az apák

Apakép,istenkép
Találkozás dr.veres sándor péter
professzorra|

Híd magazin

bennünk éló apakép - állító-
lag - befotyásolja az lstenről
alkotott képünket is. Ha ez
a kép rossz, hiányos, zavarba
ejtó, vajon meg lehet-e változtatni,
hogy ne vigyük át mindezt az lstennel
va[ó kapcsolatunkra?
A fenti áttítás Sigmund Freudnak és kö-
vetóinek az emberi személyiségrevo-
natkozó megáttapításaibó[ származik.
Freud apja ortodox zsidó vattású textit-
kereskedó volt, akit kedves, humoros
természetű embernek ír te, akitót mé9is
tartott. Anyja húsz éwel tiata[abb volt
apjánát, ő rajongásig odavolt fláért és
a fiú is érte, Freud va[[áshoz va[ó viszo-
nyát visszaemtékezései szerint egy szi-
gorú dadus alapozta meg, ó vitte misére
és korán beoltotta a menny és a pokot
képzeteive[, a megvá[tás gondo{atáva[,
Freud már ötéves korában tanulmá-
nyozta a Bibtiát, s ú9y nyitatkozott, hogy
ez halározta meg a késóbbiekben ér-
deklódésének irányát. A vatlásrót azttar-
totta, hogy kiskorúsá9ban tartja az
embert. Szerinte a va[[ás - a keresztyén-
ség is - minden kuttúrában az apávaI
szembeni ambiva[ens érzeImek ter-
méke. melynek dinamizátó erejét az apa
szimbolikus meggyitkotása adja, amit az
imádott anya megszerzéséértkövet ela
tú. Fetfogása oly mértékben áthatotta a
közgondolkodást, s olyan erős ma is,
hogy sok Bibtiát ismerő ember sem
gondolkodik et e fetfogás képtetensé-
gén, Az Egy itlúzió jóvóje című könyvé-
ben többek között í9y ír. ,,Ha a fetnóvő
ember ú9y látla, az a sorsa, hogy örökké
gyerrnek maradjon. hogy sohasem nél-
ku.oznei degen, felsóbb hatalmak vé-
delrnel, -lgy ezeket az apa vonásaivaI
rtláazza'e., Megteremti magának az is-
te.e .i.: ak <tól fét, akiket meg akar
nye,- -...-ak, és akikre a védelmezó
szere.e: .1,.1ázza. Í9y tehát az apa
után, i,a;_, .zcnos az emberi tehetet-
tenseg x:. e:-,:z"nényei elleni védelem
Ha Fre-c ;.-3..atmenetét követjük
az apakep s::-..3. vonatkozásában,
akkor csupa: ; :::asz:alatra a[apozunk,
Ha Istent a rossz:ce<ép kivetítéseként
azonosítjuk, ez . ,.ssz <ép aIkalmas az
lstennel szeTnce, -a"ag íenntartására.
Akire haragszu^í e::3.:a,,,oL tartjuk ma-
gun{at. és rer" a- 3, ,- -e9 srerni.
Mivan azokkat, akik nem hisznek lsten
létezésében?
Az evangélium va|osaga ren, csak azok
eletében hat, akik - SZ-e- az ,, Jez.s,
ban. lsten szentleLke folvamatosan ke-
resi az elveszetteket. lsten ehhez olyan
hetyzeteket és eseményeket idéz etó,
amelyek adott esetben egyáttatán nem
ittenek bete a rossz apakép atapján róta
alkotott képbe. Az sem ritka, hogy lsten
jetét adja mentó szeretetének. Olyasmi
történik, ami nem igazotja a rossz apa-
képet, és a személy döntési hetyzetbe
kerüt: vagy fetadja korábbi értelmezéséi,
Vagy megmarad sértett Önmagában. Ha
fetadja, akkor lsten Szentlelke áttat mind
az Atya, mind saját apja iránti viszonyulá-
sában gyökeres váttozás következik be.
Jézus váttságmúve nyomán a tapaszta-
tatot fetütírja a kijetentésbe vetett bizalom.
