NŐK:

C§£akya Pa£¨it szerint a nõk általában nem túl okosak, s

ezért nem is megbízhatóak.
viªv§so naiva kartavya¤ str¦¢u r§ja-kule¢u ca. „Két ember
van, akiben nem szabad bízni: a politikus és a nõ.
m§t¥vat para-d§re¢u, más ember feleségét az anyánknak
kell tekintenünk.

FIÚ GYERMEK:
„Mi haszna annak a fiúnak, aki nem bölcs és nem az Úr
bhaktája?”

ha van egy jó fa egy kertben vagy egy erdõben, akkor

virágainak az illata az egész erdõt betölti. Ugyanígy ha van a
családban egy jó fiú, az egész családot világszerte híressé teszi.

ko 'rtha¤ putre£a j§tena yo na vidv§n na dh§rmika¤

k§£ena cak¢u¢§ ki° v§ cak¢u¤ p¦¨aiva kevalam
„Mi haszna egy olyan fiúnak, aki nem tesz szert dicsõségre,
és nem is az Úr bhaktája? Az ilyen fiú vak szemhez hasonlatos,
ami csak fájdalmat okoz, de nem segít a látásban.

putra-h¦na° g¥ha° ª¡nyam, akinek nincsen fia, annak az

otthona nem jobb egy sivatagnál.

ko 'rtha¤ putre£a j§tena yo na vidv§n na dh§rmika¤

k§£ena cak¢u¢§ ki° v§ cak¢u¤ p¦¨aiva kevalam
„Mi haszna egy olyan fiúnak, aki nem mûvelt tudós és nem
is bhakta? Az efféle gyermek olyan csupán, mint egy vak, beteg
szem, ami mindig szenvedést okoz.”

IDŐ:
az idõnek még egy parányi töredékét sem lehet
megvásárolni, még dollárok millióival sem, ezért ha csak egy
pillanatot is haszontalanul töltünk, azt is az élet legnagyobb
veszteségének kell tekinteni. Az ember egy pillanatnyi idõt sem
szerezhet vissza még dollármilliók árán sem:

§yu¢a¤ k¢a£a eko 'pi na labhya¤ svar£a-ko±ibhi¤

na cen nirarthaka° n¦ti¤ k§ ca h§nis tato 'dhik§

ELLENSÉGEK:
otthonunknak négy ellensége van. Ha az apa adósságba
keveredik, ellenségnek számít, ha egy anya másik férjet választ,
miközben felnõtt gyermekei vannak, õ is ellenség, akárcsak az a
feleség, aki nem él egyetértésben férjével, hanem nagyon
durván bánik vele, s ellenség az a fiú is, aki ostoba. A családi
életben az apa, az anya, a feleség és a gyermek nagy kincs, de
ha a feleség vagy az anya egy másik férjet fogad el férje vagy
fia életében, akkor a védikus civilizáció szerint ellenségnek kell
tekinteni.

bh§ry§ r¡pavat¦ ªatru¤ - a szép feleség ellenség.

egy apa akkor ellenség, ha túl nagy adósságba keveredik,

egy anya akkor, ha másodszor is férjhez megy, egy feleség
akkor, ha nagyon szép, egy fiúgyermek pedig akkor, ha ostoba
gazember.
GAZEMBER:
a gazemberek nagyon okosnak tûnnek, amíg meg nem
szólalnak. A beszéd a tûzpróba.
VAGYON:
bármije is van az embernek, a legjobb, ha azt a sat, az
Istenség Legfelsõbb Személyisége ügyét szolgálva költi el,
hiszen nem tudja magával vinni javait - mindene itt marad és
elvész. Vagy mi hagyjuk el a pénzt, vagy a pénz hagy el
bennünket, de el fogunk válni.

san-nimitte vara° ty§go vin§ªe niyate sati. Idõvel az

embernek minden anyagi tulajdona megsemmisül, a testével
együtt, ezért ha egy bhakta a testével vagy más tulajdonával egy
jó célt szolgálhat, egy percig sem gondolkozik, hogy lemondjon
róluk, a legjobb, ha eladományozzuk egy nemes cél érdekében.

