1.

λέγει αὐτῷ ὁ ἰησοῦς ἐγώ εἰμι ἡ ὁδὸς καὶ ἡ ἀλήθεια καὶ ἡ ζωή οὐδεὶς ἔρχεται πρὸς τὸν πατέρα εἰ
μὴ δι᾽ ἐμοῦ

légei aftó o iisoús egó eimi i odós kaí i alítheia kaí i zoí oudeís érchetai prós tón patéra ei mí di᾽ emoú

2.  οὕτως γὰρ ἠγάπησεν ὁ θεὸς τὸν κόσμον ὥστε τὸν υἱὸν αὐτοῦ τὸν μονογενῆ ἔδωκεν ἵνα πᾶς ὁ
πιστεύων εἰς αὐτὸν μὴ ἀπόληται ἀλλ᾽ ἔχῃ ζωὴν αἰώνιον

oútos gár igápisen o theós tón kósmon óste tón yión aftoú tón monogení édoken ína pás o pistévon
eis aftón mí apólitai all᾽ échi zoín aiónion

3. οὐ γὰρ ἐπαισχύνομαι τὸ εὐαγγέλιον τοῦ χριστοῦ, δύναμις γὰρ θεοῦ ἐστιν εἰς σωτηρίαν παντὶ τῷ
πιστεύοντι ἰουδαίῳ τε πρῶτον καὶ ἕλληνι

ou gár epaischýnomai tó evangélion toú christoú, dýnamis gár theoú estin eis sotirían pantí tó
pistévonti ioudaío te próton kaí éllini

4. ἀπήγγειλαν δὲ αὐτῷ ὅτι ἰησοῦς ὁ ναζωραῖος παρέρχεται καὶ ἐβόησεν λέγων, ἰησοῦ υἱὲ δαβίδ,
ἐλέησόν με

apíngeilan dé aftó óti iisoús o nazoraíos parérchetai kaí evóisen légon, iisoú yié davíd, eléisón me

5. ἀποκριθεὶς δὲ ὁ πέτρος καὶ οἱ ἀπόστολοι εἶπον, πειθαρχεῖν δεῖ θεῷ μᾶλλον ἢ ἀνθρώποις

apokritheís dé o pétros kaí oi apóstoloi eípon, peitharcheín deí theó mállon í anthrópois

6. εἶπον δέ τί ποιήσω κύριε ὁ δὲ κύριος εἶπεν πρός με ἀναστὰς πορεύου εἰς δαμασκόν κἀκεῖ σοι
λαληθήσεται περὶ πάντων ὧν τέτακταί σοι ποιῆσαι

eípon dé tí poiíso kýrie o dé kýrios eípen prós me anastás porévou eis damaskón kakeí soi lalithísetai
perí pánton ón tétaktaí soi poiísai

7. οἴδαμεν δὲ ὅτι τοῖς ἀγαπῶσιν τὸν θεὸν πάντα συνεργεῖ εἰς ἀγαθόν τοῖς κατὰ πρόθεσιν κλητοῖς
οὖσιν

oídamen dé óti toís agapósin tón theón pánta synergeí eis agathón toís katá próthesin klitoís oúsin

8. ἐὰν ταῖς γλώσσαις τῶν ἀνθρώπων λαλῶ καὶ τῶν ἀγγέλων ἀγάπην δὲ μὴ ἔχω γέγονα χαλκὸς ἠχῶν
ἢ κύμβαλον ἀλαλάζον

eán taís glóssais tón anthrópon laló kaí tón angélon agápin dé mí écho gégona chalkós ichón í
kýmvalon alalázon
a) Én pedig mondék: Mit cselekedjem, Uram? Az Úr pedig monda nékem: Kelj fel és menj el
Damaskusba; és ott megmondják néked mindazokat, amik elrendelvék néked, hogy véghez vigyed.

b) Megmondák pedig néki, hogy a Názáretbeli Jézus megy el arra. És kiálta, mondván: Jézus,
Dávidnak Fia, könyörülj rajtam!

c) Monda néki Jézus: Én vagyok az út, az igazság és az élet; senki sem mehet az Atyához, hanemha én
általam.

d) Ha embereknek vagy angyaloknak nyelvén szólok is, szeretet pedig nincsen én bennem, olyanná
lettem, mint a zengő érc vagy pengő cimbalom.

e) Mert úgy szerette Isten e világot, hogy az ő egyszülött Fiát adta, hogy valaki hiszen ő benne, el ne
vesszen, hanem örök élete legyen.

f) Mert nem szégyenlem a Krisztus evangyéliomát; mert Istennek hatalma az minden hívőnek
idvességére, zsidónak először meg görögnek.

g) Felelvén pedig Péter és az apostolok, mondának: Istennek kell inkább engedni, hogynem az
embereknek.

h) Tudjuk pedig, hogy azoknak, akik Istent szeretik, minden javokra van, mint akik az ő végzése szerint
hivatalosak.