Jómagam ötéves vo[tam, amikor édes-
apám meghalt, í9y nincs meghatározó
apaképem. Az lsten mint Atya, apa az
ilyen tragédiákkat szembesütó gyer-
mekek számára gyakorlatilag megfog -
hatatta n. A történethez hozzálaríozik,
hogy nemcsak hogy megtatáltam ls-
tent, de lelkész is lettem.
Ha valakinek rossz volt a kapcsolata az
édesapjávat, esetleg nem is vott édes-
apja, ebbót nem kóvetkezik szükség-
képpen, hogy lstenrót etutasító módon
nyilatkozzon. lstennek bármikor van esé-
lye arra, hogy kegyetme közvetítésére
használja az adott szemétyt. Ugyanak-
kor tény, hogy komoty erófeszítést igé-
nyel az érintett részérót, hogy ne sérelmei
vagy haragja atapján kialakított rossz
apaképe szerint cse[ekedjen.
Az apa nétküt fetnövó gyermekeknek
et kell dönteniük, hogy mi atapján érté-
ketik hetyzetüket. Az apanétkütiség vata-
miféte másodrendúsé9 érzetétketti
bennük. Ám éppen ők juthatnak köze-
lebb lstenhez, ha ethagyják a tapasztalati
tudásra épütó konvencióikat és arra esz-
métnek, hogy hiányérzetúkket lstent vá-
dotják, és csak másodsorban az apjukat.
Van, aki ú9y gondotkodik, hogy szá-
mára az apa szó nem jelent semmit.
Nem az a kérdés,hogy ki a tapasztalati
apa, hanem az, hogy lsten miért éppen
az apahiányon keresztü[ akar bemutat-
kozni? Az apahiánynakvan jelentése. Ezt
a jetentést egyedüt lsten ismeri. Ha vataki
ezt meg akarja tudni, vele kelt kapcso-
tatba tépnie, Lehet, hogy tétetesen nem
kap választ, de az biztos, hogy lsten vé9üt
megszeretteti magát a kérdezóve[.
Egyébkéntnem lenne igaz az a kijelen-
tése, hogy árvák és özvegyek vigasztatója
(Ézs7,I7), sem az, ahol arról szól, hogy ha
apádat és anyádat is elvesztenéd, én
akkor is veled vagyok (ZsoLt27,IO).
Ha igaz lenne a freudi koncepció,
akkor az apjukat elvesztett, vagy apjukat
aZ apák
nem ismeró embertársaink atigha kerüt-
hetnének kapcsolatba lstennel.
Az, hogy ,,hogyan legyek jobb apa,
mint amilyen az én apám volt", gya-
korta felmerül a fetnótté érő fiúkban...
A "jobb apa" jetzós szerkezet nem azo-
nos a jó apa fogatmávat! Egyedüt lsten
jó, és a jó apa lsteniól vezetett férfi.
Ebbót következóen minden férfinak az
a feladata, hogy ne jobb, hanem jó apa
tegyen. A jetzós szerkezet ugyanis az
apávaI kapcsotatos etégedetlenség kife-
jezése (nem etég jó), amit tétektanitag
eté9edettenségként, hiányérzetként azo-
nosíthat a gyermek. Háborgását érzet-
mei indokotják, és ahhoz, hogy majdan
jó apa tudjon lenni, az apjárót ity módon
kiatakított képétszükséges megtagad-
nia. Et kett kezdenie abban bízni, hogy
lsten olyan apát adott, aki ahhoz segíti,
hogy majd ő jó apa lehessen. Ezt azon-
ban nem a miniakövetés, hanem az áttat
éri et. hogy arra buzdítja a leendó apákat:
hagyják et apáiktót örökött hiábavató étet-
módjukat (lPt 1,1B).
A nők párválasztásában van-e szerepe
annak, hogy nem csupán tetki társat,
férjet, de szütetendő gyermekeiknek
apát is keresnek?
A két nem egymásra tatátása és eggyé
válása lsten rendelése (,,tesznek egy
testté", LMóz 2,24), Ha ezt í9y hisszúk,
akkor nincs szükség ityenfajta tévútra
vezetó magyarázalokra, hogy "tudat
atatt" kit választ az ember. A tudatalatti
fogatmát Freud terjesztette el tanaiva[,
A Bibtia minden esetben szívrót beszét.