HÁZASOK:
dampatyo¤ kalaho n§sti tatra ªr¦¤ svayam §gat§¤. Ha a férj
és a feleség megértik egymást, nem veszekszenek, a szerencse
istennõje magától az otthonukba jön. Más szóval ha nincs
nézeteltérés a férj és a feleség között, ott teljes anyagi jólét
uralkodik, és jó gyermekek születnek.

A férfi és a nõ kapcsolata akkor jó, ha tulajdonságaik

azonos szinten állnak.

IRIGYSÉG:
 a kígyó még akkor is félelmetes, ha drágakövet visel a
fején, hiszen még mindig kígyó, s természeténél fogva még
akkor is irigy a többi élõlényre, ha azok ártatlanok.

két irigy élõlény van - a kígyó és az irigy ember. Az irigy

ember veszélyesebb a kígyónál, mert az utóbbit kígyóbûvölõ
mantrákkal vagy gyógyfüvekkel meg lehet szelídíteni, ám az
irigy embert semmivel sem lehet megbékíteni.

HÍRNÉV:
kétségtelen, hogy mindenki rövid ideig él, ha azonban
valaki helyesen cselekszik, hírneve egy egész generáción
keresztül fenn fog maradni.

ªar¦ra° k¢a£a-vidhv§°si kalp§nta-sth§yino gu£§¤. „Az

anyagi világban az ember élete bármelyik pillanatban véget
érhet, de ha valami érdemlegeset tesz, azt a történelem örökre
feljegyzi.

§yu¢a¤ k¢a£a eko 'pi na labhya svar£a-ko±ibhi¤. Az ember

élete rendkívül rövid, de ha ez alatt a rövid élet alatt tudunk
valami olyan tenni, ami növeli jó hírünket, az millió és millió
évig megmaradhat.

MŰVELT EMBER:
Egy mûvelt ember a feleségén kívül minden nõre úgy
tekint, mintha az édesanyja lenne. Mások tulajdonára úgy néz,
mint az utcán heverõ hulladékra, s mindenkivel úgy bánik,
ahogyan magával bánna.
 m§t¥vat para-d§re¢u para-dravye¢u lo¢±ravat
§tmavat sarva-bh¡te¢u ya¤ paªyati sa pa£¨ita¤
„Aki más feleségére úgy tekint, mint anyjára, aki más
tulajdonát szemétnek látja, és aki minden élõlénnyel úgy bánik,
ahogy saját magával bánna, azt mûvelt embernek nevezik.

ÉLŐLÉNYEK:
§tmavat sarva-bh¡te¢u, minden élõlényt saját magunkkal
azonos szinten állónak kell tekintenünk.

GURUK:
n¦c§d apy uttama° jñ§nam, még attól is tanulhatunk, aki
egy alacsonyabb társadalmi rendhez tartozik.

OTTHON:
m§t§ yasya g¥he n§sti bh§ry§ c§priya-v§din¦
ara£ya° tena gantavya° yath§ra£ya° tath§ g¥ham
„Akire otthonában nem vár egy anya, és akinek a felesége
nem beszél kedvesen, az inkább vonuljon el az erdõbe. Egy
ilyen ember számára otthon vagy az erdõben élni egy és
ugyanaz.”
Ha a feleség nem ugyanolyan képzett, mint a férj, a családi
élet rendkívül nehéz. C§£akya Pa£¨ita azt tanácsolja, hogy aki
ilyen helyzetbe kerül, az azonnal mondjon le a családi életrõl, és
legyen v§naprastha vagy sanny§s¦:
 m§t§ yasya g¥he n§sti bh§ry§ c§priya-v§din¦
ara£ya° tena gantavya° yath§ra£ya° tath§ g¥ham
Akit otthonában nem vár egy anya, és akinek a felesége nem
ért vele egyet, az nyomban vonuljon az erdõbe. Az emberi élet
egyetlen célja a lelki fejlõdés, ezért a feleségnek segítenie kell
ebben a törekvésben. Máskülönben nincs szükség a családi
életre.

