1. Bourgeois L., Strasbourg, 1539. Marot K., 1496-1544.

1.

A- ki nem jár hit- le- nek ta- ná- csán,

És meg nem áll a bű- nö- sök ú- tán,

A csú- fo- lók- nak nem ül ő szé- ké- ben,

De gyö-nyör-kö- dik az Úr tör- vé-nyé-ben,

És ar- ra gond- ja mind éj- jel nap- pal:

Ez ily em- ber nagy bol- dog bi- zony-nyal.

 2.

Mert ő o- lyan, mint a jó ter- mő- fa,

Mely a víz mel- lett va-gyon plán-tál- va,

Ő i- de- jé- ben meg-hoz-za gyü-möl-csét,

És el nem szok- ta hul- lat- ni le- ve- lét;

Ek- ké- pen a- mit ez em- ber vé- gez,

Min- den dol- gá- ban me- gyen jó vég- hez.

 3.

De nem í- gyen van- nak a go- no-szak;

Ha- nem mint az ap- ró por és poly- vák,

Me- lyek a szél- től széj- jel ra- gad-tat- nak:

Így az í- té- let-ben meg nem áll-hat-nak

A go- no- szok, és kik bűn-ben él- nek,

Az i- ga- zak közt he- lyet nem lel- nek.

 4.

Mert az Is- ten is- me- ri ú- tu- kat,

Az i- ga- zak- nak ér- ti dol- gu- kat;

A- zért mind-ö- rök- ké ők meg-ma-rad-nak;

De a- kik csak a gonosz-ságban jár-nak,

A- zok- nak nyil-ván mind el- vész ú- tuk:

Mert Is- ten- nek nem kell az ő dol- guk.