és a szív rejtett gondotatainak megítété-
sérót. Ha a gondolatok és késztetések az
emberi értelem ítétószékeeté kerütnek,
akkor beszéthetünk csak személyes fe-
tetősségról, és nem hivatkozhatunk tu-
dattatan késztetésekre, A népszerű, de
meg[ehetósen káros freudi fetfogás
azért túnik igaznak, mert ahogyan a fér-
finak szükséges megküzdenie hozott
társadalmi örökségévet, úgy az asszony -
nak is mindazza[, amit szüteivel vató kö-
zösségben megétt. Nem az a kérdés,
hogy mityen tudatta[an motivumok be-
fotyásotnak bennünket a párválasztás-
ban, hanem az, hogy mennyire vagyunk
készek a szúleinkkel vató eddi9i kapcso-
latunkat hitben érett módon rendezni.
Létezik-e apaságra nevelés? Mit tanut-
hatunk a Szentírásbót megismert - jó
és rossz - apai mintákbót?
"Ti apák,
ne ingereljétek gyermekeite-
ket, nehogy bátortatanokká tegyenek!"
Híd magazin
 -,- *?JÁt
Á*
^^;3, -,
(Kot 3,21) ltt az apostol aitól a magatar-
tástót óvja az apákat, ami a fiakban bi-
zonytatanságot és fétetmet kett. Ádám
visetkedése ityen vott, és Káinnát tátjuk
a következményét... Ádám vatójában
rossz apja Káinnak, mert ethagyta a ki-
Névjegy
Dr. Veres Sándor Péter professzor az
ELTE Bölcsészettudományi Karán
szerzett ktinikai pszichotógusi diplo-
mát. Húsz éven át az MTA Pszicholó-
giai lntézeténekSzemétyisé9tétektani
Osztátyán vott kutató, Szakmai pá-
tyája derekán keresztyén hitre tért,
lelkigondozó- pszichotó9usi gyakor-
lata radikálisan megváltozott. Ezt kö-
vetően pszicholó9iábót kandidátusi
fokozatot szerzett, majd teotógiai ta-
nutmányokat fotytatott Ausztriában.
1996-tót az ETHOS evangétiumi tap
munkatársa tett, majd L997-tőI
2003-i9 a Károti Gáspár Református
Egyetem Bötcsészettudományi Karán
a Kommunikáció Tanszék adjunktu-
saként az egyházi szervezeti kommu-
nikáció specializáció szakfelelóse.
Jetenleg a Baptista Teológiai Akadé-
mia tanszékvezető egyetemi tanára.
jetentést. Az lsten követése jó gyümöt-
csöt, a Létek gyümötcsét termi (Gal
5,22). Létek gyümölcsének elemei
^
a biztonságot és reménységeinyújtják
a gyermekek számára is. A gyengéd
gondoskodástót a határok tárgyitagos
érzékettetéséigegyütt jetenítik me9
lsten atyai és anyai vonásait. Ezazonos
Jézus karakterének vonásaivat. A fiak in-
gerlése abban átt, hogy az apa nem
a Szentléleknek enged, aki a Létek gyű-
mötcsét értetnébenne, hanem enged
a férfi indutatának, az atyáktót örökött
20 Híd magazin
hiábavató élet a[apelveinek. (Pétdáut:
,Ha én azt mondom, akkor az ú9y van"
- ez a despotizmus,)
Az információs társadalom tegfejtet-
tebb áttamára figyelve azt táthatjuk,
hogy az apák egyre kevésbé töródnek
fiaikkat. Nevelésüket vagy a számítógép
vitá9ára vagy az intézményes testedzés
szakembereire bízzák, Arrót, hogy e két
terütetet miképpen integrátják az éle-
tükben, nem tanítják óket, mivethogy
bennük sem kapcsolódik össze. Ez a két
vitág minden látszata ellenére nem ösz-
szeköt, hanem szétválaszt. Ennek tény-
szerűsé9éta mentális prob[émák,
zav arok arányá nak növekedésétót
kezdve a társadalmi meg nem felelés
számszerű emetkedésében táthatjuk:
vátások, szenvedélybetegsé9ek, gyi lkos-
ságok (vö. Róm 1,29).