ha valakinek a felesége olyan, mint egy ravasz róka,

azonnal fordítson hátat a családi életnek, és vonuljon az erdõbe.
m§t§ yasya g¥he n§sti bh§ry§ c§priya-v§din¦
ara£ya° tena gantavya° yath§ra£ya° tath§ g¥ham

CSALÓK:
ha egy becsületes ember egy nagy csalóval áll szemben,
neki is csalóvá kell válnia, nem azzal a szándékkal, hogy õ is
csaljon, hanem hogy prédikálása sikerrel járjon.

BIZALOM:
a királyokban, a nõkben és a politikusokban sem lehet
bízni, mert minden szörnyûségre képesek, ha saját érdekükrõl
van szó.

VISELKEDÉS:
tyaja durjana-sa°sarga° bhaja s§dhu-sam§gamam
kuru pu£yam aho r§tra° smara nityam anityat§m
Az embernek le kell mondania a gonoszok, a démonok és az
abhakták társaságáról, s mindig a bhakták és a szentek
társaságát kell keresnie. Mindig jámboran kell cselekednie, arra
gondolván, hogy ez az élet átmeneti, és nem szabad
ragaszkodnia az ideiglenes boldogsághoz és szenvedéshez.

Tyaja durjana-sa°sarga° bhaja s§dhu-sam§gamam. Ez

azt jelenti, hogy meg kell válnunk a materialista emberek
társaságától, és a fejlett lelki szinten állók társaságát kell
keresnünk.

KEGYETLENSÉG, DÜH:
Ha egy ostobának az ember jó tanácsokat ad, az csak
dühösebb lesz. És egy kegyetlen ember veszélyesebb még a
kígyónál is. A kígyó és a kegyetlen ember egyformán
kegyetlenek, de a kegyetlen ember veszélyesebb, mert a kígyót
el lehet bûvölni mantrákkal, és meg lehet fékezni gyógyfüvek
segítségével, de a kegyetlen embert semmilyen módon nem
lehet megállítani.

IGAZI SZÉPSÉG:
annak ellenére, hogy a kakukk fekete, édes hangja
gyönyörûvé teszi. Éppen így a nõt a férjéhez való hûsége és
erényessége teszi széppé, egy csúnya embert pedig az, ha bölcs
tudós lesz belõle. A br§hma£ákat, a k¢atriyákat, a vaiªyákat és
a ª¡drákat ugyanígy tulajdonságaik szépítik meg. A br§hma£ák
akkor szépek, ha megbocsátóak, a k¢atriyák akkor, ha hõsiesek,
és sohasem futamodnak meg a harctól, a vaiªyák akkor, amikor
gazdagítják a kultúrális tevékenységeket és védelmezik a
teheneket, a ª¡drák pedig akkor, amikor hûségesen eleget
tesznek kötelességeiknek, melyek örömet okoznak uraiknak.
Mindenkit sajátos tulajdonságai szépítenek tehát meg, s
ahogyan ez a vers elmondja, a br§hma£ának a megbocsátás a
jellemzõ tulajdonsága.

TISZTELET:
egy gazdag embert és egy tanult embert össze sem lehet
hasonlítani, mert a gazdag embert tisztelhetik a saját országában
vagy a saját bolygóján, de a tanult embert, Isten bhaktáját,
bárhová is megy, tisztelik.

egyetlen nyíló virág felfrissítheti az egész erdõt, és ha egyetlen

fa lángra kap, leéghet az egész erdõ.