"Egy nagy civilizáció nem

hódítható meg kívülről, amíg el

nem pusztítja önmagát.„
William Durant
Kolumbusz előtti kultúrák:
Maják Aztékok
Joya de Cerén(Hoján de Szerén)
Joya de Cerén az egykori maja civilizáció
délkeleti részének egyik települése volt.
A település i. sz. 600 körül a
Lagura Calderon vulkán
kitörése következtében
elpusztult, vastag hamuréteg
alá került és 1976-os
felfedezéséig háborítatlan
maradt. A település
lakosainak számát néhány
száz főre becsülik, akik
földműveléssel
foglalkoztak.
 Összesen 17 épületet ástak ki, köztük
lakóépületeket, raktárakat, műhelyeket és
konyhákat. A zsúpfedeles, agyagtéglából készült
épületek csoportosan helyezkednek el. Az épületek
mellett konyhakertek, gyümölcsöskertek
maradványait azonosították, valamint a világ
legrégebbi maniókaföldjét.
A közösségi épületek közül egy nagyobb
csarnok, egy fürdő és két, feltehetően
gyógyítási célra használt épület
maradványai kerültek elő.
1993 óta az UNESCO kulturális
világörökségének része.
 A Maja kultúra

Kukulkán a Tollaskígyó, az emberiség teremtője

 Azték napkő
Az azték napkövet Mexikóváros
főterén találták, az egykori
Tenocstitlan területén 1790-ben,
építkezés közben. A kő eredetileg egy
piramis mellett állt.

A bazaltból faragott korong ma is

értékes forrásul szolgál az azték írás
és történelem további kutatásában.

A 3,6 méter átmérőjű és közel 1

méter vastagságú, korong alakú
kövön pogány szimbólumok láthatók.
A régészek a kőbe faragott
hieroglifákban először egy naptár
jeleit fedezték fel – innen a kő "Azték
naptár" elnevezése.
Súlya kb. 24 tonna.

Legkülső szélén, a körminta

legalján két kígyó néz szembe
egymással, farkuk a kör legfelső
pontján ér össze. A kígyópár egy
dátum szimbóluma: valószínűleg
i. e. 1011-re utal, amikor az
aztékok szerint a világ létrejött.

A korong közepéből a napisten,

Tonatiuh dugja ki fejét, nyelve
áldozati-kés alakú, karmai között
egy-egy emberi szívet tart. Az
istent négy szimbolikus jel veszi
körül, jelentésük a már letűnt
négy világ.