javítást végezni tilos.
Csak pontosították a szabály alkalmazását.

TOLATÓ-VÁGÁNYUTAS BIZTOSÍTÓBERENDEZÉS
HATÁSKÖRZETÉNEK VÉGÉRE FIGYELMEZTETŐ JEL
8.12. A figyelmeztető jelet a tolató-vágányutas biztosítóberendezés

hatáskörzetének végén, az első biztosított tolatásjelző (vagy jelző)
hátoldalán, annak hiányában külön tartószerkezeten kell elhelyezni,
amely arra figyelmeztet, hogy a tolató egység elhagyta a tolató-
vágányutas biztosítóberendezés hatáskörzetét és a továbbiakban
biztosított tolatásjelző nélküli vágányokon fog tolatási mozgást végezni.
Bővült az elhelyezhetősége a figyelmeztető jelnek.

JELZŐ, FIGYELMEZTETŐ JEL ÉRVÉNYÉNEK IRÁNYÁRA
UTALÓ FIGYELMEZTETŐ JEL
8.14. A figyelmeztető jel fehér, négyzet alakú táblán vörös színű nyíl. A
figyelmeztető jelet a jelzőárbóccal rendelkező jelzők árbócán a jelzések
alatt, más jelzők és figyelmeztető jelek tartószerkezetén a jelző,
figyelmeztető jel felett kell elhelyezni.
Jelző érvényének irányára utaló figyelmeztető jel

JELZŐ, FIGYELMEZTETŐ JEL ÉRVÉNYÉNEK IRÁNYÁRA
UTALÓ FIGYELMEZTETŐ JEL
8.14.
A figyelmeztető jelen lévő nyíl iránya azon vágány felé mutat,
amelyikre a jelző, figyelmeztető jel vonatkozik. A figyelmeztető jelet
akkor kell alkalmazni, ha az Utasítás 1.3.8. pont:
 a), b) alpontjaiban előírtaknak
megfelelően a jelzőket és figyelmeztető
jeleket nem lehet elhelyezni,
 c) alpontjában előírt esetben az
elhelyezésből egyértelműen nem
határozható meg, hogy a jelzők és
figyelmeztető jelek melyik vágányra
vonatkoznak.
Jelző érvényének irányára utaló figyelmeztető jel

8.14.
 Melyik figyelmeztető jel néz ki a következők szerint? A

figyelmeztető jel fehér, négyzet alakú táblán vörös színű nyíl.
 Hogyan néz ki a Jelző, figyelmeztető jel érvényének irányára

utaló figyelmeztető jel?
 Hová kell elhelyezni a Jelző, figyelmeztető jel érvényének

irányára utaló figyelmeztető jelet?
 Mikor kell alkalmazni a Jelző, figyelmeztető jel érvényének

irányára utaló figyelmeztető jelet?
VEZETÉK NÉLKÜLI RÁDIÓS RENDSZEREKRE
8.15.1. GSM-R körzet kezdetére figyelmeztető jel
A magyar GSM-R rendszer által lefedett terület kezdetét fényvisszaverő
kialakítású, fehér alapon fekete szegéllyel keretezett álló téglalap alakú
táblán, fekete kézibeszélőt ábrázoló piktogram és alatta GSM-R HU
felirat jelzi. A tábla arra figyelmezteti a mozdonyvezetőt, hogy az arra
alkalmas mozdonyrádió előírás szerinti kezelésével a GSM-R HU
hálózathoz csatlakoznia kell, és arra vonatszámmal regisztrálva be kell
jelentkeznie. Vonatszám ütközés esetén a mozdonyvezetőnek GSM-R
vonatazonosítóval kell bejelentkeznie. Az azonosító első
5 karaktere a vonatszám vezető nullával, a 6-7. karakter a közlekedési
nap dátuma vezető nullával.
GSM-R körzet kezdetére figyelmeztető jel

8.15.1.
 Mire hívja fel a mozdonyvezető figyelmét a GSM-R körzet

kezdetére figyelmeztető jel?
 Hogyan néz ki a GSM-R körzet kezdetére figyelmeztető jel?

VEZETÉK NÉLKÜLI RÁDIÓS RENDSZEREKRE
8.15.2. GSM-R körzet végére figyelmeztető jel
A magyar GSM-R rendszer által lefedett terület végét fényvisszaverő
kialakítású, fehér alapon fekete szegéllyel keretezett álló téglalap alakú
táblán fekete kézibeszélőt ábrázoló piktogram és alatta GSM-R HU
felirat, vörös sávval ferdén áthúzva jelzi.
A tábla arra figyelmezteti a mozdonyvezetőt, hogy az arra alkalmas
mozdonyrádió előírás szerinti kezelésével a GSM-R HU hálózatban
regisztrált vonatszám alól ki kell jelentkeznie. A tábla után következő
vonalszakaszon a GSM-R HU hálózat már nincs kiépítve.
GSM-R körzet végére figyelmeztető jel

8.15.2.
 Mire hívja fel a mozdonyvezető figyelmét a GSM-R körzet végére

figyelmeztető jel?
 Mi látható a GSM-R körzet végére figyelmeztető jelen?