Az apák otyan kuttúrát hoztak tétre,
amiben társuktól va[ó elszakadásuk
a technika ürügyén tegitimitást nyerhet.
Ha az internet a férfi munkaeszközévé
tesz, akkor ó szabja meg, hogy mikor
dolgozik, és ez sokszor súlyosan káro-
sítja a kapcsotatot, a másik ugyanis nincs
benne abban, amit csiná[. A mobittete-
fonok vitága ezt az elvet gtobatizátta,
Phitip Zimbardo a Nlncs kapcsolat -
Hova lettek a férfiak? címúkönyvében
számol be arró[, hogy a fiúknál az inter-
netfü99ősé9 és a vele együtt járó por-
nográfia mityen abszurd helyzeteket
okoz. Nem csak Amerikában. hanem
szerte a vitágban. Miközben a tányok
egyre sikeresebbek az életkarrier tekin-
teiében, addig a fiatat férfiak egyre
bizonyta[anabbak a párkapcsolati kez-
deményezésben, társada[mitag izotá-
tódnak és értéküketveszítik,
Vajon Nóé óta, megváttás nétküt
tehet-e a jó apaságra va[akit is fetkészí-
teni?l E kérdésre Ézsau és Jákób pétdája
szotgáltat megfontolandó tanulságot.
A fiúk szütetésérót és jövójükrót fete-
sége, Rebeka kapott isteni kijetentést,
amit nem mondoti et a férjének. lzsák
Ézsauta hagyomány szerint elsószü-
töttnek tekintette, fizikai adottságait ér-
tékesebbnek tartotta a tetki adottságoknát.
Oty módon nevelte, hogy leszármazoi-
tai, az edómiták vad, lstennel harcban
áttó néppélettek. Az áttata második
helyre sorolt Jákób, az anyja szoknyája
meltett ütó ,.szetíd sátortakó" egyáttatá-
ban nem volt férfias jetenség, mégis az
ő Leszármazottai tettek a zsidó nép tör-
zsei.Ez azért következheteti be, mert az
apa nem lsten kijetentéséhez igazodva
nevelte fiait. Ézsau tetjes bizalommaI
vott iránta, Jákób viszont mindvégig íétt
az apjátót, mert nem érezte annak e[fo-
gadását, Mé9is ó kapta az átdást.,.
A megváttás óta minden generáció se-
gítséget kap Jézus Krisztustól, hogy ne
az apáik mintáját kövesse.
Jézusban táthatjuk az Atyát. Otyan tu-
tajdonságokat jelenít meg (szetídség,
határozottság), ametyek mindkét nem
számára egyformá n fontosak. Miként
nézzünk Jézusra az lsten akarata sze-
rint megétt apaság összefüggésében?
lsten és Jézus szemétyét ittetóen az
apafogalom természetesen nem ú9y
értendó, mint a biotógiai apa, hiszen az
Atya ieremtó, a biotógiai apa teremt-
mény. lsten az anatógiát azzal a cé[[a[
aLkaImazza, hogy az ő Flához való vi-
szonyulása jelenhessen meg a Szent-
tétek áttat a biotó9iai apa és fia
kapcsolatában: hogy egyek tegyenek.
A férfi és a nó kapcsolatában is ez a fon-
tos. Jézus karaktere tehát egyezik az
Atya karakterévet. Szetíd és határozott.
lstennek az a szándéka, hogy az emberi
tétben ezek a jettemzók töttsék be
a kapcsolatokat. A vitág a szetídséget
nem soro[ja a férfias tutajdonságok
közé, ahogyan a határozottságot sem
a nóiesek közé. De lsten kijetentésében
a nemi meghatározás etótt ott van az
lstenhez hasontatosság:,,Atkossunk
embert a képmásunkra, hozzánk
hasonlóvá" (lMóz1,,26), "férfivá és nóvé
teremtette óket" (1Móz t,27), Azaz sze-
tíddéés határozottá, mert a férfibót és
a nóbót lesz egy test. Hogy ebben az
egy testben a szetídségés a határozott-
sá9, a szeretet és az igazság édestest-
vérekkéntélhessenek.
sT t F N E R - KÓ H ÁT l D o R)TTYA