Ált - Forgalmi F.1. Eltérés-2021 Ver210401

Uploaded by

Document Information

Original Title

Copyright

Available Formats

Share this document

Share or Embed Document

Sharing Options

Did you find this document useful?

Is this content inappropriate?

Copyright:

Available Formats

Ált - Forgalmi F.1. Eltérés-2021 Ver210401

Uploaded by

Copyright:

Available Formats

ELTÉRÉS TANANYAG

F.1. SZ. JELZÉSI UTASÍTÁS

Törölt (megszüntetett) szabályok, az Utasítás érintett előírásainak

 hallható és látható jelzések alkalmazása,

 valamennyi alak fő- és előjelző, és az alak tolatásjelző,

Törölt (megszüntetett) szabályok, az Utasítás érintett előírásainak

elhelyezett számkijelzés megszüntetése miatt az alábbi

 a főjelzők kiegészítő jelzései,

 biztosított fény bejárati, kijárati, fedező- és

Törölt (megszüntetett) szabályok, az Utasítás érintett előírásainak

jelzőre és jelzéseire vonatkozó előírások:

vonatkozó előírások az F.1. sz. Jelzési Utasításból törlésre

Törölt (megszüntetett) szabályok, az Utasítás érintett előírásainak

Törölt (megszüntetett) szabályok, az Utasítás érintett előírásainak

Az elhelyezés módozataira és távolságokra vonatkozó

 Ezen változásokkal összhangban a következő alapfogalmak is

 Felsővezetéki villamos vontatásra berendezett vonal.

Törölt (megszüntetett) szabályok, az Utasítás érintett előírásainak

 főjelzők szabványos állása (Az erre vonatkozó részletes

előírásokat a berendezések Kezelési Szabályzatai

 Fedezendő pont meghatározása.

A főjelzők alkalmazására és a fedezendő pont meghatározására

Törölt (megszüntetett) szabályok, az Utasítás érintett előírásainak

továbbítási feltételeinek E.2. sz. Fékutasításba történő

Az Utasítás egészére nézve egységesen módosult kifejezések:

 A „nyílt pálya” kifejezés helyett mindenhol egységesen

 A vonatkozó előírásoknál a „forgalmi szolgálattevő”

Új szabályok, az Utasításban Utasítás érintett előírásainak

 munkaterület fedezése a nyílt vonalon,

Új szabályok, az Utasításban Utasítás érintett előírásainak

Új szabályok, az Utasításban Utasítás érintett előírásainak

 a Vasúti átjáró kezdete jelzőtábla,

 az Útsorompót ellenőrző fedezőjelzőre figyelmeztető jel

1.1.3. A főjelzők, előjelzők, ismétlőjelzők, tolatás- és gurításjelzők

Már nem a MÁV Műszaki és Üzemi Szabályzatára hivatkozik a szabály.

1.2.2. A vonatnál alkalmazható legnagyobb sebesség

A fogalom régi neve: Legnagyobb

A Szolgálati menetrendben előírt

1.2.3. Bejárati jelző

A bejárati jelző alkalmazásánál eddig az Utasításban meghatározott

Bejárati jelzővel fedezett szolgálati helyen (pályaelágazáson) alkalmazott bejárati

A fogalom már nem tartalmazza a jelző jelzést adó szerkezet szerinti

1.2.11. Fénysorompó, félsorompóval kiegészített fénysorompó

A fogalom már nem tér ki arra, hogy mikor üzemképtelen egy

A fogalom meghatározásból a „jelzőeszköz” kifejezést a „figyelmeztető

Kiegészül a fogalom az új jelzők alkalmazásának előírásával.

Nem fényvisszaverő kialakítású és fényvisszaverő kialakítású figyelmeztető jel

1.2.26. Kijárati jelző

Új szabály, amely meghatározza, hogy a kijárati jelző által adott jelzés

Az egyéni kijárati jelző csak az állomásközt fedező jelzőig engedi a továbbhaladást

Az egyéni kijárati jelző csak a további kijárati jelzőig engedi a továbbhaladást

 a szolgálati helyek nem átmenő fővágányaira bármely irányból

odavezető váltó kitérő irányára engedélyezett sebességnél

A fogalom pontosításával a lassan bejárandó pályarész meghatározása

A „Távolságjelző” kifejezés az Utasítás megállás helyének

A távolságjelző, az ellenkező irányú Megállás helye jelző távolságát jelzi

1.2.42. Útsorompót ellenőrző fedezőjelző

A „Útsorompót ellenőrző fedezőjelző” kifejezés az Utasítás az ide

Útsorompót ellenőrző fedezőjelző, amely csak a sorompó működését ellenőrzi

1.2.50. Vonat eleje

1.2.51. Vonat vége

A vonat utolsó járművének hátsó homlokfala, ahol a zárjelzőt és/vagy a zárjelző

1.3.1. A jelzések és figyelmeztetések adhatók: